NAV - Személyi jövedelemadó

Magánszemélyek

Egyéni vállalkozók

Társaságok

Kiemelt adózók

Főlap▶Adó▶Személyi jövedelemadó

Tematikus SZJA oldal

<contents headingid="1309" moderate="true" read="true" title="Személyi jövedelemadó" url="nav/ado/szja" write="true">
<article contentid="18025057">
<title>Szja-visszatérítés</title>
<url>nav/ado/szja/szja_visszaterites/szja_visszaterites20211001.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1634649300000">
<year>2021</year>
<month>10</month>
<day>19</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>15</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1634649411928">
<year>2021</year>
<month>10</month>
<day>19</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>16</minute>
<sec>51</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>

Minden gyermekes szülőnek, aki családi kedvezményre jogosult, visszajár a 2021-ben 
megszerzett jövedelemből levont adó, ekho, illetve katások esetében a 2021-es 
tételes adó negyede.

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
<table border="1" bordercolor="#000000" style="border-collapse: collapse;" width="100%">

<tbody>

<tr>

<a name="friss_infok"></a>Friss információk 
</h1>

Az szja-visszatérítést nem kell visszafizetni

A sajtóban megjelent ellentmondásos
információk pontosítására tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy a 2022. február
15-éig kiutalandó szja-visszatérítést (előleg) nem kell visszafizetni a
bevalláskor (2022. május 20-ig), hiszen akitől év közben szabályosan vonták le
az adóelőlegeket, annak az visszajár.

Az
szja-visszatérítés a családi kedvezményeseknek jár

Nemcsak a családi pótlékra jogosultak kaphatják vissza a
2021-ben befizetett szja-t, mert a visszatérítést
a családi kedvezmény határozza meg.

A gyermeket nevelő szülők adó-visszatérítése annak jár, aki idén
akár csak egy napra is családi kedvezményre (volt) jogosult.

Családi kedvezmény pedig annak jár, aki:

<ul>

<li style="text-align: justify;">gyermek után szülőként családi
pótlékra jogosult,</li>

<li style="text-align: justify;">várandós nő és vele közös háztartásban élő
 házastárs</li>

<li style="text-align: justify;">a családi pótlékra saját jogán jogosult,</li>

<li style="text-align: justify;">rokkantsági járadékban részesül.</li>
</ul>

<a name="tudnivalok_roviden"></a>Tudnivalók röviden 

</h1>

Rendkívüli adó-visszatérítés a gyermekes családoknak!

Minden családi kedvezményre jogosult gyermekes szülőnek jár az adó-visszatérítés. 
A 2021. évi alábbi tevékenységekből származó adó jár vissza:

<ul>

<li>
az önálló és a nem önálló tevékenység, valamint az egyéb jövedelem adója, 
</li>

<li>
az ekhó kétharmada, 
</li>

<li>
a katások utáni tételes adó negyede
</li>
</ul>

legfeljebb a 2020 december havi adatok alapján számolt éves átlagbér adótartalmáig.

A személyi jövedelemadóból eddig is többféle kedvezményt vehettek igénybe a magánszemélyek, 
ezek továbbra is elérhetők.

Visszatérítésként

<ul>

<li>az összevont adóalap utáni személyi jövedelemadónak az igénybe vett kedvezmények 
levonása után fennmaradó összege,</li>

<li>az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) személyi jövedelemadónak 
minősülő része (9,5 százalék) </li>

<li>a katásoknál a tételes adó 25 százaléka</li>
</ul>

jár vissza.

Nem jár visszatérítés a külön adózó jövedelmek (például a lakás eladása, osztalék, 
tőzsdei nyereség) utáni adóból.

A NAV 2022. február 15-ig automatikusan kiutalja a visszatérítést annak a szülőnek, 
akinek a munkabéréből év közben a munkáltató levonja az szja-t, illetve az ekhót.

Az egyéni vállalkozói, őstermelői jövedelmet szerző szülők és azok, akik az összevont adóalapba tartozó jövedelmük után maguk fizetik az szja-t, a bevallásukban kérhetik az adó-visszatérítést.

Kiknek jár a visszatérítés?

A visszatérítés a családi kedvezményre jogosultaknak jár:

<ul>

<li>a gyermekük után családi pótlékra jogosultaknak, tehát a kedvezmény a gyermeket 
közösen nevelő szülők közül mindkettőt megilleti,</li>

<li>a családi kedvezményre magzat után, a várandósság 91. napjától jogosultaknak, 
és a várandós nő házastársának is.</li>
</ul>

Azok a szülők, akik 2021-ben közös háztartásban nevelik gyermeküket, családi 
pótlékra jogosultként igénybe vehetik a visszatérítést, függetlenül attól, hogy 
házasságban élnek, vagy élettársak. Házasságon a bejegyzett élettársi kapcsolatot 
is érteni kell.

A visszatérítés az élettársnak is jár, aki a szülővel és annak gyermekével együtt 
él, ha a gyermek után ő is jogosult a családi pótlékra.

Mekkora összeget jelent a visszatérítés?

A visszafizetés felső határa a 2020 december havi adatok alapján számolt éves átlagbér 
adótartalma, azaz 15 százaléka. Az szja és az ekho szerint adózó szülőknek külön-külön, legfeljebb 
809 ezer forintot térít vissza az állam. A gyermeket nevelő katás vállalkozók 
a 2021-es tételes adójuk egynegyedét kaphatják vissza.

Hogy vehető igénybe a visszatérítés?

Automatikusan

Nincs teendőjük azoknak, akikjogosultak a visszatérítésre és

<ul>

<li>a 2021-ben megszerzett jövedelmükre vonatkozó adatok a munkáltatótól/kifizetőtől és </li>

<li>a kiutaláshoz szükséges belföldi bankszámlaszám vagy postai cím a családi pótlék folyósítási adatokból</li>
</ul>

a NAV rendelkezésére áll. A NAV számukra 2022. február 15-ig automatikusan utalja 
a visszatértést.

Nyilatkozat benyújtásával

A katások és azok, akiknek a kiutaláshoz szükséges adatait nem ismeri a NAV, 
2021. december 31-ig nyilatkozatot tehetnek. Ha határidőben nyilatkoznak, 2022. február 15-ig ők is megkapják a visszatérítést.

Aki határidőben nem nyilatkozik, a visszatérítést a személyijövedelemadó-bevallásban 
érvényesítheti.

A nyilatkozatot a „VISSZADO” nyomtatványon 2021. október 31-től december 31-ig 
lehet elektronikus úton vagy papíron megtenni.

Adóbevallásban

Azoknak a jogosultaknak, akiknek a jövedelméről a NAV-nak nincs információja, például az egyéni vállalkozói, őstermelői jövedelmet szerző szülőknek és azoknak, 
akik az összevont adóalapba tartozó jövedelmük után maguk fizetik az szja-t, automatikusan 
nem utal a NAV, ők önállóan elkészített bevallásukban igényelhetik a visszatérítést.

Miből derül ki, hogyan számolta ki a NAV a visszatérítést?

A NAV a visszatérítést 2022. február 15-ig kiutalja és azt az érintettek bevallási tervezetében feltünteti, így követhető a számítás.

Részletes információk

A gyermeket nevelő magánszemélyek adó-visszatérítéséről szóló kormányrendelet 
alapján részletezett szabályokat és a teendőkre vonatkozó tájékoztatást elolvashatja 
a NAV honlapjának Szja-visszatérítés rovatában.

<h1 align="center">

<a name="tudnivalok_reszletesen"></a>Tudnivalók részletesen 
 

</h1>

A gyermeket nevelő szülők adó-visszatérítése

A gyermeket nevelő magánszemélyek a 2021-ben megszerzett összevont adóalapba tartozó 
jövedelmük utáni személyi jövedelemadót (szja), valamint az egyszerűsített közteherviselési 
hozzájárulást (ekho), a katások a 2021. évi tételes adó negyedét kaphatják vissza, legfeljebb a 2020 december havi adatok alapján számolt éves átlagbér adótartalmáig.
<link anchor="_ftn1">
<text>
[1]
</text>
</link>

Kinek jár az adó-visszatérítés?

Az adó-visszatérítés annak jár, aki:

1.) 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult
<link anchor="_ftn2">
<text>
[2]
</text>
</link>
 és 2021-ben összevont adóalapba
<link anchor="_ftn3">
<text>
[3]
</text>
</link>
 tartozó jövedelmet, például munkabért, megbízási díjat, ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet, 
őstermelői jövedelmet szerez, vállalkozói kivétet számol el. A visszatérítés a 
külön adózó jövedelmek (például a lakás eladása, osztalék, tőzsdei nyereség) utáni 
adóból nem jár.

Családi kedvezményre jogosultként
<link anchor="_ftn4">
<text>
[4]
</text>
</link>
 az kaphat adó-visszatérítést, aki:

<ul>

<li>gyermek után szülőként családi pótlékra jogosult,</li>

<li>
várandós és a várandós nő közös háztartásban élő házastársa,</li>

<li>a családi pótlékra saját jogán jogosult,</li>

<li>rokkantsági járadékban részesül.</li>
</ul>

Azok a szülők, akik 2021-ben közös háztartásban nevelik a gyermeküket, családi 
pótlékra jogosultként igénybe vehetik a visszatérítést, függetlenül attól, hogy 
házasságban élnek, vagy élettársak. Házasság alatt a bejegyzett élettársi kapcsolatot 
is érteni kell.
<link anchor="_ftn5">
<text>[5]</text>
</link>

Családi kedvezményre jogosult az az élettárs is, aki a szülővel és annak gyermekével 
együtt él, ha a gyermek után ő is jogosult a családi pótlékra.
<link anchor="_ftn6">
<text>[6]</text>
</link>

A családi pótlékra egyedülállóként jogosult szülőnek is jár az adó-visszatérítés.

Azok az elvált szülők, akik közös gyermekeiket felváltva gondozzák és emiatt 
50-50 százalékban kapják a családi pótlékot, és ugyanilyen arányban érvényesíthetik 
a családi kedvezményt, mindketten (teljes összegben) jogosultak az adó-visszatérítésre.

A visszatérítés a családi kedvezményre jogosultnak akkor is jár, ha családi kedvezményt 
nem érvényesít, vagy azt nem ő veszi igénybe.

2.) 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult és a közteherfizetési 
kötelezettségét az ekho szabályai szerint teljesíti.

3.)A kisadózóként bejelentett magánszemélynek, aki 2021. év bármely napján családi 
kedvezményre lenne jogosult.

Ha egy családban mindkét szülő jogosult családi kedvezményre és mindketten rendelkeznek 
a visszatérítés alapját képező jövedelemmel, vagy bejelentett kisadózók, akkor 
az adó-visszatérítés külön-külön mindkét szülőnek jár.

Mennyi az adó-visszatérítés összege, van-e felső határa?

Az adó-visszatérítés összege

<ul>

<li>az összevont adóalapba tartozó jövedelmet szerző magánszemélynél az adóalapkedvezmények 
levonása után megállapított adóalap 2021. évi adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része,</li>

<li>az ekhós jövedelemmel rendelkező magánszemélynél a 2021. év tekintetében tőle levont ekhónak az szja része (9,5 százaléka),
<link anchor="_ftn7">
<text>[7]</text>
</link>

</li>

<li>a kisadózónál a 2021. évre rá tekintettel a kisadózó vállalkozást terhelő tételes adó
<link anchor="_ftn8">
<text>
[8]
</text>
</link>
 negyede,
</li>
</ul>

de felső határa legfeljebb a 2020. decemberi adatok alapján számolt éves átlagbér és a 15%-os adókulcs 
szorzata ezer forintra kerekítve, azaz 809 000 forint.
<link anchor="_ftn9">
<text>[9]</text>
</link>

Ha a magánszemély összevont (az adóalap-kedvezmények levonása után megállapított) 
adóalapja utáni adó legalább egy forint, de az ezer forintot nem éri el, akkor 
a visszatérítés összege ezer forint.

Ha a kisadózó vállalkozás a veszélyhelyzet miatt 2021. március és április hónapra 
mentesült a tételes adó alól, akkor az adó-visszatérítés kiszámításakor ez a kéthavi 
összeg nem vehető figyelembe.
<link anchor="_ftn10">
<text>[10]</text>
</link>

Ha a magánszemély az szja-ból és az ekhóból is jogosult az adó-visszatérítésre, 
akkor ennek együttes összege nem haladhatja meg a felső határt.

Ha pedig a magánszemélynek az szja, az ekho és a kata tekintetében is visszajár 
a kedvezmény, akkor ezek együttes összege szintén nem lehet több, mint a felső 
határ.

Hogyan érinti az adó-visszatérítés a szja-kedvezményeket?

Az adóalapot csökkentő kedvezmények (négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, 
személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi kedvezmény) évközi érvényesítésekor 
a kedvezményekkel csökkentett adóalapból a munkáltató, kifizető által levont 
adóelőleg jár vissza a jogosultnak.

Az adó-visszatérítés az összevont adóalap adóját csökkenti le, ezért ha emiatt 
az nulla lesz, a magánszemély nem tehet rendelkező nyilatkozatot (önkéntes kölcsönös 
pénztári nyilatkozatot, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot, nyugdíjbiztosítási 
nyilatkozatot).

Az adó 1+1 százalékára vonatkozó rendelkezés az adó-visszatérítés figyelembe 
vétele nélkül megállapított adó összegére tehető meg.

Hogyan érinti az adó-visszatérítés a katások ellátásait?

A főállású kisadózók társadalombiztosítási ellátásra (például táppénz), és álláskeresési 
ellátásra való jogosultságát a visszatérítés nem érinti.

Hogyan vehető igénybe az adó-visszatérítés?

Az adó-visszatérítéshez a magánszemély háromféleképpen juthat hozzá:

1.) Kiutalás automatikusan

a.) automatikusan

A magánszemélynek nincs teendője, automatikusan utalja ki az adó-visszatérítést 
kedvezmény-előlegként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2022. február 15-éig annak a jogosultnak, aki 2021-ben

<ul>

<li>munkáltatótól, kifizetőtől származó, az összevont adóalapba tartozó jövedelmet 
– munkabért – szerez, és az abból levont adóelőleget a kifizető feltünteti a havi adó- és járulékbevallásban (’08-as bevallás),</li>

<li>munkáltatótól, kifizetőtől származó, az ekho szerint adózó jövedelmet szerez 
és az abból levont ekho-t a kifizető feltünteti a ’08-as bevallásban,</li>

<li>
kisadózóként fizettek utána tételes adót.</li>
</ul>

A kiutalás további feltétele, hogy

<ul>

<li>a munkáltató, kifizető a havi adó- és járulékbevallásban adatot szolgáltat a NAV-nak arról, hogy a magánszemély családi kedvezményt vesz igénybe év közben, vagy a családi pótlékot folyósító szerv
<link anchor="_ftn11">
<text>
[11]
</text>
</link>
 az ellátásban részesülő magánszemélyről adatot szolgáltat a NAV-nak, </li>

<li>a családi pótlékot folyósító szerv NAV-nak teljesített adatszolgáltatása alapján 
ismert az ellátásban részesülő magánszemély utalási adata (belföldi fizetési 
számlaszáma vagy postacíme), és</li>

<li>
a magánszemély nem nyújtja be a 21SZJA bevallást 2022. február 15-éig.
</li>
</ul>

A NAV a kiszámított és automatikusan kiutalt kedvezmény-előleg összegét feltünteti 
a személyijövedelemadó-bevallási tervezetben.

Az szja-bevallási tervezetek 2022. március 15-től tekinthetők meg az eSZJA felületen 
(<a href="https://eszja.nav.gov.hu/">https://eszja.nav.gov.hu</a>)  ügyfélkapus vagy e-személyi azonosítás után.

b.) nyilatkozattal

Az adó-visszatérítésre jogosult magánszemély nyilatkozata alapján teljesíti a 
kiutalást a NAV, ha az automatikus kiutaláshoz szükséges adatok nem állnak rendelkezésére.

Ha a magánszemély jogosult a családi pótlékra, de azt nem neki folyósítják, és 
a családi kedvezményt sem érvényesíti év közben, akkor 2021. december 31-ig nyilatkozik 
arról, hogy családi kedvezményre jogosultként az adó-visszatérítés megilleti és 
közli az utaláshoz szükséges adatokat (belföldi fizetési számlaszámát vagy postacímét) 
is.

Nyilatkozatot nyújt be a katás magánszemély is 2021. december 31-éig, ha 2022. 
február 15-ig szeretne hozzájutni az adó-visszatérítéshez. A NAV a kisadózó nyilatkozata alapján akkor is elkészíti a személyijövedelemadó-bevallási 
tervezetét, ha a kisadózó egyébként személyijövedelemadó-bevallásra nem lenne 
köteles. A kisadózó bevallási tervezete is tartalmazza a visszatérítés összegét.

A nyilatkozat a „VISSZADO” nyomtatványon nyújtható be a NAV-hoz elektronikus 
úton az szja-visszatérítés információs felületén, ügyfélkapus bejelentkezést követően. 
A nyomtatvány 2021. október 31-től érhető el. Ügyfélkapu (KÜNY-tárhely) hiányában 
a nyilatkozat papíron is benyújtható.

Ha a magánszemély nem nyilatkozik 2021. december 31-éig, akkor az adó-visszatérítést 
a bevallási tervezet kiegészítésével vagy a 21SZJA bevallásban igényelheti a 3. 
pontban írtak szerint.

Az előlegként kiutalt adó-visszatérítés összegét a magánszemély 21SZJA bevallása 
tartalmazza.

Ha a magánszemély a kiutalt kedvezmény-előleg összegével nem ért egyet, akkor 
az adóbevallási tervezete kiegészítésével vagy önállóan benyújtott 21SZJA bevallásában 
igényli vagy módosítja a visszatérítés összegét, illetve a bevallás alapján számított 
adó-visszatérítés és a kedvezmény-előleg összege közötti különbözetet a következő 
pontban foglaltak szerint.

Ez a teendő akkor is, ha a magánszemély a családi kedvezményt év közben nem vette 
igénybe, azt a bevallásában kívánja érvényesíteni, vagy olyan összevont adóalapba 
tartozó jövedelemmel kell kiegészítenie a bevallását, amelyről a NAV-nak nincs 
információja, mint például a magánórákat adó nyelvtanár jövedelme.

2.) Adó-visszatérítés részben automatikusan, részben a 21SZJA bevallásban

Az a jogosult, aki 2021-ben munkáltatótól, kifizetőtől is szerez az összevont adóalapba tartozó 
vagy ekhós jövedelmet, és olyan jövedelme is van, ami után ő fizeti meg negyedévente 
az adóelőleget, a kifizetőtől származó jövedelméből levont adót az 1. pont szerint 
automatikusan, kedvezmény-előlegként kapja vissza. A nem kifizetőtől származó 
jövedelme után megfizetett adóelőleget a 3. pont szerint, a bevallási tervezet 
kiegészítésével vagy a 21SZJA bevallásban igényelheti a NAV-tól.

Ide tartoznak azok az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, ingatlant 
bérbeadók, akik

emellett kifizetőtől származó, összevonás alá eső és/vagy ekho-s jövedelemmel 
is rendelkeznek.

3.) A visszatérítés igénybevétele a személyijövedelemadó-bevallásban

Azoknak a jogosultaknak, akiknek a jövedelméről a NAV-nak nincs információja, 
például az egyéni vállalkozói, őstermelői jövedelmet szerző szülőknek és azoknak, 
akik az összevont adóalapba tartozó jövedelmük után maguk fizetik az szja-t (például 
magánszemélynek ingatlant adnak bérbe), és nincs mellette munkaviszonyuk, vagy 
nincs kifizetőtől származó jövedelmük automatikusan nem utal a NAV, ők önállóan 
elkészített 21SZJA bevallásukban vagy az adóbevallási tervezet kiegészítésével 
igényelhetik a visszatérítést.

Az a magánszemély, aki 2021-ben munkáltatótól, kifizetőtől származó, összevont 
adóalapba tartozó jövedelmet szerez, a családi kedvezményt év közben érvényesítette, 
de a kiutaláshoz szükséges adatokról nem nyilatkozott 2021. december 31-ig, és 
ezekről a családi pótlékot folyósító szerv sem szolgáltatott adatot a NAV-nak, 
az adó-visszatérítést a bevallási tervezet kiegészítésével vagy a 21SZJA bevallásban 
igényelheti.

A bevallásban fel kell tüntetni

<ul>

<li>a családi kedvezményre jogosító gyermekek azonosító adatait,</li>

<li>azt, ha a magánszemély a családi kedvezményre magzat után jogosult,</li>

<li>a kedvezmény összegét és a kiutalási adatokat (belföldi fizetési számlaszámot 
vagy a postacímet),</li>

<li>annak a magánszemélynek az azonosító adatait, aki ugyanazon gyermek után jogosult 
a családi kedvezményre.</li>
</ul>

Ilyenkor a visszatérítést a NAV a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, 
de legkorábban 2022. március 1-jétől utalja ki.

Van-e lehetőség adó-visszatérítésre elhunyt magánszemély esetében?

Ha a 2021. január 1-én vagy ezt követően elhunyt magánszemély 2021. bármely napján 
jogosult volt, vagy kisadózóként jogosult lett volna családi kedvezményre, házastársa 
vagy örököse kérheti a NAV-tól a visszatérítést.

Az adó-visszatérítésről a NAV az elhunyt adójának megállapítására irányuló eljárásban 
(soron kívüli eljárásban) dönt. Ha a kérelmet a házastárs vagy örökös a soron 
kívüli eljárás lezárását követően nyújtja be, az adó-visszatérítést a NAV akkor 
is megállapítja.

A NAV az adó-visszatérítést a rendelet hatálybalépésekor 2021. október 1-jén 
folyamatban lévő eljárásokban hivatalból figyelembe veszi, ha a rendelkezésére 
álló adatok alapján az elhunytnak a  kedvezményre jogosultsága megállapítható.

Kérdése van?

Ha további információra van szüksége, hívja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 
Infóvonalát a 1819-es számon, ahol munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére, 
vagy keresse fel ügyfélszolgálatainkat (<a href="https://nav.gov.hu/nav/ugyfelszolg">https://nav.gov.hu/nav/ugyfelszolg</a>).

Nemzeti Adó- és
Vámhivatal

<embedded align="default" bottom="0" id="18025056" left="0" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>nyilatkozat.png</title>
<description></description>
<url>/data/cms577306/nyilatkozat_2.png</url>
<width>205</width>
<height>37</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>nyilatkozat.png</title>
<description></description>
<url>/data/18025055/tn_nyilatkozat_2.png</url>
<width>56</width>
<height>11</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>

<h1 align="center">

<a name="gyik"></a>Gyakran ismételt kérdések 
</h1>

Kérdések és
válaszok a gyermeket nevelő szülők adó-visszatérítéséről 1.
Mindkét szülőnek jár a visszatérítés?

A visszatérítés annak jár, aki 2021 bármely napján
családi kedvezményre jogosult, függetlenül attól, hogy azt érvényesíti-e.

Ha ennek a feltételnek mindkét szülő megfelel, és

<ul>

<li>van adóköteles önálló, vagy nem önálló
tevékenységből származó jövedelme vagy egyéb jövedelme </li>

<li>vagy ekhós jövedelme </li>

<li>vagy bejelentett kisadózó,</li>
</ul>

a visszatérítést mindketten igénybe vehetik. 
 2. Élettársi kapcsolatban
élők esetében mindkét szülő kap visszatérítést?

Az adó-visszatérítésre minden gyermeket
nevelő olyan magánszemély jogosult, aki 2021 bármely napján családi
kedvezményre jogosult, akkor is, ha családi kedvezményt nem vesz igénybe, vagy
nem ő veszi igénybe.

Ha az élettársak közösen nevelik a közös
gyermeküket, szülőként mindketten jogosultak a családi kedvezményre és az adó-visszatérítésre
is.

Ha az élettársak csak az egyikük gyermekét
nevelik közösen, akkor a gyermek szülőjével együtt élő élettárs csak akkor jogosult 
a családi kedvezményre és az
adó-visszatérítésre, ha a családi pótlékra is jogosult.

3. Elvált szülőknél mindkét fél kap szja-visszatérítést?

A visszatérítés annak a szülőnek jár, aki
2021 legalább egy napján jogosult volt családi kedvezményre.

Ha a szülők 2021-ben váltak el, és a
válásig mindketten jogosultak voltak családi kedvezményre, akkor mindkét fél
jogosult a visszatérítésre.

Ha a szülők 2021 előtt váltak el, akkor a
visszatérítés annak a szülőnek jár, aki 2021-ben családi kedvezményre volt
jogosult.

Ha az elvált szülők 2021-ben felváltva
gondozták gyermeküket, és ezért a családi pótlékra, valamint a családi kedvezményre
is 50-50 százalékban jogosultak, akkor a visszatérítést mindkét szülő igénybe
veheti.
 4.
Várandósként jogosult vagyok már most a visszatérítésre, vagy csak akkor, ha
már megszületett a gyermekem?

A visszatérítés annak a magánszemélynek
jár, aki 2021 bármely napján családi kedvezményre jogosult. A várandós nő és a
vele közös háztartásban élő házastársa a fogantatás 91. napjától jogosult a
családi kedvezményre.

Ezért, ha a várandósság a fogantatástól
számított 91. napot eléri, jogosult a visszatérítésre akkor is, ha a családi
kedvezményt nem veszi igénybe, vagy azt a közös háztartásban élő házastársa
veszi igénybe.

5. Ha több
gyerekem van, többet kapok vissza?

Az adó-visszatérítés összegét nem
befolyásolja a gyermekek száma.

A visszatérítés összege a családi
kedvezményre jogosult magánszemély által 2021-ben megszerzett összevont
adóalapba tartozó jövedelme utáni személyi jövedelemadó, ekho összegétől,
illetve a kisadózó után a kisadózó vállalkozást terhelő tételes adó összegétől
függ, nem pedig a gyermekek számától.

6. A gyerek hány éves koráig jár a visszatérítés?

A jogosultság nem a gyermek életkorától
függ, hanem attól, hogy a gyermek után jár-e családi kedvezmény.

Ha a szülő 2021-ben akár csak egy napig
jogosult volt a gyermek után családi kedvezményre, akkor jogosult a
visszatérítésre is. 
 7. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák
szja-mentessége hogyan érinti a családnak járó visszatérítést?

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák a
visszatérítést arra az összevont adóalapba tartozó jövedelmükre vehetik
igénybe, amelyre a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye nem
érvényesíthető.

Ilyen lehet például az ingatlan-bérbeadásból
származó jövedelem adója. 
 8.
Év közben családi kedvezményt érvényesítettem. Kapok-e adó-visszatérítést?

Igen, ha a családi adókedvezmény nem
csökkentette az adóalapot nullára.

Az adó-visszatérítéskor az az adóelőleg
jár vissza, amit a kedvezményekkel – így a családi kedvezménnyel – csökkentett
adóalapból a munkáltató, kifizető év közben levont. Ha a családi kedvezmény
miatt az adóalap „elfogy”, akkor nem jár a visszatérítés, mivel nincs levont
adóelőleg.

9. Igénybe vettem
a családi járulékkedvezményt. Így is jár a visszatérítés?

Ha
a magánszemély év közben családi járulékkedvezményt vett igénybe, de a
bevallásában az összevont adóalapja több mint 0, akkor a visszatérítés
megilleti.

Ha
például a magánszemély év közben a munkabérére érvényesít családi kedvezményt
és családi járulékkedvezményt, emellett magánszemélynek ad bérbe ingatlant és
az ebből származó jövedelem után az adóelőleget megfizette, a visszatérítést a
bérbeadás jövedelme után fizetett adóelőleg terhére lehet igénybe venni.

10.
Csak munkabért kapok 2021-ben, így mennyi visszatérítést kaphatok?

Az adó-visszatérítés összege az összevont
adóalapba tartozó jövedelmet, például munkabért szerző magánszemélynél az
adóalap-kedvezmények levonása után megállapított adóalap 2021. évi adójának az
adókedvezmények levonása után fennmaradó része, de legfeljebb a 2020. decemberi
adatok alapján számolt éves átlagbér és a 15 százalékos adókulcs szorzata ezer
forintra kerekítve, azaz 809 000 forint.

Ha a magánszemély összevont (az
adóalap-kedvezmények levonása után megállapított) adóalapja utáni adó legalább
egy forint, de az ezer forintot nem éri el, akkor a kedvezmény összege ezer
forint.
 11. Pontosan
hogyan kell kiszámítani a visszatérítés felső határát?

A visszatérítés összege legfeljebb 809 000
forint, ami a 2020. decemberi KSH-adatok alapján számolt éves bruttó
átlagkereset tizenkétszeresének és a 15 százalékos szja mértéknek a szorzata
ezer forintra kerekítve.

A
bruttó átlagkereset 449 400 forint, ami azt jelenti, hogy a kedvezmény
összege:

449 400x12x15%=808 920
forint, kerekítve 809 000 forint.

Ha
a magánszemély összevont adóalapját terhelő adó ennél az összegnél kevesebb,
akkor a visszatérítés összege az adó összege.

Ekhós
magánszemélynél a 2021-re tőle levont ekho szja-nak minősülő része (9,5
százalék) jár visszatérítésként, ami nem haladhatja meg a 809 000
forintot.

Kisadózónál
a visszatérítés összege a 2021-re a kisadózó vállalkozást a kisadózó után
terhelő tételes adó negyede, de maximum 809 000 forint.

Ha
a magánszemélynek van szja, kata és ekho szerint adózó jövedelme is, akkor a
különböző adónemekből visszaigényelhető összegek együttesen nem haladhatják meg
a 809 000 forintot!
 12.
Vállalkozó vagyok. Jár a visszatérítés? Ha igen, mekkora összegben?

A visszatérítés annak az egyéni vállalkozónak
jár, aki 2021 bármely napján családi kedvezményre jogosult, akkor is, ha a
családi kedvezményt nem veszi igénybe, vagy nem ő veszi igénybe.

A kedvezmény az összevont (az
adóalap-kedvezmények levonása után megállapított) adóalap 2021. évi adójának az
adókedvezmények levonása utáni részére érvényesíthető, a visszatérítés összege
maximum a 2020. decemberi adatok alapján számolt éves átlagbér és a 15 százalékos
adókulcs szorzata, azaz 809 000 forint lehet.

A főállású egyéni vállalkozó a
visszatérítést az szja-bevallásban (a NAV által elkészített adóbevallási
tervezet felhasználásával) igényelheti. A kedvezmény a vállalkozói kivét, vagy
az átalányban megállapított jövedelmet terhelő és a 2021-ben negyedévente
megfizetett adóelőleg terhére érvényesíthető, legfeljebb 809 000 forintig.

A munkaviszonnyal is rendelkező egyéni
vállalkozónak a kedvezményt a NAV előlegként utalja ki a munkáltatótól
beérkezett adatok alapján, a munkáltató által a 2021-re levont szja-előleg
alapulvételével. Az egyéni vállalkozói tevékenységből származó jövedelemből negyedévente
megfizetett adóelőleget pedig a magánszemély az szja-bevallásában (a NAV által
elkészített adóbevallási tervezet felhasználásával) igényelheti vissza. A
munkaviszony után visszatérített adó összege és az egyéni vállalkozói
tevékenység után visszatérített adó összege együttesen nem haladhatja meg a
809 000 forintot.

13.
Katás egyéni vállalkozó vagyok. Jár nekem is visszatérítés?

A kisadózó egyéni vállalkozó a 2021. évben
az őt terhelő tételes adó 25 százalékának visszatérítésére jogosult. A
kisadózónak a visszatérítés személyijövedelemadó-kedvezményként jár.

Ha a kisadózó a 2021. évben a személyi
jövedelemadóból is jogosult visszatérítésre, mert van összevont adóalapba
tartozó jövedelme, akkor a tételes adó alapján járó visszatérítés a személyi
jövedelemadóból visszaigényelhető összegen felül vehető figyelembe, de a két
összeg együttesen nem haladhatja meg a 809 000 forintot.

14. Ha az egyik szülő katás vállalkozás
kisadózóként bejelentett tagja, akkor is mindkét szülő kérheti a
visszatérítést?

Az adó-visszatérítés annak jár, aki 2021
bármely napján családi kedvezményre jogosult, vagy kisadózóként jogosult lenne.
Ha a kisadózó és a házastársa ennek a feltételnek megfelel, a visszatérítést
mindketten igénybe vehetik.

15.
Hogyan érinti az adó-visszatérítés az 1+1 százalékos felajánlásokat?

A visszatérítés összege nem csökkenti az 1+1
százalékos felajánlások alapját képező adóalapot.

16.
Igényelni kell vagy automatikusan jár az adó-visszatérítés?

Az adóvisszatérítést február 15-éig automatikusan,
kedvezményelőlegként azoknak utalja ki a NAV, akiknek a jogosultsága a
rendelkezésre álló adatok vagy az adózó nyilatkozata alapján megállapítható.

Ha a jogosult nem részesül családi pótlékban, ezért kiutalási
adatok nem állnak a NAV rendelkezésére, a magánszemélynek erről nyilatkozatot
kell beadnia a 2021. október 31-től elérhető VISSZADO nyomtatványon 2021.
december 31-ig, ebben az esetben 2022. február 15-ig a NAV kiutalja a
visszatérítést.

17. Az ingatlanértékesítés után fizetendő szja-ból is érvényesíthető-e az adó-visszatérítés?

Nem, mert az adó-visszatérítés az összevont adóalap adójára vehető igénybe, azonban 
az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem nem tartozik ide, az külön adózó 
jövedelem.

18. Ápolási díj után jár-e a visszatérítés, ha ezen az ellátáson kívül más jövedelemmel 
nem rendelkezem?

Nem, mivel az ápolási díj adómentes, így levont adó hiányában nincs mit visszaigényelni.

19. 2021 júniusáig gyedet, júliustól gyest kapok. Mindkét juttatás után jár a 
visszatérítés?

A gyed után jár a visszatérítés, mivel az az összevont adóalap részeként adóköteles, 
és abból adóelőleget vonnak le. A gyes után azonban nem jár, mivel az adómentes 
jövedelem, ezért levont adó hiányában nincs mit visszaigényelni.

20. Ha nem én kapom a családi pótlékot és az adóbevallásomban érvényesítem a 
családi kedvezményt, tudni fogja a NAV, hogy jogosult vagyok az adó-visszatérítésre? 
Hogyan történik a kiutalás?

Ha év közben nem kérte a munkáltatótól a családi kedvezmény érvényesítését, akkor 
célszerű 2021. október 31. és december 31. között nyilatkozni a jogosultságról 
a VISSZADO nyomtatványon. Ebben az esetben a NAV 2022. február 15-ig előlegként 
kiutalja a visszatérítés összegét, a nyilatkozaton megadott belföldi címre, vagy 
számlaszámra.

Ha december 31-ig nem nyilatkozik, a visszatérítést az adóbevallásban érvényesítheti.

21. Ha év közben született gyermekem, nem én kapom a családi pótlékot és év közben 
nem érvényesítettem családi kedvezményt, hogyan kapom meg a visszatérítést?

Ha december 31-ig nem nyilatkozik, a visszatérítést az adóbevallásban érvényesítheti.

22. Ki jogosult a visszatérítésre?

A visszatérítésre az jogosult, aki 2021. legalább egy napján jogosult családi 
kedvezményre, vagyis, aki:

<ul>

<li>

családi pótlékra jogosult, 
</li>

<li>

a családi pótlékra jogosultnak a házastársa, és családi pótlékra nem jogosult 
(nevelőszülő, gyám házastársa),
</li>

<li>

a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa (az élettárs nem),
</li>

<li>

családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója 
(ideértve a gyerek szüleinek hozzátartozóit is),
</li>

<li>

rokkantsági járadékban részesülő, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója 
(ideértve a gyerek szüleinek hozzátartozóit is),
</li>
</ul>

A családi kedvezményre való jogosultság szabályai a 73. számú információs füzetben 
találhatók.

23. Ingatlant adok bérbe egy másik magánszemélynek, az adóelőleget negyedévente 
fizetem, ezen kívül más jövedelmem nincsen. Kaphatok-e adó-visszatérítést?

Igen, ha a családi kedvezményre 2021 legalább egy napján jogosult.

A visszatérítést azonban csak az adóbevallásában tudja visszaigényelni, mert 
a NAV a magánszemélynek bérbeadott ingatlanból származó jövedelemről nem rendelkezik 
információval.

24. A házastársammal év közben mindketten érvényesítünk családi kedvezményt, 
a családi pótlékot én kapom. Kell-e mindkettőnknek nyilatkozni?

Annak a házastársnak, aki a családi pótlékot kapja, nem kell nyilatkoznia, mert 
erről és a kiutalási adatokról a családi pótlékot folyósító szerv adatot szolgáltat 
a NAV-nak, de a másik félnek igen, mert a kiutalási adatait a NAV nem ismeri.

25. Milyen hatással lesz a visszatérítés az önkéntes pénztári, a NYESZ-R és a 
nyugdíjbiztosítási rendelkezőnyilatkozatokra?

Akinek a visszatérítéssel az összevont adóalapot terhelő adója „elfogy”, az emiatt 
nem tud rendelkezni az adóról. Akinek a visszatérítés igénybevétele után marad 
összevont adóalapot terhelő adója, az megteheti a rendelkezőnyilatkozatokat.

26. 2021-ben csak munkabért kapok. Jár-e nekem a visszatérítés, ha az egyik gyermekem 
szakmát tanul (OKJ-s képzés keretében), a másik egyetemre jár?

Ha a szakmát tanuló gyermek szakképző intézménybe jár és utána a szülő családi 
pótlékra jogosult 2021. bármely napján, akkor az adó-visszatérítés jár.

27. Adómentes lesz-e a visszatérített összeg, vagy bevételnek minősül, amely 
után adózni kell?

Nem kell a jövedelem kiszámításakor figyelembe venni a visszatérített adót, tehát 
az összeg után a magánszemélynek nem kell adót fizetnie.

28. Az elvált, gyermeküket felváltva gondozó szülők közös kérelem alapján a gyermek 
után 50-50 százalékban jogosultak a családi pótlékra és ezért a családi kedvezményre 
is. Mindketten jogosultak a visszatérítésre? Az új házastársuk is?

Igen, a szülők és a házastársaik is jogosultak a visszatérítésre.

29. Élettársammal közösen neveljük a 2021-ben született kislányunkat, az állandó 
lakcímünk eltérő. Mindketten jogosultak vagyunk az adó-visszatérítésre?

Ha az élettársak szülőként mindketten jogosultak a családi pótlékra közös gyermekük 
után, akkor jár a visszatérítés, függetlenül attól, hogy eltérő az állandó lakcímük.

A családi kedvezményre való jogosultság szabályai a 73. számú információs füzetben 
találhatók.

30. Mik az adó-visszatérítés jogszabályi feltételei?

Adó-visszatérítés akkor jár a magánszemélynek, ha

<ul>

<li>

2021. bármely napján családi kedvezményre jogosult és
</li>

<li>

2021-ben
</li>

<ul>

<li>

az összevont adóalapba tartozó jövedelmet, 
</li>

<li>

ekhós jövedelmet szerez, illetve
</li>
</ul>

<ul>

<li>

kisadózó vállalkozás utána – kisadózóként – tételes adót fizet.
</li>
</ul>
</ul>

31. A családi pótlékot az anya kapja. Jogosult-e az élettársa a visszatérítésre, 
ha a munkáltató a béréből havonta levonta az adóelőleget?

<ul>

<li>

Ha az élettárs a gyermek vér szerinti szülője, akkor szülőként jogosult a családi 
kedvezményre és emiatt adó-visszatérítésre is.
</li>

<li>

Ha az élettárs nem a gyermek vér szerinti szülője, akkor az élettárs csak akkor 
jogosult a visszatérítésre, ha a kapcsolatukat legalább egy éve bejegyezték az 
Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába, vagy a vér szerinti szülővel fennálló 
élettársi kapcsolatát legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.
</li>

<li>

Ha az élettárs nem vér szerinti szülő és az élettársi kapcsolatot sem tudja a 
fentieknek megfelelően igazolni, akkor nem jogosult a visszatérítésre.
</li>
</ul>

32. Felváltva gondozott gyermek esetén jár-e mindkét szülőnek a visszatérítés, 
ha a családi kedvezményt 50-50 százalékban érvényesítik, de a családi pótlékot 
csak az anya kapja?

Ha az elvált szülők ugyan közösen gondozzák a gyermeküket, például a gyermek 
két hetet az édesanyjánál, két hetet az édesapjánál tölt, de a családi pótlékot 
csak az anya kapja, akkor a családi kedvezményre kizárólag ő jogosult, az apa 
jogosulatlanul érvényesíti a családi kedvezményt és jogosultság hiányában adó-visszatérítést 
sem vehet igénybe.

A gyermek a családi pótlék szempontjából csak akkor tekinthető felváltva gondozott 
gyermeknek, ha a szülők közösen kérik ezt a családi pótlékot folyósító szervtől 
és a családi pótlékot emiatt 50-50 százalékos arányban kapják.

Mindkét szülő tehát akkor jogosult a gyerek után járó családi kedvezmény 50 százalékára 
és az adó-visszatérítésre, ha a családi pótlékot közös kérelmük alapján 50-50 
százalékban kapják.

33. Ha meghalt év közben az egyik szülő, az elhunyt adójának soron kívüli megállapításakor 
érvényesíthető-e a kedvezmény?

Ha a 2021. január 1-én vagy ezt követően elhunyt magánszemély 2021. bármely napján 
jogosult volt, vagy kisadózóként jogosult lett volna családi kedvezményre, házastársa 
vagy örököse kérheti a NAV-tól a visszatérítést.

Az adó-visszatérítésről a NAV az elhunyt adójának megállapítására irányuló soron 
kívüli eljárásban dönt. Ha a kérelmet a házastárs vagy örökös a soron kívüli eljárás 
lezárása után nyújtja be, az adó-visszatérítést a NAV akkor is megállapítja.

A NAV az adó-visszatérítést 2021. október 1-jén folyamatban lévő eljárásokban 
hivatalból figyelembe veszi, ha a rendelkezésére álló adatok alapján az elhunyt 
jogosultsága a kedvezményre megállapítható.

34. Családi pótlékra saját jogán jogosult is kap visszatérítést?

Aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, az jogosult családi kedvezményre. 
Ha van olyan jövedelme, amelyre az adó-visszatérítés igénybe vehető, vagy bejelentett 
kisadózó, akkor visszatérítésre is jogosult. (lásd még: 36. kérdés)

35. Mi a felső és az alsó határa az szja-visszatérítésnek?

A visszatérítés összege:

<ul>

<li>

az összevont adóalapba tartozó jövedelmet szerző magánszemélynél az adóalap-kedvezmények 
levonása után megállapított adóalap 2021. évi adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része,
</li>

<li>

az ekhós jövedelemmel rendelkező magánszemélynél a 2021-re tőle levont ekhónak az szja-része (9,5 százaléka), 
</li>

<li>

a kisadózónál a 2021-re utána fizetett tételes adó negyede,

</li>
</ul>

de maximum 809 000 forint.

Ha a magánszemélynek az adóalap-kedvezmények levonása után megállapított összevont 
adóalapja utáni adója legalább egy forint, de az ezer forintot nem éri el, akkor 
a kedvezmény összege ezer forint, ez az alsó határ.

36. Melyik szja-s jövedelem adójára érvényesíthető az adó-visszatérítés, ha a 
magánszemély jogosult családi kedvezményre?

A 2021-ben megszerzett, összevont adóalapba tartozó jövedelem adója jár vissza, 
vagyis az önálló és a nem önálló tevékenység, valamint az egyéb jövedelem adója.

Ezek például:

<ul>

<li>

munkabér, 
</li>

<li>

bérbeadásból származó jövedelem, 
</li>

<li>

őstermelői jövedelem, 
</li>

<li>

az egyéni vállalkozónál a vállalkozói kivét, 
</li>

<li>

az átalányban megállapított jövedelem.
</li>
</ul>

<a name="_ftn1"></a>[1] A gyermeket nevelő magánszemélyek adó-visszatérítéséről szóló 560/2021. (IX..30) 
Korm. rendelet alapján.

<a name="_ftn2"></a>[2] A családi kedvezményre jogosultakra vonatkozó szabályokat a <a href="https://nav.gov.hu/nav/inf_fuz/2021">73. számú információs füzet</a> tartalmazza.

<a name="_ftn3"></a>[3] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: 
Szja tv.) 29. §-a.

<a name="_ftn4"></a>[4] Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése

<a name="_ftn5"></a>[5] A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi 
viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról 
szóló 2009. évi XXIX. törvény 3. § (1) bekezdése.

<a name="_ftn6"></a>[6] A szülővel együtt élő élettárs akkor jogosult a gyermek után családi pótlékra, 
ha a gyermekkel közös lakó- vagy tartózkodási helyen él és a szülővel élettársként 
legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a 
szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet 
legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.

<a name="_ftn7"></a>[7] Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 
9. §-a.

<a name="_ftn8"></a>[8] A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 
2012. évi CXLVII. törvény 8. § (1)-(2) és (4a) bekezdése szerinti tételes adó. 
A főállású kisadózóknál a visszatérítés maximum 150 000 forint, magasabb összegű 
tételes adó fizetésekor 225 000 forint, a nem főállású kisadózóknál pedig 75 000 
forint.

<a name="_ftn9"></a>[9] A KSH adatai szerint a 2020. december havi bruttó átlagkereset 449 400 forint 
volt, ennek éves összege 5 392 800 forint, és ennek a 15 százaléka 808 920 forint.

<a name="_ftn10"></a>[10] A veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 
485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet alapján.

<a name="_ftn11"></a>[11] A családtámogatási kifizetőhelyek a Magyar Államkincstár és a Honvédelmi 
Minisztérium. 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>szülő</item>
<item>adó--visszatérítés</item>
<item>nyilatkozat</item>
<item>bevallási-tervezet</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="18023129">
<title>Januártól adómentesen biztosítható a kerékpárhasználat</title>
<url>nav/ado/szja/Januartol_adomentesen20210903.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1630654920000">
<year>2021</year>
<month>9</month>
<day>3</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>42</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1788559140000">
<year>2026</year>
<month>9</month>
<day>4</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1630656354532">
<year>2021</year>
<month>9</month>
<day>3</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>5</minute>
<sec>54</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A kifizetők 2022.
január 1-től adómentesen biztosíthatják az emberi erővel hajtott vagy
legfeljebb 300 watt teljesítményű elektromos motorral segített kerékpár
magáncélú használatát.
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>

A jogszabály szerint a kifizető kizárólag kerékpár
magáncélú használatát biztosíthatja adómentesen. A szabályozás a kerékpár
fogalmát nem határozza meg és háttérjogszabályra sem hivatkozik, ezért kerékpár
alatt a köznapi értelemben vett kerékpárt kell érteni, vagyis azt a járművet:

<ul>

<li>amelyet kizárólag emberi erővel lehet hajtani, vagy </li>

<li>amelynek használatát legfeljebb 300 watt teljesítményű
elektromos motor segíti.</li>
</ul>

Nem alkalmazható tehát ez az adómentes juttatás például
a rollerre, elektromos rollerre vagy más, közlekedésre használható kétkerekű
eszközre.

A kifizető adómentesen
biztosíthatja a kerékpárhasználatot megosztáson alapuló közösségi közlekedési
szolgáltatáson keresztül is, ha a kerékpárt a kifizető nevére szóló számla
alapján, igazoltan bérli a szolgáltatótól.

A magáncélra
biztosított személygépkocsi-használathoz hasonlóan, ha a magánszemély bérli a
kerékpárt, és a bérleti díjat a kifizető megtéríti, akkor a magánszemélynek nem
a kerékpár használatát biztosítja, hanem támogatást ad ahhoz, hogy a
szolgáltatást igénybe vegye, ezért ez a juttatás már nem tekinthető
adómentesnek.

<a name="_ftn1"></a>[1] A személyi jövedelemadóról szóló
1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 1. számú melléklet
8.44. pontja alapján.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>kerékpár</item>
<item>adómentes</item>
<item>kerékpárhasználat</item>
<item>roller</item>
<item>megosztáson-alapuló-közösségi-közlekedés</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17968859">
<title>Mezőgazdasági őstermelői tevékenység 2021-ben Gyakran ismételt kérdések</title>
<url>nav/ado/szja/Mezogazdasagi_osterme20210302.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1629985260000">
<year>2021</year>
<month>8</month>
<day>26</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>41</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1772665140000">
<year>2026</year>
<month>3</month>
<day>4</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1629985589227">
<year>2021</year>
<month>8</month>
<day>26</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>46</minute>
<sec>29</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A) SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

1. Milyen formában végezhető mezőgazdasági őstermelői tevékenység?

Mezőgazdasági őstermelői tevékenység

<ul>

<li>önállóan, </li>

<li>mezőgazdasági őstermelőként,</li>

<li>őstermelők családi gazdaságának tagjaként végezhető.</li>
</ul>

Ezen kívül mezőgazdasági, erdőgazdasági, és kiegészítő tevékenység családi mezőgazdasági 
társaság keretein belül is folytatható.

2. Ki számít mezőgazdasági őstermelőnek adózási szempontból?

A mezőgazdasági őstermelő és az őstermelők családi gazdaságának tagja számít 
őstermelőnek.
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>

Mezőgazdasági őstermelő az a magánszemély, aki

<ul>

<li>a 16. életévét betöltötte,</li>

<li>a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szerepel és</li>

<li>saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat.
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>

</li>
</ul>

Az őstermelők családi gazdasága

<ul>

<li>önálló jogalanyisággal és a tagok vagyonától elkülönült vagyonnal nem rendelkező,</li>

<li>legalább két, egymással hozzátartozói láncolatban álló mezőgazdasági őstermelő 
tag által létrehozott termelési közösség, </li>

<li>amelyben a mezőgazdasági őstermelők az őstermelői tevékenységüket saját gazdaságukban 
közösen, valamennyi tag személyes közreműködésén alapulva, összehangoltan végzik.
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>

</li>
</ul>

Az őstermelőt és az őstermelők családi gazdaságát kérelemre a Magyar Agrár-, 
Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (NAK) veszi nyilvántartásba.
<link anchor="_ftn4">
<text>[4]</text>
</link>

3. Mi számít őstermelői tevékenységnek?

Őstermelői tevékenység az őstermelői nyilvántartásba felvett tevékenységek összessége.

Az őstermelői tevékenység körébe tartozik:

<ul>

<li>a mező-, és erdőgazdasági tevékenység, </li>

<li>a kiegészítő tevékenység, továbbá </li>

<li>az e tevékenységből származó termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított 
alapanyag felhasználásával történik, és nem haladja meg a kistermelői élelmiszer-termelésről, 
-előállításról és -értékesítésről szóló rendeletben
<link anchor="_ftn5">
<text>[5]</text>
</link>
 meghatározott mennyiséget.</li>
</ul>

A mezőgazdasági őstermelő kiegészítő tevékenységéből származó éves bevétele nem haladhatja meg az őstermelői tevékenységből származó éves bevételének negyedét. 
Ha meghaladja, akkor a kiegészítő tevékenység teljes bevétele nem tekinthető őstermelői 
tevékenységből származó bevételnek, és mezőgazdasági őstermelőként nem folytatható 
kiegészítő tevékenység
<link anchor="_ftn6">
<text>[6]</text>
</link>
.

Az őstermelői nyilvántartást vezető NAK feladatkörébe tartozik annak meghatározása, 
hogy mely tevékenységek számítanak őstermelői tevékenységnek.

4. A termékfeldolgozás mikor számít őstermelői tevékenységnek?

A termékfeldolgozás teljes egészében őstermelői tevékenységnek és nem kiegészítő 
tevékenységnek tekintendő, ha a termékfeldolgozás a kistermelői rendeletben meghatározott mennyiségben és saját előállítású alapanyagból történik.

Emiatt a kistermelői termékfeldolgozásból származó bevételre nem kell alkalmazni 
a kiegészítő tevékenységre vonatkozó, a 3. kérdésnél írt bevételi korlátot.

5. Hogyan adózik a kiegészítő tevékenység bevétele, ha az meghaladja az őstermelői 
tevékenységből származó éves bevétel negyedét?

Ha a kiegészítő tevékenység, tevékenységek bevétele (több kiegészítő tevékenységnél 
együttesen számítva) meghaladja a teljes őstermelői tevékenység éves bevételének 
negyedét, akkor a kiegészítő tevékenységből származó teljes bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
<link anchor="_ftn7">
<text>[7]</text>
</link>

A bevételi értékhatár átlépése nem jár az őstermelői jogállás elvesztésével, 
ezért például a bevételi arány átlépését követően az önálló tevékenységből származó 
jövedelem megállapításakor alkalmazhatók az őstermelőkre vonatkozó költség-elszámolási 
szabályok.

6. Kiegészítő tevékenységnek számít-e, ha az őstermelő egy olyan gépet értékesít, 
amit az őstermelői tevékenységéhez használ?

A mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők (például mezőgazdasági felszerelés) 
hasznosítása, értékesítése a kiegészítő tevékenységek közé tartozik.
<link anchor="_ftn8">
<text>[8]</text>
</link>
 Őstermelőként kiegészítő tevékenység csak a 3. pontban írt mértékig folytatható.

Ha az őstermelő egy gépet, felszerelést az őstermelői tevékenységéhez használ, 
akkor azt kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközként nyilvántartásba kell 
vennie.
<link anchor="_ftn9">
<text>[9]</text>
</link>

7. Kiegészítő tevékenységnek számít-e, ha az őstermelő eladja azt a termőföldet, 
amin gazdálkodik, és az ebből származó bevétel őstermelői bevétel vagy önálló 
tevékenységből származó bevétel?

A termőföld nem számít kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek, nem szerepelhet 
a tárgyi eszközök nyilvántartásában.
<link anchor="_ftn10">
<text>[10]</text>
</link>

Emiatt a termőföld értékesítéséből származó bevétel nem kezelhető őstermelői 
bevételként, arra az ingatlanértékesítésből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat 
kell alkalmazni.
<link anchor="_ftn11">
<text>[11]</text>
</link>

8. A bérhizlalás, bérnevelés őstermelői tevékenységnek számít-e?

A mező- és erdőgazdasági tevékenység őstermelői tevékenység, és mivel az állattartás 
is a mező- és erdőgazdasági tevékenységek körébe tartozik, ezért a bérhizlalás, bérnevelés is őstermelői tevékenységnek tekintendő.

A mezőgazdasági őstermelőnek a saját gazdaságában kell a tevékenységét végeznie 
azzal, hogy bérhizlalás és bérnevelés esetén az őstermelőnek nem kell rendelkeznie 
a termelés eredménye felhasználásának jogával.
<link anchor="_ftn12">
<text>[12]</text>
</link>

9. A támogatásokat őstermelői bevételnek kell tekinteni?

Mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevételnek az őstermelői tevékenységből 
származó bevétel számít.
<link anchor="_ftn13">
<text>[13]</text>
</link>

Nem tekinthető őstermelői tevékenységből származó bevételnek a kiegészítő tevékenység, tevékenységek bevétele, ha annak mértéke meghaladja – több kiegészítő tevékenység esetében együttesen 
számítva – az őstermelői tevékenységből származó éves bevétel negyedét. Ha a kiegészítő 
tevékenység, tevékenységek bevétele ezt a bevételi arányt meghaladja, a kiegészítő 
tevékenységből származó teljes bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre 
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Nem kell bevételként figyelembe venni a mezőgazdasági őstermelő által e tevékenységével 
összefüggésben kapott – jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján 
folyósított – támogatás összegét.
<link anchor="_ftn14">
<text>[14]</text>
</link>
 Az őstermelők ezen a támogatásait tehát sem a bevételi értékhatár, sem a jövedelem 
számításakor nem kell figyelembe venni.

10. Meddig adómentes az őstermelői bevétel?

A mezőgazdasági őstermelőnek – függetlenül attól, hogy a jövedelmét milyen módszerrel 
állapítja meg – az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves 
minimálbér felét (1 004 400 forintot).
<link anchor="_ftn15">
<text>
[15]
</text>
</link>

Ha a bevétel az éves minimálbér felét meghaladja, a mezőgazdasági őstermelő a 
teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni.

11. A mezőgazdasági őstermelő milyen módszerekkel állapíthatja meg a jövedelmét?

Háromféle módszer közül lehet választani:

<ul>

<li>átalányadózás</li>

<li>tételes költségelszámolás</li>

<li>10 százalékos költséghányad alkalmazása.</li>
</ul>

12. Hogyan lehet 2021-re átalányadózást választani?

2021. január 1-től a jövedelemszámítás szempontjából az őstermelő átalányadózónak 
minősül, ha annak törvényi feltételei fennállnak. A mezőgazdasági őstermelő az 
átalányadózást akkor alkalmazhatja, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér tízszeresét, azaz a 20 088 000 forintot 
nem haladja meg.
<link anchor="_ftn16">
<text>[16]</text>
</link>

A 2020. évi személyijövedelemadó-bevallásban tehát nem kell arról nyilatkozni, 
hogy az őstermelő átalányadózást választ.

Ha ehelyett az őstermelő a jövedelmét az adóévben tételes költségelszámolással 
vagy 10 százalékos költséghányad alkalmazásával számítja ki, akkor erről nyilatkoznia 
kell.

Ha az őstermelő szja-bevallás benyújtására kötelezett, akkor 2021. május 20-áig a 20SZJA bevallásban nyilatkozhat arról, hogy 2021-re 
nem választ átalányadózást. Ha pedig az őstermelőnek nem kell 2020-ra szja-bevallást 
benyújtani, akkor a bevallási határidőig teheti meg ezt a nyilatkozatot a ’T101 
nyomtatványon.
<link anchor="_ftn17">
<text>[17]</text>
</link>

A nyilatkozatot évente meg kell ismételni, ha az őstermelő a következő adóévben 
sem kíván átalányadózást alkalmazni.

13. Hogyan kell kiszámítani az átalányban megállapított jövedelmet?

A mezőgazdasági őstermelő a jövedelmet a bevételből a 90 százalék költséghányad levonásával állapítja meg.
<link anchor="_ftn18">
<text>[18]</text>
</link>

Az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, ideértve a tárgyi eszközöknek az átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési 
leírását is.

Adómentes az átalányadózó őstermelő őstermelői jövedelmének az éves minimálbér felét, 
azaz 1 044 000 forintot meg nem haladó része.
<link anchor="_ftn19">
<text>
[19]
</text>
</link>
 Az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőnek tehát az éves minimálbér ötszörösét, 
azaz 10 044 000 forintot meg nem haladó bevétele mentes az adó alól.

14. Vannak-e speciális szabályok a méhészeti tevékenységet végzőkre?

A mezőgazdasági őstermelő által előállított méhészeti termékek előállításából 
származó, az éves minimálbér felét, azaz 1 004 400 forintot meg nem haladó jövedelem adómentes.

Ha a mezőgazdasági őstermelő méhészeti tevékenységet is végez és átalányadózást 
alkalmaz, akkor a méhészekre vonatkozó adómentes szabályt és az átalányadózókra 
vonatkozó, a 9. pontban említett adómentes szabályt együttesen alkalmazhatja.

Az átalányadózó méhészeti tevékenységet folytató őstermelő méhészeti termékekből 
származó jövedelme minden esetben adómentes. A nem méhészeti termékből származó 
jövedelem pedig csak az éves minimálbér feléig lehet adómentes.

15. Megmaradt-e a mezőgazdasági kistermelői kategória a személyi jövedelemadóban 
és ha igen, tehetnek-e nemleges bevallási nyilatkozatot?

2021. január 1-jétől az Szja tv. nem tartalmazza a mezőgazdasági kistermelő kategóriáját, az őstermelők a 2021. évi bevallási kötelezettségüket nem válthatják ki nemleges bevallási nyilatkozat benyújtásával.

16. Az őstermelők családi gazdaságának tagjai hogyan állapítják meg a jövedelmüket?

Az őstermelők családi gazdasága tagjainak az őstermelői jövedelemre ugyanazt 
az adózási módot kell alkalmazni, az általános forgalmi adózás tekintetében is.

A tagok az őstermelői tevékenységből származó jövedelem megállapításakor a 7. 
pontban írt módszerek között választhatnak.

Az alkalmazandó adózási módot – valamennyi tagról – az őstermelők családi gazdaságának 
képviselője jelenti be a NAV-hoz. A bejelentéskor a képviselőnek fel kell tüntetni 
a tagok nevét és adóazonosító jelét is. Az őstermelők családi gazdasága tagjainak 
külön-külön kell eleget tenniük az adókötelezettségüknek, de a bevételekről és 
a költségekről elegendő egy nyilvántartást vezetni.

Átalányadózást az őstermelők családi gazdasága tagjai akkor alkalmazhatnak, ha a családi őstermelői 
tevékenység keretében végzett őstermelői tevékenység bevétele az adóévben nem 
haladja meg a tagok – ideértve a képviselőt is – adóév utolsó napja szerinti létszáma 
és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét, de legfeljebb az éves minimálbér 
negyvenszeresét, azaz 80 352 000 forintot.

Tételes költségelszámolás választásakor, ha az őstermelők családi gazdaságának tagjai az őstermelők családi 
gazdaságát alapító szerződés alapján nem egyenlő arányban részesednek a nyereségből és viselik a veszteséget, akkor az egyes tagok a családi őstermelői 
tevékenységéből származó bevételt és azzal kapcsolatos költséget az őstermelők 
családi gazdaságát alapító szerződésben meghatározott módon állapítják meg.

Ha pedig a tagok egyenlő arányban részesednek a nyereségből és viselik a veszteséget, akkor a családi őstermelői tevékenységet 
folytató őstermelő e tevékenységéből származó bevételét és azzal kapcsolatos költségét 
a közösen elért összes bevételnek, illetve összes költségnek a tagok számával 
történő elosztásával állapítja meg.

A bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat egyenértékű, A gépjármű használatával 
összefüggő költségeket a családi őstermelői tevékenységüket folytató tagok csak 
azonos elszámolási mód választásával vehetik figyelembe, azonban a tagok közül 
csak annak a költségét – a tag nevére és a gépjármű rendszámára kiállított számla, 
számlák alapján –, aki egyébként jogosult a gépjárműhasználattal összefüggő költségelszámolásra.

17. Hogyan adózik a családi mezőgazdasági társaság tagjának jövedelme?

A családi mezőgazdasági társaság olyan,

<ul>

<li>a családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásában szereplő, </li>

<li>kizárólag mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet 
folytató gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat, </li>

<li>amelynek legalább két tagja van, és tagjai egymással hozzátartozói láncolatban 
állnak.
<link anchor="_ftn20">
<text>[20]</text>
</link>

</li>
</ul>

A családi mezőgazdasági társaságként a gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági 
társulat a nyilvántartásba vételt követően működhet.
<link anchor="_ftn21">
<text>[21]</text>
</link>
 A családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartását a NAK vezeti, ennek nyilvános 
adatait <a href="https://www.nak.hu/csmtkereso">honlapján teszi közzé</a>.

A családi mezőgazdasági társaságként nyilvántartásba vett gazdasági társaság, 
szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat az Szja tv. szerint társas vállalkozásnak számít.

Ha tehát a családi mezőgazdasági társaság tagja

<ul>

<li>munkaviszonyban dolgozik a társaságban, vagy </li>

<li>személyesen részt vesz a társas vállalkozás tevékenységében, vagy </li>

<li>ellátja a vezető tisztségviselői tevékenységet, és e tevékenységéért díjazást 
kap, </li>
</ul>

akkor a munkabére vagy a személyes közreműködői díja nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles.

Ha pedig a társas vállalkozás a számviteli szabályok szerint osztalékot állapít meg és fizet a tagjainak, akkor az osztalék után a tagnak 15 százalékos személyi jövedelemadót és 15,5 
százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, utóbbit a hozzájárulás-fizetési 
felső határig.
<link anchor="_ftn22">
<text>[22]</text>
</link>

18. Hogyan lehet igazolni a felvásárlónak azt, hogy a magánszemély őstermelő?

2021. január 1-jét követően a NAK nem állít ki mezőgazdasági őstermelői igazolványt. 
A NAK

<ul>

<li>a mezőgazdasági őstermelőknek FELIR-azonosítót és tevékenységi azonosítót állapít 
meg, </li>

<li>az őstermelők családi gazdaságának pedig a nyilvántartás tartalmazza az őstermelők 
családi gazdaságának nyilvántartási számát.</li>
</ul>

Az őstermelői státusz a mezőgazdasági igazgatási szerv, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági 
Hivatal honlapján elérhető közhiteles őstermelői nyilvántartásból kérdezhető le:

<a href="https://portal.nebih.gov.hu/ostermelo%20kereso">https://portal.nebih.gov.hu/ostermelo%20kereso</a>.

A felvásárlónak ezeket az azonosító számokat kell feltüntetnie a havi adó- és 
járulékbevallásban, ha mezőgazdasági őstermelőnek juttat bevételt, és a magánszemély 
legkésőbb a kifizetéskor igazolja e jogállását.

19. Van-e valamilyen értékhatár, ami alatt nem kell vezetni bevételi naplót, 
vagy egyéb nyilvántartást?

Az Szja tv. 5. számú melléklete alapján a mezőgazdasági őstermelőnek alapnyilvántartást 
kell vezetnie, és ez a kötelezettsége független az általa megszerzett bevétel nagyságától. Alapnyilvántartás a naplófőkönyv, a pénztárkönyv, a bevételi és költségnyilvántartás, 
valamint a bevételi nyilvántartás és az értékesítési betétlap.

Ha a mezőgazdasági őstermelő

<ul>

<li>átalányadózást alkalmaz, nem tételes költségelszámolást választ, </li>

<li>az áfa levonására nem jogosult vagy e jogát nem érvényesíti, és </li>

<li>a helyi iparűzési adó alapját egyszerűsítve határozza meg, </li>
</ul>

akkor az alapnyilvántartás-vezetési kötelezettségét bevételi nyilvántartás vezetésével 
teljesítheti. A bevételi nyilvántartás vezetésére jogosult őstermelő úgy is dönthet, hogy ezt 
az adókötelezettségét az értékesítési betétlap vezetésével teljesíti.

20. Ha valaki tavaly közös őstermelői igazolvány alapján végzett őstermelői tevékenységet, 
arra milyen szabályok vonatkoznak az idén?

Azok, akik 2020. december 31-én hatályos közös őstermelői igazolvánnyal rendelkeztek, 
2021. január 1-jétől mezőgazdasági őstermelőnek számítanak, együttesen pedig őstermelők 
családi gazdaságaként működnek.

Az őstermelők családi gazdasága képviselőjének azt a tagot kell tekinteni, akinek 
a nevére a közös őstermelői igazolványt kiállították.
<link anchor="_ftn23">
<text>[23]</text>
</link>

21. Ha valaki tavaly családi gazdaság tagja volt, és idén is folytatja a mezőgazdasági 
tevékenységet, arra milyen szabályok vonatkoznak az idén?

Azok, akik 2020. december 31-én családi gazdaság tagjai voltak, 2021. január 
1-jétől mezőgazdasági őstermelőnek számítanak, együttesen pedig őstermelők családi 
gazdaságaként működnek.

Ha a családi gazdaságnak voltak 16 év alatti tagjai is, akkor 2021. január 1-jétől 
ők is őstermelőnek tekintendők.

Az őstermelők családi gazdasága képviselőjének azt a tagot kell tekinteni, aki 
a családi gazdaság vezetőjeként szerepelt a nyilvántartásban.
<link anchor="_ftn24">
<text>[24]</text>
</link>

22. Ha valaki tavaly egyéni vállalkozóként volt családi gazdaság tagja, akkor 
arra milyen szabályok vonatkoznak az idén?

Az, aki 2020. december 31-én családi gazdaság tagja volt, 2021. január 1-jétől 
mezőgazdasági őstermelőnek számít akkor is, ha 2020. december 31-éig egyéni vállalkozóként 
folytatta tevékenységét.

Az érintetteknek nyilatkozniuk kell a NAK-nál, hogy

<ul>

<li>
egyéni vállalkozóként folytatják-e a mező- és erdőgazdasági tevékenységet, ekkor az őstermelői nyilvántartásból 
2021. január 1. napjával törlik a magánszemélyt.</li>

<li>
mezőgazdasági őstermelőként kívánja folytatni a mező- és erdőgazdasági tevékenységet. ekkor a magánszemélynek 
ezeket a tevékenységeket 2021. december 31. napjáig töröltetnie kell az NAV által 
vezetett egyéni vállalkozói nyilvántartásból. </li>
</ul>

Nem zárja ki a mezőgazdasági őstermelőként nyilvántartásba vételt az, ha a mezőgazdasági 
őstermelő kiegészítő tevékenysége az egyéni vállalkozóként folytatott tevékenységei között is szerepel.

Ha a kizárólag mező- és erdőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó nem törölteti e tevékenységeket az egyéni vállalkozói nyilvántartásból, 
azaz amíg a magánszemély nem szünteti meg az egyéni vállalkozást, addig egyéni 
vállalkozónak is számít.

Ha a magánszemélynek az őstermelői tevékenységén kívül van egyéni vállalkozói 
tevékenysége, akkor őstermelőként és egyéni vállalkozóként is működik.

23. Ha valaki eddig egyéni vállalkozóként végzett mező- és erdőgazdasági tevékenységet, 
az e tevékenységeket folytathatja-e őstermelőként vagy őstermelők családi gazdasága 
tagjaként?

Ha a magánszemély úgy dönt, hogy felhagy az egyéni vállalkozói tevékenységével 
és mezőgazdasági tevékenységét őstermelőként, vagy őstermelők családi gazdasága 
tagjaként folytatja a továbbiakban, akkor be kell jelentenie a NAV-hoz a Webes Ügysegéden keresztül,hogy megszünteti az egyéni vállalkozását.

Ezt követően pedig a végezni kívánt mezőgazdasági tevékenységre tekintettel kérnie 
kell a NAK-tól, hogy őstermelőként vegye nyilvántartásba, illetve más őstermelőkkel 
együtt kérheti az őstermelők családi gazdaságának nyilvántartásba vételét.

Ha egyéni vállalkozóként kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytatott, és nem volt egyéb, az egyéni vállalkozás keretein kívül végzett, közvetlenül a NAV-hoz bejelentett 
tevékenysége, akkor az egyéni vállalkozását meg kell szüntetnie, és a NAV az adószámát is 
megszünteti. Ebben az esetben új adószámot kell kérnie a ’T101-es adatlapon, ahol 
be kell jelentenie a NAV-hoz az őstermelői tevékenységét, mint egyéni vállalkozás 
keretén kívül végzett tevékenységet.

Ha egyéni vállalkozóként kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytatott, de volt egyéb, az egyéni vállalkozás keretén kívül végzett, közvetlenül a NAV-hoz bejelentett 
tevékenysége is, akkor az egyéni vállalkozóként végzett mezőgazdasági tevékenységét töröltetnie 
kell az egyéni vállalkozói nyilvántartásból.

Mivel volt egyéb, az egyéni vállalkozáson kívül végzett, közvetlenül a NAV-hoz 
bejelentett tevékenysége is, az adószáma megmarad. Ezt az adószámát kell feltüntetnie a ’T101-es adatlapon, ahol be kell jelentenie 
a NAV-hoz az őstermelői tevékenységét, mint az egyéni vállalkozás keretein kívül 
végzett tevékenységet.

Ha pedig egyéni vállalkozóként a mezőgazdasági tevékenységen túl más tevékenységet is folytatott, kizárólag a mezőgazdasági tevékenységet kell töröltetnie az egyéni vállalkozók 
nyilvántartásából. Az egyéni vállalkozása nem szűnik meg és az adószáma is megmarad. 
Ezt az adószámát kell szerepeltetnie a ’T101-es adatlapon, ahol be kell jelentenie 
a NAV-hoz az őstermelői tevékenységét, mint az egyéni vállalkozás keretein kívül 
végzett tevékenységet.

24. Ha valaki tavaly őstermelői igazolvány alapján végzett mezőgazdasági tevékenységet, 
2021. január 1-jétől pedig őstermelők családi gazdaságának tagjaként folytatja 
azt tovább, és a 2020. decemberében eladott termény ellenértékét 2021. február 
hónapban fizeti ki a vevő, akkor ezt a bevételt hogyan kell figyelembe venni?

A bevétel megszerzésének időpontjában a magánszemély már őstermelők családi gazdaságának 
tagjaként végez őstermelői tevékenységet, ezért ha az általa 2020-ban értékesített termény árát a vevő 2021-ben fizeti ki, akkor ezt a bevételt nem 2020-ban megszerzett őstermelői bevételként kell figyelembe 
venni, hanem azt fel kell osztani az őstermelők családi gazdaságának tagjai között.

B) JÁRULÉK

25. Mikor számít biztosítottnak a mezőgazdasági őstermelő?

A mezőgazdasági őstermelő a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásba vétel napjától 
kezdve biztosított, kivéve, ha

<ul>

<li>őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagja,</li>

<li>egyéb jogcímen biztosított, például, ha munkaviszonyban áll, de ide nem értve, 
ha munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban – például megbízási, vállalkozási 
szerződés alapján – biztosított, </li>

<li>saját jogú nyugdíjas, illetve ha özvegyi nyugdíjban részesül és a reá irányadó 
öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
<link anchor="_ftn25">
<text>[25]</text>
</link>

</li>
</ul>

26. A biztosított őstermelőnél mi a járulék alapja?

A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági 
őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg 
a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot. 
<link anchor="_ftn26">
<text>[26]</text>
</link>

Az a mezőgazdasági őstermelő, aki 2020. december 31-éig mezőgazdasági kistermelőnek 
számított (vagyis a 2020. adóévben az e tevékenységéből származó bevétele a 8 000 000 
forintot nem haladta meg), 2021-ben a 2020. évi támogatások nélküli bevételének 15 százaléka után fizeti meg a társadalombiztosítási 
járulékot. Ekkor a havi járulékalap a tárgyévet megelőző évi, támogatások nélküli bevétel 
15 százalékának egytizenketted része.

Arra is lehetőség van, hogy a mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási 
ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalja, 
hogy a társadalombiztosítási járulékot az előzőekben meghatározott járulékalapnál 
magasabb összeg után fizeti meg.

A társadalombiztosítási járulékot a biztosított őstermelőnek negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetnie és bevallania 
az ’58-as bevalláson.

C) SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ

27. A biztosított őstermelőnek kell szociális hozzájárulási adót fizetnie?

A mezőgazdasági őstermelőnek a tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői 
tevékenységből származó jövedelme, de havonta legalább a minimálbér után kell 15,5 százalék szociális hozzájárulási 
adót fizetnie.

Ha az őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében nyilatkozatot tett, akkor 
a szociális hozzájárulási adót legalább a vállalt összeg adóévre számított összege 
után köteles megfizetni.

Annak a járulékfizetésre kötelezett őstermelőnek, akinek az őstermelői tevékenységből 
származó bevétele nem haladja meg az adóévben az éves minimálbér felét, nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie. Kivételt jelent, ha a magasabb 
összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb 
összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, mert ekkor az őt évente 
terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése 
érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.

Ha a járulékfizetésre kötelezett őstermelő átalányadózást alkalmaz, akkor a szociális hozzájárulási adó alapja havonta a minimálbér, vagy, 
a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt 
összeg adóévre megállapított összege. Ha az átalányadózó biztosított őstermelőnek 
az e tevékenységből származó, támogatások nélküli bevétele az adóévben nem haladja 
meg az éves minimálbér ötszörösét, akkor nem kell szociális hozzájárulási adót 
fizetnie. Kivéve, ha a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése 
érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási 
járulékot, mert ilyenkor az adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási 
ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.

28. A nem biztosított őstermelőnek kell szociális hozzájárulási adót fizetnie?

A járulékfizetésre nem kötelezett mezőgazdasági őstermelőt terhelő adó alapja 
a tárgyévi összevont adóalapba tartozó, őstermelői tevékenységből származó jövedelem.

Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie az őstermelőnek, ha

<ul>

<li>az őstermelői tevékenységből származó, támogatások nélküli bevétele nem haladja 
meg az adóévben az éves minimálbér felét, vagy</li>

<li>ha átalányadózást alkalmaz és az őstermelői tevékenységből származó, támogatások 
nélküli bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér ötszörösét.</li>
</ul>

29. Az őstermelőnek év közben vagy év végén kell megfizetnie és bevallania a 
szociális hozzájárulási adót?

A biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a minimálbér vagy a magasabb összegű 
társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg alapján negyedévente, 
a negyedévet követő hónap 12-éig adóelőleget kell fizetnie. Ez vonatkozik az átalányadózást 
választó mezőgazdasági őstermelőre is.

A minimálbér alapján adófizetésre kötelezett őstermelő a tárgyévben először arra 
a negyedévre fizet adóelőleget, amelyben az őstermelői tevékenységből származó 
- támogatások nélküli – adóévi bevétele

<ul>

<li>a nem átalányadózó mezőgazdasági őstermelő esetében az éves minimálbér felét; 
</li>

<li>az átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő esetében az éves minimálbér 
ötszörösét</li>
</ul>

meghaladja.

Az éves szja-bevallásban kell az előlegként megfizetett adót elszámolni, az adóbevallás 
benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, és a bevallás megfelelő 
rovatában lehet a túlfizetést visszaigényelni.

A járulékfizetésre nem kötelezett őstermelő szociális hozzájárulásiadó-előleget 
nem fizet. Az adó éves összegét a személyijövedelemadó-bevallásában, a bevallási 
határidőig kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.

<a name="_ftn1"></a>[1] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 3. § 
18. pontja.

<a name="_ftn2"></a>[2] A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXIII. törvény (Csgtv.) 3. §.

<a name="_ftn3"></a>[3] Csgtv. 6. § (1) bekezdés.

<a name="_ftn4"></a>[4] Az őstermelők nyilvántartásba vétele során a Csgtv. 19. §-ában foglalt átmeneti 
rendelkezésekre is figyelemmel kell lenni.

<a name="_ftn5"></a>[5] A kistermelői élelmiszer-termelésről, előállításról és értékesítésről szóló 
52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet (kistermelői rendelet).

<a name="_ftn6"></a>[6] Csgtv. 3. § (4) bekezdés.

<a name="_ftn7"></a>[7] Szja tv. 3. § 85. pontja.

<a name="_ftn8"></a>[8] A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 
(a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 5. § 20. pontja

<a name="_ftn9"></a>[9] Szja tv. 3. számú melléklet és 5. számú melléklet II. fejezet 3. pontja.

<a name="_ftn10"></a>[10] Szja tv. 3. számú melléklet felvezető szövege.

<a name="_ftn11"></a>[11] Szja tv. 2. számú melléklet I. fejezet 2. pontja.

<a name="_ftn12"></a>[12] Csgtv. 2. § g) és h) pontjai, Földforgalmi tv. 5. § 18. pontja.

<a name="_ftn13"></a>[13] Szja tv. 3. § 85. pont.

<a name="_ftn14"></a>[14] Szja tv. 7. § (3) bekezdés.

<a name="_ftn15"></a>[15] Szja tv. 23. §

<a name="_ftn16"></a>[16] Az Szja tv. 3. §  84. pontja alapján az éves minimálbér az év első napján 
érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenkétszerese. A havi minimálbér 
összege 2021. február 1-jétől 167 400 forint, mely a minimálbérhez kapcsolódó 
jogosultságok felülvizsgálatáról szóló 21/2021. (I. 28.) Korm. rendelet alapján 
2021. január 1-jétől alkalmazható.

<a name="_ftn17"></a>[17] Szja tv. 8. számú melléklet 1. pont.

<a name="_ftn18"></a>[18] Szja tv. 53. § (1) bekezdés e) pont.

<a name="_ftn19"></a>[19] Szja tv. 1. számú melléklet 4. 26 pont.

<a name="_ftn20"></a>[20] Csgtv. 14. § (2) bekezdés.

<a name="_ftn21"></a>[21] Csgtv. 14. § (1) bekezdés.

<a name="_ftn22"></a>[22] Az Szja tv. 66. §-a és a Szocho tv. 1. § (5) bekezdés c) pontja alapján. 
A szociális hozzájárulási adófizetési felső határ a minimálbér összegének huszonnégyszerese, 
2021-ben 3 864 000 forint.

<a name="_ftn23"></a>[23] Csgtv. 19. § (2) bekezdés.

<a name="_ftn24"></a>[24] Csgtv. 19. § (3) bekezdése.

<a name="_ftn25"></a>[25] A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások 
fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. § (1) bekezdés 
h) pontja.

<a name="_ftn26"></a>[26] Minimálbér: a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott 
munkavállalók részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, 
161 000 forint. 2021. február 1-jétől 167 400 forint. Ennek megfelelően 2021. 
január hónapra havi 148 120 forint, február 1-jétől 154 008 forint a járulék alapja.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>mezőgazdasági-őstermelő</item>
<item>családi-gazdaság</item>
<item>átalányadózás</item>
<item>támogatás</item>
<item>termékfeldolgozás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="18019077">
<title>Adómentessé vált a háztartási kiserőművet üzemeltetők bevétele</title>
<url>nav/ado/szja/Adomentesse_valt_a_ha20210714.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1629369480000">
<year>2021</year>
<month>8</month>
<day>19</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>38</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1784239140000">
<year>2026</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1629369587549">
<year>2021</year>
<month>8</month>
<day>19</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>39</minute>
<sec>47</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
2021. június 10. óta adómentes a háztartási méretű kiserőművek tulajdonosainak, 
üzemeltetőinek bevétele.<a href="http://navbelso.apeh.local/cms/sites/default/js/empty#_ftn1" id="anchor-ttp://navbelso.apeh.local/cms/sites/default/js/empty#_ftn1" title="">[1]</a> Ez azt jelenti, hogy a magánszemélynek nem kell adóznia a bevétel után, ha például 
a házára telepített napelemes rendszerrel több energiát termel, mint amennyit 
felhasznál, és a hálózatba feleslegként visszatáplált energiát a villamosenergia-kereskedő 
megtéríti neki.
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Háztartási méretű kiserőmű az olyan villamos energiát termelő berendezés, ami 
kisfeszültségű, otthoni hálózatra csatlakozik, és csatlakozási teljesítménye nem 
haladja meg az 50 kilovoltampert (kVA).

Ha a magánszemély a villamos energia értékesítéséből származó bevételt nem egyéni 
vállalkozói tevékenység keretében aktív felhasználóként, vagy energiaközösség 
tagjaként
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>
 szerzi, akkor az legfeljebb évi 12 000 kilowattóráig (kWh) adómentes
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>
.

Az adómentes értékhatárt meghaladó bevételből a kifizetőnek – ez esetben a kereskedőnek 
– nem kell adóelőleget megállapítani és levonni. A kifizető a magánszemélynek 
kifizetett adóévi összegekről a következő év január 31-ig egy külön összesítő 
igazolást állít ki, amiben feltünteti az értékhatár alatti és az azt meghaladó 
bevételrészt is, és erről a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak is elektronikus úton 
adatot szolgáltat.

Ha a villamos energiát értékesítő magánszemély az értékhatárt meghaladó bevételt 
szerez, akkor eldöntheti, hogy

<ul>

<li>az értékhatáron felüli bevételrészt tekinti jövedelemnek, vagy </li>

<li>az éves bevétel egészéből az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó 
költségelszámolási szabályok, vagyis a 10 százalékos költséghányad, vagy tételes 
költségelszámolás alkalmazásával állapítja meg a jövedelmet. </li>
</ul>

A magánszemélynek a jövedelmet az éves személyijövedelemadó-bevallásában kell 
bevallania, és az adót a bevallási határidőig kell megfizetnie.
<link anchor="4">
<text>[4]</text>
</link>

A fenti időpontot megelőzően megszerzett bevétel adókötelezettségét az önálló 
tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani, 
melyről részletes információk a <a href="https://nav.gov.hu/nav/inf_fuz/2021">2. számú információs füzet</a>ben olvashatók.

<a name="_ftn1"></a>[1] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú 
melléklet 4.49. pontja.

<a name="_ftn2"></a>[2] A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. §-a.

<a name="3"></a>[3] A 2021-es évben a 12 000 kWh-t nem kell arányosítani.

<a name="4"></a>[4] Szja tv. 1. számú melléklet 9.9. pontja.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>Háztartási-kiserőmű</item>
<item>napelem</item>
<item>villamosenergia</item>
<item>villamosenergia--kereskedő</item>
<item>összesítő-igazolás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="18019858" referenceid="18019858">
<title>A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének adózási szabályai</title>
<url>nav/ado/szja/A_kisgyermekkel_ottho20210727.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1627371000000">
<year>2021</year>
<month>7</month>
<day>27</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>30</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1785362340000">
<year>2026</year>
<month>7</month>
<day>29</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1633690717479">
<year>2021</year>
<month>10</month>
<day>8</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>58</minute>
<sec>37</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A kisgyermekkel otthon lévő szülők 2021. július
1. óta szövetkezetet alakíthatnak, így rugalmas keretek között vehetnek részt 
a
foglalkoztatásban.<a href="file:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn1" id="anchor-ile:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn1" title="">[1]</a>

Ebben a speciális szövetkezetben a tagok

<ul>

<li>csak személyes közreműködést vállaló
természetes személyek lehetnek, és</li>

<li>legalább 90 százalékuknak gyermekgondozási
díjban (gyed) vagy gyermekgondozást segítő ellátásban (gyes) nem nagyszülőként 
részesülő
személynek kell lenniük (a továbbiakban: ellátásban részesülő tag).</li>
</ul>

A személyes közreműködés módját és
ellentételezését a szövetkezettel kötött tagsági megállapodás tartalmazza.

A tag személyesen közreműködhet a
szövetkezet harmadik személynek nyújtott külső szolgáltatásában is. Az ilyen, 
külső
szolgáltatás nyújtásakor a Ptk<a href="file:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn2" id="anchor-ile:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn2" title="">[2]</a>
megbízásra
vonatkozó, valamint az Mt.<a href="file:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn3" id="anchor-ile:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn3" title="">[3]</a> szövetkezetekről szóló
törvényben<a href="file:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn4" id="anchor-ile:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn4" title="">[4]</a> meghatározott
szabályait kell alkalmazni.

Személyi jövedelemadó

A tag személyes közreműködése ellenében
kapott juttatása nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít,<a href="file:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn5" id="anchor-ile:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn5" title="">[5]</a>
így az az összevont adóalap részeként adóköteles.

Az Szja tv. az új szövetkezeti forma
beiktatásával azonban új, adómentességre vonatkozó szabályokkal is kiegészült.

Így adómentes

<ul>

<li>az ellátásban részesülő tag személyes
közreműködésének ellenértékeként juttatott élelmiszer, a szövetkezetben
előállított javak, vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható
utalvány formájában juttatott bevétel, melyeknek értéke együttesen havonta a
minimálbér összegét nem haladhatja meg. </li>
</ul>

A
fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott
bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát.

<ul>

<li>a szövetkezet által támogatásként vagy
segélyként a tagnak juttatott, élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására
felhasználható utalvány, legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem
haladó értékben. </li>
</ul>

A juttatott élelmiszerek vagy a
szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak értékének
megállapításánál a szövetkezet értékesítéskor alkalmazott árat, ennek hiányában
a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.

Az ellátásban részesülő
tag társadalombiztosítási jogállása

A szövetkezet tagja akkor biztosított, ha személyes
közreműködése munkaviszonyon, vagy megbízási jogviszonyon, vagy vállalkozási
jellegű jogviszonyon alapul.<a href="file:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn6" id="anchor-ile:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn6" title="">[6]</a>

Ezt a szabályt nem kell alkalmazni arra az
ellátásban részesülő tagra, aki egyéb jogcímen biztosított, <a href="file:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn7" id="anchor-ile:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn7" title="">[7]</a> kivéve, ha ez a
magánszemély munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony szerint, például
megbízási, vállalkozási szerződés alapján vagy választott tisztségviselőként
biztosított<a href="file:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn8" id="anchor-ile:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn8" title="">[8]</a>.

Ha az ellátásban részesülő tag a
szövetkezetben végzett személyes közreműködése okán biztosított, akkor a biztosítási-
és járulékfizetési kötelezettséget az ezt megalapozó jogviszonyra vonatkozó
szabályok szerint kell meghatározni.

Szociális
hozzájárulási adó

Nem kell szochot fizetni a szövetkezetnek
az ellátásban részesülő tagjával fennálló jogviszonyra tekintettel kifizetett,
az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó-, (adóelőleg-) alap
számításánál figyelembe vett jövedelem után.<a href="file:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn9" id="anchor-ile:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn9" title="">[9]</a>

Szakképzési
hozzájárulás

A szövetkezet szakképzési hozzájárulást
nem fizet.<a href="file:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn10" id="anchor-ile:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn10" title="">[10]</a>

Társasági adó

A szövetkezet a társasági adó alanya.<a href="file:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn11" id="anchor-ile:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn11" title="">[11]</a> Ugyanakkor ez a
szövetkezeti forma a társasági adó alapját nem az általános szabályok szerint,
hanem – az iskolaszövetkezetre irányadó<a href="file:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn12" id="anchor-ile:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn12" title="">[12]</a> – speciális rendelkezések alapján állapítja meg.

A szövetkezet adóalapja az adóévre jóváhagyott
osztalék, részesedés, továbbá az adómentesen képződött eredménytartalékból
osztalék, részesedés címen jóváhagyott összeg, valamint a jegyzett tőke
leszállítása, a tagi jogviszony megszűnése következtében az adóévben
keletkezett kötelezettségek együttes összege (a megállapított osztalék)

<ul>

<li>csökkentve – többek között – a saját
tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztés közvetlen költségeivel, valamint
a bírság és az Art., a Tbj. szerinti jogkövetkezmények elengedése miatt
elszámolt bevétellel,<a href="file:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn13" id="anchor-ile:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn13" title="">[13]</a>
</li>

<li>növelve – többek között – a nem a
vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás, továbbá a
jogerős határozatban megállapított bírság, az Art., illetve a Tbj. szerinti
jogkövetkezményekből adódó ráfordítások összegével,<a href="file:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn14" id="anchor-ile:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn14" title="">[14]</a>
</li>

<li>növelve a behajthatatlan követelésnek nem
minősülő elengedett követeléssel<a href="file:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn15" id="anchor-ile:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn15" title="">[15]</a> (amely eltér az általános előírástól, mert ezúttal nem csak a
kapcsolt vállalkozások tartozásának elengedésekor kell a ráfordítással
megnövelni az adóalapot).</li>
</ul>

Ha az eredményt nem osztják fel a tagok
között, akkor az eredménytartalék után csak annak tényleges kiosztáskor kell
adót fizetni.

Ennek a szövetkezeti formának a jogutód
nélküli megszűnésekor az adó alapját az előzőeken túl növeli az adómentesen
képződött eredménytartalék összege. Átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor 
a
jogutódnál – ha az nem szövetkezet – növeli az adó alapját a jogelődnél
adómentesen képződött eredménytartalék összege.

A
szövetkezet mentesül a jövedelem-(nyereség) minimummal kapcsolatos szabályok
alkalmazása alól<a href="file:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn16" id="anchor-ile:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn16" title="">[16]</a>,
valamint adóelőleg-kötelezettséget sem kell teljesítenie.<a href="file:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn17" id="anchor-ile:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn17" title="">[17]</a>

Illeték

A
szövetkezet cégbejegyzési eljárása illetékmentes.<a href="file:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn18" id="anchor-ile:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftn18" title="">[18]</a>

<a href="file:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftnref1" id="anchor-ile:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftnref1" title="">[1]</a>
A szövetkezetekről szóló
2006. évi X. törvényt módosító, az egyes
törvényeknek a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete létrehozásával
összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LXXXV. törvény alapján.

<a href="file:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftnref2" id="anchor-ile:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftnref2" title="">[2]</a> A Polgári Törvénykönyvről szóló
2013. évi V. törvény (Ptk.).

<a href="file:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftnref3" id="anchor-ile:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftnref3" title="">[3]</a> A munka törvénykönyvéről szóló
2012. évi I. törvény (Mt.).

<a href="file:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftnref5" id="anchor-ile:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftnref5" title="">[5]</a> A személyi jövedelemadóról szóló
1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 24. § (1) bekezdés c) pontja és 25. § (1)
bekezdése.

<a href="file:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftnref8" id="anchor-ile:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftnref8" title="">[8]</a> Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pont és
(2) bekezdés.

<a href="file:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftnref18" id="anchor-ile:///C:/Users/u318995/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/HAFSRRSG/A%20kisgyermekkel%20otthon%20l%C3%A9v_k%20sz%C3%B6vetkezete.docx#_ftnref18" title="">[18]</a> Az illetékekről szóló 1990. évi
XCIII. törvény 45. § (1a) bekezdés.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>Kisgyermekkel-otthon-lévők-szövetkezete</item>
<item>külső-szolgáltatás</item>
<item>személyes-közreműködés</item>
<item>gyed</item>
<item>gyes</item>
<item>szülő</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/jarulek/A_kisgyermekkel_ottho20210727.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="18019234">
<title>Foglalkoztatással, álláskereséssel kapcsolatos adómentes juttatások</title>
<url>nav/ado/szja/Foglalkoztatassal__al20210716.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1626434880000">
<year>2021</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>28</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1784411940000">
<year>2026</year>
<month>7</month>
<day>18</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1626435201486">
<year>2021</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>33</minute>
<sec>21</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2021. június 10. óta adómentesek a hátrányos helyzetben lévő munkavállalóknak 
és a munkanélkülieknek kifizetett egyes juttatások. A támogatások adómentessége 
a kifizetés időpontjától függetlenül, akár visszamenőleg is érvényesíthető.

Adómentesen adható a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról 
szóló 100/2021. (II. 27.) Korm. rendelet alapján

<ul>

<li>a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedésének első hat hónapjára 
a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékának megfelelő összegű munkavállalást 
ösztönző támogatás,
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>
 2021-ben ez 50 220 forint,</li>

<li>az álláskeresőnek nyújtott mobilitási támogatás
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>
.</li>
</ul>

Az adómentesség visszamenőlegesen alkalmazható a 2021. március 1-ig hatályos 
a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint 
a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet alapján 
kifizetett lakhatási támogatásra is.

<a name="_ftn1"></a>[1] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: 
Szja törvény) 1. számú melléklet 4.47. pontja.

<a name="_ftn2"></a>[2] Az Szja törvény 1. számú melléklet 7.24. pontja.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>adómentes</item>
<item>álláskeresés</item>
<item>hátrányos-helyzetű</item>
<item>foglalkoztatás</item>
<item>visszamenőleg</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17977113">
<title>Egész évre alkalmazhatók a SZÉP-kártya-juttatás kedvező szabályai</title>
<url>nav/ado/szja/Egesz_evre_alkalmazha20210615.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1623750180000">
<year>2021</year>
<month>6</month>
<day>15</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>43</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1781733540000">
<year>2026</year>
<month>6</month>
<day>17</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1623750530715">
<year>2021</year>
<month>6</month>
<day>15</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>48</minute>
<sec>50</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) kedvező
adózási szabályainak alkalmazását a jogalkotó 2021. június 30-ról a teljes
adóévre meghosszabbította.
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>

A szabály értelmében 2021 második félévében is
alkalmazhatók a következő szabályok.

1.

Az Szja törvény
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>

71. § (1) bekezdésétől eltérően SZÉP-kártya

<ul>

<li>szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint,</li>

<li>vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint,
</li>

<li>szabadidő alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint</li>
</ul>

összegig számít béren kívüli juttatásnak,
munkáltatónként külön-külön.

Ha például a munkáltató az első félévben adott a
munkavállalójának 200 ezer forint összegben a szálláshely alszámlára
támogatást, akkor nincs akadálya annak, hogy a második félévben is adjon
ugyanennyit.

Nincs akadálya annak sem, ha a munkavállaló 200
ezer forint összegben kapott vendéglátás alszámlára támogatást az első félévben,
majd a második félévben új munkája, munkáltatója lesz, ahonnan kaphat 265 ezer
forint összegben további támogatást a vendéglátás alszámlájára.

2.

Az Szja törvény 70. § (8) bekezdésétől eltérően az
éves rekreációs keretösszeg

<ul>

<li>költségvetési szerv munkáltató esetén évi 400 ezer forint </li>

<li>más munkáltató esetében évi 800 ezer forint.</li>
</ul>

3.

A SZÉP-kártya egyes alszámláira utalt béren kívüli
juttatást nem terheli szociális hozzájárulási adó. Szintén nem kell szociális
hozzájárulási adót fizetni az Szja törvény szerinti reprezentáció és üzleti
ajándék juttatása után sem.

<a name="_ftn1"></a>[1]A
koronavírus-világjárványt követő, a gazdaság újraindítását elősegítő adózási
intézkedésekről szóló 318/2021. (VI. 9.) Korm. rendelete.

<a name="_ftn2"></a>[2] A
személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>Szép--kártya</item>
<item>béren-kívüli</item>
<item>keret-összeg</item>
<item>rekreációs</item>
<item>támogatás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17976898" referenceid="17976898">
<title>Adózói tájékoztató Magyarország 2021. adóévben alkalmazható adóegyezményeiről</title>
<url>nav/ado/szja/Adozoi_tajekoztato_Ma20210610.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1623343140000">
<year>2021</year>
<month>6</month>
<day>10</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>18</hour>
<minute>39</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1781301540000">
<year>2026</year>
<month>6</month>
<day>12</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1623344594514">
<year>2021</year>
<month>6</month>
<day>10</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>19</hour>
<minute>3</minute>
<sec>14</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
 Magyarországnak a 2021. adóévben az alábbi
államok viszonylatában van hatályos és alkalmazható adóegyezménye:

ORSZÁG

</td><td nowrap width="127">

ALÁÍRÁS

</td><td nowrap width="170">

KIHIRDETÉS

</td><td nowrap width="142">

ALKALMAZÁS

</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Albánia

</td><td nowrap width="127">

1992. XI. 14.
</td><td nowrap width="170">

1996. évi XCI.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

1996. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Ausztrália

</td><td nowrap width="127">

1990. XI. 29.
</td><td nowrap width="170">

1993. évi XXXVI.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

1993. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td width="228">

Ausztria
 (hagyaték, öröklés)

</td><td nowrap width="127">

1975. II. 25.
</td><td nowrap width="170">

1976. évi 1.
 tvr.
</td><td nowrap width="142">

1977. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td width="228">

Ausztria

</td><td nowrap width="127">

1975. II. 25.
</td><td nowrap width="170">

1976. évi 2.
 tvr.
</td><td nowrap width="142">

1976. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td width="228">

Azerbajdzsán

</td><td nowrap width="127">

2008. II. 18.
</td><td nowrap width="170">

2008. évi
 LXXXIX. tv.
</td><td nowrap width="142">

2009. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td width="228">

Bahrein

</td><td nowrap width="127">

2014. II. 24.
</td><td nowrap width="170">

2014. évi XLIX.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

2016. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Belgium

</td><td nowrap width="127">

1982. VII.19.
</td><td nowrap width="170">

20/1984. (IV.
 18.) MT r.
</td><td nowrap width="142">

1985. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Belorusszia

</td><td nowrap width="127">

2002. II. 19.
</td><td nowrap width="170">

2004. évi CXII.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

2005. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Bosznia és
 Hercegovina

</td><td nowrap width="127">

1985. X. 17.
</td><td nowrap width="170">

1988. évi 6.
 tvr.
</td><td nowrap width="142">

államelismerés
 óta
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Brazília

</td><td nowrap width="127">

1986. VII. 20.
</td><td nowrap width="170">

1992. évi XXVII.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

1991. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Bulgária

</td><td nowrap width="127">

1994. VI. 8.
</td><td nowrap width="170">

1996. évi XCII.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

1996. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Ciprus

</td><td nowrap width="127">

1981. XI. 30.
</td><td nowrap width="170">

82/1982. (XII.
 29.) MT r.
</td><td nowrap width="142">

1983. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Csehország

</td><td nowrap width="127">

1993. I. 14.
</td><td nowrap width="170">

1996. évi XCIII.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

1995. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Dánia

</td><td nowrap width="127">

2011. IV. 27.
</td><td nowrap width="170">

2011. évi
 LXXXIII. tv.
</td><td nowrap width="142">

2013.I.1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Dél-Afrika

</td><td nowrap width="127">

1994. III. 4.
</td><td nowrap width="170">

1999. évi VII.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

1997. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Egyiptom

</td><td nowrap width="127">

1991. XI. 5.
</td><td nowrap width="170">

1995. évi XVII.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

1995. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Észtország

</td><td nowrap width="127">

2002. IX. 11.
</td><td nowrap width="170">

2004. évi
 CXXVIII. tv.
</td><td nowrap width="142">

2005. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Észtország
 (módosító jegyzék)

</td><td nowrap width="127">

2016. XI. 25.
</td><td nowrap width="170">

2017. évi CXII.
 tv. 
</td><td nowrap width="142">

2016. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Egyesült Arab
 Emirátusok

</td><td nowrap width="127">

2013. IV. 30.
</td><td nowrap width="170">

2013. évi CLXI.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

2015. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Finnország

</td><td nowrap width="127">

1978. X. 25.
</td><td nowrap width="170">

66/1981. (XII.
 16.) MT r.
</td><td nowrap width="142">

1982. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Franciaország

</td><td nowrap width="127">

1980. IV. 28.
</td><td nowrap width="170">

65/1981. (XII.
 16.) MT r.
</td><td nowrap width="142">

1982. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Fülöp-szigetek

</td><td nowrap width="127">

1997. VI. 13.
</td><td nowrap width="170">

2000. évi XVII.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

1998. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Georgia

</td><td nowrap width="127">

2012. II. 16.
</td><td nowrap width="170">

2012. évi XIV.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

2013.I.1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Görögország

</td><td nowrap width="127">

1983. V. 25.
</td><td nowrap width="170">

33/1985. (VII.
 1.) MT r.
</td><td nowrap width="142">

1986. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Hollandia

</td><td nowrap width="127">

1986. VI. 5.
</td><td nowrap width="170">

10/1988. (III.
 10.) MT r.
</td><td nowrap width="142">

1988. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Hongkong

</td><td nowrap width="127">

2010. V. 12.
</td><td nowrap width="170">

2010. évi CXXIX.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

2012. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Horvátország

</td><td nowrap width="127">

1996. VIII. 30.
</td><td nowrap width="170">

2000. évi XVIII.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

1999. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

India

</td><td nowrap width="127">

2003. XI. 3.
</td><td nowrap width="170">

2005. évi CXLIV.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

2006. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Indonézia

</td><td nowrap width="127">

1989. X. 19.
</td><td nowrap width="170">

1999. évi X. tv.
</td><td nowrap width="142">

1994. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Irán

</td><td nowrap width="127">

2015. XI. 30.
</td><td nowrap width="170">

2016. évi IV.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

2017. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Írország

</td><td nowrap width="127">

1995. IV. 25.
</td><td nowrap width="170">

1999. évi XI.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

1997. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Izland

</td><td nowrap width="127">

2005. XI. 23.
</td><td nowrap width="170">

2005. évi CXLV.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

2007. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Izrael

</td><td nowrap width="127">

1991. V. 14.
</td><td nowrap width="170">

1993. évi LXIII.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

1993. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Japán

</td><td nowrap width="127">

1980. II. 13.
</td><td nowrap width="170">

1980. évi 18.
 tvr.
</td><td nowrap width="142">

1981. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td width="228">

Kanada

</td><td nowrap width="127">

1992. IV. 15.
</td><td nowrap width="170">

1995. évi XVI.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

1995. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td width="228">

Kanada (módosító
 jegyzőkönyv)

</td><td nowrap width="127">

1994. V. 3.
</td><td nowrap width="170">

1999. évi XII.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

1997. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td width="228">

Katar

</td><td nowrap width="127">

2012. I. 18.
</td><td nowrap width="170">

2012. évi XV.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

2013.I.1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Kazahsztán

</td><td nowrap width="127">

1994. XII. 7.
</td><td nowrap width="170">

1999. évi XIV.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

1997. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Kína

</td><td nowrap width="127">

1992. VI. 17.
</td><td nowrap width="170">

1999. évi XV.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

1995. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Koreai
 Köztársaság

</td><td nowrap width="127">

1989. III. 29.
</td><td nowrap width="170">

1992. évi
 XXVIII. tv.
</td><td nowrap width="142">

1991. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Koszovó

</td><td nowrap width="127">

2013. X. 3.
</td><td nowrap width="170">

2013. évi
 CLXXXVII. tv.
</td><td nowrap width="142">

2015. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Kuvait

</td><td nowrap width="127">

1994. I. 17.
</td><td nowrap width="170">

1999. évi XVI.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

1995. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Kuvait (módosító
 jegyzőkönyv)

</td><td nowrap width="127">

2001. XII. 9.
</td><td nowrap width="170">

2003. évi LXX.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

2003. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td width="228">

Lengyelország (öröklés)

</td><td nowrap width="127">

1928. V. 12.
</td><td nowrap width="170">

1931. évi XXVII.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

1931. VII. 22.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Lengyelország

</td><td nowrap width="127">

1992. IX. 23.
</td><td nowrap width="170">

1996. évi XCV.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

1996. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td width="228">

Lengyelország

(módosító
 jegyzőkönyv)

</td><td nowrap width="127">

2000. VI. 27.
</td><td nowrap width="170">

2002. évi XXVII.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

2002. IX. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td width="228">

Lettország

</td><td nowrap width="127">

2004. V. 14.
</td><td nowrap width="170">

2004. évi CXXX.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

2005. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td width="228">

Lettország
 (módosító jegyzék) 

</td><td nowrap width="127">

2020.IV.8.
</td><td nowrap width="170">

2020. évi CII.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

2018.I.1.
</td>
</tr>
<tr>
<td width="228">

Liechtenstein

</td><td nowrap width="127">

2015. VI. 29.
</td><td nowrap width="170">

2015. évi CL.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

2016. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td width="228">

Litvánia

</td><td nowrap width="127">

2004. V. 12.
</td><td nowrap width="170">

2004. évi CXXIX.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

2005. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Luxemburg

</td><td nowrap width="127">

2015.III.10.
</td><td nowrap width="170">

2015. évi XCI.
 törvény
</td><td nowrap width="142">

2018. I. 1. 
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Macedónia

</td><td nowrap width="127">

2001. IV. 13.
</td><td nowrap width="170">

2002. évi XXXV.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

2003. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Malaysia

</td><td nowrap width="127">

1989. V. 22.
</td><td nowrap width="170">

1993. évi LX.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

1993. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Málta

</td><td nowrap width="127">

1991. VIII. 6.
</td><td nowrap width="170">

1993. évi LXVII.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

1993. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Marokkó

</td><td nowrap width="127">

1991. XII. 12.
</td><td nowrap width="170">

2002. évi VIII.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

2000. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Mexikó

</td><td nowrap width="127">

2011. VI. 24.
</td><td nowrap width="170">

2011. évi CXLV.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

2012. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Moldova

</td><td nowrap width="127">

1995. IV. 19.
</td><td nowrap width="170">

1999. évi XVIII.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

1997. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Mongólia

</td><td nowrap width="127">

1994. IX. 13.
</td><td nowrap width="170">

2000. évi
 LXXXII. tv.
</td><td nowrap width="142">

1999. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Montenegró

</td><td nowrap width="127">

2001. VI. 20.
</td><td nowrap width="170">

2003. évi XXV.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

2003. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Nagy-Britannia

</td><td nowrap width="127">

2011. IX. 7.
</td><td nowrap width="170">

2011. évi CXLIV.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

2012. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Németország

</td><td nowrap width="127">

2011. II. 28.
</td><td nowrap width="170">

2011. évi
 LXXXIV. tv.
</td><td nowrap width="142">

2012. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Norvégia

</td><td nowrap width="127">

1980. X. 21.
</td><td nowrap width="170">

67/1981. (XII.
 16.) MT r.
</td><td nowrap width="142">

1982. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Olaszország

</td><td nowrap width="127">

1977. V. 16.
</td><td nowrap width="170">

53/1980. (XII.
 22.) MT r.
</td><td nowrap width="142">

1981. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Omán

</td><td nowrap width="127">

2016. XI. 2.
</td><td nowrap width="170">

2016. évi CLXXVII. tv.
</td><td nowrap width="142">

2018.I.1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Orosz Föderáció

</td><td nowrap width="127">

1994. IV. 1.
</td><td nowrap width="170">

1999. évi XXI.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

1998. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Örményország

</td><td nowrap width="127">

2009. XI. 09.
</td><td nowrap width="170">

2010. évi X. tv.
</td><td nowrap width="142">

2011. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Pakisztán

</td><td nowrap width="127">

1992. II. 24.
</td><td nowrap width="170">

1996. évi II.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

1995. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Portugália

</td><td nowrap width="127">

1995. V. 16.
</td><td nowrap width="170">

2000. évi XIX.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

2000. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Románia
 (öröklés)

</td><td nowrap width="127">

1948. VIII. 28.
</td><td nowrap width="170">

1949. évi 16.
 tvr.
</td><td nowrap width="142">

1950. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Románia

</td><td nowrap width="127">

1993. IX. 16.
</td><td nowrap width="170">

1996. évi XCIX.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

1996. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

San Marino

</td><td nowrap width="127">

2009. IX. 15.
</td><td nowrap width="170">

2010. évi
 CXXXII. tv.
</td><td nowrap width="142">

2011. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Szaúd Arábia

</td><td nowrap width="127">

2014. III. 23.
</td><td nowrap width="170">

2014. évi LII. tv.
</td><td nowrap width="142">

2016. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Szerbia

</td><td nowrap width="127">

2001. VI. 20.
</td><td nowrap width="170">

2003. évi XXV.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

2003. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Szingapúr

</td><td nowrap width="127">

1997. IV. 17.
</td><td nowrap width="170">

2000. évi XXI.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

1999. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Szlovákia

</td><td nowrap width="127">

1994. VIII. 5.
</td><td nowrap width="170">

1996. évi C. tv.
</td><td nowrap width="142">

1996. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Szlovénia

</td><td nowrap width="127">

2004. VIII. 26.
</td><td nowrap width="170">

2005. évi CXLVI.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

2006. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Spanyolország

</td><td nowrap width="127">

1984. VII. 9.
</td><td nowrap width="170">

12/1988. (III.
 10.) MT r.
</td><td nowrap width="142">

1988. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Svájc

</td><td nowrap width="127">

2013. IX. 5.
</td><td nowrap width="170">

2013. évi
 CLXIII. tv.
</td><td nowrap width="142">

2015. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Svédország

</td><td nowrap width="127">

1981. X. 12.
</td><td nowrap width="170">

55/1982. (X.
 22.) MT r.
</td><td nowrap width="142">

1983. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Svédország
 (öröklés)

</td><td nowrap width="127">

1936. XI. 20.
</td><td nowrap width="170">

1937. évi XXVI.
 tc.
</td><td nowrap width="142">

alkalmazandó
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Tajpej

</td><td nowrap width="127">

2010. IV. 19.
</td><td nowrap width="170">

2010. évi
 CXXXIII. tv.
</td><td nowrap width="142">

2011. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Thaiföld

</td><td nowrap width="127">

1989. V. 18.
</td><td nowrap width="170">

13/1990. (VII.
 25.) Korm. r.
</td><td nowrap width="142">

1990. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Törökország

</td><td nowrap width="127">

1993. III. 10.
</td><td nowrap width="170">

1996. évi CI.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

1996. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Tunézia

</td><td nowrap width="127">

1992. X. 22.
</td><td nowrap width="170">

1999. évi
 XXVIII. tv.
</td><td nowrap width="142">

1998. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Türkmenisztán 

</td><td nowrap width="127">

2016. VI. 01.
</td><td nowrap width="170">

2016. évi XCVI.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

2017. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Ukrajna

</td><td nowrap width="127">

1995. V. 19.
</td><td nowrap width="170">

1999. évi XXX.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

1997. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Uruguay

</td><td nowrap width="127">

1988. X. 25.
</td><td nowrap width="170">

1999. évi XXXI.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

1996. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Üzbegisztán

</td><td nowrap width="127">

2008. IV. 17.
</td><td nowrap width="170">

2008. évi XC.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

2010. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Üzbegisztán

(módosító jegyzőkönyv)

</td><td nowrap width="127">

2014. XI. 25.
</td><td nowrap width="170">

2015. XXVIII.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

2016. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

USA

</td><td nowrap width="127">

1979. II. 12.
</td><td nowrap width="170">

49/1979. (XII.
 6.) MT r.
</td><td nowrap width="142">

1980. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Vietnam

</td><td nowrap width="127">

1994. VIII. 26.
</td><td nowrap width="170">

1996. évi CII.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

1996. I. 1.
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

Aláírt, Magyarországon kihirdetett, de még nem
alkalmazható egyezmények:

ORSZÁG

</td><td nowrap width="127">

ALÁÍRÁS

</td><td nowrap width="170">

KIHIRDETÉS

</td><td nowrap width="142">

ALKALMAZÁS

</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Irak

</td><td nowrap width="127">

2016.XI. 22.
</td><td nowrap width="170">

2017. évi IX.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

2022. I. 1.
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap width="228">

Pakisztán
 (módosító jegyzőkönyv)

</td><td nowrap width="127">

2020. VII. 14
</td><td nowrap width="170">

2020. évi CIII.
 tv.
</td><td nowrap width="142">

2022.I.1. 
</td>
</tr>
<tr>
<td nowrap valign="top" width="228">

Kirgizisztán

</td><td nowrap valign="top" width="127">

2020.IX.29

</td><td nowrap valign="top" width="170">

2020. évi CXVI. tv.

</td><td nowrap valign="top" width="142">

partnerállam még nem ratifikálta

</td>
</tr>
<tr>
<td valign="top" width="228">

USA

</td><td valign="top" width="127">

2010.II.4.

</td><td valign="top" width="170">

2010. évi XXII.
 tv.

</td><td valign="top" width="142">

partnerállam még nem ratifikálta

</td>
</tr>
</tbody>
</table>
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>kettős-adózás</item>
<item>adóegyezmény</item>
<item>egyezmény</item>
<item>kettős</item>
<item>adóztatás-elkerülése</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/szja_b/tajekoztatok/Adozoi_tajekoztato_Ma20210610.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="17975738" referenceid="17975738">
<title>2021/4. Adózási kérdés - A bérhizlalás, a bérnevelés és az őstermelői tevékenység bevétele</title>
<url>nav/ado/szja/2021_4__Adozasi_kerde20210526.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1622033400000">
<year>2021</year>
<month>5</month>
<day>26</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>50</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1780005540000">
<year>2026</year>
<month>5</month>
<day>28</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1622033763316">
<year>2021</year>
<month>5</month>
<day>26</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>56</minute>
<sec>3</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

[a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a
továbbiakban: Szja tv.) 3. § 85. pontja, a családi gazdaságokról szóló 2020.
évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Csgtv.) 2. § g) és h) pontja, 3. § (2)
bekezdése]

A Csgtv. 3. § (2) bekezdésében és 2. § g) és h) pontjaiban foglalt
rendelkezések alapján:

„g) őstermelői
tevékenység: az őstermelői nyilvántartásba felvett mező-, erdőgazdasági tevékenység,
valamint kiegészítő tevékenység, továbbá e tevékenységből származó
termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag
felhasználásával történik, és nem haladja meg a kistermelői
élelmiszer-termelésről, előállításról és értékesítésről szóló rendeletben
meghatározott mennyiséget;

h) saját gazdaság: a
természetes személy használatában álló mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld,
valamint mezőgazdasági termelőeszközök azon köre, amelyre nézve az érintett
személyt megilleti a termelés szervezésének, valamint – a vetőmag-bértermelés,
a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása kivételével – a
termelés eredménye felhasználásának a jogosultsága.”

A mező- és
erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 18. pontja szerint a
mező-, erdőgazdasági tevékenység része az állattartás, és a Csgtv. saját
gazdaság definíciója pedig kifejezetten arról rendelkezik, hogy bérhizlalás,
bérnevelés esetén az őstermelőnek nem szükséges rendelkeznie a termelés eredménye
felhasználásának jogosultságával. Összességében tehát a bérnevelés, bérhizlalás
is őstermelői tevékenység minősül.

2021. január 1-jétől az Szja tv. 3. § 18. pont c) alpontja hatályát
vesztette. Az Szja tv. 3. § 85. pontja értelmében mezőgazdasági őstermelői tevékenységből
származó bevételnek a Csgtv. szerinti őstermelői tevékenységből származó
bevétel számít.

2021. január 1-től a Csgtv. szerinti mezőgazdasági őstermelő esetében
bevételnek az általa a bérnevelési, bérhizlalási tevékenységre tekintettel bármely
jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték tekintendő. Tehát
csak az elszámolás után a bérnevelőnek ténylegesen kifizetett összeg az
őstermelői bevétel.

Kompenzációs felárra való jogosultság esetén a felvásárlótól kapott
kompenzációs felár összege is az őstermelő bevételének tekintendő.

Tételes költségelszámolás esetén a jövedelem megállapításakor a termék
vagy állat kihelyezési értéke pedig költségként nem érvényesíthető.

[Pénzügyminisztérium
– Agrárminisztérium – Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály ÜTF-5882/2020.]


</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>bérhízlalás</item>
<item>bérnevelés</item>
<item>őstermelői-tevékenység</item>
<item>bevétel</item>
<item>saját-gazdaság</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/adozasi_kerdes/2021_4__Adozasi_kerde20210526.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="17973333">
<title>Hogyan adózik az online sportfogadás nyereménye?</title>
<url>nav/ado/szja/Hogyan_adozik_az_onli20210430.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1619782320000">
<year>2021</year>
<month>4</month>
<day>30</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>32</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1777759140000">
<year>2026</year>
<month>5</month>
<day>2</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1619782833664">
<year>2021</year>
<month>4</month>
<day>30</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>40</minute>
<sec>33</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>

A legális online sportfogadásból származó nyeremény után nem kell
adózni, azonban az illegálisból származó nyeremény egyéb jövedelemként
adóköteles, utána személyi jövedelemadót (szja) és szociális hozzájárulási adót
(szocho) is kell fizetni.
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Szerencsejáték minden
olyan játék, amelyben a játékos pénz, tét fizetése fejében, meghatározott
feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén nyereményre válik jogosulttá,
és mindez – akár nyer, akár veszít –kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől
függ. Az interneten szervezett sportfogadás távszerencsejátéknak számít.

Az online fogadás akkor legális, ha az üzemeltetője rendelkezik a Szerencsejáték
Felügyelet engedélyével. Az engedéllyel rendelkező játékszervezők listája a
következő linken érhető el: <a href="https://szf.gov.hu/hatosag/engedelyek-kozhiteles/">https://szf.gov.hu/hatosag/engedelyek-kozhiteles/</a>. Tiltott
szerencsejátéknak tekintendő az a Magyarországon online elérhető
szerencsejáték, ami a Szerencsejáték Felügyelet engedélyével nem rendelkezik,
akkor is, ha az üzemeltetője külföldi.

Az online sportfogadás
nyereményének adókötelezettségét befolyásolja, hogy a játékot legálisan, vagy
illegálisan szervezték.

A legális sportfogadás
nyereménye

Az engedéllyel
rendelkező honlapon folytatott sportfogadásból (távszerencsejátékból)
származó nyeremény az Szja törvény
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>

alapján adómentes, azaz a nyertesnek
a nyereményösszeggel adózási teendője nincs, azt nem kell bevallania, és adót
sem kell fizetnie utána.

Az illegális sportfogadás nyereménye

A tiltott online sportfogadásból származó
nyeremény után a nyertes magánszemélynek adót
kell fizetnie.

Az illegális
sportfogadásból származó nyeremény a magánszemély
egyéb jövedelmeként adózik. Az adóköteles jövedelmet úgy kell
megállapítani, hogy a bevételt csökkenteni kell a bevétel megszerzésével
kapcsolatos, elismert költségekkel, például a tét összegével. A bevételt és a
költséget fogadásonként kell elszámolni, tehát például a vesztes fogadások
költsége nem számolható el a nyertes fogadások bevételével szemben. A bevételt és a költséget a
magánszemély a nevére kiállított bizonylattal igazolhatja.

Az egyéb jövedelem után
– így a tiltott online sportfogadás nyereménye után is – év közben

<ul>

<li>
15
százalékos szja-előleget és </li>

<li>
15,5
százalékos szochót 
</li>
</ul>

kell fizetni.

Ha a nyereményt a magánszemély nem kifizetőtől kapja – például a
nyeremény egy külföldi honlapon szervezett játékból származik –, akkor a jövedelem után a magánszemélynek kell
megfizetnie a 15 százalék szja-előleget, és a 15,5 százalék szochót, a szerzés negyedévét követő hónap 12-éig.

Mivel ebben az
esetben a szochót a magánszemély fizeti, és azt költségként nem számolhatja el,
azt neki nem térítik meg, az szja-előleg
és a szocho alapjának megállapításakor a jövedelem 87 százalékát kell
figyelembe venni.

Ha a nyereményt a magánszemély kifizetőtől kapja – azaz a bevétel
egy magyar vállalkozás által engedély nélkül üzemeltetett honlapról származik
–, az szja-előleget a kifizető állapítja meg, vonja le és erről igazolást kell
kiállítania a nyertes részére. A 15,5 százalékos szochót a juttatónak kell
megfizetni.

A tiltott
szerencsejáték nyereményéből származó egyéb jövedelmet a szerzés évéről szóló 
szja-bevallásban kell bevallani az adóévet
követő május 20-ig. Az engedéllyel nem rendelkező külföldi online fogadás
nyereményéből származó jövedelmet a NAV által készített adóbevallási tervezet
nem tartalmazza, ezért azt a magánszemélynek ki kell egészítenie a nyereményre
vonatkozó adatokkal

<a name="_ftn1"></a>[1] Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.
törvény 76. § (4) bekezdése
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
<skword>nemfriss</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>online</item>
<item>tiltott-szerencsejáték</item>
<item>sportfogadás</item>
<item>nyeremény</item>
<item>egyéb-jövedelem</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17971309">
<title>A tőzsdei értékpapír osztaléka utáni szociális hozzájárulási adó a 20SZJA bevallásban</title>
<url>nav/ado/szja/A_tozsdei_ertekpapir_20210407.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1617779040000">
<year>2021</year>
<month>4</month>
<day>7</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>4</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1775599140000">
<year>2026</year>
<month>4</month>
<day>7</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1617779835556">
<year>2021</year>
<month>4</month>
<day>7</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>17</minute>
<sec>15</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Egyes elkülönülten adózó jövedelmek, mint például az árfolyamnyereségből
származó jövedelem vagy az osztalék után
a magánszemélyeknek 15,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót kell
fizetniük.
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>

Adófizetési felső határ

A szociális hozzájárulási adót addig
kell fizetni, amíg a magánszemély összevont
adóalapba tartozó jövedelme – például munkabére – és a következő, elkülönülten
adózó jövedelmei
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>
,

<ul>

<li>a vállalkozásból kivont jövedelem, </li>

<li>az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, </li>

<li>az osztalék, </li>

<li>a vállalkozói osztalékalap, </li>

<li>az árfolyamnyereségből származó jövedelem, </li>

<li>a külföldi illetőségű előadóművész e tevékenységből
származó jövedelme</li>
</ul>

a tárgyévben el nem érik az adófizetési felső határt. Ez a felső
határ a minimálbér összegének huszonnégyszerese, 2020-ban 3 864 000 forint volt.

Mentesség

Nem kell
azonban szociális hozzájárulási adót fizetnie a magánszemélynek az Európai Gazdasági Térség (EGT) bármely tagállamában működő, a
tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacon tőzsdére
bevezetett értékpapírra fizetett, az adott tagállam jogszabályai szerint
osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozam után.
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>

Ebből következően például, ha a magánszemély a
Budapesti Értéktőzsdén vagy a párizsi tőzsdén forgalmazott részvényekkel
rendelkezik, amelyek hozamát osztalékként fizették ki, akkor ez után az
osztalék után mentesül a szociális
hozzájárulási adó megfizetése alól.

Bevallás

A kifizető állapítja meg, vonja le, valamint fizeti és vallja be
havi adó- és járulékbevallásában

<ul>

<li>a magánszemélynek kifizetett osztalék összegét, </li>

<li>a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót
és </li>

<li>a 15,5 százalékos mértékű szociális
hozzájárulási adót. </li>
</ul>

Nem kell a kifizetőnek bevallani az osztalék utáni szociális
hozzájárulási adót, ha a magánszemély említett jövedelmei elérték az
adófizetési felső határt, vagy az osztalék mentes a szociális hozzájárulási adó
alól.

A magánszemélynek az éves személyijövedelemadó-bevallásában kell elszámolnia
a szociális hozzájárulási adóval.

A NAV által készített adóbevallási tervezet

A NAV idén is összeállította a
magánszemélyek adóbevallási tervezetét, melynek elkészítéséhez a munkáltatói,
kifizetői bevallások, adatszolgáltatások adatait vette alapul.

A NAV a szociális hozzájárulási
adó megállapításához – a havi adó- és járulékbevallások adatai alapján – az
adóbevallási tervezetben feltüntetette azoknak a jövedelmeknek az összegét,
amelyeket figyelembe kell venni az adófizetési felső határ kiszámításakor.

Az adóbevallási tervezet 286.
sora tartalmazza az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, a 287. sor pedig az
elkülönülten adózó jövedelmek összegét. Ezeknek a soroknak az adatai alapján a
program a 288. sorban kiszámítja az elkülönülten adózó jövedelmek után az
adófizetési felső határig a szociális hozzájárulási adó alapját és összegét.

A NAV azonban nem rendelkezik
információval arról, hogy 2020-ban a kifizető által bevallott osztalékból
mennyi volt az EGT-államban működő
tőzsdére bevezetett értékpapír utáni osztalék.

Azoknak a magánszemélyeknek, akik ilyen osztalékot szereztek 2020-ban,
és összevont adóalapba tartozó jövedelmük nem haladta meg a 3 864 000
forintot, a következők szerint módosítaniuk kell az adóbevallási tervezetet
a kifizetői igazolások alapján.

<ul>

<li>Módosítani kell például az adóbevallási
tervezetét annak a nyugdíjasnak, aki
a nyugdíján kívül 2020-ban kizárólag a
Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvényből származó osztalékra tett szert,
más adóköteles jövedelme nem volt.</li>
</ul>

Ebben az
esetben az eSZJA oldalon (<a href="http://www.nav.gov.hu/szja/szja">www.nav.gov.hu/szja/szja</a>)
elektronikus hozzáféréssel (például ügyfélkapuval) elérhető 20SZJA bevallási tervezetből törölhető a 287. sorban
szereplő osztalékösszeg, ekkor a program a 288. sorból is törli az adatokat,
mert a magánszemélyt nem terheli szociális hozzájárulási adó.

Másik
lehetőség, hogy a 287. sor összegét nem módosítva kell a 288. (magánszemélyt
terhelő szociális hozzájárulási adó), illetve a 289. (kifizető által levont
adó) sor mezőibe nullát írni.

<ul>

<li>Ugyancsak módosítani kell a tervezetet azoknak a
magánszemélyeknek, akiknek az összevont
adóalapba tartozó jövedelmük nem érte el 2020-ban az adófizetési felső határt,
és emellett kizárólag EGT-államban működő tőzsdére bevezetett értékpapír utáni
osztalékot szereztek.
</li>
</ul>

Ekkor a tervezet 286. sorában és
287. sorában szereplő jövedelmek összege törölhető a tervezetből, ekkor a
program a 288. sorból is törli az adatokat, mivel ez után az osztalék után nem
kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

Másik
lehetőség, hogy a 286. és 287. sor összegét nem módosítva kell a 288.
(magánszemélyt terhelő szociális hozzájárulási adó), illetve a 289. (kifizető
által levont adó) sor mezőibe nullát írni.

<ul>

<li>Ha a magánszemély 2020-ban keletkezett osztalékának csak egy része EGT-államban
működő tőzsdén forgalmazott értékpapír utáni osztalék, más része például
egy társaság nyereségéből kifizetett osztalék, vagy ezen kívül árfolyamnyereséget
is szerzett, akkor a tervezetet szintén módosítani kell. </li>
</ul>

Az
adófizetési felső határba beszámító, a 287.
sorban szereplő jövedelmekből csak azokat a jövedelmeket kell beírni a 288.
sorba, amelyek után a magánszemélyt az adófizetési felső határig még
ténylegesen terheli szociális hozzájárulási adó.

Így például, ha a tervezet 287.
sora 2 000 000 forint jövedelmet tartalmaz, azonban abból
800 000 forint olyan osztalékjövedelem, amely után nem kell szociális
hozzájárulási adót fizetni, akkor a 288. sorba az adó alapjaként
1 200 000 forintot kell beírni, adóként pedig ennek 15,5 százalékát, 186 000
forintot.

Azok a magánszemélyek, akiknek nincs ügyfélkapu-hozzáférésük, a
NAV papíralapon megküldött tervezetében nem végezhetik el a módosításokat, nekik
be kell nyújtaniuk a 20SZJA bevallást.

Ők a kitöltéshez használhatják

<ul>

<li>a <a href="https://webnyk.nav.gov.hu/">https://webnyk.nav.gov.hu</a>
weboldalon található kitöltőprogramot vagy </li>

<li>az ÁNYK-keretprogramot, illetve </li>

<li>a <a href="http://www.nav.gov.hu/">www.nav.gov.hu</a> honlapról letölthető vagy a NAV
Infóvonalán (1819) igényelhető 20SZJA nyomtatványt.</li>
</ul>

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

<a name="1"></a>[1] A
szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban:
Szocho tv.) 1. § (5) bekezdése alapján.

<a name="2"></a>[2] A Szocho tv. 1. § (5) bekezdés a)-e) pontjaiban
felsorolt elkülönülten adózó jövedelmek.

<a name="3"></a>[3] Szocho tv. 5. § (3) bekezdése

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>osztalék</item>
<item>szociális</item>
<item>hozzájárulási-adó</item>
<item>adóbevallási-tervezet</item>
<item>20SZJA</item>
<item>személyijövedelemadó--bevallás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17970524" referenceid="17970524">
<title>2021/3. Adózási kérdés Családi kedvezmény érvényesítése egyedülállók családi pótlékának folyósítása esetén</title>
<url>nav/ado/szja/2021_3__Adozasi_kerde20210326.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1616754000000">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>26</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>20</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1774738740000">
<year>2026</year>
<month>3</month>
<day>28</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1633690717760">
<year>2021</year>
<month>10</month>
<day>8</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>58</minute>
<sec>37</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

[a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a
továbbiakban: Szja tv.) 29/A. § (3) bekezdés a) pontja, 29/B. § (1a)-(1c)
bekezdései]

Egy siket házaspárnak három gyermeke van, a családi pótlékot az
édesanya kapja, mint egyedülálló szülő, aki fogyatékossági támogatásban
részesül. Mindkét szülő munkaviszonyban dolgozik.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban:
Cst.) 7. § (1) bekezdés a) pontja alapján nevelési ellátásra jogosult a vér
szerinti vagy örökbe fogadó szülő a saját háztartásában nevelt gyermekre
tekintettel.

A családi pótlék mértékére vonatkozó szabályok a Cst. 11. §-a
tartalmazza, eszerint a három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén a
családi pótlék havi összege magasabb, gyermekenként 17 000 forint [Cst. 11. §
(1) bekezdés f) pontja].

A Cst. 12. § (3) bekezdés b) pontja alapján a családi pótlék összegének
megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot
is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa vakok személyi
járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

Az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján a családi kedvezmény
érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki a Cst. szerint gyermekre
tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban
élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa.

Ez alapján a családi pótlékra jogosult feleség és a férje is jogosult a
családi kedvezményre.

Ha a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, azok a
kedvezményt közösen is igénybe vehetik. A családi kedvezmény közös
igénybevétele az adóbevallásban független attól, hogy az adóelőleg
megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembe vétele [Szja tv.
29/B. § (1a) és (1c) bekezdései].

Ilyen esetben tehát nem a családi kedvezmény megosztására kerül sor,
így nem kell figyelemmel lenni az Szja tv. 29/B. § (1b) bekezdésében foglalt
azon rendelkezésre, mely szerint azon jogosultsági hónapokra eső családi
kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a
gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, a megosztás nem
alkalmazható. E rendelkezés második fordulata alapján egyébként nem kizárt a
családi kedvezmény megosztása, ha a
jogosult a Cst. 12. § (3) bekezdése alapján minősül egyedülállónak.

A családi kedvezményre
jogosult házastársak a családi járulékkedvezményt is igénybe vehetik, hiszen a
társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások
fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 34. § (3) bekezdése értelmében a családi
járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti
családi kedvezmény összegéből a biztosított által vagy az Szja tv. szerinti
családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen 
ténylegesen
érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de
legfeljebb a társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összege.

Ha tehát a feleség és a
férj által érvényesített családi kedvezmény igénybevétele után marad a három
gyermekre tekintettel igénybe vehető családi kedvezmény összegéből még nem
érvényesített rész, akkor azt a jogosultak családi járulékkedvezményként igénybe
vehetik a járulékalapot képező jövedelmüket terhelő 18,5 százalékos mértékű
társadalombiztosítási járulék erejéig.

[NAV KI Ügyfélkapcsolati és
Tájékoztatási Főosztály ÜTF-1764/2021.]

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>családi-kedvezmény</item>
<item>családi-járulékkedvezmény</item>
<item>családi-pótlék</item>
<item>közös-igénybevétel</item>
<item>megosztás</item>
<item>szülő</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/adozasi_kerdes/2021_3__Adozasi_kerde20210326.html</referenceURL>
</article>
<downloadablebinary contentid="17969704">
<title>Gyakori kérdések és válaszok az szja-bevallásról 2021</title>
<url>/data/cms558972/034_GYIK_az_szja_bevallasrol_2021_Internet_KFO_AZS_vegleges.pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1615552260000">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>12</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>31</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1773529140000">
<year>2026</year>
<month>3</month>
<day>14</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1615552936349">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>12</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>42</minute>
<sec>16</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords>M0 M1 M2 M3 E1 E2 E3 T1 T2 T3 T4</keywords>
<seckeywords> nemhl </seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="17969704">
<title>Gyakori kérdések és válaszok az szja-bevallásról 2021</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<url>/data/cms558972/034_GYIK_az_szja_bevallasrol_2021_Internet_KFO_AZS_vegleges.pdf</url>
<filename>034_GYIK_az_szja_bevallasrol_2021_Internet_KFO_AZS_vegleges.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>813</size>
<sizeinbyte>833102</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1615552947680</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2021</year>
<month>03</month>
<day>12</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
<searchkeywords>
<item>bevallási-tervezet</item>
<item>szja</item>
<item>eSZJA</item>
<item>kedvezmények</item>
<item>bevallás</item>
</searchkeywords>
</downloadablebinary>
<article contentid="16677893">
<title>A személyi kedvezmény</title>
<url>nav/ado/szja/A_szemelyi_kedvezmeny20190130.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1614257100000">
<year>2021</year>
<month>2</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>45</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1706828340000">
<year>2024</year>
<month>2</month>
<day>1</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1614257426971">
<year>2021</year>
<month>2</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>50</minute>
<sec>26</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A
személyi kedvezmény

2021.
január 1-jétől a személyi kedvezmény is az összevont adóalap terhére
érvényesíthető adóalap kedvezménnyé vált, melynek mértéke jogosultsági
hónaponként a minimálbér egyharmada szerinti összeg, száz forintra kerekítve.
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>

Így a kedvezmény összege 2021-ben 55800
forint havonta, amely 8370 forint adómegtakarítást jelent havi szinten.
<link anchor="_ftn2">
<text>
[2]
</text>
</link>

A személyi kedvezmény a négy
vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követő, míg az első házasok
kedvezményét, és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

A személyi
kedvezményt az veheti igénybe, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő
betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá,
aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

Betegségek és igazolásuk

A
súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket a 335/2009. (XII. 29.)
Kormányrendelet határozza meg. A kormányrendelet
mellékletében nem szereplő betegségek után nem érvényesíthető az adókedvezmény.

2019.
január 1-jétől bővült
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>
 a Kormányrendelet
mellékletében szereplő betegségek köre, így az endometriózis, a mellrák, a
méhnyakrák, a petefészekrák, valamint a prosztata és hererák betegségek esetén
is érvényesíthető az adókedvezmény. Fontos tudni, hogy ezeknél a betegségeknél
is érvényesíthető visszamenőleg, az 5 éves általános elévülési időn belül az adókedvezmény.
Tehát, ha a betegséget az elmúlt években diagnosztizálták, akkor a korábbi évek
adóbevallásai önellenőrzéssel módosíthatók.

Az
adókedvezmény igénybevételére jogosító, Kormányrendeletben szereplő további betegségek
közül néhány:

<ul>

<li>hallási
fogyatékosság </li>

<li>látási
fogyatékosság </li>

<li>mozgásszervi
fogyatékosság </li>

<li>elzáródást
okozó érbetegségek</li>

<li>súlyos
szervi károsodással járó immunbetegségek</li>

<li>veleszületett
enzimopátiák, idetartoznak többek között a laktózérzékenység miatt fellépő
betegségek </li>

<li>emésztőrendszer
betegségei, idetartoznak többek között a gluténérzékenység miatt fellépő endokrin-
és anyagcsere-betegségek, ezen belül is az I. típusú, és a szövődményekkel járó
II. típusú cukorbetegség.</li>
</ul>

A súlyos
fogyatékosság minősítése nem tartozik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe,
mivel az nem adójogi, hanem orvosszakmai kérdés.

Az igénybevétel
feltételei

Az adókedvezmény
érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély már az igénybevétel
időpontjában rendelkezzen a súlyos
fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági
járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal.

A
fogyatékosság minősítését a háziorvosnál, illetve, az egészségkárosodás
jellegétől függően a szakorvosnál lehet kezdeményezni. A 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet mellékletében meghatározott
igazolást a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve általuk
készített dokumentumok alapján a háziorvos állítja ki.

A
fogyatékossági támogatás iránti igényt a fővárosi és megyei kormányhivatal
megyeszékhely szerinti járási hivatalának kell benyújtani, míg a rokkantsági
járadék megállapítására a lakóhely szerint illetékes általános hatáskörű
nyugdíj-megállapító szerv jogosult.

Az igazoláson a
betegség, illetve fogyatékos állapot kezdő időpontja szerepel, valamint, hogy 
az
állapot végleges minősítésű, vagy a későbbiekben további felülvizsgálatra
kötelezett-e a magánszemély. Végleges fogyatékosságról szóló igazolás alapján
minden évben érvényesíthető az adókedvezmény.

Az
orvosi igazolást nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de elévülési időn belül 
meg
kell őrizni, mert az esetleges adóellenőrzéskor ezzel a dokumentummal
igazolható a kedvezmény jogos igénybe vétele.

A személyi kedvezmény igénybevételének további
feltétele, hogy a súlyosan fogyatékos magánszemélynek legyen összevont
adóalapba tartozó jövedelme, amely után adót kell fizetnie. Ez a feltétel független
attól, hogy milyen jogviszony vagy egyéb jogcím alapján, és milyen
rendszerességgel szerezte a jövedelmét.

Adóköteles
jövedelem hiányában a személyi kedvezmény nem érvényesíthető, és arra sincs
lehetőség, hogy a valaki emiatt másnak, például szülőnek, házastársnak átadja 
a
kedvezmény igénybe vételének jogát.

Ha a
magánszemélynek például munkaviszonya alapján rendszeres jövedelme van, akkor 
a
munkáltatójának adott adóelőleg-nyilatkozat alapján már a fizetendő
adóelőlegnél érvényesítheti az adókedvezményt.

Az utólagos érvényesítés

A személyi
kedvezmény utólag, az éves adóbevallásában is érvényesíthető, például ha
megbízási szerződés alapján csak néhány alkalommal szerzett jövedelmet valaki
az adóévben, és az adóelőlegből a kifizető nem érvényesítette a kedvezményt. A
több évre visszamenőleg igénybe vehető kedvezményt az szja-bevallás önellenőrzésével
lehet érvényesíteni.

Ha
az adóév, esetleg több adóév elteltével utólag állapítják meg a kedvezményre
való jogosultságot, akkor az igazoláson szereplő kezdő naptól az adókedvezmény
az 5 éves elévülési időn belül, visszamenőleg, az éves adóbevallás(ok)
önellenőrzésével érvényesíthető.

<a name="_ftn1"></a>[1] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.
törvény (a továbbiakban Szja tv.) 29/E. §-a alapján.

<a name="_ftn2"></a>[2] A kötelező
legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
szóló 20/2021. (I.28.) Korm. rendelet 2. §. A minimálbérhez kapcsolódó
jogosultságok felülvizsgálatáról szóló 21/2021. (I.28.) Korm. rendelet alapján.

<a name="_ftn3"></a>[3] Az egyes
egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról
szóló 287/2018 (XII.21.) Korm. rendelet 29. §-a, valamint a 11. számú
melléklete alapján.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
</article>
<article contentid="17967763" referenceid="17967763">
<title>Megemelt minimálbér és garantált bérminimum az adójogviszonyokban – gyakorlati kérdések és válaszok</title>
<url>nav/ado/szja/Megemelt_minimalber_e20210212.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1613118960000">
<year>2021</year>
<month>2</month>
<day>12</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>36</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1771109940000">
<year>2026</year>
<month>2</month>
<day>14</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1613122517623">
<year>2021</year>
<month>2</month>
<day>12</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>35</minute>
<sec>17</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2021. február 1-jétől a teljes munkaidőben
foglalkoztatott munkavállalónak megállapított havi minimálbér 167 400 forint,
a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget
igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak alapbérként megállapított
garantált bérminimum havi összege 219 000 forint.
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>

Ha egy adójogszabály az év első napján
hatályos minimálbérre hivatkozó rendelkezést tartalmaz, és a magasabb összegű
minimálbér, garantált bérminimum alkalmazása a fizetési kötelezettséget
csökkenti, vagyis kevésbé terhessé teszi, akkor a fizetési kötelezettség megállapításánál
– csökkentésénél – a megemelt összegeket már 2021. január 1-től alkalmazni
lehet.
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>
 Ez azt jelenti, hogy a
kedvezmény, mentesség, eltérő adószabály, egyéb adóelőny alkalmazására jogosult
adózók úgy járhatnak el, mintha a megemelt minimálbérösszegek már 2021. január
1-től hatályba léptek volna.

Azoknál a fizetési kötelezettségeknél
azonban, ahol az adószabály szerint a kötelezettség alapja az év első napján érvényes
kötelező legkisebb munkabér havi összege, és a megemelt minimálbérrel számolva
a kötelezettség növekedne, ott a megemelt minimálbért a kötelezettség alapjának
megállapításánál nem kell alkalmazni.

1. Mikor lehet a magasabb összegű
minimálbérrel számolni?

Személyi
jövedelemadó
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>

<ul>

<li>a személyi kedvezmény havi összegének
kiszámításakor már 2021 januárban is a 167 400 forint egyharmada vehető figyelembe
száz forintra kerekítve (55 800 forint), </li>

<li>a mezőgazdasági őstermelőknél </li>

<ul>

<li>az adómentes őstermelői bevétel éves összege
magasabb lesz 2021-ben (1 004 400 forint), </li>

<li>az átalányadózásra vonatkozó éves bevételi
értékhatár is magasabb összegben állapítható meg (20 088 000 forint),
és </li>

<li>az átalányadózó őstermelőknek is magasabb
összegben (1 004 400 forintban) lesz adómentes az átalányban
megállapított jövedelme,</li>
</ul>

<li>a kifizető csekély értékű ajándékot évi 16 740 forint
értékben adhat egyes meghatározott juttatásként,</li>

<li>a szakszervezet béren kívüli juttatásként
üdülési szolgáltatást évi 167 400 forint, a szövetkezet a tagjainak nem
pénzben nyújtható béren kívüli juttatást évi 83 700 forint, összegben
adhat,</li>

<li>a távmunkavégzés után a veszélyhelyzetben
igazolás nélkül, költségként elszámolható költségtérítés összege már 2021.
januárban is legfeljebb 16 740 forint lehet.
<link anchor="4">
<text>[4]</text>
</link>
 Ha a munkavállaló nem
egész hónapban dolgozik távmunkában, akkor a havi összegnek a távmunkában
töltött napokkal arányos része számolható el.</li>
</ul>

Szociális
hozzájárulási adó
<link anchor="5">
<text>[5]</text>
</link>

A szociális hozzájárulási adóból
érvényesíthető, a minimálbérben vagy annak 50 százalékában megállapított adókedvezményeknél,
például szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak utáni
adókedvezménynél már 2021. januárra is a magasabb összegű minimálbérrel lehet
számolni.

Például, ha egy
társaság a 2021. január 2-től árufeltöltőként alkalmazott munkavállalónak havi
170 000 forint munkabért fizet, akkor már január hónapra is a 167 400 forint
7,75 százalékát veheti igénybe a szociális hozzájárulási adóból adókedvezményként.
<link anchor="6">
<text>[6]</text>
</link>

Egyszerűsített
foglalkoztatás

A magánszemélynek nem kell jövedelmet
megállapítania az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételéből és nem 
kell
személyijövedelemadó-bevallást benyújtania, ha ez a bevétele nem haladja meg a
mentesített keretösszeget.

A keretösszeget már 2021. januárra is a
magasabb minimálbér alapján kell kiszámítani, ami az egyszerűsített
foglalkoztatás naptári napjainak száma, szorozva a 167 400 forint minimálbér
napi összegének 130 százalékával.
<link anchor="7">
<text>[7]</text>
</link>

Ha a magánszemélynek alapbérként, illetve
teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár, akkor a
mentesített keretösszeg meghatározásakor az emelt összegű garantált bérminimumot
(219 00 forintot) kell alapul venni.

A magasabb összegű minimálbér miatt a
kifizető a 2021. januárra benyújtott ’08-as bevallást önellenőrzéssel helyesbítheti.

2. Mikor nem lehet a magasabb összegű
minimálbérrel számolni?

Szociális
hozzájárulási adó

<ul>

<li>Az egyéni vállalkozók saját maguk után
havonta fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja – ha a tevékenység nem
középfokú képesítéshez kötött – legalább az év első napján hatályos („régi”)
minimálbér 112,5 százaléka, mely 2021-ben is 181 125 forint.
<link anchor="8">
<text>[8]</text>
</link>
 
</li>
</ul>

Ha azonban az egyéni vállalkozó személyesen végzett
főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú
iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a szociális
hozzájárulási adó alapját nem a tárgyév, hanem a tárgyhónap első napján, a
teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összegével kell
megállapítani.  Ez az összeg 2021 januárra 236 925 forint
(210 600 forint 112,5 százaléka), 2021. februárra pedig 246 375
forint (219 000 forint 112,5 százaléka).

<ul>

<li>Az egyes külön
adózó jövedelmek, például osztalék, árfolyamnyereségből származó jövedelem,
vállalkozásból kivont jövedelem után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjára
vonatkozó éves adófizetési felső határ sem emelkedik az idén, az 2021-ben is
3 864 000 forint lesz.
<link anchor="9">
<text>[9]</text>
</link>

</li>

<li>Ha a mezőgazdasági őstermelőnek a
szociális hozzájárulási adót a minimálbér alapulvételével kell teljesítenie,
akkor minimálbéren az év első napján érvényes minimálbért, azaz havi
161 000 forintot kell figyelembe venni.</li>
</ul>

Rehabilitációs
hozzájárulás

A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére
köteles kifizetőnek a kiszámításkor a 2021. január 1-jén hatályos minimálbért
(161 000 forint) kell alapul vennie.
<link anchor="10">
<text>[10]</text>
</link>

Egyszerűsített
közteherviselési hozzájárulás

Az
ekho alkalmazására 60 millió forint összeghatárig van lehetőség, feltéve, hogy
a magánszemély, az Ekho tv. 3. § (1) bekezdésében meghatározott jogviszonyokból
származó jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes minimálbér –
161 000 forint - 12 szeresét.
<link anchor="11">
<text>[11]</text>
</link>

3. Mire nincs hatással a havi minimálbér
emelkedése?

A
társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alapjának megállapításakor 
a
tárgyhó első napján hatályos minimálbért, garantált bérminimumot kell irányadónak
tekinteni.

Például:

<ul>

<li>a munkaviszonyban foglalkoztatottaknál,
például részmunkaidős munkaviszonynál a járulékfizetési alsó határ 2021. januárban
48 300 forint, februárban pedig 50 220 forint,
<link anchor="12">
<text>[12]</text>
</link>

</li>

<li>a
főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozóknak</li>

<ul>

<li>ha tevékenységük nem középfokú végzettséghez kötött,
2021 januárjában legalább 161 000 forint, februártól pedig havonta
legalább 167 400 forint után kell megfizetni a társadalombiztosítási
járulékot. </li>

<li>ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett
főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú
iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a
társadalombiztosítási járulék alapja 2021. januárban legalább 210 600 forint,
februártól pedig legalább havi 219 000 forint,</li>
</ul>
</ul>

megbízási jogviszonynál a járulékalapot
képező jövedelem kiszámításakor 2021. január hónapra 48 300 forinttal,
2021. február hónaptól pedig 50 220 forinttal kell számolni.
<link anchor="13">
<text>[13]</text>
</link>

Például, ha a megbízott 2021. január 3-tól 5-ig 5 000 forint megbízási
díjat kap a kifizetőtől és 10 százalékos költséghányadról nyilatkozik a
kifizetőnek, majd a felek 2021. február 2-től 5-ig újra megbízási szerződést
kötnek, változatlan díjazással, akkor csak januárban jön létre biztosítási
jogviszony, mert februárban a megbízási díj nem éri el a minimálbér 30
százalékának naptári napokra megállapított összegét.

Egyszerűsített
közteherviselési hozzájárulás

Ha a magánszemély
munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, akkor a
munkáltató 2021. januárban is az általa kifizetett munkabér 161 000 forintot
meghaladó, 2021. februárban 167 400 forintot meghaladó részére veheti
figyelembe a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát.
<link anchor="14">
<text>[14]</text>
</link>

<a name="1"></a>[1] A kötelező legkisebb munkabér
(minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 20/2021. (I. 28.)
Korm. rendelet.

<a name="2"></a>[2] A minimálbérhez kapcsolódó
jogosultságok felülvizsgálatáról szóló 21/2021 (I. 28.) Korm. rendelet alapján.

<a name="3"></a>[3] A személyi jövedelemadóról szóló
1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 3. § 77. pontja alapján minimálbér a törvény 
külön rendelkezésének hiányában is az év első
napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege.

<a name="4"></a>[4] A veszélyhelyzet során a távmunkával
kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI.11.) Korm. rendelet
alapján, melynek rendelkezései a
veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről
szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet értelmében
a 2021. február 7-én
hatályos szöveggel, 2021. február 8-án ismételten hatályba lépett.

<a name="5"></a>[5] A szociális hozzájárulási adóról
szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 34. § 11. pontja alapján minimálbér az
év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e
törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett
minimálbért.

<a name="6"></a>[6] Szocho tv. 10. §-a.

<a name="7"></a>[7] Az egyszerűsített
foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 9. § (2) bekezdése.

<a name="8"></a>[8] A Szocho tv. 34. § 11. pontja
alapján egyéni vállalkozóknál és társas vállalkozóknál minimálbérnek a
tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi
összege számít, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy
a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy
középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában pedig az év első napján
érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege.

<a name="9"></a>[9] Szocho tv. 2. § (2) bekezdése.

<a name="10"></a>[10] A megváltozott munkaképességű
személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI.
törvény 23. § (5) bekezdése

<a name="11"></a>[11] Az egyszerűsített közteherviselési
hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja és (4)
bekezdése

<a name="12"></a>[12] A járulékfizetési alsó határ a
minimálbér 30 százaléka.

<a name="13"></a>[13]
A megbízási jogviszonyban
álló személy akkor biztosított, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi
járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, naptári
napokra annak harmincad részét.

<a name="14"></a>[14] Az egyszerűsített közteherviselési
hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. § (7) bekezdése.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>Minimálbér</item>
<item>garantált-bérminimum</item>
<item>személyi-kedvezmény</item>
<item>ekho</item>
<item>szochó</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/jarulek/Megemelt_minimalber_e20210212.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="17958726">
<title>Adóelőleg-nyilatkozatok 2021</title>
<url>nav/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat20201231.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1612798380000">
<year>2021</year>
<month>2</month>
<day>8</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>33</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1612798426012">
<year>2021</year>
<month>2</month>
<day>8</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>33</minute>
<sec>46</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
 .
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
</article>
<article contentid="17964222">
<title>Kérdések és válaszok az online rendezvények adózásáról</title>
<url>nav/ado/szja/Kerdesek_es_valaszok_20210126.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1611650220000">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>26</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>37</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1769639340000">
<year>2026</year>
<month>1</month>
<day>28</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>29</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1611650982656">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>26</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>49</minute>
<sec>42</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A koronavírus-járvány miatt egyre gyakoribb, különféle céges rendezvényeket a 
vállalkozások online szervezték, szervezik meg. A következőkben az online rendezvényeken 
adott juttatások adózásáról olvashat.

1. Egyes meghatározott juttatásnak számítanak-e az online rendezvényeken kiosztott 
ajándéktárgyak, ha azok együttes értéke a minimálbér 10 százalékát meghaladja, 
de 25 százalékát nem éri el?

Ha az online céges rendezvény az Szja tv
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>
. szerinti szabadidős programnak tekinthető, akkor a kifizető költsége, amit 
a magánszemélyeknek szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvényhez kapcsolódóan 
vállalt, egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Ide számít a résztvevőknek 
a rendezvényen adott ajándéktárgy költsége is, ha annak egyedi értéke személyenként 
nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát.

Ha a résztvevőknek a kifizető ajándéktárgyat szán, azt a rendezvényen át is kell 
adnia. Online rendezvényen elegendő, ha az ajándékot csak „szóban” adják át, azaz 
közlik, hogy mi a juttatás tárgya és az hogyan érhető el. A megajándékozott azt 
később kézbesítéssel vagy a kifizetőtől személyesen is átveheti.

Azt, hogy egy online rendezvény szabadidős programnak tekinthető-e, a rendezvény 
körülményei, az esemény programja vagy a meghívottak köre alapján lehet megállapítani. 
Az online rendezvény rögzítése az esemény megfelelő dokumentálását jelentheti.

2. Megfelel-e az online szabadidős rendezvény fogalmának az a rendezvény, ha azon 
valós idejű, "élő" program helyett a kifizető például mesefilmet, vagy a korábbi 
ünnepségekről készült összefoglaló filmet vetít le?

Az eseménynek mindenképpen valódi tartalommal kell megvalósulnia, a résztvevőknek 
valós időben kell a rendezvényen „megjelenni”, és "élő" programot kell biztosítani. 
Ilyen lehet például egy a cégvezető által elmondott ünnepi beszéd, köszöntő, az 
alkalomhoz kapcsolódó témájú kötetlen beszélgetés, stb.. A cég belső honlapján 
egy linken elérhető, a témakörhöz kapcsolódó film, mesefilm, vagy a korábbi ünnepségek 
felvételeinek felhasználásával készített kisfilm levetítése nem felel meg az Szja 
tv.-ben rögzített, szabadidőprogramra irányuló rendezvénynek, eseménynek.

3. Van-e jelentősége az adózás szempontjából, hogy a rendezvényt hétvégén vagy 
hétköznap tartják meg?

Az adózás szempontjából nincs jelentősége a hétköznapi vagy hétvégi lebonyolításnak.

4. Hogyan kell adózni egy online díjkiosztón a díjazottaknak juttatott ajándéktárgyak 
után?

A díjkiosztó esemény szakmai jellege miatt – az Szja tv. alapján – reprezentációnak
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>
 számít, és mint ilyen szintén megtartható online.

Mivel a díjazottak az ajándékot a szakmai tevékenységükkel összefüggésben kapják, 
az üzleti ajándéknak minősül, ami pedig egyes meghatározott juttatásként adóköteles
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>
.

5. Egy, a munkavállalók vendéglátása nélküli, reprezentációs célú online rendezvényen 
– például karácsonyi ünnepségen – a technikai lebonyolítási költségek, mint a 
videótechnika beszerzése vagy a konferenciavezető díja beleszámítanak-e az egyes 
meghatározott juttatás adóalapjába?

A reprezentáció értékébe nem kell beszámítani a rendezvényszervezés és a lebonyolítás 
költségeit, például

<ul>

<li>a programszervezés díját, </li>

<li>a terembérleti díjat, </li>

<li>a stúdiótechnikát,</li>

<li>a dekorációt, </li>

<li>hostess-szolgáltatás díját, </li>

<li>a magasabb résztvevői létszámot biztosító előfizetői csomag megrendelését,</li>

<li>a megfelelő kép- és hangminőséget biztosító videótechnika beszerzését</li>

<li>vagy a konferenciavezető díját.</li>
</ul>

Ezek a költségek ugyanis a rendezvény lebonyolításának feltételeit jelentik, 
azaz a kifizető tevékenységével összefüggő költségek.

Egy online esemény kapcsán a rendezvény meghívója és a rendezvényen megtartott 
online programok listája mellett a rendezvény rögzítése a legmegfelelőbb az esemény 
reprezentációs jellegének igazolására.

6. A kifizető által online megrendezett, vendéglátás nélküli, nem reprezentációs 
jellegű, szórakoztató rendezvények kapcsán felmerülő szervezési, megvalósítási 
költségek egyes meghatározott juttatásnak minősülnek?

Egy online szórakoztató esemény megtartásakor is nehézséget okozhat az eseményen 
résztvevők számának, illetve a résztvevők által megszerzett jövedelemnek a megállapítása 
– hiszen az online kapcsolat során folyamatosan változhat a résztvevők köre.

Mindezek alapján a szórakoztatási célú online események költségei, például videó- és hangtechnika, 
valamint az egyéb lebonyolítással és szórakoztatással, programokkal kapcsolatos 
költségek egyes meghatározott juttatásként kezelendők
<link anchor="_ftn4">
<text>
[4]
</text>
</link>
.

<a name="_ftn1"></a>[1] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: 
Szja tv.) 70. § (6) bekezdés b) pontja.

<a name="_ftn2"></a>[2] Az Szja tv. 3. § 26. pontja szerint.

<a name="_ftn3"></a>[3] Az Szja tv. 70. § (4) bekezdése alapján.

<a name="_ftn4"></a>[4] Az Szja tv. 70. § (6) bekezdés b) pontja alapján.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>online</item>
<item>rendezvények</item>
<item>esemény</item>
<item>díjkiosztó</item>
<item>ünnepség</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17959152">
<title>SZÉP-kártya 2021. évi juttatása</title>
<url>nav/ado/szja/SZEP_kartya_2021__evi20210107.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1611585180000">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>25</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>33</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1767913140000">
<year>2026</year>
<month>1</month>
<day>8</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1611585245288">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>25</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>34</minute>
<sec>5</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2021. január 1. és 2021. június 30. között[1] az Szja törvénytől[2] eltérően a Széchenyi Pihenő Kártya (a továbbiakban: SZÉP-kártya)

<ul>

<li>

szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint,
</li>

<li>

vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint, 
</li>

<li>

szabadidő alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint összegig 
minősül béren kívüli juttatásnak.
</li>
</ul>

A 2021. január 1. és 2021. június 30. között a SZÉP-kártya egyes alszámláira 
utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget nem terheli szociális hozzájárulási 
adó.[3]

2021. január 1. és 2021. június 30. között az Szja törvény 70. § (8) bekezdésétől 
eltérően az éves rekreációs keretösszeg

<ul>

<li>

költségvetési szerv munkáltató esetén évi 400 ezer forint 
</li>

<li>

más munkáltató esetében évi 800 ezer forint.
</li>
</ul>

2021. július 1-től a SZÉP-kártya egyes alszámláira béren kívüli juttatásként 
adható támogatás keretösszege, több munkáltatót együttvéve

<ul>

<li>

szálláshely alszámlánál legfeljebb évi 225 ezer forint,
</li>

<li>

vendéglátás alszámlánál legfeljebb évi 150 ezer forint, 
</li>

<li>

szabadidő alszámlánál legfeljebb évi 75 ezer forint 
</li>
</ul>

lehet.[4]

2021. július 1-től az éves rekreációs keretösszeg minden munkáltató esetében 
450 ezer forint lesz.

A béren kívüli és egyes meghatározott juttatást terhelő közterheket[5] a kifizetőnek a juttatás hónapja kötelezettségeként kell megállapítania, bevallania 
és megfizetnie, így a SZÉP-kártyára utalt munkáltatói támogatás adókötelezettségének 
a megállapítása során a juttatás időpontjában hatályos szabályok szerint kell 
eljárni. Arra a juttatásra, amely az első félévben esedékes, a Vmtv. szabályai 
vonatkoznak, míg a második félévben az Szja törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A példák nem költségvetési szerv munkáltatókra vonatkoznak.

<ul>

<li>

Kérdés:

</li>
</ul>

Ha a munkáltató egyenlő részletekben utalja a SZÉP-kártyára a támogatást a munkavállalónak, 
akkor azt az első és második félévben béren kívüli juttatásként az akkor hatályos 
rekreációs keretösszeg és az egyes alszámlákra vonatkozó értékhatár arányos részéig 
teheti meg? Azaz 2021. június 30-ig 400 ezer forint, július 1-től további 225 
ezer forint juttatható?

Válasz:

A törvényben meghatározott keretösszegek (az egyes alszámlákra vonatkozóak és 
az éves keretösszegek is) az adóévre vonatkoznak, így a juttatás időpontjában 
az azt megelőzően az adóévben támogatásként utalt összegeket is figyelembe kell 
venni, azaz a keretösszegek arányosítására nincs lehetőség. Ha a munkáltató az 
első félévben már annyi juttatást adott, hogy az kimeríti a következő juttatás 
időpontjában hatályos szabályok szerinti keretösszegeket, akkor a keretösszeget 
meghaladó rész már csak egyes meghatározott juttatásként adható.

Például, ha a munkáltató az első félévben 400 ezer forint összegben ad a szálláshely 
alszámlára támogatást, akkor a második félévben az akkor hatályos keretösszegig 
már csak a vendéglátás, vagy a szabadidő alszámlára adhat legfeljebb 50 ezer forintig 
béren kívüli juttatást.

<ul>

<li>

Kérdés:

</li>
</ul>

A munkáltató a munkavállalónak 2021. január 1-én az év első felében hatályos 
szabályok szerinti évi 800 ezer forint éves rekreációs keretig ad támogatást a 
munkavállaló SZÉP-kártyájára béren kívüli juttatásként. Ha a munkavállaló munkaviszonya 
megszűnik az első félévben, akkor hogyan kell meghatározni a rekreációs keretösszegét? 
Ha a munkaviszony a második félévben szűnik meg, akkor hogyan kell számolni?

Válasz:

Munkaviszony megszűnése esetén az éves rekreációs keretösszegnek a juttatás alapjául 
szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összeget kell tekinteni[6]. Ha a munkaviszony 2021. első félévében szűnik meg, akkor az első félévben hatályos 
rekreációs keretösszeget (800 ezer forintot), míg ha a második félévében, akkor 
a második félévben hatályos rekreációs keretösszeget (450 ezer forintot) kell 
arányosítani a munkaviszonyban töltött napokra. Ha a munkáltató az első félévben 
a hatályos szabályok szerinti maximális összeghatárokig adott SZÉP-kártyára juttatást 
a munkavállalónak, akkor a munkaviszony megszűnésekor a juttatás egy része egyes 
meghatározott juttatásnak fog minősülni. Az arányosított keretösszeget meghaladó 
rész (mint egyes meghatározott juttatás) után keletkező adókötelezettséget a jogviszony 
megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként kell megállapítani, figyelembe 
véve az azután korábban, béren kívüli juttatásként teljesített közterheket.

<ul>

<li>

Kérdés:

</li>
</ul>

A munkavállaló határozott idejű munkaviszonya 2021-ben az első félévben kezdődik, 
és a második félévben megszűnik. A munkavállaló a munkaszerződés megkötésekor 
nyilatkozott a SZÉP-kártyára utalható juttatások tervezett igénybevételének módjáról. 
Hogyan kell meghatározni a rá vonatkozó időarányos rekreációs keretösszeget? A 
jogviszonyban töltött napokkal való arányosítást a munkaviszony megszűnésekor 
hatályos Szja törvény szerinti rekreációs keretösszeg alapján kell elvégezni?

A SZÉP-kártya egyes alszámláinak juttatási értékhatárát a kifizetéskori és a 
nyilatkozat szerinti tervezett időszakokban hatályos szabály szerint kell figyelembe 
venni?

Válasz:

Az első félévben adott béren kívüli juttatásnál az éves rekreációs keretösszeg 
800 ezer forint, míg a második félévben utalt támogatásnál 450 000 forint. A munkaviszony 
megszűnésekor a jogviszonyban töltött napokkal való arányosítást a megszűnés napján 
hatályos szabályok szerint kell elvégezni, vagyis a második félévben a 450 ezer 
forintot kell arányosítani. Ha a munkáltató el akarja kerülni a juttatásnak a 
munkaviszony megszűnésekor történő átminősítését egyes meghatározott juttatásra, 
akkor a munkaviszony kezdetekor (az első félévben) úgy érdemes meghatározni a 
SZÉP-kártya egyes alszámláinál igénybe vehető keretösszeget, hogy az ne haladja 
meg a munkaviszony megszűnése napján hatályos szabályok szerint arányosított éves 
rekreációs keretösszeget.

A SZÉP-kártya egyes alszámláira vonatkozó egyedi keretösszegeket a juttatás időpontjában 
hatályos szabályok szerint kell figyelembe venni.

<ul>

<li>

Kérdés:

</li>
</ul>

A Vmtv. szerint 2021. június 30-ig a SZÉP-kártya egyes alszámláira adható juttatások 
értékhatárának számításánál a más munkáltató által adott juttatások értékét nem 
kell figyelembe venni.

A munkavállaló az első félév egyes hónapjaira igényel SZÉP-kártyára adható juttatást 
a munkáltatójától, ezek együttes értéke nem haladja meg az első félévben hatályos, 
a Vmtv. szerinti, béren kívüli juttatásokra vonatkozó egyedi értékhatárt.

A munkavállaló 2021. májusában munkahelyet vált, és az új munkáltatónál is igényel 
SZÉP-kártyára adható juttatást 2021. második félévére is. 2021. július 1-től az 
Szja törvény szerint a más munkáltató által adott SZÉP-kártyára adható juttatások 
értéke már beleszámít a béren kívüli juttatásokra vonatkozó értékhatárba.

Ez esetben, az első félévben az egyes alszámlákra kifizetett SZÉP-kártyára utalt 
juttatás összegét is figyelembe kell-e venni a más munkáltató által adott és a 
második félévre eső időszakban tervezett juttatás értéke együttes összegének kiszámításánál?

Miután a második félévben az Szja törvény alapján az egyes alszámlákra vonatkozó 
értékhatárok  alacsonyabbak, mint az első félévben hatályos  értékhatárok, ezért 
előfordulhat, hogy a második félévben hatályos értékhatárok miatt már az első 
félévben kifizetett, az akkori szabályok szerint béren kívüli juttatásként minősített 
juttatás „besorolása” is változik? Ha igen, akkor a munkáltatónak önellenőrzéssel 
helyesbítenie kell-e a havi adó- és járulékbevallását?

Válasz:

A második félévben nyújtott juttatásnál a SZÉP-kártya egyes alszámláira vonatkozó 
éves keretösszegeknél a több juttatótól együttvéve származó munkáltatói támogatásokat 
kell figyelembe venni[7]. Vagyis tekintettel arra, hogy a keretösszeg egy adóévre vonatkozik, a második 
félévben nyújtott juttatás esetén az adóévben több munkáltatótól juttatott összegeket 
összeadva kell megvizsgálni, hogy a juttatás belefér-e a második félévben hatályos 
keretösszegbe. A keretösszegen felül adott juttatás egyes meghatározott juttatásnak 
fog minősülni.

A juttatás átminősítésére csak a munkaviszony megszűnésekor kerülhet sor, hiszen 
akkor kell visszamenőleg megvizsgálni, hogy a munkaviszony megszűnésének napjára 
arányosított éves rekreációs keretösszeget meghaladta-e a korábban SZÉP-kártyára 
utalt támogatás. Az arányosított keretösszeget meghaladó rész (mint egyes meghatározott juttatás) 
után keletkező adókötelezettséget nem visszamenőlegesen (az érintett hónapok önellenőrzésével), hanem a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként kell megállapítani, figyelembe véve a meghaladó rész után korábban (béren kívüli juttatásként) teljesített 
közterheket. Ha a munkáltató el akarja kerülni a juttatásnak a munkaviszony megszűnésekor 
történő átminősítését, akkor a munkaviszony kezdetekor (az első félévben) úgy 
érdemes meghatározni az igénybe vehető keretösszeget, hogy az ne haladja meg a 
munkaviszony megszűnése napján hatályos szabályok szerint arányosított éves rekreációs 
keretösszeget.

Ha a munkavállaló az első félévben létesít munkaviszonyt a munkáltatónál, akkor, 
az egyes alszámlákra vonatkozó egyedi keretösszegeket nem kell arányosítani és 
arra sem kell tekintettel lenni, hogy a belépés előtt más munkáltatótól kapott-e 
juttatást és milyen értékben.  A második félévben adott juttatásnál viszont az 
adóévben a juttatás időpontjáig összességében utalt támogatásokat együttesen kell 
figyelembe venni, így a korábbi és másik munkáltató által a SZÉP-kártyára utalt 
összegeket is vizsgálni kell. Ha a második félévre vonatkozó éves rekreációs és 
egyedi keretösszegeket a korábban adott juttatások már kimerítették, akkor a támogatás 
már csak egyes meghatározott juttatásként adható, de a juttatás időpontjában hatályos 
szabályok szerint korábban béren kívüli juttatásként minősített támogatás „besorolása” 
nem változik.

<ul>

<li>

Kérdés:

</li>
</ul>

Az első félévben a munkáltató által a munkavállalónak SZÉP-kártyára adott juttatás 
esetén a juttatáskor hatályos szabály szerinti, az egyes alszámlákra vonatkozó 
keretösszeg és rekreációs keretösszegnek a félévre arányosított összegéig adható 
juttatás?

Például, ha az első félévben a munkáltató 200 ezer forintot ad a SZÉP-kártya 
vendéglátás alszámlájára a dolgozónak, akkor a második félévben kedvezményes adózás 
mellett erre az alszámlára nem adható juttatás, mert a második félévben e juttatás 
értékhatára 150 ezer forint, és már 200 ezer forintot kapott a munkavállaló?

Válasz:

Sem az éves rekreációs keretösszeget, sem az egyedi keretösszegeket nem kell 
arányosítani, mindig a juttatás időpontjában hatályos szabályok szerint kell eljárni.

Ha az első félévben a munkáltató ad 200 ezer forintot a munkavállalónak a SZÉP-kártya 
vendéglátás alszámlájára, akkor a második félévben ugyanarra az alszámlára juttatás 
már csak egyes meghatározott juttatásként adható.

Ha az első félévben a munkáltató a vendéglátás alszámlára 100 ezer forintot utal, 
akkor a második félévben kedvezményes adózás mellett még adhat 50 ezer forintot, 
mert a második félévben az erre az alszámlára vonatkozó értékhatár 150 ezer forint, 
és ebből csak 100 ezer forintot juttatott.

Ha az első félévben a SZÉP-kártyára 500 ezer forint béren kívüli juttatást kap 
a munkavállaló, akkor a második félévben már béren kívüli juttatást nem kaphat, 
mert a második félévben az éves rekreációs keret 450 ezer forint, minden további 
juttatás egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles.

[1] A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi 
készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Vmtv.) 40. § (1) 
és (2) bekezdése

[2] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: 
Szja törvény)

[3] Vmtv. 40. §. (3) bekezdés

[4] Szja törvény 71. § (1) bekezdése

[5] Szja törvény 69. § (5) bekezdése

[6] Szja törvény 70. § (8) bekezdése

[7] Szja törvény 71. § (1) bekezdése
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>SZÉP--kártya</item>
<item>Széchenyi-Pihenő-Kártya</item>
<item>szálláshely</item>
<item>vendéglátás</item>
<item>szabadidő</item>
<item>rekreációs-keretösszeg</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17959381">
<title>Változtak a személyi kedvezmény szabályai</title>
<url>nav/ado/szja/Valtoztak_a_szemelyi_20210111.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1610380020000">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>11</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>47</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1768345140000">
<year>2026</year>
<month>1</month>
<day>13</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1610380337131">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>11</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>52</minute>
<sec>17</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

2021. január 1-jétől a személyi kedvezmény szabályai
több ponton is változtak
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>
.

<ul>

<li>A személyi
kedvezmény az összevont adóalap terhére vehető igénybe. </li>

<li>Változott a
kedvezmény mértéke, ami a jogosultság hónapjaiban a minimálbér egyharmadának
felel meg (száz forintra kerekítve). </li>
</ul>

Ha valakinek több, személyi
jövedelemadót, illetve adóalapot csökkentő kedvezmény is jár, meghatározott
sorrendben kell azokat érvényesíteni:

<ol>

<li>a négy vagy több gyermeket nevelő
anyák kedvezménye</li>

<li>személyi kedvezmény</li>

<li>első házasok kedvezménye</li>

<li>családi kedvezmény. </li>
</ol>

A személyi kedvezményt továbbra is
az veheti igénybe, aki:

<ul>

<li>súlyos
fogyatékosságnak minősülő betegségben szenved, amelyről orvosi igazolással
rendelkezik, valamint</li>

<li>rokkantsági
járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. </li>
</ul>

Nem változik a kedvezmény
érvényesítése:

<ul>

<li>év közben adóelőleg-nyilatkozatban
kérhető a munkáltatótól, illetve az összevont adóalapba tartozó rendszeres
bevételt juttató kifizetőtől, vagy </li>

<li>év végén, az
adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásban érvényesíthető egy összegben.</li>
</ul>

<a name="_ftn1"></a>[1]
A személyi jövedelemadóról
szóló 1995. évi CXVII. törvény 29/E §.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>személyi</item>
<item>kedvezmény</item>
<item>súlyos</item>
<item>fogyatékosság</item>
<item>betegség</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17959380">
<title>Változnak a kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó szabályok</title>
<url>nav/ado/szja/Valtoznak_a_kisvallal20210111.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1610379240000">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>11</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>34</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1768345140000">
<year>2026</year>
<month>1</month>
<day>13</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1610380337126">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>11</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>52</minute>
<sec>17</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Kedvezően változik a kizárólag üzemi célt szolgáló
tárgyi eszközök beszerzéséhez, előállításához felvett hitel kamata alapján
érvényesíthető, kisvállalkozásoknak járó adókedvezmény
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>
. A
korábbi szabályok szerint csak a 2017. január 1-je után felvett hiteleknél volt
érvényesíthető a kamat teljes összege adókedvezményként. 2021. január 1-jétől 
a
hitelszerződés megkötésének az időpontjától függetlenül érvényesíthető a kamat
teljes összege adókedvezményként.

A vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni
vállalkozók ezt a kedvezményt már 2020-ra vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásukban
érvényesíthetik.

Nemzeti
Adó- és Vámhivatal

<a name="_ftn1"></a>[1] A
személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 13. számú melléklet.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>kisvállalkozói</item>
<item>adókedvezmény</item>
<item>személyi-jövedelemadó</item>
<item>egyéni</item>
<item>vállalkozó</item>
</searchkeywords>
</article>
</contents>

Szja-visszatérítés2021.10.19.

Minden gyermekes szülőnek, aki családi kedvezményre jogosult, visszajár a 2021-ben megszerzett jövedelemből levont adó, ekho, illetve katások esetében a 2021-es tételes adó negyede.

Januártól adómentesen biztosítható a kerékpárhasználat2021.09.03.

Mezőgazdasági őstermelői tevékenység 2021-ben Gyakran ismételt kérdések2021.08.26.

Adómentessé vált a háztartási kiserőművet üzemeltetők bevétele2021.08.19.

2021. június 10. óta adómentes a háztartási méretű kiserőművek tulajdonosainak, üzemeltetőinek bevétele.^[1] Ez azt jelenti, hogy a magánszemélynek nem kell adóznia a bevétel után, ha például a házára telepített napelemes rendszerrel több energiát termel, mint amennyit felhasznál, és a hálózatba feleslegként visszatáplált energiát a villamosenergia-kereskedő megtéríti neki.

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének adózási szabályai2021.07.27.

Foglalkoztatással, álláskereséssel kapcsolatos adómentes juttatások2021.07.16.

Egész évre alkalmazhatók a SZÉP-kártya-juttatás kedvező szabályai2021.06.15.

Adózói tájékoztató Magyarország 2021. adóévben alkalmazható adóegyezményeiről2021.06.10.

2021/4. Adózási kérdés - A bérhizlalás, a bérnevelés és az őstermelői tevékenység bevétele2021.05.26.

Hogyan adózik az online sportfogadás nyereménye?2021.04.30.

A legális online sportfogadásból származó nyeremény után nem kell adózni, azonban az illegálisból származó nyeremény egyéb jövedelemként adóköteles, utána személyi jövedelemadót (szja) és szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell fizetni.

A tőzsdei értékpapír osztaléka utáni szociális hozzájárulási adó a 20SZJA bevallásban2021.04.07.

2021/3. Adózási kérdés Családi kedvezmény érvényesítése egyedülállók családi pótlékának folyósítása esetén2021.03.26.

pdf

Gyakori kérdések és válaszok az szja-bevallásról 20212021.03.12.

A személyi kedvezmény2021.02.25.

Megemelt minimálbér és garantált bérminimum az adójogviszonyokban – gyakorlati kérdések és válaszok2021.02.12.

Adóelőleg-nyilatkozatok 20212021.02.08.

Kérdések és válaszok az online rendezvények adózásáról2021.01.26.

SZÉP-kártya 2021. évi juttatása2021.01.25.

Változtak a személyi kedvezmény szabályai2021.01.11.

Változnak a kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó szabályok2021.01.11.

1 / 7 Következő >>