NAV - Magyar oldalak

<contents headingid="1000" url="">
<article contentid="17722170">
<title>Tájékoztató a kettős adóztatás megszüntetése céljából indított európai uniós vitarendezési eljárásról</title>
<url>nav/ado/egyeb/drd-map_tajekoztato.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1600691940000">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>21</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>39</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1758664740000">
<year>2025</year>
<month>9</month>
<day>23</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1600692744534">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>21</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>52</minute>
<sec>24</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
1. Az európai uniós vitarendezési eljárás alapja és célja

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés 
egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) európai uniós vitarendezési 
eljárás című III/A. fejezete lehetőséget nyújt az adózóknak, hogy ezen eljárás 
választása alapján a tagállamok illetékes hatóságai közötti kölcsönös egyeztető 
eljárás (Mutual Agreement Procedure, MAP) megindítását kérjék a kettős adózás 
rendezése céljából. A MAP eredménytelensége esetén az adózó kérheti a magyar és 
további érintett tagállamok képviselőiből, független szakértőiből álló tanácsadó 
bizottság felállítását, amely döntése – ha az illetékes hatóságok nem állapodnak 
meg eltérően – kötelező lesz az illetékes hatóságokra.

Az eljárásban a kettős adóztatás meghatározása a következő: az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás tekintetében a jövedelem és adott 
esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó – az Európai Unió 
valamely másik tagállamával kötött – nemzetközi megállapodások vagy egyezmények
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>
 hatálya alá tartozó adók két (vagy több) tagállam általi kivetése ugyanazon 
adóköteles jövedelem vagy vagyon tekintetében, amennyiben az a következők valamelyikét 
eredményezi:

a) további adóteher,

b) az adókötelezettségek növekedése, vagy

c) olyan veszteség eltörlése vagy csökkenése, amelyet el lehet számolni az adóköteles 
nyereséggel szemben.
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>

Az eljárást akkor lehet megindítani, ha

<li>a külföldi érintett állam az Európai Unió valamely másik tagállama
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>
, és</li>

<li>az ügy 2018. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adóévben szerzett jövedelemre 
vagy vagyonra vonatkozó vitás kérdést érint
<link anchor="_ftn4">
<text>[4]</text>
</link>
.</li>
</ol>

Az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás egy nemzetközi vitarendezési mechanizmus, 
amelynek keretében az érintett tagállamok illetékes hatóságai közvetlenül kommunikálhatnak 
egymással annak érdekében, hogy az egyedi ügyekben felmerülő kettős adóztatás 
rendezése céljából a magyarországi és a külföldi adózást érintő kölcsönös megállapodásra 
jussanak. Az érintett személy – erre vonatkozó kérése esetén – az érintett tagállamok 
illetékes hatóságainak beleegyezésével megjelenhet vagy képviseltetheti magát 
a tanácsadó bizottság ülésén, továbbá a tanácsadó bizottság felhívására köteles 
ezt megtenni.

2. Az eljáró illetékes hatóság

A kapcsolt vállalkozásokat érintő, szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatos 
kölcsönös egyeztető eljárás kivételével az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás 
iránti panaszt a Magyarországon illetékes hatóságként eljáró Pénzügyminisztérium 
Adópolitikai és Nemzetközi Adózási Főosztályához (1051 Budapest, József nádor 
tér 2–4.) mint illetékes hatósághoz kell benyújtani. Az állandó telephely fennállta 
és az annak betudható jövedelem megállapításával összefüggő vitás kérdés esetében 
is a Pénzügyminisztérium jár el.

A kapcsolt vállalkozásokat érintő, szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatos 
kölcsönös egyeztető eljárásban a panaszt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi 
Irányítás Ellenőrzési Főosztály Szokásos Piaci Ár-megállapítási Osztályához (1054 
Budapest, Széchenyi utca 2.) mint illetékes hatósághoz kell benyújtani.

3. A panasz (kérelem) előterjesztője és a panasz indoka

A panaszt az az adózó nyújthatja be, aki vagy amely az Európai Unió valamely 
tagállamában belföldi adóügyi illetőségű és adóztatására a vitás kérdés közvetlen 
hatással van.

A panaszt minden egyes érintett tagállam illetékes hatóságához be kell nyújtani. 
A magyar belföldi illetőségű természetes személy vagy ezen eljárásban ilyenként 
definiált kis- és középvállalkozás érintett személy azonban panaszát csak a magyar 
illetékes hatósághoz nyújtja be, amely illetékes hatóság továbbítja a többi érintett 
tagállam részére a panaszt.

Ezen eljárásban kis- és középvállalkozásnak az alábbi vállalkozások minősülnek
<link anchor="_ftn5">
<text>[5]</text>
</link>
:

a) olyan vállalkozás, amely a mérlegfordulónapján a következő három kritérium közül 
legalább kettő határértékét nem lépi túl:

aa) mérlegfőösszeg: 20 000 000 EUR,

ab) nettó árbevétel: 40 000 000 EUR,

ac) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250 vagy

b) azok a konszolidálásba bevonandó anya- és leányvállalkozásokból álló csoportok, 
amelyek az anyavállalkozás mérlegfordulónapján, összevont alapon nem lépik túl 
a következő három kritérium közül legalább kettő határértékét:

ba) mérlegfőösszeg: 20 000 000 EUR,

bb) nettó árbevétel: 40 000 000 EUR,

bc) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250.

A kérelem alapján a kettős adóztatás akár kétoldalúan is rendezhető akkor is, 
ha több tagállam érintett. A kérelem benyújtható akkor is, ha a kettős adóztatáshoz 
jóhiszemű külföldi önellenőrzés vezetett. Egy kérelem több adóévre is vonatkozhat.

4. A panasz benyújtásának határideje

A panaszt a vitás kérdést eredményező vagy a későbbiekben ahhoz vezető intézkedésről 
szóló elsőfokú adóhatósági határozat közlésétől számított 3 éven belül kell benyújtani 
függetlenül attól, hogy az érintett személy igénybe veszi-e az érintett tagállamok 
bármelyikének nemzeti joga értelmében rendelkezésére álló (közigazgatási vagy 
bírósági) jogorvoslati lehetőségeket. A panasz az elévülésre tekintet nélkül benyújtható.
<link anchor="_ftn6">
<text>[6]</text>
</link>

5. A panasz formája és tartalma

A kölcsönös egyeztető eljárás iránti panasz díj- és illetékmentes. Elektronikus 
ügyintézésre köteles a gazdálkodó szervezet, illetve az ügyfél jogi képviselője.
<link anchor="_ftn7">
<text>[7]</text>
</link>
 Ha az adózó gazdálkodó szervezet, illetve ha az adózó jogi képviselővel jár 
el, a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozó eljárás esetében e-Papír szolgáltatás 
útján, az adóhatóság hatáskörébe tartozó eljárás esetében elektronikusan a ’TPMAP 
űrlap útján kell benyújtania a panaszt. Elektronikus ügyintézésre nem kötelezett 
adózó a panaszt választása szerint papír alapon vagy elektronikus úton terjesztheti 
elő.

Az érintett személynek az illetékes hatóságokhoz egyidejűleg és ugyanazon információk 
megadásával kell benyújtania a panaszt, amely információkat a többi érintett tagállam 
számára is megadta. A panaszban fel kell tüntetni a többi érintett tagállam megjelölését. 
A magyar illetékes hatósághoz a panaszt magyar és angol nyelven kell benyújtani.

A magyar illetékes hatóság a panaszt csak akkor fogadja el, ha a panaszt tevő 
érintett személy a magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes 
hatósága számára is megadja az alábbi információkat:

a) név, cím, adóazonosító szám és azon egyéb információk, amelyek a panaszt benyújtó 
érintett személy, valamint minden egyéb, az ügyben érdekelt személy azonosításához 
szükségesek,

b) az érintett adómegállapítási időszakok,

c) a releváns tényeknek és az ügy körülményeinek a részletes ismertetése (ideértve 
az ügylet szerkezetének, valamint az érintett személy és az érintett ügyletekben 
részes többi fél közötti kapcsolat részleteit, valamint adott esetben az érintett 
személy és a külföldi adóhatóság közötti, kölcsönösen kötelező erejű megállapodásban 
jóhiszeműen meghatározott tényeket), különösen: a vitás kérdést eredményező intézkedések 
jellege és időpontja (ideértve adott esetben a többi érintett tagállamból származó 
azonos jövedelemre, valamint az arra vonatkozó részletes információkat, hogy e 
jövedelem a többi érintett tagállamban az adóköteles jövedelem részét képezi, 
valamint hogy a többi érintett tagállamban milyen adót vetettek ki vagy fognak 
kivetni az ilyen jövedelemre), továbbá a kapcsolódó összegek az érintett tagállamok 
pénznemében kifejezve, a rendelkezésre álló igazoló dokumentumok másolatával együtt,

d) hivatkozás az alkalmazandó nemzeti szabályokra,

e) hivatkozás az alkalmazandó nemzetközi megállapodásra vagy egyezményre; amennyiben 
egynél több nemzetközi megállapodás vagy egyezmény alkalmazandó, a panaszt tevő 
érintett személynek nyilatkoznia kell, hogy az adott vitás kérdéssel kapcsolatban 
mely nemzetközi megállapodás vagy egyezmény értelmezésére kerül sor,

f) a panaszt benyújtó érintett személy által biztosított alábbi információk, a 
rendelkezésre álló igazoló dokumentumok másolatával együtt:

fa) annak magyarázata, hogy az érintett személy miért véli úgy, hogy vitás kérdés 
áll fenn;

fb) az érintett személy által az érintett ügyletek tekintetében kezdeményezett minden 
jogorvoslat és peres eljárás részletei, és a vitás kérdésben hozott bármely bírósági 
határozat, függetlenül attól, hogy az eljárás melyik tagállamban folyt;

fc) az érintett személy arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy a lehető legteljesebben 
és leggyorsabban fog válaszolni az érintett tagállamok illetékes hatóságainak 
minden megfelelő kérésére, és az érintett tagállamok illetékes hatóságainak kérésére 
minden dokumentációt be fog nyújtani;

fd) adott esetben a vitás kérdést eredményező – végleges adóhatósági határozat, 
adóellenőrzési jegyzőkönyv, jelentés vagy ezekkel egyenértékű egyéb dokumentum 
formájában megjelenő – végleges határozat másolata, és az adóhatóságok által a 
vitás kérdés tekintetében kiadott bármely más dokumentum másolata, függetlenül 
attól, hogy az melyik tagállamban született;

fe) az érintett személy által a vitás kérdésben indított más kölcsönös egyeztető 
eljárás vagy más vitarendezési eljárás keretében benyújtott panaszra vonatkozó 
információk, valamint

ff) az érintett személy nyilatkozata arról, hogy tudomásul veszi a panasz benyújtásához 
kapcsolódó azon jogkövetkezményt, hogy a panasz benyújtása megszünteti az adott 
vitás kérdéssel kapcsolatban indított más, Magyarországot érintő kölcsönös egyeztető 
eljárást;

g) a magyar illetékes hatóság által hiánypótlásban kért bármely olyan kiegészítő 
információ, amelyet a magyar illetékes hatóság szükségesnek tart a panasz érdemi 
elbírálásához.

A szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatban nyilvántartásra kötelezett 
érintett személy panaszával egyidejűleg köteles megküldeni e nyilvántartást az 
illetékes hatóság részére. Ennek elmulasztása esetén az illetékes hatóság a g) pont 
alapján is kérheti a nyilvántartás megküldését.

Az érintett személy a magyar illetékes hatóság részére a panasz megküldésével 
egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy panasza valamennyi érintett tagállam részére 
benyújtásra került. Ha az érintett személy természetes személy vagy kis- és középvállalkozás 
e nyilatkozat csatolására nincs szükség.

Ha az érintett személy nevében képviselő jár el, a képviseleti jogot az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény erre vonatkozó szabályai szerint igazolni kell.

6. Az eljárás szakaszai

Az eljárás a következő három fő szakaszból áll:

<ol>

<li>panasz vizsgálata,</li>

<li>kölcsönös egyeztető eljárás (MAP) és</li>

<li>tanácsadó bizottság általi vitarendezés.</li>
</ol>

Az eljárás egyes szakaszait az alábbi ábra szemlélteti:

<embedded align="default" bottom="10" height="486" id="17722169" left="0" right="0" title="" top="10" width="650">
<image>
<title>DRD-MAP</title>
<description></description>
<url>/data/cms532223/drd.png</url>
<width>650</width>
<height>486</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>DRD-MAP</title>
<description></description>
<url>/data/17722168/tn_drd.png</url>
<width>56</width>
<height>42</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>

(Az Európai Bizottság ábrája alapján)

1. Panasz vizsgálata (elfogadás vagy visszautasítás)

</blockquote>

Az illetékes hatóság 2 hónapon belül visszaigazolja az adózónak a panasz benyújtását, 
és tájékoztatást küld az érintett külföldi illetékes hatóságnak a panasz benyújtásáról. 
A hatóság felhívja az adózó figyelmét az eljárás miatt meghosszabbodó iratmegőrzési 
kötelezettségre, illetve adott esetben erre végzéssel kötelezi. Szükség esetében 
hiánypótlási felhívást bocsát ki.

A magyar illetékes hatóság a panasz kézhezvételétől vagy a kézhezvételtől számított 
3 hónapon belül kibocsátott hiánypótlási felhívás teljesítésének kézhezvételétől 
számított 6 hónapon belül – attól függően, hogy melyik időpont a későbbi – dönt, 
hogy elfogadja vagy visszautasítja a panaszt. A magyar illetékes hatóság visszautasítja 
a panaszt, ha

a) a panasz nem tartalmazza az 5. pontban meghatározott információkat;

b) az érintett személy a hiánypótlásra határidőben nem válaszol;

c) nincs vitás kérdés; vagy

d) a panaszt nem nyújtották be a hároméves határidőn belül.

A magyar illetékes hatóság panaszt visszautasító végzése ellen nem lehet fellebbezni. 
Ha a panaszt az érintett tagállamok valamennyi illetékes hatósága visszautasította, 
az érintett személy a magyar illetékes hatóság panaszt visszautasító végzésével 
szemben a Fővárosi Törvényszékhez fordulhat.

Ha az érintett személy panaszát a vitában érintett tagállamok illetékes hatóságai 
közül egy, de nem az összes visszautasította, az adózó tanácsadó bizottság felállítását 
kérheti.

A hatóság a panaszban foglaltak, valamint az illetékes hatóság megkeresése alapján 
az adóhatóság által lefolytatott jogkövetési vizsgálat alapján hozza meg döntését 
a panasz elfogadásáról vagy visszautasításáról. A panasz elfogadása esetén az 
illetékes hatóság egyoldalúan is megszüntetheti a kettős adóztatást.

A magyar illetékes hatóság a panasz elfogadásáról szóló döntésre előírt határidőn 
belül határozattal dönthet a vitás kérdés egyoldalú rendezéséről a többi érintett 
tagállam illetékes hatóságának bevonása nélkül. A vitás kérdés egyoldalú rendezéséről 
hozott határozat akkor válik véglegessé, ha azt az érintett személy kifejezett 
írásbeli nyilatkozatával a közléstől számított 30 napon belül elfogadja és adott 
esetben a vitás kérdést érintő közigazgatási perben a keresettől elállását igazolja.

2. Kölcsönös egyeztető eljárás (MAP)

</blockquote>
</blockquote>

Ha a magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága 
is elfogadja a panaszt, akkor a hatóságok a vitás kérdést kölcsönös egyeztető 
eljárás útján rendezhetik.

Az erre nyitva álló határidő az érintett tagállamok illetékes hatóságainak panaszelfogadását 
tartalmazó döntéseire vonatkozó értesítések közül a legkésőbbi időpontjától számított 
2 év. Ez legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, ha bármely érintett tagállam illetékes 
hatósága erre vonatkozó kéréssel fordul a többi érintett tagállam illetékes hatóságaihoz, 
és a kérését írásban indokolja.

Ha a tagállamok illetékes hatóságai a fenti időtartamon belül megállapodásra 
jutottak a vitás kérdés rendezésének módjáról, akkor erről a magyar illetékes 
hatóság határozattal értesíti az érintett személyt.

E határozat akkor válik véglegessé, és a magyar illetékes hatóságra, valamint 
az adóhatóságra kötelezővé, ha az érintett személy a határozat közlésének időpontjától 
számított 60 napon belül

a)  elfogadja a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozatot és

b)  lemond a vitás kérdés rendezéséhez kapcsolódó minden egyéb jogorvoslati lehetőségről.

A kölcsönös megállapodás alapján hozott véglegessé vált határozat alapján az 
adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségét határozattal haladéktalanul 
módosítja, amely határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható. Az érintett 
személy a módosítás eredményeként őt terhelő adófizetési kötelezettség után késedelmi 
pótlék és adóbírság fizetésére nem kötelezhető, illetve a részére visszatérítendő 
adó után kamatra nem jogosult.

Ha a kölcsönös egyeztető eljárásban az érintett tagállamok illetékes hatóságai 
nem jutnak határidőben megállapodásra, akkor erről a magyar illetékes hatóság 
tájékoztatja az érintett személyt, ismertetve a megállapodás meghiúsulásának általános 
indokait.

3. Tanácsadó bizottság általi vitarendezés

</blockquote>
</blockquote>

Az érintett személy a tanácsadó bizottság általi vitarendezés megindítását kérheti, 
ha

a)  az érintett személy panaszát a vitában érintett tagállamok illetékes hatóságai 
közül egy, de nem az összes visszautasította,

b)  az érintett személy panaszát a vitában érintett tagállamok illetékes hatóságai 
közül valamennyi visszautasította, de az érintett személy kérelmére indult eljárásban 
egyik, de nem valamennyi tagállam illetékes bírósága a panaszt visszautasító határozatot 
megváltoztatta, vagy

c)  az érintett személy által benyújtott panasz alapján megindult kölcsönös egyeztető 
eljárásban határidőn belül a vitában érintett tagállamok illetékes hatóságai nem 
jutottak megállapodásra arról, hogy a vitás kérdést hogyan rendezzék.

A tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelmet

a)  a fenti a) pont esetén a panaszt elbíráló illetékes hatóságok által meghozott 
döntések közül a legkésőbbi kézbesítésétől számított,

b)  a fenti b) pont esetén a bíróság döntésének kézbesítésétől számított,

c)  a fenti c) pont esetén a kölcsönös egyeztető eljárás sikertelenségéről szóló 
illetékes hatóságok tájékoztatása közül a legkésőbbi kézbesítésétől számított

50 napon belül kell a magyar illetékes hatósághoz benyújtania, a többi érintett 
tagállam illetékes hatóságának történő benyújtással egyidejűleg. A magyar belföldi 
illetőségű természetes személy vagy kis- és középvállalkozás érintett személynek 
azonban kizárólag a magyar illetékes hatósághoz kell benyújtania kérelmét.

A tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelmet nem lehet előterjeszteni, 
ha

a)  a panasz visszautasítása tárgyában az érintett tagállamok bármelyikének hatósága 
vagy bírósága előtt eljárás folyamatban van, vagy

b)  ha az a) pontban említett jogorvoslati eljárás során bíróság helybenhagyta 
a visszautasító határozatot.

A tanácsadó bizottság főszabály szerint a megalakulásától számított 6 hónapon 
belül dönt.

Az érintett tagállamok illetékes hatóságai a tanácsadó bizottság véleményének 
kézbesítését követő 6 hónapon belül a vitarendezési eljárást lezáró döntésükben 
állapodnak meg a vitás kérdés megoldásáról. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai 
a vitarendezési eljárást lezáró döntésüket, eltérő megállapodásuk hiányában, a 
tanácsadó bizottság véleményére alapítják. Ha az érintett tagállamok nem állapodnak 
meg a vitás kérdés rendezésének módjáról, a tanácsadó bizottság véleménye az érintett 
tagállamokra kötelező érvényűvé válik.

A magyar illetékes hatóság a vitarendezési eljárást lezáró döntés meghozatalát 
követően azt határozatban haladéktalanul közli az érintett személlyel. A vitarendezési 
eljárást lezáró döntés alapján hozott határozat közlésétől számított 60 napon 
belül az érintett személy nyilatkozhat annak elfogadásáról és a vitás kérdés rendezéséhez 
kapcsolódó minden egyéb jogorvoslati lehetőségről történő lemondásról.

A vitarendezési eljárást lezáró döntés alapján hozott véglegessé vált határozat 
alapján az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségét határozattal 
haladéktalanul módosítja, e határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható. 
Az érintett személy a módosítás eredményeként őt terhelő adófizetési kötelezettség 
után késedelmi pótlék és adóbírság fizetésére nem kötelezhető, illetve a részére 
visszatérítendő adó után kamatra nem jogosult.

A nemzetközi vitarendezési eljárás eredményeként létrejött megállapodást, illetve 
meghozott határozatot azon adómegállapítási időszakok vonatkozásában is végre 
kell hajtani, amelyek a megállapodás megkötésének vagy a határozat meghozatalának 
időpontjában már elévültek.
<link anchor="_ftn8">
<text>[8]</text>
</link>

7. Ellenőrzés és iratmegőrzési kötelezettség az egyeztetés során

Nemzetközi vitarendezési eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is 
végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket.
<link anchor="_ftn9">
<text>[9]</text>
</link>

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet 
vagy vagyont terhelő adókötelezettség megállapításához kapcsolódó iratokat az 
adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül annak a naptári évnek az utolsó 
napjától számított 10 évig kell megőriznie, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, 
bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés 
hiányában az adót meg kellett volna fizetni.
<link anchor="_ftn10">
<text>[10]</text>
</link>

Ha az adózó vagy a kapcsolt vállalkozása a kettős adóztatás elkerüléséről szóló 
egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont terhelő adókötelezettséget 
érintő vitarendezési eljárást kezdeményez, az iratmegőrzési kötelezettségek a 
vitarendezési eljárás lezárultáig, vagy ha azután tanácsadó bizottság előtti eljárás 
indul, akkor az eljárás lezárultáig meghosszabbodnak. Ha az iratmegőrzési kötelezettségeknek 
a kifizető, a munkáltató köteles megfelelni, az iratmegőrzési kötelezettség az 
adóhatóság felhívására a vitarendezési eljárás, illetve a választottbírósági eljárás 
lezárultáig meghosszabbodik.
<link anchor="_ftn11">
<text>[11]</text>
</link>

8. A nemzeti eljárásokkal való kölcsönhatások és az azoktól való eltérés főbb 
szabályai

Az európai uniós vitarendezésre irányuló panasz benyújtása megszünteti a vitás 
kérdéssel kapcsolatban más jogalapon indított kölcsönös egyeztető eljárást.

Az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás és a vitarendezési eljárás folytatása 
mellett Magyarországon kezdeményezhető vagy folytatható bírósági eljárás vagy 
közigazgatási és büntetőjogi szankciók kiszabására irányuló eljárás ugyanazzal 
az üggyel kapcsolatban.

A panasz benyújtható bármely más, az ügyben Magyarországon kezdeményezett közigazgatási 
vagy bírósági jogorvoslati eljárás igénybevétele mellett. Az érintett személy 
azonban köteles az ilyen eljárás megindításáról, felfüggesztéséről, szüneteléséről 
és végleges befejezéséről 8 napon belül tájékoztatni a magyar illetékes hatóságot.

A vitás kérdéssel kapcsolatos bármely érintett tagállamban történő jogorvoslati 
eljárás kezdeményezésekor az illetékes hatóság számára a panasz elbírálására nyitva 
álló határidő, illetve a kölcsönös egyeztető eljárás határideje megszakad, és 
a panasz elbírálására, illetve az eljárás lefolytatására nyitva álló határidő 
azon a napon újra kezdődik, amelyen a jogorvoslati eljárásokban hozott döntés 
véglegessé vált, vagy amelyen az említett eljárást más módon véglegesen lezárták, 
vagy felfüggesztették.

Az érintett személy haladéktalanul értesítést küld a magyar illetékes hatóság 
részére a többi érintett tagállamban történő jogorvoslati kezdeményezésről.

Ha az érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett 
és az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult azt megelőzően, hogy az érintett tagállamok 
illetékes hatóságai a vitás kérdésről a kölcsönös egyeztető eljárás keretében 
megállapodásra jutottak volna, a magyar illetékes hatóság értesíti a többi érintett 
tagállam illetékes hatóságát a bíróság határozatáról. A magyar illetékes hatóság 
az európai kölcsönös egyeztető eljárást az értesítés megküldésének napjával végzéssel 
zárja le. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

Ha az érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett 
és az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult azt megelőzően, hogy az érintett személy 
a tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelmet nyújtott volna be, a 
tanácsadó bizottság általi vitarendezésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. 
A magyar illetékes hatóság értesíti a többi érintett tagállam illetékes hatóságát 
a bíróság határozatáról és annak joghatásáról. A magyar illetékes hatóság az európai 
kölcsönös egyeztető eljárást az értesítés megküldésének napjával végzéssel zárja 
le. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

Ha az érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett 
és az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult, a tanácsadó bizottság általi vitarendezési 
eljárást le kell zárni. Ebben az esetben a magyar illetékes hatóságnak tájékoztatnia 
kell a többi érintett tagállam illetékes hatóságát, valamint a tanácsadó bizottságot 
vagy az alternatív vitarendezési bizottságot a bíróság határozatának joghatásairól. 
A magyar illetékes hatóság az európai kölcsönös egyeztető eljárást az értesítés 
megküldésének napjával végzéssel zárja le. A végzés ellen fellebbezésnek helye 
nincs.

Az eljárás lezárására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, 
ha a külföldi érintett tagállam illetékes hatósága értesítést küld az ügyben külföldi 
bíróság által hozott jogerős ítéletről.

A magyar illetékes hatóság megtagadhatja a tanácsadó bizottság általi vitarendezési 
eljárás igénybevételét, amennyiben Magyarországon a vitás ügy tárgyában, illetve 
azzal közvetlen összefüggésben jogerősen vagy véglegesen

a)  költségvetési csalás miatt büntetés kiszabására került sor,

b)  kétszáz százalékos adóbírságot szabtak ki, vagy

c)  beszámoló letétbe helyezési és közzétételi szabály megsértése miatt az érintett 
személy adószámát törölték.

A kölcsönös egyeztető eljárás és a tanácsadó bizottság eljárásának megindítása 
nincs halasztó hatállyal az adó, pótlék és bírság megfizetésére.

9. Adótitokra vonatkozó szabályok

Az adótitokra vonatkozó általános szabályokon túl az eljárásokban továbbított 
információk védelmére, illetve a szakmai, üzleti, ipari vagy foglalkozási titok 
vagy szakmai eljárások védelmére vonatkozó jogszabályokat ezen eljárások lefolytatása 
során is megfelelően alkalmazni kell.
<link anchor="_ftn12">
<text>[12]</text>
</link>

10. Irányadó szabályok, nemzetközi sztenderdek

Az eljárásokban a következő szabályokat, nemzetközi sztenderdeket kell figyelembe 
venni:

<ul>

<li>a jövedelem és adott esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó 
nemzetközi szerződések;</li>

<li>az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés 
egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.);</li>

<li>az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.);</li>

<li>az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.);</li>

<li>a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.);</li>

<li>a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.);</li>

<li>a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről 
szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet;</li>

<li>OECD transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások és az adóhatóságok 
számára;</li>

<li>OECD jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló Modellegyezménye és Kommentárja.</li>
</ul>

<a name="_ftn1"></a>[1] A hatályos és alkalmazandó adóegyezmények listáját Magyarország alkalmazható 
adóegyezményeiről szóló <a href="https://nav.gov.hu/data/cms515265/Adozoi_tajekoztato_Magyarorszag_adoegyezmenyei_2020__magyarul.pdf">NAV adózói tájékoztató</a> tartalmazza.

<a name="_ftn2"></a>[2] Aktv. 4. § (4a) bekezdés 2. pontja

<a name="_ftn3"></a>[3] Aktv. 41/A. §

<a name="_ftn4"></a>[4] Aktv. 45/I. §

<a name="_ftn5"></a>[5] Aktv. 4. § (4a) bekezdés 3. pont

<a name="_ftn6"></a>[6] az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 205. § (1) bekezdése

<a name="_ftn7"></a>[7] az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) 9. §-a

<a name="_ftn8"></a>[8] Art. 205. § (4) bekezdése

<a name="_ftn9"></a>[9] Art. 205. § (3) bekezdése

<a name="_ftn10"></a>[10] Art. 78. § (6a) bekezdése

<a name="_ftn11"></a>[11] Art. 78. § (7) bekezdése

<a name="_ftn12"></a>[12] Aktv. 41/C. § (6) bekezdése
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>kettős-adóztatás</item>
<item>DRD</item>
<item>MAP</item>
<item>transzferár</item>
<item>kölcsönös</item>
<item>egyeztetési</item>
<item>egyeztető</item>
<item>európai-uniós-vitarendezés</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="16439321">
<title>Tájékoztató a Választottbírósági Egyezmény alapján a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetése céljából indított kölcsönös egyeztetési eljárásokról</title>
<url>nav/ado/egyeb/ac-map_tajekoztato.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1600691760000">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>21</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>36</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1758664740000">
<year>2025</year>
<month>9</month>
<day>23</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1600692626709">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>21</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>50</minute>
<sec>26</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

1. A kölcsönös egyeztetési eljárás alapja és célja

A kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás 
megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-án Brüsszelben aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Választottbírósági 
Egyezmény), amelyet Magyarországon a 2006. évi XXXVI. törvény hirdetett ki, lehetőséget 
biztosít az adózók számára, hogy az illetékes hatóságuktól a szerződő államok 
közötti egyeztetés (kölcsönös egyeztetési eljárás; Mutual Agreement Procedure, 
MAP) megindítását kérjék transzferárat érintő kettős adóztatás felmerülése, vagy 
annak valószínűsíthetősége esetén a kettős adóztatás megszüntetése céljából.

A kölcsönös egyeztetési eljárás egy nemzetközi vitarendezési mechanizmus, amelynek 
keretében a szerződő államok illetékes hatóságai közvetlenül kommunikálhatnak 
egymással annak érdekében, hogy egyedi ügyekben felmerülő nemzetközi adóügyi vitákban 
a magyarországi és más államokbeli adózást érintően kölcsönös megállapodásra jussanak. 
Az adózók a kölcsönös egyeztetési eljárásban közvetlenül nem vesznek részt. Az 
adózók azonban a választottbíróság előtt kérelemre megjelenhetnek vagy képviseltethetik 
magukat, illetve a választottbíróság felhívására kötelesek ezt megtenni.

A Választottbírósági Egyezmény sajátossága a kettős adóztatás elkerüléséről szóló 
többi (kétoldalú) egyezménnyel szemben, hogy ha az érintett illetékes hatóságok 
az egyeztetési eljárás során két év alatt nem tudnak megegyezni, akkor az ügyet 
választottbíróság (az Egyezmény szóhasználatában tanácsadó bizottság) elé kell 
vinni. A választottbíróság hat hónapon belül köteles meghozni döntését, amely 
kötelező érvényű lesz a tagállamok számára.

A Választottbírósági Egyezmény alapján indított eljárásokban is az OECD jövedelem 
és a vagyon adóztatásáról szóló Modellegyezményének Kommentárja a jogalkalmazás 
során elfogadott iránymutatásnak minősül tekintettel arra, hogy Magyarország OECD-hez 
történő csatlakozásakor vállalva a tagsággal járó kötelezettségeket, csatlakozott 
a szervezet okmányaihoz is. 2017 decemberében az OECD új kiadását tette közzé 
a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló Modellegyezménynek és kapcsolódó Kommentárnak. 
A Modellegyezmény alapjául szolgál a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények 
tárgyalásainak, a Kommentár pedig a megkötött egyezmények értelmezésében nyújt 
segítséget.

2. Az eljáró hatóság

A kérelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás (a továbbiakban: KI)Ellenőrzési Főosztály Szokásos Piaci Ár-megállapítási Osztályához 
(1054 Budapest, Széchenyi utca 2.), mint illetékes hatósághoz kell benyújtani.

3. A kérelem előterjesztője és a kérelem indoka

Azon belföldi székhelyű vagy belföldön állandó telephellyel rendelkező adózó 
fordulhat a KI-hez, amely úgy véli, hogy esetében sérült – a Választottbírósági 
Egyezmény 4. cikkében kimondott – szokásos piaci ár elve. [Ez lényegében megegyezik 
a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. § (1) bekezdésével.] Az adózó – a közigazgatási 
per kivételével – az egyéb jogorvoslatok igénybe vételétől függetlenül jogosult 
kölcsönös egyeztetési eljárást kezdeményezni.

A (gazdasági) kettős adóztatással érintett másik kapcsolt vállalkozás székhelyének 
vagy állandó telephelyének a Választottbírósági Egyezményben részes másik államban, 
azaz az Európai Unió valamely másik tagállamában kell lennie.

4. A kérelem benyújtásának határideje

Az ügyben a hatósághoz az azon intézkedésről szóló első értesítésétől számított 
három éven belül lehet fordulni, amely a kettős adóztatást eredményezte, vagy 
valószínűleg eredményezi függetlenül attól, hogy az adózó igénybe veszi-e az érintett 
államok bármelyikének nemzeti joga értelmében rendelkezésére álló (közigazgatási 
vagy bírósági) jogorvoslati lehetőségeket.

Ilyen intézkedésről szóló értesítés alatt értendő az adóhatóságnak a fizetési 
kötelezettségre, adó-visszatérítési igény elutasítására vonatkozó határozata, 
a bevallás pótlására irányuló felhívása, illetőleg az adózó által benyújtott bevallásra, 
önellenőrzésre vonatkozó értesítése, ellenőrzés esetében az elsőfokú határozat 
kézhezvétele.

A kérelem alapján a kettős adóztatás alapvetően kétoldalúan rendezhető akkor 
is, ha több állam érintett. A kérelem benyújtható akkor is, ha a kettős adóztatáshoz 
jóhiszemű külföldi önellenőrzés vezetett. Egy kérelem több adóévre is vonatkozhat.

5. A kérelem benyújtásának korlátai

A 2018. január 1-jét megelőzően kezdődő adómegállapítási időszakot érintő kérelem 
esetén – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – az eljárás lefolytatásának 
feltétele, hogy a kérelem vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az eljárás 
megindításának alapjául szolgál, a kérelmezőtől vagy a másik szerződő állam illetékes 
hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy a költségvetési támogatás igényléséhez, 
illetve a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülési idején belül a magyar 
illetékes hatósághoz beérkezzen.
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>
 Ez arra az esetre is vonatkozik, ha az eljárást a külföldi illetékes hatóság 
kezdeményezi a magyar hatóságnál. A postára adás tehát nem elegendő, szükséges 
az is, hogy a kérelem ténylegesen beérkezzen.

2018. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adóévek esetében – eltérően a 
fentiektől – a kérelem az elévülésre tekintet nélkül benyújtható.
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>

Ha az érintett vállalkozások valamelyike a nyereségkiigazítás alapjául szolgáló 
tevékenységek miatt bírósági vagy közigazgatási eljárás során meghozott jogerős/végleges 
határozat alapján súlyos büntetéssel sújtandó, a kölcsönös egyeztetési eljárás 
nem folytatható le. A súlyos büntetés Magyarország vonatkozásában az adóüggyel 
kapcsolatos bűncselekményekre kiszabható büntetőjogi, illetve az 50 millió forint 
értéket meghaladó adóhiány után megállapított adóügyi szankció.

6. A kérelem formája és tartalma

A kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelem díj- és illetékmentes; a ’TPMAP 
formanyomtatvány kitöltésével nyújtható be. Elektronikus ügyintézésre köteles 
a gazdálkodó szervezet, illetve az ügyfél jogi képviselője.
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>
 Így ha az adózó gazdálkodó szervezet, illetve ha az adózó jogi képviselővel 
jár el, az űrlapot elektronikusan kell benyújtania. Elektronikus ügyintézésre 
nem kötelezett kérelmező a kérelmet választása szerint papír alapon vagy elektronikus 
úton küldheti meg.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

<li>a kérelmező és a kérelemmel érintett személyek azonosító adatait (elnevezés, 
székhely, adóazonosító szám),</li>

<li>az adóügy tényállásának lényeges elemeit (így különösen a kérelmező és a kérelemmel 
érintett személyek jogviszonyának leírását, az adómegállapítási időszakot, a kettős 
adóztatást eredményező adóhatósági döntés, intézkedés azonosításához szükséges 
adatokat), ehelyett az adózó kérelméhez csatolhatja a döntésről vagy intézkedésről 
szóló irat másolatát,</li>

<li>az adóüggyel kapcsolatban a kérelmező vagy a kérelemmel érintett személyek által 
(külföldön, illetve belföldön) kezdeményezett közigazgatási jogorvoslati, illetve 
polgári peres eljárások adatait, és</li>

<li>a kérelem előterjesztésének indokát (azaz milyen okból és mennyiben sérült az 
adózó álláspontja szerint a szokásos piaci ár elve).
<link anchor="_ftn4">
<text>[4]</text>
</link>

</li>
</ol>

A kérelemnek szükséges – az eljárás megfelelő időben történő lefolytatása céljából – 
tartalmaznia kell az adózó kötelezettségvállalását arra nézve, hogy a lehető legteljesebben 
és leggyorsabban válaszol az illetékes hatóság minden jogos és helytálló kérésére, 
valamint dokumentációt bocsát az illetékes hatóságok rendelkezésére. Adózói együttműködés 
hiányában ugyanis a kölcsönös egyeztetési eljárás elhúzódhat, illetve eredménytelen 
maradhat.

Célszerű a fentiek miatt a kérelemhez csatolni a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet, illetve a 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet 
szerinti transzferár-nyilvántartást, illetve egy tartalmában azzal lényegében 
azonos elemzést, ha az adott ügyletre e rendelet alapján nem kellett nyilvántartást 
készíteni.

Amennyiben a kérelmező nevében képviselő jár el, a képviseleti jogot az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény erre vonatkozó szabályai szerint igazolni kell. 
A kérelem tartalmazhatja az adózó által javasolt megoldást is a kettős adóztatás 
megszüntetésére.

7. A kérelem elbírálása

A kérelmet – ha az általános, illetve a fentiek szerinti speciális okok alapján 
annak elutasításának nincs helye – a magyar illetékes hatóság érdemben megvizsgálja. 
A hatóság a kérelem benyújtását követően visszaigazolja az adózónak a kérelem 
benyújtását, és tájékoztatást küld az érintett külföldi illetékes hatóságnak a 
kérelem benyújtásáról. A hatóság felhívja az adózó figyelmét az eljárás miatt 
meghosszabbodó iratmegőrzési kötelezettségre, illetve adott esetben erre végzéssel 
kötelezi. Szükség esetén hiánypótlási felhívást bocsát ki.

A hatóság a kérelemben foglaltak, valamint az adóhatóság számára rendelkezésre 
álló adatok (különösen bevallások, korábbi ellenőrzések megállapításai), illetve 
szükséges esetben a kérelem alapján elvégzett célellenőrzés alapján elsősorban 
egyoldalúan kísérli meg a kettős adóztatás megszüntetését, amennyiben a kérelem 
megalapozott. Amennyiben a kérelem megalapozott, de az nem teljesíthető egyoldalúan, 
azaz a kettős adóztatási helyzet más módon nem oldható fel, akkor a hatóság kölcsönös 
egyeztetési eljárást kezdeményez a másik szerződő állam illetékes hatóságával 
az egyezménynek meg nem felelő adóztatás elkerülése, kiküszöbölése érdekében.

8. Ellenőrzés és iratmegőrzési kötelezettség az egyeztetés során

A kölcsönös egyeztetési eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is 
végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket.
<link anchor="_ftn5">
<text>[5]</text>
</link>
 (E szabály nincs ellentmondásban azzal, hogy a kérelemnek az elévülési időn 
belül kell beérkeznie. Amennyiben tehát a 2018. január 1-jét megelőzően kezdődő 
adómegállapítási időszakot érintő kérelem az elévülési időn belül beérkezett, 
és az elévülés ezt követően állt be, úgy az adóhatóság a kérelem beérkezését követően 
elévült éveket is ellenőrizheti.)

A 2018. január 1-jét megelőzően kezdődő adóévekben szerzett jövedelmet vagy vagyont 
terhelő adókötelezettségek megállapításához kapcsolódó iratok tekintetében – amennyiben 
a kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatásához szükséges –, az adózó (és a kifizető) 
köteles az állami adó- és vámhatóság felszólítására – a felszólításban megjelölt 
időpontig és terjedelemben – az adómegállapításhoz szükséges iratok, bizonylatok 
megőrzésére. Az őrzési kötelezettség szükség szerint több alkalommal meghosszabbítható, 
azonban a meghosszabbítás legkésőbb a kölcsönös egyeztetési eljárás lezárultának 
időpontjáig tarthat.
<link anchor="_ftn6">
<text>[6]</text>
</link>

2018. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adóévekben szerzett jövedelmet vagy 
vagyont terhelő adókötelezettségek megállapításához kapcsolódó iratok tekintetében 
a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet 
vagy vagyont terhelő adókötelezettség megállapításához kapcsolódó iratokat az 
adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül annak a naptári évnek az utolsó 
napjától számított 10 évig kell megőriznie, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, 
bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés 
hiányában az adót meg kellett volna fizetni.
<link anchor="_ftn7">
<text>[7]</text>
</link>
 Ha az adózó vagy a kapcsolt vállalkozása a kettős adóztatás elkerüléséről szóló 
egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont terhelő adókötelezettséget 
érintő vitarendezési eljárást kezdeményez, az iratmegőrzési kötelezettségek a 
vitarendezési eljárás lezárultáig, vagy ha azután választottbírósági eljárás (tanácsadó 
bizottsági eljárás) indul, a választottbírósági eljárás lezárultáig meghosszabbodnak. 
Ha az iratmegőrzési kötelezettségeknek a kifizető, a munkáltató köteles megfelelni, 
az irat megőrzési kötelezettség az adóhatóság felhívására a vitarendezési eljárás, 
illetve a választottbírósági eljárás lezárultáig meghosszabbodik.
<link anchor="_ftn8">
<text>[8]</text>
</link>

9. A kérelem elbírálásának határideje és a megállapodás végrehajtása

Ha az érintett illetékes hatóságok az egyeztetési eljárás során két év alatt 
nem tudnak megegyezni, akkor az ügyet választottbíróság elé kell vinni. A választottbíróság 
az ügy hozzá történő benyújtásának időpontjától számított hat hónapon belül köteles 
meghozni döntését, amely kötelező érvényű lesz a tagállamok számára. Az illetékes 
hatóságok azonban – közös megegyezéssel – hozhatnak a választottbíróság véleményétől 
eltérő határozatot is.

A kétéves időszak akkor kezdődik, amikor a kérelem, illetve annak hiánypótlásai 
alapján a kérelem tartalmánál írt adatok, információk és dokumentumok az illetékes 
hatóság rendelkezésére állnak. Az illetékes hatóságok a Választottbírósági Egyezmény 
alapján kölcsönös egyeztetéssel és az érintett kapcsolt vállalkozások egyetértésével 
lemondhatnak a kétéves határidőről.

Nem lehet az ügyet választottbíróság elé vinni, ha az adózó az ügyben Magyarországon 
bírósági keresettel élt, és azt a határozathozatal előtt nem vonta vissza. Ugyancsak 
nem lehet az ügyet választottbíróság elé vinni, ha az ügyben érintett külföldi 
kapcsolt vállalkozás nyújtott be bírósági keresetet, és az ottani jog nem teszi 
lehetővé a külföldi állam illetékes hatósága számára a bíróságának határozatától 
való eltérést kivéve, ha a keresetet a határozathozatal előtt visszavonták.

A választottbírósági szakasz előtt kölcsönös egyeztetési eljárás folytatható 
a bírósági eljárás mellett is. Ha a bíróság jogerős érdemi döntést hoz, attól 
a magyar illetékes hatóság nem térhet el. Ha a kölcsönös egyeztetési eljárásban 
az illetékes hatóságok megállapodásra jutnak, annak végrehajtásának feltétele 
a bírósági eljárás megszüntetése.

10. Adótitokra vonatkozó szabályok

A Választottbírósági Egyezménnyel kapcsolatos együttműködés során a magyar illetékes 
hatóság, valamint jogszabályi vagy egyéb kijelölés alapján az illetékes hatóság 
feladatait ellátó hatóság által közölt, továbbított vagy szerzett információ adótitoknak 
minősül.
<link anchor="_ftn10">
<text>[10]</text>
</link>

11. Adóvégrehajtás

Az adózó kérheti, hogy az állami adóhatóság – amennyiben az eljárás alapján a 
határozat (végzés) megváltoztatása várható – a határozat (végzés) végrehajtását 
függessze fel.
<link anchor="_ftn11">
<text>[11]</text>
</link>

12. Irányadó szabályok, nemzetközi sztenderdek

A kölcsönös egyeztetési, valamint a választottbírósági eljárásban a következő 
szabályokat, nemzetközi sztenderdeket kell figyelembe venni:

<ul>

<li>a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás 
megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-án Brüsszelben aláírt Egyezmény, az Osztrák 
Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a társult vállalkozások 
nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló egyezményhez 
való csatlakozásáról szóló Egyezmény és az ehhez kapcsolódó Aláírási Jegyzőkönyv, 
a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről 
szóló 1990. július 23-i egyezmény módosításáról szóló Jegyzőkönyv, valamint a 
Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett 
Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, 
a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak 
a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről 
szóló Egyezményhez való csatlakozásáról szóló Egyezmény és az ehhez kapcsolódó 
Aláírási Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi XXXVI. törvény;</li>

<li>az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.);</li>

<li>az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.);</li>

<li>a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.);</li>

<li>az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés 
egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.);</li>

<li>a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről 
szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet, illetve 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet;</li>

<li>OECD transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások es az adóhatóságok 
számára;</li>

<li>OECD jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló Modellegyezménye és Kommentárja;</li>

<li>
<a href="https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1579253783514&uri=CELEX:42009X1230(01)">Az EU-nak a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős 
adóztatás megszüntetéséről szóló egyezmény hatékony végrehajtását célzó felülvizsgált 
magatartási kódexe</a>.</li>
</ul>

13. Egyebek

A nemzetközi adózásról hasznos információk találhatók az OECD-nek a <a href="http://www.oecd.org/tax/">www.oecd.org/tax/</a>címen hozzáférhető angol vagy francia nyelvű oldalain.

Az <a href="http://www.ec.europa.eu/taxation_customs/taxation/company_tax/transfer_pricing/forum/index_en.htm">EU Közös Transzferár Fórumának</a> (Joint Transfer Pricing Forum) angolul, franciául vagy németül elérhető oldalán 
a transzferárazást érintő kölcsönös egyeztető eljárásokkal összefüggő országspecifikus 
adatbázisa hasznos információkat tartalmaz a külföldi államok illetékes hatóságairól 
és eljárási szabályairól.

<a name="_ftn1"></a>[1] Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: új Art.) 205. § (2) bekezdése

<a name="_ftn2"></a>[2] Art. 205. § (1) bekezdése

<a name="_ftn3"></a>[3] az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) 9. §-a

<a name="_ftn4"></a>[4] az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés 
egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 42. §-ának (3) bekezdése

<a name="_ftn5"></a>[5] Art. 205. § (3) bekezdése

<a name="_ftn6"></a>[6] az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: régi Art.) 47. § (7) bekezdése

<a name="_ftn7"></a>[7] Art. 78. § (6a) bekezdés

<a name="_ftn8"></a>[8] Art. 78. § (7) bekezdés

<a name="_ftn9"></a>[9] Art. 205. § (4) bekezdése

<a name="_ftn10"></a>[10] Aktv. 42. § (7) bekezdése

<a name="_ftn11"></a>[11] Aktv. 42. § (8) bekezdése

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>kettős-adóztatás</item>
<item>MAP</item>
<item>transzferár</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="16439322">
<title>Tájékoztató az adóegyezmények szerinti nemzetközi adóügyi vitarendezési eljárás szabályairól</title>
<url>nav/ado/egyeb/map_tajekoztato.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1600691220000">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>21</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>27</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1758664740000">
<year>2025</year>
<month>9</month>
<day>23</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1600692617369">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>21</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>50</minute>
<sec>17</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

1. Az eljárás nemzetközi jogalapja, a hazai
eljárás szabályai

Magyarország
a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerülésére szolgáló
adóegyezményeit a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló OECD
Modellegyezmény alapulvételével köti. A hatályos és alkalmazandó adóegyezmények 
listáját Magyarország
alkalmazható adóegyezményeiről szóló <a href="https://nav.gov.hu/data/cms515265/Adozoi_tajekoztato_Magyarorszag_adoegyezmenyei_2020__magyarul.pdf">NAV adózói tájékoztató tartalmazza</a>.

A hatályos
és alkalmazható adóegyezmények – az OECD Modellegyezmény 25. cikke
alapján – lehetőséget teremtenek az adózók számára a szerződő államok
közötti egyeztetés (Mutual Agreement Procedure, MAP) megindítására az esetleges
kettős adózás felmerülése vagy annak valószínűsíthetősége esetén annak
rendezése céljából. A kölcsönös egyeztető eljárás egy nemzetközi vitarendezési
mechanizmus, amelynek keretében a szerződő államok illetékes hatóságai
közvetlenül kommunikálhatnak egymással annak érdekében, hogy az egyedi ügyekben
felmerülő nemzetközi adóügyi viták esetében a magyarországi és más államokbeli
adózást érintő kölcsönös megállapodásra jussanak. Kölcsönös egyeztető eljárásra
az adóegyezmények értelmezése vagy alkalmazása során felmerülő nehézségek vagy
kétségek feloldása céljából is sor kerülhet.

Az
adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárás egyes szabályait a hazai jogban 
az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos
nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi
XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) IV/A. fejezete tartalmazza.

Mindemellett
kölcsönös egyeztető eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására sor
kerülhet a kapcsolt vállalkozások szokásos piaci ár elvtől eltérő alkalmazására
tekintettel alkalmazott nyereségkiigazítással kapcsolatos kettős adóztatás
megszüntetését célzó, multilaterális egyezmény, a Magyarországon a 2006. évi
XXXVI. törvénnyel kihirdetett Választottbírósági Egyezmény alapján is, amelynek
eljárási szabályait a Választottbírósági Egyezmény és az Aktv. IV. fejezetén
alapuló külön adózói tájékoztató tartalmazza.

A fenti
eljárások melletti harmadik alternatíva az európai uniós tagállamok között
felmerülő, 2018. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adóévben szerzett
jövedelemre vagy vagyonra vonatkozó vitás kérdést érintő nemzetközi adóügyi
vita rendezésére szolgáló európai uniós vitarendezési eljárás, amelynek az
Aktv. III/A. fejezetén alapuló eljárási szabályait szintén egy külön adózói tájékoztató 
tartalmazza.

Jelen
tájékoztató az alábbiakban kizárólag az adóegyezmények szerinti vitarendezési 
eljárás
szabályait ismerteti.

2. Az eljáró illetékes hatóságok

A kapcsolt
vállalkozásokat érintő transzferárügyek kivételével a kölcsönös egyeztető
eljárás iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem vagy panasz) a Magyarországon
illetékes hatóságként eljáró Pénzügyminisztérium Adópolitikai és
Nemzetközi Adózási Főosztályához (1051 Budapest, József nádor tér 2–4.), mint
illetékes hatósághoz kell benyújtani. Az állandó telephely fennállta és az
annak betudható jövedelem megállapításával összefüggő vitás kérdés esetében is
a Pénzügyminisztérium jár el.

A kapcsolt
vállalkozásokat érintő transzferárügyek tekintetében a kérelmet a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Ellenőrzési Főosztály Szokásos Piaci
Ár-megállapítási Osztályához (1054 Budapest, Széchenyi utca 2.), mint
illetékes hatósághoz kell benyújtani.

3. A kérelem előterjesztője és a
kérelem indoka

A kérelmet a
magyar illetékes hatóságnál magyar belföldi adóügyi illetőségű olyan személy
(magánszemély, társaság vagy más belföldi személy) kezdeményezheti, akinek
adóztatására a vitás kérdés közvetlen hatással van, az adóegyezmények
értelmezéséből és alkalmazásából eredő vitás kérdés rendezésére irányulóan. Az
eljárás külföldi illetékes hatóság értesítése alapján is indulhat a külföldi
adóügyi illetőségű érintett személy kérelme alapján.

A kérelem
alapján a kettős adóztatás alapvetően kétoldalúan rendezhető akkor is, ha több
állam érintett. A kérelem benyújtható akkor is, ha a kettős adóztatáshoz
jóhiszemű külföldi önellenőrzés vezetett. Egy kérelem több adóévre is
vonatkozhat.

4. A kérelem benyújtásának határideje

A belföldi
érintett személy főszabály szerint a kérelmét (panaszát) a magyar illetékes
hatóság részére a vitás kérdést eredményező vagy a későbbiekben ahhoz vezető
intézkedésről szóló elsőfokú adóhatósági határozat közlésétől számított 3 éven
belül nyújthatja be, függetlenül attól, hogy a belföldi érintett személy
igénybe veszi-e az érintett államok bármelyikének nemzeti joga értelmében
rendelkezésére álló (közigazgatási vagy bírósági) jogorvoslati lehetőségeket.
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>

Konkrét
eljárások esetében mindig az ügyben érintett, szerződő államok által kötött,
kétoldalú adóegyezményekben foglalt határidő bír jelentőséggel. Egyes adóegyezmények
rövidebb határidőt írnak elő például: Fülöp-szigetek, Indonézia, Kanada és
Portugália esetében kettő év áll rendelkezésre a benyújtáshoz.

5. A kérelem benyújtásának korlátai

A 2018.
január 1-jét megelőzően kezdődő adómegállapítási időszakot érintő, az
adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárás megindítására irányuló kérelem
vagy panasz esetén – ha nemzetközi szerződés másként nem
rendelkezik – az eljárás lefolytatásának feltétele, hogy a kérelem, a
panasz vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az eljárás megindításának
alapjául szolgál, a kérelmezőtől, az érintett személytől vagy a másik szerződő
állam illetékes hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy a költségvetési
támogatás igényléséhez, illetve a túlfizetés visszaigényléséhez való jog
elévülési idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen.
<link anchor="_ftn2">
<text>
[2]
</text>
</link>
 Ez
vonatkozik arra az esetre is, ha az eljárást külföldi illetékes hatóság
kezdeményezi Magyarországon. A postára adás tehát nem elegendő, szükséges az
is, hogy a kérelem ténylegesen beérkezzen az illetékes hatósághoz.

2018. január
1-jével vagy azt követően kezdődő adóévek esetében – eltérően a
fentiektől – a kérelem az elévülésre tekintet nélkül benyújtható.
<link anchor="_ftn3">
<text>
[3]
</text>
</link>

6. A kérelem formája és tartalma

A kölcsönös
egyeztető eljárás iránti kérelem díj- és illetékmentes. Transzferárat érintő,
az adóhatóság, mint illetékes hatóság hatáskörébe tartozó ügyben a NAV
honlapjáról letölthető ’TPMAP űrlap alkalmazható, egyébként a kérelem
formanyomtatvány kitöltése nélkül benyújtható.

Elektronikus
ügyintézésre köteles a gazdálkodó szervezet, illetve az ügyfél jogi
képviselője.
<link anchor="_ftn4">
<text>[4]</text>
</link>
 Így,
ha az adózó gazdálkodó szervezet, illetve ha az adózó jogi képviselővel jár el,
a ’TPMAP űrlapot, illetve nem transzferárügyben a kérelmét elektronikusan kell
benyújtania. Transzferárat nem érintő ügyekben az elektronikus ügyintézésre nem
kötelezett kérelmező Pénzügyminisztériumhoz benyújtandó kérelmét választása
szerint papír alapon vagy elektronikus úton küldheti meg. Transzferárat nem
érintő ügyben a kérelem elektronikus benyújtásra az e-Papír rendszeren van
lehetőség.

A panasznak
tartalmaznia kell az alábbiakat:
<link anchor="_ftn5">
<text>[5]</text>
</link>

a) név, cím, adóazonosító szám és azon egyéb
információk, amelyek az érintett személy, valamint minden egyéb, az ügyben
érdekelt személy azonosításához szükségesek,

b) az érintett adómegállapítási időszakok,

c) a releváns tényeknek és az ügy körülményeinek a
részletes ismertetése (ideértve az ügylet szerkezetének, valamint az érintett
személy és az érintett ügyletekben részes többi fél közötti kapcsolat
részleteit, valamint adott esetben az érintett személy és a külföldi adóhatóság
közötti, kölcsönösen kötelező erejű megállapodásban jóhiszeműen meghatározott
tényeket), különösen: a vitás kérdést eredményező intézkedések jellege és
időpontja (ideértve adott esetben a többi érintett államból származó azonos
jövedelemre, valamint az arra vonatkozó részletes információkat, hogy e
jövedelem a többi érintett államban az adóköteles jövedelem részét képezi,
valamint hogy a másik államban milyen adót vetettek ki vagy fognak kivetni az
ilyen jövedelemre), továbbá a kapcsolódó összegek az érintett államok
pénznemében kifejezve, a rendelkezésre álló igazoló dokumentumok másolatával
együtt,

d) hivatkozás az alkalmazandó nemzeti szabályokra,

e) hivatkozás az alkalmazandó adóegyezményre; amennyiben
egynél több adóegyezmény alkalmazandó, az érintett személy nyilatkozatát arról,
hogy az adott vitás kérdéssel kapcsolatban mely adóegyezmény értelmezésére
kerül sor,

f) az érintett személy által biztosított alábbi
információk, a rendelkezésre álló igazoló dokumentumok másolatával együtt:

fa) annak magyarázata, hogy az érintett személy miért véli úgy, hogy vitás
kérdés áll fenn,

fb) az érintett személy által az érintett ügyletek tekintetében kezdeményezett
minden jogorvoslat és peres eljárás részletei, és a vitás kérdésben hozott
bármely bírósági határozat, függetlenül attól, hogy az eljárás melyik államban
folyt,

fc) adott esetben a vitás kérdést eredményező – végleges adóhatósági
határozat, adóellenőrzési jegyzőkönyv, jelentés vagy ezekkel egyenértékű egyéb
dokumentum formájában megjelenő – végleges határozat másolata, és az
adóhatóságok által a vitás kérdés tekintetében kiadott bármely más dokumentum
másolata, függetlenül attól, hogy az melyik államban született,

fd) az érintett személy által a vitás kérdésben indított más kölcsönös
egyeztető eljárás vagy más vitarendezési eljárás keretében benyújtott panaszra
vonatkozó információk,

g) a magyar illetékes hatóság által hiánypótlásban kért
bármely olyan kiegészítő információ, amelyet a magyar illetékes hatóság
szükségesnek tart a panasz érdemi elbírálásához,

h) a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatban
nyilvántartásra kötelezett érintett személy panaszával egyidejűleg köteles
megküldeni e nyilvántartást a magyar illetékes hatóság részére.

A panaszban
fel kell tüntetni a többi érintett állam megjelölését. A panaszt és annak
mellékleteit a magyar illetékes hatóság felhívására angol nyelven is be kell
nyújtani.

7. Az eljárás szakaszai

Az eljárás a
következő két fő szakaszból áll:

<li>panasz vizsgálata
 és</li>

<li>kölcsönös egyeztető eljárás (MAP).</li>
</ol>

7.1 A panasz vizsgálata
(elfogadás vagy visszautasítás)

</blockquote>
</blockquote>

Az illetékes
hatóság 2 hónapon belül visszaigazolja az adózónak a panasz benyújtását, és
tájékoztatást küld az érintett külföldi illetékes hatóságnak a panasz
benyújtásáról. A hatóság felhívja az adózó figyelmét az eljárás miatt
meghosszabbodó iratmegőrzési kötelezettségre, illetve adott esetben erre
végzéssel kötelezi. Szükség esetében hiánypótlási felhívást bocsát ki.

A magyar
illetékes hatóság a panasz kézhezvételétől vagy a hiánypótlás során kért
információk kézhezvételétől számított 6 hónapon belül – attól
függően, hogy melyik időpont a későbbi – dönt, hogy elfogadja vagy
visszautasítja a panaszt. A magyar illetékes hatóság visszautasítja a panaszt, 
ha

a) a panasz nem tartalmazza az
5. pontban meghatározott információkat;

b) az érintett személy a
hiánypótlásra határidőben nem válaszol;

c) nincs vitás kérdés; vagy

d) a panaszt nem nyújtották be
a hároméves határidőn belül.

A magyar
illetékes hatóság panaszt visszautasító végzése ellen fellebbezésnek helye nincs.
Az érintett személy a magyar illetékes hatóság panaszt visszautasító végzésével
szemben a Fővárosi Törvényszékhez fordulhat.

Az illetékes
hatóság a panaszban foglaltak, valamint az illetékes hatóság megkeresése
alapján az adóhatóság által lefolytatott jogkövetési vizsgálat alapján hozza
meg döntését a panasz elfogadásáról vagy visszautasításáról. A panasz
elfogadása esetén az illetékes hatóság egyoldalúan is megszüntetheti a kettős
adóztatást.

A magyar
illetékes hatóság a panasz elfogadásáról szóló döntésre előírt határidőn belül
határozattal dönthet a vitás kérdés egyoldalú rendezéséről a többi érintett
tagállam illetékes hatóságának bevonása nélkül. A vitás kérdés egyoldalú
rendezéséről hozott határozat akkor válik véglegessé, ha az érintett személy
kifejezett írásbeli nyilatkozatával a közléstől számított 30 napon belül
elfogadja és adott esetben a vitás kérdést érintő közigazgatási perben a
keresettől elállását igazolja.

7.2 Kölcsönös
egyeztető eljárás (MAP)

</blockquote>
</blockquote>

Ha a magyar
illetékes hatóság és a többi érintett állam illetékes hatósága is elfogadja a
panaszt, akkor a vitás kérdést kölcsönös egyeztető eljárás útján rendezheti a
magyar illetékes hatóság és a többi érintett állam illetékes hatósága.

Ha az
érintett államok illetékes hatóságai megállapodásra jutottak a vitás kérdés
rendezéséről, akkor erről a magyar illetékes hatóság határozattal értesíti az
érintett személyt.

A kölcsönös
megállapodás alapján hozott határozat akkor válik véglegessé, és a magyar
illetékes hatóságra, valamint az adóhatóságra kötelezővé, ha az érintett
személy az érintett államok illetékes hatóságai kölcsönös megállapodásában
foglalt határidőn belül

a)  elfogadja a kölcsönös megállapodás alapján
hozott határozatot, és

b)  lemond a vitás kérdés rendezéséhez kapcsolódó
minden egyéb jogorvoslati lehetőségről.

A kölcsönös
megállapodás alapján hozott véglegessé vált határozat alapján az adóhatóság az
érintett személy eredeti adókötelezettségét határozattal haladéktalanul
módosítja, amely határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható. Az
érintett személy a módosítás eredményeként őt terhelő adófizetési kötelezettség
után késedelmi pótlék és adóbírság fizetésére nem kötelezhető, illetve a
részére visszatérítendő adó után kamatra nem jogosult. Amennyiben az adóhatóság
az érintett személy eredeti adókötelezettségének módosításáról nem hoz
határozatot, a határozathozatalra kötelezés iránt az érintett személy a Fővárosi
Törvényszékhez fordulhat.

8. Ellenőrzés és iratmegőrzési
kötelezettség

A kölcsönös
egyeztető eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet az
eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket.
<link anchor="_ftn6">
<text>[6]</text>
</link>

A 2018.
január 1-jét megelőzően kezdődő adóévekben szerzett jövedelmet vagy vagyont
terhelő adókötelezettségek megállapításához kapcsolódó iratok tekintetében – amennyiben
a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés szerinti kölcsönös
egyeztető eljárás lefolytatásához szükséges –, az adózó, a munkáltató
(kifizető) köteles az állami adóhatóság felszólítására – a felszólításban
megjelölt időpontig és terjedelemben – az adómegállapításhoz szükséges
iratok, bizonylatok megőrzésére. Az őrzési kötelezettség szükség szerint több
alkalommal meghosszabbítható, azonban a meghosszabbítás legkésőbb a kölcsönös
egyeztető eljárás lezárultának időpontjáig tarthat.
<link anchor="_ftn7">
<text>[7]</text>
</link>

A 2018.
január 1-jén vagy azt követően kezdődő adóévekben szerzett jövedelmet vagy
vagyont terhelő adókötelezettségek megállapításához kapcsolódó iratok
tekintetében  a kettős adóztatás
elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont
terhelő adókötelezettség megállapításához kapcsolódó iratokat az adózónak a
nyilvántartás módjától függetlenül annak a naptári évnek az utolsó napjától
számított 10 évig kell megőriznie, amelyben az adóról bevallást,
adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás,
adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.
<link anchor="_ftn8">
<text>
[8]
</text>
</link>
 Ha az
adózó vagy a kapcsolt vállalkozása a kettős adóztatás elkerüléséről szóló
egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont terhelő
adókötelezettséget érintő vitarendezési eljárást kezdeményez, az iratmegőrzési
kötelezettségek a vitarendezési eljárás lezárultáig meghosszabbodnak. Ha az
iratmegőrzési kötelezettségeknek a kifizető, a munkáltató köteles megfelelni,
az irat megőrzési kötelezettség az adóhatóság felhívására a vitarendezési
eljárás lezárultáig meghosszabbodik.
<link anchor="_ftn9">
<text>
[9]
</text>
</link>

9. A nemzeti eljárásokkal való
kölcsönhatások és az azoktól való eltérés főbb szabályai

A kölcsönös
egyeztető eljárás folytatása mellett Magyarországon kezdeményezhető vagy
folytatható bírósági eljárás vagy közigazgatási és büntetőjogi szankciók
kiszabására irányuló eljárás ugyanazzal az üggyel kapcsolatban.

A panasz
benyújtható bármely más, az ügyben Magyarországon kezdeményezett közigazgatási
vagy bírósági jogorvoslati eljárás igénybevétele mellett. Az érintett személy
köteles az ilyen jogorvoslati eljárás megindításáról, felfüggesztéséről,
szüneteléséről és végleges befejezéséről nyolc napon belül tájékoztatni a
magyar illetékes hatóságot.

Ha az
érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett és
az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult azt megelőzően, hogy az érintett
államok illetékes hatóságai a vitás kérdésről kölcsönös egyeztető eljárás
keretében megállapodásra jutottak volna, a magyar illetékes hatóság értesíti a
többi érintett állam illetékes hatóságát a bíróság határozatáról. A kölcsönös
egyeztető eljárás ebben az esetben is folytatódik, azzal, hogy a magyar
illetékes hatóság a magyar bíróság ítéletében foglaltaktól nem térhet el.

Az érintett személy haladéktalanul
értesítést küld a magyar illetékes hatóság részére a többi érintett államban
történő jogorvoslati kezdeményezésről.

A kölcsönös
egyeztető eljárás megindítása nincs halasztó hatállyal az adó, pótlék és bírság
megfizetésére.

10. A kérelem elbírálásának határideje
és a megállapodás végrehajtása

Az érintett
államok közötti kölcsönös egyeztetés lefolytatására nyitva álló határidőt,
illetve államok közti kifejezett megállapodási kötelezettséget a magyar adóegyezmények
nem tartalmaznak. Ugyanakkor a kölcsönös egyeztető eljárás során az érintett
államok illetékes hatóságai között létrejött megállapodást az OECD
Modellegyezmény 25. cikkének 2. bekezdése alapján – függetlenül a szerződő
államok belső jogszabályai által előírt határidőktől – érvényesíteni kell.
Mindez a hazai eljárási jogszabályban is megjelenik, így a megállapodást azon
adómegállapítási időszakok tekintetében is végre kell hajtani, amelyekre
vonatkozó adómegállapítási jog a megállapodás megkötésének, vagy a határozat
meghozatalának időpontjában már elévült.
<link anchor="_ftn10">
<text>[10]</text>
</link>

11. Adótitok szabályok

A kettős
adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerinti együttműködés során a magyar
illetékes hatóság, valamint az illetékes hatóság feladatait jogszabályi vagy
egyéb kijelölés alapján ellátó hatóság által közölt, továbbított vagy szerzett
információ adótitoknak minősül.
<link anchor="_ftn11">
<text>[11]</text>
</link>

12. OECD információk

A Gazdasági
Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) honlapján, a <a href="https://www.oecd.org/tax/dispute/">https://www.oecd.org/tax/dispute/</a>oldalon érhető el az OECD kölcsönös egyeztető
eljárásokkal összefüggő tájékoztatása. Országspecifikus adatbázis a <a href="https://www.oecd.org/tax/dispute/country-map-profiles.htm">https://www.oecd.org/tax/dispute/country-map-profiles.htm</a>
linken érhető el, amely hasznos információkat
tartalmaz a külföldi államok illetékes hatóságairól és eljárási szabályairól.

13. Irányadó szabályok, nemzetközi
sztenderdek

A kölcsönös
egyeztető eljárásban a következő szabályokat, nemzetközi sztenderdeket kell
figyelembe venni:

<ul>

<li>a jövedelem
és a vagyon kettős adóztatásának elkerüléséről szóló bilaterális
adóegyezmények;</li>

<li>az OECD
jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló Modellegyezménye, valamint Kommentárja;</li>

<li>OECD
transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások és az adóhatóságok
számára;</li>

<li>a szokásos
piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló
32/2017. (X. 18.) NGM rendelet</li>

<li>az adózás
rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.);</li>

<li>az
adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.);</li>

<li>belső jogi
szabályozások a társaságok és a magánszemélyek adóztatására vonatkozóan (többek
között a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 
[Tao. tv.];
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [Szja. tv.]);</li>

<li>az adó- és
egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes
szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.) IV/A. fejezet.</li>
</ul>

<a name="_ftn1"></a>[1] Aktv. 42/B. §
(3) bekezdése

<a name="_ftn2"></a>[2] az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban:
Art.) 205. § (2) bekezdése

<a name="_ftn3"></a>[3] Art. 205. §
(1) bekezdése

<a name="_ftn4"></a>[4] az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános
szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. §-a

<a name="_ftn5"></a>[5] Aktv. 42/C. § (1) bekezdése

<a name="_ftn6"></a>[6] Art. 205. § (3) bekezdése

<a name="_ftn7"></a>[7] az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban:
régi Art.) 47. § (7) bekezdése

<a name="_ftn8"></a>[8] Art. 78. § (6a) bekezdése

<a name="_ftn9"></a>[9] Art. 78. § (7) bekezdése

<a name="_ftn10"></a>[10] Art. 205. § (3) bekezdése

<a name="_ftn11"></a>[11] Aktv. 43. § (1) bekezdése
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>kettős-adóztatás</item>
<item>MAP</item>
<item>transzferár</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="15067818">
<title>Brent napi jegyzési adatok alapján meghatározott átlagár</title>
<url>nav/ado/jovedeki_ado/tajekoztatok_informaciok/Brent_napi_jegyzesi_adatok/Brent_napi_jegyzesi_adatok.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1600352460000">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>17</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>21</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1609455660000">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>1</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>0</hour>
<minute>1</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1600352472588">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>17</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>21</minute>
<sec>12</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A jövedéki adóról szóló
2016. évi LXVIII. törvény 110. § (3) bekezdésének alapján számított, és a 110.
§ (1) a-c) pontjának megfelelő adómértékek megállapításához szükséges átlagárat
az alábbi táblázat tartalmazza:

Az ásványolaj adómértékek
megállapításához szükséges, 
 Brent napi jegyzési adatok alapján meghatározott átlagár
 
</td> 
</tr> 
<tr style="height: 24pt;"> 
<td nowrap style="width: 197.3pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 24pt;" width="263">

Érvényesség időszaka
 
</td> <td nowrap style="width: 202.25pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 24pt;" width="270">

Ár (USD/hordó)
 
</td> 
</tr> 
<tr style="height: 18.75pt;"> 
<td nowrap style="width: 197.3pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="263">

Q4 2016 (2016.10.01
- 2016.12.31) 
</td> <td nowrap style="width: 202.25pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="270">

46,551 
</td> 
</tr> 
<tr style="height: 18.75pt;"> 
<td nowrap style="width: 197.3pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="263">

Q1 2017 (2017.01.01 - 2017.03.31.) 
</td> <td nowrap style="width: 202.25pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="270">

49,762 
</td> 
</tr> 
<tr style="height: 18.75pt;"> 
<td nowrap style="width: 197.3pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="263">

Q2 2017 (2017.04.01
- 2017.06.30.) 
</td> <td nowrap style="width: 202.25pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="270">

55,105 
</td> 
</tr> 
<tr style="height: 18.75pt;"> 
<td nowrap style="width: 197.3pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="263">

Q3 2017 (2017.07.01
– 2017.09.30) 
</td> <td nowrap style="width: 202.25pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="270">

51,257 
</td> 
</tr> 
<tr style="height: 18.75pt;"> 
<td nowrap style="width: 197.3pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="263">

Q4 2017 (2017.10.01
- 2017.12.31) 
</td> <td nowrap style="width: 202.25pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="270">

51,196 
</td> 
</tr> 
<tr style="height: 18.75pt;"> 
<td nowrap style="width: 197.3pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="263">

Q1 2018 (2018.01.01
- 2018.03.31) 
</td> <td nowrap style="width: 202.25pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="270">

60,598 
</td> 
</tr> 
<tr style="height: 18.75pt;"> 
<td nowrap style="width: 197.3pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="263">

Q2 2018 (2018.04.01
- 2018.06.30.) 
</td> <td nowrap style="width: 202.25pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="270">

66,630 
</td> 
</tr> 
<tr style="height: 18.75pt;"> 
<td nowrap style="width: 197.3pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="263">

Q3 2018 (2018.07.01
- 2018.09.30.) 
</td> <td nowrap style="width: 202.25pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="270">

74,470 
</td> 
</tr> 
<tr style="height: 18.75pt;"> 
<td nowrap style="width: 197.3pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="263">

Q4 2018 (2018.10.01
- 2018.12.31.) 
</td> <td nowrap style="width: 202.25pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="270">

74,690 
</td> 
</tr> 
<tr style="height: 18.75pt;"> 
<td nowrap style="width: 197.3pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="263">

Q1 2019 (2019.01.01
- 2019.03.31.) 
</td> <td nowrap style="width: 202.25pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="270">

71,083 
</td> 
</tr> 
<tr style="height: 18.75pt;"> 
<td nowrap style="width: 197.3pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="263">

Q2 2019 (2019.04.01
- 2019.06.30.) 
</td> <td nowrap style="width: 202.25pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="270">

62,701 
</td> 
</tr> 
<tr style="height: 18.75pt;"> 
<td nowrap style="width: 197.3pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="263">

Q3 2019
(2019.07.01 - 2019.09.30.) 
</td> <td nowrap style="width: 202.25pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="270">

69,018 
</td> 
</tr> 
<tr style="height: 18.75pt;"> 
<td align="justify" nowrap style="width: 197.3pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="265%">

Q4 2019
(2019.10.01 - 2019.12.31.) 
</td> <td nowrap style="width: 202.25pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="270">

61,505
</td>
</tr> 
<tr valign="top">
<td align="center" nowrap style="width: 197.3pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="263">

Q1 2020 (2020.01.01 - 2020.03.31.)
</td><td align="center" nowrap style="width: 202.25pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="270">

61,497
</td>
</tr>
<tr valign="top">
<td nowrap style="width: 197.3pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="263">

Q2 2020 (2020.04.01 - 2020.06.30.) 
</td><td nowrap style="width: 202.25pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="270">

56,327
</td>
</tr>
<tr valign="top">
<td nowrap style="width: 197.3pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="263">

Q3 2020 (2020.07.01 - 2020.09.30.)
</td><td nowrap style="width: 202.25pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="270">

29,928 
</td>
</tr>
<tr valign="top">
<td nowrap style="width: 197.3pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="263">

Q4 2020 (2020.10.01 - 2020.12.31.)

</td><td nowrap style="width: 202.25pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="270">

43,678

</td>
</tr>
<tr style="height: 18.75pt;"> 
<td nowrap style="width: 197.3pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="263">

Q1 2021 (2021.01.01 - 2021.03.31.) 
</td> <td nowrap style="width: 202.25pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 18.75pt;" width="270">

(közzététel: 2020.12.22-ig) 
</td> 
</tr> 
<tr style="height: 15.75pt;"> 
<td colspan="2" nowrap style="width: 399.6pt; padding: 0cm 3.5pt; height: 15.75pt;" valign="bottom" width="533">

Forrás/Source: S&P Global Inc. (Platts) 2016-2020
 
</td> 
</tr>
</tbody>
</table> 

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Jövedéki Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
<skword>30:unD(Brent napi jegyzési adatok alapján meghatározott átlagár)</skword>
<skword>tl(Egyedi közzétételi lista)</skword>
<skword>upd(Negyedévente)</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>brent</item>
<item>napi_jegyzési_adatok</item>
<item>átlagár</item>
<item>adómértékek</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="3474836">
<title>Alkalmazottukat bejelentés nélkül foglalkoztatók</title>
<url>nav/adatbazisok/benemjelentett/be_nem_jelentett.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1600152660000">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>15</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>51</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1646175540000">
<year>2022</year>
<month>3</month>
<day>1</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1600152695352">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>15</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>51</minute>
<sec>35</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), honlapján rendszeresen közzéteszi azoknak 
az adózóknak a nevét, székhelyét, lakcímét adószámát, természetes személy esetében 
az adóazonosító jelet, akiknél a végleges és végrehajtható közigazgatási vagy 
bírósági határozat megállapította, hogy nem jelentették be foglalkoztatottaik 
munkaviszonyát. A NAV közzéteszi továbbá a jogsértést megállapító határozat keltét 
és végrehajthatóvá válásának napját is. A NAV, a honlapján közzétett adózók adatait 
két év elteltével törli. Kivéve, ha a jogsértést az adózó ismét elkövette. A listából 
való törléshez szükséges két évet az ismételt jogsértés közzétételétől kell számítani.

A bejelentés nélkül alkalmazottat foglalkoztatók listája 
<link id="9942837">
<downloadablebinary contentid="9942837">
<title>Be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók nyilvánosságra hozatala</title>
<url>/data/cms328145/WEBRE_Be_nem_jel._alk_2020.08._havi_adatokkal.xlsx</url>
<filename>WEBRE_Be_nem_jel._alk_2020.08._havi_adatokkal.xlsx</filename>
<mimetype>application/vnd.openxmlformats-officedocument.spreadsheetml.sheet</mimetype>
<size>462</size>
<sizeinbyte>473834</sizeinbyte>
</downloadablebinary>
<text>
itt
</text>
</link> található.

Felhívjuk az adózók és a bíráló szervek, szervezetek figyelmét, hogy kizárólag az tartozik a nem rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezők 
közzé, akit a NAV, illetve a bíróság a költségvetési támogatás igénylésének időpontját 
megelőző két éven belül ismételten bírsággal sújtott a korábbival azonos és ugyanazon 
telephelyen elkövetett jogsértés miatt1.

Az ismételt mulasztásnak számít, ha a közzétett és az előző mulasztás jogerőssé 
és végrehajthatóvá válása között nem telt el két év. A lista rendszeres frissítése 
miatt előfordulhat, hogy az előző mulasztás már nem szerepel a NAV honlapján nyilvánosságra 
hozott, bejelentés nélkül alkalmazottat foglalkoztatók listáján.

2018. január 1-je óta a NAV külön nyilvánosságra hozza a bejelentés nélkül alkalmazottat foglalkoztatók közzétételi listáján szereplő adózók közül azokat, akik nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok 
követelményének.

A nem rendezett munkaügyi kapcsolatokkal
rendelkező adózók listája 
<link id="15962377">
<downloadablebinary contentid="15962377">
<title>A nem rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező adózók listája</title>
<url>/data/cms448109/WEBRE_NEM_RENDEZETT_MK._adozok_2020._08._havi_adatokkal.xlsx</url>
<filename>WEBRE_NEM_RENDEZETT_MK._adozok_2020._08._havi_adatokkal.xlsx</filename>
<mimetype>application/vnd.openxmlformats-officedocument.spreadsheetml.sheet</mimetype>
<size>45</size>
<sizeinbyte>47046</sizeinbyte>
</downloadablebinary>
<text>itt</text>
</link>
 található.

1 Az államháztartásról
szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.)
82. § (1) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>Mogyorósi Tiborné</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
<skword>19:unD(Foglalkoztatottat be nem jelentő munkáltatók)</skword>
</seckeywords>
</article>
<article contentid="6544381">
<title>A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) teljesítendő bejelentkezési kötelezettségüket elmulasztó adózók</title>
<url>nav/adatbazisok/bejelentkezesi_kotelezettseget_elmulaszto_adozok/bejelentkezesi_kot_elmulasztok.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1600152360000">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>15</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>46</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1600152379081">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>15</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>46</minute>
<sec>19</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A NAV, ahogy azt a törvény előírja, közzéteszi a bejelentkezési kötelezettséget 
mulasztók adatait
<link anchor="1">
<text>1</text>
</link>
. A legutóbbi lista közzététele óta, a NAV eljárásaiban a most megjelent listában 
szereplő személyekről bizonyosodott be, hogy bejelentési kötelezettségüket elmulasztották.

A NAV nyilvántartása közhitelesnek minősül
<link anchor="2">
<text>2</text>
</link>
.

<table align="center" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" class="style9" width="545">
<tbody>
<tr height="68">
<td height="68" width="72">Sorszám</td><td width="202">Adózó neve</td><td valign="middle" width="271"> Lakcím</td>
</tr>
<tr height="46">
<td height="46" width="72">1</td><td width="202">Angyal
 Attila</td><td width="271">9177
 Ásványráró, Egres u. 70.</td>
</tr>
<tr height="46">
<td height="46" width="72">2</td><td width="202">Belléncs
 Ildikó</td><td width="271">9400
 Sopron, IV. László Király u. 14. II/9</td>
</tr>
<tr height="46">
<td height="46" width="72">3</td><td width="202">Bogdán
 István</td><td width="271">6346
 Sükösd, Horgász u. 1.</td>
</tr>
<tr height="46">
<td height="46" width="72">4</td><td width="202">Dömötör
 Gyula</td><td width="271">9673
 KÁLD KÚTDOMB UTCA 5.</td>
</tr>
<tr height="46">
<td height="46" width="72">5</td><td width="202">GAZSI
 ZOLTÁN</td><td width="271">4241
 Bocskaikert, Debreceni út 94.</td>
</tr>
<tr height="46">
<td height="46" width="72">6</td><td width="202">Juhász
 Zoltán Sándor</td><td width="271">4241
 Bocskaikert, Fazekas M. út 20.</td>
</tr>
<tr height="46">
<td height="46" width="72">7</td><td width="202">Kovács
 Krisztián</td><td width="271">9700
 SZOMBATHELY SZENT GELLÉRT UTCA 4/B</td>
</tr>
<tr height="46">
<td height="46" width="72">8</td><td width="202">Mailat
 David Cristofel</td><td width="271">nincs
 érvényes lakcím</td>
</tr>
<tr height="46">
<td height="46" width="72">9</td><td width="202">Majlat
 Denes</td><td width="271">1086
 Budapest, Karácsony Sándor utca 25. FSZ.: 1.</td>
</tr>
<tr height="46">
<td height="46" width="72">10</td><td width="202">Majlát
 Mora Claudia</td><td width="271">nincs
 érvényes lakcím</td>
</tr>
<tr height="46">
<td height="46" width="72">11</td><td width="202">Majtényi
 Katalin</td><td width="271">9023
 Győr, Mester u. 38. III/1.</td>
</tr>
<tr height="46">
<td height="46" width="72">12</td><td width="202">Péter
 Miklósné</td><td width="271">8500
 Pápa, Csatorna u 14.</td>
</tr>
<tr height="46">
<td height="46" width="72">13</td><td width="202">ROSTÁS
 DEZSŐ</td><td width="271">-</td>
</tr>
<tr height="46">
<td height="46" width="72">14</td><td width="202">Samu
 Eva</td><td width="271">8523
 Egyházaskesző, Kinizsi utca 13.</td>
</tr>
<tr height="46">
<td height="46" width="72">15</td><td width="202">Soltész
 György</td><td width="271">4551
 Nyíregyháza, Deák Ferenc utca 13/B. </td>
</tr>
<tr height="46">
<td height="46" width="72">16</td><td width="202">SZANISZLÓ
 GERGELY</td><td width="271">4028
 Debrecen, Kassai út 107. 4.em. 19 ajtó.</td>
</tr>
<tr height="46">
<td height="46" width="72">17</td><td width="202">Sztojka Győző</td><td width="271">7140
 Bátaszék, Olimpia utca 20.</td>
</tr>
<tr height="46">
<td height="46" width="72">18</td><td width="202">Takács
 Sándorné</td><td width="271">7691 Pécs,
 Mázsaház u. 31.</td>
</tr>
<tr height="46">
<td height="46" width="72">19</td><td width="202">Takácsné
 Nagy Laura</td><td width="271">9023
 Győr, Ifjúság krt. 103. fszt./1.</td>
</tr>
<tr height="46">
<td height="46" width="72">20</td><td width="202">Vargáné
 Balásfi Irén Katalin</td><td width="271">9024
 Győr, Fasor utca 12.</td>
</tr>
<tr height="46">
<td height="46" width="72">21</td><td width="202">Zeldenthuis
 Patrick Jacobus</td><td width="271">7815
 Harkány, Lepke u. 7.</td>
</tr>
</tbody>
</table>

1 
<a name="1"></a>az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 266. § g) pontja 
 
2 
<a name="2"></a>az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 97.§ (2) bekezdése

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>Mogyorósi Tiborné</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>kw(KONTÁROK)nemhl</skword>
<skword>25:unD(Bejelentkezési</skword>
<skword>kötelezettségüket</skword>
<skword>nem</skword>
<skword>sítő</skword>
<skword>adózók</skword>
<skword>nemhl</skword>
<skword>25:unD(Bejelentkezési kötelezettségüket nem teljesítő adózók)</skword>
<skword>upd(A változásokat követően azonnal)</skword>
<skword>tl(Egyedi közzétételi lista)</skword>
<skword>elj</skword>
</seckeywords>
</article>
<article contentid="1239235">
<title>Közlemény az üzemanyagárakról</title>
<url>nav/szolgaltatasok/uzemanyag/uzemanyagarak/uzemanyagar.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1600065060000">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>14</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>31</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1600065072549">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>14</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>31</minute>
<sec>12</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A személyi jövedelemadóról szóló - többször módosított - 1995. évi CXVII.
törvény
82. § (2) bekezdése arra kötelezi a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, hogy havonta
tegye közzé a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással
kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat.

Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget
a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról
számlát beszerezni.

2020.év 

</td><td valign="middle">

Ólmozatlan 
 motorbenzin 
 
ESZ-95
(Ft/l)

</td><td valign="middle">

Gázolaj

(Ft/l)

</td><td valign="middle">

Keverék

(Ft/l)

</td><td valign="middle">

LPG autógáz 
 
(Ft/l)

</td>
</tr>
<tr valign="top">
<td align="center" valign="middle">

október
</td><td align="center" valign="middle">

382 
</td><td align="center" valign="middle">

384 
</td><td align="center" valign="middle">

419 
</td><td align="center" valign="middle">

236 
</td>
</tr>
<tr valign="top">
<td align="center" valign="middle">

szeptember
</td><td align="center" valign="middle">

371
</td><td align="center" valign="middle">

386
</td><td align="center" valign="middle">

408
</td><td align="center" valign="middle">

238
</td>
</tr>
<tr valign="top">
<td align="center" valign="middle">

augusztus
</td><td align="center" valign="middle">

373
</td><td align="center" valign="middle">

386
</td><td align="center" valign="middle">

410
</td><td align="center" valign="middle">

228
</td>
</tr>
<tr valign="top">
<td align="center" valign="middle">

július
</td><td align="center" valign="middle">

345
</td><td align="center" valign="middle">

357
</td><td align="center" valign="middle">

382
</td><td align="center" valign="middle">

220
</td>
</tr>
<tr valign="top">
<td align="center" valign="middle">

június
</td><td align="center" valign="middle">

293
</td><td align="center" valign="middle">

326
</td><td align="center" valign="middle">

330
</td><td align="center" valign="middle">

226
</td>
</tr>
<tr valign="top">
<td align="center" valign="middle">

május 
</td><td align="center" valign="middle">

297
</td><td align="center" valign="middle">

342 
</td><td align="center" valign="middle">

334 
</td><td align="center" valign="middle">

231 
</td>
</tr>
<tr valign="top">
<td align="center" valign="middle">

április
</td><td align="center" valign="middle">

388
</td><td align="center" valign="middle">

397
</td><td align="center" valign="middle">

425
</td><td align="center" valign="middle">

248 
</td>
</tr>
<tr valign="top">
<td align="center" valign="middle">

március 
</td><td align="center" valign="middle">

390 
</td><td align="center" valign="middle">

406 
</td><td align="center" valign="middle">

427
</td><td align="center" valign="middle">

256
</td>
</tr>
<tr valign="top">
<td align="center" valign="middle">

február 
</td><td align="center" valign="middle">

402 
</td><td align="center" valign="middle">

425 
</td><td align="center" valign="middle">

439 
</td><td align="center" valign="middle">

251 
</td>
</tr>
<tr valign="top">
<td align="center" valign="middle">

január
</td><td align="center" valign="middle">

397
</td><td align="center" valign="middle">

414 
</td><td align="center" valign="middle">

433
</td><td align="center" valign="middle">

238
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>Kopányiné Mészáros Edda</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>üzemanyag</item>
<item>benzin</item>
<item>gázolaj</item>
<item>keverék</item>
<item>LPG</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17721801">
<title>Munkáltatóknak! A munkaviszonyban foglalkoztatott járulékfizetési alsó határa</title>
<url>nav/ado/jarulek/Munkaltatoknak__A_mun20200910.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1599737580000">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>10</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>33</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1757714340000">
<year>2025</year>
<month>9</month>
<day>12</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1599739286259">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>10</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>1</minute>
<sec>26</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

2020. szeptemberétől a munkaviszonyban álló biztosítottak
<link anchor="_ftn1">
<text>
[1]
</text>
</link>
 esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot 
képező jövedelme ennél kevesebb.
<link anchor="_ftn2">
<text>
[2]
</text>
</link>
 Ez a járulékfizetési alsó határ.

A járulékfizetési alsó határ szabálya nem vonatkozik azokra a munkaviszonyban 
álló foglalkoztatottakra, akik

<ul>

<li>

gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, 
gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban 
részesülnek,
</li>

<li>

köznevelési intézményben
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>
, szakképző intézményben
<link anchor="_ftn4">
<text>[4]</text>
</link>
 vagy felsőoktatási intézményben
<link anchor="_ftn5">
<text>[5]</text>
</link>
 nappali rendszerben tanulnak.
</li>
</ul>

A járulékfizetési alsó határ megállapítása

Ha a munkaviszonyban álló biztosított

<ul>

<li>

biztosítotti jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnik meg,
</li>

<li>

biztosítotti jogviszonya a hónap egészében nem áll fenn a biztosítás szünetelése 
miatt (Tbj. 16. § alapján) vagy
</li>

<li>

az adott hónapban táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél 
fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe, 
akkor 
</li>
</ul>

a járulékfizetési alsó határ meghatározásakor ezeket a naptári napokat figyelmen 
kívül kell hagyni.

Ha az előzőekben felsorolt körülmények nem állnak fenn a teljes naptári hónapban, 
akkor a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap 
harmincad részét, 2020-ban 1 610 forintot (48 300:30) kell alapul venni.

<tbody>

<tr>

Példa

Egy 2020. szeptember 20-án kezdődött munkaviszonynál a tárgyhavi járulékfizetési 
alsó határt nem a bérezett, hanem a biztosításban töltött 11 nap és az egy napra 
eső járulékfizetési alsó határ szorzatként kell meghatározni:

11x1 610=17 710 forint.
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

Járulékfizetés

Ha a tárgyhónapban (első alkalommal 2020 szeptemberében)
<link anchor="_ftn6">
<text>[6]</text>
</link>
 a járulék fizetésére kötelezett biztosított részére nem fizettek járulékfizetési 
alsó határt elérő jövedelmet, és az elszámolt tárgyhavi járulék nem éri el a járulékfizetési 
alsó határ után számított járulék összegét, akkor a foglalkoztatónak a különbözet 
után meg kell fizetnie a járulékot. A járulékfizetési alsó határ után a járulékot 
akkor is meg kell fizetni, ha a munkavállaló más jogviszonyában megfizette a járulékot 
a járulékfizetési alsó határ után.

<tbody>

<tr>

Példa

Egy heti 2 órában foglalkoztatott biztosított munkavállaló szeptemberre számfejtett 
munkabére 12 000 forint. A járulékalapot képező jövedelemből (12 000 forint) a 
biztosítottat terhelő 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot (2 220 forint) 
a foglalkoztató levonja, a járulékfizetési alsó határ és a tényleges járulékalap 
közötti különbözetre (48 300-12 000=36 300 forint) eső társadalombiztosítási járulékot 
(6 716 forint) pedig megfizeti. A kifizetőnek a szociális hozzájárulási adót is 
a 48 300 forint után kell megfizetni. 
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

Fontos!

A járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező 
jövedelem különbözete után a foglalkoztató által fizetett társadalombiztosítási 
járulék terhére családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető!

A társadalombiztosítási járulékot a következő számlaszámokra kell befizetni, 
a tárgyhónapot követő hónap 12-ig.

<tbody>

<tr>

10032000-06055802 
</td>
<td width="369">

<tbody>

<tr>

NAV Társadalombiztosítási járulék magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, 
kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla 
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
</td>
<td width="77">

406
</td>
</tr>

<tr>

10032000-06055819 
</td>
<td width="369">

NAV Biztosítottaktól levont társadalombiztosítási

járulék beszedési számla 
</td>
<td width="77">

407
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

A foglalkoztató a járulékfizetési alsó határ és a tényleges járulékalapot képező 
jövedelem után megállapított járulékkülönbözet megtérítését a biztosított munkavállalótól 
nem kérheti, az őt terhelő járulék tekintetében a Tbj. 82. §-ban rögzített járulék 
elszámolási szabályokat nem alkalmazhatja, azaz a különbözetre eső járulék utólagos 
beszedését a NAV-nál nem kezdeményezheti.

<a name="_ftn1"></a>[1] A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások 
fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. § (1) bekezdés 
a) pontban meghatározott személyek.

<a name="_ftn2"></a>[2]Tbj. 27. § (2)-(3) bekezdés és 104. § (7) bekezdés.

<a name="_ftn3"></a>[3] A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény hatálya alá tartozó

<a name="_ftn4"></a>[4] A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény szerinti.

<a name="_ftn5"></a>[5] A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény hatálya alá tartozó

<a name="_ftn6"></a>[6] A járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező 
jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési 
kötelezettséget a 2020. július és augusztus hónapra vonatkozóan nem kell teljesíteni. 
Ezekben az esetekben a járulékalapot képező jövedelmet a Tbj. 27. § (1) bekezdése 
szerint kell megállapítani.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>munkaviszony,</item>
<item>alsó</item>
<item>határ,</item>
<item>tb,</item>
<item>százalék,</item>
<item>harminc</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17721799">
<title>Közlemény a 2020. évben szja 1%-os felajánlásban részesült civil kedvezményezettekről</title>
<url>nav/szja1_1/tajekoztatok/Kozlemeny_a_2020___evb20200909.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1599661380000">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>9</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>23</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1757627940000">
<year>2025</year>
<month>9</month>
<day>11</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1599664161852">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>9</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>17</hour>
<minute>9</minute>
<sec>21</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kimutatása tartalmazza a kedvezményezettek 
adószámát, nevét, székhelyét, a kedvezményezettet megillető összeget és a kedvezményezett 
javára érvényesen rendelkezők számát. A kimutatás pdf. és xls. formátumban tölthető 
le.

A NAV a kimutatásban szereplő regisztrált civil kedvezményezetteknek hivatalból 
teljesíti a kiutalást. Ha a kedvezményezett köztartozással rendelkezik, annak 
erejéig a kiutalás nem teljesíthető, kizárólag a köztartozásra visszatartott összegen 
felül maradó rész utalható ki.

A tájékoztatás alapja: a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó 
rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 6/A. § (2) 
bekezdése.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>szja</item>
<item>felajánlás</item>
<item>várható</item>
<item>felejánlott</item>
<item>összeg</item>
<item>potenciális</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17721726">
<title>Közlemény a 2020. évben szja 1%-os felajánlásban részesült technikai számos kedvezményezettekről</title>
<url>nav/szja1_1/tajekoztatok/Kozlemeny_a_2020__evb20200909.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1599660780000">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>9</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>13</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1599664161696">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>9</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>17</hour>
<minute>9</minute>
<sec>21</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal kimutatása tartalmazza a kedvezményezettek technikai 
számát, nevét, székhelyét, a kedvezményezettet megillető összeget és a kedvezményezett 
javára érvényesen rendelkezők számát. A kimutatás pdf. és xls. formátumban tölthető 
le.

A tájékoztatás alapja: a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó 
rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 6/A. § (2) 
bekezdése és 4/A. § (1) bekezdése.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>szja-1%</item>
<item>kedvezményezett</item>
<item>potenciális-összeg</item>
<item>2020.-rendelkező-év</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17721503">
<title>4002/2020. tájékoztatás a kiviteli vámeljárásokat érintő üzemszüneti eljárás rendjéről</title>
<url>nav/szabalyzok/tajekoztatasok/4002_2020__tajekoztat20200908.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1599562920000">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>8</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>2</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1599564776605">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>8</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>32</minute>
<sec>56</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott

4002/2020. tájékoztatás 
 
a kiviteli vámeljárásokat érintő üzemszüneti eljárás rendjéről

Az Uniós Vámkódex
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>
 (UVK) szerint az Unió vámterületéről kiszállítandó árukról a kivitel előtt úgynevezett 
indulás előtti árunyilatkozatot kell benyújtani. Ez lehet vám-árunyilatkozat, 
kilépési gyűjtő árunyilatkozat vagy újrakiviteli árunyilatkozat egyaránt.

Mivel a vámhatóságok közötti, valamint a gazdálkodók és a vámhatóságok közötti 
információcsere minden esetben elektronikusan zajlik
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>
, ezek az árunyilatkozatok is kizárólag ilyen formában nyújthatók be.

Ez a tájékoztatás az elektronikus adatfeldolgozást végző informatikai rendszerek 
meghibásodásakor, esetleges üzemszünetekor követendő eljárást mutatja be.

I. Általános rendelkezések

1. Az üzemszüneti eljárást akkor kell alkalmazni, ha

<ul>

<li>

a vámhatóság informatikai rendszere vagy 
</li>

<li>

a kiviteli vám-árunyilatkozatot benyújtó személy számítógépes alkalmazása 
</li>
</ul>

nem működik.

2. Ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) váminformatikai rendszere

<ul>

<li>

hétköznapokon 8 órától 16 óráig 2 órát meghaladó, 
</li>

<li>

egyéb időszakban 4 órát meghaladó időtartamban 
</li>
</ul>

nem üzemel, akkor erről IT Helpdesk e-mailben tájékoztatja az ügyfeleket.

Ezzel egyidejűleg honlapján (<a href="http://www.nav.gov.hu/">www.nav.gov.hu</a>) közzéteszi az üzemszüneti feldolgozási rend bevezetését, és erről tájékoztatja 
az uniós tagállamokat is.

A vámhatóság mind az üzemszüneti eljárás kezdetéről, mind az üzemszüneti eljárás 
befejezéséről tájékoztatást küld.

II. Az EIR-rel rendelkező ügyfélre vonatkozó szabályok

3. Az EIR a kiviteli eljárásra vonatkozó nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzésre 
jogosító engedély. Ha az üzemszünet az EIR-rel rendelkező ügyfél oldalán jelentkezik,

<ul>

<li>

tehát ha az ügyfél okmánykitöltő rendszere vagy kommunikációs rendszere nem üzemel,
</li>

<li>

és az informatikai alkalmazás hétköznapokon 8 órától 16 óráig 2 órát meghaladó, 

</li>

<li>

egyéb időszakban 4 órát meghaladó időtartamban 
</li>
</ul>

nem üzemel, akkor – a rendszer üzemen kívül kerüléséről szóló bejelentés alapján 
– az üzemszüneti eljárást a kiviteli vámhivatal hagyja jóvá.

4. A 3. pont szerinti esetben az ügyfél értesíti a kiviteli vámhivatalt. Ezt a tájékoztatás 
mellékletében szereplő, „Gazdálkodó rendszerét érintő üzemszüneti eljárás bejelentése” elnevezésű nyomtatvány vagy azzal azonos tartalmú bejelentés benyújtásával e-mailben 
vagy személyesen, az árunyilatkozat benyújtásával egy időben kell megtenni. A 
bejelentést a kiviteli vámhivatal csak akkor fogadja el e-mailben,  ha az e-mail 
cím egyértelműen köthető az adott ügyfélhez.

5. Ha az üzemszünet az ügyfél oldalán van, a kiviteli vámhivatal az üzemszünet bevezetéséről 
soron kívül dönt. A kiviteli vámhivatal az üzemszünet körülményeit ellenőrizheti, 
azzal kapcsolatos bizonyítékot kérhet az ügyféltől. Ha szükséges, az azonos hatáskörrel 
rendelkező, az ügyfél rendszerét üzemeltető székhely vagy telephely szerint illetékes 
vámhivatalt is megkeresheti. A vámhatósági döntéssel ellátott bejelentést a kiviteli 
vámhivatal e-mailben visszaküldi vagy személyesen visszaadja az ügyfélnek.

6. Az üzemszünet elhárulásáról az ügyfél e-mailben vagy személyesen haladéktalanul 
értesíti a kiviteli vámhivatalt. Az üzemszünet megszűnésének bejelentésére szintén 
a tájékoztatás mellékletben szereplő, „Gazdálkodó rendszerét érintő üzemszüneti eljárás bejelentése” elnevezésű nyomtatvány szerinti, vámhatósági engedéllyel ellátott bejelentőlap 
vagy az azzal azonos tartalmú bejelentés is szolgál, ha a kiviteli vámhivatal 
az üzemszünetet korábban jóváhagyta. Az ügyfélnek a bejelentésben fel kell tüntetnie 
az üzemszüneti eljárás alatt esetlegesen felhasznált, előre kiadott tételszámokat. 
A kiviteli vámhivatal a bejelentés tudomásulvételéről az ügyfelet értesíti.

7. A kiviteli vámhivatal hivatali idején túl bekövetkező üzemszünet során – a vámhatóság 
jóváhagyása nélkül – az engedélyes gazdálkodó maga dönt az üzemszüneti eljárás 
alkalmazásáról. Ebben az esetben a mellékletben szereplő, „Gazdálkodó rendszerét érintő üzemszüneti eljárás bejelentése” elnevezésű nyomtatványt vagy azzal azonos tartalmú bejelentést – feltüntetve 
azon a felhasznált előre kiadott tételszámokat is – a következő munkanapon reggel 
9 óráig be kell nyújtani a kiviteli vámhivatalhoz.

8. Ha az EIR-rel rendelkező ügyfél az árunyilatkozat feldolgozását végző igazgatóság 
nyitvatartási idejében az elektronikus vám-árunyilatkozat benyújtását követően 
60 percen belül, nyitvatartási időn túl 130 percen belül nem kap választ a szállítmány 
nyilvántartásba vételéről, és fő hivatkozási számot (MRN) nem kap, akkor saját 
döntése alapján – adott vám-árunyilatkozatra vonatkozóan is – áttérhet üzemszüneti 
eljárásra, a vámhivatal előzetes jóváhagyása nélkül. Ezt követően az összes többi 
vám-árunyilatkozatra is alkalmazhatja az üzemszüneti eljárást az üzemszünet végéig, 
melynek időpontjáról a NAV tájékoztatja az ügyfeleket.

III. A kiviteli eljárás az EIR-rel rendelkező ügyfélnél

9. Az elrendelt üzemszüneti eljárás alatt az engedélyes papíralapú kiviteli vámeljárást 
is indíthat a következők szerint:

a) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex 
egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről 
szóló 2015/2446 bizottsági rendeletében (FJA) található egységes vámokmány (EV) 
1-3. példányaival, valamint az ehhez csatolt, a 952/2013/EU európai parlamenti 
és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó, a szükséges 
elektronikus rendszerek működésbe lépéséig alkalmazandó átmeneti szabályok tekintetében 
történő kiegészítéséről, valamint az 2015/2446/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló 
rendelet módosításáról szóló 2016/341/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 
(ÁFJA) J1. függeléke szerinti Biztonsági és Védelmi Okmány (BVO), valamint az 
ÁFJA J2. függeléke szerinti Biztonsági és Védelmi Tételjegyzék benyújtásával, 
vagy

b) az ÁFJA I1. függeléke szerinti Kiviteli/Biztonsági EV, valamint az ÁFJA I2. 
függeléke szerinti Kiviteli/Biztonsági EV Tételjegyzék benyújtásával. 

</blockquote>

10. Az EV valamennyi példányának „A” rovatában, az előre kiadott nyilvántartásba 
vételi számot,és ez alatt bélyegzővel az alábbi bejegyzést tünteti fel a helyi 
vámkezelési eljárás engedélyese:

<tbody>

<tr>

ECS TARTALÉK ELJÁRÁS

A rendszerben adatok nem találhatóak

Kezdeményezve________________

(Dátum/óra)

</td>
</tr>
</tbody>
</table>

11. A bélyegzőlenyomat piros színű és 26x59 milliméter méretű. A lenyomaton a vonalra 
az engedélyes bejegyzi a kiviteli eljárás megindításának pontos idejét (év, hónap, 
nap, óra, perc).

12. Az EV/Biztonsági EV 1. és 2. példányát (ha kiállították, akkor a BVO-t is) az 
engedélyes megőrzi, a kilépési vámhivatalnál az áruk vám elé állításakor az engedélyes 
által hitelesített 3. példányt kell csupán benyújtani. A kilépési vámhivatal a 
normál eljárásban meghatározott szabályok szerint jár el.

13. Az üzemszüneti eljárásban indított, papíralapon kezdeményezett eljárásokra – 
legkésőbb az engedélyben meghatározott összevonási időszakot követően – kiegészítő 
árunyilatkozatot kell benyújtani.

14. A kiviteli vámeljáráshoz papíralapú kiviteli vám-árunyilatkozatot alkalmaz az 
engedélyes, az EV vagy kiviteli/biztonsági EV 1. példány a nyilvántartási számokat 
tartalmazó lista melléklete, az áru kiviteli vámeljárásra történő kiadása az ügyfél 
nyilvántartásába való felvételével valósul meg.

15. Az ügyfél az EV vagy kiviteli/biztonsági EV 2. példányát a kiegészítő árunyilatkozat 
mellékleteként nyújtja be a felügyeletét ellátó vámhivatalhoz.

IV. EIR-rel nem rendelkező ügyfelekre vonatkozó szabályok

16. Ha az üzemszünet EIR-rel nem rendelkező ügyfélnél jelentkezik, akkor az ügyfél 
a papíralapú üzemszüneti eljárás megindítását a kiviteli vámhivatalnál kezdeményezi 
személyesen, ahol a mellékletben szereplő, „Gazdálkodó rendszerét érintő üzemszüneti eljárás bejelentése” elnevezésű nyomtatvány vagy azzal azonos tartalmú bejelentés benyújtásával jelzi 
rendszerének üzemen kívül kerülését. A vámhatósági döntéssel ellátott bejelentést 
a kiviteli vámhivatal személyesen visszaadja az ügyfélnek.

17. Ha az ügyfél az árunyilatkozat feldolgozását végző igazgatóság nyitvatartási 
idejében az elektronikus vám-árunyilatkozat benyújtását követően 180 percen belül 
nem kap választ a szállítmány nyilvántartásba vételéről, és fő hivatkozási számot 
(MRN) sem kap, akkor az ügyfél a papíralapú üzemszüneti eljárás megindítását a 
kiviteli vámhivatalnál kezdeményezi személyesen.

V. A kiviteli eljárás az EIR-rel nem rendelkező ügyfélnél

18. Üzemszüneti eljárás alatt papíralapú kiviteli vámeljárás indítható a következők 
szerint:

a) az FJA-ban található EV 1-3. példányaival, valamint az ehhez csatolt, az ÁFJA 
J1. függeléke szerinti BVO, valamint az ÁFJA J2. függeléke szerinti Biztonsági 
és Védelmi Tételjegyzék benyújtásával, vagy

b) az ÁFJA I1. függeléke szerinti Kiviteli/Biztonsági EV, valamint az ÁFJA I2. 
függeléke szerinti Kiviteli/Biztonsági EV Tételjegyzék benyújtásával.
</blockquote>

19. A kiviteli vámhivatal az EV vagy kiviteli/biztonsági EV 2. és 3. példányát – 
a kiviteli nyilatkozat feldolgozását követően – visszaadja az ügyfélnek. Az ügyfél 
az EV vagy kiviteli/biztonsági EV – kiviteli vámhivatal által záradékolt – 2. 
példányát, és ha benyújtott, a BVO eredeti példányát megőrzi, míg a 3. példány 
kíséri a szállítmányt a kilépési vámhivatalhoz.

20. A kilépési vámhivatal az EV vagy kiviteli/biztonsági EV 3. példányának hátoldalán 
az alábbi tartalmú záradékot tünteti fel:

a) a kiléptetés azonosítószáma,

b) a kilépési vámhivatal neve,

c) a kiléptetés időpontja óra, perc pontossággal,

d) a kiléptetést végző pénzügyőr aláírása és bélyegzőjének lenyomata.
</blockquote>

21. A kilépési vámhivatal az EV vagy kiviteli/biztonsági EV 3. példányát visszaküldi 
az exportőrnek.

VI. Záró rendelkezések

22. A tájékoztatás 2020. szeptember 1-jétől érvényes.

23. Jelen tájékoztatás érvényessége kezdetének napjától érvénytelen a kiviteli vámeljárások 
tekintetében bekövetkező üzemszüneti eljárás rendjéről szóló 4009/2018. számú 
tájékoztatás.

Budapest, 2020. augusztus 31.

[1]
<a name="1"></a> Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi 
rendelet, 263. cikk.

[2]
<a name="2"></a> UVK 6. cikk (1) bekezdés.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>kivitel</item>
<item>üzemszünet</item>
<item>üzemszünet-bejelentés</item>
<item>informatikai-rendszer</item>
<item>üzemen-kívül</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17721501">
<title>Az ’ELEKAFA nyomtatványok benyújtásával kapcsolatos aktuális információk</title>
<url>nav/adopercek/Az__ELEKAFA_nyomtatva20200908.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1599557820000">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>8</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>37</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1757541540000">
<year>2025</year>
<month>9</month>
<day>10</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1599558426218">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>8</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>47</minute>
<sec>6</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A magyar adózók az ’ELEKAFA nyomtatványon igényelhetik vissza a más tagállamban 
megfizetett általános forgalmi adót.

A tavaly rendszeresített 19ELEKAFA űrlap már nem használható, a visszatérítéshez, 
illetve a korábbi időszakokra vonatkozó igények érvényesítéséhez a 20ELEKAFA nyomtatvány 
legfrissebb verzióját kell kitölteni és beküldeni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>ELEKAFA</item>
<item>20ELEKAFA</item>
<item>más-tagállamban-megfizetett</item>
<item>általános-forgalmi-adó</item>
<item>visszatérítés</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17721485">
<title>Gyakran ismételt kérdések</title>
<url>nav/ado/jarulek/Gyakran_ismetelt_kerd20200908.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1599551460000">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>8</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>51</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1757455140000">
<year>2025</year>
<month>9</month>
<day>9</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1599554673652">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>8</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>44</minute>
<sec>33</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

ÚJ TB:

1. 2020. július 1-jén hogyan változott az egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettségének 
bejelentése?

2020. július 1. óta a NAV automatikusan előírja az egészségügyi szolgáltatási 
járulék fizetésének kötelezettségét, és erről értesíti az érintett személyt. A 
járulékot a NAV az Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatszolgáltatása alapján 
írja elő.

Ez azt jelenti, hogy a természetes személynek a fizetési kötelezettségét főszabály 
szerint már nem kell bejelentenie, arra csak kivételes esetekben van szükség. 
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a természetes személy bejelentését a NAV visszautasítaná, 
a „T/1011U jelű adatlapon benyújtott bejelentést a NAV minden esetben átveszi.

2. Külföldi biztosítás bejelentésére, illetve az egészségügyi szolgáltatási járulék 
kötelezettsége alóli kijelentkezésre 2020. július 1. óta hogyan van lehetőség?

Annak a tajszámos személynek, aki

<ul>

<li>valamely EGT-tagállamban, </li>

<li>Svájcban, </li>

<li> Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban,</li>

<li>nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében</li>
</ul>

biztosított, be kell jelentenie a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális 
biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül 
az egészségbiztosítónak.

A ’T1011U nyomtatványon csak a járulékfizetési kötelezettség visszamenőleges 
törlését lehet kérni (bejelentés típusa a „2-es” kód).

3. Most jöttem meg külföldről, de nem kaptam értesítést a NAV-tól egészségügyi 
szolgáltatás járulékfizetésre, pedig nincs munkahelyem és ellátásban sem részesülök. 
Mi a teendőm?

A ’T1011U adatlapon jelentheti be fizetési kötelezettségét az, akinek a NAV bármely 
okból nem írta elő a kötelezettséget. Az okok között szerepelhet, ha a fizetési 
kötelezettséggel érintett személy korábban nem minősült belföldinek vagy foglalkoztatója 
nem jelentette be a biztosítási jogviszony végét. A bejelentés mellett nyilatkozni 
kell arról is, hogy más EGT-államban vagy szociális biztonsági egyezményes államban 
nem áll fenn biztosítása.

4. Kaptam értesítést a NAV-tól egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, 
amivel nem értek egyet. Mi a teendő ilyenkor?

Ilyenkor egyeztetést kell kezdeményezni a kormányhivatalnál. Ha az illető biztosított, 
az egyeztetést a NAV-nál lehet kezdeményezni.

5. Mi a teendőm, ha nem tudom fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Ha a magánszemély méltányolható jövedelmi, vagyoni és szociális körülményei miatt 
nem tudja határidőre befizetni a járulékot, fizetési kedvezményt (részletfizetést, 
fizetési halasztást, mérséklést) kérhet a NAV-tól, ami azonban csak akkor engedélyezhető, 
ha annak a törvényi feltételei fennállnak. A fizetési kedvezmény részletes szabályairól 
bővebb információ a NAV honlapján elérhető 30.1 számú információs füzetben olvasható.

Annak érdekében, hogy a szociálisan rászorult személy az egészségügyi szolgáltatásokra 
a jogosultságot megszerezze, abban az esetben, ha a NAV a fizetési kedvezmény 
engedélyezésére irányuló eljárásában olyan tényt tárt fel, amely a szociális rászorultság 
megállapítását megalapozhatja, akkor az érintett személy jövedelmi, vagyoni és 
szociális körülményeinek adatait elektronikus úton hivatalból átadja a járási 
hivatalnak.

Szociális rászorultság alapján a járási hivatal annak állapíthatja meg az egészségügyi 
szolgáltatásra való jogosultságát

a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori 
legkisebb összegének 120%-át, továbbá az

b) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 
150%-át

nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.

Annak, aki ezeknek a szigorú feltételeknek megfelel, érdemes a járási hivatalt 
megkeresni annak érdekében, hogy az egészségbiztosítási szolgáltatásra való jogosultságát 
a járási hivatal a lehető legrövidebb időn belül megállapítsa.

Megoldást jelenthet az is, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést 
a kötelezett helyett, annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. 
Az átvállalás a NAV jóváhagyásával válik érvényessé.

6. Mi történik, ha nem fizetem meg az előírt egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Nem veheti igénybe térítésmentesen az egészségügyi szolgáltatást az, aki nem 
fizeti meg a járulékot és a 2020. július 1-jét követő időszakra az ebből keletkező 
hátralék összege több mint az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének 
hatszorosa (46 260 forint). Ebben az esetben a NEAK érvényteleníti a tajszámot 
is.

7. Miért van ennyiféle „lámpa”, mi mit jelent?

A jogviszony-ellenőrzés során a NEAK informatikai rendszere az alábbi jelzéseket 
adhatja az egészségügyi szolgáltatónak a beteg jogviszonyával összefüggésben:

ZÖLD lámpa:             a TAJ érvényes, jogviszonya rendezett,

PIROS lámpa:            a TAJ érvényes, jogviszonya rendezetlen;

KÉK lámpa:               külföldön biztosított, a TAJ átmenetileg érvénytelen;

BARNA lámpa:         a TAJ egyéb okból érvénytelen

SÁRGA lámpa:         a TAJ érvényes, de korlátozott egészségügyi szolgáltatásokra 
jogosult.

Bővebb információ a NEAK honlapján érhető el:

<a href="http://www.neak.gov.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon/jogosultsag_az_ellatasra/ellatasra_jogosultsag_igazolasa/jogviszony_rendezesi_eljaras">http://www.neak.gov.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon/jogosultsag_az_ellatasra/ellatasra_jogosultsag_igazolasa/jogviszony_rendezesi_eljaras</a>

8. 2020. július 1. óta a nyugdíjas egyéni illetve társas vállalkozó esetén felmerül-e 
az egészségügyi szolgáltatási járulékkötelezettség?

2020. július 1. óta nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie a 
nyugdíjas egyéni és társas vállalkozónak.

9. Nyugdíjas foglalkoztatottra milyen hatással van az új Tbj.?

2020. július 1-jétől a nyugdíjas kereső tevékenységet folytató (például közalkalmazott, 
megbízási jogviszonyban foglalkoztatott, választott tisztségviselő stb.) személyek 
mentesülnek a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettség alól.

10. Mi a járulékalap a mezőgazdasági őstermelők esetében az új Tbj. szerint?

A mezőgazdasági őstermelő - ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági 
őstermelőt is - a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg 
a társadalombiztosítási járulékot. Akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet 
megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági 
kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az őstermelői tevékenységből származó, 
tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után társadalombiztosítási járulékot 
fizet. Az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár 
számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés 
rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>TB</item>
<item>7710-forint</item>
<item>egészségügyi-szolgáltatás</item>
<item>20T1011U</item>
<item>orvosi-ellátás</item>
</searchkeywords>
</article>
</contents>

Tájékoztató a kettős adóztatás megszüntetése céljából indított európai uniós vitarendezési eljárásról2020.09.21.

Tájékoztató a Választottbírósági Egyezmény alapján a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetése céljából indított kölcsönös egyeztetési eljárásokról2020.09.21.

Tájékoztató az adóegyezmények szerinti nemzetközi adóügyi vitarendezési eljárás szabályairól2020.09.21.

Brent napi jegyzési adatok alapján meghatározott átlagár2020.09.17.

Alkalmazottukat bejelentés nélkül foglalkoztatók2020.09.15.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) teljesítendő bejelentkezési kötelezettségüket elmulasztó adózók2020.09.15.

Közlemény az üzemanyagárakról2020.09.14.

Munkáltatóknak! A munkaviszonyban foglalkoztatott járulékfizetési alsó határa2020.09.10.

Közlemény a 2020. évben szja 1%-os felajánlásban részesült civil kedvezményezettekről2020.09.09.

Közlemény a 2020. évben szja 1%-os felajánlásban részesült technikai számos kedvezményezettekről2020.09.09.

4002/2020. tájékoztatás a kiviteli vámeljárásokat érintő üzemszüneti eljárás rendjéről2020.09.08.

Az ’ELEKAFA nyomtatványok benyújtásával kapcsolatos aktuális információk2020.09.08.

Gyakran ismételt kérdések2020.09.08.

NAV híradó

<contents headingid="1000" url="">
<article contentid="17722167">
<title>Cherry is benne volt a buliban</title>
<url>nav/sajtoszoba/hirek/Cherry_is_benne_volt_20200921.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1600679580000">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>21</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>13</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1632261540000">
<year>2021</year>
<month>9</month>
<day>21</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1600679841647">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>21</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>17</minute>
<sec>21</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>

Az M3-as
autópályát is érintő teljes útzáras akcióban a NAV munkatársai és Cherry, a
szolgálati kutya is sikeres volt.

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei pénzügyőrök Cherry-vel
az M3-as autópálya kerülőútjain tartottak közút ellenőrzést. Egy román kisbusz
átvizsgálásakor Cherry, a cigarettakereső kutya a csomagoknál jelzést adott.
Szimata nem csalt, ugyanis hat táskában 350 karton cigaretta került elő, de a
NAV munkatársai 78 liter igazolatlan eredetű és származású pálinkát is találtak.

A több mint ötmillió forint értékű dohányt és
szeszesitalt a pénzügyőrök lefoglalták, a sofőr ellen pedig költségvetési
csalás elkövetése miatt feljelentést tettek.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>adózatlan-cigaretta</item>
<item>füstölnivaló</item>
<item>szolgálati-kutya</item>
<item>Cherry</item>
<item>igazolatlan-alkohol</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17722151">
<title>Láthatatlan hallókészülékek</title>
<url>nav/sajtoszoba/hirek/Lathatatlan_hallokeszulekek20200918.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1600419000000">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>18</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>50</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1632002340000">
<year>2021</year>
<month>9</month>
<day>18</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1600420183154">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>18</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>9</minute>
<sec>43</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
Fiktív
hallókészülék-beszerzések után igényeltek több mint 720 millió forint
támogatást a borsodi cégek. A Nemzeti Adó- és
Vámhivatal (NAV) őrizetbe vette a csalás
irányítóit.
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A két miskolci vállalkozó több
gazdasági társaságot hozott létre azért, hogy hallókészülékeket értékesítsenek 
idős
rászorulóknak a Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő (NEAK) ártámogatásával. A gyanú
szerint a cégek a magánszemélyek adataival visszaélve, fiktív
hallókészülék-beszerzések után igényelték a támogatást a NEAK-tól, úgy, hogy az
érintettek nem is tudtak a beszerzésről, és az eszközöket sem kapták meg, vagy
silány minőségű távol-keleti áruhoz jutottak.

A céghálózat ezzel a módszerrel
összesen 721 millió forint támogatást vett fel jogosulatlanul.

A NAV Észak-magyarországi Bűnügyi
Igazgatósága a bűnbanda felszámolására szervezett akcióban bankszámlákat és
ingóságokat foglalt, és zár alá vett egy ingatlant
valamint a társaság alaptőkéjét,
összesen csaknem 200 millió forint értékben.

A pénzügyi nyomozók költségvetési
csalás gyanújával hallgattak ki és vettek őrizetbe egy férfit és egy nőt,
letartóztatásukat a Miskolci Járásbíróság elrendelte.  
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Sajtó- és Kommunikációs Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>hallókészülékkel</item>
<item>csalás</item>
<item>bűnbanda</item>
<item>akció</item>
<item>költségvetési-csalás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17722108">
<title>Mintegy 20 millió forintot érő cigi egy nap alatt Szabolcsban</title>
<url>nav/sajtoszoba/hirek/Mintegy_20_millio_for20200917.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1600336200000">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>17</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>50</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1631915940000">
<year>2021</year>
<month>9</month>
<day>17</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1600339653812">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>17</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>47</minute>
<sec>33</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szabolcs megyei munkatársai egy napon, két helyszínen 
megközelítőleg 20 millió forint értékű cigarettát találtak.
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A pénzügyőrök a 4-es számú főúton ellenőriztek egy német rendszámú autót. A jármű 
utas- és csomagterében összesen több mint 10 ezer doboz adózatlan cigarettát találtak.

Közúti ellenőrzésen tartóztatták fel ugyanazon a napon, Jándon azt az autóst, 
akinek kocsijában több mint 2 700 doboz dohányt találtak a NAV munkatársai.

A pénzügyőrök a mintegy 20 millió forint értékű füstölnivalót és az autókat lefoglalták. 
A járművezetők ellen pedig költségvetési csalás elkövetésének gyanúja miatt eljárást 
indítottak.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Sajtó- és Kommunikációs Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>adózatlan</item>
<item>cigaretta</item>
<item>dohány</item>
<item>füstölnivaló</item>
<item>lebukás</item>
<item>közúti-ellenőrzés</item>
<item>lefoglalás</item>
<item>költségvetési-csalás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17722025">
<title>Több mint 4 800 potencianövelővel megrakva érkezett Röszkére</title>
<url>nav/sajtoszoba/hirek/Tobb_mint_4_800_poten20200916.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1600253220000">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>16</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>47</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1631829540000">
<year>2021</year>
<month>9</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1600254014650">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>16</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>0</minute>
<sec>14</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
A NAV munkatársai egy német
autó ellenőrzésekor mintegy
4 800 szem potencianövelő tablettát, kenőcsöt és
sprayt találtak Röszkén.
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A pénzügyőrök egy német autót ellenőriztek Röszkén. A sofőr és utasa nem jelentettek 
be vám- és adóköteles árut.

A jármű szúrópróbaszerű ellenőrzésekor azonban a NAV munkatársai a csomagok közül, 
valamint a gyári oldalsó rekeszből és a pótkerék fedele alól mintegy 4 800 (Sildenafil, 
Sildenafil Vega és Vega Extra, valamint Golden, illetve Viagra) potencianövelő 
gyógyszert, valamint 74 Super Viga feliratú kenőcsöt és 75 sprayt pakoltak ki.

Az előkerült termékeket a járművezető magáénak vallotta.

A NAV munkatársai a több százezer forint értékű, Magyarországon nem engedélyezett 
gyógyszert lefoglalták, a sofőr ellen gyógyszerhamisítás miatt feljelentést tettek.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Sajtó- és Kommunikációs Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>potencianövelő</item>
<item>kenőcs</item>
<item>spray</item>
<item>tabletta</item>
<item>hamisítványok</item>
<item>határellenőrzés</item>
<item>lebukás</item>
<item>lefoglalás</item>
<item>gyógyszerhamisítás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17721970">
<title>18 milliót érő dohánnyal utazott</title>
<url>nav/sajtoszoba/hirek/18_milliot_ero_dohann20200915.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1600157100000">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>15</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>5</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1631743140000">
<year>2021</year>
<month>9</month>
<day>15</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1600157308176">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>15</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>8</minute>
<sec>28</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai 150 kilogramm vágott dohányt foglaltak 
le Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. 
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A pénzügyőrök a kora reggeli órákban az M3-as autópályán állítottak meg egy autót, 
aminek ellenőrzésekor 8 zsákban, összesen 150 kilogramm vágott dohányt találtak.

A több mint 18 millió forint értékű dohányterméket a NAV munkatársai lefoglalták, 
a sofőr ellen pedig költségvetési csalás elkövetése miatt feljelentést tettek.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>adózatlan-dohány</item>
<item>cigaretta</item>
<item>közúti-ellenőrzés</item>
<item>lefoglalás</item>
<item>költségvetési-csalás</item>
</searchkeywords>
</article>
</contents>

Cherry is benne volt a buliban2020.09.21.

Az M3-as autópályát is érintő teljes útzáras akcióban a NAV munkatársai és Cherry, a szolgálati kutya is sikeres volt.

Láthatatlan hallókészülékek2020.09.18.

Fiktív hallókészülék-beszerzések után igényeltek több mint 720 millió forint támogatást a borsodi cégek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) őrizetbe vette a csalás irányítóit.

Mintegy 20 millió forintot érő cigi egy nap alatt Szabolcsban2020.09.17.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szabolcs megyei munkatársai egy napon, két helyszínen megközelítőleg 20 millió forint értékű cigarettát találtak.

Több mint 4 800 potencianövelővel megrakva érkezett Röszkére2020.09.16.

A NAV munkatársai egy német autó ellenőrzésekor mintegy 4 800 szem potencianövelő tablettát, kenőcsöt és sprayt találtak Röszkén.

18 milliót érő dohánnyal utazott2020.09.15.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai 150 kilogramm vágott dohányt foglaltak le Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

További híreink

● ● ●

Letölthető programok és/vagy aktív súgók módosulása

A NAV által rendszeresített ÁNYK űrlapok elektronikus úton történő benyújtásának módja, valamint a képviselet bejelentése 2019

Nyomtatványkitöltő programok

2020.09.16.

20T201TSZ, BEV_J02, BEV_J04, 2020

2020.09.15.

NAV_V04

2020.09.14.

1941

2020.09.11.

VHCSEL

KIEMELT TÉMÁK

Hívja a 1819-et!

Ügyfélszolgálati
időpont foglalása

SZJA

ADÓPERCEK

UTASTÁJÉKOZTATÓ
2020

INTERNETES
VÁSÁRLÁS

Tájékoztatók

TÁJÉKOZTATÓK

KAPCSOLAT

Határidők

2020. szeptember

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
	1	2	3	4	5	6
7	8	9	10	11	12	13
14	15	16	17	18	19	20
21	22	23	24	25	26	27
28	29	30

ADÓtraffipax

Tudjon róla!
Segíthet!

Mentorálás

BREXIT
információk

SZOLGÁLTATÁSOK

Megyei
rendezvények

Alkalmazható üzemanyagárak

szeptember (Ft/l)
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin	371
Gázolaj	386
Keverék	408
LPG autógáz	238

Bővebben

EU támogatások

A NAV weboldalai szerzői jogvédelem alatt állnak.
A honlapon szereplő információk változatlan tartalommal és formában szabadon terjeszthetők.

1054 Budapest, Széchenyi u. 2. - Telefon: +36 (1) 428-5100 - Fax:+36 (1) 428-5509

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
	1	2	3	4	5	6
7	8	9	10	11	12	13
14	15	16	17	18	19	20
21	22	23	24	25	26	27
28	29	30

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
	1	2	3	4	5	6
7	8	9	10	11	12	13
14	15	16	17	18	19	20
21	22	23	24	25	26	27
28	29	30

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
	1	2	3	4	5	6
7	8	9	10	11	12	13
14	15	16	17	18	19	20
21	22	23	24	25	26	27
28	29	30