2021. február 1-jétől a teljes munkaidőben
foglalkoztatott munkavállalónak megállapított havi minimálbér 167 400 forint,
a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget
igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak alapbérként megállapított
garantált bérminimum havi összege 219 000 forint.
[1]
Ha egy adójogszabály az év első napján
hatályos minimálbérre hivatkozó rendelkezést tartalmaz, és a magasabb összegű
minimálbér, garantált bérminimum alkalmazása a fizetési kötelezettséget
csökkenti, vagyis kevésbé terhessé teszi, akkor a fizetési kötelezettség megállapításánál
– csökkentésénél – a megemelt összegeket már 2021. január 1-től alkalmazni
lehet.
[2]
Ez azt jelenti, hogy a
kedvezmény, mentesség, eltérő adószabály, egyéb adóelőny alkalmazására jogosult
adózók úgy járhatnak el, mintha a megemelt minimálbérösszegek már 2021. január
1-től hatályba léptek volna.
Azoknál a fizetési kötelezettségeknél
azonban, ahol az adószabály szerint a kötelezettség alapja az év első napján érvényes
kötelező legkisebb munkabér havi összege, és a megemelt minimálbérrel számolva
a kötelezettség növekedne, ott a megemelt minimálbért a kötelezettség alapjának
megállapításánál nem kell alkalmazni.
1. Mikor lehet a magasabb összegű
minimálbérrel számolni?
Személyi
jövedelemadó
[3]
a személyi kedvezmény havi összegének
kiszámításakor már 2021 januárban is a 167 400 forint egyharmada vehető figyelembe
száz forintra kerekítve (55 800 forint),
a mezőgazdasági őstermelőknél
az adómentes őstermelői bevétel éves összege
magasabb lesz 2021-ben (1 004 400 forint),
az átalányadózásra vonatkozó éves bevételi
értékhatár is magasabb összegben állapítható meg (20 088 000 forint),
és
az átalányadózó őstermelőknek is magasabb
összegben (1 004 400 forintban) lesz adómentes az átalányban
megállapított jövedelme,
a kifizető csekély értékű ajándékot évi 16 740 forint
értékben adhat egyes meghatározott juttatásként,
a szakszervezet béren kívüli juttatásként
üdülési szolgáltatást évi 167 400 forint, a szövetkezet a tagjainak nem
pénzben nyújtható béren kívüli juttatást évi 83 700 forint, összegben
adhat,
a távmunkavégzés után a veszélyhelyzetben
igazolás nélkül, költségként elszámolható költségtérítés összege már 2021.
januárban is legfeljebb 16 740 forint lehet.
[4]
Ha a munkavállaló nem
egész hónapban dolgozik távmunkában, akkor a havi összegnek a távmunkában
töltött napokkal arányos része számolható el.
Szociális
hozzájárulási adó
[5]
A szociális hozzájárulási adóból
érvényesíthető, a minimálbérben vagy annak 50 százalékában megállapított adókedvezményeknél,
például szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak utáni
adókedvezménynél már 2021. januárra is a magasabb összegű minimálbérrel lehet
számolni.
Például, ha egy
társaság a 2021. január 2-től árufeltöltőként alkalmazott munkavállalónak havi
170 000 forint munkabért fizet, akkor már január hónapra is a 167 400 forint
7,75 százalékát veheti igénybe a szociális hozzájárulási adóból adókedvezményként.
[6]
Egyszerűsített
foglalkoztatás
A magánszemélynek nem kell jövedelmet
megállapítania az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételéből és nem
kell
személyijövedelemadó-bevallást benyújtania, ha ez a bevétele nem haladja meg a
mentesített keretösszeget.
A keretösszeget már 2021. januárra is a
magasabb minimálbér alapján kell kiszámítani, ami az egyszerűsített
foglalkoztatás naptári napjainak száma, szorozva a 167 400 forint minimálbér
napi összegének 130 százalékával.
[7]
Ha a magánszemélynek alapbérként, illetve
teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár, akkor a
mentesített keretösszeg meghatározásakor az emelt összegű garantált bérminimumot
(219 00 forintot) kell alapul venni.
A magasabb összegű minimálbér miatt a
kifizető a 2021. januárra benyújtott ’08-as bevallást önellenőrzéssel helyesbítheti.
2. Mikor nem lehet a magasabb összegű
minimálbérrel számolni?
Szociális
hozzájárulási adó
Az egyéni vállalkozók saját maguk után
havonta fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja – ha a tevékenység nem
középfokú képesítéshez kötött – legalább az év első napján hatályos („régi”)
minimálbér 112,5 százaléka, mely 2021-ben is 181 125 forint.
[8]
Ha azonban az egyéni vállalkozó személyesen végzett
főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú
iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a szociális
hozzájárulási adó alapját nem a tárgyév, hanem a tárgyhónap első napján, a
teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összegével kell
megállapítani. Ez az összeg 2021 januárra 236 925 forint
(210 600 forint 112,5 százaléka), 2021. februárra pedig 246 375
forint (219 000 forint 112,5 százaléka).
Az egyes külön
adózó jövedelmek, például osztalék, árfolyamnyereségből származó jövedelem,
vállalkozásból kivont jövedelem után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjára
vonatkozó éves adófizetési felső határ sem emelkedik az idén, az 2021-ben is
3 864 000 forint lesz.
[9]
Ha a mezőgazdasági őstermelőnek a
szociális hozzájárulási adót a minimálbér alapulvételével kell teljesítenie,
akkor minimálbéren az év első napján érvényes minimálbért, azaz havi
161 000 forintot kell figyelembe venni.
Rehabilitációs
hozzájárulás
A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére
köteles kifizetőnek a kiszámításkor a 2021. január 1-jén hatályos minimálbért
(161 000 forint) kell alapul vennie.
[10]
Egyszerűsített
közteherviselési hozzájárulás
Az
ekho alkalmazására 60 millió forint összeghatárig van lehetőség, feltéve, hogy
a magánszemély, az Ekho tv. 3. § (1) bekezdésében meghatározott jogviszonyokból
származó jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes minimálbér –
161 000 forint - 12 szeresét.
[11]
3. Mire nincs hatással a havi minimálbér
emelkedése?
A
társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alapjának megállapításakor
a
tárgyhó első napján hatályos minimálbért, garantált bérminimumot kell irányadónak
tekinteni.
Például:
a munkaviszonyban foglalkoztatottaknál,
például részmunkaidős munkaviszonynál a járulékfizetési alsó határ 2021. januárban
48 300 forint, februárban pedig 50 220 forint,
[12]
a
főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozóknak
ha tevékenységük nem középfokú végzettséghez kötött,
2021 januárjában legalább 161 000 forint, februártól pedig havonta
legalább 167 400 forint után kell megfizetni a társadalombiztosítási
járulékot.
ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett
főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú
iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a
társadalombiztosítási járulék alapja 2021. januárban legalább 210 600 forint,
februártól pedig legalább havi 219 000 forint,
megbízási jogviszonynál a járulékalapot
képező jövedelem kiszámításakor 2021. január hónapra 48 300 forinttal,
2021. február hónaptól pedig 50 220 forinttal kell számolni.
[13]
Például, ha a megbízott 2021. január 3-tól 5-ig 5 000 forint megbízási
díjat kap a kifizetőtől és 10 százalékos költséghányadról nyilatkozik a
kifizetőnek, majd a felek 2021. február 2-től 5-ig újra megbízási szerződést
kötnek, változatlan díjazással, akkor csak januárban jön létre biztosítási
jogviszony, mert februárban a megbízási díj nem éri el a minimálbér 30
százalékának naptári napokra megállapított összegét.
Egyszerűsített
közteherviselési hozzájárulás
Ha a magánszemély
munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, akkor a
munkáltató 2021. januárban is az általa kifizetett munkabér 161 000 forintot
meghaladó, 2021. februárban 167 400 forintot meghaladó részére veheti
figyelembe a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát.
[14]
[1] A kötelező legkisebb munkabér
(minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 20/2021. (I. 28.)
Korm. rendelet.
[2] A minimálbérhez kapcsolódó
jogosultságok felülvizsgálatáról szóló 21/2021 (I. 28.) Korm. rendelet alapján.
[3] A személyi jövedelemadóról szóló
1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 3. § 77. pontja alapján minimálbér a törvény
külön rendelkezésének hiányában is az év első
napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege.
[4] A veszélyhelyzet során a távmunkával
kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI.11.) Korm. rendelet
alapján, melynek rendelkezései a
veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről
szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet értelmében
a 2021. február 7-én
hatályos szöveggel, 2021. február 8-án ismételten hatályba lépett.
[5] A szociális hozzájárulási adóról
szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 34. § 11. pontja alapján minimálbér az
év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e
törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett
minimálbért.
[6] Szocho tv. 10. §-a.
[7] Az egyszerűsített
foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 9. § (2) bekezdése.
[8] A Szocho tv. 34. § 11. pontja
alapján egyéni vállalkozóknál és társas vállalkozóknál minimálbérnek a
tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi
összege számít, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy
a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy
középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában pedig az év első napján
érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege.
[9] Szocho tv. 2. § (2) bekezdése.
[10] A megváltozott munkaképességű
személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI.
törvény 23. § (5) bekezdése
[11] Az egyszerűsített közteherviselési
hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja és (4)
bekezdése
[12] A járulékfizetési alsó határ a
minimálbér 30 százaléka.
[13]
A megbízási jogviszonyban
álló személy akkor biztosított, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi
járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, naptári
napokra annak harmincad részét.
[14] Az egyszerűsített közteherviselési
hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. § (7) bekezdése.