NAV - Egyéb

Magánszemélyek

Egyéni vállalkozók

Társaságok

Kiemelt adózók

<contents headingid="5315" moderate="true" read="true" title="Egyéb" url="nav/ado/egyeb" write="true">
<article contentid="5429607">
<title>2021. január 1-jén változik az EKÁER-szabályozás</title>
<url>nav/ado/egyeb/2021__januar_1_jen_va20201230.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1609328640000">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>30</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>44</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1612133940000">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>31</day>
<dayofweek>1</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1609328934278">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>30</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>48</minute>
<sec>54</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

2021. január 1-jével változnak az Elektronikus
Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszerre (EKÁER) vonatkozó szabályok.
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>

A legfontosabb változások:

<ul>

<li>kizárólag azokat a termékeket kell bejelenteni, amelyek az EKÁER
működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról szóló
51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet mellékleteiben szerepelnek,</li>

<li>a megbízható minősítésű adózóknak
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>
 nem
kell kockázati biztosítékot nyújtaniuk, és megszűnik a biztosítéknyújtási kötelezettség 
az 5
százalékos adómértékű termékeknél is
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>
,</li>

<li>az adózói igények figyelembevételével a szankciók
rendszerében új szabályok lépnek életbe, </li>
</ul>

<ul>

<li>az útszakasz-mentesítés a belföldön belüli forgalom mellett már
 valamennyi forgalmi irányra is kérhető, és az engedély visszavonásig lesz 
érvényes.
 Fontos, hogy a 2021. január 1-je előtt benyújtott útszakasz-mentesítésre
 vonatkozó kérelmek, valamint a 2021. január 1-je előtt véglegessé vált
 útszakasz-mentesítést engedélyező határozatok esetében már a PM rendelet
<link anchor="4">
<text>[4]</text>
</link>
 szabályai alkalmazandók.</li>
</ul>

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2021. január 1-jét megelőzően tett
bejelentések tekintetében az EKÁER működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGM
rendelet 2020. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.

Kérjük, figyelje a https://ekaer.nav.gov.hu/ honlapot, ahol mindig megtalálja 
a legfrissebb
információkat, hasznos tudnivalókat és az aktuális változásokat! Az oldal folyamatosan
frissül.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

<a name="1"></a>[1] A
2021. január 1-jén hatályba lépő törvényi szabályok a Magyarország 2021. évi
központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvényben
szerepelnek, a törvényi szintű rendelkezések az adózás rendjéről szóló 2017.
évi CL. törvényben maradtak.

<a name="2"></a>[2] Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló
13/2020. (XII. 23.) PM rendelet 24. § (4) bekezdése szerint a 2021.
január 1-jén, illetve a 2020. negyedik negyedévére vonatkozó minősítés alapján
megbízható adózónak minősülő adózó esetén az állami adó- és vámhatóság
haladéktalanul, hivatalból intézkedik az e rendelet hatálybalépését megelőzően
az elkülönített letéti számlára befizetett kockázati biztosíték összegének az
adózó részére történő visszautalása, illetve a vállalt garancia felmondásához
szükséges hozzájárulásának a pénzintézet részére történő továbbítása iránt.

<a name="3"></a>[3] Ezeket a termékeket az
általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 3. számú melléklete
tartalmazza.

<a name="4"></a>[4] Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló
13/2020. (XII. 23.) PM rendelet 5. §, 24. § (2) bekezdés 

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Rendészeti Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>EKÁER</item>
<item>kockázati-biztosíték</item>
<item>útszakasz--mentesítés</item>
<item>bejelentés</item>
<item>kockázatos-termék</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5309186" referenceid="5309186">
<title>Közösségi adószámok megerősítése</title>
<url>nav/ado/egyeb/kozossegi_megerositese.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1609251300000">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>29</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>15</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1704063540000">
<year>2023</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>1</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1609251406279">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>29</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>16</minute>
<sec>46</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>

Ebben a tájékoztatóban arról olvashat, hogy hogyan tud meggyőződni európai
közösségi (EK) tagállami partnere közösségi adószámának érvényességéről és
azonosító adatainak pontosságáról.
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A közösségi adószámok
érvényességét

<li>az
 Európai Bizottság (EB) honlapján, valamint </li>

<li>a
 Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Központi Kapcsolattartó Irodájánál </li>
</ol>

is ellenőrizheti.

1. A közösségi adószámok érvényességének lekérdezése az EB honlapján

A közösségi adószámok érvényességét a NAV részére is igazolhatóan ellenőrizheti az EB honlapján, a <a href="http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/">http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/</a> linken. Ehhez, a lekérdezéskor meg kell adnia saját közösségi adószámát.

Amikor megszületik az eredmény,
Ön egy egyedi hivatkozási számot kap,
mely alapján a NAV az Ön által kezdeményezett lekérdezést – ha az ellenőrzött 
közösségi
adószám érvényes volt – azonosítani tudja. Fontos, hogy ezt az egyedi
hivatkozási számot megőrizze, mert így tudja igazolni a lekérdezés tényét és
eredményét.

A tagállami közösségi adószám
mellett sok tagállam a név- és címadatokat is elérhetővé teszi a
lekérdezések eredményében. Jelenleg Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus,
Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Horvátország, Írország,
Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia,
Svédország, Szlovákia és Szlovénia azok a tagállamok, amelyek érvényes
közösségi adószám esetén megjelenítik az adóalany nevét és címét is.

Az EB egy szabad interfészt is biztosít az
automatizált a lekérdezéshez, így a manuális lekérdezés mellett egy webszolgáltatáson keresztül is ellenőrizhetők
a közösségi adószámok. A szolgáltatás eléréséhez szükséges WSDL-állományok
letölthetők az EB honlapjáról a következő linken:

<a href="http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/checkVatTestService.wsdl" target="_blank" title="">http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/checkVatTestService.wsdl.</a>

Az automatizált lekérdezésnél elegendő elektronikusan
megőriznie nyilvántartásaiban a visszakapott egyedi hivatkozási számot.

2. A közösségi adószámok
érvényességének ellenőrzése a NAV-nál

A tagállami illetőségű adóalany közösségi adószámának érvényességét, illetve azonosító adatainak pontosságát a
NAV-nál azok ellenőrizhetik, akik maguk is részt vesznek az Európai Közösségen belüli
termékértékesítésben és szolgáltatásnyújtásban, tehát akik rendelkeznek érvényes magyar közösségi adószámmal.

A közösségi adószámok érvényességének és az azonosító adatok
pontosságának megerősítését a NAV Központi Kapcsolattartó
Irodájától (NAV KKI) lehet kérni
a következő elérhetőségeken.

<ul>

<li>
Telefonon,
 a 06-80-20-21-22-es számon,</li>

<ul>

<li>ez
 esetben az egyéb adatok pontossága nem ellenőrizhető, csak a közösségi adószám
 érvényességének megerősítése kérhető hétfőtől csütörtökig 8 óra 30
 perctől 16 óráig, pénteken 8 óra 30 perctől 13 óra 30 percig.

</li>
</ul>

<li>
Levélben,
 a 1373
 Budapest, Pf. 561 címen,</li>

<ul>

<li>az írásban
 benyújtott kérelemben a közösségi adószám érvényességén túl lehetőség van
 a közölt név és címadat pontosságának egyeztetésére is.

</li>
</ul>

<li>
Elektronikusan
 a cégkapun illetve ügyfélkapun keresztül, </li>

<ul>

<li>az elektronikus kapcsolattartásra
 kötelezettek – egyéni vállalkozók, cégek, egyéb szervezetek – ezen
 adatok megerősítését kizárólag elektronikusan, cégkapun illetve
 ügyfélkapun keresztül kérhetik[1].</li>
</ul>
</ul>

A korábban érvényes, clo@nav.gov.hu
email címen tájékoztatás már nem kérhető, az ide
érkező megkeresésekre a NAV nem válaszol, azokat nem továbbítja.

A közösségi adószámok
érvényességének NAV általi megerősítéséhez itt letölthető a <a href="https://nav.gov.hu/data/cms3343/formanyomtatvany.doc">Kérelem formanyomtatvány</a>.

2.1. Milyen adat megerősítése
kérhető a NAV-tól?

Kizárólag az
ellenőrzést kérőnek már rendelkezésére álló

<ul>

<li>közösségi adószám érvényességének, illetve </li>

<li>az azonosító adatok – név és cím – pontosságának
</li>
</ul>

megerősítésére van lehetőség. Először tehát az ügyfélnek kell a
kapcsolatot üzletfelével felvennie, csak ezt követően fordulhat a NAV-hoz az
adatok ellenőrzéséért.

Lehetőség van az adatok (a közösségi adószámok és azonosító
adatok) éppen aktuális, valamint valamely korábbi időpontra vonatkozó
helytállóságát tisztázni. Ez utóbbi esetben az ügyfélnek az időpontot – a nyomtatványban
a „kereskedés időpontját” – év, hónap, nap pontossággal kell megjelölnie.
Egyszerre több adóalanyra vonatkozóan is kérhető megerősítés.

A rendelkezésére álló közösségi
adószámot mindig, így az azonosító adatok pontosságának egyeztetésekor is meg
kell adnia, a NAV kizárólag a név- és címadat pontosságát nem tudja
megerősíteni. Mindig a teljes közösségi adószámot közölni kell, a tagállamot
azonosító kódot és az azt követő számjegyeket és betűket is beleértve.

Írásbeli kérelem formai kötöttség nélkül is benyújtható, de az erre
rendszeresített formanyomtatvány is használható. A formanyomtatványt a
kitöltési útmutatónak megfelelően kell kitölteni.

A kérelemben a következő adatokat minden esetben fel kell tüntetni:

<ul>

<li>a kérelmező neve, címe,</li>

<li>a kérelmező képviselőjének neve,</li>

<li>a kérelmező közösségi adószáma / adószáma,</li>

<li>a megerősíteni kívánt, az EK valamely
tagállamában nyilvántartásba vett adózó közösségi adószáma,</li>

<li>a megadott közösségi adószámhoz tartozó, ismert
azonosító adatok (az adatokat a lehető legpontosabban kell megadni),</li>

<li>ha nem az aktuális, hanem valamely korábbi
időpontra vonatkozóan kívánja az adatok érvényességét tisztázni, akkor a
kereskedés dátuma (év, hónap, nap),</li>

<li>képviseletre jogosult személy aláírása, dátum. </li>
</ul>

A NAV nem adja meg a kérelmezőnek az érvényes közösségi adószámhoz
tartozó név- és címadatot, tehát a NAV adatot
nem szolgáltat és tőle adatkiegészítés sem kérhető, pusztán megerősíti a
kérelmező rendelkezésére álló adatok helytállóságát.

2.2. Igazolás a megerősítés
eredményéről

A NAV az elektronikusan előterjesztett kérelemre a közölt adatokkal
kapcsolatos lekérdezések eredményéről az igazolást
elektronikusan állítja ki és azt a kérelmező elektronikus tárhelyére, vagy
cégkapujára továbbítja.

A NAV a postán előterjesztett kérelemre kiállított igazolást a kérelmező
NAV-hoz bejelentett lakóhely- vagy székhelycímére továbbítja.

Ha az ügyfél által megadott közösségi adószám nem érvényes, azonosító
adatokra vonatkozó információt a NAV nem közöl.

A NAV az azonosító adatok
megerősítésekor „pontos” vagy „pontatlan” választ ad. Az adatot akkor
is pontatlannak minősíti, ha az hiányos, például név esetén nincs feltüntetve
az adóalanyiság formája,  Gmbh, AG, S.A.,
Ltd., N.V., KG stb., címadat esetén pedig hiányzik a következő adatok
valamelyike: irányítószám, a helység, a közterület neve, közterület jellege,
vagy a házszám.

A telefonon érdeklődő ügyfeleknek
a NAV nem automatikusan, hanem csak külön kérésre állítja ki és kézbesíti az
igazolást a NAV-hoz bejelentett lakóhely- vagy székhelycímre, elektronikus
tárhelyre.

Az írásbeli igazolásokat a NAV a kérelem
előterjesztésétől számított 8 munkanapon belül küldi meg a kérelmezőnek.

A NAV a külföldi
közösségi adószámot a külföldi adóhatóság, lekérdezés napján közzétett
adatbázisa alapján erősíti meg.

Az igazolás csupán azt tanúsítja,
hogy az ügyfél kezdeményezte tagállami üzletfele közösségi adószáma
érvényességének megerősítését, valamint a közösségi adószámmal azonosított
üzleti partnere azonosító adataira vonatkozó, az ügyfél rendelkezésére álló
információ pontosságának igazolását. A kiállított igazolás tehát nem hatósági
igazolás, így az illetékmentes.

Bővebb információt a közösségi adószámról a NAV honlapján elérhető, <a href="https://nav.gov.hu/data/cms489646/27_Tajekoztato_a_kozossegi_adoszamrol_20190128.pdf" title="">27.
információs füzet</a> tartalmaz.

<a name="_ftn1"></a>[1] Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános
szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, valamint az elektronikus
ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet
rendelkezései alapján.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<referenceURL>nav/eu_adoszam/kozossegi_megerositese.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="5426768">
<title>Megszűnt a hipa előlegfeltöltésének kötelezettsége</title>
<url>nav/ado/egyeb/Megszunt_a_hipa_elole20201106.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1606863540000">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>1</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1612133940000">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>31</day>
<dayofweek>1</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1604665999522">
<year>2020</year>
<month>11</month>
<day>6</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>33</minute>
<sec>19</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A 2020-as adóévben már nem kell a helyi iparűzési adó előlegét
kiegészíteni, azaz feltölteni. Ez az eltérő üzleti éves adózókra is vonatkozik,
akik adóéve a 2020. július 15-ét magában foglalja
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>
.

Mindez azt jelenti, hogy az adózóknak

<ul>

<li>az adóévben már befizetett előlegeket nem kell
az adóévi várható adó összegére kiegészíteniük, és </li>

<li>az erről szóló bevallást sem kell benyújtaniuk.</li>
</ul>

A korábbi szabályozás
értelmében, a megfizetett iparűzési adó előlegét
az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kellett egészítenie annak a társasági 
adóalanynak
minősülő, kettős könyvvitelű vállalkozónak, amelynek az adóévet megelőző
adóévben az éves szinten számított nettó árbevétele a 100 millió forintot
meghaladta
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>
.

A
feltöltés határideje az adóév utolsó hónapjának 20. napja, vagyis általános
esetben december 20-a volt.

<a name="1"></a>[1] A helyi
adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 51/K. §

<a name="2"></a>[2] a
korábbi, 2020.VII.14-én hatályon kívül helyezett, Htv. 41. § (9) bekezdése
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>HIPA</item>
<item>iparűzési-adó</item>
<item>feltöltés</item>
<item>feltöltési-kötelezettség</item>
<item>előlegkiegészítés</item>
<item>előlegkiegészítési--kötelezettség</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5425391">
<title>Mire szolgál az eBEV portálon az új HIPA menüpont?</title>
<url>nav/ado/egyeb/Mire_szolgal_az_eBEV_20201008.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1602167460000">
<year>2020</year>
<month>10</month>
<day>8</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>31</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1760133540000">
<year>2025</year>
<month>10</month>
<day>10</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1602167922060">
<year>2020</year>
<month>10</month>
<day>8</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>38</minute>
<sec>42</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

<ul>

<li>Az új HIPA menüpontban az iparűzési
adóval kapcsolatos, önkormányzati adóhatóság előtti eljárásokra lehet hosszabb
távú, állandó meghatalmazást benyújtani egyszerűen és gyorsan a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalhoz (NAV).</li>

<li>Az új HIPA menüpont kiválthat több HIPAMEGH
(ÁNYK) nyomtatványt, azaz az eBEV felületen egy bejelentésben akár több
önkormányzat részére is meg lehet küldeni az állandó meghatalmazást
elektronikus formában.</li>

<li>A NAV a meghatalmazottra vonatkozó
adatokat nem veszi nyilvántartásba, azokat csak továbbítja a megjelölt
települési önkormányzatoknak.</li>

<li>A HIPA menüpont nem használható a NAV
előtti képviseleti jogosultságok bejelentésére, arra továbbra is az
EGYKE-adatlapot kell kitölteni.</li>

<li>A
135/2020 (IV.17.) Korm. rendelet értelmében létrejövő különleges gazdasági
övezetekben (KGÖ) székhellyel, telephellyel rendelkező, illetve ott ideiglenes
jelleggel iparűzési tevékenységet végző adóalanyok KGÖ-re vonatkozó helyi
adóügyeivel kapcsolatos feladat- és hatáskörök a NAV-hoz kerültek. Ezekben az
ügyekben az állandó meghatalmazott bejelentéséhez szintén az EGYKE-adatlapot
kell benyújtani.</li>
</ul>

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>HIPA</item>
<item>helyi-iparűzési-adó</item>
<item>önkormányzat</item>
<item>meghatalmazás</item>
<item>eBEV-portál</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5424544">
<title>Tájékoztató a kettős adóztatás megszüntetése céljából indított európai uniós vitarendezési eljárásról</title>
<url>nav/ado/egyeb/drd-map_tajekoztato.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1600691940000">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>21</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>39</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1758664740000">
<year>2025</year>
<month>9</month>
<day>23</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1600692761803">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>21</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>52</minute>
<sec>41</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
1. Az európai uniós vitarendezési eljárás alapja és célja

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés 
egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) európai uniós vitarendezési 
eljárás című III/A. fejezete lehetőséget nyújt az adózóknak, hogy ezen eljárás 
választása alapján a tagállamok illetékes hatóságai közötti kölcsönös egyeztető 
eljárás (Mutual Agreement Procedure, MAP) megindítását kérjék a kettős adózás 
rendezése céljából. A MAP eredménytelensége esetén az adózó kérheti a magyar és 
további érintett tagállamok képviselőiből, független szakértőiből álló tanácsadó 
bizottság felállítását, amely döntése – ha az illetékes hatóságok nem állapodnak 
meg eltérően – kötelező lesz az illetékes hatóságokra.

Az eljárásban a kettős adóztatás meghatározása a következő: az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás tekintetében a jövedelem és adott 
esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó – az Európai Unió 
valamely másik tagállamával kötött – nemzetközi megállapodások vagy egyezmények
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>
 hatálya alá tartozó adók két (vagy több) tagállam általi kivetése ugyanazon 
adóköteles jövedelem vagy vagyon tekintetében, amennyiben az a következők valamelyikét 
eredményezi:

a) további adóteher,

b) az adókötelezettségek növekedése, vagy

c) olyan veszteség eltörlése vagy csökkenése, amelyet el lehet számolni az adóköteles 
nyereséggel szemben.
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>

Az eljárást akkor lehet megindítani, ha

<li>a külföldi érintett állam az Európai Unió valamely másik tagállama
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>
, és</li>

<li>az ügy 2018. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adóévben szerzett jövedelemre 
vagy vagyonra vonatkozó vitás kérdést érint
<link anchor="_ftn4">
<text>[4]</text>
</link>
.</li>
</ol>

Az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás egy nemzetközi vitarendezési mechanizmus, 
amelynek keretében az érintett tagállamok illetékes hatóságai közvetlenül kommunikálhatnak 
egymással annak érdekében, hogy az egyedi ügyekben felmerülő kettős adóztatás 
rendezése céljából a magyarországi és a külföldi adózást érintő kölcsönös megállapodásra 
jussanak. Az érintett személy – erre vonatkozó kérése esetén – az érintett tagállamok 
illetékes hatóságainak beleegyezésével megjelenhet vagy képviseltetheti magát 
a tanácsadó bizottság ülésén, továbbá a tanácsadó bizottság felhívására köteles 
ezt megtenni.

2. Az eljáró illetékes hatóság

A kapcsolt vállalkozásokat érintő, szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatos 
kölcsönös egyeztető eljárás kivételével az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás 
iránti panaszt a Magyarországon illetékes hatóságként eljáró Pénzügyminisztérium 
Adópolitikai és Nemzetközi Adózási Főosztályához (1051 Budapest, József nádor 
tér 2–4.) mint illetékes hatósághoz kell benyújtani. Az állandó telephely fennállta 
és az annak betudható jövedelem megállapításával összefüggő vitás kérdés esetében 
is a Pénzügyminisztérium jár el.

A kapcsolt vállalkozásokat érintő, szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatos 
kölcsönös egyeztető eljárásban a panaszt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi 
Irányítás Ellenőrzési Főosztály Szokásos Piaci Ár-megállapítási Osztályához (1054 
Budapest, Széchenyi utca 2.) mint illetékes hatósághoz kell benyújtani.

3. A panasz (kérelem) előterjesztője és a panasz indoka

A panaszt az az adózó nyújthatja be, aki vagy amely az Európai Unió valamely 
tagállamában belföldi adóügyi illetőségű és adóztatására a vitás kérdés közvetlen 
hatással van.

A panaszt minden egyes érintett tagállam illetékes hatóságához be kell nyújtani. 
A magyar belföldi illetőségű természetes személy vagy ezen eljárásban ilyenként 
definiált kis- és középvállalkozás érintett személy azonban panaszát csak a magyar 
illetékes hatósághoz nyújtja be, amely illetékes hatóság továbbítja a többi érintett 
tagállam részére a panaszt.

Ezen eljárásban kis- és középvállalkozásnak az alábbi vállalkozások minősülnek
<link anchor="_ftn5">
<text>[5]</text>
</link>
:

a) olyan vállalkozás, amely a mérlegfordulónapján a következő három kritérium közül 
legalább kettő határértékét nem lépi túl:

aa) mérlegfőösszeg: 20 000 000 EUR,

ab) nettó árbevétel: 40 000 000 EUR,

ac) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250 vagy

b) azok a konszolidálásba bevonandó anya- és leányvállalkozásokból álló csoportok, 
amelyek az anyavállalkozás mérlegfordulónapján, összevont alapon nem lépik túl 
a következő három kritérium közül legalább kettő határértékét:

ba) mérlegfőösszeg: 20 000 000 EUR,

bb) nettó árbevétel: 40 000 000 EUR,

bc) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250.

A kérelem alapján a kettős adóztatás akár kétoldalúan is rendezhető akkor is, 
ha több tagállam érintett. A kérelem benyújtható akkor is, ha a kettős adóztatáshoz 
jóhiszemű külföldi önellenőrzés vezetett. Egy kérelem több adóévre is vonatkozhat.

4. A panasz benyújtásának határideje

A panaszt a vitás kérdést eredményező vagy a későbbiekben ahhoz vezető intézkedésről 
szóló elsőfokú adóhatósági határozat közlésétől számított 3 éven belül kell benyújtani 
függetlenül attól, hogy az érintett személy igénybe veszi-e az érintett tagállamok 
bármelyikének nemzeti joga értelmében rendelkezésére álló (közigazgatási vagy 
bírósági) jogorvoslati lehetőségeket. A panasz az elévülésre tekintet nélkül benyújtható.
<link anchor="_ftn6">
<text>[6]</text>
</link>

5. A panasz formája és tartalma

A kölcsönös egyeztető eljárás iránti panasz díj- és illetékmentes. Elektronikus 
ügyintézésre köteles a gazdálkodó szervezet, illetve az ügyfél jogi képviselője.
<link anchor="_ftn7">
<text>[7]</text>
</link>
 Ha az adózó gazdálkodó szervezet, illetve ha az adózó jogi képviselővel jár 
el, a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozó eljárás esetében e-Papír szolgáltatás 
útján, az adóhatóság hatáskörébe tartozó eljárás esetében elektronikusan a ’TPMAP 
űrlap útján kell benyújtania a panaszt. Elektronikus ügyintézésre nem kötelezett 
adózó a panaszt választása szerint papír alapon vagy elektronikus úton terjesztheti 
elő.

Az érintett személynek az illetékes hatóságokhoz egyidejűleg és ugyanazon információk 
megadásával kell benyújtania a panaszt, amely információkat a többi érintett tagállam 
számára is megadta. A panaszban fel kell tüntetni a többi érintett tagállam megjelölését. 
A magyar illetékes hatósághoz a panaszt magyar és angol nyelven kell benyújtani.

A magyar illetékes hatóság a panaszt csak akkor fogadja el, ha a panaszt tevő 
érintett személy a magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes 
hatósága számára is megadja az alábbi információkat:

a) név, cím, adóazonosító szám és azon egyéb információk, amelyek a panaszt benyújtó 
érintett személy, valamint minden egyéb, az ügyben érdekelt személy azonosításához 
szükségesek,

b) az érintett adómegállapítási időszakok,

c) a releváns tényeknek és az ügy körülményeinek a részletes ismertetése (ideértve 
az ügylet szerkezetének, valamint az érintett személy és az érintett ügyletekben 
részes többi fél közötti kapcsolat részleteit, valamint adott esetben az érintett 
személy és a külföldi adóhatóság közötti, kölcsönösen kötelező erejű megállapodásban 
jóhiszeműen meghatározott tényeket), különösen: a vitás kérdést eredményező intézkedések 
jellege és időpontja (ideértve adott esetben a többi érintett tagállamból származó 
azonos jövedelemre, valamint az arra vonatkozó részletes információkat, hogy e 
jövedelem a többi érintett tagállamban az adóköteles jövedelem részét képezi, 
valamint hogy a többi érintett tagállamban milyen adót vetettek ki vagy fognak 
kivetni az ilyen jövedelemre), továbbá a kapcsolódó összegek az érintett tagállamok 
pénznemében kifejezve, a rendelkezésre álló igazoló dokumentumok másolatával együtt,

d) hivatkozás az alkalmazandó nemzeti szabályokra,

e) hivatkozás az alkalmazandó nemzetközi megállapodásra vagy egyezményre; amennyiben 
egynél több nemzetközi megállapodás vagy egyezmény alkalmazandó, a panaszt tevő 
érintett személynek nyilatkoznia kell, hogy az adott vitás kérdéssel kapcsolatban 
mely nemzetközi megállapodás vagy egyezmény értelmezésére kerül sor,

f) a panaszt benyújtó érintett személy által biztosított alábbi információk, a 
rendelkezésre álló igazoló dokumentumok másolatával együtt:

fa) annak magyarázata, hogy az érintett személy miért véli úgy, hogy vitás kérdés 
áll fenn;

fb) az érintett személy által az érintett ügyletek tekintetében kezdeményezett minden 
jogorvoslat és peres eljárás részletei, és a vitás kérdésben hozott bármely bírósági 
határozat, függetlenül attól, hogy az eljárás melyik tagállamban folyt;

fc) az érintett személy arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy a lehető legteljesebben 
és leggyorsabban fog válaszolni az érintett tagállamok illetékes hatóságainak 
minden megfelelő kérésére, és az érintett tagállamok illetékes hatóságainak kérésére 
minden dokumentációt be fog nyújtani;

fd) adott esetben a vitás kérdést eredményező – végleges adóhatósági határozat, 
adóellenőrzési jegyzőkönyv, jelentés vagy ezekkel egyenértékű egyéb dokumentum 
formájában megjelenő – végleges határozat másolata, és az adóhatóságok által a 
vitás kérdés tekintetében kiadott bármely más dokumentum másolata, függetlenül 
attól, hogy az melyik tagállamban született;

fe) az érintett személy által a vitás kérdésben indított más kölcsönös egyeztető 
eljárás vagy más vitarendezési eljárás keretében benyújtott panaszra vonatkozó 
információk, valamint

ff) az érintett személy nyilatkozata arról, hogy tudomásul veszi a panasz benyújtásához 
kapcsolódó azon jogkövetkezményt, hogy a panasz benyújtása megszünteti az adott 
vitás kérdéssel kapcsolatban indított más, Magyarországot érintő kölcsönös egyeztető 
eljárást;

g) a magyar illetékes hatóság által hiánypótlásban kért bármely olyan kiegészítő 
információ, amelyet a magyar illetékes hatóság szükségesnek tart a panasz érdemi 
elbírálásához.

A szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatban nyilvántartásra kötelezett 
érintett személy panaszával egyidejűleg köteles megküldeni e nyilvántartást az 
illetékes hatóság részére. Ennek elmulasztása esetén az illetékes hatóság a g) pont 
alapján is kérheti a nyilvántartás megküldését.

Az érintett személy a magyar illetékes hatóság részére a panasz megküldésével 
egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy panasza valamennyi érintett tagállam részére 
benyújtásra került. Ha az érintett személy természetes személy vagy kis- és középvállalkozás 
e nyilatkozat csatolására nincs szükség.

Ha az érintett személy nevében képviselő jár el, a képviseleti jogot az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény erre vonatkozó szabályai szerint igazolni kell.

6. Az eljárás szakaszai

Az eljárás a következő három fő szakaszból áll:

<ol>

<li>panasz vizsgálata,</li>

<li>kölcsönös egyeztető eljárás (MAP) és</li>

<li>tanácsadó bizottság általi vitarendezés.</li>
</ol>

Az eljárás egyes szakaszait az alábbi ábra szemlélteti:

<embedded align="default" bottom="10" height="486" id="5424543" left="0" right="0" title="" top="10" width="650">
<image>
<title>DRD-MAP</title>
<description></description>
<url>/data/cms532223/drd.png</url>
<width>650</width>
<height>486</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>DRD-MAP</title>
<description></description>
<url>/data/5424542/tn_drd.png</url>
<width>56</width>
<height>42</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>

(Az Európai Bizottság ábrája alapján)

1. Panasz vizsgálata (elfogadás vagy visszautasítás)

</blockquote>

Az illetékes hatóság 2 hónapon belül visszaigazolja az adózónak a panasz benyújtását, 
és tájékoztatást küld az érintett külföldi illetékes hatóságnak a panasz benyújtásáról. 
A hatóság felhívja az adózó figyelmét az eljárás miatt meghosszabbodó iratmegőrzési 
kötelezettségre, illetve adott esetben erre végzéssel kötelezi. Szükség esetében 
hiánypótlási felhívást bocsát ki.

A magyar illetékes hatóság a panasz kézhezvételétől vagy a kézhezvételtől számított 
3 hónapon belül kibocsátott hiánypótlási felhívás teljesítésének kézhezvételétől 
számított 6 hónapon belül – attól függően, hogy melyik időpont a későbbi – dönt, 
hogy elfogadja vagy visszautasítja a panaszt. A magyar illetékes hatóság visszautasítja 
a panaszt, ha

a) a panasz nem tartalmazza az 5. pontban meghatározott információkat;

b) az érintett személy a hiánypótlásra határidőben nem válaszol;

c) nincs vitás kérdés; vagy

d) a panaszt nem nyújtották be a hároméves határidőn belül.

A magyar illetékes hatóság panaszt visszautasító végzése ellen nem lehet fellebbezni. 
Ha a panaszt az érintett tagállamok valamennyi illetékes hatósága visszautasította, 
az érintett személy a magyar illetékes hatóság panaszt visszautasító végzésével 
szemben a Fővárosi Törvényszékhez fordulhat.

Ha az érintett személy panaszát a vitában érintett tagállamok illetékes hatóságai 
közül egy, de nem az összes visszautasította, az adózó tanácsadó bizottság felállítását 
kérheti.

A hatóság a panaszban foglaltak, valamint az illetékes hatóság megkeresése alapján 
az adóhatóság által lefolytatott jogkövetési vizsgálat alapján hozza meg döntését 
a panasz elfogadásáról vagy visszautasításáról. A panasz elfogadása esetén az 
illetékes hatóság egyoldalúan is megszüntetheti a kettős adóztatást.

A magyar illetékes hatóság a panasz elfogadásáról szóló döntésre előírt határidőn 
belül határozattal dönthet a vitás kérdés egyoldalú rendezéséről a többi érintett 
tagállam illetékes hatóságának bevonása nélkül. A vitás kérdés egyoldalú rendezéséről 
hozott határozat akkor válik véglegessé, ha azt az érintett személy kifejezett 
írásbeli nyilatkozatával a közléstől számított 30 napon belül elfogadja és adott 
esetben a vitás kérdést érintő közigazgatási perben a keresettől elállását igazolja.

2. Kölcsönös egyeztető eljárás (MAP)

</blockquote>
</blockquote>

Ha a magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága 
is elfogadja a panaszt, akkor a hatóságok a vitás kérdést kölcsönös egyeztető 
eljárás útján rendezhetik.

Az erre nyitva álló határidő az érintett tagállamok illetékes hatóságainak panaszelfogadását 
tartalmazó döntéseire vonatkozó értesítések közül a legkésőbbi időpontjától számított 
2 év. Ez legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, ha bármely érintett tagállam illetékes 
hatósága erre vonatkozó kéréssel fordul a többi érintett tagállam illetékes hatóságaihoz, 
és a kérését írásban indokolja.

Ha a tagállamok illetékes hatóságai a fenti időtartamon belül megállapodásra 
jutottak a vitás kérdés rendezésének módjáról, akkor erről a magyar illetékes 
hatóság határozattal értesíti az érintett személyt.

E határozat akkor válik véglegessé, és a magyar illetékes hatóságra, valamint 
az adóhatóságra kötelezővé, ha az érintett személy a határozat közlésének időpontjától 
számított 60 napon belül

a)  elfogadja a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozatot és

b)  lemond a vitás kérdés rendezéséhez kapcsolódó minden egyéb jogorvoslati lehetőségről.

A kölcsönös megállapodás alapján hozott véglegessé vált határozat alapján az 
adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségét határozattal haladéktalanul 
módosítja, amely határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható. Az érintett 
személy a módosítás eredményeként őt terhelő adófizetési kötelezettség után késedelmi 
pótlék és adóbírság fizetésére nem kötelezhető, illetve a részére visszatérítendő 
adó után kamatra nem jogosult.

Ha a kölcsönös egyeztető eljárásban az érintett tagállamok illetékes hatóságai 
nem jutnak határidőben megállapodásra, akkor erről a magyar illetékes hatóság 
tájékoztatja az érintett személyt, ismertetve a megállapodás meghiúsulásának általános 
indokait.

3. Tanácsadó bizottság általi vitarendezés

</blockquote>
</blockquote>

Az érintett személy a tanácsadó bizottság általi vitarendezés megindítását kérheti, 
ha

a)  az érintett személy panaszát a vitában érintett tagállamok illetékes hatóságai 
közül egy, de nem az összes visszautasította,

b)  az érintett személy panaszát a vitában érintett tagállamok illetékes hatóságai 
közül valamennyi visszautasította, de az érintett személy kérelmére indult eljárásban 
egyik, de nem valamennyi tagállam illetékes bírósága a panaszt visszautasító határozatot 
megváltoztatta, vagy

c)  az érintett személy által benyújtott panasz alapján megindult kölcsönös egyeztető 
eljárásban határidőn belül a vitában érintett tagállamok illetékes hatóságai nem 
jutottak megállapodásra arról, hogy a vitás kérdést hogyan rendezzék.

A tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelmet

a)  a fenti a) pont esetén a panaszt elbíráló illetékes hatóságok által meghozott 
döntések közül a legkésőbbi kézbesítésétől számított,

b)  a fenti b) pont esetén a bíróság döntésének kézbesítésétől számított,

c)  a fenti c) pont esetén a kölcsönös egyeztető eljárás sikertelenségéről szóló 
illetékes hatóságok tájékoztatása közül a legkésőbbi kézbesítésétől számított

50 napon belül kell a magyar illetékes hatósághoz benyújtania, a többi érintett 
tagállam illetékes hatóságának történő benyújtással egyidejűleg. A magyar belföldi 
illetőségű természetes személy vagy kis- és középvállalkozás érintett személynek 
azonban kizárólag a magyar illetékes hatósághoz kell benyújtania kérelmét.

A tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelmet nem lehet előterjeszteni, 
ha

a)  a panasz visszautasítása tárgyában az érintett tagállamok bármelyikének hatósága 
vagy bírósága előtt eljárás folyamatban van, vagy

b)  ha az a) pontban említett jogorvoslati eljárás során bíróság helybenhagyta 
a visszautasító határozatot.

A tanácsadó bizottság főszabály szerint a megalakulásától számított 6 hónapon 
belül dönt.

Az érintett tagállamok illetékes hatóságai a tanácsadó bizottság véleményének 
kézbesítését követő 6 hónapon belül a vitarendezési eljárást lezáró döntésükben 
állapodnak meg a vitás kérdés megoldásáról. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai 
a vitarendezési eljárást lezáró döntésüket, eltérő megállapodásuk hiányában, a 
tanácsadó bizottság véleményére alapítják. Ha az érintett tagállamok nem állapodnak 
meg a vitás kérdés rendezésének módjáról, a tanácsadó bizottság véleménye az érintett 
tagállamokra kötelező érvényűvé válik.

A magyar illetékes hatóság a vitarendezési eljárást lezáró döntés meghozatalát 
követően azt határozatban haladéktalanul közli az érintett személlyel. A vitarendezési 
eljárást lezáró döntés alapján hozott határozat közlésétől számított 60 napon 
belül az érintett személy nyilatkozhat annak elfogadásáról és a vitás kérdés rendezéséhez 
kapcsolódó minden egyéb jogorvoslati lehetőségről történő lemondásról.

A vitarendezési eljárást lezáró döntés alapján hozott véglegessé vált határozat 
alapján az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségét határozattal 
haladéktalanul módosítja, e határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható. 
Az érintett személy a módosítás eredményeként őt terhelő adófizetési kötelezettség 
után késedelmi pótlék és adóbírság fizetésére nem kötelezhető, illetve a részére 
visszatérítendő adó után kamatra nem jogosult.

A nemzetközi vitarendezési eljárás eredményeként létrejött megállapodást, illetve 
meghozott határozatot azon adómegállapítási időszakok vonatkozásában is végre 
kell hajtani, amelyek a megállapodás megkötésének vagy a határozat meghozatalának 
időpontjában már elévültek.
<link anchor="_ftn8">
<text>[8]</text>
</link>

7. Ellenőrzés és iratmegőrzési kötelezettség az egyeztetés során

Nemzetközi vitarendezési eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is 
végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket.
<link anchor="_ftn9">
<text>[9]</text>
</link>

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet 
vagy vagyont terhelő adókötelezettség megállapításához kapcsolódó iratokat az 
adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül annak a naptári évnek az utolsó 
napjától számított 10 évig kell megőriznie, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, 
bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés 
hiányában az adót meg kellett volna fizetni.
<link anchor="_ftn10">
<text>[10]</text>
</link>

Ha az adózó vagy a kapcsolt vállalkozása a kettős adóztatás elkerüléséről szóló 
egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont terhelő adókötelezettséget 
érintő vitarendezési eljárást kezdeményez, az iratmegőrzési kötelezettségek a 
vitarendezési eljárás lezárultáig, vagy ha azután tanácsadó bizottság előtti eljárás 
indul, akkor az eljárás lezárultáig meghosszabbodnak. Ha az iratmegőrzési kötelezettségeknek 
a kifizető, a munkáltató köteles megfelelni, az iratmegőrzési kötelezettség az 
adóhatóság felhívására a vitarendezési eljárás, illetve a választottbírósági eljárás 
lezárultáig meghosszabbodik.
<link anchor="_ftn11">
<text>[11]</text>
</link>

8. A nemzeti eljárásokkal való kölcsönhatások és az azoktól való eltérés főbb 
szabályai

Az európai uniós vitarendezésre irányuló panasz benyújtása megszünteti a vitás 
kérdéssel kapcsolatban más jogalapon indított kölcsönös egyeztető eljárást.

Az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás és a vitarendezési eljárás folytatása 
mellett Magyarországon kezdeményezhető vagy folytatható bírósági eljárás vagy 
közigazgatási és büntetőjogi szankciók kiszabására irányuló eljárás ugyanazzal 
az üggyel kapcsolatban.

A panasz benyújtható bármely más, az ügyben Magyarországon kezdeményezett közigazgatási 
vagy bírósági jogorvoslati eljárás igénybevétele mellett. Az érintett személy 
azonban köteles az ilyen eljárás megindításáról, felfüggesztéséről, szüneteléséről 
és végleges befejezéséről 8 napon belül tájékoztatni a magyar illetékes hatóságot.

A vitás kérdéssel kapcsolatos bármely érintett tagállamban történő jogorvoslati 
eljárás kezdeményezésekor az illetékes hatóság számára a panasz elbírálására nyitva 
álló határidő, illetve a kölcsönös egyeztető eljárás határideje megszakad, és 
a panasz elbírálására, illetve az eljárás lefolytatására nyitva álló határidő 
azon a napon újra kezdődik, amelyen a jogorvoslati eljárásokban hozott döntés 
véglegessé vált, vagy amelyen az említett eljárást más módon véglegesen lezárták, 
vagy felfüggesztették.

Az érintett személy haladéktalanul értesítést küld a magyar illetékes hatóság 
részére a többi érintett tagállamban történő jogorvoslati kezdeményezésről.

Ha az érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett 
és az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult azt megelőzően, hogy az érintett tagállamok 
illetékes hatóságai a vitás kérdésről a kölcsönös egyeztető eljárás keretében 
megállapodásra jutottak volna, a magyar illetékes hatóság értesíti a többi érintett 
tagállam illetékes hatóságát a bíróság határozatáról. A magyar illetékes hatóság 
az európai kölcsönös egyeztető eljárást az értesítés megküldésének napjával végzéssel 
zárja le. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

Ha az érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett 
és az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult azt megelőzően, hogy az érintett személy 
a tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelmet nyújtott volna be, a 
tanácsadó bizottság általi vitarendezésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. 
A magyar illetékes hatóság értesíti a többi érintett tagállam illetékes hatóságát 
a bíróság határozatáról és annak joghatásáról. A magyar illetékes hatóság az európai 
kölcsönös egyeztető eljárást az értesítés megküldésének napjával végzéssel zárja 
le. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

Ha az érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett 
és az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult, a tanácsadó bizottság általi vitarendezési 
eljárást le kell zárni. Ebben az esetben a magyar illetékes hatóságnak tájékoztatnia 
kell a többi érintett tagállam illetékes hatóságát, valamint a tanácsadó bizottságot 
vagy az alternatív vitarendezési bizottságot a bíróság határozatának joghatásairól. 
A magyar illetékes hatóság az európai kölcsönös egyeztető eljárást az értesítés 
megküldésének napjával végzéssel zárja le. A végzés ellen fellebbezésnek helye 
nincs.

Az eljárás lezárására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, 
ha a külföldi érintett tagállam illetékes hatósága értesítést küld az ügyben külföldi 
bíróság által hozott jogerős ítéletről.

A magyar illetékes hatóság megtagadhatja a tanácsadó bizottság általi vitarendezési 
eljárás igénybevételét, amennyiben Magyarországon a vitás ügy tárgyában, illetve 
azzal közvetlen összefüggésben jogerősen vagy véglegesen

a)  költségvetési csalás miatt büntetés kiszabására került sor,

b)  kétszáz százalékos adóbírságot szabtak ki, vagy

c)  beszámoló letétbe helyezési és közzétételi szabály megsértése miatt az érintett 
személy adószámát törölték.

A kölcsönös egyeztető eljárás és a tanácsadó bizottság eljárásának megindítása 
nincs halasztó hatállyal az adó, pótlék és bírság megfizetésére.

9. Adótitokra vonatkozó szabályok

Az adótitokra vonatkozó általános szabályokon túl az eljárásokban továbbított 
információk védelmére, illetve a szakmai, üzleti, ipari vagy foglalkozási titok 
vagy szakmai eljárások védelmére vonatkozó jogszabályokat ezen eljárások lefolytatása 
során is megfelelően alkalmazni kell.
<link anchor="_ftn12">
<text>[12]</text>
</link>

10. Irányadó szabályok, nemzetközi sztenderdek

Az eljárásokban a következő szabályokat, nemzetközi sztenderdeket kell figyelembe 
venni:

<ul>

<li>a jövedelem és adott esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó 
nemzetközi szerződések;</li>

<li>az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés 
egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.);</li>

<li>az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.);</li>

<li>az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.);</li>

<li>a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.);</li>

<li>a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.);</li>

<li>a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről 
szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet;</li>

<li>OECD transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások és az adóhatóságok 
számára;</li>

<li>OECD jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló Modellegyezménye és Kommentárja.</li>
</ul>

<a name="_ftn1"></a>[1] A hatályos és alkalmazandó adóegyezmények listáját Magyarország alkalmazható 
adóegyezményeiről szóló <a href="https://nav.gov.hu/data/cms515265/Adozoi_tajekoztato_Magyarorszag_adoegyezmenyei_2020__magyarul.pdf">NAV adózói tájékoztató</a> tartalmazza.

<a name="_ftn2"></a>[2] Aktv. 4. § (4a) bekezdés 2. pontja

<a name="_ftn3"></a>[3] Aktv. 41/A. §

<a name="_ftn4"></a>[4] Aktv. 45/I. §

<a name="_ftn5"></a>[5] Aktv. 4. § (4a) bekezdés 3. pont

<a name="_ftn6"></a>[6] az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 205. § (1) bekezdése

<a name="_ftn7"></a>[7] az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) 9. §-a

<a name="_ftn8"></a>[8] Art. 205. § (4) bekezdése

<a name="_ftn9"></a>[9] Art. 205. § (3) bekezdése

<a name="_ftn10"></a>[10] Art. 78. § (6a) bekezdése

<a name="_ftn11"></a>[11] Art. 78. § (7) bekezdése

<a name="_ftn12"></a>[12] Aktv. 41/C. § (6) bekezdése
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>kettős-adóztatás</item>
<item>DRD</item>
<item>MAP</item>
<item>transzferár</item>
<item>kölcsönös</item>
<item>egyeztetési</item>
<item>egyeztető</item>
<item>európai-uniós-vitarendezés</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5391939">
<title>Tájékoztató a Választottbírósági Egyezmény alapján a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetése céljából indított kölcsönös egyeztetési eljárásokról</title>
<url>nav/ado/egyeb/ac-map_tajekoztato.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1600691760000">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>21</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>36</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1672613940000">
<year>2023</year>
<month>1</month>
<day>1</day>
<dayofweek>1</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1600692626709">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>21</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>50</minute>
<sec>26</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

1. A kölcsönös egyeztetési eljárás alapja és célja

A kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás 
megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-án Brüsszelben aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Választottbírósági 
Egyezmény), amelyet Magyarországon a 2006. évi XXXVI. törvény hirdetett ki, lehetőséget 
biztosít az adózók számára, hogy az illetékes hatóságuktól a szerződő államok 
közötti egyeztetés (kölcsönös egyeztetési eljárás; Mutual Agreement Procedure, 
MAP) megindítását kérjék transzferárat érintő kettős adóztatás felmerülése, vagy 
annak valószínűsíthetősége esetén a kettős adóztatás megszüntetése céljából.

A kölcsönös egyeztetési eljárás egy nemzetközi vitarendezési mechanizmus, amelynek 
keretében a szerződő államok illetékes hatóságai közvetlenül kommunikálhatnak 
egymással annak érdekében, hogy egyedi ügyekben felmerülő nemzetközi adóügyi vitákban 
a magyarországi és más államokbeli adózást érintően kölcsönös megállapodásra jussanak. 
Az adózók a kölcsönös egyeztetési eljárásban közvetlenül nem vesznek részt. Az 
adózók azonban a választottbíróság előtt kérelemre megjelenhetnek vagy képviseltethetik 
magukat, illetve a választottbíróság felhívására kötelesek ezt megtenni.

A Választottbírósági Egyezmény sajátossága a kettős adóztatás elkerüléséről szóló 
többi (kétoldalú) egyezménnyel szemben, hogy ha az érintett illetékes hatóságok 
az egyeztetési eljárás során két év alatt nem tudnak megegyezni, akkor az ügyet 
választottbíróság (az Egyezmény szóhasználatában tanácsadó bizottság) elé kell 
vinni. A választottbíróság hat hónapon belül köteles meghozni döntését, amely 
kötelező érvényű lesz a tagállamok számára.

A Választottbírósági Egyezmény alapján indított eljárásokban is az OECD jövedelem 
és a vagyon adóztatásáról szóló Modellegyezményének Kommentárja a jogalkalmazás 
során elfogadott iránymutatásnak minősül tekintettel arra, hogy Magyarország OECD-hez 
történő csatlakozásakor vállalva a tagsággal járó kötelezettségeket, csatlakozott 
a szervezet okmányaihoz is. 2017 decemberében az OECD új kiadását tette közzé 
a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló Modellegyezménynek és kapcsolódó Kommentárnak. 
A Modellegyezmény alapjául szolgál a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények 
tárgyalásainak, a Kommentár pedig a megkötött egyezmények értelmezésében nyújt 
segítséget.

2. Az eljáró hatóság

A kérelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás (a továbbiakban: KI)Ellenőrzési Főosztály Szokásos Piaci Ár-megállapítási Osztályához 
(1054 Budapest, Széchenyi utca 2.), mint illetékes hatósághoz kell benyújtani.

3. A kérelem előterjesztője és a kérelem indoka

Azon belföldi székhelyű vagy belföldön állandó telephellyel rendelkező adózó 
fordulhat a KI-hez, amely úgy véli, hogy esetében sérült – a Választottbírósági 
Egyezmény 4. cikkében kimondott – szokásos piaci ár elve. [Ez lényegében megegyezik 
a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. § (1) bekezdésével.] Az adózó – a közigazgatási 
per kivételével – az egyéb jogorvoslatok igénybe vételétől függetlenül jogosult 
kölcsönös egyeztetési eljárást kezdeményezni.

A (gazdasági) kettős adóztatással érintett másik kapcsolt vállalkozás székhelyének 
vagy állandó telephelyének a Választottbírósági Egyezményben részes másik államban, 
azaz az Európai Unió valamely másik tagállamában kell lennie.

4. A kérelem benyújtásának határideje

Az ügyben a hatósághoz az azon intézkedésről szóló első értesítésétől számított 
három éven belül lehet fordulni, amely a kettős adóztatást eredményezte, vagy 
valószínűleg eredményezi függetlenül attól, hogy az adózó igénybe veszi-e az érintett 
államok bármelyikének nemzeti joga értelmében rendelkezésére álló (közigazgatási 
vagy bírósági) jogorvoslati lehetőségeket.

Ilyen intézkedésről szóló értesítés alatt értendő az adóhatóságnak a fizetési 
kötelezettségre, adó-visszatérítési igény elutasítására vonatkozó határozata, 
a bevallás pótlására irányuló felhívása, illetőleg az adózó által benyújtott bevallásra, 
önellenőrzésre vonatkozó értesítése, ellenőrzés esetében az elsőfokú határozat 
kézhezvétele.

A kérelem alapján a kettős adóztatás alapvetően kétoldalúan rendezhető akkor 
is, ha több állam érintett. A kérelem benyújtható akkor is, ha a kettős adóztatáshoz 
jóhiszemű külföldi önellenőrzés vezetett. Egy kérelem több adóévre is vonatkozhat.

5. A kérelem benyújtásának korlátai

A 2018. január 1-jét megelőzően kezdődő adómegállapítási időszakot érintő kérelem 
esetén – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – az eljárás lefolytatásának 
feltétele, hogy a kérelem vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az eljárás 
megindításának alapjául szolgál, a kérelmezőtől vagy a másik szerződő állam illetékes 
hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy a költségvetési támogatás igényléséhez, 
illetve a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülési idején belül a magyar 
illetékes hatósághoz beérkezzen.
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>
 Ez arra az esetre is vonatkozik, ha az eljárást a külföldi illetékes hatóság 
kezdeményezi a magyar hatóságnál. A postára adás tehát nem elegendő, szükséges 
az is, hogy a kérelem ténylegesen beérkezzen.

2018. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adóévek esetében – eltérően a 
fentiektől – a kérelem az elévülésre tekintet nélkül benyújtható.
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>

Ha az érintett vállalkozások valamelyike a nyereségkiigazítás alapjául szolgáló 
tevékenységek miatt bírósági vagy közigazgatási eljárás során meghozott jogerős/végleges 
határozat alapján súlyos büntetéssel sújtandó, a kölcsönös egyeztetési eljárás 
nem folytatható le. A súlyos büntetés Magyarország vonatkozásában az adóüggyel 
kapcsolatos bűncselekményekre kiszabható büntetőjogi, illetve az 50 millió forint 
értéket meghaladó adóhiány után megállapított adóügyi szankció.

6. A kérelem formája és tartalma

A kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelem díj- és illetékmentes; a ’TPMAP 
formanyomtatvány kitöltésével nyújtható be. Elektronikus ügyintézésre köteles 
a gazdálkodó szervezet, illetve az ügyfél jogi képviselője.
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>
 Így ha az adózó gazdálkodó szervezet, illetve ha az adózó jogi képviselővel 
jár el, az űrlapot elektronikusan kell benyújtania. Elektronikus ügyintézésre 
nem kötelezett kérelmező a kérelmet választása szerint papír alapon vagy elektronikus 
úton küldheti meg.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

<li>a kérelmező és a kérelemmel érintett személyek azonosító adatait (elnevezés, 
székhely, adóazonosító szám),</li>

<li>az adóügy tényállásának lényeges elemeit (így különösen a kérelmező és a kérelemmel 
érintett személyek jogviszonyának leírását, az adómegállapítási időszakot, a kettős 
adóztatást eredményező adóhatósági döntés, intézkedés azonosításához szükséges 
adatokat), ehelyett az adózó kérelméhez csatolhatja a döntésről vagy intézkedésről 
szóló irat másolatát,</li>

<li>az adóüggyel kapcsolatban a kérelmező vagy a kérelemmel érintett személyek által 
(külföldön, illetve belföldön) kezdeményezett közigazgatási jogorvoslati, illetve 
polgári peres eljárások adatait, és</li>

<li>a kérelem előterjesztésének indokát (azaz milyen okból és mennyiben sérült az 
adózó álláspontja szerint a szokásos piaci ár elve).
<link anchor="_ftn4">
<text>[4]</text>
</link>

</li>
</ol>

A kérelemnek szükséges – az eljárás megfelelő időben történő lefolytatása céljából – 
tartalmaznia kell az adózó kötelezettségvállalását arra nézve, hogy a lehető legteljesebben 
és leggyorsabban válaszol az illetékes hatóság minden jogos és helytálló kérésére, 
valamint dokumentációt bocsát az illetékes hatóságok rendelkezésére. Adózói együttműködés 
hiányában ugyanis a kölcsönös egyeztetési eljárás elhúzódhat, illetve eredménytelen 
maradhat.

Célszerű a fentiek miatt a kérelemhez csatolni a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet, illetve a 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet 
szerinti transzferár-nyilvántartást, illetve egy tartalmában azzal lényegében 
azonos elemzést, ha az adott ügyletre e rendelet alapján nem kellett nyilvántartást 
készíteni.

Amennyiben a kérelmező nevében képviselő jár el, a képviseleti jogot az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény erre vonatkozó szabályai szerint igazolni kell. 
A kérelem tartalmazhatja az adózó által javasolt megoldást is a kettős adóztatás 
megszüntetésére.

7. A kérelem elbírálása

A kérelmet – ha az általános, illetve a fentiek szerinti speciális okok alapján 
annak elutasításának nincs helye – a magyar illetékes hatóság érdemben megvizsgálja. 
A hatóság a kérelem benyújtását követően visszaigazolja az adózónak a kérelem 
benyújtását, és tájékoztatást küld az érintett külföldi illetékes hatóságnak a 
kérelem benyújtásáról. A hatóság felhívja az adózó figyelmét az eljárás miatt 
meghosszabbodó iratmegőrzési kötelezettségre, illetve adott esetben erre végzéssel 
kötelezi. Szükség esetén hiánypótlási felhívást bocsát ki.

A hatóság a kérelemben foglaltak, valamint az adóhatóság számára rendelkezésre 
álló adatok (különösen bevallások, korábbi ellenőrzések megállapításai), illetve 
szükséges esetben a kérelem alapján elvégzett célellenőrzés alapján elsősorban 
egyoldalúan kísérli meg a kettős adóztatás megszüntetését, amennyiben a kérelem 
megalapozott. Amennyiben a kérelem megalapozott, de az nem teljesíthető egyoldalúan, 
azaz a kettős adóztatási helyzet más módon nem oldható fel, akkor a hatóság kölcsönös 
egyeztetési eljárást kezdeményez a másik szerződő állam illetékes hatóságával 
az egyezménynek meg nem felelő adóztatás elkerülése, kiküszöbölése érdekében.

8. Ellenőrzés és iratmegőrzési kötelezettség az egyeztetés során

A kölcsönös egyeztetési eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is 
végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket.
<link anchor="_ftn5">
<text>[5]</text>
</link>
 (E szabály nincs ellentmondásban azzal, hogy a kérelemnek az elévülési időn 
belül kell beérkeznie. Amennyiben tehát a 2018. január 1-jét megelőzően kezdődő 
adómegállapítási időszakot érintő kérelem az elévülési időn belül beérkezett, 
és az elévülés ezt követően állt be, úgy az adóhatóság a kérelem beérkezését követően 
elévült éveket is ellenőrizheti.)

A 2018. január 1-jét megelőzően kezdődő adóévekben szerzett jövedelmet vagy vagyont 
terhelő adókötelezettségek megállapításához kapcsolódó iratok tekintetében – amennyiben 
a kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatásához szükséges –, az adózó (és a kifizető) 
köteles az állami adó- és vámhatóság felszólítására – a felszólításban megjelölt 
időpontig és terjedelemben – az adómegállapításhoz szükséges iratok, bizonylatok 
megőrzésére. Az őrzési kötelezettség szükség szerint több alkalommal meghosszabbítható, 
azonban a meghosszabbítás legkésőbb a kölcsönös egyeztetési eljárás lezárultának 
időpontjáig tarthat.
<link anchor="_ftn6">
<text>[6]</text>
</link>

2018. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adóévekben szerzett jövedelmet vagy 
vagyont terhelő adókötelezettségek megállapításához kapcsolódó iratok tekintetében 
a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet 
vagy vagyont terhelő adókötelezettség megállapításához kapcsolódó iratokat az 
adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül annak a naptári évnek az utolsó 
napjától számított 10 évig kell megőriznie, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, 
bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés 
hiányában az adót meg kellett volna fizetni.
<link anchor="_ftn7">
<text>[7]</text>
</link>
 Ha az adózó vagy a kapcsolt vállalkozása a kettős adóztatás elkerüléséről szóló 
egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont terhelő adókötelezettséget 
érintő vitarendezési eljárást kezdeményez, az iratmegőrzési kötelezettségek a 
vitarendezési eljárás lezárultáig, vagy ha azután választottbírósági eljárás (tanácsadó 
bizottsági eljárás) indul, a választottbírósági eljárás lezárultáig meghosszabbodnak. 
Ha az iratmegőrzési kötelezettségeknek a kifizető, a munkáltató köteles megfelelni, 
az irat megőrzési kötelezettség az adóhatóság felhívására a vitarendezési eljárás, 
illetve a választottbírósági eljárás lezárultáig meghosszabbodik.
<link anchor="_ftn8">
<text>[8]</text>
</link>

9. A kérelem elbírálásának határideje és a megállapodás végrehajtása

Ha az érintett illetékes hatóságok az egyeztetési eljárás során két év alatt 
nem tudnak megegyezni, akkor az ügyet választottbíróság elé kell vinni. A választottbíróság 
az ügy hozzá történő benyújtásának időpontjától számított hat hónapon belül köteles 
meghozni döntését, amely kötelező érvényű lesz a tagállamok számára. Az illetékes 
hatóságok azonban – közös megegyezéssel – hozhatnak a választottbíróság véleményétől 
eltérő határozatot is.

A kétéves időszak akkor kezdődik, amikor a kérelem, illetve annak hiánypótlásai 
alapján a kérelem tartalmánál írt adatok, információk és dokumentumok az illetékes 
hatóság rendelkezésére állnak. Az illetékes hatóságok a Választottbírósági Egyezmény 
alapján kölcsönös egyeztetéssel és az érintett kapcsolt vállalkozások egyetértésével 
lemondhatnak a kétéves határidőről.

Nem lehet az ügyet választottbíróság elé vinni, ha az adózó az ügyben Magyarországon 
bírósági keresettel élt, és azt a határozathozatal előtt nem vonta vissza. Ugyancsak 
nem lehet az ügyet választottbíróság elé vinni, ha az ügyben érintett külföldi 
kapcsolt vállalkozás nyújtott be bírósági keresetet, és az ottani jog nem teszi 
lehetővé a külföldi állam illetékes hatósága számára a bíróságának határozatától 
való eltérést kivéve, ha a keresetet a határozathozatal előtt visszavonták.

A választottbírósági szakasz előtt kölcsönös egyeztetési eljárás folytatható 
a bírósági eljárás mellett is. Ha a bíróság jogerős érdemi döntést hoz, attól 
a magyar illetékes hatóság nem térhet el. Ha a kölcsönös egyeztetési eljárásban 
az illetékes hatóságok megállapodásra jutnak, annak végrehajtásának feltétele 
a bírósági eljárás megszüntetése.

10. Adótitokra vonatkozó szabályok

A Választottbírósági Egyezménnyel kapcsolatos együttműködés során a magyar illetékes 
hatóság, valamint jogszabályi vagy egyéb kijelölés alapján az illetékes hatóság 
feladatait ellátó hatóság által közölt, továbbított vagy szerzett információ adótitoknak 
minősül.
<link anchor="_ftn10">
<text>[10]</text>
</link>

11. Adóvégrehajtás

Az adózó kérheti, hogy az állami adóhatóság – amennyiben az eljárás alapján a 
határozat (végzés) megváltoztatása várható – a határozat (végzés) végrehajtását 
függessze fel.
<link anchor="_ftn11">
<text>[11]</text>
</link>

12. Irányadó szabályok, nemzetközi sztenderdek

A kölcsönös egyeztetési, valamint a választottbírósági eljárásban a következő 
szabályokat, nemzetközi sztenderdeket kell figyelembe venni:

<ul>

<li>a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás 
megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-án Brüsszelben aláírt Egyezmény, az Osztrák 
Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a társult vállalkozások 
nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló egyezményhez 
való csatlakozásáról szóló Egyezmény és az ehhez kapcsolódó Aláírási Jegyzőkönyv, 
a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről 
szóló 1990. július 23-i egyezmény módosításáról szóló Jegyzőkönyv, valamint a 
Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett 
Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, 
a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak 
a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről 
szóló Egyezményhez való csatlakozásáról szóló Egyezmény és az ehhez kapcsolódó 
Aláírási Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi XXXVI. törvény;</li>

<li>az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.);</li>

<li>az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.);</li>

<li>a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.);</li>

<li>az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés 
egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.);</li>

<li>a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről 
szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet, illetve 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet;</li>

<li>OECD transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások es az adóhatóságok 
számára;</li>

<li>OECD jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló Modellegyezménye és Kommentárja;</li>

<li>
<a href="https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1579253783514&uri=CELEX:42009X1230(01)">Az EU-nak a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős 
adóztatás megszüntetéséről szóló egyezmény hatékony végrehajtását célzó felülvizsgált 
magatartási kódexe</a>.</li>
</ul>

13. Egyebek

A nemzetközi adózásról hasznos információk találhatók az OECD-nek a <a href="http://www.oecd.org/tax/">www.oecd.org/tax/</a>címen hozzáférhető angol vagy francia nyelvű oldalain.

Az <a href="http://www.ec.europa.eu/taxation_customs/taxation/company_tax/transfer_pricing/forum/index_en.htm">EU Közös Transzferár Fórumának</a> (Joint Transfer Pricing Forum) angolul, franciául vagy németül elérhető oldalán 
a transzferárazást érintő kölcsönös egyeztető eljárásokkal összefüggő országspecifikus 
adatbázisa hasznos információkat tartalmaz a külföldi államok illetékes hatóságairól 
és eljárási szabályairól.

<a name="_ftn1"></a>[1] Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: új Art.) 205. § (2) bekezdése

<a name="_ftn2"></a>[2] Art. 205. § (1) bekezdése

<a name="_ftn3"></a>[3] az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) 9. §-a

<a name="_ftn4"></a>[4] az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés 
egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 42. §-ának (3) bekezdése

<a name="_ftn5"></a>[5] Art. 205. § (3) bekezdése

<a name="_ftn6"></a>[6] az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: régi Art.) 47. § (7) bekezdése

<a name="_ftn7"></a>[7] Art. 78. § (6a) bekezdés

<a name="_ftn8"></a>[8] Art. 78. § (7) bekezdés

<a name="_ftn9"></a>[9] Art. 205. § (4) bekezdése

<a name="_ftn10"></a>[10] Aktv. 42. § (7) bekezdése

<a name="_ftn11"></a>[11] Aktv. 42. § (8) bekezdése

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>kettős_adóztatás</item>
<item>MAP</item>
<item>transzferár</item>
<item>Választottbírósági</item>
<item>Egyezmény</item>
<item>kölcsönös</item>
<item>egyeztetési</item>
<item>egyeztető</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5391940">
<title>Tájékoztató az adóegyezmények szerinti nemzetközi adóügyi vitarendezési eljárás szabályairól</title>
<url>nav/ado/egyeb/map_tajekoztato.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1600691220000">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>21</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>27</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1735513140000">
<year>2024</year>
<month>12</month>
<day>29</day>
<dayofweek>1</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1600692617369">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>21</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>50</minute>
<sec>17</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

1. Az eljárás nemzetközi jogalapja, a hazai
eljárás szabályai

Magyarország
a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerülésére szolgáló
adóegyezményeit a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló OECD
Modellegyezmény alapulvételével köti. A hatályos és alkalmazandó adóegyezmények 
listáját Magyarország
alkalmazható adóegyezményeiről szóló <a href="https://nav.gov.hu/data/cms515265/Adozoi_tajekoztato_Magyarorszag_adoegyezmenyei_2020__magyarul.pdf">NAV adózói tájékoztató tartalmazza</a>.

A hatályos
és alkalmazható adóegyezmények – az OECD Modellegyezmény 25. cikke
alapján – lehetőséget teremtenek az adózók számára a szerződő államok
közötti egyeztetés (Mutual Agreement Procedure, MAP) megindítására az esetleges
kettős adózás felmerülése vagy annak valószínűsíthetősége esetén annak
rendezése céljából. A kölcsönös egyeztető eljárás egy nemzetközi vitarendezési
mechanizmus, amelynek keretében a szerződő államok illetékes hatóságai
közvetlenül kommunikálhatnak egymással annak érdekében, hogy az egyedi ügyekben
felmerülő nemzetközi adóügyi viták esetében a magyarországi és más államokbeli
adózást érintő kölcsönös megállapodásra jussanak. Kölcsönös egyeztető eljárásra
az adóegyezmények értelmezése vagy alkalmazása során felmerülő nehézségek vagy
kétségek feloldása céljából is sor kerülhet.

Az
adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárás egyes szabályait a hazai jogban 
az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos
nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi
XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) IV/A. fejezete tartalmazza.

Mindemellett
kölcsönös egyeztető eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására sor
kerülhet a kapcsolt vállalkozások szokásos piaci ár elvtől eltérő alkalmazására
tekintettel alkalmazott nyereségkiigazítással kapcsolatos kettős adóztatás
megszüntetését célzó, multilaterális egyezmény, a Magyarországon a 2006. évi
XXXVI. törvénnyel kihirdetett Választottbírósági Egyezmény alapján is, amelynek
eljárási szabályait a Választottbírósági Egyezmény és az Aktv. IV. fejezetén
alapuló külön adózói tájékoztató tartalmazza.

A fenti
eljárások melletti harmadik alternatíva az európai uniós tagállamok között
felmerülő, 2018. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adóévben szerzett
jövedelemre vagy vagyonra vonatkozó vitás kérdést érintő nemzetközi adóügyi
vita rendezésére szolgáló európai uniós vitarendezési eljárás, amelynek az
Aktv. III/A. fejezetén alapuló eljárási szabályait szintén egy külön adózói tájékoztató 
tartalmazza.

Jelen
tájékoztató az alábbiakban kizárólag az adóegyezmények szerinti vitarendezési 
eljárás
szabályait ismerteti.

2. Az eljáró illetékes hatóságok

A kapcsolt
vállalkozásokat érintő transzferárügyek kivételével a kölcsönös egyeztető
eljárás iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem vagy panasz) a Magyarországon
illetékes hatóságként eljáró Pénzügyminisztérium Adópolitikai és
Nemzetközi Adózási Főosztályához (1051 Budapest, József nádor tér 2–4.), mint
illetékes hatósághoz kell benyújtani. Az állandó telephely fennállta és az
annak betudható jövedelem megállapításával összefüggő vitás kérdés esetében is
a Pénzügyminisztérium jár el.

A kapcsolt
vállalkozásokat érintő transzferárügyek tekintetében a kérelmet a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Ellenőrzési Főosztály Szokásos Piaci
Ár-megállapítási Osztályához (1054 Budapest, Széchenyi utca 2.), mint
illetékes hatósághoz kell benyújtani.

3. A kérelem előterjesztője és a
kérelem indoka

A kérelmet a
magyar illetékes hatóságnál magyar belföldi adóügyi illetőségű olyan személy
(magánszemély, társaság vagy más belföldi személy) kezdeményezheti, akinek
adóztatására a vitás kérdés közvetlen hatással van, az adóegyezmények
értelmezéséből és alkalmazásából eredő vitás kérdés rendezésére irányulóan. Az
eljárás külföldi illetékes hatóság értesítése alapján is indulhat a külföldi
adóügyi illetőségű érintett személy kérelme alapján.

A kérelem
alapján a kettős adóztatás alapvetően kétoldalúan rendezhető akkor is, ha több
állam érintett. A kérelem benyújtható akkor is, ha a kettős adóztatáshoz
jóhiszemű külföldi önellenőrzés vezetett. Egy kérelem több adóévre is
vonatkozhat.

4. A kérelem benyújtásának határideje

A belföldi
érintett személy főszabály szerint a kérelmét (panaszát) a magyar illetékes
hatóság részére a vitás kérdést eredményező vagy a későbbiekben ahhoz vezető
intézkedésről szóló elsőfokú adóhatósági határozat közlésétől számított 3 éven
belül nyújthatja be, függetlenül attól, hogy a belföldi érintett személy
igénybe veszi-e az érintett államok bármelyikének nemzeti joga értelmében
rendelkezésére álló (közigazgatási vagy bírósági) jogorvoslati lehetőségeket.
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>

Konkrét
eljárások esetében mindig az ügyben érintett, szerződő államok által kötött,
kétoldalú adóegyezményekben foglalt határidő bír jelentőséggel. Egyes adóegyezmények
rövidebb határidőt írnak elő például: Fülöp-szigetek, Indonézia, Kanada és
Portugália esetében kettő év áll rendelkezésre a benyújtáshoz.

5. A kérelem benyújtásának korlátai

A 2018.
január 1-jét megelőzően kezdődő adómegállapítási időszakot érintő, az
adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárás megindítására irányuló kérelem
vagy panasz esetén – ha nemzetközi szerződés másként nem
rendelkezik – az eljárás lefolytatásának feltétele, hogy a kérelem, a
panasz vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az eljárás megindításának
alapjául szolgál, a kérelmezőtől, az érintett személytől vagy a másik szerződő
állam illetékes hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy a költségvetési
támogatás igényléséhez, illetve a túlfizetés visszaigényléséhez való jog
elévülési idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen.
<link anchor="_ftn2">
<text>
[2]
</text>
</link>
 Ez
vonatkozik arra az esetre is, ha az eljárást külföldi illetékes hatóság
kezdeményezi Magyarországon. A postára adás tehát nem elegendő, szükséges az
is, hogy a kérelem ténylegesen beérkezzen az illetékes hatósághoz.

2018. január
1-jével vagy azt követően kezdődő adóévek esetében – eltérően a
fentiektől – a kérelem az elévülésre tekintet nélkül benyújtható.
<link anchor="_ftn3">
<text>
[3]
</text>
</link>

6. A kérelem formája és tartalma

A kölcsönös
egyeztető eljárás iránti kérelem díj- és illetékmentes. Transzferárat érintő,
az adóhatóság, mint illetékes hatóság hatáskörébe tartozó ügyben a NAV
honlapjáról letölthető ’TPMAP űrlap alkalmazható, egyébként a kérelem
formanyomtatvány kitöltése nélkül benyújtható.

Elektronikus
ügyintézésre köteles a gazdálkodó szervezet, illetve az ügyfél jogi
képviselője.
<link anchor="_ftn4">
<text>[4]</text>
</link>
 Így,
ha az adózó gazdálkodó szervezet, illetve ha az adózó jogi képviselővel jár el,
a ’TPMAP űrlapot, illetve nem transzferárügyben a kérelmét elektronikusan kell
benyújtania. Transzferárat nem érintő ügyekben az elektronikus ügyintézésre nem
kötelezett kérelmező Pénzügyminisztériumhoz benyújtandó kérelmét választása
szerint papír alapon vagy elektronikus úton küldheti meg. Transzferárat nem
érintő ügyben a kérelem elektronikus benyújtásra az e-Papír rendszeren van
lehetőség.

A panasznak
tartalmaznia kell az alábbiakat:
<link anchor="_ftn5">
<text>[5]</text>
</link>

a) név, cím, adóazonosító szám és azon egyéb
információk, amelyek az érintett személy, valamint minden egyéb, az ügyben
érdekelt személy azonosításához szükségesek,

b) az érintett adómegállapítási időszakok,

c) a releváns tényeknek és az ügy körülményeinek a
részletes ismertetése (ideértve az ügylet szerkezetének, valamint az érintett
személy és az érintett ügyletekben részes többi fél közötti kapcsolat
részleteit, valamint adott esetben az érintett személy és a külföldi adóhatóság
közötti, kölcsönösen kötelező erejű megállapodásban jóhiszeműen meghatározott
tényeket), különösen: a vitás kérdést eredményező intézkedések jellege és
időpontja (ideértve adott esetben a többi érintett államból származó azonos
jövedelemre, valamint az arra vonatkozó részletes információkat, hogy e
jövedelem a többi érintett államban az adóköteles jövedelem részét képezi,
valamint hogy a másik államban milyen adót vetettek ki vagy fognak kivetni az
ilyen jövedelemre), továbbá a kapcsolódó összegek az érintett államok
pénznemében kifejezve, a rendelkezésre álló igazoló dokumentumok másolatával
együtt,

d) hivatkozás az alkalmazandó nemzeti szabályokra,

e) hivatkozás az alkalmazandó adóegyezményre; amennyiben
egynél több adóegyezmény alkalmazandó, az érintett személy nyilatkozatát arról,
hogy az adott vitás kérdéssel kapcsolatban mely adóegyezmény értelmezésére
kerül sor,

f) az érintett személy által biztosított alábbi
információk, a rendelkezésre álló igazoló dokumentumok másolatával együtt:

fa) annak magyarázata, hogy az érintett személy miért véli úgy, hogy vitás
kérdés áll fenn,

fb) az érintett személy által az érintett ügyletek tekintetében kezdeményezett
minden jogorvoslat és peres eljárás részletei, és a vitás kérdésben hozott
bármely bírósági határozat, függetlenül attól, hogy az eljárás melyik államban
folyt,

fc) adott esetben a vitás kérdést eredményező – végleges adóhatósági
határozat, adóellenőrzési jegyzőkönyv, jelentés vagy ezekkel egyenértékű egyéb
dokumentum formájában megjelenő – végleges határozat másolata, és az
adóhatóságok által a vitás kérdés tekintetében kiadott bármely más dokumentum
másolata, függetlenül attól, hogy az melyik államban született,

fd) az érintett személy által a vitás kérdésben indított más kölcsönös
egyeztető eljárás vagy más vitarendezési eljárás keretében benyújtott panaszra
vonatkozó információk,

g) a magyar illetékes hatóság által hiánypótlásban kért
bármely olyan kiegészítő információ, amelyet a magyar illetékes hatóság
szükségesnek tart a panasz érdemi elbírálásához,

h) a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatban
nyilvántartásra kötelezett érintett személy panaszával egyidejűleg köteles
megküldeni e nyilvántartást a magyar illetékes hatóság részére.

A panaszban
fel kell tüntetni a többi érintett állam megjelölését. A panaszt és annak
mellékleteit a magyar illetékes hatóság felhívására angol nyelven is be kell
nyújtani.

7. Az eljárás szakaszai

Az eljárás a
következő két fő szakaszból áll:

<li>panasz vizsgálata
 és</li>

<li>kölcsönös egyeztető eljárás (MAP).</li>
</ol>

7.1 A panasz vizsgálata
(elfogadás vagy visszautasítás)

</blockquote>
</blockquote>

Az illetékes
hatóság 2 hónapon belül visszaigazolja az adózónak a panasz benyújtását, és
tájékoztatást küld az érintett külföldi illetékes hatóságnak a panasz
benyújtásáról. A hatóság felhívja az adózó figyelmét az eljárás miatt
meghosszabbodó iratmegőrzési kötelezettségre, illetve adott esetben erre
végzéssel kötelezi. Szükség esetében hiánypótlási felhívást bocsát ki.

A magyar
illetékes hatóság a panasz kézhezvételétől vagy a hiánypótlás során kért
információk kézhezvételétől számított 6 hónapon belül – attól
függően, hogy melyik időpont a későbbi – dönt, hogy elfogadja vagy
visszautasítja a panaszt. A magyar illetékes hatóság visszautasítja a panaszt, 
ha

a) a panasz nem tartalmazza az
5. pontban meghatározott információkat;

b) az érintett személy a
hiánypótlásra határidőben nem válaszol;

c) nincs vitás kérdés; vagy

d) a panaszt nem nyújtották be
a hároméves határidőn belül.

A magyar
illetékes hatóság panaszt visszautasító végzése ellen fellebbezésnek helye nincs.
Az érintett személy a magyar illetékes hatóság panaszt visszautasító végzésével
szemben a Fővárosi Törvényszékhez fordulhat.

Az illetékes
hatóság a panaszban foglaltak, valamint az illetékes hatóság megkeresése
alapján az adóhatóság által lefolytatott jogkövetési vizsgálat alapján hozza
meg döntését a panasz elfogadásáról vagy visszautasításáról. A panasz
elfogadása esetén az illetékes hatóság egyoldalúan is megszüntetheti a kettős
adóztatást.

A magyar
illetékes hatóság a panasz elfogadásáról szóló döntésre előírt határidőn belül
határozattal dönthet a vitás kérdés egyoldalú rendezéséről a többi érintett
tagállam illetékes hatóságának bevonása nélkül. A vitás kérdés egyoldalú
rendezéséről hozott határozat akkor válik véglegessé, ha az érintett személy
kifejezett írásbeli nyilatkozatával a közléstől számított 30 napon belül
elfogadja és adott esetben a vitás kérdést érintő közigazgatási perben a
keresettől elállását igazolja.

7.2 Kölcsönös
egyeztető eljárás (MAP)

</blockquote>
</blockquote>

Ha a magyar
illetékes hatóság és a többi érintett állam illetékes hatósága is elfogadja a
panaszt, akkor a vitás kérdést kölcsönös egyeztető eljárás útján rendezheti a
magyar illetékes hatóság és a többi érintett állam illetékes hatósága.

Ha az
érintett államok illetékes hatóságai megállapodásra jutottak a vitás kérdés
rendezéséről, akkor erről a magyar illetékes hatóság határozattal értesíti az
érintett személyt.

A kölcsönös
megállapodás alapján hozott határozat akkor válik véglegessé, és a magyar
illetékes hatóságra, valamint az adóhatóságra kötelezővé, ha az érintett
személy az érintett államok illetékes hatóságai kölcsönös megállapodásában
foglalt határidőn belül

a)  elfogadja a kölcsönös megállapodás alapján
hozott határozatot, és

b)  lemond a vitás kérdés rendezéséhez kapcsolódó
minden egyéb jogorvoslati lehetőségről.

A kölcsönös
megállapodás alapján hozott véglegessé vált határozat alapján az adóhatóság az
érintett személy eredeti adókötelezettségét határozattal haladéktalanul
módosítja, amely határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható. Az
érintett személy a módosítás eredményeként őt terhelő adófizetési kötelezettség
után késedelmi pótlék és adóbírság fizetésére nem kötelezhető, illetve a
részére visszatérítendő adó után kamatra nem jogosult. Amennyiben az adóhatóság
az érintett személy eredeti adókötelezettségének módosításáról nem hoz
határozatot, a határozathozatalra kötelezés iránt az érintett személy a Fővárosi
Törvényszékhez fordulhat.

8. Ellenőrzés és iratmegőrzési
kötelezettség

A kölcsönös
egyeztető eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet az
eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket.
<link anchor="_ftn6">
<text>[6]</text>
</link>

A 2018.
január 1-jét megelőzően kezdődő adóévekben szerzett jövedelmet vagy vagyont
terhelő adókötelezettségek megállapításához kapcsolódó iratok tekintetében – amennyiben
a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés szerinti kölcsönös
egyeztető eljárás lefolytatásához szükséges –, az adózó, a munkáltató
(kifizető) köteles az állami adóhatóság felszólítására – a felszólításban
megjelölt időpontig és terjedelemben – az adómegállapításhoz szükséges
iratok, bizonylatok megőrzésére. Az őrzési kötelezettség szükség szerint több
alkalommal meghosszabbítható, azonban a meghosszabbítás legkésőbb a kölcsönös
egyeztető eljárás lezárultának időpontjáig tarthat.
<link anchor="_ftn7">
<text>[7]</text>
</link>

A 2018.
január 1-jén vagy azt követően kezdődő adóévekben szerzett jövedelmet vagy
vagyont terhelő adókötelezettségek megállapításához kapcsolódó iratok
tekintetében  a kettős adóztatás
elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont
terhelő adókötelezettség megállapításához kapcsolódó iratokat az adózónak a
nyilvántartás módjától függetlenül annak a naptári évnek az utolsó napjától
számított 10 évig kell megőriznie, amelyben az adóról bevallást,
adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás,
adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.
<link anchor="_ftn8">
<text>
[8]
</text>
</link>
 Ha az
adózó vagy a kapcsolt vállalkozása a kettős adóztatás elkerüléséről szóló
egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont terhelő
adókötelezettséget érintő vitarendezési eljárást kezdeményez, az iratmegőrzési
kötelezettségek a vitarendezési eljárás lezárultáig meghosszabbodnak. Ha az
iratmegőrzési kötelezettségeknek a kifizető, a munkáltató köteles megfelelni,
az irat megőrzési kötelezettség az adóhatóság felhívására a vitarendezési
eljárás lezárultáig meghosszabbodik.
<link anchor="_ftn9">
<text>
[9]
</text>
</link>

9. A nemzeti eljárásokkal való
kölcsönhatások és az azoktól való eltérés főbb szabályai

A kölcsönös
egyeztető eljárás folytatása mellett Magyarországon kezdeményezhető vagy
folytatható bírósági eljárás vagy közigazgatási és büntetőjogi szankciók
kiszabására irányuló eljárás ugyanazzal az üggyel kapcsolatban.

A panasz
benyújtható bármely más, az ügyben Magyarországon kezdeményezett közigazgatási
vagy bírósági jogorvoslati eljárás igénybevétele mellett. Az érintett személy
köteles az ilyen jogorvoslati eljárás megindításáról, felfüggesztéséről,
szüneteléséről és végleges befejezéséről nyolc napon belül tájékoztatni a
magyar illetékes hatóságot.

Ha az
érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett és
az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult azt megelőzően, hogy az érintett
államok illetékes hatóságai a vitás kérdésről kölcsönös egyeztető eljárás
keretében megállapodásra jutottak volna, a magyar illetékes hatóság értesíti a
többi érintett állam illetékes hatóságát a bíróság határozatáról. A kölcsönös
egyeztető eljárás ebben az esetben is folytatódik, azzal, hogy a magyar
illetékes hatóság a magyar bíróság ítéletében foglaltaktól nem térhet el.

Az érintett személy haladéktalanul
értesítést küld a magyar illetékes hatóság részére a többi érintett államban
történő jogorvoslati kezdeményezésről.

A kölcsönös
egyeztető eljárás megindítása nincs halasztó hatállyal az adó, pótlék és bírság
megfizetésére.

10. A kérelem elbírálásának határideje
és a megállapodás végrehajtása

Az érintett
államok közötti kölcsönös egyeztetés lefolytatására nyitva álló határidőt,
illetve államok közti kifejezett megállapodási kötelezettséget a magyar adóegyezmények
nem tartalmaznak. Ugyanakkor a kölcsönös egyeztető eljárás során az érintett
államok illetékes hatóságai között létrejött megállapodást az OECD
Modellegyezmény 25. cikkének 2. bekezdése alapján – függetlenül a szerződő
államok belső jogszabályai által előírt határidőktől – érvényesíteni kell.
Mindez a hazai eljárási jogszabályban is megjelenik, így a megállapodást azon
adómegállapítási időszakok tekintetében is végre kell hajtani, amelyekre
vonatkozó adómegállapítási jog a megállapodás megkötésének, vagy a határozat
meghozatalának időpontjában már elévült.
<link anchor="_ftn10">
<text>[10]</text>
</link>

11. Adótitok szabályok

A kettős
adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerinti együttműködés során a magyar
illetékes hatóság, valamint az illetékes hatóság feladatait jogszabályi vagy
egyéb kijelölés alapján ellátó hatóság által közölt, továbbított vagy szerzett
információ adótitoknak minősül.
<link anchor="_ftn11">
<text>[11]</text>
</link>

12. OECD információk

A Gazdasági
Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) honlapján, a <a href="https://www.oecd.org/tax/dispute/">https://www.oecd.org/tax/dispute/</a>oldalon érhető el az OECD kölcsönös egyeztető
eljárásokkal összefüggő tájékoztatása. Országspecifikus adatbázis a <a href="https://www.oecd.org/tax/dispute/country-map-profiles.htm">https://www.oecd.org/tax/dispute/country-map-profiles.htm</a>
linken érhető el, amely hasznos információkat
tartalmaz a külföldi államok illetékes hatóságairól és eljárási szabályairól.

13. Irányadó szabályok, nemzetközi
sztenderdek

A kölcsönös
egyeztető eljárásban a következő szabályokat, nemzetközi sztenderdeket kell
figyelembe venni:

<ul>

<li>a jövedelem
és a vagyon kettős adóztatásának elkerüléséről szóló bilaterális
adóegyezmények;</li>

<li>az OECD
jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló Modellegyezménye, valamint Kommentárja;</li>

<li>OECD
transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások és az adóhatóságok
számára;</li>

<li>a szokásos
piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló
32/2017. (X. 18.) NGM rendelet</li>

<li>az adózás
rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.);</li>

<li>az
adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.);</li>

<li>belső jogi
szabályozások a társaságok és a magánszemélyek adóztatására vonatkozóan (többek
között a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 
[Tao. tv.];
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [Szja. tv.]);</li>

<li>az adó- és
egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes
szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.) IV/A. fejezet.</li>
</ul>

<a name="_ftn1"></a>[1] Aktv. 42/B. §
(3) bekezdése

<a name="_ftn2"></a>[2] az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban:
Art.) 205. § (2) bekezdése

<a name="_ftn3"></a>[3] Art. 205. §
(1) bekezdése

<a name="_ftn4"></a>[4] az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános
szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. §-a

<a name="_ftn5"></a>[5] Aktv. 42/C. § (1) bekezdése

<a name="_ftn6"></a>[6] Art. 205. § (3) bekezdése

<a name="_ftn7"></a>[7] az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban:
régi Art.) 47. § (7) bekezdése

<a name="_ftn8"></a>[8] Art. 78. § (6a) bekezdése

<a name="_ftn9"></a>[9] Art. 78. § (7) bekezdése

<a name="_ftn10"></a>[10] Art. 205. § (3) bekezdése

<a name="_ftn11"></a>[11] Aktv. 43. § (1) bekezdése
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>kettős_adóztatás</item>
<item>MAP</item>
<item>transzferár</item>
<item>kölcsönös</item>
<item>egyeztetési</item>
<item>egyeztető</item>
</searchkeywords>
</article>
<downloadablebinary contentid="5378885">
<title>Tájékoztatás az adóhatóság fizetési értesítéséről, Ügyfeleink lehetőségeiről</title>
<url>/data/cms442477/Tajekoztato_FF_2020_aktualizalt.pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1598945640000">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>1</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>34</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1664402340000">
<year>2022</year>
<month>9</month>
<day>28</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1598946303139">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>1</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>45</minute>
<sec>3</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords>M0 M1 M2 M3 E1 E2 E3 T1 T2 T3 T4</keywords>
<seckeywords> 
</seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="5378885">
<title>Tájékoztatás az adóhatóság fizetési értesítéséről, Ügyfeleink lehetőségeiről</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<url>/data/cms442477/Tajekoztato_FF_2020_aktualizalt.pdf</url>
<filename>Tajekoztato_FF_2020_aktualizalt.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>165</size>
<sizeinbyte>169011</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1598946296796</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2020</year>
<month>09</month>
<day>01</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
<searchkeywords>
<item>fizetési</item>
<item>értesítő</item>
<item>fizetési</item>
<item>felszólítás</item>
</searchkeywords>
</downloadablebinary>
<article contentid="5421916">
<title>Új adatszolgáltatási kötelezettség a határokon átnyúló adótervezési konstrukciókról</title>
<url>nav/ado/egyeb/Uj_adatszolgaltatasi_20200720.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1595251260000">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>20</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>21</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1753221540000">
<year>2025</year>
<month>7</month>
<day>22</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1595252484643">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>20</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>41</minute>
<sec>24</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2020. július 1-jétől új adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik a határokon 
átnyúló adótervezési konstrukciókra
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>
. Az adatszolgáltatás célja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és az Európai 
Unió tagállami adóhatóságai átfogó és releváns információkat kapjanak a jogszabályban 
meghatározott ismertető jegyekkel rendelkező adótervezési konstrukciókról. Ez 
a tájékoztató az adótervezésben közreműködőkre és a határokon átnyúló konstrukciókban 
érintett adózókra vonatkozik.

Kinek kell adatot szolgáltatnia?

a) Adatot kell szolgáltatnia az adótervezésben közreműködőnek
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>
, illetve

b) az érintett adózónak
<link anchor="_ftn3">
<text>
[3]
</text>
</link>
 akkor, ha az alábbi esetek közül az egyik fennáll:

ba)  ha az adótervezésben közreműködő arról értesítette az érintett adózót, hogy 
az adózó adatszolgáltatásra köteles, mivel az adótervezésben közreműködő általi 
adatszolgáltatás a tevékenységét szabályozó jogszabályban rögzített titoktartási 
kötelezettség megsértését eredményezné, és nincs a konstrukcióban érintett másik 
adótervezésben közreműködő;

bb)  ha az adótervezési konstrukcióban közreműködő személy EU-n kívüli (nincs 
adóügyi illetősége, állandó telephelye az EU-ban, nincs az EU-ban bejegyezve, 
EU tagállam joga által nem szabályozott, nem szerepel EU-ban működő szakmai szövetség 
nyilvántartásában);

bc) ha a konstrukcióban egyáltalán nem szerepel adótervezésben közreműködő (például 
házon belül kidolgozott konstrukció). 
</blockquote>

Az adótervezésben közreműködő a konstrukció általa ismert, birtokában levő vagy ellenőrzése alatt álló részletéről 
köteles adatot szolgáltatni, és ha a konstrukcióban több adótervezésben közreműködő 
is érintett, akkor valamennyit terheli az adatszolgáltatási kötelezettség arra 
a részre vonatkozóan, amelyet más még nem jelentett.

Ha egy adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukció 
kapcsán több érintett adózónak áll fenn adatszolgáltatási kötelezettsége, az adatszolgáltatási kötelezettséget 
a következők közül az első helyen szereplő érintett adózó teljesíti:

<ul>

<li>

aki vagy amely az adótervezésben közreműködővel a határokon átnyúló konstrukcióról 
szóló megállapodást kötötte;
</li>

<li>

aki vagy amely a konstrukció végrehajtását irányítja.
</li>
</ul>

Mikor kell adatot szolgáltatni?

a) Meglévő konstrukciókkal kapcsolatos egyszeri adatszolgáltatás:

2021. február 28-ig kell adatot szolgáltatni azokról az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó 
határokon átnyúló konstrukciókról, amelyek végrehajtásának első lépése 2018. június 
25. és 2020. június 30. közé esett.

b) Új konstrukciókkal kapcsolatos folyamatos adatszolgáltatás:

ba) A konstrukciót kidolgozó, forgalmazó, azt elérhetővé tevő adótervezésben 
közreműködő 
esetén az adatszolgáltatás határideje a következő időpontok közül a legkorábbitól 
számított 30 nap:

<ul>

<li>

Azt a napot követő nap, amikor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, 
határokon átnyúló konstrukció végrehajtásra elérhetővé vált,
</li>

<li>

azt a napot követő nap, amikor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, 
határokon átnyúló konstrukció végrehajtásra kész, vagy
</li>

<li>

az a nap, amikor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló 
konstrukció végrehajtásának első lépése megtörtént.
</li>
</ul>
</blockquote>

bb) A konstrukciót támogató, ahhoz segítséget, tanácsot nyújtó közreműködő esetében 
az adatszolgáltatás határideje a közvetlenül vagy más személyen keresztül nyújtott 
támogatás, segítségnyújtás vagy tanácsadás napját követő naptól számított 30 nap.

bc) Áthárított adatszolgáltatási kötelezettség esetén az erről értesülő másik 
adótervezésben 
közreműködő, vagy érintett adózó az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles adatot szolgáltatni.

bd) Ha az érintett adózónak adótervezésben közreműködő hiányában keletkezik adatszolgáltatási 
kötelezettsége, a következők közül a legkorábbi időponttól számított 30 napon belül köteles adatot szolgáltatni:

<ul>

<li>

azt a napot követő nap, amikor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, 
határokon átnyúló konstrukció végrehajtás céljából elérhetővé vált az érintett 
adózó számára,
</li>

<li>

azt a napot követő nap, amikor az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, 
határokon átnyúló konstrukció kész az érintett adózó általi végrehajtásra, továbbá
</li>

<li>

amikor a konstrukció végrehajtásának első lépésére az érintett adózó összefüggésében 
sor került. 
</li>
</ul>

be) Ha a ba)-bd) esetekben felsorolt adatszolgáltatási kötelezettséget kiváltó 
esemény 
2020. július 1. és 2020. december 31. közé esik, a 30 napos teljesítési határidő számítása 2021. január 1-jétől kezdődik.

bf) Piacképes konstrukciók esetében a rendelkezésre álló új adatok adatszolgáltatásának 
határideje az adatok rendelkezésre állásának időpontját követő negyedév utolsó napja, első alkalommal 2021. április 30.

</blockquote>

Hogyan kell benyújtani az adatszolgáltatást?

Az adatszolgáltatást a KONSTR jelű nyomtatványon, elektronikusan kell benyújtani a NAV-hoz.
<link anchor="_ftn4">
<text>[4]</text>
</link>

A bevallások elektronikus benyújtásáról és az elektronikus kapcsolattartás szabályairól 
bővebb információt a NAV honlapján (<a href="http://www.nav.gov.hu/">www.nav.gov.hu</a>)

<ul>

<li>

„<a href="https://nav.gov.hu/data/cms487097/Elektronikus_urlapok_benyujtasanak_modja_kepviselet_bejelentese.pdf">Elektronikus űrlapok benyújtásának módja, képviselet bejelentése</a>” 

</li>

<li>

„<a href="https://nav.gov.hu/data/cms515987/32_Az_elektronikus_ugyintezes_es_kapcsolattartas_altalanos_szabalyai_adougyekben_20200225.pdf">Az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás általános szabályai adóügyekben</a>”, valamint 

</li>

<li>

„<a href="https://nav.gov.hu/data/cms486506/Cegkapu_hasznalat_2019.pdf">A cégkapunyitásra kötelezett adózók kapcsolattartása a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal 
2019. január 1-jét követően</a>” című tájékoztatókban talál.
</li>
</ul>

Egy adatszolgáltatónak a KONSTR nyomtatványból annyit kell beadnia, ahány adatszolgáltatási kötelezettség alá 
tartozó határokon átnyúló konstrukcióban érintett.

Egy adatszolgáltatáson belül a KONSTRA főbizonylatból egyet, a KONSTRM személyenkénti összesítő albizonylatból pedig annyit kell kitölteni, ahány adatszolgáltató 
által ismert adótervezésben közreműködő vagy érintett adózó, vagy más valószínűsíthetően 
érintett tagállambeli személy kapcsolódik az adott konstrukcióhoz. Eredeti adatszolgáltatás 
benyújtásakor legalább egy KONSTRM albizonylat kitöltése kötelező.

Az adatbetöltés automatizálásához az XML-file az Általános Nyomtatványkitöltő 
Program (ÁNYK) Szerviz => Fejlesztőknek menüpontja alatt található. Hozzá tartozó 
segédlet a NAV honlapján „Technikai információk fejlesztőknek” cím alatt található 
meg, és a következő linken tölthető le: <a href="http://nav.gov.hu/nav/ebevallas/abevjava/javakitolto.html">http://nav.gov.hu/nav/ebevallas/abevjava/javakitolto.html</a>

A nyomtatványt az adatszolgáltató vagy az általa meghatalmazott személy nyújthatja 
be, azzal, hogy utóbbi esetében a képviseleti jogosultságot igazolni kell.

Elektronikus benyújtáskor a képviseleti jogosultságot előzetesen be kell jelenteni 
a NAV-hoz. Az elektronikusan benyújtott nyomtatványt ugyanis a NAV csak akkor 
tudja befogadni, ha a benyújtó képviseleti jogosultságát előzetesen regisztrálta.

A képviselet bejelentéséről bővebb információ a NAV honlapján (<a href="http://www.nav.gov.hu/">www.nav.gov.hu</a>)

<ul>

<li>

Hol található a nyomtatvány?

A KONSTR nyomtatvány elektronikusan elérhető a NAV honlapján az ÁNYK keretprogramban.

Az adatszolgáltatás ÁNYK-ban futó kitöltőprogramja és a hozzá tartozó útmutató 
a

<ul>

<li>

<a href="http://www.nav.gov.hu/">www.nav.gov.hu</a> → Nyomtatványkitöltő programok → Nyomtatványkitöltő programok → Programok részletes 
keresése

</li>
</ul>

útvonalon található meg.

Jogkövetkezmények
<link anchor="_ftn5">
<text>
[5]
</text>
</link>

Ha adatszolgáltatási kötelezettségét az adatszolgáltató hibásan, valótlan vagy 
hiányos adattartalommal, késve teljesíti, vagy azt elmulasztja, a NAV az adatszolgáltatásra 
kötelezettet 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja, illetve 5 millió forintig 
terjedő mulasztási bírságot állapíthat meg, ha az adatszolgáltatásra kötelezett a kötelezettség teljesítésére való adóhatósági 
felhívás határidején belül nem, vagy nem jogszerűen teljesíti kötelezettségét.

Nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha az adatszolgáltatásra kötelezett 
mulasztását, késedelmét, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítését annak 
igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában 
elvárható.

További információ, segítség

Ha további kérdése van az adatlappal, illetve az egyes adózási szabályokkal kapcsolatban, 
keressen minket bizalommal a <a href="https://nav.gov.hu/nav/kapcsolat">Kapcsolat</a> útvonalon található elérhetőségeinken!

<a name="_ftn1"></a>[1] 2020. július 1-jétől hatályos az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi 
közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 
(Aktv.) adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókra 
vonatkozó adatszolgáltatást és automatikus információcserét előíró V/F. fejezete.

<a name="_ftn2"></a>[2] Aktv. 4. § (9) bekezdés 2. pont

<a name="_ftn3"></a>[3] Aktv. 4. § (9) bekezdés 5. pont

<a name="_ftn4"></a>[4] Aktv. 43/Y. § (3) bekezdés

<a name="_ftn5"></a>[5] Aktv. 43/Z. § (1)-(3) bekezdés
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>konstrukció</item>
<item>DAC6</item>
<item>határon-átnyúló</item>
<item>adóelkerülés</item>
<item>adóelőny</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5419086">
<title>Június 2-ig kell benyújtani a 2019-es reklámadó-bevallást</title>
<url>nav/ado/egyeb/Junius_2_ig_kell_beny20200522.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1590148380000">
<year>2020</year>
<month>5</month>
<day>22</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>53</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1748123940000">
<year>2025</year>
<month>5</month>
<day>24</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1591091856044">
<year>2020</year>
<month>6</month>
<day>2</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>57</minute>
<sec>36</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A 2019-re befizetett adóelőlegek és az adó éves összege közötti
különbözetet általános esetben

2020. június 2-ig

kell bevallani és befizetni, illetve a többletbefizetést is ettől az
időponttól lehet visszaigényelni.

A reklámadó mértéke 2019 első
félévére 7,5 százalék, ezt követően, 2022. december 31-ig 0 százalék.

Az adózó eldöntheti, hogy a 2019-re
vonatkozó reklámadót

<ul>

<li style="text-align: justify;">az adóév napjai vagy</li>

<li style="text-align: justify;">a könyvviteli zárlat </li>
</ul>

szerint állapítja
meg.

Például, ha a naptári év szerint,
folyamatosan működő adózó az adóév napjai alapján állapítja meg az adóját,
akkor az első félév napjainak száma szerint arányosított adóalapra, vagyis az
adóalap 181/365-öd részére 7,5 százalékos adót kell fizetnie, az adóalap
további részére pedig nem kell adót fizetnie.

A 2019-re vonatkozó reklámadót a 1994 számú nyomtatványon kell bevallani, ami letölthető a <a href="http://navbelso.apeh.local/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/bevallasok/1994.html">NAV
honlapjáról</a>.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
</article>
<article contentid="5417297">
<title>Emelkedett az egyszerűsített foglalkoztatás lehetséges időtartama</title>
<url>nav/ado/egyeb/Emelkedett_az_egyszer20200427.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1587993660000">
<year>2020</year>
<month>4</month>
<day>27</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>21</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1745963940000">
<year>2025</year>
<month>4</month>
<day>29</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1587993931509">
<year>2020</year>
<month>4</month>
<day>27</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>25</minute>
<sec>31</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A 2020. április 17-től
hatályos jogszabály
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>

alapján 2020. december 31-ig alkalmi és idénymunkára
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>

hosszabb időtartamban alkalmazható a munkavállaló

<ul>

<li>a növénytermesztési,</li>

<li>erdőgazdálkodási,</li>

<li>állattenyésztési,</li>

<li>halászati,</li>

<li>vadászati</li>
</ul>

ágazatban.

Mindez azt jelenti, hogy az
alkalmi munka időtartama egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 20
naptári nap, a mezőgazdasági idénymunka éves időtartama legfeljebb 180 nap
lehet.

Ha a munkáltató és a munkavállaló
több alkalommal létesít munkaviszonyt idénymunkára, vagy idénymunkára és
alkalmi munkára, akkor ezeknek a munkaviszonyoknak az együttes időtartama a
naptári évben nem haladhatja meg a 180 napot.

<a name="1"></a>[1] A
Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzet ideje alatt egyes
agrárszabályozási tárgyú rendelkezések eltérő alkalmazásáról szóló 122/2020.
(IV. 16.) Korm. rendelet 5. §-a

<a name="2"></a>[2] Az
egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény rendelkezéseitől
eltérően
 

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>egyszerűsített-foglalkoztatás</item>
<item>alkalmi-munka</item>
<item>idénymunka</item>
<item>állattenyésztés</item>
<item>növénytermesztés</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5408472" referenceid="5408472">
<title>A kereskedelmi-szálláshely szolgáltatás általános forgalmi adómértéke 2020. január 1-jétől 5 százalékra csökken, valamint e szolgáltatás után turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik</title>
<url>nav/ado/egyeb/A_kereskedelmi_szalla20191223.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1577097360000">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>23</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>36</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1735167540000">
<year>2024</year>
<month>12</month>
<day>25</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1605654386086">
<year>2020</year>
<month>11</month>
<day>18</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>0</hour>
<minute>6</minute>
<sec>26</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A kereskedelmi-szálláshely szolgáltatást 2019. december 31-ig terhelő 18 százalékos, 
kedvezményes adómérték 2020. január 1-jétől 5 százalékra csökken.
<link anchor="1">
<text>1</text>
</link>

Mi minősül kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak?

Annak meghatározása során, hogy az általános forgalmi adó szempontjából mit tekintünk 
kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak, a 2009/62. Adózási kérdésben foglaltakat 
kell irányadónak tekinteni. Az Adózási kérdésben megfogalmazottak szerint a kereskedelmi 
szálláshely-szolgáltatás tartalmában igazodik a közös hozzáadottértékadó-rendszerről 
szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv szerint kedvezményezhető szolgáltatások köréhez, 
így a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás alatt értendő minden olyan alapvetően 
turisztikai jellegű szolgáltatás, amely során ellenérték fejében az adott szálláshelyre 
vonatkozó jogszabályok szerinti követelményeknek megfelelő szállás biztosítása 
történik, így különösen:

<ul>

<li>

a szálloda, panzió, kemping, üdülőház, turistaszálló, ifjúsági szálló által nyújtott 
szálláshely-szolgáltatás; 
</li>

<li>

üdülők szálláshely szolgáltatása (függetlenül attól, hogy a szolgáltatást igényjogosultak 
és azok hozzátartozói, vagy más személy veszi igénybe); 
</li>

<li>

a kollégiumok, diákotthonoknak azon szálláshely-szolgáltatása, amely az áfatörvény 
85. § (1) bekezdés i) pontja alapján nem minősül adómentes tevékenységnek; valamint 

</li>

<li>

a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítása. 
</li>
</ul>

Az általános forgalmi adózás szempontjából kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak 
nem az ágazati jogszabályokban ilyenként meghatározott, illetve a Központi Statisztikai 
Hivatal által ilyen TESZOR szám alá besorolt szolgáltatásokat kell tekinteni, 
hanem a szolgáltatás jellegadó tartalma alapján kell a minősítést elvégezni. Kereskedelmi 
szálláshely-szolgáltatásról beszélünk tehát minden olyan esetben, amikor az adóalany 
idegenforgalmi körben biztosít szállást a vendégének, azaz, ha olyan szálláshely 
szolgáltatásról van szó, amely alapvetően turisztikai jellegű.

A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatások

Tekintettel arra, hogy a szálláshely-szolgáltatást sok esetben kiegészítő szolgáltatásokkal 
együtt nyújtják, kérdésként merül fel a kapcsolódó szolgáltatások áfatörvénybeli 
megítélése. Ezzel összefüggésben a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatáshoz kapcsolódó 
önálló értékkel bíró és önálló értékkel nem bíró szolgáltatások között kell különbséget 
tenni. A vonatkozó részletes magyarázat „A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás 
adómértéke, a szálláshely-szolgáltatással együtt nyújtott szolgáltatások áfarendszerbeli 
kezelése” című, 2009/54. Adózási kérdésben található.

Átmeneti rendelkezés

Az áfatörvény a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alkalmazásával kapcsolatban 
átmeneti rendelkezést is tartalmaz.
<link anchor="2">
<text>2</text>
</link>
 Ennek alapján az 5 százalékos adómértéket azokban az esetekben kell először 
alkalmazni, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont, azaz a teljesítés 
vagy a fizetendő adó megállapításának időpontja 2020. január 1-jére vagy azt követő 
időpontra esik.

A 84. § (2) bekezdésében említett esetek közül a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás 
tekintetében az előlegre vonatkozó szabály alkalmazása merülhet fel.
<link anchor="3">
<text>3</text>
</link>
 Ha a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás kapcsán 2020. január 1-je előtt előleg 
fizetésére (jóváírására, kézhezvételére) kerül sor, úgy az előleg vonatkozásában 
a 2019. december 31-ig hatályos adómértéket kell figyelembe venni. Ha az előleg 
jóváírása, kézhezvétele 2020. január 1-jén vagy azt követően történik, már a kedvezményes, 
5 százalékos adómértéket kell alkalmazni.

Turizmusfejlesztési hozzájárulás kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás után

2020. január 1-jétől turizmusfejlesztési hozzájárulás-köteles az ellenérték fejében 
nyújtott, áfatörvény szerinti kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás is. Az a személy, 
aki/amely ilyen szolgáltatást nyújt, turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére 
kötelezett. Ez független attól, hogy az adóalany az általános forgalmi adózás 
rendszerében alanyi adómentes, illetve attól is, hogy milyen vállalkozási formában 
tevékenykedik az adott szolgáltató.

A turizmusfejlesztési hozzájárulás jogszabályi háttere

A turizmusfejlesztési hozzájárulás 2018. január 1-jétől bevezetett adónem.
<link anchor="4">
<text>4</text>
</link>
 Turizmusfejlesztési hozzájárulás-köteles szolgáltatás az áfatörvény 3. számú 
melléklet II. részének 3. pontja szerinti szolgáltatás ellenérték fejében történő 
nyújtása, vagyis az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített 
nem alkoholtartalmú italforgalom a TESZOR’15 56.10-ből, valamint 2020. január 
1-jétől az áfatörvény 3. számú melléklet II. részének 5. pontja szerinti kereskedelmi 
szálláshely-szolgáltatás ellenérték fejében történő nyújtása (a továbbiakban együtt: 
hozzájárulás-köteles szolgáltatás).

A turizmusfejlesztési hozzájárulás alanya, alapja és mértéke

A hozzájárulás fizetésére kötelezettnek minősül minden olyan személy, vagy szervezet, 
amely saját nevében hozzájárulás-köteles szolgáltatást nyújt.

Az adókötelezettség egyértelműen a hozzájárulás-köteles szolgáltatáshoz kötődik, 
így abban az esetben, ha az adózó az adott bevallási időszakban nem nyújt hozzájárulás-köteles 
szolgáltatást, bevallási, fizetési kötelezettség sem terheli.

A hozzájárulás alapja a hozzájárulás-köteles szolgáltatás általános forgalmi 
adó nélküli ellenértéke. A hozzájárulás mértéke 4 százalék.

A turizmusfejlesztési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése

A hozzájárulást az önadózás szabályai szerint kell megállapítani és bevallani 
az erre a célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon. A 2020. évben az erre 
rendszeresített elektronikus nyomtatvány: 20TFEJLH.

A turizmusfejlesztési hozzájárulást hozzájárulás fizetésére kötelezettnek a rá 
irányadó áfabevallási időszak szerint, az áfabevallás benyújtásra előírt határnapig 
(havi bevallásra kötelezett esetén a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig, negyedéves 
bevallásra kötelezett esetén a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, éves 
bevallásra kötelezett esetén a tárgyévet követő év február 25. napjáig) kell bevallania 
és megfizetnie.

Azon időszakról, amelyről a hozzájárulás fizetésére kötelezett személy áfabevallás 
benyújtására nem köteles (például áfában alanyi mentességben részesül) a hozzájárulás-köteles 
szolgáltatás után az áfatörvény szerinti teljesítési időpontot követő év február 
25. napjáig kell a hozzájárulást bevallani és befizetni.

A 20TFEJLH nyomtatvány kitöltő- ellenőrző programja és a hozzá tartozó kitöltési 
útmutató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjáról letölthető (<a href="https://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok">https://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok</a>).

A pénzforgalmat a turizmusfejlesztési hozzájárulásról a 10032000-01079122 NAV 
Turizmusfejlesztési hozzájárulás bevételi számla számlaszámon kell bonyolítani, 
adónem kód: 310, nemzetközi pénzforgalomban, deviza-átutalási megbízásokon a HU13100320000107912200000000 
NAV Turizmusfejlesztési hozzájárulás bevételi számla számlaszámon, adónem kód: 
310.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

1
<a name="1"></a> Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. 
évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 50. §-a az általános forgalmi adóról 
szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 3. számú mellékletének 
5 százalékos adómérték alá tartozó szolgáltatásokat tartalmazó II. részét 2020. 
január 1-jei hatályba lépéssel egy új 5. ponttal egészíti ki. (Ezzel egy időben 
a Mód. tv. 51. §-a hatályon kívül helyezi az áfatörvény 3/A. számú melléklet II. 
részének 1. pontját, amely alapján a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás 18 
százalékos, kedvezményes adómérték alá tartozott 2009. július 9-től.) 
 
2
<a name="2"></a> az áfatörvény 2020. január 1-jétől hatályos 334. §-a 
 
3
<a name="3"></a> áfatörvény59. §, valamint 84. § (2) bekezdés b) pont 
 
4
<a name="4"></a> A turizmusfejlesztési hozzájárulást az egyes adótörvények és más kapcsolódó 
törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 
módosításáról szóló 2016. évi LXVI. 261. §-a állapította meg. 
 

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>szálláshely</item>
<item>5-százalék,</item>
<item>turizmusfejlesztési-hozzájárulás</item>
<item>adómérték</item>
<item>adókulcs</item>
<item>adócsökkentés</item>
<item>áfa</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/afa/A_kereskedelmi_szalla20191223.html</referenceURL>
</article>
<downloadablebinary contentid="5405710">
<title>Meghívó - Nemzeti Adókonzultáció 2019</title>
<url>/data/cms503691/NAK_meghivo_2019.pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1570621797945">
<year>2019</year>
<month>10</month>
<day>9</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>49</minute>
<sec>57</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1570621797887">
<year>2019</year>
<month>10</month>
<day>9</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>49</minute>
<sec>57</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords>M0 M1 M2 M3 E1 E2 E3 T1 T2 T3 T4</keywords>
<seckeywords> 
</seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="5405710">
<title>Meghívó - Nemzeti Adókonzultáció 2019</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<url>/data/cms503691/NAK_meghivo_2019.pdf</url>
<filename>NAK_meghivo_2019.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>406</size>
<sizeinbyte>416172</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1570621797996</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2019</year>
<month>10</month>
<day>09</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
</downloadablebinary>
<article contentid="5403389">
<title>Mely automatákat kell bejelenteni az adóhivatalnál?</title>
<url>nav/ado/egyeb/Mely_automatakat_kell20190718.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1563445320000">
<year>2019</year>
<month>7</month>
<day>18</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>22</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1721339940000">
<year>2024</year>
<month>7</month>
<day>18</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1563451458564">
<year>2019</year>
<month>7</month>
<day>18</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>4</minute>
<sec>18</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Mit takar az automata fogalom?

Valamennyi olyan automatát, amely a jogszabályban meghatározott1 fogalomnak megfelel, 
be kell jelenteni az adóhatóságnál. E szerint automataberendezésnek minősül minden olyan kezelőszemélyzet nélkül is működni 
képes berendezés, ami termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás pénzbeli ellenértékének 
helyben történő megtérítésére szolgál.

Tehát a berendezésnek:

<li>

képesnek kell lennie arra, hogy kezelőszemélyzet nélkül is működni tudjon, és 

</li>

<li>

gazdasági tevékenység pénzbeli ellenértékének helyben történő megtérítésére kell, 
hogy szolgáljon, amely gazdasági tevékenység lehet: 
</li>
</ol>

<ul>

<li>

termékértékesítés vagy 
</li>

<li>

szolgáltatásnyújtás. 
</li>
</ul>
</ul>

A pénzbeli ellenérték helyben történő megtérítése készpénzes fizetéssel és bankkártyás 
fizetéssel valósulhat meg. A mobil applikációval való fizetés nem tartozik ebbe 
a körbe. A pénzbeli ellenérték mobileszközzel kezdeményezett megtérítése jelenleg 
is ellenőrizhető módon működik, ráadásul az ilyen tranzakciók nem minden esetben 
köthetőek kifejezetten egy automataberendezéshez. 
 A bejelentési kötelezettség szempontjából meghatározó, hogy milyen fizetési módot 
tud kezelni az automata. Amennyiben kizárólag mobileszközzel történő fizetésre 
alkalmas, akkor nem kell bejelenteni. Ha azonban csak készpénzes fizetésre vagy 
csak bankkártyás fizetésre alkalmas, vagy mindkettőre, esetleg mindháromra (mobil 
applikációval való fizetésre is), akkor fennáll a bejelentési kötelezettség.

Nemcsak elektronikusan, hanem mechanikusan működő berendezés is minősülhet automataberendezésnek. 
Például fenti feltételeknek megfelelhet az „aprópénz” bedobása ellenében, egy 
gomb megnyomásával játékot kiadó berendezés is.

Kinek kell az automatát bejelenteni?

Az automataberendezést – jogszabályban2 meghatározott adattartalommal, az AVTOMATA 
elnevezésű nyomtatványon – az üzemeltetőnek kell bejelentenie. A legtöbb esetben 
nem okoz problémát annak eldöntése, hogy ki az automata üzemeltetője. Azonban 
előfordulhatnak olyan speciális esetek, amikor ez nem feltétlenül egyértelmű (általában 
ilyenkor az automata tulajdonosa és üzemeltetője különböző személyek). Jellemzően 
az a meghatározó, hogy ki az, aki az automatán keresztül szedi be a termékértékesítésének, 
illetve szolgáltatásnyújtásának ellenértékét, vagyis ki az, akinek ebből bevétele 
származik. Például ilyen eset, amikor az automata tulajdonosa – bérleti díj fejében 
– bérbe adja az automatát, de az automata bevételére a bérlő jogosult. Ilyenkor 
a bérlő minősül üzemeltetőnek, neki kell az automatát bejelentenie. Előfordulhat 
olyan konstrukció is, hogy az automata útján beszedett bevétel az automata tulajdonosát, 
annak tevékenységére tekintettel megillető ellenérték, de az automata technikai 
üzemeltetését más adóalany végzi. Ez esetben nem a technikai értelemben vett üzemeltetést 
végzőt terheli a bejelentési kötelezettség, hanem a tulajdonost.

Példák

A fentieket is figyelembe véve, amennyiben az automataberendezés fogalmának megfelel 
az adott automata, akkor – többek között – bejelentési kötelezettség alá esnek 
például a következő berendezések:

- parkolóautomata, 
 - önkiszolgáló autómosó automata, 
 - önkiszolgáló benzinkút, 
 - csomagpont automata, 
 - könyvautomata, 
 - játékautomata (pl. flipper)3, 
 - automata játék (pl. gyerekhintáztató), 
 - emlékérem készítő automata, 
 - automata utcai WC, 
 - készpénzes telefonfülke, 
 - fényképkészítő automata, 
 - menetjegykiadó automata, 
 - terméket (pl. játékot, óvszert) értékesítő automata.

Nem minősül a fogalom szerint automataberendezésnek, ezért bejelentési kötelezettség 
sem áll fenn például:

- a pénznyerő automata4, 
 - a kizárólag applikáción keresztül működő rendszerek esetében.

1 Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 7. § 7a. 
 
2 8/2019. (VI. 27.) PM rendelet 1. § 
 
3 A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: 
Sztv.) 29/A. (1) bekezdése szerinti játékautomata. 
 
4 A Sztv. 26. § (1) bekezdés szerinti pénznyerő automata.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>automata</item>
<item>bejelentés</item>
<item>üzemeltető</item>
<item>kezelőszemélyzet</item>
<item>AVTOMATA</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5403080">
<title>Az adóazonosító jelről szóló igazolás minden esetben helyettesíti az adókártyát</title>
<url>nav/ado/egyeb/Az_adoazonosito_jelro20190704.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1562268159308">
<year>2019</year>
<month>7</month>
<day>4</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>21</hour>
<minute>22</minute>
<sec>39</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1562268620342">
<year>2019</year>
<month>7</month>
<day>4</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>21</hour>
<minute>30</minute>
<sec>20</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Adóazonosító jelről szóló igazolást állít ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azoknak, 
akik adókártyájuk megrongálódása vagy elvesztése, illetve névváltozás miatt új 
kártyát igényelnek. Ideiglenes adóigazolványt adateltérés esetén kaphatnak az 
ügyfelek. Ezek a közokiratok az egyes eljárásokban (például hitelfelvételnél) 
mindaddig hatósági bizonyítványként, illetve hatósági igazolványként helyettesítik 
az új adókártyát, amíg az meg nem érkezik a kérelmező részére.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
<skword>nemfriss</skword>
</seckeywords>
</article>
<article contentid="5402782">
<title>Előzetes értesítés a „komásoknak”</title>
<url>nav/ado/egyeb/Elozetes_ertesites_a_20190625.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1561459800000">
<year>2019</year>
<month>6</month>
<day>25</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>50</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1719266400000">
<year>2024</year>
<month>6</month>
<day>25</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>0</hour>
<minute>0</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1561460084677">
<year>2019</year>
<month>6</month>
<day>25</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>54</minute>
<sec>44</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>Előzetes értesítés a „komásoknak”

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal
(NAV) előzetes értesítést küld azoknak, akik jelenleg szerepelnek a
köztartozásmentes adózói adatbázisban (KOMA), de a hónap utolsó hetében végzett
előzetes vizsgálat szerint valamit elmulasztottak. A hónap utolsó napja előtt
küldött értesítés lehetőséget ad arra, hogy még időben intézkedhessenek és
pótolják a mulasztást, elkerülve ezzel a KOMÁ-ból történő kizárást.

Az értesítést megalapozó
vizsgálat pillanatnyi időállapot szerinti adatokon alapul, ezért, ha az adózó 
a
mulasztását időközben már rendezte, például tartozását befizette, bevallását
benyújtotta, akkor az előzetes értesítéssel kapcsolatban további teendője
nincs. A NAV figyelemfelhívása választható lehetőség az eBev felületen
rendelkezhetnek az érintettek arról, ha a jövőben nem szeretnének ilyen értesítést
kapni.

A NAV minden hónap utolsó napján
fennálló állapot szerint vizsgálja a KOMÁ-ban történő szereplés feltételeit, és
az eredmény alapján a tárgyhónapot követő hónap 10-ig frissíti adatbázisát. Az
előzetes értesítéssel a NAV az adatbázisban már szereplő adózókat segíti azzal,
hogy a rendelkezésére álló adatok szerint előre felhívja a figyelmet az
esetleges kizárásra.

Gyakran előfordul, hogy az adózók
kisebb mulasztás, jellemzően kisebb összegű, néhány ezer forintos, elsősorban
figyelmetlenségből adódó folyószámla-rendezési problémák miatt kerülnek ki az
adatbázisból. Ennek következménye számos kellemetlenség lehet, hiszen a
mulasztás pótlása után leghamarabb csak a következő havi adatbázis-frissítéssel
kerülhet vissza a KOMÁ-ba. Ez leginkább az EKÁER-bejelentésre kötelezett
adózóknak fontos, ugyanis, ha valamely adózó szerepel az adatbázisban és
megfelel a feltételeknek, akkor nem kell biztosítékot fizetnie.

Az adatbázisban történő további
szereplésért az adózónak az előzetes értesítésben megjelölt hiányosság(ok)
pótlását, valamint a tárgyhónapban esedékes további teendőket a hónap utolsó
napjáig kell elvégeznie. 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>KOMA</item>
<item>előzetes-értesítés,</item>
<item>KOMA,</item>
<item>értesítés,</item>
<item>közhiteles,</item>
<item>tartozásmentes</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5346945">
<title>Figyelemfelhívás a rózsaszín csekken teljesíteni kívánt adófizetések következményeire</title>
<url>nav/ado/egyeb/Figyelemfelhivas_a_ro20150119.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1560492840000">
<year>2019</year>
<month>6</month>
<day>14</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>14</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1718402340000">
<year>2024</year>
<month>6</month>
<day>14</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1560495180108">
<year>2019</year>
<month>6</month>
<day>14</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>53</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
<table align="center" border="1" bordercolor="#000000" class="style1" style="border-collapse: collapse;" width="100%">

<tbody>

<tr>

Tisztelt Ügyfelünk!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy ha a NAV itt olvasható tájékoztatójának megfelelően 
jár el, akkor az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 247. §-a alapján 
jogkövetkezmény az Ön részére nem állapítható meg. 
 A fentiek alkalmazása az esetleges adóhiány megfizetése alól nem mentesít.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy adófizetési kötelezettségüknek ne belföldi postautalványon (rózsaszín csekken) tegyenek eleget, tekintettel arra, hogy ezen 
fizetési mód nem tartozik a 465/2017. (XII. 28.) Kormányrendeletben (a továbbiakban. Korm. rendelet) meghatározott lehetséges adófizetési módok közé, illetve az az adó megfizetésére 
nem alkalmas.

Az adóhatóság által nyilvántartott adót (az állami adó- és vámhatóság vonatkozásában 
ideértve a vámot és az egyéb fizetési kötelezettséget is) az adózónak adónként, 
kötelezettségenként a megfelelő, a kincstár által létrehozott számlára kell megfizetnie 
oly módon, hogy a befizető adózó egyértelműen beazonosítható legyen. E feltételeknek 
a NAV címére belföldi postautalványon megküldött pénzösszeg nem felel meg.

A Magyar Posta Zrt. a rózsaszín csekken a NAV címére teljesített befizetéseket 
a feladó részére visszafizeti, így ezen esetekben az adó megfizetése – az adózói szándék ellenére – nem teljesül. Ez megalapozza a befizetés nem teljesítéséhez, illetve késedelméhez 
kapcsolódó jogkövetkezmények alkalmazását.

Tájékoztatjuk, hogy a fenti Korm. rendelet szerint az állami adó- és vámhatóságnál 
nyilvántartott adót a következő fizetési módokkal teljesíthetik:

<ul>

<li>A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi 
pénzforgalmi számlájáról történő átutalással.</li>

<li>A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét 
belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással.</li>

<li>Az adózó - pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségétől függetlenül - az állami 
adó- és vámhatóság felé fennálló fizetési kötelezettségét a lentiekben foglaltak 
szerint elektronikus fizetéssel is teljesítheti.</li>

<ul>

<li>Az adózó az állami adó- és vámhatóságnál fennálló fizetési kötelezettségét - 
ide nem értve a végrehajtói letéti számlára történő fizetést - Elektronikus Fizetési 
és Elszámolási Rendszeren (a továbbiakban: EFER) keresztül átutalással is teljesítheti 
az EFER-hez csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató házibank felületén keresztül.</li>
</ul>
</ul>

A fizetési mód kizárólag az eBEV-EFER felületen keresztül érhető el, a fizetés 
indításának további előfeltétele, hogy az érintett adózó vagy képviselője rendelkezzen 
ügyfélkapus regisztrációval, valamint az érintett menüpontok eléréséhez szükséges, 
megfelelő jogosultsággal.A fizetési módhoz jelenleg a pénzforgalmi szolgáltatók szűkebb köre (MKB Bank 
Zrt., Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. [korábban: FHB Bank Zrt.], UniCredit Bank 
Hungary Zrt.) csatlakozott.

<ul>

<ul>

<li>A természetes személy adózó az állami adó- és vámhatóságnál fennálló fizetési 
kötelezettségét - ide nem értve a végrehajtói letéti számlára történő fizetést 
- EFER-en keresztül POS terminál útján vagy internetes felületen (VPOS) történő 
bankkártyás fizetéssel is teljesítheti.</li>

<li>A nem természetes személy adózó:</li>
</ul>
</li>
</ul>

a) az eljárási illeték,

b) az állami adó- és vámhatóságnál kezdeményezett eljárásokért fizetendő igazgatási 
szolgáltatási díj,

c) az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatáshoz kapcsolódó regisztrációs 
díj,

d) az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteher-

e) a közúti közlekedésről szóló törvény alapján az állami adó- és vámhatóság 
által kiszabott bírság, és

f) tételes elszámolású

fizetési kötelezettségét EFER-en keresztül POS terminál útjánvagy interneten (VPOS) történő bankkártyás fizetéssel is teljesítheti.

Az e) és f) pontok szerinti esetben az adózónak fizetési kötelezettségét a határozat 
(ikató)számának megjelölésével kell teljesítenie.

<ul>

<ul>

<li>Az adózó - ha végrehajtási eljárás alatt áll - a végrehajtói letéti számlára 
történő befizetés vonatkozásában az állami adó- és vámhatóság felé fennálló fizetési 
kötelezettségét EFER-en keresztül POS terminál útján történő bankkártyás fizetéssel is teljesítheti.</li>

<li>Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti csoportos adóalanyiság esetén 
a bankkártyával bonyolított fizetési műveletet a csoportképviselőn kívül a csoport bármely más 
tagja is teljesítheti.</li>
</ul>
</li>
</ul>

Kérjük, hogy a fizetés módját az előzőekben meghatározottak közül válasszák ki, és fizetési kötelezettségüknek rendszeresen, a jogszabályi rendelkezések 
szerinti határidőben a megfelelő számlaszám javára tegyenek eleget.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Bevallási és Folyószámla-felügyeleti Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>befizetés</item>
<item>posta</item>
<item>postai</item>
<item>postautalvány</item>
<item>csekk</item>
<item>adófizetés</item>
<item>rózsaszín</item>
<item>belföldi</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5397408">
<title>1908-as nyomtatvány</title>
<url>nav/ado/egyeb/1908_as_nyomtatvany.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1547710560000">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>17</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>36</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1705532340000">
<year>2024</year>
<month>1</month>
<day>17</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1547718493932">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>17</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>48</minute>
<sec>13</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Megjelent az „új”
1908 jelű bevallás

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján
megjelent az „új” <link id="5397372">
<downloadableprogram contentid="5397372">
<title>1908</title>
<url>nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/bevallasok/1908.html</url>
</downloadableprogram>
<text>1908</text>
</link> jelű, „Havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal
összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési
hozzájárulásról” elnevezésű nyomtatvány kitöltő-ellenőrző programja, valamint 
a
hozzá tartozó kitöltési útmutató.

A Pénzügyminisztérium tájékoztatása
szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) havonta egyébként is küldendő ún.
’08-as bevallások adataiból ezentúl, a NAV küldi meg a KSH számára a szükséges
információkat, így tovább csökken a vállalkozások adminisztrációval töltött
ideje, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megszüntette
a havi munkaügyi statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget.

A
<link id="5397372">
<downloadableprogram contentid="5397372">
<title>1908</title>
<url>nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/bevallasok/1908.html</url>
</downloadableprogram>
<text>1908</text>
</link>-as bevallásban minden foglalkoztatási jogviszonyban adatot kell
szolgáltatni a foglalkoztatott nyugdíjas státuszáról, a
foglalkoztatás minőségéről, a FEOR számról, valamint – amennyiben
értelmezhető – a heti munkaidő tartamáról a bevallás ’08M-08 lapján.
Ebbe beleértendő minden olyan eset, amikor a természetes személynek az
összevont adóalapba tartozó jövedelem kerül kifizetésre.

A nem biztosított, de foglalkoztatási
jogviszonyban álló személlyel kapcsolatos adatszolgáltatást a 1908M-08 lapon
kell teljesíteni.

Például:

- a
Munkatörvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú
nyugdíjasokról,

- az
iskola- és nyugdíjas szövetkezetekben szövetkezeti jogviszonyban dolgozókról,

- az Unió másik tagállamában biztosított,
de Magyarországon is munkát végző természetes személyekről,

- a megbízási jogviszonyban
foglalkoztatott természetes személyekről, 
 - a saját jogú nyugdíjas egyházi
személyekről,

- a gyakorlatra kötött hallgatói
munkaszerződés alapján foglalkoztatottakról.

A
FEOR-08 nómenklatúra alkalmas minden jövedelmet biztosító munkakör
besorolására. A <a href="http://www.ksh.hu/feor_menu" target="_blank" title="">Központi Statisztikai Hivatal honlap</a>ján ehhez több segédlet is
megtalálható. 
 A
nem besorolható esetekben azt a munkakörnek leginkább jellemző foglalkozáskódot
kell jelölni, amely a természetes személy munkaidejének nagyobb részét kiteszi.

Nemzeti Adó- és
Vámhivatal

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Bevallási és Folyószámla-felügyeleti Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
</article>
<article contentid="5395889">
<title>A cégkapu nyitásra kötelezett adózók kapcsolattartása a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal 2019. január 1-jét követően</title>
<url>nav/ado/egyeb/cegkapu_nyitas.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1545313740000">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>20</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>49</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1703113140000">
<year>2023</year>
<month>12</month>
<day>20</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1545315261322">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>20</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>14</minute>
<sec>21</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
 A tájékoztatás letölthető. 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
</article>
<article contentid="5395388" referenceid="5395388">
<title>Közeledik az adóelőleg-kiegészítés határideje!</title>
<url>nav/ado/egyeb/Kozeledik_az_adoelole20181210.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1544451360000">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>10</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>16</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1702421940000">
<year>2023</year>
<month>12</month>
<day>12</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1544455838069">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>10</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>30</minute>
<sec>38</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Azon adóalanyoknak, akik üzleti éve a naptári évvel megegyezik, a korábban megfizetett 
társasági adó, egyszerűsített vállalkozói adó, energiaellátók jövedelemadója, 
innovációs járulék és reklámadó előlegeket 2018. december 20. napjáig az adóévben várható fizetendő adó összegére ki kell egészíteniük.

A kiegészítési kötelezettségről, illetve annak összegéről a társasági adó, energiaellátók jövedelemadója, az innováció járulék esetében a 
<link id="5384211">
<downloadableprogram contentid="5384211">
<title>1801</title>
<url>nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/bevallasok/1801.html</url>
</downloadableprogram>
<text>1801</text>
</link>. számú bevallást is be kell nyújtani még abban az esetben is, ha ténylegesen nem keletkezik adóelőleg-kiegészítési 
kötelezettség. Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség összegét az egyes adónemeknek 
megfelelő számlaszámra kell teljesíteni.

Amennyiben az adózó az adó összegét – figyelemmel az adóév során megfizetett adóelőlegek összegére is – a jelzett határidőig nem fizeti meg legalább 90 százalékos mértékben, a befizetett előleg és az éves adó 90 százalékának különbözete után 20 százalékig 
terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

A társasági adóval kapcsolatos adóelőleg-kiegészítéssel összefüggésben fontos hangsúlyozni, hogy amennyiben az adózó a Tao. tv. 24/A.§-a szerinti adó-felajánlással él, a 1801-es bevallás helyes kitöltésére kiemelt figyelmet kell fordítani annak 
érdekében, hogy a felajánlás elbírálása mielőbb megkezdődhessen. Azoknál a felajánlásoknál, 
ahol a kedvezményezetti célról szóló igazolás benyújtása eredetben, papír alapon 
szükséges, azt az elbírálás meggyorsítása érdekében célszerű szkennelt formában 
is csatolni a bevalláshoz.

A NAV elsődleges szándéka az adózók támogatása és figyelmük felhívása adókötelezettségeik 
teljesítésére. Bízunk benne, hogy e tájékoztatásunkkal hozzájárultunk az adóügyek 
kényelmesebb intézéséhez.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<referenceURL>nav/ado/tarsasagi/Kozeledik_az_adoelole20181210.html</referenceURL>
</article>
</contents>

2021. január 1-jén változik az EKÁER-szabályozás2020.12.30.

Közösségi adószámok megerősítése2020.12.29.

Ebben a tájékoztatóban arról olvashat, hogy hogyan tud meggyőződni európai közösségi (EK) tagállami partnere közösségi adószámának érvényességéről és azonosító adatainak pontosságáról.

Megszűnt a hipa előlegfeltöltésének kötelezettsége2020.12.01.

Mire szolgál az eBEV portálon az új HIPA menüpont?2020.10.08.

Tájékoztató a kettős adóztatás megszüntetése céljából indított európai uniós vitarendezési eljárásról2020.09.21.

Tájékoztató a Választottbírósági Egyezmény alapján a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetése céljából indított kölcsönös egyeztetési eljárásokról2020.09.21.

Tájékoztató az adóegyezmények szerinti nemzetközi adóügyi vitarendezési eljárás szabályairól2020.09.21.

pdf

Tájékoztatás az adóhatóság fizetési értesítéséről, Ügyfeleink lehetőségeiről2020.09.01.

Új adatszolgáltatási kötelezettség a határokon átnyúló adótervezési konstrukciókról2020.07.20.

Június 2-ig kell benyújtani a 2019-es reklámadó-bevallást2020.05.22.

Emelkedett az egyszerűsített foglalkoztatás lehetséges időtartama2020.04.27.

A kereskedelmi-szálláshely szolgáltatás általános forgalmi adómértéke 2020. január 1-jétől 5 százalékra csökken, valamint e szolgáltatás után turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik2019.12.23.

pdf