Nemzeti Adó- és Vámhivatal

A fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység végzéséhez ^[1], vagyis annak aki Magyarországon, hasznosítási célból ^[2] fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot -ellenérték vagy ellenszolgáltatás nyújtása mellett – szerez be, fémkereskedelmi engedélyt kell kiváltania.

A jogszabály szerint ^[3]:

• fémkereskedelmi engedélyköteles anyag:a Fémtv. mellékletében meghatározott fémet, annak törmelékét vagy ötvözetét tartalmazó dolog, kivéve a fémtermékek előállítását üzletszerűen folytató jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet által előállított elsődleges alapanyag, félgyártmány, valamint a gumiabroncs és a csomagolóanyagként betöltendő funkcióját még őrző csomagolás;
• fémkereskedelmi tevékenység:a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag meghatározott hasznosítási célú felvásárlása;
• felvásárlás:fémkereskedelmi engedélyköteles anyag beszerzése ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében;
• hasznosítás:fémkereskedelmi engedélyköteles anyag fémtartalmának feldolgozása, beolvasztása, megmunkálása, átalakítása.

A fentiek értelmében a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag beszerzése, felvásárlása csak akkor minősül fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek, ha a feltételek együttesen teljesülnek:

• Magyarországon,
• fémkereskedelmi engedélyköteles anyag,
• hasznosítási célú felvásárlása.

A fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokkal folytatott tevékenységek közül csak a felvásárláshoz szükséges fémkereskedelmi engedély. Vagyis az végez fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységet, aki Magyarországon fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében szerez be hasznosítás ^[4] céljából.

A hasznosítási célnak nem szükséges közvetlenül a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag felvásárlójánál megvalósulnia.

^[1] A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) 1. § (1), valamint a 2. § (1) bekezdés 1., 2., 4. és 5. pontja alapján.

^[2] A Fémtv. 2. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott cél.

^[3] A Fémtv. 2. § (1) bekezdés 1., 2., 4. és 5. pontja alapján.

^[4] A Fémtv. 2. § (1) bekezdés 5. pontja szerint.

A koncesszori fémkereskedelmi tevékenységhez, amely a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagnak koncesszori alvállalkozóként hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység keretében történő átvétele, mely nem minősül a Fémtv. 2. § 4. pontjában meghatározott felvásárlásnak ^[1].

A jogszabály szerint ^[2]:

• fémkereskedelmi engedélyköteles anyag:a Fémtv. mellékletében meghatározott fémet, annak törmelékét vagy ötvözetét tartalmazó dolog, kivéve a fémtermékek előállítását üzletszerűen folytató jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet által előállított elsődleges alapanyag, félgyártmány, valamint a gumiabroncs és a csomagolóanyagként betöltendő funkcióját még őrző csomagolás;
• felvásárlás: fémkereskedelmi engedélyköteles anyag beszerzése ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében,
• koncesszori alvállalkozó: a hulladékról szóló törvény szerinti koncesszori alvállalkozó,
• hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység: a hulladékról szóló törvény szerinti hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység,
• koncesszori fémkereskedelmi engedély: a fémkereskedelmi hatóság által kiadott, koncesszori fémkereskedelmi tevékenységre jogosító engedély,
• koncesszori fémkereskedő: a koncesszori fémkereskedelmi engedély jogosultja.

^[1] Fémtv. 2. § (1) bekezdés 8c. pontja alapján.

^[2] A Fémtv. 2. § (1) bekezdés 1., 4. és 5a.,8a., 8b., 8d.  pontjai alapján.

Fémkereskedelmi engedélyt az kaphat,

• aki a Fémtv. szerinti nyilvántartási rendszerét úgy alakítja ki, hogy abból ellenőrizhető az átvett, tárolt és raktározott fémkereskedelmi engedélyköteles termék mennyisége;
• akinek nincs a NAV, és a székhelye és a telephelye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott vám- vagy adótartozása, és nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn;
• aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt;
• aki a tevékenységi biztosítékot ^[1] rendelkezésre bocsátotta, letétbe helyezte vagy átutalta;
• aki a tevékenységére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikusan teljesíti a NAV-nak.

Koncesszori fémkereskedelmi engedélyt az kaphat, aki (a fentieken túl)

• a koncesszorral alvállalkozói szerződést kötött,
• rendelkezik alvállalkozói nyilvántartási számmal (szerepel a PVMKH által vezetett koncesszori alvállalkozói nyilvántartásban). ^[2]

Nem adható ki engedély, ha a kérelmezőt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét:

• pénzügyi, vagyon elleni, gazdasági, közegészség elleni bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény ^[3], vagy
• a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XVII., XXIII. vagy XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, továbbá, ha a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll [4].

Egy hely akkor engedélyezhető fémkereskedelmi telephelyként, ha a kérelmező tartozásmentes ^[5]. Kiadható az engedély, az engedély közteher- és bírságtartozás megléte mellett is, ha a hely tulajdonjogát a kérelmező hatósági határozattal, felszámolással vagy árverés útján szerezte meg, és igazolja, hogy az adásvétel előtt a telephely eladója a tartozásmentességről szóló igazolásait a rendelkezésére bocsátotta.

[1] Fémtv. 8. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint.

[2] Fémtv. 9/B. § -ban foglaltak szerint.

[3] A 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény szerint.

[4] A Btk. szerint.

[5] A Fémtv. szerint.

Pénzügyi biztosítékként olyan garanciaszerződés fogadható el ^[1], amely

• az engedélyező vámszerv, mint kedvezményezett által kiadott határozatban előírt összegre szól és meghatározott határnapig érvényes;
• eredeti garanciaszerződés, amelyben a garanciát vállaló hitelintézet meghatározott ^[2] esetekben, a kedvezményezett igénybejelentése alapján, feltétel nélkül – a banki forgalom szabályozására vonatkozó előírások szerint, de legfeljebb 3 banki napon belül – teljesít;
• a fizetési igény bejelentésére az engedélyező vámszervet kizárólagos kedvezményezettként jelöli meg;
• visszavonhatatlan vagy kizárólag a kedvezményezett jóváhagyásával visszavonható.

Nem fogadható el ^[3] a garanciaszerződés, ha a garanciát vállaló hitelintézettel szemben kivételes intézkedésre ^[4] kerül sor.

A garanciaszerződés kötelező tartalmi elemeit a Korm. rendelet 9. § (5) bekezdése határozza meg.

^[1] A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 9. § (3) bekezdése szerint.

^[2] A Fémtv. 8. § (3) bekezdése szerinti esetekben.

^[3] A Korm. rendelet 9. § (4) bekezdése szerint.

^[4] A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 189. §-a szerint.

A tevékenységi biztosíték összegének 25 százalékos csökkentését az a fémkereskedő, illetve koncesszori fémkereskedő kérheti, aki:

• a fémkereskedelmi, koncesszori fémkereskedelmi tevékenységét fémkereskedelmi engedéllyel két éve folyamatosan végzi, és ezen idő alatt nem szabtak ki neki bírságot ^[1] végleges határozatban kivéve mulasztás miatt ^[2].

A tevékenységi biztosíték összegének 70, illetve 80 százalékos csökkentését az a fémkereskedő kérheti, akinek az előző évi bruttó bevétele havi átlagban:

• nem érte el a 25 millió forintot, de meghaladta a 10 millió forintot és fémkereskedelmi tevékenységét fémkereskedelmi engedéllyel két éve folyamatosan végzi, és ezen idő alatt nem szabtak ki neki a Fémtv. szerinti bírságot végleges határozatban, kivéve mulasztás ^[3].
• nem érte el a 10 millió forintot és fémkereskedelmi tevékenységét fémkereskedelmi engedéllyel egy éve folyamatosan végzi, és ezen idő alatt nem szabtak ki neki a Fémtv. szerinti bírságot végleges határozatban, kivéve mulasztás miatt ^{[4] [5]}.

^[1] A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) szerinti.

^[2] A Fémtv. 11/B. §-ának meghatározása szerinti.

^[3] A Fémtv. 11/B. §-ának meghatározása szerinti.

^[4] A Fémtv. 11/B. § a) pontjának meghatározása szerinti.

^[5] A tevékenységi biztosítékra vonatkozó részletes szabályokat a fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet 8. és 9. §-a határozza meg.

Hatályos jogszabályi rendelkezések:

• a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.), valamint
• afémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm.rendelet)

nyilvántartás vezetésére vonatkozó rendelkezéseinek összessége.

A Fémtv. 8. § (1) bekezdésében található meg, hogy mit kell tartalmaznia a fémkereskedelmi engedély kiadása iránti kérelemnek. Ezen bekezdés c) pontja szerint a kérelemnek a nyilvántartási és bizonylati rend bemutatását is tartalmaznia kell.

A Korm. rendelet 10-12. §-ai határozzák meg a nyilvántartások számítógépes vezetésére szolgáló program engedélyezéséhez szükséges feltételeket, a program engedélyezésére irányuló kérelemre vonatkozó, valamint a program használatához kapcsolódó kötelezettségekre vonatkozó követelményeket.

Igazolási kérelmet kell előterjeszteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV).

Ha a fémkereskedő elektronikus adatszolgáltatása, a napi bejelentés, illetve a havi zárás akadályba ütközik, akkor igazolási kérelmet kell előterjeszteni ^[1].

Az igazolási kérelemről a NAV azon szerve dönt, amelyet a határidő elmulasztása érint. Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. A határidő elmulasztásakor – ha a feltételek fennállnak – az igazolási kérelemmel együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.

Ha a fémkereskedő az üzemzavar miatt adatszolgáltatási kötelezettségének nem tud eleget tenni, akkor az akadály elhárításáig hitelesített manuális nyilvántartást kell vezetnie ^[2]. Az akadály elhárítása után a fémkereskedőnek haladéktalanul pótolnia kell az engedélyezett nyilvántartó programjába az üzemzavar ideje alatt manuálisan rögzített adatokat.

^[1] Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 53. §-a, illetve A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 20. § (17) bekezdése szerint.

^[2] A Korm. rendelet 20. § (18) bekezdése szerint.

Az azonosító az EGYKE-adatlapon, illetve UJEGYKE-adatlapon regisztrált bejelentő adóazonosító jele.

Nem.

A fémkereskedő fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot írásba foglalt megállapodás alapján szerezhet be ^[1].

Ha a fémkereskedő keretszerződés alapján kíván fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot felvásárolni, a szükséges adatokat tartalmazó keretszerződés elfogadható írásbeli megállapodásként ^[2].

^[1] A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) 4. § (2) bekezdése szerint.

^[2] Az írásbeli megállapodás tartalmi követelményeit a fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 6. melléklete tartalmazza.

Ha ez a vállalkozás nem kohó vagy öntöde ^[1], akkor csak a NAV, mint fémkereskedelmi hatóság által kiadott érvényes fémkereskedelmi engedély birtokában vásárolhat fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot Magyarországon ^[2]. A fémkereskedelmi engedély iránti kérelmet – NAV_F01 – a NAV Kiemelt Adó és Vámigazgatóságához kell benyújtani.

^[1] Vagyis rá a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 10. §-ában meghatározottak nem érvényesek.

^[2] A tevékenység részletszabályait A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet 28. §-a határozza meg.

A napi adatszolgáltatási kötelezettség adattartalmát a Korm. rendelet 4. melléklete, a havi adatszolgáltatási kötelezettség adattartalmát a Korm. rendelet 5. melléklete tartalmazza ^[1].

A napi adatszolgáltatás a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag jogszerű beszerzésének nyilvántartására szolgáló, eladónkénti és vevőnkénti bontásban vezetett nyilvántartás.^[2] Ezért a bértárolás keretében átvett fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot nem kell bejelenteni a napi adatszolgáltatásban.

A havi zárás a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag tárgyhavi forgalmának nyilvántartására szolgál.^[3] Ha az aktuális készlet és a nyilvántartások eltérnek, a fémkereskedő a havi zárást megfelelő növekedési és csökkenési jogcímén módosíthatja.

A bértárolt fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a „Fémkereskedelmi készletnyilvántartás havi zárás” elnevezésű NAV_F03 jelű nyomtatványon 206-os növekedési, illetve 306-os csökkenési jogcímen kell szerepeltetni.

^[1]A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 20. § (16) bekezdése szerint.

^[2] A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) 5. § (1) bekezdése szerint.

^[3] A Fémtv. törvény 5. § (2) bekezdése szerint.

Igen.

A fémkereskedő a saját tulajdonát képező fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot átadhatja^[1]  bérfeldolgozás céljából fémkereskedőnek nem minősülő személynek^[2]   – kohó, öntöde – a Korm. rendelet 7. melléklete szerinti adattartalmú írásbeli megállapodás alapján.

^[1]A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet 22. § (6) bekezdése, valamint a Fémtv. 10. § (1) bekezdés b) pontja szerint.

^[2] A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) 10. § (1) bekezdése szerinti.

Nem, mivel a fémkereskedelmi jogszabályok nem írják elő.

A fémkereskedelmi jogszabályok nyilvántartás-vezetési kötelezettséget nem írnak elő a hasznosítóknak. A hasznosító adminisztratív kötelezettségei az írásbeli megállapodásra és az adatszolgáltatásra vonatkoznak a következők szerint:

• A hasznosító fémkereskedőtől, illetve fémkereskedőnek nem minősülő személytől ^[1] a hulladékról szóló törvényben meghatározottak szerint mellékterméknek minősülő fémkereskedelmi engedélyköteles anyag hasznosítását kizárólag a Korm. rendelet 7. melléklete szerinti ^[2] adattartalmú írásbeli megállapodás alapján végezheti.
• A hasznosítónak a szállításokról ^[3] elektronikusan adatszolgáltatást kell teljesíteni a telephelye szerint illetékes NAV-nak, mint fémkereskedelmi hatóságnak a szállítmány megérkezése előtt legalább egy munkanappal. Az adatszolgáltatás adattartalmát a Korm. rendelet 8. melléklete tartalmazza.

^[1] A Fémtv. 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti.

^[2] A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet szerinti.

^[3] Az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó.

Igen.

A fémkereskedelmi engedélyköteles anyag kizárólag fémkereskedelmi engedélyben meghatározott telephelyen raktározható, tárolható.^[1] Telephelyen kívül csak az alábbi két esetben tárolható:

• A szállítást, fuvarozást végző, fémkereskedőnek nem minősülő személy és a fémkereskedő közötti szerződés alapján, ha a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag vasúti, vízi szállítási tevékenységhez kapcsolódik.
• A fémkereskedőnek csökkent munkaképességűeket alkalmazó személlyel vagy a büntetés-végrehajtási szervvel kötött szerződése alapján, ha a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag hasznosítása bérmunkában történik.

A fémkereskedelmi telephelyi engedéllyel rendelkező fémkereskedő^[2]  fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot telephelyen kívül kizárólag szerződéses jogviszony alapján raktározhat, tárolhat. A telephelyen kívüli tárolás alapjául szolgáló szerződéseket, dokumentumokat a fémkereskedelmi ellenőrzés során a fémkereskedőnek a hatóság rendelkezésére köteles bocsátania.^[3]

A telephely fenntartása nélkül fémkereskedelmi tevékenységet folytató fémkereskedő ^[4] a tulajdonába került fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot nem tárolhatja, még telephellyel rendelkező fémkereskedőnél sem.

 ^[1] A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) 4. § (4) bekezdése szerint.

^[2] A Fémtv. 4. § (4) bekezdése szerint.

^[3] A fémkereskedelmi tevékenségről szóló 443/2013. (XI.27.) Korm.rendelet 15. § (3) bekezdése szerint.

^[4] A Fémtv. 4. § (6) bekezdése szerint.

Az úgynevezett „érzékeny”, felismerésre alkalmas jellemzővel rendelkező fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok [1]:

Kivételt képeznek a gyártó gazdálkodó szervezeteknél gyártási hulladékként keletkező és általuk értékesített anyagok.

^[1] A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § (2) bekezdése szerint a Korm. rendelet 1. melléklet 2., 7., 8., 10., 14., 17., 18., 20–23.,28.,31. és 32. pontja szerinti anyagok.