A NAV az ellenőrzései során számos esetben tapasztalta, hogy az általános forgalmi adóban alanyi adómentességet választó adóalanyok figyelmét elkerüli, hogy egyes esetekben őket is áfafizetési kötelezettség terheli függetlenül attól, hogy az alanyi adómentes értékhatárt (12 millió forint [1]) nem lépték át.

Az alanyi adómentes adóalany főszabályként (azaz alanyi adómentes minőségében eljárva) a mentesség időszakában adófizetésre nem kötelezett, az általa teljesített ügyletek során nem számít fel általános forgalmi adót[2]. Ezzel együtt az előzetesen felszámított adó levonására sem jogosult, azaz például a befogadott számlák áfatartalmát nem helyezheti levonásba. Vannak azonban bizonyos kivételes ügyletek, amelyek esetében az alanyi adómentes vállalkozást –adómentes státuszától függetlenül – adókötelezettség terheli.

Ilyen eset például, ha az alanyi adómentes adózó az áfatörvény 19. §-a szerinti Közösségen belüli termékbeszerzése ellenértékének – éves szinten, adó nélkül számított – összege a 10 ezer eurót meghaladja[3]. Ekkor nem járhat el alanyi adómentes minőségében, tehát a közösségi termékbeszerzés után belföldön adófizetési kötelezettség terheli.

Fontos megjegyezni, hogy 10 ezer eurós értékhatár alatt nem kell adót fizetnie, ami azt jelenti, hogy a közösségi adószámát az értékhatár alatti közösségi termékbeszerzések során nem kell megadnia a partnerének. Ennek hiányában a partner a saját tagállamában alkalmazandó adómértékkel számláz, és őt terheli a saját országa szerinti adóbevallási és -fizetési kötelezettség.

Az áfatörvény megadja továbbá a lehetőséget az alanyi mentes adóalanyok részére, hogy választásuk szerint a 10 ezer eurós értékhatár el nem érése esetén is az általános szabályok szerint járjanak el – azaz a mentességi értékhatár alatt teljesített Közösségen belüli beszerzésük esetén is belföldön, saját nevükben fizessék meg az általános forgalmi adót – feltéve, hogy ezt a választásukat előzetesen jelzik a NAV-nak[4].

A gyakorlatban problémát jelent, hogyan kell eljárni abban az estben, amikor a közösségi adószámmal rendelkező alanyi adómentes adóalany, aki sem a 10 ezer eurós értékhatárt nem lépte át, sem pedig az értékhatár alatti közösségi beszerzések kapcsán történő áfafizetést nem választotta, alanyi mentes minőségében kíván eljárni, azonban a termék Közösségen belüli beszerzése kapcsán a közösségi adószámát megadja a termék értékesítőjének, aki annak figyelembevételével jár el (tehát a partner feltünteti a számlán a közösségi adószámot, és áfamentesen állítja ki a számlát). Ebben az esetben úgy kell tekinteni az alanyi mentes adóalanyt, mint aki élt a választási jogával. Az alanyi adómentes adóalanynak ekkor Magyarországon be kell vallania és meg kell fizetnie a magyar áfát.

Az alanyi adómentesség időszakában keletkezett, előzetesen felszámított adó levonására – bizonyos kivételektől eltekintve – az alanyi adómentes adóalany akkor sem jogosult, ha nem alanyi adómentes minőségében járt el, így nem helyezheti levonásba a Közösségen belüli beszerzések után felszámított áfát sem[5].

A fentiekben felsorolt esetekben az ’A60 jelű adatlapon adatszolgáltatást is kell teljesíteni.

További segítséget nyújthat a témában a NAV honlapjáról letölthető 17. számú a „A különleges adózói körnek az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal létesített - közösségi kereskedelemmel kapcsolatos - ügyleteire vonatkozó alapvető áfa-szabályok” című információs füzet.

[1] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 188. § (2) bekezdés
[2]  Áfatörvény 187. § (2) bekezdés
[3] Áfatörvény 20. § (1) bekezdés d) pont, 20.§ (2) bekezdés, Áfa tv. 193. § (1) bekezdés e) pont
[4] Áfatörvény 20. § (5) bekezdés
[5] Áfatörvény 195. §, 196. §