Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
2007. évi adózási folyamatok az szja, eva és társasági adó bevallások jellemzői alapján
2008.10.02.

Archív: 2010.07.31.

I. A MAGÁNSZEMÉLYEK 2007. ÉVI JÖVEDELEMADÓZÁSÁNAK JELLEMZŐI

 

I.1. A BEVALLÓI LÉTSZÁM ALAKULÁSA

A szeptember elejéig feldolgozott bevallások  számbavétele alapján  2007. évről az előző évinél 86 ezer fővel több, megközelítőleg 4 millió 500 ezer magánszemélyt érintő adóbevallás, munkáltatói elszámolás és adóhatósági adómegállapítást kérő nyomtatvány érkezett.

Az alkalmazott elszámolási módok összetételében a tavalyi évhez hasonlóan újra növekedett az önbevallók aránya, s ezzel elérte a 79%-os részarányt. Az előző évinél közel 203 ezer adózóval többen éltek az önbevallás lehetőségével a munkáltatón keresztül elszámoló kör 113 ezer fős és az adóhatósági megállapítás 4 ezer fős mérséklődésével párhuzamosan.

 

I.2. AZ ÖSSZEVONT JÖVEDELMEK ALAKULÁSA

A 2007-es adóévben az adóalanyok közel 7.972 milliárd Ft összevont jövedelmet vallottak be, ami 1.031 milliárd Ft-tal haladja meg a 2006. évi hasonló adatot.

A bérdinamikán látszólag messze túlmutató növekedési ütemet elsősorban a nyugdíjjövedelem összevont jövedelembe történő visszakerülése okozta, ami 481 milliárd Ft-tal emelte meg a teljes összevont jövedelem volumenét. (Az ezzel együtt számított növekmény 14,8%-os dinamikának felel meg a két esztendő viszonylatában.)

A két év adata összehasonlíthatóbb nyugdíjjövedelem nélkül számítva. Így az összevont jövedelem növekménye 549 milliárd Ft lenne, ami 7,9%-os növekedési dinamikának felel meg.

A nem önálló tevékenységből származó jövedelmek csoportja a 2007-es esztendőben 89%-os részarányt képviselnek az összevont jövedelem egészében, melyen belül kiemelkedik a munkaviszonyból származó bérek szerepe. A nyugdíjjövedelem nélkül számított 549 milliárd Ft-os növekményből 444 milliárd forint a munkaviszonyból származó bérek kategóriájához köthető, mely részben a munkajövedelmet elérő kör 29 ezer fős bővülésének köszönhető.

A munkaviszonyból származó bérjövedelem egy főre jutó átlaga 2007-ben 6,3 százalékos emelkedés révén megközelítette a havi 149 ezer, éves szinten az 1.783 ezer Ft-ot. (2006-ban átlag havi 140 ezer, éves szinten 1 millió 677 ezer Ft volt.)

 

I.3. KEDVEZMÉNYJELLEGŰ TÉTELEK JELLEMZŐI

2007. évben összesen 459,5 milliárd Ft értékben számoltak el a bevalló személyek adókötelezettséget csökkentő tételeket, ami 60 milliárd Ft-tal haladja meg a 2006-os bázis esztendő hasonló adatát.

Ha az adóterhet nem viselő járandóságok számbavételétől az összehasonlított adóévekben egységesen eltekintünk, akkor az egyéb kedvezmények 36 milliárd Ft-os csökkenését mutatják az adatok.

E csökkenés három fontos tényezőre vezethető vissza:

  • A 2007. évtől megszűnt a felnőttképzés és számítástechnikai berendezések beszerzésének kedvezménye, a szellemi tevékenységekkel összefüggésben igénybe vehető kedvezmény, valamint a lakáscélú hitelek törlesztése után járó adókedezmény. (Az utóbbinál a megszűnéssel egyidejűleg érvénybe lépő átmeneti szabályok értemében a korábbi jogosultak még a régi szabályok szerint vehetik igénybe a kedvezményt. A kieső jogcímek összességében közel 17 milliárd Ft-os csökkenést okoztak a kedvezmények volumenében 2006.-hoz képest.

  • Az élet- és nyugdíjbiztosítás kedvezményének összegét az újonnan bevezetett szigorúbb jövedelem korlát mérsékelte 1,7 milliárd Ft-tal.

  • A törvényi változásokkal közvetlenül nem érintett adójóváírást az előző évvel szemben 105 ezerrel kevesebb, 2 millió 742 ezer személy vette igénybe közel 18,2 milliárd Ft-tal alacsonyabb, 251,2 milliárd Ft-os összegben. Magyarázatul szolgál, hogy a két év viszonylatában szinten maradó jogosultsági határt sokan átlépték a bérszínvonal egy esztendő alatt bekövetkezett emelkedése miatt.

A kedvezményjellegű tételek csoportjából az egyetlen  növekedést az adóterhet nem viselő járandóságok adója miatt a számított adóból levont tételeknél találhatjuk meg, melyet nyugdíjjövedelemet érintő törvényi változás magyaráz. (A nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, így utána az adótábla alapján számított adó összegét levonásba lehet helyezni a törvényi szabályozás értelmében.) 2007-ben 532 ezer fővel több személy, az előző évi adatot 96 milliárd Ft-tal meghaladó összegben vett igénybe számított adót csökkentő tételt. 

 

I.4. ÖSSZEVONT JÖVEDELMEK, KEDVEZMÉNYEK ÉS AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG SÁVOS BONTÁSBAN 

A 2007. évről az összevont jövedelmet elérő kör 23%-a, 1 millió 43 ezer adózó vallott be az éves szintű minimálbérnek megfelelő vagy annál alacsonyabb összevont adóalapot, így a 2007. évi minimálbér alatt keresők létszáma jelentősen, 164 ezer fővel kevesebb az egy évvel korábbinál.

A magasabb jövedelemkategóriákba tartozók száma és aránya ugyanakkor bővülni tudott.

2007. évben 2 millió Ft feletti összevont jövedelmet az adózók 26,2%-a, 1.179 ezer fő ért el, akik az elért összevont jövedelem értékében 59,3%-os és a bevallott személyi jövedelemadó kötelezettségen belül 79,6%-os arányt képviseltek.

A közel 140 ezer főből álló, 6 millió Ft feletti éves jövedelmet realizáló csoportnál pedig az összes teher 29,8%-a csapódott le.

Az összes bevalló 19,6%-a, 884 ezer – a tavalyinál 63 ezer fővel több - adóalany nem élt egyetlen kedvezmény igénybevételének lehetőségével sem.

Lényeges változás, hogy 2007-ben 249 ezer fővel, 3 millió 663 ezerre emelkedett az adó fizetésére kötelezettek száma. A számottevő növekedés hátterében az áll, hogy

  • egyrészt az adójóváírások elsőként a 2007-es évben nem fedezik a minimálbér után felszámított adó teljes összegét,

  • másrészt a nyugdíj jövedelem megjelenése és a kedvezmények szigorítása is növelte az adókötelezettséggel rendelkezők létszámát.

 

I.5. ÖSSZEVONT JÖVEDELEM ADÓTERHELÉSE 

A 2007. évi összevont jövedelmek adóterhelését a kedvezményekkel csökkentett számított adó és az alapul szolgáló összevont jövedelem hányadosaként kalkuláltuk.

Ezzel a számítási metodikával minden sávos jövedelemkategóriát a terhelés mérséklődése jellemezte, ami egyes jövedelemsávokban akár 1-2% közötti teher csökkenést is eredményezett.

A fenti módszerrel országos szintre számított átlagos adóteher a 2006. évi 18,9%-ról a tárgyévben 18,6%-ra csökkent.

 

I. 6.  A KÜLÖN ADÓZÓ JÖVEDELMEK ALAKULÁSA

A 2006. évre bevallott 745 milliárd Ft összegű külön adózó jövedelemnél a 2007-es adóévben lényegesen több, 941 milliárd Ft összegű jövedelem keletkezett az előző évinél 152 ezer fővel több, azaz 511 ezer személynél.

A növekmény a kapcsolódó adókötelezettség összegében is megmutatkozik, hiszen a 2006-os 154 milliárd Ft-os SZJA kötelezettség 185 milliárd Ft-ra emelkedett az adott jogcímek tekintetében.

A 2007-es adóévben a külön adózó jövedelmek 27,7%-a ingatlan adásvételből, 34,4%-a osztalékjövedelemből, 8,6%-a árfolyamnyereségből és 11,1%-a az eredménytartalékból teljesített kifizetések kedvezményes jövedelemből származott.

A 2007. esztendőben jelentkező jövedelemtöbblet tekintélyes része, 105 milliárd Ft a tárgyévben átmeneti jelleggel bevezetett eredménytartalék kifizetés és tagi kölcsön elengedés miatt keletkező jövedelem kifizetések kedvezményes 10%-os adókötelezettségéhez kapcsolódik. Ez a jogcím 11 milliárd Ft összegű adókötelezettséget keletkeztetett 24 ezer magánszemélyhez köthetően.

A 2007. évi jövedelem növekményből jelentős mértékben vette ki a részét az osztalék jövedelem, amely a bázis évhez képest a jövedelem 70 milliárd Ft-os, a kapcsolódó adóteher közel 13 milliárd Ft-os emelkedését hozta.

A külön adózó jövedelmet bevallók létszámának növekményében a fő szerepet az egyéni vállalkozók játszották, hiszen ilyen jogcímen fizetendő adókötelezettségről a 2006. évi 118 ezer fő több mint kétszerese, 252 ezer adózó adott számot. A bevallott adókötelezettség emelkedése a bevallói létszámnál lényegesen kisebb volt, hiszen az csak 20%-kal 25 milliárd Ft-ra növekedett. A jogcímet érintő jelentős átrendeződés hátterében az egyéni vállalkozók minimum adóalapról szóló nyilatkozatának bevezetése állhat, mely sokakat ösztönzött a minimálisan elvárt adókötelezettség bevallására.

Az elért jövedelem mérséklődését eredményezte a 2007. év az árfolyamnyereség, a vállalkozásból kivont jövedelem és az ingatlan bérbeadás tekintetében. Ugyanakkor a tőzsdei ügyletekből, ingatlan értékesítésből és ingatlan bérbeadásból elért jövedelmek az előző évhez képest emelkedtek.

 

I.7. A KÜLÖNADÓ

2007. évben 6 748 850 Ft feletti jövedelem esetén a magánszemélyeknek és az egyéni vállalkozóknak különadót kellett vallani és fizetni, aminek a mértéke 4%.

2007. évre 283 ezer fő vallott különadót.

A bevallásban feltüntetett különadó összege 25 milliárd 180 millió Ft, egy főre jutó összege 89 ezer Ft/ fő

 

I. 8. TOP JÖVEDELMEK JELLEGZESSÉGEI 

A 2007. évben realizált legnagyobb összevont jövedelem 1,7 milliárd Ft-ot tett ki, ami több mint 1,2 milliárd Ft-tal elmarad a 2006. évben bevallott legnagyobb összevont jövedelemtől. A legnagyobb munkaviszonyból származó jövedelem 1 milliárd Ft-ot  meghaladó összegű volt.

A 2007. évi legnagyobb forrásadós jövedelem 2,7 milliárd Ft volt, ami 34 millió Ft-tal meghaladja a 2006. év legnagyobb forrásadós jövedelmét. A legnagyobb osztalékjövedelem 2 milliárd Ft, a legnagyobb árfolyamnyereség 1,6 milliárd Ft.

 

II. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓK 2007. ÉVI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ BEVALLÁSÁNAK KIEMELT JELLEMZŐI

A 2007-es esztendőt érintően 288,9 ezer egyéni vállalkozó számolt el vállalkozásából származó jövedelméről (92 százalék tételes költségelszámoló, 8 százalék átalányadózó).

A tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozók 2007. évben 2.008 milliárd Ft árbevételt realizáltak, ami 0,6%-kal haladja meg az előző évit. A csekély növekedésben döntő szerepet játszik, hogy az elemzés alapját képező állomány mintegy tizenegyezer fővel kisebb. A tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozók árbevételi teljesítményének több mint 42%-a kereskedelemből származott.

Az egy főre jutó árbevétel összege 7,6 millió Ft, ami 430 ezer forinttal magasabb mint az előző évben, azonban az egyéni vállalkozók mintegy háromnegyede továbbra is 5 millió forint alatti éves bevételt realizált.

Az elszámolt összes költség 1.976,2 milliárd forint volt, melynek szerkezete csak jelentéktelen mértékben változott.

2007. évben az egyéni vállalkozók 57,1% zárta nyereséggel a gazdálkodási évet. Súlyuk a bázis évhez képest 13,8 százalékpontos növekedést mutat. A veszteségesek 29,3%-os részaránya ugyanakkor 7,1 százalékponttal csökkent.

A 2007-es adóév egyik meghatározó új eleme volt az ún. minimum adóalap kötelezettség, ami az adózói magatartást több vonatkozásban jelentősen befolyásolta. 44%-ot meghaladó volt azok aránya, akiknek jövedelme bevallási nyilatkozatuk szerint nem érte el a jövedelem-minimumot, de az új szabályok szerinti számítást (adózást) választották (118 ezer fő). A minimum adóalap alól mentes kört leszámítva a kötelezettek gyakorlatilag teljes létszámban vállalták az „elvárt adó” megfizetését. A vállalkozói szja-t vallók száma így a 2006.évi 78 ezer főhöz képest közel két és félszeresére növekedett (196 ezer fő).

A vállalkozói szja kötelezettségben közel 1 milliárd forint keletkezett a minimum  adóalap szabályának életbelépése miatt.

 

III. AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ KIEMELT JELLEMZŐI A 2007. ÉVI BEVALLÁSOK ALAPJÁN

A 2007-es esztendő volt az első, amelyben a 15-ről 25%-ra történt adókulcsemelés valamint a kötelező év végi feltöltés hatása teljes évben érvényesült.

A módosult feltételek az eva iránti érdeklődést érzékelhetően nem befolyásolták. (A 2007. év végén működő evás adóalanyok száma a korábbi évekkel közel azonos, meghaladja a 98 ezret, 53%-uk társas vállalkozás.) Az összes evás vállalkozás 23%-a tartozik a számviteli törvény hatálya alá.

Az eva hatálya alá tartozó adóalanyok összesített árbevétele közel 620 milliárd forint volt, ami a bázis évitől 6,8%-kal kevesebb. A realizált bevételek az egyéni és társas vállalkozások között egyharmad-kétharmad arányban oszlanak meg. Továbbra is az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás tevékenységi köreinek kiemelt szerepe jellemző (létszám 62 százaléka, bevételi teljesítmények kétharmada).

A gazdasági teljesítmények fajlagos összege közel 6,4 millió forint volt. Ezen belül az egyéni vállalkozók 4,5, a társas vállalkozások pedig 8,0 millió forintos átlagot értek el.

Az eva adóalanyok mintegy kétötöde 2,5 millió forint alatti, 57 százaléka 5 millió forint alatti éves bevételt ért el. A legalacsonyabb sávokba tartozók aránya kissé növekedett.

 

IV. A TÁRSASÁGI ADÓ BEVALLÁST BENYÚJTÓ VÁLLALKOZÁSOK 2007. ÉVI ADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI

339 ezer darab - a gazdasági teljesítményt hűen tükröző, értékelhető - bevallás került összesítésre, ennek 98%-a kettős könyvvezetést folytató társaság. 1%-a egyszeres könyvvezetést folytató szervezet, aki vállalkozási tevékenységet is folytat. Az egyszeres könyvvezetést folytató adózói körből 4 810 adóbevallás került feldolgozásra. A 2007. december 31.-én eltérő üzleti év szerint működő társaságok 641 db bevallással részesednek a kettős könyvvitelt benyújtók bevallásaiból. Az egyszeres könyvvitelt vezető és eltérő üzleti éves vállalkozások bevallásainak aránya mindössze 2 %, ezért tájékoztatónk a naptári évvel azonos üzleti éves, kettős könyvvitelt vezető vállalkozások bevallásainak nemzetgazdasági teljesítményeit mutatja be, kiemelve és gazdálkodási nagyság szerinti alakulását.

 

IV.1. A BEVALLÁSOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA 

333 557 db kettős könyvvezetést folytató naptári évvel azonos üzleti éves vállalkozás bevallása szerepel a társasági adóbevallásokból elkészített Gyorsjelentésben, közel azonos számban, mint elmúlt évben. (Ez a kiadvány az APEH által a bevallási adatokból minden évben összeállított, az APEH honlapjára felkerülő statisztikai gyűjtemény.)

A vállalkozások koncentrációjának növekedésére utal, hogy némileg csökkent a kisvállalkozói kategóriába sorolt adózók létszáma, ugyanakkor mérsékelten emelkedett a középvállalkozások és jelentősen nőtt a nagyvállalkozók száma.

 

IV.2. A BEVÉTELEK ALAKULÁSA 

2007-ben a társas gazdálkodók üzemi, üzleti tevékenységből származó összes bevétele 68.443 milliárd Ft volt, 6,4%-kal több mint előző évben. Ebből 64.430 milliárd Ft-ot, a bevételek 94,1%-át a nettó árbevétel teszi ki.

Az összes vállalkozás 2,4%-át kitevő nagyvállalkozások realizálták az elmúlt évben a nettó árbevétel 56%-át.  Ezen adóalanyok által elért nettó árbevétel 36 260 milliárd Ft volt 2007-ben, mely összeg 8,6%-kal több mint előző évben. A növekedés több mint 2 százalékponttal haladja meg a teljes nemzetgazdaságban mért 6,2 %-os dinamikát.

A mikrovállalkozások nettó árbevétel növekedése alacsonyabb volt, mint nemzetgazdasági átlag. A dinamika itt alig 2,4%-ot ért el, az árbevétel 13%-a keletkezett ebben a szférában.

A nettó árbevétel 73%-át, 47 025 milliárd Ft-ot belföldi relációban érték el a gazdasági társaságok.

Exportból 17.405 milliárd Ft-ot realizáltak a társas vállalkozások, mely több mint 13%-kal haladja meg a 2006. évi export teljesítményt. Az exportáló vállalkozások száma a társas gazdálkodók 7,4%-át teszi ki.

 

IV.3. A KÖLTSÉGEK ALAKULÁSA

A költségek és ráfordítások 2007. évi összege 65.855 milliárd Ft, mely a – a bevételek növekedési ütemétől 0,4 százalékponttal elmaradva – 5,8%-kal emelkedett a bázishoz képest.

A ráfordítások között továbbra is a legnagyobb részarányt az anyagjellegű ráfordítások képezik, a 2006. évi értékhez képest közel 5,5%-os növekmény mellett.

A személyi jellegű ráfordítások 10,6 %-os növekedése meghaladja a költségek és ráfordítások együttes emelkedésének ütemét. A személyi jellegű ráfordításokon belül a bérköltség és járulékai 10% körüli növekedést mutatnak, míg a kisebb súllyal jelentkező személyi jellegű kifizetések növekedési üteme közel 13% volt. 

 

IV.4. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY ÖSSZETEVŐI

2007. évben 4.108 milliárd Ft üzemi nyereség és 1.558 milliárd Ft üzemi veszteség mellett 2.549 milliárd Ft üzemi eredmény képződött, mely összeg 22,3%-kal magasabb, mint az előző évben. Az üzemi tevékenység eredményjavulásához hozzájárult az is, hogy a költségek és ráfordítások alacsonyabb mértékben növekedtek, mint a bevételek.

A pénzügyi műveletek eredménye közel 15%-kal növekedett 2006. évhez képest. Az eredményt meghatározó bevételek 7%-kal, míg a ráfordítások ennél alacsonyabb arányban, 3,4%-kal növekedtek bázisévhez viszonyítva. A pénzügyi eredmény az adózás előtti eredmény 36%-a.

A rendkívüli eredmény 44,3%-os növekedése egyes iparágak szerkezetátalakításából adódott, ezt a kiugró növekményt 2007-ben az energetika szektor átalakulása indukálta. A rendkívüli eredmény a teljes eredmény 13%-át adja.

A vállalkozások 2007. évben 4.961 milliárd Ft adózás előtti eredményt (5.941 milliárd Ft nyereség, 980 milliárd Ft veszteség) értek el, 891 milliárd Ft-tal többet, mint 2006. évben.

2007. évben az adózás előtti eredmény alapján a vállalkozások száma a nyereséges adózók felé tolódott, a veszteséges és nulla eredményt kimutató vállalkozások száma jelentős mértékben csökkent, mely mindenképpen pozitívumnak értékelhető.

A nyereséges vállalkozások 16,2%-kal több adózás előtti eredményt mutattak ki, mint tavaly. A veszteséges, vagy „0”-t valló vállalkozások száma csökkent. Az 5%-os csökkenés együtt járt egy megközelítőleg azonos arányú adózás előtti veszteség mérséklődésével.

A vállalkozás mérete alapján a nagyvállalkozásoknál keletkezett az adózás előtti eredmény 61%-a. A középvállalkozásokat kivéve minden kategóriában nőtt az adózás előtti nyereség és csökkent a veszteség tömege. A középvállalkozásokat tekintve a nyereség és a veszteség is csökkent. 

 

IV.5 A JÖVEDELEM(NYERESÉG) MINIMUM ÉRVÉNYESÜLÉSE,  ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNYT MÓDOSÍTÓ TÉNYEZŐK, ADÓKEDVEZMÉNYEK

2007. július 1-től léptek életbe a jövedelem (nyereség) minimumra vonatkozó rendelkezések. Ennek megfelelően az új adóalap megállapítási szabály csak a második félévre vonatkozott. Az első félévben főszabály szerint kellett megállapítani a számított társasági adóalapot.

A több mint 333 ezer adózó által benyújtott bevallás 16%-ának, azaz 54 ezer adózónak nem kellett alkalmaznia a törvény erejénél fogva a jövedelem-(nyereség-) minimum szabályt.

176 ezer adózónak adózás előtti eredménye alapján a számított adóalapja meghaladta a jövedelem-(nyereség-) minimum alapját, így nem kellett alkalmazniuk a szabályt.

Az összes beadott bevallás közel harmadában az adóalapot második félévre jövedelem-(nyereség-) minimum alapján határozták meg az adózók.   Ennek a körnek a negatív adóalapja a –564 milliárd Ft lett volna a szabályozás változása nélkül. A jövedelem-(nyereség-) minimum szabály alkalmazásával a második félévben csak pozitív adóalap került bevallásra, így az első félév nagy negatív adóalapja összességében –186 milliárd Ft-ra változott.

A vállalkozások alig 1 %-a, 3.590 veszteséges vállalkozás döntött úgy, hogy vállalja a nyilatkozattételt és a hagyományos módon állapítja meg adóalapját.

 

IV.10. A TÁRSASÁGI ADÓ ÉS A KÜLÖNADÓ ALAKULÁSA

Az adókedvezmények, az adómentesség és a visszatartott adó figyelembe vétele után 444,5 milliárd Ft társasági adó fizetési kötelezettség keletkezett.

A különadó kötelezettség a vállalkozások nem teljes körét érinti, azt nagyrészt a nagyvállalkozások fizetik. 

Különadót 193 ezer vállalkozás számolt el 162 milliárd Ft összegben.