Az Szjtv. 1. § (1) bekezdése értelmében szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ.

Ahhoz tehát, hogy valamely játék szerencsejátéknak minősüljön, az Szjtv. által szabályozott három alábbi feltételnek együttesen fenn kell állnia a játékkal összefüggésben:

a) legyen tétfizetés,
b) a játékos a játékban való részvétellel pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válhat jogosulttá,
c) a nyerés vagy vesztés kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlenen múljon.

Az Szjtv. az alábbi szerencsejáték-fajtákat nevesíti:

a) sorsolásos játék,
b) nem sorsolásos játék,
d) kaszinójáték,
e) fogadás,
f) kártyajáték,
g) távszerencsejáték.

Az Szjtv. hatálya az ilyen szerencsejátékokra is kiterjed.

Szerencsejáték szervezésére engedély kizárólag az Szjtv. által nevesített szerencsejáték-fajtákra, az Szjtv. által előírt feltételek teljesülése esetén, az Szjtv.-ben meghatározott szervezői kör részére adható. Olyan szerencsejátékra, amely nem felel meg egyik, az Szjtv. által nevesített szerencsejáték-fajtának sem, engedély nem adható. Az engedély nélküli, tiltott szerencsejáték szervezését az állami adóhatóság szankcionálja, továbbá a jogszabályi feltételek fennállása esetén a nyomozószervnél büntetőeljárást kezdeményez.