NAV - Társadalombiztosítás

Magánszemélyek

Egyéni vállalkozók

Társaságok

Kiemelt adózók

<contents headingid="1313" moderate="true" read="true" title="Társadalombiztosítás" url="nav/ado/jarulek" write="true">
<article contentid="17973000">
<title>Változtak a rendezett munkaügyi kapcsolat feltételrendszerének szabályai </title>
<url>nav/ado/jarulek/Valtoztak_a_rendezett20210427.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1619507640000">
<year>2021</year>
<month>4</month>
<day>27</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>14</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="2882037540000">
<year>2061</year>
<month>4</month>
<day>29</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1619508294863">
<year>2021</year>
<month>4</month>
<day>27</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>24</minute>
<sec>54</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2021. március 11-én változtak a munkaügyi kapcsolat rendezettségéhez szükséges 
feltételek, amelyekkel a foglalkoztatás minden szempontból szabályosnak tekinthető.
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>
 A változás legfontosabb eleme, hogy már az egyszeri, végleges határozattal megállapított 
adózói mulasztás is kizárja a munkaügyi kapcsolatot rendezettségét, vagyis a nem 
rendezettség megállapításához ismételt mulasztás feltárására és szankcionálására 
nincs szükség. Így, ha valaki például nem jelenti be alkalmazottját, a bírság 
mellett már az első alkalommal felkerül a mulasztók listájára.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján havi rendszerességgel nyilvánosságra 
hozza azok adatait, akik nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek. 
A jogszabályváltozás a közzétételt is érinti, így a NAV a következő közzétételtől 
kezdve a következő listákat szerepelteti honlapján:

<ul>

<li>

a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók listája
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>
,
</li>

<li>

a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének nem megfelelő adózók listája az új, 2021. március 10. utáni szabályozás szerint
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>
, valamint  

</li>

<li>

a 2021. március 10-ig hatályban lévő rendelkezéseknek megfelelő, az államháztartásról 
szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerint a rendezett munkaügyi 
kapcsolatok követelményének nem megfelelő adózók listája
<link anchor="_ftn4">
<text>[4]</text>
</link>
. Ez a közzétételi lista a 2021. március 10-ei állapotot tükrözi, és mindaddig 
nyilvános, amíg azon olyan adózók is szerepelnek, amelyeknek az adatait a NAV 
a 2021. március 10-ei jogszabályi rendelkezések alapján tette közzé, és a kétéves 
közzétételi időtartam még nem telt el.
</li>
</ul>

<a name="_ftn1"></a>[1] A rendezett munkaügyi kapcsolat feltételrendszerét az új, a foglalkoztatás-felügyeleti 
hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (XIII. 10.) Korm. rendelet szabályozza.

<a name="_ftn2"></a>[2] Az adózás rendjéről szóló, 2017. évi CL. törvény (Art.) 265. § (1) bekezdése 
alapján. Fájlnév: Be nem jelentett alk. fogl. adózók összesen.

<a name="_ftn3"></a>[3] Az Art. 265. § (2) bekezdése alapján. Fájlnév: Nem rendezett munkaügyi kapcs. rend. adózók új rend. szerinti.

<a name="_ftn4"></a>[4] 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 
szóló kormányrendelet alapján. Fájlnév:Nem rendezett munkaügyi kapcs. rend. adózók régi rend. szerinti.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>nem-rendezett-munkaügyi-kapcsolatok</item>
<item>be-nem-jelentett</item>
<item>alkalmazottat-foglalkoztató</item>
<item>feketén-foglalkoztató</item>
<item>rendezett-munkaügyi-követelmények-megsértése</item>
<item>nem-legális-foglalkoztatás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17968860" referenceid="17968860">
<title>Mezőgazdasági őstermelői tevékenység 2021-ben Gyakran ismételt kérdések</title>
<url>nav/ado/jarulek/Mezogazdasagi_osterme20210302.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1615193940000">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>8</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1772665140000">
<year>2026</year>
<month>3</month>
<day>4</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1618830582188">
<year>2021</year>
<month>4</month>
<day>19</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>9</minute>
<sec>42</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A) SZEMÉLYI
JÖVEDELEMADÓ

1. Milyen formában
végezhető mezőgazdasági őstermelői tevékenység?

Mezőgazdasági őstermelői tevékenység

<ul>

<li>önállóan, </li>

<li>mezőgazdasági őstermelőként,</li>

<li>őstermelők családi gazdaságának
tagjaként végezhető.</li>
</ul>

Ezen kívül mezőgazdasági, erdőgazdasági, és kiegészítő
tevékenység családi mezőgazdasági társaság keretein belül is folytatható.

2. Ki számít
mezőgazdasági őstermelőnek adózási szempontból?

A mezőgazdasági őstermelő és az
őstermelők családi gazdaságának tagja számít őstermelőnek.
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>

Mezőgazdasági őstermelő az a
magánszemély, aki

<ul>

<li>a 16. életévét betöltötte,</li>

<li>a mezőgazdasági őstermelői
nyilvántartásban szerepel és</li>

<li>saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat.
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>

</li>
</ul>

Az
őstermelők családi gazdasága

<ul>

<li>önálló jogalanyisággal és a tagok
vagyonától elkülönült vagyonnal nem rendelkező,</li>

<li>legalább két, egymással hozzátartozói
láncolatban álló mezőgazdasági őstermelő tag által létrehozott termelési közösség,
</li>

<li>amelyben a mezőgazdasági őstermelők az
őstermelői tevékenységüket saját gazdaságukban közösen, valamennyi tag
személyes közreműködésén alapulva, összehangoltan végzik.
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>

</li>
</ul>

Az őstermelőt és az őstermelők
családi gazdaságát kérelemre a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és
Vidékfejlesztési Kamara (NAK) veszi nyilvántartásba.
<link anchor="_ftn4">
<text>[4]</text>
</link>

3. Mi számít
őstermelői tevékenységnek?

Őstermelői tevékenység az őstermelői nyilvántartásba felvett
tevékenységek összessége.

Az őstermelői tevékenység körébe tartozik:

<ul>

<li>a mező-, és erdőgazdasági tevékenység, </li>

<li>a kiegészítő tevékenység, továbbá </li>

<li>az e tevékenységből származó
termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával
történik, és nem haladja meg a kistermelői élelmiszer-termelésről, -előállításról
és -értékesítésről szóló rendeletben
<link anchor="_ftn5">
<text>[5]</text>
</link>
 meghatározott mennyiséget.</li>
</ul>

A mezőgazdasági őstermelő kiegészítő tevékenységéből származó éves
bevétele nem haladhatja meg az őstermelői tevékenységből származó éves
bevételének negyedét. Ha meghaladja, akkor a kiegészítő tevékenység teljes
bevétele nem tekinthető őstermelői tevékenységből származó bevételnek, és mezőgazdasági
őstermelőként nem folytatható kiegészítő tevékenység
<link anchor="_ftn6">
<text>[6]</text>
</link>
.

Az őstermelői nyilvántartást
vezető NAK feladatkörébe tartozik annak meghatározása, hogy mely tevékenységek
számítanak őstermelői tevékenységnek.

4. A termékfeldolgozás mikor számít őstermelői tevékenységnek?

A termékfeldolgozás
teljes egészében őstermelői tevékenységnek és nem kiegészítő tevékenységnek tekintendő, 
ha a termékfeldolgozás a
kistermelői rendeletben meghatározott mennyiségben és saját
előállítású alapanyagból történik.

Emiatt a kistermelői termékfeldolgozásból származó
bevételre nem kell alkalmazni a kiegészítő tevékenységre vonatkozó, a 3.
kérdésnél írt bevételi korlátot.

5. A támogatásokat
őstermelői bevételnek kell tekinteni?

Mezőgazdasági őstermelői
tevékenységből származó bevételnek az őstermelői tevékenységből származó
bevétel számít.
<link anchor="_ftn7">
<text>[7]</text>
</link>

Nem tekinthető őstermelői
tevékenységből származó bevételnek a kiegészítő
tevékenység, tevékenységek bevétele, ha annak mértéke meghaladja – több
kiegészítő tevékenység esetében együttesen számítva – az őstermelői
tevékenységből származó éves bevétel negyedét. Ha a kiegészítő tevékenység,
tevékenységek bevétele ezt a bevételi arányt meghaladja, a kiegészítő
tevékenységből származó teljes bevételre az önálló tevékenységből származó
jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Nem kell
bevételként figyelembe venni a mezőgazdasági őstermelő által e tevékenységével
összefüggésben kapott – jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése
alapján folyósított – támogatás
összegét.
<link anchor="_ftn8">
<text>[8]</text>
</link>
 Az őstermelők ezen a támogatásait tehát sem a bevételi
értékhatár, sem a jövedelem számításakor nem kell figyelembe venni.

6. Meddig adómentes az őstermelői
bevétel?

A mezőgazdasági őstermelőnek –
függetlenül attól, hogy a jövedelmét milyen módszerrel állapítja meg – az őstermelői tevékenységéből származó
bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből
származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét (1 004
400 forintot).
<link anchor="_ftn9">
<text>
[9]
</text>
</link>

Ha a bevétel az éves minimálbér
felét meghaladja, a mezőgazdasági őstermelő a teljes bevételt figyelembe véve
köteles a jövedelmét meghatározni.

7. A mezőgazdasági
őstermelő milyen módszerekkel állapíthatja meg a jövedelmét?

Háromféle módszer közül lehet választani:

<ul>

<li>átalányadózás</li>

<li>tételes költségelszámolás</li>

<li>10 százalékos költséghányad alkalmazása.</li>
</ul>

8. Hogyan lehet
2021-re átalányadózást választani?

2021.
január 1-től a jövedelemszámítás szempontjából az őstermelő átalányadózónak
minősül, ha annak törvényi feltételei fennállnak. A mezőgazdasági őstermelő az
átalányadózást akkor alkalmazhatja, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér
tízszeresét, azaz a 20 088 000 forintot nem haladja meg.
<link anchor="_ftn10">
<text>[10]</text>
</link>

A
2020. évi személyijövedelemadó-bevallásban tehát nem kell arról nyilatkozni,
hogy az őstermelő átalányadózást választ.

Ha
ehelyett az őstermelő a jövedelmét az adóévben tételes költségelszámolással
vagy 10 százalékos költséghányad alkalmazásával számítja ki, akkor erről nyilatkoznia
kell.

Ha az őstermelő szja-bevallás benyújtására kötelezett,
akkor 2021. május 20-áig a 20SZJA bevallásban nyilatkozhat arról, hogy 2021-re
nem választ átalányadózást. Ha pedig az őstermelőnek nem kell 2020-ra szja-bevallást
benyújtani, akkor a bevallási határidőig teheti meg ezt a nyilatkozatot a ’T101
nyomtatványon.
<link anchor="_ftn11">
<text>[11]</text>
</link>

A nyilatkozatot évente meg kell
ismételni, ha az őstermelő a következő adóévben sem kíván átalányadózást
alkalmazni.

9. Hogyan kell
kiszámítani az átalányban megállapított jövedelmet?

A
mezőgazdasági őstermelő a jövedelmet a bevételből a 90 százalék költséghányad levonásával állapítja meg.
<link anchor="_ftn12">
<text>[12]</text>
</link>

Az
átalányadózás évében felmerült összes
költséget elszámoltnak kell tekinteni, ideértve a tárgyi eszközöknek az
átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is.

Adómentes az átalányadózó őstermelő őstermelői jövedelmének az éves
minimálbér felét, azaz 1 044 000 forintot meg nem haladó része.
<link anchor="_ftn13">
<text>
[13]
</text>
</link>

Az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőnek tehát az éves minimálbér ötszörösét,
azaz 10 044 000 forintot meg nem haladó bevétele mentes az adó alól.

10. Vannak-e
speciális szabályok a méhészeti tevékenységet végzőkre?

A mezőgazdasági őstermelő által
előállított méhészeti termékek előállításából származó, az éves minimálbér
felét, azaz 1 004 400 forintot
meg nem haladó jövedelem adómentes.

Ha a mezőgazdasági őstermelő
méhészeti tevékenységet is végez és átalányadózást alkalmaz, akkor a méhészekre
vonatkozó adómentes szabályt és az átalányadózókra vonatkozó, a 9. pontban
említett adómentes szabályt együttesen alkalmazhatja.

Az átalányadózó méhészeti
tevékenységet folytató őstermelő méhészeti termékekből származó jövedelme
minden esetben adómentes. A nem méhészeti termékből származó jövedelem pedig
csak az éves minimálbér feléig lehet adómentes.

11. Megmaradt-e a mezőgazdasági kistermelői kategória a személyi
jövedelemadóban és ha igen, tehetnek-e nemleges bevallási nyilatkozatot?

2021. január 1-jétől az Szja tv.
nem tartalmazza a mezőgazdasági
kistermelő kategóriáját, az őstermelők a 2021. évi bevallási
kötelezettségüket nem válthatják ki
nemleges bevallási nyilatkozat benyújtásával.

12. Az őstermelők családi gazdaságának tagjai hogyan állapítják meg a
jövedelmüket?

Az őstermelők családi gazdasága
tagjainak az őstermelői jövedelemre ugyanazt az adózási módot kell alkalmazni,
az általános forgalmi adózás tekintetében is.

A tagok az őstermelői
tevékenységből származó jövedelem megállapításakor a 7. pontban írt módszerek
között választhatnak.

Az alkalmazandó adózási módot –
valamennyi tagról – az őstermelők családi gazdaságának képviselője jelenti be 
a
NAV-hoz. A bejelentéskor a képviselőnek fel kell tüntetni a tagok nevét és
adóazonosító jelét is. Az őstermelők családi gazdasága tagjainak külön-külön
kell eleget tenniük az adókötelezettségüknek, de a bevételekről és a
költségekről elegendő egy nyilvántartást vezetni.

Átalányadózást az
őstermelők családi gazdasága tagjai akkor alkalmazhatnak, ha a családi
őstermelői tevékenység keretében végzett őstermelői tevékenység bevétele az
adóévben nem haladja meg a tagok – ideértve a képviselőt is – adóév utolsó
napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét,
de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét, azaz 80 352 000
forintot.

Tételes költségelszámolás választásakor, ha az őstermelők családi
gazdaságának tagjai az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés alapján 
nem egyenlő arányban részesednek a
nyereségből és viselik a veszteséget, akkor az egyes tagok a családi őstermelői
tevékenységéből származó bevételt és azzal kapcsolatos költséget az őstermelők
családi gazdaságát alapító szerződésben meghatározott módon állapítják meg.

Ha pedig a tagok egyenlő arányban részesednek a
nyereségből és viselik a veszteséget, akkor a családi őstermelői tevékenységet
folytató őstermelő e tevékenységéből származó bevételét és azzal kapcsolatos
költségét a közösen elért összes bevételnek, illetve összes költségnek a tagok
számával történő elosztásával állapítja meg.

A bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított
bizonylat egyenértékű, A gépjármű használatával összefüggő költségeket a
családi őstermelői tevékenységüket folytató tagok csak azonos elszámolási mód
választásával vehetik figyelembe, azonban a tagok közül csak annak a költségét
– a tag nevére és a gépjármű rendszámára kiállított számla, számlák alapján –,
aki egyébként jogosult a gépjárműhasználattal összefüggő költségelszámolásra.

13. Hogyan adózik a családi mezőgazdasági társaság tagjának jövedelme?

A
családi mezőgazdasági társaság olyan,

<ul>

<li>a családi mezőgazdasági társaságok
nyilvántartásában szereplő, </li>

<li>kizárólag mező-, erdőgazdasági
tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytató gazdasági társaság,
szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat, </li>

<li>amelynek legalább két tagja van, és
tagjai egymással hozzátartozói láncolatban állnak.
<link anchor="_ftn14">
<text>[14]</text>
</link>

</li>
</ul>

A családi mezőgazdasági társaságként a gazdasági társaság,
szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat a nyilvántartásba vételt követően
működhet.
<link anchor="_ftn15">
<text>[15]</text>
</link>

A családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartását a NAK vezeti, ennek
nyilvános adatait <a href="https://www.nak.hu/csmtkereso">honlapján teszi közzé</a>.

A családi mezőgazdasági
társaságként nyilvántartásba vett gazdasági társaság, szövetkezet vagy
erdőbirtokossági társulat az Szja tv. szerint társas vállalkozásnak számít.

Ha tehát a családi mezőgazdasági
társaság tagja

<ul>

<li>munkaviszonyban dolgozik a társaságban, vagy </li>

<li>személyesen részt vesz a társas vállalkozás
tevékenységében, vagy </li>

<li>ellátja a vezető tisztségviselői tevékenységet,
és e tevékenységéért díjazást kap, </li>
</ul>

akkor a
munkabére vagy a személyes közreműködői díja nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles.

Ha pedig a társas vállalkozás a
számviteli szabályok szerint osztalékot
állapít meg és fizet a tagjainak, akkor az osztalék után a tagnak 15
százalékos személyi jövedelemadót és 15,5 százalékos szociális hozzájárulási
adót kell fizetnie, utóbbit a hozzájárulás-fizetési felső határig.
<link anchor="_ftn16">
<text>[16]</text>
</link>

14. Hogyan lehet igazolni a felvásárlónak azt, hogy a magánszemély
őstermelő?

2021. január 1-jét követően a NAK
nem állít ki mezőgazdasági őstermelői igazolványt. A NAK

<ul>

<li>a mezőgazdasági őstermelőknek FELIR-azonosítót
és tevékenységi azonosítót állapít meg, </li>

<li>az őstermelők családi gazdaságának pedig a
nyilvántartás tartalmazza az őstermelők családi gazdaságának nyilvántartási
számát.</li>
</ul>

Az őstermelői státusz a
mezőgazdasági igazgatási szerv, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján
elérhető közhiteles őstermelői nyilvántartásból kérdezhető le:

<a href="https://portal.nebih.gov.hu/ostermelo%20kereso">https://portal.nebih.gov.hu/ostermelo%20kereso</a>.

A felvásárlónak ezeket az
azonosító számokat kell feltüntetnie a havi adó- és járulékbevallásban, ha
mezőgazdasági őstermelőnek juttat bevételt, és a magánszemély legkésőbb a
kifizetéskor igazolja e jogállását.

15.
Van-e valamilyen értékhatár, ami alatt nem kell vezetni bevételi naplót, vagy
egyéb nyilvántartást?

Az Szja tv. 5. számú melléklete alapján a mezőgazdasági
őstermelőnek alapnyilvántartást kell vezetnie, és ez a kötelezettsége független az általa megszerzett bevétel
nagyságától. Alapnyilvántartás a naplófőkönyv, a pénztárkönyv, a bevételi
és költségnyilvántartás, valamint a bevételi nyilvántartás és az értékesítési
betétlap.

Ha a mezőgazdasági őstermelő

<ul>

<li>átalányadózást alkalmaz, nem tételes
költségelszámolást választ, </li>

<li>az áfa levonására nem jogosult vagy e
jogát nem érvényesíti, és </li>

<li>a helyi iparűzési adó alapját
egyszerűsítve határozza meg, </li>
</ul>

akkor
az alapnyilvántartás-vezetési
kötelezettségét bevételi nyilvántartás vezetésével teljesítheti. A bevételi
nyilvántartás vezetésére jogosult őstermelő úgy is dönthet, hogy ezt az
adókötelezettségét az értékesítési betétlap vezetésével teljesíti.

16. Ha valaki tavaly közös őstermelői igazolvány alapján végzett
őstermelői tevékenységet, arra milyen szabályok vonatkoznak az idén?

Azok, akik 2020. december 31-én
hatályos közös őstermelői igazolvánnyal rendelkeztek, 2021. január 1-jétől
mezőgazdasági őstermelőnek számítanak, együttesen pedig őstermelők családi
gazdaságaként működnek.

Az őstermelők családi gazdasága
képviselőjének azt a tagot kell tekinteni, akinek a nevére a közös őstermelői
igazolványt kiállították.
<link anchor="_ftn17">
<text>[17]</text>
</link>

17. Ha valaki tavaly családi gazdaság tagja volt, és idén is folytatja
a mezőgazdasági tevékenységet, arra milyen szabályok vonatkoznak az idén?

Azok, akik 2020. december 31-én
családi gazdaság tagjai voltak, 2021. január 1-jétől mezőgazdasági
őstermelőnek számítanak, együttesen pedig őstermelők családi gazdaságaként
működnek.

Ha a családi gazdaságnak voltak 16 év alatti tagjai is,
akkor 2021. január 1-jétől ők is őstermelőnek tekintendők.

Az őstermelők családi gazdasága képviselőjének azt a tagot
kell tekinteni, aki a családi gazdaság vezetőjeként szerepelt a
nyilvántartásban.
<link anchor="_ftn18">
<text>[18]</text>
</link>

18. Ha valaki tavaly egyéni vállalkozóként volt családi gazdaság tagja,
akkor arra milyen szabályok vonatkoznak az idén?

Az, aki 2020. december 31-én családi gazdaság tagja volt, 2021.
január 1-jétől mezőgazdasági őstermelőnek számít akkor is, ha 2020. december 31-éig
egyéni vállalkozóként folytatta tevékenységét.

Az érintetteknek 2021. március 31-éig nyilatkozniuk kell a
NAK-nál, hogy

<ul>

<li>
egyéni
vállalkozóként folytatják-e a mező- és erdőgazdasági tevékenységet, ekkor
az őstermelői nyilvántartásból 2021. január 1. napjával törlik a magánszemélyt.</li>

<li>
mezőgazdasági
őstermelőként kívánja folytatni a mező- és erdőgazdasági tevékenységet. ekkor a
magánszemélynek ezeket a tevékenységeket 2021. december 31. napjáig töröltetnie
kell az NAV által vezetett egyéni vállalkozói nyilvántartásból. </li>
</ul>

Nem zárja ki a mezőgazdasági őstermelőként nyilvántartásba
vételt az, ha a mezőgazdasági őstermelő kiegészítő
tevékenysége az egyéni vállalkozóként folytatott tevékenységei között is
szerepel.

Ha a kizárólag mező- és erdőgazdasági tevékenységet végző egyéni
vállalkozó nem törölteti e tevékenységeket az egyéni vállalkozói
nyilvántartásból, azaz amíg a magánszemély nem szünteti meg az egyéni
vállalkozást, addig egyéni vállalkozónak is számít.

Ha a magánszemélynek az
őstermelői tevékenységén kívül van egyéni vállalkozói tevékenysége, akkor őstermelőként és egyéni vállalkozóként is
működik.

19. Ha
valaki eddig egyéni vállalkozóként végzett mező- és erdőgazdasági
tevékenységet, az e tevékenységeket folytathatja-e őstermelőként vagy
őstermelők családi gazdasága tagjaként?

Ha a magánszemély úgy dönt, hogy felhagy az egyéni
vállalkozói tevékenységével és mezőgazdasági tevékenységét őstermelőként, vagy
őstermelők családi gazdasága tagjaként folytatja a továbbiakban, akkor be kell jelentenie a NAV-hoz a Webes
Ügysegéden keresztül, hogy
megszünteti az egyéni vállalkozását.

Ezt követően pedig a végezni kívánt mezőgazdasági
tevékenységre tekintettel kérnie kell a NAK-tól, hogy őstermelőként vegye
nyilvántartásba, illetve más őstermelőkkel együtt kérheti az őstermelők családi
gazdaságának nyilvántartásba vételét.

Ha egyéni vállalkozóként kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytatott, és nem volt egyéb,
az egyéni vállalkozás keretein kívül végzett, közvetlenül a NAV-hoz bejelentett
tevékenysége, akkor az egyéni
vállalkozását meg kell szüntetnie, és a NAV az adószámát is megszünteti. Ebben
az esetben új adószámot kell kérnie a ’T101-es adatlapon, ahol be kell
jelentenie a NAV-hoz az őstermelői tevékenységét, mint egyéni vállalkozás
keretén kívül végzett tevékenységet.

Ha egyéni vállalkozóként kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytatott, de volt egyéb, az
egyéni vállalkozás keretén kívül végzett, közvetlenül a NAV-hoz bejelentett tevékenysége is, akkor az egyéni
vállalkozóként végzett mezőgazdasági tevékenységét töröltetnie kell az egyéni
vállalkozói nyilvántartásból.

Mivel volt egyéb, az egyéni vállalkozáson kívül végzett,
közvetlenül a NAV-hoz bejelentett tevékenysége is, az adószáma megmarad. Ezt az adószámát kell feltüntetnie a ’T101-es
adatlapon, ahol be kell jelentenie a NAV-hoz az őstermelői tevékenységét, mint 
az
egyéni vállalkozás keretein kívül végzett tevékenységet.

Ha pedig egyéni vállalkozóként a mezőgazdasági tevékenységen túl más tevékenységet is folytatott,
kizárólag a mezőgazdasági tevékenységet kell töröltetnie az egyéni vállalkozók
nyilvántartásából. Az egyéni vállalkozása nem szűnik meg és az adószáma is
megmarad. Ezt az adószámát kell szerepeltetnie a ’T101-es adatlapon, ahol be
kell jelentenie a NAV-hoz az őstermelői tevékenységét, mint az egyéni
vállalkozás keretein kívül végzett tevékenységet.

20. Ha
valaki tavaly őstermelői igazolvány alapján végzett mezőgazdasági
tevékenységet, 2021. január 1-jétől pedig őstermelők családi gazdaságának
tagjaként folytatja azt tovább, és a 2020. decemberében eladott termény
ellenértékét 2021. február hónapban fizeti ki a vevő, akkor ezt a bevételt
hogyan kell figyelembe venni?

A bevétel megszerzésének időpontjában a magánszemély már
őstermelők családi gazdaságának tagjaként végez őstermelői tevékenységet, ezért
ha az általa 2020-ban értékesített
termény árát a vevő 2021-ben fizeti ki, akkor ezt a bevételt nem 2020-ban
megszerzett őstermelői bevételként kell figyelembe venni, hanem azt fel kell
osztani az őstermelők családi gazdaságának tagjai között.

B)
JÁRULÉK

21. Mikor
számít biztosítottnak a mezőgazdasági őstermelő?

A mezőgazdasági
őstermelő a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásba vétel napjától kezdve
biztosított, kivéve, ha

<ul>

<li>őstermelők családi gazdaságának kiskorú
tagja,</li>

<li>egyéb jogcímen biztosított, például, ha
munkaviszonyban áll, de ide nem értve, ha munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban – például megbízási, vállalkozási szerződés alapján – biztosított,
</li>

<li>saját jogú nyugdíjas, illetve ha özvegyi nyugdíjban részesül és a reá irányadó
öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
<link anchor="_ftn19">
<text>[19]</text>
</link>

</li>
</ul>

22. A
biztosított őstermelőnél mi a járulék alapja?

A mezőgazdasági
őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági
őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg 
a
18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot.

<link anchor="_ftn20">
<text>[20]</text>
</link>

Az a mezőgazdasági
őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért,
támogatások nélküli bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves
minimálbérének az ötszörösét, azaz 9 660 000 forintot, az őstermelői
tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után fizeti meg a
társadalombiztosítási járulékot.

Ekkor a havi járulékalap
a tárgyévet megelőző évi, támogatások nélküli bevétel 15 százalékának
egytizenketted része.

Aki pedig 2020. december 31-éig mezőgazdasági kistermelőnek
számított, 2021-ben a 2020. évi
támogatások nélküli bevételének 15 százaléka után fizeti meg a
társadalombiztosítási járulékot.

Arra is lehetőség van, hogy a mezőgazdasági őstermelő a
magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az
adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalja, hogy a társadalombiztosítási
járulékot az előzőekben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg.

A társadalombiztosítási járulékot a biztosított őstermelőnek
negyedévente, a negyedévet követő hónap
12-éig kell megfizetnie és bevallania az ’58-as bevalláson.

C)
SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ

23. A
biztosított őstermelőnek kell szociális hozzájárulási adót fizetnie?

A tevékenységet kezdő, és a tárgyévet megelőző adóévben 8 millió forint
bevételi határt meghaladó bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelőnek a
tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó
jövedelme, de havonta legalább a
minimálbér után kell 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót fizetnie.

Ha az őstermelő a magasabb
összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében nyilatkozatot
tett, akkor a szociális hozzájárulási adót legalább a vállalt összeg adóévre
számított összege után köteles megfizetni.

Az a járulékfizetésre kötelezett őstermelő, akinek az őstermelői
tevékenységből származó bevétele nem éri
el az adóévben az éves minimálbér felét, annak nem kell szociális
hozzájárulási adót fizetnie. Kivételt jelent, ha a magasabb összegű
társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb
összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, mert ekkor az őt évente
terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások
megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.

Ha a járulékfizetésre kötelezett őstermelő átalányadózást alkalmaz, akkor a szociális hozzájárulási adó alapja
havonta a minimálbér, vagy, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások
megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege. Ha az
átalányadózó biztosított őstermelőnek az e tevékenységből származó, támogatások
nélküli bevétele az adóévben nem éri el az éves minimálbér ötszörösét, akkor
nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie. Kivéve, ha a magasabb összegű
társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb
összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, mert ilyenkor az adó 
alapja
a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében
vállalt összeg adóévre megállapított összege.

24. A nem
biztosított őstermelőnek kell szociális hozzájárulási adót fizetnie?

A járulékfizetésre
nem kötelezett mezőgazdasági őstermelőt terhelő adó alapja a tárgyévi összevont
adóalapba tartozó, őstermelői tevékenységből származó jövedelem.

Nem kell szociális hozzájárulási adót
fizetnie az őstermelőnek, ha

<ul>

<li>az
őstermelői tevékenységből származó, támogatások nélküli bevétele nem éri el az
adóévben az éves minimálbér felét, vagy</li>

<li>ha
átalányadózást alkalmaz és az őstermelői tevékenységből származó, támogatások
nélküli bevétele az adóévben nem éri el az éves minimálbér ötszörösét.</li>
</ul>

25. Az
őstermelőnek év közben vagy év végén kell megfizetnie és bevallania a szociális
hozzájárulási adót?

Az adófizetésre
kötelezett biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a minimálbér vagy a magasabb
összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg
alapján negyedévente, a negyedévet követő
hónap 12-éig adóelőleget kell fizetnie.

Az éves
szja-bevallásban kell az előlegként megfizetett adót elszámolni, az adóbevallás
benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, és a bevallás megfelelő
rovatában lehet a túlfizetést visszaigényelni.

Az adóelőleg fizetésére nem
kötelezett őstermelőnek
pedig az adót a személyijövedelemadó-bevallásában, a bevallási határidőig kell
megállapítania, bevallania és megfizetnie.

<a name="_ftn1"></a>[1] A
személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 3. § 18.
pontja.

<a name="_ftn2"></a>[2] A
családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény (Csgtv.) 3. §.

<a name="_ftn3"></a>[3]
Csgtv. 6. § (1) bekezdés.

<a name="_ftn4"></a>[4] Az
őstermelők nyilvántartásba vétele során a Csgtv. 19. §-ában foglalt átmeneti
rendelkezésekre is figyelemmel kell lenni.

<a name="_ftn5"></a>[5] A
kistermelői élelmiszer-termelésről, előállításról és értékesítésről szóló 52/2010.
(IV. 30.) FVM rendelet (kistermelői rendelet).

<a name="_ftn6"></a>[6]
Csgtv. 3. § (4) bekezdés.

<a name="_ftn7"></a>[7] Szja tv.
3. § 85. pont.

<a name="_ftn8"></a>[8] Szja tv.
7. § (3) bekezdés.

<a name="_ftn9"></a>[9] Szja tv.
23. §

<a name="_ftn10"></a>[10]
Az Szja tv. 3. §  84. pontja alapján az éves minimálbér az év első napján
érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenkétszerese. A havi
minimálbér összege 2021. február 1-jétől 167 400 forint, mely a
minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról szóló 21/2021. (I.
28.) Korm. rendelet alapján 2021. január 1-jétől alkalmazható.

<a name="_ftn11"></a>[11] Szja
tv. 8. számú melléklet 1. pont.

<a name="_ftn12"></a>[12] Szja
tv. 53. § (1) bekezdés e) pont.

<a name="_ftn13"></a>[13] Szja
tv. 1. számú melléklet 4. 26 pont.

<a name="_ftn14"></a>[14] Csgtv.
14. § (2) bekezdés.

<a name="_ftn15"></a>[15] Csgtv.
14. § (1) bekezdés.

<a name="_ftn16"></a>[16] Az
Szja tv. 66. §-a és a Szocho tv. 1. § (5) bekezdés c) pontja alapján. A
szociális hozzájárulási adófizetési felső határ a minimálbér összegének
huszonnégyszerese, 2021-ben 3 864 000 forint.

<a name="_ftn17"></a>[17] Csgtv.
19. § (2) bekezdés.

<a name="_ftn18"></a>[18] Csgtv. 19.
§ (3) bekezdése.

<a name="_ftn19"></a>[19] A
társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások
fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. § (1)
bekezdés h) pontja.

<a name="_ftn20"></a>[20]Minimálbér: a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben
foglalkoztatott munkavállalók részére megállapított személyi alapbér kötelező
legkisebb havi összege, 161 000 forint. 2021. február 1-jétől 167 400 forint.
Ennek megfelelően 2021. január hónapra havi 148 120 forint, február 1-jétől 154
008 forint a járulék alapja.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>mezőgazdasági-őstermelő</item>
<item>családi-gazdaság</item>
<item>átalányadózás</item>
<item>támogatás</item>
<item>termékfeldolgozás</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/szja/Mezogazdasagi_osterme20210302.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="17968704">
<title>Minimálbér, garantált bérminimum</title>
<url>nav/ado/jarulek/Minimalber__garantalt20210301.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1614593160000">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>1</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>6</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1772578740000">
<year>2026</year>
<month>3</month>
<day>3</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1614593698650">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>1</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>14</minute>
<sec>58</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyoknál a járulékfizetési kötelezettség megállapításához

Minimálbér 

</td><td width="64">

30%

</td><td width="64">

30-ad rész

</td>
</tr>
<tr>
<td width="167">

2021.02.01-jétől
</td><td width="74">

167 400 Ft
</td><td width="64">

50 220 Ft
</td><td width="64">

1 674 Ft
</td>
</tr>
<tr>
<td width="167">

2020.01.01-2021.01.31.
</td><td width="74">

161 000 Ft
</td><td width="64">

48 300 Ft
</td><td width="64">

1 610 Ft
</td>
</tr>
<tr>
<td width="167">

2019.01.01-2019.12.31.
</td><td width="74">

149 000 Ft
</td><td width="64">

44 700 Ft
</td><td width="64">

1 490 Ft
</td>
</tr>
<tr>
<td width="167">

2018.01.01-2018.12.31.
</td><td width="74">

138 000 Ft
</td><td width="64">

41 400 Ft
</td><td width="64">

1 380 Ft
</td>
</tr>
<tr>
<td width="167">

2017.01.01-2017.12.31.
</td><td width="74">

127. 500 Ft
</td><td width="64">

38 250 Ft
</td><td width="64">

1 275 Ft
</td>
</tr>
<tr>
<td width="167">

2016.01.01-2016.12.31.
</td><td width="74">

111 000 Ft
</td><td width="64">

33 300 Ft
</td><td width="64">

1 110 Ft
</td>
</tr>
<tr>
<td width="167">

2015.01.01-2015.12.31.
</td><td width="74">

105 000 Ft
</td><td width="64">

31 500 Ft
</td><td width="64">

1 050 Ft
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

2011. január 1-jétől a tárgyhónap első napján érvényes
minimálbért kell alapul venni.

Társas és egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségének megállapításához

A minimálbér összege

</td><td width="87">

30-ad része

</td>
</tr>
<tr>
<td width="171">

2021.02.01-jétől
</td><td width="87">

167 400 Ft
</td><td width="87">

5 580
 Ft
</td>
</tr>
<tr>
<td width="171">

2020.01.01-2021.01.31.
</td><td width="87">

161 000 Ft
</td><td width="87">

5 366,66 Ft 
</td>
</tr>
<tr>
<td width="171">

2019.01.01-2019.12.31.
</td><td width="87">

149 000 Ft
</td><td width="87">

4 966,66 Ft 
</td>
</tr>
<tr>
<td width="171">

2018.01.01-2018.12.31.
</td><td width="87">

138 000 Ft
</td><td valign="middle" width="87">

4 600 Ft 
</td>
</tr>
<tr>
<td width="171">

2017.01.01-2017.12.31.
</td><td width="87">

127 500 Ft
</td><td width="87">

4 250 Ft 
</td>
</tr>
<tr>
<td width="171">

2016.01.01-2016.12.31.
</td><td width="87">

111 000 Ft
</td><td width="87">

3 700 Ft 
</td>
</tr>
<tr>
<td width="171">

2015.01.01-2015.12.31.
</td><td width="87">

105 000 Ft
</td><td width="87">

3 500 Ft 
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

Minimum-járulékalap
 összege

</td>
</tr>
<tr>
<td width="153">

2011.01.01-jétől*
</td><td valign="middle" width="191">

tárgyhónap első napján érvényes minimálbér/garantált
 bérminimum
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

*Ha
a biztosított egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a biztosított
társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy
középfokú szakképzettséget igényel, akkor a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér
helyett a garantált bérminimum alapján kell a járulékokat megállapítani.

A garantált bérminimum összege

Havi összege*

</td><td width="89">

30-ad része

</td>
</tr>
<tr>
<td width="175">

2021.02.01-jétől
</td><td width="89">

219 000 Ft
</td><td width="89">

7 300 Ft
</td>
</tr>
<tr>
<td width="175">

2020.01.01-2021.01.31.
</td><td width="89">

210 600 Ft
</td><td width="89">

7 020 Ft
</td>
</tr>
<tr>
<td width="175">

2019.01.01-2019.12.31.
</td><td width="89">

195 000 Ft
</td><td valign="middle" width="89">

6 500 Ft
</td>
</tr>
<tr>
<td width="175">

2018.01.01-2018.12.31.
</td><td width="89">

180 500 Ft
</td><td width="89">

6 016,66 Ft
</td>
</tr>
<tr>
<td width="175">

2017.01.01-2017.12.31.
</td><td width="89">

161 000 Ft
</td><td width="89">

5 366,66 Ft
</td>
</tr>
<tr>
<td width="175">

2016.01.01-2016.12.31.
</td><td width="89">

129 000 Ft
</td><td width="89">

4 300 Ft
</td>
</tr>
<tr>
<td width="175">

2015.01.01-2015.12.31.
</td><td width="89">

122 000 Ft
</td><td width="89">

4 066,66 Ft
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

*a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú
szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalónál teljes munkaidő
teljesítése esetén a garantált bérminimumot kell alkalmazni.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>minimálbér</item>
<item>garantált-bérminimum</item>
<item>járulékfizetés</item>
<item>megbízás</item>
<item>munkaviszony</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17967762">
<title>Megemelt minimálbér és garantált bérminimum az adójogviszonyokban – gyakorlati kérdések és válaszok</title>
<url>nav/ado/jarulek/Megemelt_minimalber_e20210212.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1613118960000">
<year>2021</year>
<month>2</month>
<day>12</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>36</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1771109940000">
<year>2026</year>
<month>2</month>
<day>14</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1613122446447">
<year>2021</year>
<month>2</month>
<day>12</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>34</minute>
<sec>6</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2021. február 1-jétől a teljes munkaidőben
foglalkoztatott munkavállalónak megállapított havi minimálbér 167 400 forint,
a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget
igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak alapbérként megállapított
garantált bérminimum havi összege 219 000 forint.
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>

Ha egy adójogszabály az év első napján
hatályos minimálbérre hivatkozó rendelkezést tartalmaz, és a magasabb összegű
minimálbér, garantált bérminimum alkalmazása a fizetési kötelezettséget
csökkenti, vagyis kevésbé terhessé teszi, akkor a fizetési kötelezettség megállapításánál
– csökkentésénél – a megemelt összegeket már 2021. január 1-től alkalmazni
lehet.
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>
 Ez azt jelenti, hogy a
kedvezmény, mentesség, eltérő adószabály, egyéb adóelőny alkalmazására jogosult
adózók úgy járhatnak el, mintha a megemelt minimálbérösszegek már 2021. január
1-től hatályba léptek volna.

Azoknál a fizetési kötelezettségeknél
azonban, ahol az adószabály szerint a kötelezettség alapja az év első napján érvényes
kötelező legkisebb munkabér havi összege, és a megemelt minimálbérrel számolva
a kötelezettség növekedne, ott a megemelt minimálbért a kötelezettség alapjának
megállapításánál nem kell alkalmazni.

1. Mikor lehet a magasabb összegű
minimálbérrel számolni?

Személyi
jövedelemadó
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>

<ul>

<li>a személyi kedvezmény havi összegének
kiszámításakor már 2021 januárban is a 167 400 forint egyharmada vehető figyelembe
száz forintra kerekítve (55 800 forint), </li>

<li>a mezőgazdasági őstermelőknél </li>

<ul>

<li>az adómentes őstermelői bevétel éves összege
magasabb lesz 2021-ben (1 004 400 forint), </li>

<li>az átalányadózásra vonatkozó éves bevételi
értékhatár is magasabb összegben állapítható meg (20 088 000 forint),
és </li>

<li>az átalányadózó őstermelőknek is magasabb
összegben (1 004 400 forintban) lesz adómentes az átalányban
megállapított jövedelme,</li>
</ul>

<li>a kifizető csekély értékű ajándékot évi 16 740 forint
értékben adhat egyes meghatározott juttatásként,</li>

<li>a szakszervezet béren kívüli juttatásként
üdülési szolgáltatást évi 167 400 forint, a szövetkezet a tagjainak nem
pénzben nyújtható béren kívüli juttatást évi 83 700 forint, összegben
adhat,</li>

<li>a távmunkavégzés után a veszélyhelyzetben
igazolás nélkül, költségként elszámolható költségtérítés összege már 2021.
januárban is legfeljebb 16 740 forint lehet.
<link anchor="4">
<text>[4]</text>
</link>
 Ha a munkavállaló nem
egész hónapban dolgozik távmunkában, akkor a havi összegnek a távmunkában
töltött napokkal arányos része számolható el.</li>
</ul>

Szociális
hozzájárulási adó
<link anchor="5">
<text>[5]</text>
</link>

A szociális hozzájárulási adóból
érvényesíthető, a minimálbérben vagy annak 50 százalékában megállapított adókedvezményeknél,
például szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak utáni
adókedvezménynél már 2021. januárra is a magasabb összegű minimálbérrel lehet
számolni.

Például, ha egy
társaság a 2021. január 2-től árufeltöltőként alkalmazott munkavállalónak havi
170 000 forint munkabért fizet, akkor már január hónapra is a 167 400 forint
7,75 százalékát veheti igénybe a szociális hozzájárulási adóból adókedvezményként.
<link anchor="6">
<text>[6]</text>
</link>

Egyszerűsített
foglalkoztatás

A magánszemélynek nem kell jövedelmet
megállapítania az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételéből és nem 
kell
személyijövedelemadó-bevallást benyújtania, ha ez a bevétele nem haladja meg a
mentesített keretösszeget.

A keretösszeget már 2021. januárra is a
magasabb minimálbér alapján kell kiszámítani, ami az egyszerűsített
foglalkoztatás naptári napjainak száma, szorozva a 167 400 forint minimálbér
napi összegének 130 százalékával.
<link anchor="7">
<text>[7]</text>
</link>

Ha a magánszemélynek alapbérként, illetve
teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár, akkor a
mentesített keretösszeg meghatározásakor az emelt összegű garantált bérminimumot
(219 00 forintot) kell alapul venni.

A magasabb összegű minimálbér miatt a
kifizető a 2021. januárra benyújtott ’08-as bevallást önellenőrzéssel helyesbítheti.

2. Mikor nem lehet a magasabb összegű
minimálbérrel számolni?

Szociális
hozzájárulási adó

<ul>

<li>Az egyéni vállalkozók saját maguk után
havonta fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja – ha a tevékenység nem
középfokú képesítéshez kötött – legalább az év első napján hatályos („régi”)
minimálbér 112,5 százaléka, mely 2021-ben is 181 125 forint.
<link anchor="8">
<text>[8]</text>
</link>
 
</li>
</ul>

Ha azonban az egyéni vállalkozó személyesen végzett
főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú
iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a szociális
hozzájárulási adó alapját nem a tárgyév, hanem a tárgyhónap első napján, a
teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összegével kell
megállapítani.  Ez az összeg 2021 januárra 236 925 forint
(210 600 forint 112,5 százaléka), 2021. februárra pedig 246 375
forint (219 000 forint 112,5 százaléka).

<ul>

<li>Az egyes külön
adózó jövedelmek, például osztalék, árfolyamnyereségből származó jövedelem,
vállalkozásból kivont jövedelem után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjára
vonatkozó éves adófizetési felső határ sem emelkedik az idén, az 2021-ben is
3 864 000 forint lesz.
<link anchor="9">
<text>[9]</text>
</link>

</li>

<li>Ha a mezőgazdasági őstermelőnek a
szociális hozzájárulási adót a minimálbér alapulvételével kell teljesítenie,
akkor minimálbéren az év első napján érvényes minimálbért, azaz havi
161 000 forintot kell figyelembe venni.</li>
</ul>

Rehabilitációs
hozzájárulás

A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére
köteles kifizetőnek a kiszámításkor a 2021. január 1-jén hatályos minimálbért
(161 000 forint) kell alapul vennie.
<link anchor="10">
<text>[10]</text>
</link>

Egyszerűsített
közteherviselési hozzájárulás

Az
ekho alkalmazására 60 millió forint összeghatárig van lehetőség, feltéve, hogy
a magánszemély, az Ekho tv. 3. § (1) bekezdésében meghatározott jogviszonyokból
származó jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes minimálbér –
161 000 forint - 12 szeresét.
<link anchor="11">
<text>[11]</text>
</link>

3. Mire nincs hatással a havi minimálbér
emelkedése?

A
társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alapjának megállapításakor 
a
tárgyhó első napján hatályos minimálbért, garantált bérminimumot kell irányadónak
tekinteni.

Például:

<ul>

<li>a munkaviszonyban foglalkoztatottaknál,
például részmunkaidős munkaviszonynál a járulékfizetési alsó határ 2021. januárban
48 300 forint, februárban pedig 50 220 forint,
<link anchor="12">
<text>[12]</text>
</link>

</li>

<li>a
főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozóknak</li>

<ul>

<li>ha tevékenységük nem középfokú végzettséghez kötött,
2021 januárjában legalább 161 000 forint, februártól pedig havonta
legalább 167 400 forint után kell megfizetni a társadalombiztosítási
járulékot. </li>

<li>ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett
főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú
iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a
társadalombiztosítási járulék alapja 2021. januárban legalább 210 600 forint,
februártól pedig legalább havi 219 000 forint,</li>
</ul>
</ul>

megbízási jogviszonynál a járulékalapot
képező jövedelem kiszámításakor 2021. január hónapra 48 300 forinttal,
2021. február hónaptól pedig 50 220 forinttal kell számolni.
<link anchor="13">
<text>[13]</text>
</link>

Például, ha a megbízott 2021. január 3-tól 5-ig 5 000 forint megbízási
díjat kap a kifizetőtől és 10 százalékos költséghányadról nyilatkozik a
kifizetőnek, majd a felek 2021. február 2-től 5-ig újra megbízási szerződést
kötnek, változatlan díjazással, akkor csak januárban jön létre biztosítási
jogviszony, mert februárban a megbízási díj nem éri el a minimálbér 30
százalékának naptári napokra megállapított összegét.

Egyszerűsített
közteherviselési hozzájárulás

Ha a magánszemély
munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, akkor a
munkáltató 2021. januárban is az általa kifizetett munkabér 161 000 forintot
meghaladó, 2021. februárban 167 400 forintot meghaladó részére veheti
figyelembe a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát.
<link anchor="14">
<text>[14]</text>
</link>

<a name="1"></a>[1] A kötelező legkisebb munkabér
(minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 20/2021. (I. 28.)
Korm. rendelet.

<a name="2"></a>[2] A minimálbérhez kapcsolódó
jogosultságok felülvizsgálatáról szóló 21/2021 (I. 28.) Korm. rendelet alapján.

<a name="3"></a>[3] A személyi jövedelemadóról szóló
1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 3. § 77. pontja alapján minimálbér a törvény 
külön rendelkezésének hiányában is az év első
napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege.

<a name="4"></a>[4] A veszélyhelyzet során a távmunkával
kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI.11.) Korm. rendelet
alapján, melynek rendelkezései a
veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről
szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet értelmében
a 2021. február 7-én
hatályos szöveggel, 2021. február 8-án ismételten hatályba lépett.

<a name="5"></a>[5] A szociális hozzájárulási adóról
szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 34. § 11. pontja alapján minimálbér az
év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e
törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett
minimálbért.

<a name="6"></a>[6] Szocho tv. 10. §-a.

<a name="7"></a>[7] Az egyszerűsített
foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 9. § (2) bekezdése.

<a name="8"></a>[8] A Szocho tv. 34. § 11. pontja
alapján egyéni vállalkozóknál és társas vállalkozóknál minimálbérnek a
tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi
összege számít, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy
a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy
középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában pedig az év első napján
érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege.

<a name="9"></a>[9] Szocho tv. 2. § (2) bekezdése.

<a name="10"></a>[10] A megváltozott munkaképességű
személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI.
törvény 23. § (5) bekezdése

<a name="11"></a>[11] Az egyszerűsített közteherviselési
hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja és (4)
bekezdése

<a name="12"></a>[12] A járulékfizetési alsó határ a
minimálbér 30 százaléka.

<a name="13"></a>[13]
A megbízási jogviszonyban
álló személy akkor biztosított, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi
járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, naptári
napokra annak harmincad részét.

<a name="14"></a>[14] Az egyszerűsített közteherviselési
hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. § (7) bekezdése.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>Minimálbér</item>
<item>garantált-bérminimum</item>
<item>személyi-kedvezmény</item>
<item>ekho</item>
<item>szochó</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17967342">
<title>Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege</title>
<url>nav/ado/jarulek/Az_egeszsegugyi_szolg20210205.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1612529160000">
<year>2021</year>
<month>2</month>
<day>5</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>46</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1770332340000">
<year>2026</year>
<month>2</month>
<day>5</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1612529438100">
<year>2021</year>
<month>2</month>
<day>5</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>50</minute>
<sec>38</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

2021.
január 1-től az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 8 000 forint, 
a
napi összeg pedig a havi összeg harmincad része 10 forintra kerekítve, vagyis
270 forint.
<link anchor="_ftn1">
<text>
[1]
</text>
</link>

A
havi összeg nem függ attól, hogy hány napos a hónap. Tehát ha valaki az adott
naptári hónap egészében fizetésre kötelezett, akkor arra a hónapra a törvényben
meghatározott havi 8 000 forint járulékot kell megfizetnie, a hónap
napjainak számától függetlenül.

Például
ha 2021 februárjában – ami 28 napos – a hónap minden napján fennáll a fizetési
kötelezettség, akkor 8 000 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot
kell fizetni.

Ha
a hónapnak csak meghatározott napjára vagy napjaira kell fizetni, akkor a napi 
járulékösszeget
ezeknek a napoknak a számával kell megszorozni. Ez az összeg azonban nem lehet
több a havi összegnél, azaz 8 000
forintnál.

Így
például, ha 2021 márciusában – ami 31 napos – 30 napra kell járulékot fizetni, 
a
fizetendő összeg akkor is 8 000 forint.

<a name="_ftn1"></a>[1] A
társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások
fedezetéről szóló 2019. évi
CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 25. § (3) bekezdés.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>tb</item>
<item>járulék</item>
<item>egészségügyi-szolgáltatási-járulék</item>
<item>eüszolg</item>
<item>ellátás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17964626">
<title>Kinek és mit kell tennie, hogy tajszáma érvényes maradjon?</title>
<url>nav/ado/jarulek/Kinek_es_mit_kell_ten20210129.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1611923580000">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>29</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>33</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1769900340000">
<year>2026</year>
<month>1</month>
<day>31</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1612161162256">
<year>2021</year>
<month>2</month>
<day>1</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>7</hour>
<minute>32</minute>
<sec>42</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Kit és miről értesít a
NAV a járulékfizetéssel kapcsolatban?

Havonta 8 000 forint (napi 270 forint)
egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie annak,

<ul>

<li>akinek nincs egészségbiztosítása
például azért, mert nincs munkaviszonya és</li>

<li>egészségügyi szolgáltatásra
más okból sem jogosult. Jogosult például az, akinek tanulói, hallgatói
jogviszonya van, gyermekgondozási ellátást kap vagy nyugdíjas. </li>
</ul>

Az egészségügyi szolgáltatási járulék
megfizetésével az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira lehet
jogosultságot szerezni.

Akinek van teendője, mert az adatok szerint
nincs egészségbiztosítása, azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)
tájékoztatja a kötelező járulékfizetés kezdetéről és a fizetendő összegről.
Arról, hogy valaki biztosított-e, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő
(NEAK) honlapján (<a href="http://www.neak.gov.hu/">http://www.neak.gov.hu</a>),
ügyfélkapus bejelentkezést követően kérdezheti le adatait.

A NAV ezen kívül havonta értesíti azokat,
akiknek tartozásuk van, és időben felhívja a figyelmet a befizetésre. A NAV
azért értesíti ügyfeleit a befizetések elmaradásáról, hogy senki ne kerüljön
abba a helyzetbe, hogy a tartozás miatt az állami egészségügyi ellátásért
fizetnie kelljen. 
 Ezek a levelek ügyfeleink elektronikus
tárhelyére, illetve postai címére érkeznek. Az ügyfélkaput rendszeresen meg
kell nézni a fontos és hivatalos levelek eléréséhez!

Miért fontos a
rendszeres járulékfizetés?

Érvénytelen lesz a tajszám, ha a 2020. július
1-je óta felhalmozott járuléktartozás több, mint a járulék hathavi összege. Ez idén 48 000
forint.

Mit tehet, ha nem
tudja befizetni a havi 8 ezer forintot?

Egészségügyi szolgáltatásra szociális
rászorultság alapján is jogosult lehet az, akinek alacsony a jövedelme. Ezt, a rászoruló
kérésére a lakóhelye szerinti járási, illetve fővárosi kerületi kormányhivatal
állapítja meg. Tehát a szociális rászorultságról a kormányhivatal dönt és a
jogosultságról hatósági bizonyítványt ad ki. Ha tehát valaki szociális okok
miatt nem tudja befizetni a havi 8 000 (illetve napi 270) forintot,
keresse fel lakóhelyén a Kormányablakot vagy a helyi kormányhivatal honlapját 
(<a href="http://www.kormanyhivatal.hu">www.kormanyhivatal.hu</a>).

A NAV-nak részletekben
is fizethet

Ha
valaki méltányolható okok miatt nem tudja határidőre befizetni a járulékot, fizetési
kedvezményt, azaz részletfizetést, fizetési halasztást, a kötelezettség
mérséklését vagy elengedését kérheti a NAV-tól.

Automatikus és pótlékmentes részletfizetés is kérhető. A
kedvezményhez kérelmet kell benyújtani.

A kérelem alapján a NAV

<ul>

<li>naptári évente egyszer,</li>

<li>legfeljebb 12 hónapra </li>
</ul>

pótlékmentes részletfizetést engedélyezhet a
kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyainak vizsgálata nélkül.

Arról, hogy ki és hogyan kaphat fizetési
kedvezményt, a NAV honlapján (<a href="http://www.nav.gov.hu">www.nav.gov.hu</a>), a baloldali menü
„Információs füzetek” menüpontjának 30.2-es információs füzete tájékoztat.

Mit tehet, ha tudomása
szerint biztosított vagy jogosult az ellátásra, ezért nem kellene fizetnie?

Ha valaki vitatja fizetési kötelezettségét, egyeztetési
eljárást kezdeményezhet

<ul>

<li>az egészségbiztosítási szervnél (<a href="https://www.kormanyhivatal.hu/hu/elerhetosegek">kormányhivatalnál</a>)
akkor, ha az értesítésben megjelölt időszakban jogosult volt egészségügyi
szolgáltatásra, </li>

<li>a NAV-nál akkor, ha az értesítésben megjelölt időszakban munkaviszony vagy egyéb
jogviszony alapján tudomása szerint biztosított volt.</li>
</ul>

Érvényes marad a tajszám az egyeztetés ideje
alatt és az elmaradt járulék miatt nem indul végrehajtás.

Az egyeztetési eljárás időtartama alatt az
adószámlán már előírt egészségügyi szolgáltatási járuléktartozás nem tekinthető
hátraléknak, emiatt senkit semmilyen hátrány nem ér, tehát a tajszám továbbra
is érvényes marad.

Hol talál részletesebb
információkat?

A NAV, honlapján (<a href="http://www.nav.gov.hu">www.nav.gov.hu</a>) és a NEAK, honlapján (<a href="http://www.neak.gov.hu/">http://www.neak.gov.hu</a>)
tájékoztatókat tett közzé a járulékfizetéssel kapcsolatban.

Általános tájékoztatás a NAV Infóvonalán, a
1819-es telefonszámon is kérhető.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Kommunikációs Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>egészségügyi-szolgáltatási-járulék</item>
<item>járulékfizetés</item>
<item>egészségbiztosítás</item>
<item>egészségügyi-ellátás</item>
<item>járuléktartozás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17964614">
<title>Már nem vonatkozik a járulékfizetési alsó határ a CSED-en lévőkre</title>
<url>nav/ado/jarulek/Mar_nem_vonatkozik_a_20210129.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1611909540000">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>29</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>39</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1769900340000">
<year>2026</year>
<month>1</month>
<day>31</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1611909979049">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>29</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>46</minute>
<sec>19</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér 30
százaléka után meg kell
fizetni akkor is, ha a munkaviszonyban álló biztosított
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>

járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb.
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>

Ez a járulékfizetési alsó határ.

Ez a
szabály nem vonatkozik azokra a munkaviszonyban álló foglalkoztatottakra, akik

<ul>

<li>
csecsemőgondozási díjban (CSED), gyermekgondozási díjban,
gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő
ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülnek,</li>

<li>köznevelési
intézményben
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>
,
szakképző intézményben
<link anchor="_ftn4">
<text>[4]</text>
</link>
 vagy
felsőoktatási intézményben
<link anchor="_ftn5">
<text>[5]</text>
</link>

nappali képzésben tanulnak.</li>
</ul>

A
CSED-ben részesülő munkavállaló esetében a mentesítési szabály 2020. július
1-jétől alkalmazható,
<link anchor="_ftn6">
<text>[6]</text>
</link>

a munkáltató önellenőrzéssel módosíthatja a járulékfizetési alsó határra
vonatkozó havi adó- és járulékbevallását (’08-as).

<a name="_ftn1"></a>[1]A társadalombiztosítás
ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi 
CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §
(1) bekezdés a) pontban meghatározott személyek

<a name="_ftn2"></a>[2]Tbj. 27. § (2)-(3) bekezdés

<a name="_ftn3"></a>[3] A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
hatálya alá tartozó

<a name="_ftn4"></a>[4] A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény
szerinti

<a name="_ftn5"></a>[5] A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.
törvény hatálya alá tartozó

<a name="_ftn6"></a>[6] Tbj.
105. § (2) bekezdés

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>CSED</item>
<item>járulékfizetési</item>
<item>alsó</item>
<item>határ</item>
<item>TB-járulék</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17780047" referenceid="17780047">
<title>2020/10. Adózási kérdés - A biztosítási kötelezettség alóli mentesülés esetének értelmezése</title>
<url>nav/ado/jarulek/2020_10__Adozasi_kerd20201022.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1609937640000">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>6</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>54</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1761343140000">
<year>2025</year>
<month>10</month>
<day>24</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1609937748121">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>6</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>55</minute>
<sec>48</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

[A társadalombiztosítás ellátásaira
jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII.
törvény (a továbbiakban: Tbj.) 17. § (2) bekezdés a) pont]

A Tbj. 17. § (2) bekezdés a)pontja szerint a biztosítás nem terjed ki a magyar jogszabályok szerint be nem
jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott,
harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő
munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy
munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve,
hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg, és az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év eltelt.

Fentiekkel kapcsolatban megjegyzést érdemel, hogy a
2020. július 1-jén hatályba lépett Tbj. szövege e tekintetében szó szerint
megegyezik a társadalombiztosítás
ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 11. § (2) bekezdés a) pontjának
szövegével, azaz e tekintetben változás nem történt a korábbi szabályozáshoz
képest.

Az „előző
belföldi munkavégzés” valamennyi olyan munkavégzési formára kiterjed, ami
alapján fennállhat a biztosítási jogviszony. Így például amennyiben a kiküldött
személy elsőként kiküldetésben vett részt, majd ezt követően munkaviszony
alapján a lex loci laboris elv szerint belföldön biztosítottá vált (a Tbj. 2. 
§
és a 6. § (1) bekezdés a) pontja figyelembevételével), és ezt követően kerül
sor a kiküldetésre úgy, hogy a belföldi munkavégzéstől számítottan nem telt le
a három év, akkor a Tbj. 17. § (2) bekezdés a) pontja szerinti mentességi
szabály nem alkalmazható. Továbbá az „előző belföldi munkavégzés” kitétel
természetesen magában foglal minden olyan munkavégzési formát, amely alapján
belföldön munkavégzés történt – és mentesítés hiányában biztosítási
kötelezettséget keletkeztetne –, így a kiküldetés, kirendelés,
munkaerő-kölcsönzés alapján történő munkavégzés is ide értendő.

Az „e
munkavégzés” kifejezés a „kiküldetés,
kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés”-re vonatkozik (amelyekre feltételül a
két évet határozza meg a törvény), de a „belföldi munkavégzéstől” kifejezés már
nem ezekre utal vissza, ez utóbbi feltétel vesszővel és „és” kötőszóval elválasztott az előző tagmondattól.

Így a belföldön többször, összességében
huzamosabb ideig foglalkoztatottak biztosítotti jogviszonya fennáll, a
járulékfizetési kötelezettség mellett a biztosítotti
jogállás társadalombiztosítási ellátásokra jogosít, így például
egészségügyi szolgáltatást vehetnek igénybe.

[Pénzügyminisztérium PM/18578/1/2020
– NAV Ügyfélkapcsolati és
Tájékoztatási Főosztály ÜTF-4852/2020, 6830159331]

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>biztosítási-kötelezettség</item>
<item>mentesülés</item>
<item>belföldi-munkavégzés</item>
<item>társadalombiztosítási-ellátás</item>
<item>egészségügyi-szolgáltatás</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_10__Adozasi_kerd20201022.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="17781647">
<title>Fizetendő járulékok 2021. január 1-jétől</title>
<url>nav/ado/jarulek/Fizetendo_jarulekok_220201201.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1609937340000">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>6</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>49</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1764802740000">
<year>2025</year>
<month>12</month>
<day>3</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1609937578252">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>6</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>52</minute>
<sec>58</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Fizetendő járulékok 2014-2021

A biztosított
 által fizetendő járulékok 2020. július 1-jétől
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>


</td>
</tr>
<tr>
<td width="662">

társadalombiztosítási
 járulék

</td>
</tr>
<tr>
<td valign="middle" width="662">

18,5%

</td>
</tr>
<tr>
<td width="662">

</td>
</tr>
<tr>
<td width="662">

nyugdíjjárulék

</td>
</tr>
<tr>
<td width="662">

10%*

</td>
</tr>
</tbody>
</table>

* 10%
nyugdíjjárulékot csak az álláskeresési támogatásban részesülő személynek, és az
egyházi jogi személynek az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy
után kell fizetni.

A fizetendő járulékok megoszlása 2015. január 1- 2020. június
 30. között

</td>
</tr>
<tr>
<td colspan="4" width="662">

Biztosított által fizetendő
</td>
</tr>
<tr>
<td rowspan="2" width="219">

Nyugdíjjárulék
</td><td colspan="3" width="443">

egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék
</td>
</tr>
<tr>
<td width="161">

természetbeni egészségbiztosítási járulék
</td><td width="151">

pénzbeli egészségbiztosítási járulék
</td><td width="131">

munkaerőpiaci járulék
</td>
</tr>
<tr>
<td width="219">

10%
</td><td width="161">

4%
</td><td width="151">

3%
</td><td width="131">

1,5%
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

2015. január 1-jétől a korkedvezmény rendszere kikerült a Tbj-ből, ezért
ettől az időponttól nem kell korkedvezmény-biztosítási járulékot fizetni. Az
esedékességet követően a 2015. január 1-jét megelőző időszakra kifizetett
(juttatott) járulékalapot képező jövedelmekre a 2014. december 31-én hatályos

Tbj.
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>

20/A. §-át kell alkalmazni.

A fizetendő járulékok megoszlása 2013. január 1 - 2014.
 december 31. között

</td>
</tr>
<tr>
<td width="181">

Foglalkoztató által fizetendő
</td><td colspan="4" valign="middle" width="481">

Biztosított által fizetendő
</td>
</tr>
<tr>
<td rowspan="2" width="181">

korkedvezmény-biztosítási járulék
</td><td rowspan="2" width="122">

Nyugdíjjárulék*
</td><td colspan="3" width="358">

egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék
</td>
</tr>
<tr>
<td width="132">

természetbeni egészségbiztosítási járulék
</td><td width="129">

pénzbeli egészségbiztosítási járulék
</td><td width="97">

munkaerő-piaci járulék
</td>
</tr>
<tr>
<td width="181">

13%
</td><td width="122">

10%
</td><td width="132">

4%
</td><td width="129">

3%
</td><td width="97">

1,5%
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

* 2013.
január 1-jétől a járulékfizetési felső határ megszűnt.

Az
 egészségügyi szolgáltatási járulék összege 

</td>
</tr>
<tr>
<td colspan="2" valign="top" width="439">

havi

</td><td valign="top" width="212">

napi

</td>
</tr>
<tr>
<td width="183">

2021. január 1-jétől 
</td><td width="257">

8 000 Ft
</td><td width="212">

270 Ft
</td>
</tr>
<tr>
<td width="183">

2020. január 1-jétől
</td><td width="257">

7 710 Ft
</td><td width="212">

257 Ft
</td>
</tr>
<tr>
<td width="183">

2019. január 1-jétől
</td><td width="257">

7 500 Ft
</td><td width="212">

250 Ft
</td>
</tr>
<tr>
<td width="183">

2018. január 1-jétől
</td><td width="257">

7 320 Ft
</td><td width="212">

244 Ft
</td>
</tr>
<tr>
<td width="183">

2017. január 1-jétől
</td><td valign="middle" width="257">

7 110 Ft
</td><td width="212">

237 Ft
</td>
</tr>
<tr>
<td width="183">

2016. január 1-jétől
</td><td width="257">

7 050 Ft
</td><td width="212">

235 Ft
</td>
</tr>
<tr>
<td width="183">

2015. január 1-jétől
</td><td width="257">

6 930 Ft
</td><td width="212">

231 Ft
</td>
</tr>
<tr>
<td width="183">

2014. január 1-jétől
</td><td width="257">

6 810 Ft
</td><td width="212">

227 Ft
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

<a name="1"></a>[1] A társadalombiztosítás
ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi
CXXII. törvény alapján

<a name="2"></a>[2] A társadalombiztosítás
ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>TB</item>
<item>járulék</item>
<item>nyugdíjjárulék</item>
<item>biztosított</item>
<item>vállalkozó</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17782168">
<title>Az eBEV Portálon lekérdezhetők az egyszerűsített foglalkoztatásra, a háztartási munkára, a diákmunkára és a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek által foglalkoztatottakra vonatkozó bejelentések adatai is</title>
<url>nav/ado/jarulek/Az_eBEV_Portalon_leke20201210.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1607584440000">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>10</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>14</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1765407540000">
<year>2025</year>
<month>12</month>
<day>10</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1607589971902">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>10</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>46</minute>
<sec>11</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A
Nemzeti Adó- és Vámhivatal az eBEV Portálon külön a foglalkoztatók és külön a
foglalkoztatottak részére 2012 óta biztosítja a ’T1041-es jelű nyomtatványon
alapuló biztosítotti bejelentések adatainak lekérdezhetőségét. Ezt az internetes
felületen, táblázatos formában történő lekérdezési lehetőséget bővítettük az úgynevezett
atipikus foglalkoztatási formákhoz kapcsolódó bejelentésekkel is.

<ul>

<li>Egyszerűsített
foglalkoztatás (’T1042E és -TEL jelű nyomtatványon alapuló adatok
megjelenítése), </li>

<li>Háztartási
munka bejelentései (’T1043H és -TEL jelű nyomtatványon alapuló adatok
megjelenítése),</li>

<li>Diákszövetkezeti
tagságok (’T1044D és -TEL jelű nyomtatványon alapuló adatok megjelenítése),</li>

<li>Közérdekű
nyugdíjas szövetkezeti tagságok (’T1045NY és -TEL jelű nyomtatványon alapuló
adatok megjelenítése).</li>
</ul>

A
lekérdezés az eBEV Portálon ügyfélkapus azonosítást követően érhető el a
foglalkoztatók és a foglalkoztatottak részére a következő útvonalon: <a href="https://ebev.nav.gov.hu/" target="_blank" title="">https://ebev.nav.gov.hu/</a>
eBEV-szolgáltatások / Szolgáltatások / Biztosítotti/foglalkoztatotti
bejelentések lekérdezése

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>egyszerűsített</item>
<item>háztartási</item>
<item>bejelentés</item>
<item>szövetkezet</item>
<item>biztosított</item>
<item>1041</item>
<item>1042</item>
<item>1043</item>
<item>1044</item>
<item>1045</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17781649">
<title>Magyarország 2020. december 1-jén hatályos szociálpolitikai- és szociális biztonsági egyezményei</title>
<url>nav/ado/jarulek/Magyarorszag_2020__de20201201.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1606818360000">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>1</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>26</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1764716340000">
<year>2025</year>
<month>12</month>
<day>2</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1606818589724">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>1</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>29</minute>
<sec>49</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

<tbody>

<tr>

Szociálpolitikai egyezmények

</td>
<td valign="top" width="217">

Alkalmazandó jogszabályok

</td>
<td valign="top" width="142">

Alkalmazási terület

</td>
</tr>

<tr>

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya 
között
</td>
<td valign="top" width="217">

1959. évi 20. tvr., 11/1959. (IX. 13.) MüM rendelet
</td>
<td valign="top" width="142">

Koszovó
</td>
</tr>

<tr>

A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között
</td>
<td valign="top" width="217">

1963. évi 16. tvr., 7/1964. (VIII. 30.) MüM rendelet 
</td>
<td valign="top" width="142">

Ukrajna
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

Szociális biztonsági egyezmények

<tbody>

<tr>

Ország

</td>
<td valign="top" width="200">

Kihirdetés

</td>
<td valign="top" width="161">

Alkalmazás

</td>
</tr>

<tr>

Albánia
</td>
<td valign="top" width="200">

2015. évi XVIII. tv.
</td>
<td valign="top" width="161">

2016. július 1.
</td>
</tr>

<tr>

Ausztrália
</td>
<td valign="top" width="200">

2011. évi CXVII. tv.
</td>
<td valign="top" width="161">

2012. október 1.
</td>
</tr>

<tr>

Bosznia és Hercegovina
</td>
<td valign="top" width="200">

2009. évi II. tv.
</td>
<td valign="top" width="161">

2009. augusztus 1.
</td>
</tr>

<tr>

India
</td>
<td valign="top" width="200">

2010. évi XXIX. tv.
</td>
<td valign="top" width="161">

2013. április 1.
</td>
</tr>

<tr>

Japán
</td>
<td valign="top" width="200">

2013. évi CLII. tv.
</td>
<td valign="top" width="161">

2014. január 1.
</td>
</tr>

<tr>

Kanada
</td>
<td valign="top" width="200">

2003. évi LXIX. tv. [alkalmazandó jogszabály még: 107/2005. (VI. 23.) Korm. 
rendelet]
</td>
<td valign="top" width="161">

2003. október 1.
</td>
</tr>

<tr>

Koreai Köztársaság
</td>
<td valign="top" width="200">

2006. évi LXXIX. tv.
</td>
<td valign="top" width="161">

2007. március 1.
</td>
</tr>

<tr>

Macedónia
</td>
<td valign="top" width="200">

2015. évi XXIII. tv.
</td>
<td valign="top" width="161">

2015. szeptember 1.
</td>
</tr>

<tr>

Moldova
</td>
<td valign="top" width="200">

2013. évi CCXXXIII. tv.
</td>
<td valign="top" width="161">

2014. november 1.
</td>
</tr>

<tr>

Mongólia
</td>
<td valign="top" width="200">

2011. évi CXVIII. tv.
</td>
<td valign="top" width="161">

2012. június 1.
</td>
</tr>

<tr>

Montenegró
</td>
<td valign="top" width="200">

2008. évi LXXII. tv.
</td>
<td valign="top" width="161">

2009. április 1.
</td>
</tr>

<tr>

Québec
</td>
<td valign="top" width="200">

2006. évi XVII. tv.
</td>
<td valign="top" width="161">

2006. július 1.
</td>
</tr>

<tr>

Szerbia
</td>
<td valign="top" width="200">

2013. évi CCXXXIV. tv.
</td>
<td valign="top" width="161">

2014. december 1.
</td>
</tr>

<tr>

USA
</td>
<td valign="top" width="200">

2015. évi XXIX. tv.
</td>
<td valign="top" width="161">

2016. szeptember 1.
</td>
</tr>

<tr>

Török
</td>
<td valign="top" width="200">

2015. évi XXX. tv.
</td>
<td valign="top" width="161">

2018. április 1.
</td>
</tr>

<tr>

Orosz
</td>
<td valign="top" width="200">

2020. évi XIV. tv.
</td>
<td valign="top" width="161">

2020. december 1.
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>szociálpolitikai</item>
<item>szociális</item>
<item>biztonsági</item>
<item>egyezmény</item>
<item>TB</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17781175">
<title>Jövőre változik az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke</title>
<url>nav/ado/jarulek/Jovore_valtozik_az_eg20201120.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1605871500000">
<year>2020</year>
<month>11</month>
<day>20</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>25</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1763852340000">
<year>2025</year>
<month>11</month>
<day>22</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1605871669145">
<year>2020</year>
<month>11</month>
<day>20</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>27</minute>
<sec>49</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

2021. január 1-jétől változik az egészségügyi
szolgáltatási járulék mértéke. A havi fizetendő összeg 8000 forint, a napi
összeg 270 forint lesz.[1]

A módosult összegű járulékot először
január hónapra, 2021. február 12-éig kell megfizetniük az érintetteknek. Az
egészségügyi szolgáltatási járulékkal kapcsolatos szabályok a 91. számú
információs füzetben olvashatók.

<a name="_ftn1"></a>[1] A társadalombiztosítás ellátásaira
jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII.
törvény 25. § (3) bekezdése alapján a járulék összegét befolyásolja a 2020.
július havi fogyasztói árindex mértéke, amely a Központi Statisztikai Hivatal
adatai szerint 3,8 százalék volt.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>TB</item>
<item>egészségügyi</item>
<item>szolgáltatási</item>
<item>járulék</item>
<item>T1011U</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17723469">
<title>Tájékoztatja a NAV az egészségügyi szolgáltatási járulékkal tartozókat</title>
<url>nav/ado/jarulek/Tajekoztatja_a_NAV_az20201020.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1603203060000">
<year>2020</year>
<month>10</month>
<day>20</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>11</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1656626340000">
<year>2022</year>
<month>6</month>
<day>30</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1603203491950">
<year>2020</year>
<month>10</month>
<day>20</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>18</minute>
<sec>11</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>

A napokban levelet küld a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azoknak, akik hónapok óta tartoznak az
egészségügyi szolgáltatási járulékkal. 

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az értesítésre azért van szükség,
hogy senki ne kerüljön abba a helyzetbe, hogy az állami egészségügyi ellátásért
fizetnie kelljen a tartozás miatt. Az új szabályok szerint ugyanis
érvénytelenné válik a magánszemély TAJ-száma, ha a 2020. július 1-je óta felhalmozott
egészségügyi szolgáltatási járulék hátralékának összege nagyobb, mint a hathavi
járulékösszeg. Ez idén 46 260 forint. Az ennél magasabb összegű tartozás
miatt nem jár az ingyenes egészségügyi szolgáltatás.

A NAV a tartozásról szóló
levéllel szeretné időben felhívni a már tartozással rendelkezők figyelmét a
befizetésre. A levelek az adózók elektronikus tárhelyére, ennek hiányában
postai levélcímére érkezik.

A TAJ-szám érvénytelenítése a
tartozás megfizetésével megelőzhető, fizetési nehézség esetén pedig fizetési
könnyítést lehet kérni a NAV-tól. A fizetési lehetőségekről és az igénybe
vehető fizetési könnyítésekről további információt található a NAV honlapján a

<ul>

<li>

"<a href="https://www.nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/szamlaszamok/Ki__hogyan_fizethet_a20200306.html">Ki
hogyan fizethet a NAV-nak?"</a> című tájékoztatóban (Szolgáltatások/Számlaszámok)  és
a 
</li>
</ul>

<ul>

<li>

30.2 számú <a href="https://www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz/2020">Fizetési
kedvezmények magánszemélyek és egyéni vállalkozók részére</a> című információs füzetben.
</li>
</ul>

A NAV a leggyorsabban elektronikusan tudja tájékoztatni az adózókat,
ezért aki eddig még nem nyitott ügyfélkaput, annak érdemes ezt mielőbb
megtennie. Akinek van ügyfélkapuja, az a NAV honlapján elérhető eBEV portálon 
(<a href="https://nav.gov.hu/nav/ebev_portal">https://nav.gov.hu/nav/ebev_portal</a>)
bármikor megtekintheti az adószámláját, nyomon követheti egészségügyi
szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségének alakulását, és számtalan, az
állam által biztosított egyéb szolgáltatást is igénybe vehet.

Nemzeti
Adó- és Vámhivatal


</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Sajtó- és Kommunikációs Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>egészségügyi-szolgáltatási-járulék</item>
<item>járulék</item>
<item>tartozás</item>
<item>tárhely</item>
<item>hathavi</item>
<item>ügyfélkapu</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17721801">
<title>Munkáltatóknak! A munkaviszonyban foglalkoztatott járulékfizetési alsó határa</title>
<url>nav/ado/jarulek/Munkaltatoknak__A_mun20200910.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1599737580000">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>10</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>33</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1757714340000">
<year>2025</year>
<month>9</month>
<day>12</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1599739286259">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>10</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>1</minute>
<sec>26</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

2020. szeptemberétől a munkaviszonyban álló biztosítottak
<link anchor="_ftn1">
<text>
[1]
</text>
</link>
 esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot 
képező jövedelme ennél kevesebb.
<link anchor="_ftn2">
<text>
[2]
</text>
</link>
 Ez a járulékfizetési alsó határ.

A járulékfizetési alsó határ szabálya nem vonatkozik azokra a munkaviszonyban 
álló foglalkoztatottakra, akik

<ul>

<li>

gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, 
gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban 
részesülnek,
</li>

<li>

köznevelési intézményben
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>
, szakképző intézményben
<link anchor="_ftn4">
<text>[4]</text>
</link>
 vagy felsőoktatási intézményben
<link anchor="_ftn5">
<text>[5]</text>
</link>
 nappali rendszerben tanulnak.
</li>
</ul>

A járulékfizetési alsó határ megállapítása

Ha a munkaviszonyban álló biztosított

<ul>

<li>

biztosítotti jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnik meg,
</li>

<li>

biztosítotti jogviszonya a hónap egészében nem áll fenn a biztosítás szünetelése 
miatt (Tbj. 16. § alapján) vagy
</li>

<li>

az adott hónapban táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél 
fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe, 
akkor 
</li>
</ul>

a járulékfizetési alsó határ meghatározásakor ezeket a naptári napokat figyelmen 
kívül kell hagyni.

Ha az előzőekben felsorolt körülmények nem állnak fenn a teljes naptári hónapban, 
akkor a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap 
harmincad részét, 2020-ban 1 610 forintot (48 300:30) kell alapul venni.

<tbody>

<tr>

Példa

Egy 2020. szeptember 20-án kezdődött munkaviszonynál a tárgyhavi járulékfizetési 
alsó határt nem a bérezett, hanem a biztosításban töltött 11 nap és az egy napra 
eső járulékfizetési alsó határ szorzatként kell meghatározni:

11x1 610=17 710 forint.
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

Járulékfizetés

Ha a tárgyhónapban (első alkalommal 2020 szeptemberében)
<link anchor="_ftn6">
<text>[6]</text>
</link>
 a járulék fizetésére kötelezett biztosított részére nem fizettek járulékfizetési 
alsó határt elérő jövedelmet, és az elszámolt tárgyhavi járulék nem éri el a járulékfizetési 
alsó határ után számított járulék összegét, akkor a foglalkoztatónak a különbözet 
után meg kell fizetnie a járulékot. A járulékfizetési alsó határ után a járulékot 
akkor is meg kell fizetni, ha a munkavállaló más jogviszonyában megfizette a járulékot 
a járulékfizetési alsó határ után.

<tbody>

<tr>

Példa

Egy heti 2 órában foglalkoztatott biztosított munkavállaló szeptemberre számfejtett 
munkabére 12 000 forint. A járulékalapot képező jövedelemből (12 000 forint) a 
biztosítottat terhelő 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot (2 220 forint) 
a foglalkoztató levonja, a járulékfizetési alsó határ és a tényleges járulékalap 
közötti különbözetre (48 300-12 000=36 300 forint) eső társadalombiztosítási járulékot 
(6 716 forint) pedig megfizeti. A kifizetőnek a szociális hozzájárulási adót is 
a 48 300 forint után kell megfizetni. 
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

Fontos!

A járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező 
jövedelem különbözete után a foglalkoztató által fizetett társadalombiztosítási 
járulék terhére családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető!

A társadalombiztosítási járulékot a következő számlaszámokra kell befizetni, 
a tárgyhónapot követő hónap 12-ig.

<tbody>

<tr>

10032000-06055802 
</td>
<td width="369">

<tbody>

<tr>

NAV Társadalombiztosítási járulék magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, 
kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla 
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
</td>
<td width="77">

406
</td>
</tr>

<tr>

10032000-06055819 
</td>
<td width="369">

NAV Biztosítottaktól levont társadalombiztosítási

járulék beszedési számla 
</td>
<td width="77">

407
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

A foglalkoztató a járulékfizetési alsó határ és a tényleges járulékalapot képező 
jövedelem után megállapított járulékkülönbözet megtérítését a biztosított munkavállalótól 
nem kérheti, az őt terhelő járulék tekintetében a Tbj. 82. §-ban rögzített járulék 
elszámolási szabályokat nem alkalmazhatja, azaz a különbözetre eső járulék utólagos 
beszedését a NAV-nál nem kezdeményezheti.

<a name="_ftn1"></a>[1] A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások 
fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. § (1) bekezdés 
a) pontban meghatározott személyek.

<a name="_ftn2"></a>[2]Tbj. 27. § (2)-(3) bekezdés és 104. § (7) bekezdés.

<a name="_ftn3"></a>[3] A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény hatálya alá tartozó

<a name="_ftn4"></a>[4] A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény szerinti.

<a name="_ftn5"></a>[5] A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény hatálya alá tartozó

<a name="_ftn6"></a>[6] A járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező 
jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési 
kötelezettséget a 2020. július és augusztus hónapra vonatkozóan nem kell teljesíteni. 
Ezekben az esetekben a járulékalapot képező jövedelmet a Tbj. 27. § (1) bekezdése 
szerint kell megállapítani.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>munkaviszony,</item>
<item>alsó</item>
<item>határ,</item>
<item>tb,</item>
<item>százalék,</item>
<item>harminc</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17721485">
<title>Gyakran ismételt kérdések</title>
<url>nav/ado/jarulek/Gyakran_ismetelt_kerd20200908.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1599551460000">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>8</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>51</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1757455140000">
<year>2025</year>
<month>9</month>
<day>9</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1599554673652">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>8</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>44</minute>
<sec>33</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

ÚJ TB:

1. 2020. július 1-jén hogyan változott az egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettségének 
bejelentése?

2020. július 1. óta a NAV automatikusan előírja az egészségügyi szolgáltatási 
járulék fizetésének kötelezettségét, és erről értesíti az érintett személyt. A 
járulékot a NAV az Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatszolgáltatása alapján 
írja elő.

Ez azt jelenti, hogy a természetes személynek a fizetési kötelezettségét főszabály 
szerint már nem kell bejelentenie, arra csak kivételes esetekben van szükség. 
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a természetes személy bejelentését a NAV visszautasítaná, 
a „T/1011U jelű adatlapon benyújtott bejelentést a NAV minden esetben átveszi.

2. Külföldi biztosítás bejelentésére, illetve az egészségügyi szolgáltatási járulék 
kötelezettsége alóli kijelentkezésre 2020. július 1. óta hogyan van lehetőség?

Annak a tajszámos személynek, aki

<ul>

<li>valamely EGT-tagállamban, </li>

<li>Svájcban, </li>

<li> Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban,</li>

<li>nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében</li>
</ul>

biztosított, be kell jelentenie a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális 
biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül 
az egészségbiztosítónak.

A ’T1011U nyomtatványon csak a járulékfizetési kötelezettség visszamenőleges 
törlését lehet kérni (bejelentés típusa a „2-es” kód).

3. Most jöttem meg külföldről, de nem kaptam értesítést a NAV-tól egészségügyi 
szolgáltatás járulékfizetésre, pedig nincs munkahelyem és ellátásban sem részesülök. 
Mi a teendőm?

A ’T1011U adatlapon jelentheti be fizetési kötelezettségét az, akinek a NAV bármely 
okból nem írta elő a kötelezettséget. Az okok között szerepelhet, ha a fizetési 
kötelezettséggel érintett személy korábban nem minősült belföldinek vagy foglalkoztatója 
nem jelentette be a biztosítási jogviszony végét. A bejelentés mellett nyilatkozni 
kell arról is, hogy más EGT-államban vagy szociális biztonsági egyezményes államban 
nem áll fenn biztosítása.

4. Kaptam értesítést a NAV-tól egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, 
amivel nem értek egyet. Mi a teendő ilyenkor?

Ilyenkor egyeztetést kell kezdeményezni a kormányhivatalnál. Ha az illető biztosított, 
az egyeztetést a NAV-nál lehet kezdeményezni.

5. Mi a teendőm, ha nem tudom fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Ha a magánszemély méltányolható jövedelmi, vagyoni és szociális körülményei miatt 
nem tudja határidőre befizetni a járulékot, fizetési kedvezményt (részletfizetést, 
fizetési halasztást, mérséklést) kérhet a NAV-tól, ami azonban csak akkor engedélyezhető, 
ha annak a törvényi feltételei fennállnak. A fizetési kedvezmény részletes szabályairól 
bővebb információ a NAV honlapján elérhető 30.1 számú információs füzetben olvasható.

Annak érdekében, hogy a szociálisan rászorult személy az egészségügyi szolgáltatásokra 
a jogosultságot megszerezze, abban az esetben, ha a NAV a fizetési kedvezmény 
engedélyezésére irányuló eljárásában olyan tényt tárt fel, amely a szociális rászorultság 
megállapítását megalapozhatja, akkor az érintett személy jövedelmi, vagyoni és 
szociális körülményeinek adatait elektronikus úton hivatalból átadja a járási 
hivatalnak.

Szociális rászorultság alapján a járási hivatal annak állapíthatja meg az egészségügyi 
szolgáltatásra való jogosultságát

a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori 
legkisebb összegének 120%-át, továbbá az

b) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 
150%-át

nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.

Annak, aki ezeknek a szigorú feltételeknek megfelel, érdemes a járási hivatalt 
megkeresni annak érdekében, hogy az egészségbiztosítási szolgáltatásra való jogosultságát 
a járási hivatal a lehető legrövidebb időn belül megállapítsa.

Megoldást jelenthet az is, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést 
a kötelezett helyett, annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. 
Az átvállalás a NAV jóváhagyásával válik érvényessé.

6. Mi történik, ha nem fizetem meg az előírt egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Nem veheti igénybe térítésmentesen az egészségügyi szolgáltatást az, aki nem 
fizeti meg a járulékot és a 2020. július 1-jét követő időszakra az ebből keletkező 
hátralék összege több mint az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének 
hatszorosa (46 260 forint). Ebben az esetben a NEAK érvényteleníti a tajszámot 
is.

7. Miért van ennyiféle „lámpa”, mi mit jelent?

A jogviszony-ellenőrzés során a NEAK informatikai rendszere az alábbi jelzéseket 
adhatja az egészségügyi szolgáltatónak a beteg jogviszonyával összefüggésben:

ZÖLD lámpa:             a TAJ érvényes, jogviszonya rendezett,

PIROS lámpa:            a TAJ érvényes, jogviszonya rendezetlen;

KÉK lámpa:               külföldön biztosított, a TAJ átmenetileg érvénytelen;

BARNA lámpa:         a TAJ egyéb okból érvénytelen

SÁRGA lámpa:         a TAJ érvényes, de korlátozott egészségügyi szolgáltatásokra 
jogosult.

Bővebb információ a NEAK honlapján érhető el:

<a href="http://www.neak.gov.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon/jogosultsag_az_ellatasra/ellatasra_jogosultsag_igazolasa/jogviszony_rendezesi_eljaras">http://www.neak.gov.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon/jogosultsag_az_ellatasra/ellatasra_jogosultsag_igazolasa/jogviszony_rendezesi_eljaras</a>

8. 2020. július 1. óta a nyugdíjas egyéni illetve társas vállalkozó esetén felmerül-e 
az egészségügyi szolgáltatási járulékkötelezettség?

2020. július 1. óta nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie a 
nyugdíjas egyéni és társas vállalkozónak.

9. Nyugdíjas foglalkoztatottra milyen hatással van az új Tbj.?

2020. július 1-jétől a nyugdíjas kereső tevékenységet folytató (például közalkalmazott, 
megbízási jogviszonyban foglalkoztatott, választott tisztségviselő stb.) személyek 
mentesülnek a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettség alól.

10. Mi a járulékalap a mezőgazdasági őstermelők esetében az új Tbj. szerint?

A mezőgazdasági őstermelő - ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági 
őstermelőt is - a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg 
a társadalombiztosítási járulékot. Akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet 
megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági 
kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az őstermelői tevékenységből származó, 
tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után társadalombiztosítási járulékot 
fizet. Az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár 
számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés 
rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>TB</item>
<item>7710-forint</item>
<item>egészségügyi-szolgáltatás</item>
<item>20T1011U</item>
<item>orvosi-ellátás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17602678">
<title>A nyugdíj mellett munkát végzők járulékmentessége</title>
<url>nav/ado/jarulek/A_nyugdij_mellett_mun20200706.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1594046520000">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>6</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>42</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1752011940000">
<year>2025</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1594046774521">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>6</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>46</minute>
<sec>14</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

2020.
július 1-jétől már nem csak a munkaviszonyban álló, hanem foglalkoztatási
formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjas (például a
megbízási jogviszonyban álló is), mentesül a biztosítási- és járulékfizetési
kötelezettség alól.
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>

Saját jogú nyugdíjas

Az
a természetes személy, aki

<ul>

<li>a Tny.
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>
, illetve
nemzetközi egyezmény alkalmazásával saját jogú öregségi nyugellátásban, </li>

<li>szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam
által megállapított öregségi nyugellátásban, </li>

<li>a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított
öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben, </li>

<li>egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi,
munkaképtelenségi járadékban részesül vagy</li>

<li>a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak
végrehajtásáról szóló uniós rendeletek
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>
,
illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban
</li>
</ul>

részesül, akkor is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

A foglalkoztatónak
az érintettek biztosítási jogviszonyának
megszűnését 8 napon belül be kell jelenteni a NAV-hoz a 20T1041-es számú
adatlapon.
<link anchor="4">
<text>[4]</text>
</link>

A nyugdíjas vállalkozó

Az új Tbj. a kiegészítő tevékenységet
folytatónak minősülő egyéni- és társas vállalkozókra is kedvező szabályokat
vezet be.

Kiegészítő tevékenységet folytatónak kell
tekinteni azt az egyéni- és társas vállalkozót, aki:

<ul>

<li>saját jogú nyugdíjas, továbbá </li>

<li>a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt betöltötte és özvegyi
nyugdíjban részesül</li>
</ul>

akkor is, ha a saját jogú vagy a
hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel (továbbiakban: nyugdíjas).

2020. július 1-jétől a nyugdíjas vállalkozók nem fizetnek járulékot, és a társas 
vállalkozásnak sem kell a nyugdíjas társas
vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni.

Szociális
hozzájárulási adó

Az új Tbj-vel
bevezetett szabályokkal összhangban a nyugdíjas munkavégzésből származó
jövedelme
<link anchor="5">
<text>[5]</text>
</link>

után a kifizetőnek sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

Átmeneti
szabályok

A Tbj.
<link anchor="6">
<text>[6]</text>
</link>
 2020. június 30-án
hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a 2020. július 10-éig megszerzett és
2020. június havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2020.
június hónapra vonatkozó 2008-as számú adó- és járulékbevallásban kell
bevallani.

A járulékokat a bevallás határidejéig,
2020. július 12-éig meg kell fizetni.

A nyugdíjas társas vállalkozóval
összefüggő járulékkötelezettséget a Tbj. szabályai szerint úgy kell
teljesíteni, hogy:

- a társas vállalkozó személyes
közreműködésére tekintettel kifizetett június havi járulékalapot képező jövedelemből
a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot le kell vonni, és

- a társas vállalkozásnak a társas
vállalkozó után június hónapra a 7 710 forint egészségügyi szolgáltatási
járulékot meg kell fizetni.

A június hónapra vonatkozó 2008-as
számú havi adó- és járulékbevallásban a társas vállalkozásnak a járulékokat fel
kell tüntetni, és június 12-ig a befizetést is teljesíteni kell.

A nyugdíjas egyéni vállalkozónak 2020.
II. negyedévre vonatkozóan a havi 7 710 forint egészségügyi szolgáltatási
járulékot és a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot a negyedévet követő
hónap, vagyis július 12-éig be kell fizetni. A nyugdíjjárulék alapja az e
tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban
megállapított jövedelem.

A 2020. június 30-ig terjedő időszakra
a saját személyére vonatkozó járulékait (nyugdíjjárulék és egészségügyi
szolgáltatási járulék) az egyéni vállalkozónak a 2020. évre vonatkozó
személyijövedelemadó-bevallásban kell majd szerepeltetni.

<a name="1"></a>[1] A társadalombiztosítás
ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi 
CXXII. törvény (a
továbbiakban: új Tbj.) 6. §.

<a name="2"></a>[2] A társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

<a name="3"></a>[3] A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról
szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a végrehajtására
vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet

<a name="4"></a>[4] Az
adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. számú melléklet 3.2 pontja
alapján

<a name="5"></a>[5] A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi
LII. törvény 5. § (1) bekezdés g) pontja és az 1. § (1)-(3) bekezdés szerinti 
adófizetési
kötelezettség.

<a name="6"></a>[6] A társadalombiztosítás ellátásaira
és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló
1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.).

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>nyugdíj</item>
<item>nyugdíjas</item>
<item>járulékmentesség</item>
<item>kiegészítő-tevékenység</item>
<item>vállalkozó</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17602446">
<title>Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének változásai</title>
<url>nav/ado/jarulek/Az_egeszsegugyi_szolg20200701.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1593682980000">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>2</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>43</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1751579940000">
<year>2025</year>
<month>7</month>
<day>3</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1593683047067">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>2</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>44</minute>
<sec>7</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Ha a belföldi magánszemély nem
biztosított és más jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra,
egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. 2020. július 1-től átalakul
az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének rendszere
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>
. Ebben a tájékoztatóban a
változásokkal kapcsolatos tudnivalókról olvashat.

1.  Információk a jelenleg is egészségügyi
szolgáltatási járulékot fizetőknek

A 2020. július 1-je előtt már
egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélyeknek új
számlaszámra kell befizetniük a járulékot.

A július havi fizetési kötelezettséget augusztus 12-éig és ezt követően
esedékes egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét a NAV Egészségügyi
szolgáltatási járulék beszedési számla megnevezésű, 10032000-06055826
számlaszámú, 408-as adónemkódú költségvetési számlára kell teljesíteni.

A június havi járulékot július
12-éig még a 124-es adónemkódú (NAV
Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt,
egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla),
10032000-06056229 számú költségvetési számlára kell befizetni.

Ha a magánszemély nem a megfelelő
számlára teljesíti fizetési kötelezettségét, az átvezetést a helyes számlára a
2017 jelű, „Átvezetési és kiutalási kérelem az adószámlán mutatkozó
túlfizetéshez nyomtatványon” kezdeményezheti.

A fizetési kötelezettség az
adóazonosító jel feltüntetésével

<ul>

<li>átutalással, </li>

<li>az Elektronikus Fizetési és Elszámolási
Rendszeren (EFER-en) keresztül az EFER-hez csatlakozott pénzforgalmi
szolgáltató házibank felületén átutalással,</li>

<li>POS, VPOS fizetéssel, illetve</li>

<li>készpénzátutalási megbízással (csekkel) is
teljesíthető.</li>
</ul>

Csekk igényelhető:

<ul>

<li>a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)
ügyfélszolgálatain, személyesen</li>

<li>a NAV
Infóvonalán, a 4-es menüpont választásával (belföldről: 1819, külföldről: +36
(1) 250-9500 hívószám),</li>

<li>az
Ügyfél-tájékoztató és Ügyintéző Rendszerben a folyószámla-ügyintézés menüpont
választásával (belföldről: +36 (80) 20-21-22, külföldről: +36 (1) 441-9600
hívószám),</li>

<li>a NAV honlapján keresztül  (<a href="https://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomatatvanykitolto_programok_nav/kerelmek/csekk.html" title="">https://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomatatvanykitolto_programok_nav/kerelmek/csekk.html</a>
</li>
</ul>

<a href="http://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek_egyeb/adatlap/CSEKK_igenyles.html" title="">http://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek_egyeb/adatlap/CSEKK_igenyles.html</a>.

A befizetési
módokról a „Ki hogyan fizethet a NAV-nak?”
című tájékoztatóban (<a href="https://nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/szamlaszamok" title="">https://nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/szamlaszamok</a>) olvashat.

A NAV az új számlaszámon továbbra
is automatikusan előírja az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a
kötelezetteknek ezzel kapcsolatban teendőjük nincs.

A NAV minden érintettet külön
tájékoztató levélben értesít a változásokról, melyhez mellékelten megküldi a
befizetéshez szükséges, új számlaszámot tartalmazó csekket is.

2. Információk a 2020. július 1. után egészségügyi szolgáltatási
járulékot fizetőknek

Az egészségügyi szolgáltatási
járulék összege 2020. július 1-jétől is havi7 710, illetve napi 257 forint
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>
. Ha
a fizetési kötelezettség nem teljes hónapra vonatkozik, akkor a fizetendő
összeg a kötelezettség napjainak száma és a 257 forint szorzata.

A kötelezettséget a NAV a Nemzeti
Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) adatszolgáltatása alapján
automatikusan előírja az adószámlán és erről tájékoztatást küld a
járulékfizetésre kötelezettnek. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélynek – a
korábbi gyakorlattól eltérően – a fizetési kötelezettségét főszabály szerint nem
kell bejelentenie a NAV-hoz, arra a továbbiakban csak kivételes esetekben van 
lehetőség.
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>

A fizetési kötelezettség akkor
szűnik meg, ha a magánszemély biztosítási jogviszonyt létesít vagy egyéb
jogcímen jogosultságot szerez egészségügyi szolgáltatásra. A kötelezettség
megszűnéséről a NAV szintén értesítést küld.

A fizetési kötelezettséget a „NAV
Egészségügyi szolgáltatási járulék beszedési számla” megnevezésű,
10032000-06055826 számlaszámú, 408-as adónemkódú költségvetési számlára kell teljesíteni.

Ha a kötelezettség előírására
visszamenőlegesen, 2020. július 1. előtti időszakra kerül sor, akkor az erre az
időszakra vonatkozó járulékot a 124-es adónemkódú („NAV
Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt,
egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla”),
10032000-06056229 számú költségvetési számlára kell teljesíteni.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése esetén a
magánszemély egészségügyi szolgáltatásokat vehet igénybe, amiről részletes
tájékoztatást olvashat a NEAK honlapján
<link anchor="4">
<text>[4]</text>
</link>
.

Ha ellentmondás van a NAV
értesítése és a magánszemély biztosítotti jogviszonyára, vagy egészségügyi
szolgáltatásra egyéb jogcímen fennálló jogosultságára vonatkozó dokumentumai
között, akkor egyeztetést kezdeményezhet

-           a
NAV lakóhelye szerint illetékes adó- és vámigazgatóságánál, ha biztosítási
jogviszonya van (például munkaviszony), vagy

-           a
lakóhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal egészségbiztosítási
szakterületénél, ha egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen jogosult (például
nyugdíjas, diák).

3. Járulékhátralék

Ha a magánszemély nem fizeti meg a járulékot és a 2020. július 1-jét
követő időszakra vonatkozóan keletkezett hátraléka meghaladja a 46 260
forintot (az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát),
<link anchor="5">
<text>[</text>
</link>

<link anchor="5">
<text>5]</text>
</link>
 akkor nem vehet igénybe térítésmentesen egészségügyi szolgáltatást. Ebben az
esetben a NEAK a társadalombiztosítási azonosító jelet (tajszám) érvényteleníti.
Ezután legkorábban a tartozás megfizetése utáni naptól lesz újra érvényes a
tajszám.

Ha a magánszemély méltányolható
gazdasági vagy személyes okból nem tudja határidőre befizetni járulékát,
fizetési kedvezményt kérhet a NAV-tól. Kérheti a fizetési kötelezettség halasztását,
részletekben történő megfizetését, mérséklését vagy elengedését.

A fizetési kedvezmények részletes
szabályairól a NAV honlapján elérhető 30.1. számú információs füzetben
olvashat. (<a href="https://www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz/2020" title="">https://www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz/2020</a>)

<a name="1"></a>[1] A
társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások
fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: új Tbj.) 45. § (3)
bekezdés

<a name="2"></a>[2] új Tbj.
25. § (3) bekezdés

<a name="3"></a>[3] új Tbj.
71. § (2) bekezdés

<a name="4"></a>[4] <a href="http://www.neak.gov.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon" title="">http://www.neak.gov.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon
</a>

<a name="5"></a>[5] A
T/10856 sz. törvényjavaslat alapján

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>TB</item>
<item>egészségügyi-szolgáltatási-járulék</item>
<item>befizetés</item>
<item>járulék</item>
<item>hátralék</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="13637258">
<title>Fizetendő járulékok 2014-2020</title>
<url>nav/ado/jarulek/Fizetendo_jarulekok.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1593605280000">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>1</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>8</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1593606234213">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>1</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>23</minute>
<sec>54</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Fizetendő járulékok 2014-2020

A
 fizetendő járulékok 2020. július 1-jétől

</td>
</tr>
<tr>
<td colspan="2" width="662">

Biztosított
 által fizetendő

</td>
</tr>
<tr>
<td width="322">

társadalombiztosítási
 járulék

</td><td width="339">

nyugdíjjárulék

</td>
</tr>
<tr>
<td width="322">

18,5%

</td><td width="339">

10%*

</td>
</tr>
</tbody>
</table>

* 10% nyugdíjjárulékot csak az
álláskeresési támogatásban részesülő személynek, és az egyházi jogi személynek
az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után kell fizetni.

A fizetendő járulékok megoszlása 2015. január 1- 2020. június
 30. között

</td>
</tr>
<tr>
<td colspan="4" width="662">

Biztosított által fizetendő
</td>
</tr>
<tr>
<td rowspan="2" width="219">

Nyugdíjjárulék
</td><td colspan="3" width="443">

egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék
</td>
</tr>
<tr>
<td width="161">

természetbeni egészségbiztosítási járulék
</td><td width="151">

pénzbeli egészségbiztosítási járulék
</td><td width="131">

munkaerőpiaci járulék
</td>
</tr>
<tr>
<td width="219">

10%
</td><td width="161">

4%
</td><td width="151">

3%
</td><td width="131">

1,5%
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

2015. január 1-jétől a korkedvezmény
rendszere kikerült a Tbj-ből, ezért ettől az időponttól nem kell
korkedvezmény-biztosítási járulékot fizetni. Az esedékességet követően a 2015.
január 1-jét megelőző időszakra kifizetett (juttatott) járulékalapot képező
jövedelmekre a 2014. december 31-én hatályos 
 
Tbj. 20/A. §-át kell alkalmazni.

A fizetendő járulékok megoszlása 2013. január 1 - 2014.
 december 31. között

</td>
</tr>
<tr>
<td width="181">

Foglalkoztató által fizetendő
</td><td colspan="4" width="481">

Biztosított által fizetendő
</td>
</tr>
<tr>
<td rowspan="2" width="181">

korkedvezmény-biztosítási járulék
</td><td rowspan="2" width="122">

Nyugdíjjárulék*
</td><td colspan="3" width="358">

egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék
</td>
</tr>
<tr>
<td width="132">

természetbeni egészségbiztosítási járulék
</td><td width="129">

pénzbeli egészségbiztosítási járulék
</td><td width="97">

munkaerő-piaci járulék
</td>
</tr>
<tr>
<td width="181">

13%
</td><td width="122">

10%
</td><td width="132">

4%
</td><td width="129">

3%
</td><td width="97">

1,5%
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

* 2013. január 1-jétől a járulékfizetési
felső határ megszűnt.

Az
 egészségügyi szolgáltatási járulék összege 

</td>
</tr>
<tr>
<td colspan="2" valign="top" width="439">

havi

</td><td valign="top" width="212">

napi

</td>
</tr>
<tr>
<td width="183">

2020. január 1-jétől
</td><td width="257">

7 710 Ft
</td><td width="212">

257 Ft
</td>
</tr>
<tr>
<td width="183">

2019. január 1-jétől
</td><td width="257">

7 500 Ft
</td><td width="212">

250 Ft
</td>
</tr>
<tr>
<td width="183">

2018. január 1-jétől
</td><td width="257">

7 320 Ft
</td><td width="212">

244 Ft
</td>
</tr>
<tr>
<td width="183">

2017. január 1-jétől
</td><td width="257">

7 110 Ft
</td><td width="212">

237 Ft
</td>
</tr>
<tr>
<td width="183">

2016. január 1-jétől
</td><td width="257">

7 050 Ft
</td><td width="212">

235 Ft
</td>
</tr>
<tr>
<td width="183">

2015. január 1-jétől
</td><td width="257">

6 930 Ft
</td><td width="212">

231 Ft
</td>
</tr>
<tr>
<td width="183">

2014. január 1-jétől
</td><td width="257">

6 810 Ft
</td><td width="212">

227 Ft
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="17303415" referenceid="17303415">
<title>Adózási könnyítések a veszélyeztetett ágazatokban</title>
<url>nav/ado/jarulek/Adozasi_konnyitesek_a20200325.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1585117200000">
<year>2020</year>
<month>3</month>
<day>25</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>7</hour>
<minute>20</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1605653926139">
<year>2020</year>
<month>11</month>
<day>17</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>58</minute>
<sec>46</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2020. március 24-től
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>
 csökkennek a
veszélyeztetett gazdasági ágazatokban működő vállalkozások közterhei.

Veszélyeztetett ágazatba tartozó
vállalkozásnak minősül a költségvetési szerveknek minősülő kifizető kivételével:

<ul>

<li>taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32), </li>

<li>szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55), </li>

<li>vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56), </li>

<li>alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység
(TEÁOR és TESZOR 90), </li>

<li>sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység
(TEÁOR és TESZOR 93), </li>

<li>szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92), </li>

<li>film, video, televízióműsor gyártása,
hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59), konferencia, kereskedelmi bemutató
szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),</li>

<li>napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),</li>

<li>folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és
TESZOR 58.14) és </li>

<li>műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és
TESZOR 60) </li>
</ul>

tevékenységet tényleges
főtevékenységként végző vállalkozás.

Tényleges főtevékenységnek az a
tevékenység minősül, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző
hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

Szociális hozzájárulási adó alóli mentesség

Nem kell szociális hozzájárulási
adót fizetnie 2020. március, április, május és június hónapra a veszélyeztetett
ágazatba tartozó

<ul>

<li>kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott
természetes személy foglalkoztatása tekintetében,</li>

<li>egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel,
és</li>

<li>a Tbj
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>
 szerinti társas vállalkozónak
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>
 e jogállására tekintettel.</li>
</ul>

Járulékmentesség

A Tbj. szabályaitól eltérően a
veszélyeztetett ágazatba tartozó

<ul>

<li>foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott
természetes személy,</li>

<li>egyéni vállalkozó, és</li>

<li>a Tbj. szerinti társas vállalkozó</li>
</ul>

esetében a járulékalapot képező
jövedelem után nyugdíjjárulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és
munkaerőpiaci járulékot nem, csak a 4 százalékos mértékű természetbeni
egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7.710 forint összeget kell
megfizetni 2020. március, április, május és június hónapra.

A járulékmentesség nem érinti a
biztosított társadalombiztosítási- és munkaerőpiaci ellátásokra való
jogosultságát és az ellátások összegét. Ezen időszak szolgálati időnek minősül
és a keresetet, jövedelmet a nyugellátás összegének megállapítása során
figyelembe kell venni.

Szakképzési hozzájárulás alóli mentesség

A veszélyeztetett ágazatba
tartozó, szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett vállalkozásnak 2020.
március, április, május és június hónapra nem kell szakképzési hozzájárulást
fizetnie.

Rehabilitációs hozzájárulás kedvezménye

A veszélyeztetett ágazatba
tartozó rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett esetében a
rehabilitációs hozzájárulás mértéke a Rehab tv.
<link anchor="4">
<text>[4]</text>
</link>
 23. § (5) bekezdése szerinti
éves hozzájárulás (1 449 000 forint) mértékének kétharmada, azaz a kötelezett
966 000 forint megfizetésére köteles személyenként, és nem kell rehabilitációs
hozzájárulási előleget fizetnie.

Könnyítés a kisvállalati adóban (kiva)

A veszélyeztetett ágazatba
tartozó tevékenységet főtevékenységként folytató, Katv.
<link anchor="5">
<text>[5]</text>
</link>
 szerinti kisvállalati
adóalanynak e tevékenységével összefüggésben a 2020. március, április, május,
és június havi kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál a személyi
jellegű kifizetések összegét nem kell figyelembe vennie, tehát az nem lesz
része a kisvállalati adóalapnak.

Könnyítések a kisadózó vállalkozások tételes adójában (kata)

A 2020 februárjában már a Katv.
hatálya alá tartozó, mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozás
2020. március, április, május, és június hónapra mentesül a főállású illetve
nem főállású kisadózó után fizetendő tételes adó megfizetése alól. Az
adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a
társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét.

Mentesített tevékenységnek
minősül:

<ul>

<li>a taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),
</li>

<li>a fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR
9602), </li>

<li>a festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334), </li>

<li>az egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és
TESZOR 8690), </li>

<li>a villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321), </li>

<li>a fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR
és TESZOR 9604), </li>

<li>az előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001), </li>

<li>a víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés
(TEÁOR és TESZOR 4322), </li>

<li>a szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR
8622), </li>

<li>az épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és
TESZOR 4332), </li>

<li>a sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR
8551), </li>

<li>a tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és
TESZOR 4391), </li>

<li>az általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR
8621),</li>

<li>a padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333), </li>

<li>a fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR
8623),</li>

<li>az előadó-művészetet kiegészítő tevékenység
(TEÁOR és TESZOR 9002), </li>

<li>az egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR
9319), </li>

<li>a fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610), </li>

<li>a konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
(TEÁOR és TESZOR 8230), </li>

<li>az üdülési, egyéb átmeneti
szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520), </li>

<li>a testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR
9313),</li>

<li>az egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629), </li>

<li>az egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és
TESZOR 5590), </li>

<li>a szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 9200),
</li>

<li>az idősek, fogyatékosok szociális ellátása
bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810) </li>

<li>a szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510)</li>
</ul>

A  kisadózó vállalkozás
a  2020. március 1-je előtt esedékessé vált Katv. szerinti adótartozását
a  veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő
részletben – az  egyes részleteket a  tárgyhó 12.  napjáig – fizetheti
meg. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a  2020. március 1-jétől a 
veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónapig és a részletfizetés
időtartamára az adótartozásra pótlékot nem számít fel. Ha az adózó
az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor az ezen
kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a  tartozás egy összegben
esedékessé válik. Ebben az  esetben a NAV a  tartozás fennmaradó
részére – a 2020. március 1-jéig terjedő időszakra felszámított késedelmi
pótlékon felül – 2020. március 1-jétől késedelmi pótlékot számít fel.

Turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettek kedvezménye

Annak a turizmusfejlesztési
hozzájárulásra kötelezettnek, amelynek a turizmusfejlesztési hozzájárulást

<ul>

<li>negyedévente kell bevallania, a 2020. április
20-áig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti,</li>

<li>évente kell bevallania, a 2021.február 25-éig benyújtandó
bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti, és a 2020. július
1. és 2020. december 31. közötti</li>
</ul>

időszakra vonatkozó
turizmusfejlesztési hozzájárulást kell megállapítania, bevallania és
megfizetnie.

<a name="1"></a>[1] A
koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében
szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet
közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló
61/2020. (III.23.) Korm. rendelet alapján.

<a name="2"></a>[2] A társadalombiztosítás
ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény.

<a name="3"></a>[3] Tbj.
4. § d) pont.

<a name="4"></a>[4] A megváltozott
munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CXCI. törvény

<a name="5"></a>[5] A
kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012.
évi CXLVII. törvény
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<referenceURL>nav/ado/kata/Adozasi_konnyitesek_a20200325.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="17129077">
<title>Új egészségbiztosítási pénzbeli ellátás: örökbefogadói díj</title>
<url>nav/ado/jarulek/Uj_egeszsegbiztositas20200205.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1580896320000">
<year>2020</year>
<month>2</month>
<day>5</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>52</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1580897703190">
<year>2020</year>
<month>2</month>
<day>5</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>15</minute>
<sec>3</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Új egészségbiztosítási pénzbeli ellátás 2020. január 1. óta az örökbefogadói 
díj
<link anchor="1">
<text>1</text>
</link>
.

Erre az jogosult, aki

<ul>

<li>

biztosított, és 
</li>

<li>

a 2. életévét betöltött gyermeket (vagy ikrek esetén a 3. életévüket betöltött 
gyermekeket) örökbefogadás céljából nevelésbe vette és
</li>

<li>

az ezt megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt, és
</li>

<li>

a gyermeket a gondozásba vétel időpontja előtt legalább egy éve nem neveli folyamatosan 
a saját háztartásában.
</li>
</ul>

Az örökbefogadói díj a gyermek nevelésbe vételének napjától számított 168. napig 
jár.

Egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki örökbefogadói díjban részesül. Az örökbefogadói 
díjból a kifizető kizárólag személyijövedelemadó-előleget von le, nyugdíjjárulék 
nem terheli.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

<a name="1"></a>1 A kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló 1997.
évi LXXXIII. törvény

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>örökbefogadói</item>
<item>díj</item>
<item>egészségbiztosítás</item>
<item>pénzbeli</item>
<item>ellátás</item>
</searchkeywords>
</article>
</contents>

Változtak a rendezett munkaügyi kapcsolat feltételrendszerének szabályai 2021.04.27.

Mezőgazdasági őstermelői tevékenység 2021-ben Gyakran ismételt kérdések2021.03.08.

Minimálbér, garantált bérminimum2021.03.01.

Megemelt minimálbér és garantált bérminimum az adójogviszonyokban – gyakorlati kérdések és válaszok2021.02.12.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege2021.02.05.

Kinek és mit kell tennie, hogy tajszáma érvényes maradjon?2021.01.29.

Már nem vonatkozik a járulékfizetési alsó határ a CSED-en lévőkre2021.01.29.

2020/10. Adózási kérdés - A biztosítási kötelezettség alóli mentesülés esetének értelmezése2021.01.06.

Fizetendő járulékok 2021. január 1-jétől2021.01.06.

Az eBEV Portálon lekérdezhetők az egyszerűsített foglalkoztatásra, a háztartási munkára, a diákmunkára és a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek által foglalkoztatottakra vonatkozó bejelentések adatai is2020.12.10.

Magyarország 2020. december 1-jén hatályos szociálpolitikai- és szociális biztonsági egyezményei2020.12.01.

Jövőre változik az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke2020.11.20.

Tájékoztatja a NAV az egészségügyi szolgáltatási járulékkal tartozókat2020.10.20.

A napokban levelet küld a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azoknak, akik hónapok óta tartoznak az egészségügyi szolgáltatási járulékkal.

Munkáltatóknak! A munkaviszonyban foglalkoztatott járulékfizetési alsó határa2020.09.10.

Gyakran ismételt kérdések2020.09.08.

A nyugdíj mellett munkát végzők járulékmentessége2020.07.06.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének változásai2020.07.02.

Fizetendő járulékok 2014-20202020.07.01.

Adózási könnyítések a veszélyeztetett ágazatokban2020.03.25.

Új egészségbiztosítási pénzbeli ellátás: örökbefogadói díj2020.02.05.

1 / 3 Következő >>

Határidők

2021. május

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
					1	2
3	4	5	6	7	8	9
10	11	12	13	14	15	16
17	18	19	20	21	22	23
24	25	26	27	28	29	30
31

ADÓtraffipax

Tudjon róla!
Segíthet!

Mentorálás

BREXIT
információk

SZOLGÁLTATÁSOK

Megyei
rendezvények

Alkalmazható üzemanyagárak

május (Ft/l)
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin	428
Gázolaj	438
Keverék	466
LPG autógáz	273

Bővebben

EU támogatások

A NAV weboldalai szerzői jogvédelem alatt állnak.
A honlapon szereplő információk változatlan tartalommal és formában szabadon terjeszthetők.

1054 Budapest, Széchenyi u. 2. - Telefon: +36 (1) 428-5100 - Fax:+36 (1) 428-5509

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
					1	2
3	4	5	6	7	8	9
10	11	12	13	14	15	16
17	18	19	20	21	22	23
24	25	26	27	28	29	30
31

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
					1	2
3	4	5	6	7	8	9
10	11	12	13	14	15	16
17	18	19	20	21	22	23
24	25	26	27	28	29	30
31

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
					1	2
3	4	5	6	7	8	9
10	11	12	13	14	15	16
17	18	19	20	21	22	23
24	25	26	27	28	29	30
31