NAV - Általános forgalmi adó

Magánszemélyek

Egyéni vállalkozók

Társaságok

Kiemelt adózók

<contents headingid="41023" moderate="true" read="true" title="Általános forgalmi adó" url="nav/ado/afa" write="true">
<article contentid="5422795">
<title>Az elismert harmadik államban letelepedett adóalany áfa-visszatérítése Magyarországon</title>
<url>nav/ado/afa/Az_elismert_harmadik_20200807.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1596800520000">
<year>2020</year>
<month>8</month>
<day>7</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>42</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1754776740000">
<year>2025</year>
<month>8</month>
<day>9</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1596801163493">
<year>2020</year>
<month>8</month>
<day>7</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>52</minute>
<sec>43</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az elismert harmadik államban
<link anchor="_ftn1">
<text>
[1]
</text>
</link>
 letelepedett adóalany (a továbbiakban: harmadik országos adóalany) adó-visszatéríttetési 
kérelmét az erre rendszeresített IAFAK-nyomtatványon nyújthatja be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV)
<link anchor="_ftn2">
<text>
[2]
</text>
</link>
.

Ha a harmadik országos adóalanynak vagy a nevében eljáró meghatalmazottnak van 
belföldi adóazonosító száma/technikai azonosítója, illetve cégkapuja, vagy KÜNY-tárhelye, 
akkor a kérelem elektronikus formában és elektronikus úton is beadható, ezek híján 
a nyomtatványt papíralapon kell eljuttatni a NAV-hoz.
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>

Az adó-visszatérítési eljárásban a harmadik országos adóalanyt meghatalmazottként 
külföldi természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet, például ügynök 
is képviselheti. A kérelem elektronikus benyújtásához ugyanakkor a képviseleti 
jogot előzetesen, még az áfa visszaigénylése előtt be kell jelenteni a NAV-hoz.

<ul>

<li>

Az elektronikus kapcsolattartás feltételei

</li>
</ul>

A harmadik országos adóalanynak vagy a nevében eljáró meghatalmazottnak az elektronikus kapcsolattartáshoz rendelkeznie kell

<ul>

<ul>

<li>

cégkapuval (ha a meghatalmazott szervezet belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet) vagy KÜNY-tárhellyel,

</li>

<li>

valamint adóazonosító számmal (adószám vagy adóazonosító jel).
</li>
</ul>
</li>
</ul>

Az elektronikus kapcsolattartás részletes szabályairól bővebb információt a NAV 
honlapján (<a href="http://www.nav.gov.hu/">www.nav.gov.hu</a>)

<ul>

<li>

„Az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás általános szabályai adóügyekben 
2020” című tájékoztatóban talál.
</li>
</ul>

Magánszemély külföldön KÜNY-tárhelyet

<ul>

<li>

Magyarország diplomáciai és konzuli képviseleteinél, 
</li>

<li>

Magyarországon a fővárosi és megyei kormányhivataloknál, a fővárosi és megyei 
kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalainál, 
</li>

<li>

a kormányablakoknál, 
</li>

<li>

valamint a NAV kijelölt ügyfélszolgálatain nyithat.
</li>
</ul>

A külföldi magánszemélyeknek a KÜNY-regisztrációval egyidejűleg vagy azt megelőzően, 
ugyanezen szerveknél regisztrálniuk kell magukat a külföldi személyek nyilvántartásába.

<ul>

<li>

Az állandó meghatalmazás, képviselet nyilvántartásba vétele

</li>
</ul>

Ha az ügyfél meghatalmazott útján kíván eljárni, akkor a képviseleti jogviszonyt előzetesen be kell jelenteni a NAV-hoz.

Az állandó meghatalmazást az erre a célra rendszeresített EGYKE-nyomtatványon 
kell bejelenteni, ami letölthető a NAV honlapjáról (<a href="http://www.nav.gov.hu/">www.nav.gov.hu</a>), illetve elérhető az Általános Nyomtatványkitöltő programban (ÁNYK).

A képviselet bejelentéséről a következő tájékoztatóban talál bővebb információt:

<ul>

<li>

<a href="https://nav.gov.hu/data/cms487097/Elektronikus_urlapok_benyujtasanak_modja_kepviselet_bejelentese.pdf">https://nav.gov.hu/data/cms487097/Elektronikus_urlapok_benyujtasanak_modja_kepviselet_bejelentese.pdf</a> 

</li>
</ul>

Ha a harmadik országos adóalany és a külföldi ügynöke is rendelkezik érvényes 
belföldi adóazonosító számmal vagy legalább technikai azonosítóval, akkor ezek 
megadásával az EGYKE-nyomtatvány elektronikusan is benyújtható. Csatolni csak 
a meghatalmazást kell.

Ha ezekkel nem rendelkeznek, akkor a kinyomtatott EGYKE-nyomtatványt papíralapon 
kell elküldeni a NAV-hoz a következő iratokkal együtt:

<ul>

<li>

az állandó meghatalmazás okirata eredetiben, 

</li>

<li>

az adóazonosító számmal nem rendelkező, harmadik országos adóalany cégkivonata másolatban,

</li>

<li>

az adóazonosító számmal nem rendelkező, harmadik országos adóalany cégaláírási címpéldánya (aki a meghatalmazást adta) másolatban,
</li>

<li>

a meghatalmazott személyét azonosító okmány másolata.
</li>
</ul>

Ezek az iratok a magyar nyelv mellett angolul, németül, vagy franciául is benyújthatók, 
más nyelveken azonban csak hiteles magyar fordítással együtt.

Az állandó meghatalmazás nyilvántartásba vételekor a NAV – ha nem rendelkeznek vele – adóazonosítót képez a meghatalmazott képviselőnek, valamint a harmadik országos adóalanynak is. Ezt 
a sikeres nyilvántartásba vételről szóló postai értesítésében a NAV meg is küldi 
az érintetteknek.

<ul>

<li>

Az IAFAK-nyomtatvány benyújtása elektronikusan 

</li>
</ul>

Az áfa visszatérítésére szolgáló IAFAK-nyomtatvány letölthető az ÁNYK-ból, ahonnan a megfelelő tárhely kiválasztása után közvetlenül 
is beküldhető.

Az elektronikus formában előállított nyomtatványt nem kell aláírni, vagy egyéb 
úton hitelesíteni. A KÜNY-tárhelyen, illetve a cégkapun keresztül küldött nyomtatványokról 
a NAV vélelmezi, hogy azok a tárhely tulajdonosától származnak.

Ha a harmadik országos adóalany adóhatósági státuszigazolása nem áll rendelkezésre elektronikusan, hiteles 
elektronikus aláírással ellátva, akkor azt az előző érvényességének lejártakor 
pótlólag, eredetben, postán kell megküldeni.

Az adóhatósági státuszigazolás mellé hitelesített magyar (angol, német, francia) 
nyelvű fordítást is csatolni kell, ha azt nem ezen nyelvek egyikén állították ki.

A kérelem kitöltésekor az ’SZ’ lapokon forintra kerekítve, tehát tizedesek nélkül 
kell az adott számlára kérelmezett összeget feltüntetni.

<ul>

<li>

Az IAFAK-nyomtatvány benyújtása papíralapon 

</li>
</ul>

Papíralapú benyújtásnál az IAFAK-nyomtatványtaz ÁNYK-ból kell letölteni és kinyomtatni, figyelve arra, hogy a nyomtatvány a legutolsó publikált verzió legyen. A nyomtatvány feldolgozását megkönnyíti, ha azt a benyújtó gépi úton tölti ki.

A kérelmet a harmadik országos adóalanynak (cégszerűen) kell aláírnia. Mellé csatolnia kell az 1 évnél nem régebbi, adófizetésre kötelezetti státuszigazolását eredetben – szükség esetén hiteles fordítással – valamint a számlákatmásolatban.

Ha a kérelmet eseti meghatalmazott nyújtja be, csatolni kell minden kérelemben 
a felek által aláírt (magyar, angol, német vagy francia nyelvű) eseti meghatalmazás eredeti példányát is.

A nyomtatványt a NAV Kiemelt Adó-és Vámigazgatóságához kell eljuttatni a következő postacímre: Budapest 1410, Pf. 138.

<a name="_ftn1"></a>[1]Elismert harmadik államok: Svájci Államszövetség, Liechtensteini Hercegség, 
Norvég Királyság, Török Köztársaság, Szerb Köztársaság.

<a name="_ftn2"></a>[2]  Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény. 251/M. § (1) 
bekezdése alapján

<a name="_ftn3"></a>[3] A kérelem adattartalmát, mellékleteit a belföldön nem letelepedett adóalanyokat 
a Magyar Köztársaságban megillető általános forgalmiadó-visszatéríttetési jogának, 
valamint a belföldön letelepedett adóalanyokat az Európai Közösség más tagállamában 
megillető hozzáadottértékadó-visszatéríttetési jogának érvényesítésével kapcsolatos 
egyes rendelkezésekről szóló <link id="5422794">
<downloadablebinary contentid="5422794">
<title>32-2009 PM rendelet</title>
<url>/data/cms529837/32_2009_PM_rendelet.pdf</url>
<filename>32_2009_PM_rendelet.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>144</size>
<sizeinbyte>148091</sizeinbyte>
</downloadablebinary>
<text>32/2009 (XII. 21.) PM rendelet </text>
</link>1.-2. § és 5.-7. § 
határozzák meg.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>elismert-harmadik-állam</item>
<item>IAFAK</item>
<item>áfa-visszatérítés</item>
<item>harmadik-ország</item>
<item>elektronikus</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5422388">
<title>Gyakran ismételt kérdések a számlaadat-szolgáltatással, számlázással kapcsolatban</title>
<url>nav/ado/afa/Gyakran_ismetelt_kerd20200728.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1596524760000">
<year>2020</year>
<month>8</month>
<day>4</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>6</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1753826340000">
<year>2025</year>
<month>7</month>
<day>29</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1596524791113">
<year>2020</year>
<month>8</month>
<day>4</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>6</minute>
<sec>31</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

1. Adómentes
ingatlan bérbeadás (például lakóingatlan, üzlethelyiség bérbeadása) esetén
2020. július 1-jétől kötelező számlát kibocsátanom, és arról online adatot szolgáltatnom?

Az adómentes
ingatlan bérbeadást 2020. július 1-jétől kezdve sem kell számlával
bizonylatolni, azt elégséges egyéb számviteli bizonylattal alátámasztani.
Mindezt nem befolyásolja sem a szolgáltatás igénybevevőjének személye (áfaalany
vállalkozás vagy nem áfaalany természetes személy), sem az ellenérték
kiegyenlítésének módja (pl. készpénzfizetés vagy banki átutalás). Ennek
megfelelően ehhez a szolgáltatásnyújtáshoz idén július 1-jétől nem kapcsolódik
online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség. Ez akkor is így van, ha az
előzőek ellenére mégis olyan bizonylatolási gyakorlatot folytat, hogy saját
döntéséből fakadóan számlát állít ki számviteli bizonylatként.

Ugyanakkor e számviteli
bizonylatokat egyértelműen és utólag bizonyítható módon el kell különíteni az
olyan számláktól, amelyek esetében az adóalany nem mentesül a számlakibocsátási
kötelezettség alól, azaz amelyek tekintetében számlaadat-szolgáltatásra
kötelezett.

[Áfa tv. 86. § (1) bekezdés l) pont, Áfa tv. 165. §
(1) bekezdés a) pont, Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont]

2.
Milyen bizonylatot kell kibocsátani az adómentes fogorvosi szolgáltatásról
2020. július 1-jétől? A fogorvosi szolgáltatásra is kiterjed az adatszolgáltatás?

A humán fogorvosi,
fogtechnikusi tevékenységet nem közszolgáltatóként végző áfaalany 2020. július
1-jétől nem mentesül egyéb számviteli bizonylat kiállításával a
számlakibocsátási kötelezettség alól, ugyanakkor, ha a vevő nem áfaalany,
illetve nem jogi személy, készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési
eszközzel (például: bankkártyával) fizet, az ellenérték összege nem éri el a
900 000 forintot, továbbá nem kér számlát, akkor részére nyugta is
kibocsátható. Nyugta kibocsátása esetén – értelemszerűen – online
számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége a bizonylat kibocsátójának nem
keletkezik. Tekintve azonban, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség az olyan
számlára is kiterjed, ami nem tartalmaz áfát, ezért belföldi áfaalany felé történő
számlázás esetén fennáll az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség.

[Áfa tv. 85. § (1) bekezdés e) pont, Áfa tv. 165. §
(1) bekezdés a)-b) pont, Áfa tv. 166. § (1)-(2) bekezdés, Áfa tv. 10. számú
melléklet 1. pont]

3. Miként alakul a humánorvosi szolgáltatás
bizonylatolása 2020. július 1-jétől? Fennáll-e az adatszolgáltatási
kötelezettség?

A nem
közszolgáltató által végzett humán-egészségügyi ellátás 2020. július 1-jétől
nem mentesül egyéb számviteli bizonylat kiállításával a számlaadási
(nyugtaadási) kötelezettség alól. A számlaadat-szolgáltatási kötelezettség
2020. július 1-jétől azonban csak az adóalany részére kibocsátott számlára
vonatkozik.

Ugyanakkor, ha a
vevő nem áfaalany, illetve nem jogi személy, készpénzzel vagy
készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (például: bankkártyával) fizet, az
ellenérték összege nem éri el a 900 000 forintot, továbbá nem kér számlát,
akkor részére nyugta is kibocsátható. Nyugta kibocsátása esetén – értelemszerűen
– online számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége a bizonylat kibocsátójának nem
keletkezik.

Megjegyzendő, hogy
plasztikai sebészeti szolgáltatás esetén a nyugtakibocsátási kötelezettség
kizárólag pénztárgéppel teljesíthető. Ez esetben is adható a nyugta helyett
számla, ám ekkor a számláról csak a PTGSZLAH adatlapon kell adatot
szolgáltatni.

A
közszolgáltatóként adómentes humán-egészségügyi tevékenységet végzők egyéb számviteli
bizonylat kiállítása esetén továbbra is mentesülnek a számlaadási (nyugtaadási)
kötelezettség alól. A közszolgáltatók körét az Áfa tv. 85. § (4) bekezdése
határozza meg.

Nem esik ezért online
számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá a közszolgáltatóként végzett
adómentes humán-egészségügyi tevékenység bizonylata, mivel ezen ügylet
tekintetében az adóalany egyéb számviteli bizonylat kibocsátásával mentesül a
számlaadási kötelezettség alól. Ez akkor is így van, ha az előzőek ellenére
mégis olyan bizonylatolási gyakorlatot folytat, hogy saját döntéséből fakadóan
számlát állít ki számviteli bizonylatként.

[Áfa tv. 85. § (1) bekezdés b)-c) pont, Áfa tv. 85. §
(4) bekezdés, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a)-b) pont, Áfa tv. 166. § (1)-(2)
bekezdés, Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont, 48/2013. NGM rendelet 1. számú
melléklet, 50/2013. NGM rendelet 9/C. §]

4. Hogyan kell az állatorvosi szolgáltatást
bizonylatolni? Fennáll-e az
adatszolgáltatási kötelezettség?

Az állatorvosi
szolgáltatás bizonylatolásában nem történt változás 2020. július 1-jétől. Az
állatorvosi szolgáltatásnyújtás adóköteles tevékenység, így az ilyen
szolgáltatást nyújtó adóalany az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontja alapján
nem mentesülhet a számlakibocsátási kötelezettség alól (vagyis számlaadási
kötelezettsége nem váltható ki számlától eltérő egyéb számviteli bizonylat
kibocsátásával). Ebből következően a belföldön teljesített állatorvosi
szolgáltatásról kibocsátott számláról az online számlaadat-szolgáltatási
kötelezettség a számla áthárított áfatartalmától függetlenül fennáll,
amennyiben a szolgáltatás igénybevevője egy másik, belföldön nyilvántartásba
vett adóalany. A nem adóalany természetes személy, vagy nem belföldi adóalany
által igénybe vett állatorvosi szolgáltatásról kibocsátott számláról 2021.
január 1-jétől teljesítendő az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség,
feltéve, hogy arra a belföldi számlázási szabályok alkalmazandóak.

A feltételek
fennállása esetén [vagyis feltéve, hogy a vevő nem áfaalany, illetve nem jogi
személy, készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (például:
bankkártyával) fizet, és az ellenérték összege nem éri el a 900 000
forintot, továbbá a vevő nem kér számlát] az állatorvosi tevékenységet végző
adóalanynak lehetősége van nyugta kibocsátására is. Nyugta kibocsátása esetén 
–
értelemszerűen – online számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége a bizonylat
kibocsátójának nem keletkezik.

Tekintettel arra,
hogy az állatorvosi tevékenységet végzőre online pénztárgép használati
kötelezettség egyáltalán nem vonatkozik, így erről a tevékenységről (nyugta
helyett) kiállított számlák esetén a PTGSZLAH nyomtatványon nem kell adatot
szolgáltatni.

[Áfa tv. 2. § a) bekezdés, Áfa tv. 159. § (1)-(2)
bekezdés, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a)-b) pont, Áfa tv. 166. § (1) bekezdés,
Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont]

5. Horgászegyesület milyen bizonylatot állítson ki az
egyesületi tagdíjról, illetve a területi jegyek értékesítéséről? Vonatkozik-e
rá az adatszolgáltatási kötelezettség?

Ha az egyesület a
tagdíj ellenében olyan szolgáltatást nyújt, amely az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés
l) pontja alapján mentes az áfa alól, akkor ezt a szolgáltatásnyújtást 2020.
július 1-jétől kezdve sem kell számlával bizonylatolni, azt elégséges
számviteli bizonylattal alátámasztani. Ennek megfelelően ehhez a
szolgáltatásnyújtáshoz idén július 1-jétől nem kapcsolódik online
számlaadat-szolgáltatási kötelezettség. Fontos megjegyezni: ez akkor is így
van, ha az előzőek ellenére mégis olyan bizonylatolási gyakorlatot folytat,
hogy saját döntéséből fakadóan számlát állít ki számviteli bizonylatként.

Ugyanakkor e
számviteli bizonylatokat egyértelműen és utólag bizonyítható módon el kell
különíteni az olyan számláktól, amelyek esetében az adóalany nem mentesül a
számlakibocsátási kötelezettség alól, azaz amelyek tekintetében
számlaadat-szolgáltatásra kötelezett.

A „területi
engedély értékesítése” ingatlan bérbeadásként alapesetben adómentes
szolgáltatásnyújtásnak minősül. Ekkor az előzőekben írtak szerint alakul a
bizonylatolás és az adatszolgáltatás. Más a helyzet viszont akkor, ha a
területi jegyet „értékesítő” egyesület az ingatlan bérbeadási tevékenységét
áfakötelessé tette. Ez esetben – feltételezve, hogy a területi engedély magyarországi
vízterületre szól – a másik belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak nyújtott
szolgáltatása kapcsán az egyesületnek az általa kötelezően kibocsátandó
számláról adatot kell szolgáltatnia.

[Áfa tv. 85. § (1) bekezdés l) pont, Áfa tv. 86. § (1)
bekezdés l) pont, Áfa tv. 88. § (1) bekezdés b) pont, Áfa tv. 165. § (1)
bekezdés a) pont, Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont]

6. Ha a vásárló számlát kér, úgy a számla kiállítását
követően a vásárlás összegét be kell-e, illetve be szabad-e ütni a pénztárgépbe?

Ugyanarról az
ügyletről számla és nyugta egyidejű kibocsátása nem merülhet fel. Ez vonatkozik
a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel a pénztárgépekre
vonatkozó rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést
a pénztárgépben rögzíteni kell. Az adóalanyok által alkalmazott azon gyakorlat,
mely szerint a számlával bizonylatolt értékesítésről a pénztárgéppel nyugtát is
kiállítanak, nem helyes és az így bizonylatolt ügylet tekintetében kétszeres
adatszolgáltatást eredményez. A – nem pénztárgéppel előállított – számlával
bizonylatolt ügyletek adatait a pénztárgépben nem kell rögzíteni.

Ha az adóalany a
számlával bizonylatolt ügylet ellenértékét a pénztárgép pénztároló eszközében
helyezi el, akkor arról pénzmozgás (pénztári befizetés) bizonylatot kell
kiállítania a pénztárgéppel.

[Áfa tv. 159. § (1) bekezdés, Áfa tv. 165. § (1)
bekezdés b) pont, Áfa tv. 166. § (1) bekezdés, 48/2013. NGM rendelet 49/A. §,
48/2013. NGM rendelet 67. § 14. pont, 48/2013. NGM rendelet 1. számú melléklet]

7. Mezőgazdasági őstermelőként milyen bizonylatot kell
kiállítani a 2020. július 1-jét követően teljesített értékesítésekről? Kötelező
számlázó programot használni?

Abban, hogy a
mezőgazdasági őstermelőnek milyen bizonylatot kell kiállítania, nincs változás
2020. július 1-től. Így például, amennyiben a mezőgazdasági őstermelő
értékesítései kompenzációs felárra jogosítanak, a felvásárló állít ki
felvásárlási okiratot, amelyről nem kell adatot szolgáltatni. A változás akkor
érinti az őstermelőt, ha például a termékét olyan vevő felé értékesíti, aki
(amely) saját adószámának (ami nem tévesztendő össze az adóazonosító jellel!)
megadásával jelzi az adóalanyiságát, így részére számlát kell kibocsátani,
amely számláról adatot kell szolgáltatni (online számlaadat-szolgáltatási
kötelezettség). Magát a számlát változatlanul nem kötelező gépi programmal
kiállítani, azt továbbra is lehet számlanyomtatvány felhasználásával, kézzel kitölteni.
Az adatszolgáltatást ilyenkor a számlakibocsátás keltét követő 4 naptári napon
belül kell teljesíteni az adatoknak az erre a célra rendszeresített online
felületünkre történő feltöltésével, amely alól egyedüli kivételt az képez, ha 
a
számlában áthárított áfaösszeg elérné vagy meghaladná az 500 ezer forintot,
ekkor ugyanis az adatszolgáltatást legkésőbb a számlakibocsátás keltét követő 
naptári
napig kell teljesíteni.

Lényeges, hogy az
online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség 2020. július 1-jétől csak a
belföldi adóalany részére teljesített ügyletről kibocsátott számlára terjed ki,
így magánszemély vevő esetén – minden egyéb tényezőtől függetlenül – fel sem
merül az adatszolgáltatás. Szintén nem esik adatszolgáltatási kötelezettség alá
a nyugta.

[Áfa tv. 159. § (1) bekezdés, Áfa tv. 165. § (1)
bekezdés b) pont, Áfa tv. 166. § (1) bekezdés, Áfa tv. 202. § (2) bekezdés a)
pont, Áfa tv. 10. számú melléklet 1-3. pont]

8. A fizetővendéglátó tevékenységet folytató
magánszemélyre vonatkozik-e 2020. július 1-jétől az online
számlaadat-szolgáltatási kötelezettség? Amennyiben igen, akkor ez mentesíti-e 
a
PTGSZLAH adatlap beküldése alól?

A
magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítása (fizetővendéglátó
tevékenység) nem adómentes ingatlan bérbeadásnak, hanem kereskedelmi
szálláshely-szolgáltatás nyújtásának minősül az Áfa tv. alkalmazásában. Ennek
megfelelően az ezen szálláshely-szolgáltatást nyújtó adóalanyra vonatkozik az
online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, de csak akkor, ha a szolgáltatás
igénybevevője saját adószámának megadásával jelzi az adóalanyiságát. Amennyiben
a szálláshely-szolgáltatás igénybe vevője nem minősül belföldi adóalanynak,
hanem például magánszemély vagy külföldi adóalany, akkor – minden egyéb
tényezőtől függetlenül – fel sem merül 2020. július 1-jétől az online
számlaadat-szolgáltatás.

Mivel a
szálláshely-szolgáltatási – kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatást –
tevékenységet végző adóalany pénztárgép használatra kötelezett, ezért abban az
esetben, ha a bizonylatadási kötelezettségét pénztárgéppel történő nyugtaadás
helyett számla kibocsátásával teljesíti, akkor az ehhez a tevékenységéhez
kapcsolódóan kibocsátott valamennyi számlájáról adatot kell szolgáltatnia a
PTGSZLAH adatlapon. A PTGSZLAH adatlapon történő, előzőekben említett
adatszolgáltatási kötelezettség 2020. július 1-jét követően is fennáll.

Összefoglalásként
elmondható, hogy magánszemély igénybevevő esetén, ha a nyugtakibocsátás
feltételei egyébként fennállnak, de a szállásadó mégis számlát bocsát ki, akkor
kizárólag a PTGSZLAH adatlapon kell adatot szolgáltatni. Ezzel szemben, ha a
szálláshely-szolgáltatást adószámmal rendelkező, belföldi adóalanynak minősülő 
személy,
szervezet veszi igénybe, akkor kötelezően számlát kell kibocsátani, amely
online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá tartozik. Ekkor a PTGSZLAH
adatlapon nincs adatszolgáltatás.

[Áfa tv. 86. § (2) bekezdés a) pont, Áfa tv. 159. §
(1) bekezdés, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pont, Áfa tv. 166. § (1)-(2)
bekezdés, Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont, 48/2013. NGM rendelet 1. számú
melléklet, 50/2013. NGM rendelet 9/C. §]

9. A kézi nyugta
adattartalmáról is kell adatot szolgáltatni 2020. július 1-jétől?

A nyugta adattartalmáról nem kell és nem
is lehet adatot szolgáltatni. Kivétel ez alól az online pénztárgéppel
kibocsátott nyugta, amelyről továbbra is a pénztárgép szolgáltat adatot.

[Áfa
tv. 166. § (1) bekezdés, Áfa tv. 178. § (1a) bekezdés, Áfa tv. 10. számú
melléklet 1. pont]

10.
2020. július 1-jétől kötelező feltüntetni a termékbeszerző, szolgáltatás
igénybevevő belföldi adóalany adószámának első 8 számjegyét a számlán. Adódik 
a
kérdés, hogy honnan lehet tudni, hogy adott személy magánszemélyként vagy
vállalkozóként vásárol? Milyen következménye lesz annak, ha az adószám nem
kerül a számlán feltüntetésre? Minden számla kiállításakor ellenőrizni kell az
adószám érvényességét?

Az, hogy a
természetes személy vevő a vásárlás során milyen minőségében jár el, a vevő
nyilatkozata alapján állapítható meg, ami szóban, írásban vagy akár ráutaló
magatartással is megvalósulhat, például azzal, hogy közli az adószámát. Abban
az esetben, ha a nyilatkoztatás megtörtént, és az adószám feltüntetésének
mellőzésére ez alapján került sor, akkor a számlakibocsátót nem érheti
joghátrány amiatt, hogy az adószámot mégis fel kellett volna tüntetnie. Kifejezett 
rendelkezés hiányában az adószám érvényességéről történő
meggyőződés tekintetében ugyanazt a magatartást és gondosságot kell tanúsítani,
mint amit általában kell a vevő személyére vonatkozó egyéb adatoknál.

[Áfa
tv. 169. § d) pont dc) alpont]

11. Éves gyakoriságú
áfa bevallók a 2020. évről benyújtandó bevallás kitöltése során választhatják
azt, hogy értékhatár nélkül valamennyi számlát szerepeltetik a belföldi
összesítő jelentésben?

Az Áfa tv. 2020.
július 1-jétől hatályos 338. § (1) bekezdésében foglalt átmeneti szabály
értelmében a 2020. év tekintetében az éves áfabevalló a teljes naptári év
egészére vonatkozóan az Áfa tv. 2020. június 30-ig hatályos 10. számú melléklet
1-4. pontja szerint kell, hogy eleget tegyen számlabefogadói adatszolgáltatási
kötelezettségének. Vagyis éves gyakoriságú áfa bevallónak számlabefogadói oldalon
a 100 ezer forint értékhatár figyelembevételével kell teljesítenie adatszolgáltatási
kötelezettségét a 2020-as évről benyújtott bevallásának ’65M lapján. Az
adóalany saját választása szerint azonban alkalmazhatja az Áfa tv. 10. számú
mellékletének 13. pontját is, amely alapján – a teljes naptári évre vonatkozóan
– a 100 ezer forint áthárított áfára vonatkozó értékhatárt figyelmen kívül
hagyja, és az értékhatárt el nem érő számlákról (számlával egy tekintet alá eső
okiratokról) is teljesít adatszolgáltatást.

12.
Kell-e szerepeltetni a belföldi összesítő jelentésben az áthárított áfát nem
tartalmazó számlákat 2020. július 1-jétől a számla befogadójának?

Az Áfa tv. 2020.
július 1-jétől hatályos rendelkezései a számlabefogadói adatszolgáltatást ahhoz
a számlához kötik, amely számla alapján a számla befogadója – összegszerűségtől
és aránytól függetlenül – adólevonási jogot gyakorol. Ennek megfelelően arról 
a
számláról, amely alapján a számla befogadója 2020. július 1-jét magába foglaló
vagy azt követő adómegállapítási időszakban adólevonási jogot gyakorol,
értékhatártól függetlenül, a számlán szereplő teljes adóalapról és adóról köteles
adatot szolgáltatni a belföldi összesítő jelentésben (benyújtott bevallásának
’65M lapján).

Arról a számláról,
melyen áthárított áfa nem szerepel (így arra adólevonási jog értelemszerűen nem
alapítható), a bevallás M lapján nem kell adatot szolgáltatni. Számlabefogadói
oldalon tehát nem kell adatot szolgáltatni például kizárólag adómentes ügyletet
bizonylatoló számláról. Arra tekintettel, hogy belföldi fordított adózás alá
eső ügylet esetén a termék beszerzője/szolgáltatás igénybevevője az adólevonási
jogát nem feltétlenül a részére kiállított számlára alapítja, a kizárólag
belföldi fordított adózás alá eső ügyletet kísérő számláról sem kell adatot
szolgáltatni a ’65M lapon.

Abban az esetben,
ha a befogadói adatszolgáltatással érintett számlában külön-külön tételként
szerepel áthárított áfát tartalmazó, illetve áthárított áfát – bármilyen okból
– nem tartalmazó tételsor is, és a számla befogadója az adott számlára
adólevonási jogot alapít, akkor a számla összesített adóalapjáról és adójáról
kell adatot szolgáltatni arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő
bevallás belföldi összesítő jelentésében, mely időszakban a számla befogadója 
a
számla alapján adólevonási jogot gyakorolt.

[Áfa tv. 10. számú melléklet 9-10. pont, Áfa tv. 60.§,
Áfa tv. 120. § b) pont, Áfa tv. 127. § (1) bekezdés bb) alpont]

13.
Kötelezett-e regisztrálni, illetve adatot szolgáltatni az egyéni vállalkozó, ha
szünetelteti a tevékenységét?

Az Áfa tv. rendelkezéseiből következően
csak azoknak kell az Online Számla rendszerben regisztrálniuk, akiknek
számlaadat-szolgáltatási kötelezettségük van.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni
cégről szóló 2009. évi CXV. törvény lehetővé teszi az egyéni vállalkozónak,
hogy az egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb két
évig szüneteltethesse. A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt
az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni
vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új
kötelezettséget nem vállalhat.

Mivel az egyéni vállalkozói tevékenység
nem végezhető a szünetelés időtartama alatt, így feltételezhetően
számlakibocsátási, és ezáltal online számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége
sem keletkezhet az egyéni vállalkozónak. Ha a szünetelés időtartama alatt egy
belföldön teljesített ügyletéről az adóalanynak mégis számlát kellene
kibocsátania (akár egyéni vállalkozóként, például egy tárgyi eszköz
értékesítésről, akár az egyéni vállalkozás keretein kívüli, áfa hatálya alá
tartozó tevékenységről) egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany
részére, akkor fennáll a számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, amelynek
előfeltétele az Online Számla rendszerbeli regisztráció.

[Áfa
tv. 10. számú melléklet 1. pont, 2009. évi CXV. törvény 18. §]

14.
kérdés: Számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá esik-e a magánszemély felé
teljesített ügylet, ha a magánszemély azt az egészségpénztári számlája terhére
kívánja elszámolni, és kéri, hogy a számlán tüntessük fel az egészségpénztár
adatait?

Az Áfa tv. 10. számú mellékletének 1.
pontja értelmében az adóalany köteles az állami adó- és vámhatóság részére adatot
szolgáltatni egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére
belföldön teljesített termékértékesítéséről - ide nem értve a 89. § szerinti
termékértékesítést -, szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott vagy kiállított
számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról. A hivatkozott előírás
alapján nem esik számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá a nem adóalany
magánszemélynek teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról
kiállított/kibocsátott számla.

A kérdés szerinti esetben az
egészségpénztári szolgáltató nem az egészségpénztárnak nyújt szolgáltatást,
értékesít terméket, hanem a magánszemélynek. Ezt támasztja alá az Önkéntes
Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 2. § (2)
bekezdés e) pontja, 2. § (6) bekezdés b) pontja, valamint az önkéntes kölcsönös
egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól 268/1997.
(XII. 22.) Korm. rendelet 24/C. §-a is. Az utóbb hivatkozott jogszabályi
előírás alapján az egészségpénztár adatait azért kell szerepeltetni az
ügyletről kiállított/kibocsátott számlán, mert ez az ellenérték
egészségpénztárból való megtérítésének a jogszabályi feltétele.

Tehát, mivel az adott esetben a
termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő magánszemély, a számla nem esik
számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá, függetlenül attól, hogy azon – az
ellenérték egészségpénztárból való finanszírozása miatt – szerepelnek az
egészségpénztár adatai is. Az ilyen számláról 2021. január 1-jétől, az Áfa tv.
10. számú mellékletének ezen időponttól hatályos előírásai alapján
szolgáltatandó adat.

[Áfa
tv. 10. számú melléklet 1. pont, 1993. évi XCVI. törvény 2. § (2) bekezdés e)
pont, 1993. évi XCVI. törvény 2. § (6) bekezdés b) pont, 268/1997. (XII. 22.)
Korm. rendelet 24/C. §]

15.
kérdés: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által finanszírozott
egészségügyi ellátás esetén, kell e számlát kibocsátani a NEAK felé, és arról
teljesítendő-e online számlaadat-szolgáltatás?

Az egészségügyi ellátás ilyen esetben a
magánszemély részére történik, annak NEAK által történő finanszírozására vélelmezhetően
a magánszemély társadalombiztosítási jogviszonyára, valamint a NEAK és a
szolgáltató közötti jogviszonyra tekintettel kerül sor.

Figyelemmel arra, hogy az Áfa tv. 85. §
(4) bekezdés g) pontja alapján – az (1) bekezdés alkalmazásában –
közszolgáltatónak minősül minden olyan személy, szervezet - az a)-f) pontoktól
függetlenül -, aki (amely) biztosított vagy más kedvezményezett részére
társadalombiztosítási vagy egyéb – jogszabály alapján – kötelező biztosítási
jogviszony keretében végzi tevékenységét, a magánszemély részére nyújtott
egészségügyi ellátás ez esetben az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés b) pontja alapján
adómentes. Ezen adómentességi jogcím szerinti szolgáltatás tekintetében pedig
az adóalany az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontja alapján számviteli
bizonylat kibocsátásával mentesül a számlaadási kötelezettség alól. Erre
tekintettel a magányszemélynek nyújtott, NEAK által finanszírozott egészségügyi
ellátásról kiállított bizonylatról az Áfa tv. 2021. január 1-jétől hatályos 10.
számú melléklete alapján sem kell adatot szolgáltatni (feltéve, hogy annak
előírása a hatályba lépést megelőzően nem módosul).

Figyelemmel arra, hogy ilyen esetben a
biztosított magánszemély egészségügyi ellátását végző adóalany nem teljesít Áfa
tv. hatálya alá tartozó ügyletet a NEAK felé, arról nem kell Áfa tv. szerinti
számlát kibocsátania a NEAK számára (más számviteli bizonylat az elszámolásról
értelemszerűen kibocsátható).

[Áfa
tv. Áfa tv. 85. § (1) bekezdés b) pont, Áfa tv. 85. § (4) bekezdés g) pont, Áfa
tv. 165. § (1) bekezdés a) pont, Áfa tv. 10. számú melléklet]

[NAV KI
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály: ÜTF-3685/2020

Pénzügyminisztérium
Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály: PM/14290/2020.]

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>számlázás</item>
<item>számlaadat--szolgáltatás</item>
<item>gyik</item>
<item>gyakori-kérdések</item>
<item>belföldi-összesítő-jelentés</item>
<item>kézi-nyugta</item>
<item>PTGSZLAH</item>
<item>egészségpénztári-számla</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5421398" referenceid="5421398">
<title>2020/8. Adózási kérdés - A számlával bizonylatolt ügylet adatait nem kell és nem is célszerű a pénztárgépbe rögzíteni</title>
<url>nav/ado/afa/2020_8__Adozasi_kerde20200708.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1594209300000">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>55</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1752011940000">
<year>2025</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1594209710260">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>1</minute>
<sec>50</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

[Áfa tv. 159. §]

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII.
törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) fő szabálya szerint az adóalanynak az általa
teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát kell
kibocsátania. Ha az adóalany azért mentesül a számlakibocsátási kötelezettség
alól, mert

<ul>

<li>a vevő/igénybevevő
nem adóalany és nem is jogi személy,</li>

<li>a vételárat készpénzzel,
készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel a
teljesítésig kifizeti</li>

<li>és a vételár
nem éri el a 900 ezer forintot,</li>

<li>továbbá a
vevő nem kér számlát,</li>
</ul>

akkor az adóalany köteles nyugta kibocsátásáról
gondoskodni.
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>

Ebből következően egy ügyletről egyféle bizonylatot
(számlát vagy annak adása alóli mentesülés esetén nyugtát) kell kibocsátani.

Amennyiben az adóalany nyugta kibocsátására
kötelezett, e kötelezettségét a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendeletben (a továbbiakban:
NGM rendelet) meghatározott feltételek teljesülése esetén pénztárgéppel kell
teljesítenie.
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>

Ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű
kibocsátása a jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján nem merül fel. Ez
vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel az NGM
rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a
pénztárgépben rögzíteni kell.

Az adóalanyok egy része azonban továbbra is alkalmazza
azt a – 2008. január 1-je előtt hatályos szabály alapján kialakított – gyakorlatot,
mely szerint a számlával (egyszerűsített adattartalmú számlával) bizonylatolt
értékesítés készpénzzel (készpénz-helyettesítő vagy pénzhelyettesítő eszközzel)
teljesített ellenértékét is szerepelteti a pénztárgépben.

Az Áfa tv. 2020. július 1-jétől hatályos rendelkezése alapján
az adóalany köteles az adóhatóság részére
adatot szolgáltatni egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére
belföldön teljesített termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott
vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról.
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>

(2021. január 1-jétől e kötelezettség már a magánszemély vevő/igénybevevő
esetén is fenn áll majd.)

Fentiekből következően – ha az adózó továbbra is állít
ki nyugtát is a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékéről – az értékesítés
adatai az online számlaadat-szolgáltatás és az online pénztárgép útján is
megérkeznek a NAV-hoz. A dupla bizonylatolás miatti kétszeres adatszolgáltatás 
elkerülése
érdekében célszerű a fenti helytelen gyakorlat megszüntetése. A NAV tehát azt
javasolja az adóalanyoknak, hogy a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékéről
az online pénztárgéppel ne állítsanak ki nyugtát!

Az adózó a fentiek mellett továbbra is folytathatja
azt a gyakorlatot, hogy a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékeként átvett 
pénzt
a pénztárgéppel bizonylatolt bevételekkel együtt – a pénztárgéphez rendelt
pénztároló eszközben (pl. pénztárfiókban) – tartja. Ebben az esetben a
számlával bizonylatolt ügylet ellenértékeként átvett és a pénztároló eszközben
elhelyezett pénzről pénzmozgás (pénztári befizetés)
bizonylatot kell kiállítani a pénztárgéppel. A pénzmozgás bizonylat
kiállítása biztosítja, hogy a pénztároló eszközben levő pénzkészlet megegyezzen
a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével.

[NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási
Főosztály ÜTF-2941/2020, NAV KI Ellenőrzési Főosztály 4318331190]

<a name="1"></a>[1]
Áfa tv. 159. §, 165. § (1) bekezdés b) pontja, 166. § (1) bekezdés

<a name="2"></a>[2]
NGM rendelet 1. melléklet

<a name="3"></a>[3]
Áfa tv. 10. számú melléklet

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>ügylet</item>
<item>bizonylat</item>
<item>számla</item>
<item>nyugta</item>
<item>online-pénztárgép</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_8__Adozasi_kerde20200708.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="5421391" referenceid="5421391">
<title>Egy ügyletről egyféle bizonylat</title>
<url>nav/ado/afa/Egy_ugyletrol_egyfele20200708.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1594200120000">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>22</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1752011940000">
<year>2025</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1594208065203">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>34</minute>
<sec>25</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Főszabály szerint az adóalanynak a
termékértékesítésről, szolgáltatásról számlát kell kibocsátania. Annak az
adóalanynak, amely jogszabály alapján mentesül a számlakibocsátás alól, nyugtát
kell adnia. Külön rendeletben meghatározott feltételek mellett a nyugtaadást pénztárgéppel
kell teljesíteni.

Tehát egy ügyletről egyféle bizonylatot – számlát vagy
nyugtát – kell kibocsátani.

2020. július 1-jétől az adóalanyoknak
adatot kell szolgáltatniuk azokról a számlákról, illetve számlával egy tekintet
alá eső okiratokról, amelyeket másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany
részére belföldön teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról
állítanak, illetve bocsátanak ki (2021. január 1-jétől a magánszemély vevőnek
kiállított számláról is.).

Ha az adózó továbbra is állít ki pénztárgépes nyugtát
a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékéről, akkor az értékesítés adatai az
online számlaadat-szolgáltatás és az online pénztárgép útján is megérkeznek a
NAV-hoz. A dupla bizonylatolásból adódó dupla adatszolgáltatás, és az abból
esetlegesen következő ellenőrzés elkerülésére célszerű megszüntetni ezt a gyakorlatot. A NAV azt ajánlja, hogy a számlával
bizonylatolt ügylet ellenértékéről az online pénztárgéppel már ne állítsanak ki
nyugtát!

Arra továbbra is van lehetőség, hogy az adóalany a
számlával bizonylatolt ügylet ellenértékeként átvett pénzt a pénztárgéphez rendelve
tárolja például pénztárfiókban, pénztárcában. Erről pénzmozgás (pénztári
befizetés) bizonylatot kell kiállítani a pénztárgéppel.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>ügylet</item>
<item>bizonylat</item>
<item>számla</item>
<item>nyugta</item>
<item>online-pénztárgép</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/adopercek/Egy_ugyletrol_egyfele20200708.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="5421389" referenceid="5421389">
<title>Csak az áfaalany vevő adószámát kötelező feltüntetni a számlán</title>
<url>nav/ado/afa/Csak_az_afaalany_vevo20200708.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1594200000000">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>20</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1752011940000">
<year>2025</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1594208065168">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>34</minute>
<sec>25</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A számlázási szabályok változása miatt 2020. július 1-jétől
a belföldön teljesített ügyletről kibocsátott számlán fel kell tüntetni a
terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő áfaalany adószámának első 8
számjegyét, vagyis a vevői adószámot.

Erre azonban csak akkor van szükség, ha áfaalany szerzi be a
terméket, vagy veszi igénybe az adott szolgáltatást. Továbbra is kibocsátható 
tehát
számla vevői adószám nélkül, ha a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő
nem áfaalany, hanem például gazdasági tevékenységet nem végző, belföldi vagy
külföldi magánszemély, nemzetközi szervezet, esetleg fegyveres testület vagy diplomáciai
szervezet.

Ha a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő – szóban
vagy írásban – úgy nyilatkozik, hogy nincs adószáma, vagy az ügyletben nem
áfaalanyként jár el, és ezért a számlázáshoz nem ad meg az adószámot, akkor a
számlának nem kell vevői adószámot tartalmaznia. 

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>áfaalany</item>
<item>vevő</item>
<item>adószám</item>
<item>számla</item>
<item>belföld</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/adopercek/Csak_az_afaalany_vevo20200708.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="5421387" referenceid="5421387">
<title>2020/7. Adózási kérdés - Az egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatások áfamentességének feltételei</title>
<url>nav/ado/afa/2020_7__Adozasi_kerde20200708.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1594191420000">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>57</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1751925540000">
<year>2025</year>
<month>7</month>
<day>7</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1594191921308">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>5</minute>
<sec>21</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

[az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII.
törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 85. § (1) bekezdés i) pontja és 85. § (2)
bekezdése]

Az
Áfa tv. 2020. január 1-jétől hatályos 85. § (1) bekezdés i) pontjának, valamint
az egyéb oktatás fogalmát részletező (2) bekezdésének módosítása az új
szakképzésről szóló törvény
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>
 képzési struktúrájához és
a felnőttképzésről szóló törvény
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>
 ugyanezen időponttól hatályos
módosításához igazodva határozza meg az általános forgalmi adó alól mentes
egyéb oktatások és képzések körét.

Az
Áfa tv. módosított rendelkezései szerint „mentes
az adó alól az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó óvodai,
diákotthoni és kollégiumi ellátás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek
fejében járó ellenérték külön térítendő meg –, valamint az azokhoz szorosan
kapcsolódó termékértékesítés, amelyet a köznevelés, a szakképzés, illetve a
felsőoktatás, továbbá a [85. §] (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás vagy képzés keretében a
közszolgáltató, a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, a felsőoktatási
intézmény, a felnőttképző vagy –
nemzetközi szerződés alapján – belföldön működő külföldi kulturális intézet – 
ilyen minőségében – teljesít.”

A
felnőttképzési törvény 2020. január 1-jétől hatályos módosulására tekintettel 
az
alábbiak minősülnek egyéb oktatás vagy képzés (a továbbiakban mint egyéb
oktatás) keretében nyújtott szolgáltatásnak:

a) a szakképzésről szóló törvény alapján
szervezett szakmai oktatás és szakmai képzés, továbbá az ehhez kapcsolódóan
szervezett szakmai vizsga és képesítő vizsga,

b) a felnőttképzési törvényben meghatározott

ba) bejelentés
birtokában és jogszabály alapján vagy

bb) engedély birtokában

szervezett oktatás vagy képzés, továbbá az ehhez kapcsolódóan szervezett vizsga,

c) a nyelvi képzés és az államilag,
illetve nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául
szolgáló vizsga, valamint

d) a tanulmányi és
tehetséggondozó verseny szervezése és lebonyolítása.

<ul>

<li>
Felnőttképző által
nyújtott a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó képzés, oktatás
</li>
</ul>

Az
Áfa tv.  – 2020. január 1-jétől hatályos –
módosított előírásai szerint a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó képzés
vagy oktatás keretében nyújtott egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatás – a
nyelvi képzés kivételével – az alábbi feltételek együttes fennállása esetén
tekinthető adómentesnek:

<ul>

<li>a
szolgáltatást nyújtó adóalany
felnőttképzőnek minősül és szolgáltatását e minőségében nyújtja;</li>

<li>felnőttképzési
tevékenységét bejelentette vagy engedély alapján végzi;</li>

<li>a
nem engedély alapján végzett oktatás, képzés jogszabály alapján szervezett.
</li>
</ul>

Ahogyan
az a fentiekből is látható az adómentesség feltétele egyrészt, hogy a
szolgáltatást nyújtó adóalany a felnőttképzési törvény személyi hatálya alá tartozó
ún. felnőttképzőnek minősüljön. A
módosított felnőttképzési törvény szerint
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>
 felnőttképző az a jogi
személy, (személyes joga szerint) jogképes szervezet, egyéni vállalkozó vagy
gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy, aki/amely felnőttképzési tevékenységet folytat. A törvény a
módosítást követően a felnőttképzés tartalmát meglehetősen széles körűen
határozza meg, így felnőttképzés – a szakképzésről szóló törvény alapján
szervezett szakképzésen túl – valamennyi célirányosan kompetenciakialakításra
és kompetencia-fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló oktatás és
képzés.
<link anchor="4">
<text>[4]</text>
</link>
 A képzőhely szolgáltatását
csak akkor nyújtja felnőttképzői
minőségében, ha a működése mindenben megfelel a felnőttképzési törvénynek és
a vonatkozó ágazati előírásoknak (ha van ilyen), így a jogszabályok által
előírt kötelezettségek teljesítését az adómentesség alkalmazása során is
hangsúlyosan vizsgálni kell.

Mindez
azt jelenti, hogy az Áfa tv. alkalmazásában azt az adóalanyt lehet
felnőttképzőnek tekinteni, aki a felnőttképzési törvény (valamint az irányadó
ágazati jogszabályok) szerint jogosult
felnőttképzési tevékenység végzésére, és

<ul>

<li>a
felnőttképzési törvény 2020. január 1-jétől hatályos előírásai értelmében a
felnőttképzési tevékenység folytatását a felnőttképzési államigazgatási szerv
felé
<link anchor="5">
<text>[5]</text>
</link>
 bejelentette
<link anchor="6">
<text>[6]</text>
</link>
, illetve </li>

<li>a
képzés megszervezéséhez a szükséges engedéllyel rendelkezik, ha a
felnőttképzési tevékenység engedélyköteles
<link anchor="7">
<text>[7]</text>
</link>
. </li>
</ul>

Ezek
hiányában a képzőhely nem tud felnőttképzői minőségében eljárni, így az általa
egyéb oktatás keretében nyújtott oktatási, képzési szolgáltatásra az
adómentesség nem alkalmazható. A felnőttképzési törvényből fakadó követelmények
teljesülését minden esetben a felnőttképzési törvény szerint kell megítélni.
Amennyiben a felnőttképzési törvény a képzőhelyet a bejelentés és/vagy az
engedély alól mentesíti, az adómentesség megítélése során ezen kötelezettség
teljesülését értelemszerűen nem kell vizsgálni.

A
fentieken túl szükséges megjegyezni, hogy továbbra
is feltétele az adómentességnek, hogy a képzőhely eleget tegyen a jogszabály
által elvárt képesítési feltételeknek. Így amennyiben egy adott oktatási,
képzési tevékenység végzése képesítési feltételhez kötött, az adómentességet az
adóalany csak akkor alkalmazhatja, ha a javára tevékenykedők között legalább
egy olyan természetes személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési
követelményeknek igazolt módon megfelel.
<link anchor="8">
<text>[8]</text>
</link>

<ul>

<ul>

<li>
 Bejelentés
birtokában és jogszabály alapján végzett oktatás
</li>
</ul>
</li>
</ul>

A
felnőttképzési törvény szerinti bejelentés alapján folytatott tevékenység
keretében végzett oktatás vagy képzés esetében az adómentesség Áfa tv-ben meghatározott taxatív feltétele
<link anchor="9">
<text>[9]</text>
</link>
is, hogy a felnőttképző eleget tegyen
a jogszabály által egyébként megkövetelt bejelentési kötelezettségének.

A felnőttképző bejelentését
a felnőttképzési államigazgatási szerv ellenőrzi, és a bejelentés jogszabályi
megfelelőségéről igazolást állít ki a bejelentéstől számított nyolc napon belül.
<link anchor="10">
<text>[10]</text>
</link>

A felnőttképző azokra az ügyletekre alkalmazhatja az adómentességet (tehát
akkor tekinthető úgy, hogy a bejelentés birtokában van), amelyeknél a fizetendő
adó megállapításának időpontjában már rendelkezik a felnőttképzési
államigazgatási szerv által kiállított igazolással.

Az
adómentesség feltétele továbbá, hogy a
bejelentés birtokában végzett oktatás, képzés jogszabály alapján történjen.
Az oktatás, képzés jogszabály alapján szervezett, ha magát az oktatást, képzést
jogszabály határozza meg. Ennek nem feltétele ugyanakkor, hogy a jogszabály az
oktatás, képzés szabályait teljes körűen meghatározza, csupán az, hogy az
oktatást, képzést magát definiálja. Természetesen, ha a jogszabály az
oktatásra, képzésre további feltételt is meghatároz (így pl. az annak
megszervezésére jogosultat), az áfamentesség ezen feltételek fennállása esetén
vehető igénybe jogszerűen. Így az adómentesség csak akkor alkalmazható, ha az
adóalany a bejelentés köteles és jogszabály alapján szervezett képzés során nem
csak a felnőttképzési törvény előírásait, hanem az adott képzésre irányadó
ágazati szabályokat
<link anchor="11">
<text>[11]</text>
</link>
 is maradéktalanul
betartja.

Mindezekre
tekintettel a felnőttképzés keretében egyéb oktatásnak minősülő oktatási,
képzési szolgáltatást nyújtó adóalanyoknak érdemes kiemelt figyelmet fordítani
a jogszabályoknak megfelelő működésre, különösen a felnőttképzési törvény által
előírt bejelentési kötelezettségre. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra is,
hogy azon egyéb jogszabály alapján szervezett képzések tekintetében, amelyek az
alábbiakban kifejtett szabályozási átmenet értelmében az Áfa tv. 2019.
augusztus 31-én hatályos szabályai szerint ítélendők meg, a „jogszabály alapján
szervezett” fordulat tartalmát szűkebben kell értelmezni, így ezek a képzések
akkor minősülnek jogszabály alapján szervezettnek, ha a vonatkozó jogszabály a
képzés kereteit (például kötelező óraszámot, képzési programot, oktatókra
irányadó előírásokat) is meghatározza.
<link anchor="12">
<text>[12]</text>
</link>

<ul>

<ul>

<li>
 Szabályozási
átmenet – a 2020. január 1-je és augusztus 31-e közötti időszak
</li>
</ul>
</li>
</ul>

A
felnőttképzési törvény 2020. január 1-jétől hatályos előírása szerinti
felnőttképzési tevékenység 2020. szeptember 1-jétől folytatható, bejelentés és
engedély megadása iránti kérelem pedig leghamarabb 2020. július 1-jétől
nyújtható be.
<link anchor="13">
<text>[13]</text>
</link>

Ugyanakkor a hatályos törvényszöveg alapján az adómentesség alkalmazásához
támasztott feltételeket (így többek között a felnőttképzési tevékenység bejelentését)
az Áfa tv. átmeneti rendelkezései
<link anchor="14">
<text>[14]</text>
</link>
 a szabályozási átmenet
<link anchor="15">
<text>[15]</text>
</link>
 idejére feloldják.

Az
átmeneti rendelkezés értelmében a
felnőttképzési törvény 2020. január 1-jét megelőzően hatályos törvényszövege (a
továbbiakban röviden: régi felnőttképzési törvény) szerinti felnőttképzési
tevékenységhez kapcsolódó adómentességet az Áfa tv.85. § (2) bekezdés a) és b)
pontjának 2019. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerint kell megítélni.

Így
továbbra is adómentesek maradnak

<ul>

<li> a régi felnőttképzési törvény alapján engedélyezett
és szervezett (továbbfolytatott) képzések, melyek szervezésére a képzőhely
2022. december 31.-ig jogosult;</li>

<li>a
2020. január 1-jét megelőzően indult, egyéb jogszabály alapján szervezett
(továbbfolytatott) oktatások, képzések, továbbképzések, vizsgára való
felkészítések és vizsgáztatások, melyek 2020. január 1-jét követően is a 2019.
december 31-én hatályos rendelkezések alapján befejezhetőek,</li>

<li>valamint
a 2020. december 31-éig indítható OKJ-s képzések</li>
</ul>

feltéve,
hogy az adómentesség feltételei egyébként fennállnak.

Ha
az adózó az ún. felkészülési időszak alatt –
tehát 2020. január 1. és 2020. augusztus 31. között – kezd olyan képzési
tevékenységbe, amelynek a régi felnőttképzési törvény alapján nem kellett
engedélyezettnek lennie (egyéb jogszabály alapján szervezett oktatások,
képzések), akkor az ezen tevékenysége során nyújtott egyéb oktatás körébe
tartozó szolgáltatásának adómentességét a felkészülési időszak alatt – az Áfa tv. hivatkozott átmeneti
szabálya értelmében – szintén az Áfa tv. 2019. augusztus 31-én hatályos
rendelkezései szerint kell megítélni.

Fentiek
azt is jelentik, hogy a felnőttképzési törvény módosításaiból következő
követelményeket (hangsúlyosan a bejelentés, engedély meglétét) azon
szolgáltatások tekintetében kell vizsgálni, amelyek már a 2020. január 1-jével
hatályba lépett új felnőttképzési rendszer szerint folytatott felnőttképzési
tevékenységhez kapcsolódnak, a felkészülési időszakot követően ideértve azokat 
a
2020. január 1-je után indult egyéb jogszabály alapján szervezett képzéseket is,
amelyek 2020. január 1-jétől tartoznak a felnőttképzési törvény hatálya alá. E
képzések a felkészülési időszakot követően a felnőttképzési törvény szerint
folytathatók, így 2020. szeptember 1-jétől adómentességük feltétele, hogy a
felnőttképző tevékenységét bejelentés, engedély birtokában végezze.

<ul>

<li>
Nyelvi képzés
</li>
</ul>

A
felnőttképzési szabályozás átszervezésének következtében az Áfa tv. módosítása 
a
nyelvi képzést, mint egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatást, önálló
jogcímként nevesíti.
<link anchor="16">
<text>[16]</text>
</link>
 Bár a nyelvi képzések
esetében nem taxatív feltétele az adómentességnek a képzési tevékenység
bejelentése, azonban az adómentesség alkalmazásához a gyakorlatban mégis szükséges
a bejelentés, figyelemmel arra, hogy az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés i) pontja
szerint az adómentesség feltétele az is, hogy az adóalany az egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatását
felnőttképzőként, ilyen minőségében nyújtsa, azaz az adóalanynak teljesítenie
kell mindazon feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a felnőttképzési
törvény alkalmazásában felnőttképzőnek minősüljön (ide nem értve a nemzetközi
szerződés alapján belföldön működő külföldi kulturális intézetet). Ez többek
között magában foglalja a felnőttképzési tevékenység bejelentésére vonatkozó
kötelezettség teljesítését is, így végső soron az adómentesség feltételévé
válik, hogy a nyelvi képzést nyújtó képzőhely a szükséges bejelentést megtegye.

A
nyelvi képzés pontos tartalmát a törvény nem definiálja, nyelvi képzésnek tekintendő (és ezáltal adómentes körbe tartozik)
valamennyi nyelvi kompetenciát fejlesztő oktatás, képzés. Így ide tartozik – a
teljesség igénye nélkül – a különböző
idegennyelvi képzéseken túl a jelnyelv oktatás, a logopédiai készségfejlesztés,
vagy akár a magyar, mint idegen nyelv oktatása is.

A
nyelvi képzés az Áfa tv. 2019. augusztus 31-én hatályos rendelkezései alapján
akkor lehetett adómentes, ha a régi
felnőttképzési törvény alapján engedélyezett és szervezett képzés volt. Az
ilyen nyelvi képzés az Áfa tv. 335. §-a alapján továbbra is adómentességet élvez
mindaddig, amíg a felnőttképzési törvény alapján annak – a régi felnőttképzési
törvény szerinti engedély alapján való – végzése jogszerűnek minősül.

A
régi felnőttképzési törvény alapján
engedélyezettnek és szervezettnek nem minősülő nyelvi képzés akkor lehet
adómentes, ha a képzőhely a nyelvi képzést a felnőttképzésről szóló törvény
2020. január 1-jétől hatályos előírásai szerinti felnőttképzőként, felnőttképzői
minőségében nyújtja. A szabályozási átmenet miatt erre leghamarabb a
felnőttképzési törvény szerinti tevékenység bejelentési kötelezettség
teljesítése esetén, a 2020. augusztus 31-ét követően teljesített nyelvi képzés
vonatkozásában van lehetőség. Ez egyben azt is jelenti, hogy azon nyelvi
képzések, amelyek nem tartoztak a régi felnőttképzési törvény alá, vagyis 2020.
január 1-jét megelőzően is adókötelesek voltak, 2020. augusztus 31-éig is
adókötelesek maradnak.

A
jelenleg adóköteles nyelvoktatást végző adóalanyoknak tehát érdemes kiemelt
figyelmet fordítani arra, hogy a felnőttképzési törvény szerinti bejelentési
kötelezettségüket időben teljesítsék, ugyanis a nyelvi képzésekre vonatkozó
adómentesség csak a tevékenység bejelentése esetén alkalmazható.

Bizonylatolás

Fontos változás,
hogy 2020. július 1-jétől az adómentesnek minősülő egyéb oktatási
tevékenységekre is kiterjesztésre került a nyugta- és a számlaadási
kötelezettség, a továbbiakban tehát nem lesz elegendő ezen ügyletekről az egyéb
számviteli bizonylat kibocsátása.
<link anchor="17">
<text>[17]</text>
</link>

[Pénzügyminisztérium
Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/12644-1/2020 – Nemzeti Adó- és
Vámhivatal Központi Irányítás 6117127402/2020.]

<a name="1"></a>[1] A szakképzésről
szóló 2019. évi LXXX. törvény.

<a name="2"></a>[2] A felnőttképzésről
szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: felnőttképzési törvény).

<a name="3"></a>[3] A felnőttképzési
törvény 1. § (1) bekezdés a) pontja.

<a name="4"></a>[4] A felnőttképzési
törvény. 1.§ (1) bekezdés ab) alpontja.

<a name="5"></a>[5]
A felnőttképzési
törvény. 1.§ (2) bekezdése: „Jogszabály
alapján szervezett oktatás és képzés felnőttképző által történő megszervezésére
e törvényt a jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
Jogszabály a 2/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget nem
zárhatja ki és a 15. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség
tartalmát nem szűkítheti.”

<a name="6"></a>[6] A felnőttképzési
törvény 2/A.§ (1) bekezdés és (4) bekezdése.

<a name="7"></a>[7] A felnőttképzési
törvény. 2/A. § (2) bekezdése: "Ha a
felnőttképző

<a name="8"></a>[8] Áfa tv. 85. § (3)
bekezdés b) pontja.

<a name="9"></a>[9] Áfa tv. 85. § (2)
bekezdés b) pont bb) alpontja.

<a name="10"></a>[10]
A
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
2009. évi LXXVI. törvény 23. § (1) bekezdése.

<a name="11"></a>[11] A képzés részletes
szabályait tipikusan valamilyen alsóbb rendű jogszabály (kormányrendelet,
miniszteri rendelet) állapítja meg.

<a name="12"></a>[12] E tekintetben lásd.
2013/27. adózási kérdés.

<a name="13"></a>[13]
Felnőttképzési
törvény. 30. § (1) bekezdése.

<a name="14"></a>[14]
Áfa
tv.335. §-a.

<a name="15"></a>[15] Felnőttképzési
törvény. 30. § (1)-(3) bekezdései.

<a name="16"></a>[16] Áfa tv. 85. § (2)
bekezdés c) pontja.

<a name="17"></a>[17] Áfa tv. 165. § (1)
bekezdés a) pontja, (5) bekezdése és a 166. § (1) bekezdése alapján.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>egyéb-oktatás</item>
<item>felnőttképzés</item>
<item>nyelvi-képzés</item>
<item>áfamentesség</item>
<item>bizonylatolás</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_7__Adozasi_kerde20200708.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="5420937">
<title>A számlaadat-szolgáltatás 2020. július 1-jétől alkalmazandó szabályai</title>
<url>nav/ado/afa/A_szamlaadat_szolgalt20200701.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1593605400000">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>1</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>10</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1751579940000">
<year>2025</year>
<month>7</month>
<day>3</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1593605740836">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>1</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>15</minute>
<sec>40</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A számlaadat-szolgáltatás 2020. július
1-jétől alkalmazandó szabályai 
 
befogadói oldalon

Az általános forgalmi adóról
szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) Összesítő jelentésre
vonatkozó szabályokat tartalmazó 10. számú mellékletének szabályai 2020. július
1-jével megváltoznak, megszűnik a 100 000 forintos adóértékhatár. A
befogadott számlákról, számlával egy tekintet alá eső okiratokról továbbra is
az áfabevallás M lapjain szolgáltatandó adat, az alábbiak figyelembe vételével.

Milyen
bizonylatról kell adatot szolgáltatni?

Az áfabevallás M lapján adat
szolgáltatandó

<ul>

<li>az
olyan termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról valamint az előzőek
ellenértékébe beszámító előlegről befogadott számláról, ami alapján az adóalany
adólevonási jogot gyakorol, függetlenül az áthárított adó összegének (és az
abból levont adó összegének) nagyságától,
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>

</li>

<li>az
adólevonás alapjául szolgáló számlát módosító, érvénytelenítő számlával egy
tekintet alá okiratról, ha a módosításnak áfabevallásban elszámolandó,
összegszerű hatása van.
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>

</li>
</ul>

Mivel az adatszolgáltatási
kötelezettség továbbra is az adólevonás alapjául szolgáló számláról teljesítendő,
az 1. pont szerinti bizonylatok körébe csak olyan számlák tartoznak, amelyeken
áthárított adó szerepel. Így továbbra sem kell adatot szolgáltatni például a
fordított adózás alá tartozó és az adómentes ügyletről befogadott számlákról. 
A
100 000 forint áthárított adóban meghatározott értékhatár megszűnése miatt
ugyanakkor 2020. július 1-jétől minden olyan áthárított adót tartalmazó
számláról adatot kell szolgáltatni, ami alapján az adóalany adólevonási jogot
gyakorol.

A módosító számláról csak akkor
szolgáltatandó adat, ha a módosítás eredményeként változik az adólevonás
alapjául szolgáló számlában áthárított áfa összege, és ezért a módosító számla
alapján az áfabevallásban a fizetendő vagy levonható adó összegét növelő tételt
kell elszámolni.
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>

Az adólevonási jog alapjául
szolgáló számlát érvénytelenítő számláról mindig adatot kell szolgáltatni,
mivel az értelemszerűen csökkenti a levonható adó összegét, így annak alapján
az áfabevallásban fizetendő adót növelő tétel számolandó el. Ha a
számlakibocsátó a számla módosítását egy sztornó számla és egy „új” számla kibocsátásával
végzi, a sztornó számla és az „új” számla is az eredeti számla módosítására
szolgál, így azokra a módosításra, módosító számlára vonatkozó szabályok
alkalmazandóak.

Melyik
áfabevallásban kell a számláról adatot szolgáltatni?

Az adólevonás alapjául szolgáló számláról
változatlanul azon adómegállapítási időszakra vonatkozó áfabevallás M lapján
szolgáltatandó adat, amelyikben az adóalany az adott számla alapján adólevonási
jogot gyakorol.
<link anchor="4">
<text>[4]</text>
</link>

Így például abban az esetben, ha az adóalany egy 2019. januárjában teljesített
ügyletről, 2019. decemberében kibocsátott, 50 000 forint áthárított adót
tartalmazó számla alapján érvényesít adólevonási jogot a 2020. augusztusi
adómegállapítási időszakra vonatkozó áfabevallásában, akkor ennek a számlának
az adatait szerepeltetnie kell ezen áfabevallása M lapján.

A pénzforgalmi elszámolás (Áfa
tv. XIII/A. fejezete szerinti különös adózási mód) alá eső ügylet tekintetében
az általánostól eltérő rendelkezés alapján állapítandó meg az adólevonási jog
keletkezésének az időpontja. E különös rendelkezésből fakadóan elfordulhat
(például az ellenérték több részletben való megfizetése esetén), hogy a pénzforgalmi
elszámolást választó adóalany által kibocsátott számla alapján a számlabefogadó
adóalany a számlán áthárított adót csak több részletben, több adómegállapítási
időszakban vonhatja le. Az Áfa tv. ezért az ilyen számláról teljesítendő
adatszolgáltatással  kapcsolatban –
továbbra is – rögzíti, hogy a bizonylatról csak egyszer kell adatot
szolgáltatni, még pedig azon adómegállapítási időszakra vonatkozó bevallásban,
amelyikben az adóalany a számla alapján először érvényesít adólevonási jogot.
<link anchor="5">
<text>[5]</text>
</link>

Melyik
bevallásban kell adatot szolgáltatni a számlával egy tekintet alá eső
okiratról?

A számlával egy tekintet alá eső
okiratról változatlanul azon adómegállapítási időszakra vonatkozó áfabevallás 
M
lapján kell adatot szolgáltatni, amelyik bevallásban az adóalany a módosítás,
érvénytelenítés hatását figyelembe veszi.
<link anchor="6">
<text>[6]</text>
</link>
(Az eredeti számlán alapuló adólevonást követően az Áfa tv. 153/C. §-a alapján
meghatározott adóelszámolási időszakban.)

Ha az adóalany az eredeti számla
alapján nem gyakorol levonási jogot, mert a bevallás benyújtásáig már a
rendelkezésére áll az eredeti számlát érvénytelenítő számla is, akkor az M
lapon nem kell adatot szolgáltatnia se az eredeti, se az érvénytelenítő
számláról. Ha az adóalany az adólevonás alapjául szolgáló számlát és annak
módosítását ugyanazon adómegállapítási időszak áfabevallásában veszi
figyelembe, akkor annak M lapján az eredeti számláról és a módosító számláról
is adatot kell szolgáltatnia.

Pénzforgalmi elszámolás (Áfa tv.
XIII/A. fejezete szerinti különös adózási mód) alá eső ügyletről kibocsátott
számlát módosító, érvénytelenítő számlával egy tekintet alá eső okiratról továbbra
is csak egyszer kell adatot szolgáltatni, még pedig azon adómegállapítási
időszakra vonatkozó áfabevallás M lapján, amelyik bevallásban a számlával egy
tekintet alá eső okiratot befogadó adóalany a módosítás, érvénytelenítés
hatását először veszi figyelembe.
<link anchor="7">
<text>[7]</text>
</link>

A
számla milyen adatait kell szerepeltetni az M lapon?

Az adólevonás alapjául szolgáló számla
esetében továbbra is az alábbi adatokat kell szerepeltetni az
adatszolgáltatásban:

<ul>

<li>a terméket értékesítő, szolgáltatást
nyújtó adózó (áfa- vagy evaalany) adószámának – csoportos adóalany esetén
csoportazonosító számának – első nyolc számjegyét,</li>

<li>a számlában feltüntetett áfaalapot,
</li>

<li>a számlában feltüntetett
áfaösszeget,
</li>

<li>a számla sorszámát,</li>

<li>ha a számlában szerepel teljesítési
időpont, akkor azt, </li>

<li>ha a számlán nem szerepel teljesítési
időpont, akkor a számlán szereplő számlakibocsátási időpontot.
<link anchor="8">
<text>[8]</text>
</link>

</li>
</ul>

Ha az adóalany az áfabevallásban
végszámla alapján érvényesít
adólevonási jogot, akkor a 2020. július 1-jétől hatályos szabályok szerint az
előző adatok feltüntetésén kívül, további adatokat is szerepeltetnie kell az
adatszolgáltatásban. Végszámla alatt itt olyan, a teljesítésről kibocsátott
számlát értünk, amiben az annak ellenértékébe beszámító (Áfa tv. 59. §-a
szerinti) előleg elszámolása is megtörténik. Végszámla esetén adatot kell
szolgáltatni az előleg figyelembe vételével adódó áfaalap, áfaösszeg
különbözetről is.

Így
abban az esetben például, ha az értékesített termék adóalapja 200 000
forint, adója 54 000 forint, és előlegként 127 000 forint megfizetése
történt, akkor a végszámla alapján adatot kell szolgáltatni a 200 000
forint adóalapról, az 54 000 forint adóról és a 100 000 forint
adóalap különbözetről, valamint a 27 000 forint adó különbözetről is.

Módosítás,
érvénytelenítés esetén milyen adatok szerepeltetendőek az M lapon?

Azon adómegállapítási időszakról
benyújtott áfabevallásban, amelyben az adóalany az adólevonás alapjául szolgáló
számla módosításának, érvénytelenítésének hatását figyelembe veszi, az M lapon 
továbbra
is szerepeltetnie kell:

<ul>

<li>
a módosított, érvénytelenített (eredeti) számla alábbi adatait:</li>

<li>a terméket értékesítő, szolgáltatást
nyújtó adózó (áfa- vagy evaalany) adószámának – csoportos adóalany esetén
csoportazonosító számának – első nyolc számjegyét,</li>

<li>a számlában feltüntetett áfaalapot, </li>

<li>a számlában feltüntetett áfaösszeget,
</li>

<li>a számla sorszámát,</li>

<li>ha a számlában szerepel, akkor a teljesítési
időpontot, 
</li>

<li>ha a számlán nem szerepel teljesítési
időpont, akkor a számlán feltüntetett számlakibocsátási időpontot és
</li>

<li>
a
módosító, érvénytelenítő okirat sorszámát és az adóalap, áthárított adó
összegének a módosításból, érvénytelenítésből eredő változását.
<link anchor="9">
<text>[9]</text>
</link>

</li>
</ul>

Ha egy eredeti számlához több módosítás tartozik, akár a
korábbi bevallási időszakokban, akár a tárgyidőszaki adómegállapítási
időszakban, akkor a teljes számlasorozatot meg kell adni, vagyis az eredeti
számla és az aktuális módosító számla/számlák mellett (között) a közbülső
módosító számlákat is fel kell tüntetni. [Ezek megkülönböztetésére szolgálnak
az M lapon az E (eredeti), a K (nem a tárgyidőszakban elszámolt) és KT (a
tárgyidőszakban elszámolt) számlatípust jelölő kódértékek. Azokat a módosító
tételeket, amiket az adóalany a bevallás fősoraiban az adókötelezettség
megállapításánál a tárgyidőszakban számol el, KT kóddal kell jelölni.]

A módosítás, érvénytelenítés esetére meghatározott
adatszolgáltatási szabályok alkalmazásakor nem azt kell figyelembe venni, hogy
az adólevonási jog alapjául szolgáló számláról kellett-e adatot szolgáltatni (a
június 30-ig hatályos előírások alapján), hanem azt, hogy a módosítás,
érvénytelenítés hatásának elszámolása melyik adómegállapítási időszak
bevallásában valósul meg. Így például abban az esetben, ha az adóalany a 2020.
II. negyedévére vonatkozóan 50 000 forint áthárított adót tartalmazó
számla alapján vont le adót, és ennek a számlának a módosítását a 2020. III.
negyedévére vonatkozó áfabevallásában számolja el, akkor az utóbbi bevallása M
lapján adatot kell szolgáltatnia, függetlenül attól, hogy az eredeti számláról
a 100.000 Ft-os értékhatár el nem érése okán nem kellett.

Mikortól
alkalmazandóak először a 2020. július 1-jétől hatályos rendelkezések?

Az Áfa tv. átmeneti rendelkezése
értelmében (338. §) a befogadott számlákról, az áfabevallás M lapján
teljesítendő adatszolgáltatásra még a 2020. június 30-án hatályos rendelkezések
alkalmazandóak azon számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetén, amely
alapján az adóalany 2020. június 30. napját magában foglaló adómegállapítási
időszakban gyakorol levonási jogot, veszi figyelembe a módosítás vagy
érvénytelenítés hatását.

Az átmeneti rendelkezésből
következően tehát a 2020. július 1-jétől hatályos szabály

<ul>

<li>azokra a számlákra alkalmazandó először,
amelyek alapján a havi bevalló adóalany a 2020. július havi, a negyedéves
bevalló adóalany a 2020. III. negyedévi, éves bevalló a 2021. évi
adómegállapítási időszakról benyújtott áfabevallásában érvényesít adólevonási
jogot, és </li>

<li>azokra a módosításokra,
érvénytelenítésekre alkalmazandó először, amelyeknek a hatását az előzőek
szerinti bevallásában veszi fegyelembe.</li>
</ul>

[Pénzügyminisztérium PM/12861-1/2020.
– Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás 2475546404/2020.]

<a name="1"></a>[1] Áfa tv.
10. számú melléklet 9. pontja

<a name="2"></a>[2] Áfa tv.
10. számú melléklet 10. pontja.

<a name="3"></a>[3] Áfa tv.
153/C. §

<a name="4"></a>[4] Áfa tv.
10. számú melléklet 9. pontja.

<a name="5"></a>[5] Áfa tv.
10. számú melléklet 13. pontja.

<a name="6"></a>[6] Áfa tv.
10. számú melléklet 10. pontja.

<a name="7"></a>[7] Áfa tv.
10. számú melléklet 13. pontja.

<a name="8"></a>[8] Áfa tv.
10. számú melléklet 9. pontja.

<a name="9"></a>[9] Áfa tv.
10. számú melléklet 10. pontja.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>M-lap</item>
<item>adólevonás</item>
<item>befogadott-számla</item>
<item>adatszolgáltatás-bevallásban</item>
<item>áfabevallás</item>
<item>adatszolgáltatás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5420777" referenceid="5420777">
<title>A turizmusfejlesztési hozzájárulásban év végéig érvényes a könnyítés</title>
<url>nav/ado/afa/A_turizmusfejlesztesi20200629.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1593440880000">
<year>2020</year>
<month>6</month>
<day>29</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>28</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1751407140000">
<year>2025</year>
<month>7</month>
<day>1</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1593498823799">
<year>2020</year>
<month>6</month>
<day>30</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>33</minute>
<sec>43</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A turizmusfejlesztési hozzájárulásra vonatkozó veszélyhelyzeti adózási könnyítést 
a jogalkotó 2020. december 31-ig meghosszabbította.
<link anchor="_ftn1">
<text>
[1]
</text>
</link>
 A turizmusfejlesztési hozzájárulást az év végéig tartó időszakra nem kell megállapítani, 
bevallani és megfizetni.

A turizmusfejlesztési hozzájárulást különböző gyakorisággal bevallók kötelezettségei 
a változás miatt a következőképpen alakulnak.

A bevallást nem kell benyújtani

<ul>

<li>a 2020. március 1-jétől 2020. december 31-ig terjedő időszakra.</li>
</ul>

A havi bevallóknak

<ul>

<li>a 2020. február 20-áig és március 20-áig benyújtott bevallásban a 2020. január 
1. és 2020. február 29. közötti időszakokra kellett megállapítaniuk, bevallaniuk 
és megfizetniük a turizmusfejlesztési hozzájárulást,</li>

<li>a 2020. március 1-től 2020. december 31-ig keletkezett kötelezettségről nem kell 
bevallást benyújtaniuk.</li>
</ul>

A negyedéves bevallóknak

<ul>

<li>a 2020. április 20-áig benyújtott bevallásban a 2020. január 1. és 2020. február 
29. közötti időszakra kellett turizmusfejlesztési hozzájárulást megállapítaniuk, 
bevallaniuk és megfizetniük, </li>

<li>2020 II., III. és IV. negyedévére nem kell bevallást benyújtaniuk.</li>
</ul>

Az éves bevallóknak

<ul>

<li>a 2021. február 25-éig benyújtandó bevallásban a 2020. január 1. és 2020. február 
29. közötti időszakra kell megállapítaniuk, bevallaniuk és megfizetniük a turizmusfejlesztési 
hozzájárulást.</li>
</ul>

Tehát, ha a bevallási időszak

<ul>

<li>teljes egészében egybeesik a mentességgel érintett időszakkal, a bevallást nem 
kell benyújtani,</li>

<li>egy része egybeesik a mentességgel érintett időszakkal, a bevallási időszak megjelölése 
a nyomtatványon változatlan marad, ám a hozzájárulás alapjának meghatározásakor 
a mentesített időszakot figyelembe kell venni.</li>
</ul>

<a name="_ftn1"></a>[1] A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi 
készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 35. §.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>turizmusfejlesztési,</item>
<item>hozzájárulás,</item>
<item>könnyítés,</item>
<item>szálláshely,</item>
<item>étkezőhelyi,</item>
<item>vendéglátás</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/egyebkot/A_turizmusfejlesztesi20200629.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="5420505" referenceid="5420505">
<title>2020/5. Adózási kérdés - Díjmentes parkoláshoz kapcsolódó áfa fizetési kötelezettség a veszélyhelyzet időszakában és azt követően</title>
<url>nav/ado/afa/2020_5__Adozasi_kerde20200625.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1593094080000">
<year>2020</year>
<month>6</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>8</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1751061540000">
<year>2025</year>
<month>6</month>
<day>27</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1593095680268">
<year>2020</year>
<month>6</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>34</minute>
<sec>40</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
[87/2020. Korm. rendelet, Stabtv. 28/A. §, Áfa tv. 14. §]

A várakozási díj megfizetésének a veszélyhelyzet során alkalmazandó eltérő szabályairól 
szóló 87/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) rendelkezései 
értelmében a koronavírus okozta veszélyhelyzet megszűnéséig Budapesten lényegében 
felfüggesztésre került a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában 
álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek, 
valamint az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom 
elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek várakozási célú 
használatáért teljesítendő díjfizetési kötelezettség. Ezáltal a kormányrendelet 
hatálya alá tartozó területek használatával járó parkolási szolgáltatás ellenérték 
nélkülivé vált, amely kihatással van az e szolgáltatást nyújtó adóalanyok általános 
forgalmi adó fizetési kötelezettségére.

1. Díjmentes parkolási szolgáltatás és a kapcsolódó beszerzések kezelése a veszélyhelyzet 
időtartama alatt

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: 
Áfa tv.) 14. § (2) bekezdése értelmében ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás, 
ha az adóalany saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy 
általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, 
feltéve, hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben 
adólevonási jog illette meg.

Abban az esetben tehát, ha az adóalanyt az általa teljesített szolgáltatás adóköteles 
jellegére tekintettel levonási jog illette meg, azonban a szolgáltatást végül 
saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától 
idegen célok elérésére ingyenesen nyújtja, úgy a szolgáltatással összefüggésben 
– annak ingyenessége ellenére – adófizetési kötelezettsége keletkezik.

Az ingyenes parkolási szolgáltatás utáni általános forgalmi adó fizetési kötelezettség 
keletkezését a veszélyhelyzet időtartalma alatt nem önmagában az Áfa tv. fent 
idézett jogszabályhelye alapján kell megítélni, hanem figyelembe kell venni a 
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: 
Stabtv.) 28/A. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat. Eszerint nem keletkezik 
fizetési kötelezettség a katasztrófaveszély és veszélyhelyzet esetén, annak időtartama 
alatt, ellenszolgáltatás nélkül, a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, 
mérséklése céljából végzett tevékenységet vagy a katasztrófahelyzetben lévők számára 
nyújtott szolgáltatás, termékátadás után, feltéve, ha azt a fizetési kötelezettséggel 
érintett, vállalkozási tevékenységet végző jogalany a tevékenységvégzés napjától 
számított 60 napon belül, a nyújtott szolgáltatás és átadott termék megnevezésével, 
mennyiségének megjelölésével a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyben illetékes 
adóhatósághoz bejelenti.

Emellett a Stabtv. 28/A. § (1) bekezdése kimondja, hogy a fizetési kötelezettség 
vállalkozási tevékenységet végző jogalanya által az előbbiek szerinti tevékenységet 
a fizetési kötelezettségről szóló jogszabály alkalmazásában olyan tevékenységvégzésnek 
kell tekinteni, mint amit a jogalany a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében 
fejtett ki.

E rendelkezések az Áfa tv 14. §-ával összhangban oly módon értelmezendők, hogy 
abban az esetben, ha a veszélyhelyzet időtartama alatt, a veszélyhelyzet következményeinek 
elhárítása, mérséklése céljából megvalósuló ingyenes szolgáltatásnyújtás tekintetében 
adófizetési kötelezettség keletkezik, az azzal összefüggésben felmerülő adófizetési 
kötelezettséget nem kell teljesíteni, feltéve, hogy az ügyletet teljesítő adóalany 
a fentieknek megfelelően bejelentést tesz az adóhatóság felé. A kormányrendelet 
alapján ellenérték nélkül nyújtott parkolási szolgáltatást illetően teljesülnek 
az imént említett feltételek, vagyis az ilyen szolgáltatást nyújtóknak a veszélyhelyzet 
időtartama alatt teljesített parkolási szolgáltatás utáni az általános forgalmi 
adót nem kell megfizetniük.

A bejelentés megtételére az állami adóhatóság nem rendszeresített formanyomtatványt, 
az kötetlen formában – postai úton vagy E-papír formájában – a Stabtv-re való 
hivatkozással benyújtható. Az adózó által tett bejelentésnek tartalmilag meg kell 
felelnie a Stabtv-ben foglaltaknak, alkalmasnak kell lennie az ingyenes ügylet 
adózásbeli következményének nyomon követésére. A díjmentes parkolási szolgáltatás 
illetően ez azt jelenti, hogy az adóalanyoknak a bejelentésben azt szükséges jelezniük, 
hogy a térítésmentes szolgáltatás nyújtására a kormányrendelet alapján került 
sor. A 60 napos határidő az ingyenes ügylet teljesítésének napján kezdődik.A Stabtv. 
28/A. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével kell eljárni 
a veszélyhelyzet ideje alatt az eleve térítésmentes szolgáltatás érdekében megvalósított 
beszerzések, igénybe vett szolgáltatások esetében is, azaz közvetlenül a térítésmentes 
parkolási szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódó beszerzéseket illetően. Mindez 
azt jelenti, hogy azon túlmenően, hogy a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, 
mérséklése céljából megvalósuló ingyenes parkolási szolgáltatásnyújtás után nem 
merül fel általános forgalmi adó fizetési kötelezettség, a szolgáltatáshoz kapcsolódó 
beszerzésekre jutó általános forgalmi adó levonható, feltéve, hogy a szolgáltatás 
ellenértékes ügyletként, az Áfa tv. rendelkezései alapján egyébként adóköteles 
lenne. Ennek oka, hogy a Stabtv. hivatkozott előírása a veszélyhelyzettel kapcsolatos 
ingyenes termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat vállalkozási, gazdasági 
tevékenységi körbe vonja, ezáltal azokat úgy kell tekinteni, mintha azok ellenérték 
fejében valósultak volna meg. Ennélfogva, ha az adott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás 
– ami ellenérték fejében megvalósuló ügyletnek minősül – adóköteles, akkor a beszerzés 
adótartalma az Áfa tv. 120. §-a alapján levonásba helyezhető.

2. A veszélyhelyzet megszűnését követően biztosított díjmentes parkolási szolgáltatás 
és a beszerzésekre jutó áfa kezelése

A parkolási szolgáltatást nyújtók a kapcsolódó, ezen időszak alatti beszerzéseikre 
jutó áfát jogosultak az Áfa tv. 120. §-a alapján levonásba helyezni, lévén, hogy 
e beszerzések alapvetően az általuk főszabály szerint folytatott adóköteles gazdasági 
tevékenység keretében történő hasznosítást szolgálják, illetve azok az egyébként 
végzett adóköteles gazdasági tevékenységhez kapcsolódó általános költségeknek 
minősülnek.

A veszélyhelyzet megszűnését követően – a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő 
átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 
69. § (1) bekezdése alapján – átmenetileg továbbra is térítésmentesen biztosított 
parkolási szolgáltatás áfa megítélése tekintetében az e szolgáltatást nyújtónak 
az Áfa tv. 14. § (2) bekezdése alapján azonban nem keletkezik általános forgalmi 
adó fizetési kötelezettsége, tekintettel arra, hogy a hivatkozott bekezdés „vállalkozásidegen 
célból” nyújtottság kritériuma nem áll fenn esetükben, hiszen a szolgáltatás nyújtók 
célja a szolgáltatás folyamatos biztosításának fenntartásával a díjmentes időszakban 
is alapvetően az, hogy ennek megszűntét követően tevékenységüket ellenérték fejében 
végezhessék.

[NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály ÜTF-2048/2020, Pénzügyminisztérium 
Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/11559/2020] 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>díjmentes</item>
<item>parkolás</item>
<item>veszélyhelyzet</item>
<item>áfa</item>
<item>levonás</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_5__Adozasi_kerde20200625.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="5420417">
<title>Hogyan tudnak számlát adni és arról adatot szolgáltatni az adóhatóság felé a színházak?</title>
<url>nav/ado/afa/Hogyan_tudnak_szamlat20200624.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1592986140000">
<year>2020</year>
<month>6</month>
<day>24</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>9</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1750888740000">
<year>2025</year>
<month>6</month>
<day>25</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1592986467821">
<year>2020</year>
<month>6</month>
<day>24</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>14</minute>
<sec>27</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Kérdés:

Hogyan tudnak számlát adni és arról adatot szolgáltatni az adóhatóság
felé a színházak?

Válasz:

Számlaadás

A színházaknak két esetben kell
számlát kibocsátaniuk:

<ul>

<li>ha szolgáltatásukat adóalany, vagy nem adóalany,
de jogi személy veszi igénybe,</li>

<li>illetve, ha a szolgáltatásukat igénybe vevő magánszemély
számlát kér.</li>
</ul>

A színházak számlakibocsátási
kötelezettségüknek számlázó programmal vagy kézi számlatömb használatával tudnak
eleget tenni.

Fontos változás, hogy 2020.
július 1-jétől a szolgáltatást igénybe vevő belföldi adóalany adószámának első
8 számjegyét fel kell tüntetni a számlán!

Adatszolgáltatás

2020. július 1-jétől a
színházaknak is adatot kell szolgáltatniuk a NAV-hoz minden olyan számláról,
amit egy másik belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak, belföldön
teljesített ügyletről bocsátottak ki, függetlenül annak áthárított
áfatartalmától. A számlaadat-szolgáltatást az Online Számla rendszerben (<a href="https://onlineszamla.nav.gov.hu" title="">https://onlineszamla.nav.gov.hu</a>) 
kell teljesíteni.

A számlázó programnak alkalmasnak kell lennie az új
szabályok szerinti adatszolgáltatásra. A piacon számos olyan szoftver elérhető,
ami képes a megfelelő adatszolgáltatásra. Ilyen a NAV ingyenes Online Számlázó
programja is, ami már mobilapplikációként is elérhető.

Kézi számlánál az adatokat az Online Számla rendszerben kézzel
kell rögzíteni, a számla kibocsátását követő négy naptári napon belül. Ha a
számlában az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja az 500 000
forintot, akkor ezt a számlakibocsátást követő naptári napon kell megtenni.

Egy taxis hogyan tud számlát adni és arról adatot szolgáltatni a NAV
felé?

Válasz:

Számlaadás

Egy taxisnak két esetben kell
számlát kibocsátania:

<ul>

<li>ha szolgáltatását adóalany, vagy nem adóalany,
de jogi személy veszi igénybe,</li>

<li>illetve, ha az utasa – magánszemélyként – számlát
kér. </li>
</ul>

A taxisok (TEÁOR’08 49.32
szerinti taxis személyszállítási tevékenységet végzők) online pénztárgép
használatára kötelezettek. Az általuk használt hordozható pénztárgépek azonban
csak nyugtát tudnak kibocsátani, számla kiállítására nem alkalmasak. A taxisok
tehát számlakibocsátási kötelezettségüknek vagy számlázó programmal, vagy kézi
számlatömb használatával tudnak eleget tenni. (A számlával bizonylatolt ügylet
ellenértékéről az online pénztárgéppel ne állítsanak ki nyugtát!)

Fontos változás, hogy 2020.
július 1-jétől a számlán a szolgáltatást igénybe vevő belföldi adóalany
adószámának első 8 számjegyét fel kell tüntetni!

Adatszolgáltatás

2020. július 1-jétől a
taxisoknak is adatot kell szolgáltatni a NAV-hoz minden olyan számláról, amit
egy másik belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak, belföldön teljesített
ügyletről bocsátottak ki, függetlenül annak áthárított áfatartalmától. A
számlaadat-szolgáltatást az Online Számla rendszerben (<a href="https://onlineszamla.nav.gov.hu" title="">https://onlineszamla.nav.gov.hu</a>) 
kell teljesíteni.

A számlázó programnak alkalmasnak kell lennie az új
szabályok szerinti adatszolgáltatásra. A piacon számos olyan szoftver elérhető,
ami képes a megfelelő adatszolgáltatásra, ilyen a NAV ingyenes Online Számlázó
programja is, ami már mobilapplikációként is elérhető.

A témáról részletesebben a NAV honlapján a következő
tájékoztatóban olvashat: „<link id="5419281">
<downloadablebinary contentid="5419281">
<title>A számlaadat-szolgáltatás 2020. július 1-jétől alkalmazandó szabályai kibocsátói oldalon</title>
<url>/data/cms525468/A_szamlaadat_szolgaltatas_2020_julius_1_jetol_alkalmazando_szabalyai_kibocsatoi_oldalon_v02.pdf</url>
<filename>A_szamlaadat_szolgaltatas_2020_julius_1_jetol_alkalmazando_szabalyai_kibocsatoi_oldalon_v02.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>197</size>
<sizeinbyte>202514</sizeinbyte>
</downloadablebinary>
<text>A
számlaadat-szolgáltatás 2020. július 1-jétől alkalmazandó szabályai kibocsátói
oldalon</text>
</link>”.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>taxis</item>
<item>számlaadás</item>
<item>adatszolgáltatás</item>
<item>kézi-számla</item>
<item>online-számla</item>
</searchkeywords>
</article>
<downloadablebinary contentid="5419281">
<title>A számlaadat-szolgáltatás 2020. július 1-jétől alkalmazandó szabályai kibocsátói oldalon</title>
<url>/data/cms525468/A_szamlaadat_szolgaltatas_2020_julius_1_jetol_alkalmazando_szabalyai_kibocsatoi_oldalon_v02.pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1592892900000">
<year>2020</year>
<month>6</month>
<day>23</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>15</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1748728740000">
<year>2025</year>
<month>5</month>
<day>31</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1592892953194">
<year>2020</year>
<month>6</month>
<day>23</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>15</minute>
<sec>53</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords>E1 E2 E3 T1 T2 T3 T4</keywords>
<seckeywords> nemhl nemfriss </seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="5419281">
<title>A számlaadat-szolgáltatás 2020. július 1-jétől alkalmazandó szabályai kibocsátói oldalon</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<url>/data/cms525468/A_szamlaadat_szolgaltatas_2020_julius_1_jetol_alkalmazando_szabalyai_kibocsatoi_oldalon_v02.pdf</url>
<filename>A_szamlaadat_szolgaltatas_2020_julius_1_jetol_alkalmazando_szabalyai_kibocsatoi_oldalon_v02.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>197</size>
<sizeinbyte>202514</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1592897727075</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2020</year>
<month>06</month>
<day>23</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
<searchkeywords>
<item>online-számla</item>
<item>számlaadat--szolgáltatás</item>
<item>adatszolgáltatás</item>
<item>online</item>
<item>számlázó-program</item>
<item>kézi-számla</item>
<item>2020-júliusi-változás</item>
<item>áfa</item>
</searchkeywords>
</downloadablebinary>
<article contentid="5419481">
<title>Mobilapplikáción is elérhető a NAV Online Számlázó programja</title>
<url>nav/ado/afa/Mobilapplikacion_is_e20200605.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1591353000000">
<year>2020</year>
<month>6</month>
<day>5</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>30</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1749247140000">
<year>2025</year>
<month>6</month>
<day>6</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1591354603623">
<year>2020</year>
<month>6</month>
<day>5</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>56</minute>
<sec>43</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
2020. július 1-jétől változnak az online számlaadat-szolgáltatás szabályai. Ettől 
 az időponttól bővül azon számlák köre, amikről adatot kell szolgáltatni a Nemzeti 
 Adó- és Vámhivatal (NAV) felé. A számla áthárított áfatartalmától függetlenül 
 kötelezővé válik az adatszolgáltatás minden olyan 2020. június 30. után kiállított/kibocsátott 
számláról, amit egy adóalany egy másik belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak 
 belföldön teljesített ügyletről állít ki. Ebből következik, hogy bővül azon áfaalanyok 
 köre is, akiknek a határnaptól a kiállított/kibocsátott számlákról adatot kell 
 szolgáltatni a NAV számára. Ennek teljesítésében segít ügyfeleinek a NAV új szolgáltatásával, 
 az Online Számlázó program mobilapplikációjával, ami az Apple App Store és a 
Google Play áruházakból ingyenesen letölthető és használata is díjmentes.
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A NAV az online számlaadat-szolgáltatás 2018. július 1-jei bevezetése óta ingyenesen használható OnlineSzámlázó programot biztosít a felhasználók részére, ami az adatszolgáltatási kötelezettséget automatikusan 
teljesíti. Az Online Számlázó program használatához kapcsolódó alapvető tudnivalók 
összefoglalója a NAV honlapján, a főlap-->adó-->általános forgalmi adó elérési útvonalon található, illetve ezen a linken érhető el közvetlenül:

<a href="https://nav.gov.hu/data/cms524300/Alapveto_tudnivalok_a_NAV_Online_Szamlazo_programjanak_alkalmazasahoz.pdf">https://nav.gov.hu/data/cms524300/Alapveto_tudnivalok_a_NAV_Online_Szamlazo_programjanak_alkalmazasahoz.pdf</a>

Az Online Számlázó program mobilapplikációja

Az új mobilalkalmazás a webes Online Számlázó program mobil kliense. Ez a NAV 
saját fejlesztése, letöltése és használata teljesen ingyenes. Egyaránt alkalmazható 
iOS és Android operációs rendszerrel működő okostelefonokon is, használatához minimum Android 7.0 vagy iOS 11 verziószámú 
operációs rendszerrel működő okostelefonra van szükség.

Mivel a számlázó programban rögzített számlaadatok tárolása nem a felhasználó 
okostelefonján, hanem felhőben valósul meg, a mobilapplikáció használatához nélkülözhetetlen 
az aktív internet hozzáférés.

Akiknek az applikáció segítséget nyújthat

A mobiltelefonnal történő számlakiállítás egyszerűsíti a több helyszínen szolgáltatást 
nyújtó, folyamatosan úton, mozgásban lévő szolgáltatók számlakibocsátását, számlakezelését. 
Kiváló megoldás az online adatszolgáltatással kapcsolatban folyamatosan naprakész 
információkra igényt tartó cégvezetők, illetve a fiatal, jellemzően a mobilkészüléken 
ügyet intéző vállalkozók számára. A mobilalkalmazással a NAV-hoz beküldött számlaadat-szolgáltatások 
állapota, valamint a kimenő és bejövő számlák lekérdezése bármikor, bárhol, a mobiltelefonról, pár gombnyomással megtekinthető és elérhető.

A mobilapplikáció használatba vételének lépései

<ol>

<li>

Regisztráció az Online Számla rendszerbe

</li>

<li>

Online Számlázó program használatba vétele

</li>

<li>

Alapvető beállítások elvégzése

</li>

<li>

Az Online Számlázó program és a mobilapplikáció összepárosítása

</li>
</ol>

A mobilapplikáció használatba vételének feltétele, hogy a felhasználó előzetesen 
regisztráljon az Online Számla rendszerbe (<a href="https://onlineszamla.nav.gov.hu/">https://onlineszamla.nav.gov.hu</a>), illetve a rendszerbeli regisztráció után, a rendszerből átnavigáljon az Online 
Számlázó programba a webes felületen. Az Online Számlázó program használatba vétele 
előtt el kell fogadni a programhoz tartozó Általános Szerződési Feltételeket, 
amihez Online Számla rendszerbeli elsődleges felhasználói jogosultság szükséges. 
(Lásd bővebben: Alapvető tudnivalók a NAV Online Számlázó programjának alkalmazásához.) 
Ezt követően az Online Számlázó program webes felületén el kell végezni az alapvető 
beállításokat (mint például a technikai felhasználó beállítása, legalább egy nyitott 
állapotú számlatömb létrehozása stb.), majd a webes felületről indítva nyílik 
lehetőség a számlázó program és a mobilapplikáció összepárosítására egy QR kód 
beolvasásával.

Az app tehát az Online Számlázó programhoz kapcsolódó mobilos alkalmazás, így 
csak az Online Számla rendszerbeli regisztrációt és az Online Számlázó program 
használatba vételét követően alkalmas számla kiállítására. Nincsen azonban akadálya 
annak, hogy egy felhasználó többféle számlázó programot használjon – köztük a 
NAV Online Számlázó programját és annak mobilapplikációját. Így amennyiben az 
Online Számlázó program mobilalkalmazását szeretné a felhasználó igénybe venni, 
azt megteheti úgy is, hogy egy már használatban lévő másik piaci számlázó program 
mellett, a fentiek szerint igénybe veszi a NAV szolgáltatását is.

A mobilapplikáció használatának megkezdése

<ol>

<li>

A mobilapplikáció letöltése

</li>

<li>

Belépés az Online Számlázó programba

</li>

<li>

A mobilalkalmazás és az Online Számlázó program webes felületének összepárosítása 
(QR kód beolvasása)

</li>

<li>

Az Online Számla rendszerhez használt jelszó megadása

</li>
</ol>

A mobilalkalmazás használatának megkezdéséhez a felhasználónak le kell töltenie 
okostelefonjára az Apple App Store vagy a Google Play áruházból az Online Számlázó mobilapplikációt, másrészt be kell lépnie az Online 
Számlázó programba. Itt a főmenü „Beállítások” menüpontjának „Mobilalkalmazás 
párosítása” sorára kattintva generálhat egy QR kódot, amit azzal az okostelefonnal 
kell beolvasni, melyre az appot letöltötte. Ezután meg kell adnia az Online Számla 
rendszerhez használt jelszavát, amivel véglegesíthető a párosítás. A generált 
QR kód 30 percig érvényes.

A mobilapplikáció funkciói

Az applikáció az Online Számlázó program mobil változata, amely kiegészül az 
Online Számla rendszer néhány funkciójával. A mobilapplikáció funkciói majdnem 
lefedik az Online Számlázó program webes felületén használható és elérhető funkciókat.

Az appon keresztül a felhasználónak lehetősége van többek között

<ul>

<li>

számla, előlegszámla kiállítására,

</li>

<li>

a kiállított számla módosítására, érvénytelenítésére

</li>

<li>

forinttól eltérő pénznemben rögzített ellenérték számlázására, vagy

</li>

<li>

kényelmi funkcióként partner- illetve terméklista alkalmazására.

</li>
</ul>

A mobilapplikáción keresztül az Online Számla rendszer bizonyos funkciói is elérhetőek. 
Például

<ul>

<li>

a kimenő és bejövő számlák lekérdezése, 

</li>

<li>

a NAV-hoz beküldött adatszolgáltatások állapotának ellenőrzése, 

</li>

<li>

a számlák technikai érvénytelenítése, 

</li>

<li>

a használati statisztikák megtekintése.

</li>
</ul>

Az alkalmazással olyan számla is kiállítható, amiről nem kell adatot szolgáltatni. 
Ilyen például a Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről, termékexportról 
kiállított, vagy a nem adóalany részére címzett számla.

Az alapfunkciók révén a mobilalkalmazást adófizetésre főszabály szerint nem kötelezett, 
például alanyi adómentes adóalany, illetve tevékenysége közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel (ún. 
„tárgyi”) adómentes ügyletet teljesítő adóalany is használhatja ügyletei bizonylatolására.

Az applikáció alkalmas továbbá

<ul>

<li>

az Áfa tv. területi hatályán kívül eső ügyletek (például harmadik országban teljesített 
szolgáltatás), 
</li>

<li>

belföldi fordított adózású ügyletek,
</li>

<li>

a felhasználó igénye szerint az Áfa tv. tárgyi hatályán kívül eső (például közhatalmi 
tevékenységnek minősülő) ügyletek
</li>
</ul>

bizonylatolására.

A mobilapplikációval kiállított számla az appon és az Online Számlázó program 
webes felületén is bármikor visszakereshető és PDF formátumban megtekinthető.

Az alkalmazással papíralapú és elektronikus számla is kiállítható.

A papíralapú számla kiállításának feltétele, hogy az appot használó mobilkészülék össze legyen kapcsolva 
egy nyomtatóval.

Az elektronikus számla a számlakibocsátó készüléke által ismert és támogatott csatornákon keresztül 
helyben, a számla kiállítása után azonnal továbbítható a vevő részére például

<ul>

<li>

Airdropon, 
</li>

<li>

MMS üzenetben, 
</li>

<li>

e-mailben, 
</li>

<li>

Viber üzenetben, 
</li>

<li>

Facebook messengeren keresztül 
</li>

<li>

vagy bármely, a mobil készülék által ismert és támogatott platformon. 
</li>
</ul>

Ha a felhasználó így továbbítja az általa kiállított számlát, akkor annak az 
applikációval történő létrehozása során a számla megjelenési formájaként az elektronikus 
számlát kell kiválasztania. A program az ilyen számlát fokozott biztonságú aláírással 
látja el.

Az Online Számlázó program webes felületéhez hasonlóan a mobilalkalmazással kiállított elektronikus számla archiválása is biztosított.

Kényelmi funkció: elektronikus névjegy

A felhasználónak lehetősége van saját számlázási adatait tartalmazó (az adóalany neve, székhelye, magyar adószáma, más tagállami adószáma, vevői 
típusa, bankszámlaszáma stb.), úgynevezett elektronikus névjegy generálására. Az app a saját számlázási adatokat összegzetten tartalmazó QR kódot hoz létre, 
amit a felhasználó akár egy fénykép formájában tárolhat a saját mobiltelefonján. 
Így a felhasználónak elegendő minden jövőbeni, részére kiállítandó számla kiállítása 
alkalmával az eladó partnerének bemutatni ezt a fényképként elmentett, saját számlázási 
adatokat tartalmazó QR kódot, és az eladó készülékén azonnal megjelennek a felhasználó 
(vevő) számlázási adatai.

Felhasználói jogosultságok

A mobilalkalmazás a jogosultságokat tekintve megegyezik az Online Számla rendszerben 
rögzített beállításokkal. Tehát akár az elsődleges, akár a másodlagos felhasználók 
a webes felületen beállított jogosultságokkal ugyanazokat a műveleteket tudják 
elvégezni az applikációban is, mint a webes felületen, az Online Számlázó programban. 
Új jogosultságok beállítására az Online Számla rendszerben van lehetőség.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>online-számlázó</item>
<item>mobilalkalmazás</item>
<item>mobilapplikáció</item>
<item>online-számla</item>
<item>mobilapp</item>
<item>app</item>
<item>számlázás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5418345">
<title>A koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggő ingyenes termékátadások, ingyenes szolgáltatásnyújtások adózási szempontú megítélése</title>
<url>nav/ado/afa/A_koronavirus_jarvany20200512.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1589275440000">
<year>2020</year>
<month>5</month>
<day>12</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>24</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1747173540000">
<year>2025</year>
<month>5</month>
<day>13</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1589289771498">
<year>2020</year>
<month>5</month>
<day>12</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>22</minute>
<sec>51</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A
koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzetre tekintettel számos
adomány, felajánlás érkezik mind magánszemélyek, mind vállalkozások részéről
rászoruló személyek, szervezetek részére. Kérdésként merül fel, hogy jelen
esetben hogyan kell kezelni adózási szempontból ezeket az ingyenesen átadott
termékeket, ingyenesen nyújtott szolgáltatásokat.

A koronavírus-járvány miatt 2020. március 11-én a Kormány rendkívüli
jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett az ország teljes területére. Erre
tekintettel az ingyenes juttatások minősítésével összefüggően az
adójogszabályokon túl alkalmazandóvá válnak a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló
2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stab. tv.) 28/A. §-ában foglalt rendelkezések is.

A
Stab. tv. 28/A. § (1) bekezdése értelmében a fizetési kötelezettség
vállalkozási tevékenységet végző jogalanya által a katasztrófavédelemről és a
hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti
katasztrófaveszély és veszélyhelyzet (a továbbiakban együtt:
katasztrófahelyzet) esetén, annak időtartama alatt, ellenszolgáltatás nélkül, 
a
katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából

a) végzett
tevékenységet vagy

b) a
katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatást, termékátadást

a fizetési kötelezettségről szóló jogszabály
alkalmazásában olyan tevékenységvégzésnek kell tekinteni, mint amit a jogalany
a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében fejtett ki.

A
Stab. tv. 28/A. § (2) bekezdése kimondja, hogy nem keletkezik fizetési
kötelezettség

a) az
(1) bekezdés szerinti tevékenységvégzés után, feltéve, ha azt a fizetési
kötelezettséggel érintett, vállalkozási tevékenységet végző jogalany a
tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül, a nyújtott szolgáltatás és
átadott termék megnevezésével, mennyiségének megjelölésével a fizetési
kötelezettséggel kapcsolatos ügyben illetékes adóhatósághoz bejelenti,

b) az (1) bekezdés szerinti tevékenységvégzés
keretében - a katasztrófahelyzetre tekintettel - a katasztrófahelyzetben levők
által kapott vagyoni érték után.

Ezáltal a Stab. tv. meghatározott feltételek
teljesülése esetén az adójogszabályokat felülírva úgy rendelkezik, hogy az
adófizetési kötelezettséget nem kell teljesíteni. A Stab. tv. alkalmazhatóságát
esetről esetre szükséges vizsgálni, mely vizsgálat során figyelemmel
kell lenni a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére is.

A
termékátadás, szolgáltatás akkor tartozik a Stab. tv. 28/A. §-ának hatálya
alá, ha arra:

<ul>

<li>a
katasztrófahelyzet/veszélyhelyzet időtartama alatt, </li>

<li>a
katasztrófahelyzet/veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése
céljából,</li>

<li>a
katasztrófahelyzetben/veszélyhelyzetben lévők számára, </li>

<li>ingyenesen
</li>
</ul>

kerül
sor.

A
termékátadásnak, szolgáltatásnak a veszélyhelyzet következményeinek
elhárítása, mérséklése céljából kell megvalósulni, vagyis a juttatásnak
közvetlenül olyan hatást kell céloznia, ami a veszélyhelyzet következményeinek
elhárítását, mérséklését eredményezi.

További
kritérium, hogy a termékátadás, szolgáltatás veszélyhelyzetben lévők számára
történjen. Az a tény, hogy Magyarországon kihirdetésre került a veszélyhelyzet,
nem jelenti azt, hogy minden magánszemély közvetlen veszélyhelyzetben lévőnek
tekinthető. Másként ítélhető meg egy egészségügyi dolgozó, egy digitális
oktatási rendre kényszerült diák, illetve egy az irodai munkája helyett home
office-ban foglalkoztatott munkavállaló az alább részletezettek szerint.

Fontos
tudnivaló, hogy a katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatás,
termékátadás csak abban az esetben mentesíthető az egyébként fennálló
adófizetési kötelezettség alól, amennyiben a szolgáltatást, terméket nyújtó a
rá vonatkozó dokumentálási, nyilvántartási, iratmegőrzési kötelezettségének
eleget tesz. A dokumentációnak olyannak kell lennie, amely az adott tényálláshoz
tartozó adókötelezettség azonosítására, alátámasztására alkalmas.

Személyi
jövedelemadó

Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, tömeges
megbetegedést okozó humánjárvány kapcsán az adózók számos módon nyújtanak
segítséget magánszemélyeknek (például egészségügyi dolgozóknak, diákoknak).

Például az egészségügyi dolgozóknak ingyenesen
juttatott fertőtlenítőszerek, maszkok és a közösségi személygépjármű-használat
ingyenes biztosítása teljes mértékben megfelel a Stab. tv-ben foglalt
feltételeknek, de ezzel esik egy tekintet alá a részükre biztosított ingyenes
étkezés, valamint a veszélyhelyzeti feladatok ellátásával összefüggő,
térítésmentesen igénybe vehető lakhatás engedélyezése is. Az egészségügyben
dolgozók a járványügyi helyzetben közvetlenül érintettek, a termékátadás
(fertőtlenítőszer, maszk, védőfelszerelés), illetve a nyújtott szolgáltatás
(közösségi személygépjármű-használat) pedig közvetlenül a katasztrófahelyzet
következményeinek elhárítása, mérséklése céljából történik, így a juttatások
adómentesen biztosíthatók.

A
járványügyi veszélyhelyzet miatt digitális oktatási rendben tanulmányokat
folytató tanuló számára biztosított laptopjuttatás is megfelelhet a Stab. tv.
hivatkozott szabályának. A járványügyi veszélyhelyzet miatt digitális oktatási
rendben tanulmányokat folytató tanuló esetében, aki megfelelő digitális
oktatási eszköz hiányában nem képes az oktatásban részt venni, megvalósul a
Stab. tv-ben meghatározott mindkét feltétel: közvetlenül katasztrófahelyzet
által érintett személy kapja a juttatást, és a juttatás célja a
katasztrófahelyzet következményeinek az elhárítása, hiszen a diákok eszköz
hiányában nem tudnak tanulni. Ugyanilyen megítélés alá eshetnek azon
magánszemélyek, akik a veszélyhelyzet következtében veszítették el a
munkájukat, és laptop juttatásával biztosítható átképzésük, munkavállalásuk.

Ugyanakkor a
munkáltató által az irodai munkáját home office-ban végző munkavállaló részére
juttatott eszközök, termékek esetében a Stab. tv. mentességi szabálya
korlátozottan alkalmazható, hiszen a juttatásnak ebben az esetben is meg kell
felelnie annak a kitételnek, hogy a juttatásban részesülő közvetlen
katasztrófahelyzetben lévőnek tekinthető és a juttatás a katasztrófahelyzet
következményeinek elhárítását, mérséklését eredményezi. Így ebben az esetben is
esetenként vizsgálandó, hogy a juttatás adómentesen biztosítható-e a Stab. tv.
mentességi szabálya alapján.

Például egy
tanácsadással foglalkozó vállalkozás home office-ban foglalkoztatott
munkavállalója részére biztosított (tulajdonba adott) laptop nagy
valószínűséggel nem a katasztrófahelyzet közvetlen elhárítását, mérséklését
szolgálja, és a juttatásban részesülő sem feltétlen közvetlenül
katasztrófahelyzetben lévőnek minősül, így ez esetben a mentességi szabály nem
alkalmazható. Továbbá nem alkalmazható a mentességi szabály abban az esetben
sem, ha a vállalkozás egyik munkavállalójánál koronavírus-fertőzést
diagnosztizálnak, ami miatt a munkavégzés a cég irodájában lehetetlenné válik,
és a vállalkozás működésének fenntartása érdekében juttat laptopot minden
munkavállalójának, akik csak home office-ban tudják ellátni munkájukat. A
laptop tulajdonba adása ugyanis nem indokolt, a munkavégzés biztosítható a
laptop használatának biztosításával is. Ha a juttató a laptop tulajdonba adása
helyett csupán annak használatát biztosítja, akkor a juttatás az a Stab. tv.
fentiekben foglalt rendelkezéseitől függetlenül adómentes a személyi
jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1.
sz. mellékletének 7.11. pontja alapján, mely szerint adómentes a munkáltató
által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat. Ez
esetben az adómentességnek nem feltétele, hogy a juttatásban részesülő
közvetlenül érintett legyen a katasztrófahelyzetben, illetve az sem, hogy a
juttatás a katasztrófahelyzet közvetlen elhárítására irányuljon.

Ha például
egy kiskereskedelmi üzletet üzemeltető munkáltató kötelezővé teszi az
alkalmazottaknak a maszk vagy egyéb védőfelszerelés viselését, hogy megelőzze 
a
fertőzés terjedését, és ezt ingyen biztosítja részükre, akkor ezen juttatásra
tekintettel a munkavállalóknak az Szja tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja alapján
az adott járványügyi helyzetben nem keletkezik adóköteles bevétele.

Ha ugyanez a
vállalkozás például az üzlet bejáratánál helyezi el a maszkokat és kötelezővé
teszi azok viselését minden vásárlónak, akkor a maszkok ingyenes juttatása nem
keletkeztet adókötelezettséget, mivel a maszkokat nem árral, értékkel
rendelkező javakként szerzik meg a magánszemélyek, illetve ezek bárki számára 
(akik
az áruházban jelen vannak), szabadon (ingyenesen) hozzáférhetők.

Ha pedig egy
települési önkormányzat polgármestere a kijárási korlátozás meghosszabbításáról
szóló 95/2020. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésében foglalt
felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletben határozza meg a településen
működő piac nyitvatartásának és látogatásának szabályait, ezen belül előírja,
hogy a piac területén maszk viselése kötelező, és azokat az önkormányzat
mindenki számára biztosítja, akkor ez a juttatás az előbbiek szerint szintén
nem adóköteles bevétele a magánszemélyeknek.

Társasági adó és
kisvállalati adó

A vállalkozások részéről
rászoruló személyek, szervezetek részére pénzben és természetben adott ingyenes
juttatások költségének társaságiadó-alapban vagy kisvállalatiadó-alapban
történő levonhatóságát a Stab. tv. fent hivatkozott 28/A. §-a és a társasági
adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tao. törvény) 3. számú melléklete alapján kell meghatározni.

Ez azt jelenti, hogy ha a Stab. tv. szerinti feltételek fennállnak (a
juttatásra a veszélyhelyzet időtartama alatt, a veszélyhelyzet okozta károk
elhárítása, mérséklése érdekében, veszélyhelyzetben lévőnek, ingyenesen kerül
sor), akkor a Stab. tv. szerinti nyilatkozat benyújtása szükséges az illetékes
adóhatósághoz a költség elismert költségként való kezeléséhez. A levonhatóság
jogalapja ez esetben tehát a Stab. tv. 28/A. §-a.

Ha a juttatás kapcsán a Stab. tv. szerinti feltételek nem állnak fenn,
és a vállalat munkavállalója vagy munkavállaló hozzátartozója kapja az ingyenes
juttatást (például a munkáltató a munkavállalók gyermekei számára a digitális
oktatáshoz szükséges számítástechnikai eszközt biztosítja) és az számvitelileg
személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősül, akkor annak költsége a Tao.
törvény 3. számú melléklet B) rész 3. pontja alapján
elismert költség (azaz nem növeli az adóalapot).

Ha a juttatás kapcsán a Stab. tv. szerinti feltételek nem állnak fenn,
és magánszemély a kedvezményezett, de nem munkavállalóról vagy munkavállaló
hozzátartozójáról van szó, akkor a Tao. törvény 3. számú mellékletét kell
figyelembe venni az elismert költségkénti minősítéshez.

Amennyiben az ingyenes termékátadás és szolgáltatásnyújtás a
veszélyhelyzettel összefügg, de nem magánszemély, hanem szervezet (például
gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, közintézmény) kapja, akkor szintén 
a
Stab. tv. 28/A. §-ára lehet alapozni a levonhatóságot. Ha a feltételek
fennállnak, akkor az adóalapot nem kell megnövelni. Adóhatósági bejelentés ez
esetben is szükséges.

Amennyiben a valamilyen szervezetnek
juttatott ingyenes termékátadás és szolgáltatásnyújtás nem minősül a fentiek
szerint veszélyhelyzetinek, a Tao. törvény 3. számú mellékletét kell figyelembe
venni. E szerint a levonhatóság számos esetben fennállhat, amelyek közül
kiemeljük, hogy nem kell az adóalapot növelni, ha adózási értelemben véve civil
szervezetnek adott adományról van szó, vagy ha állami fenntartású iskola,
állami fenntartású egészségügyi intézmény a kedvezményezett.

Például, ha a támogatásban részesülő civil
szervezet nyilatkozik a juttató számára, hogy a támogatást nem a vállalkozási
tevékenységéhez kapta, akkor a juttatás a támogatónál levonható költségnek
minősül. [Tao.
törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontja]

Például, ha a vállalkozás egy olyan
egészségügyi intézmény – például kórház – részére adományoz
kézfertőtlenítő-szert, illetve szájmaszkot, amely nem alanya a társasági
adónak, a támogatás értéke külön nyilatkozat nélkül is elismert költség. [Tao.
törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontja]

Amennyiben visszafizetési kötelezettség
nélküli pénzjuttatásról van szó, akkor minden esetben a Tao. törvény 3. számú
mellékletét kell figyelembe venni. E szerint a levonhatóság számos esetben
fennállhat, amelyek közül kiemeljük, hogy nem kell az adóalapot növelni, ha
adózási értelemben véve civil szervezetnek adott adományról van szó, vagy ha
állami fenntartású iskola, állami fenntartású egészségügyi intézmény a
kedvezményezett.

Általános
forgalmi adó

Általános
forgalmi adó tekintetében először is tisztázni szükséges, hogy áfa kizárólag
olyan ügylet esetén merülhet fel, amelyet olyan személy, szervezet teljesít,
aki (amely) alanya az áfának. Következésképpen, ha az adományozó nem áfaalany,
akkor az ingyenes termékátadás, ingyenes szolgáltatásnyújtás kapcsán nem
keletkezik áfafizetési kötelezettség sem annál, aki adja a terméket, nyújtja a
szolgáltatást, sem annál, aki kapja a terméket, szolgáltatást.

Áfaalanyok
által teljesített ingyenes termékátadáshoz, ingyenes szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó
általános forgalmi adózási jogkövetkezményeket illetően az általános
forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)
11. § bekezdésében és az Áfa tv. 14. §-ában foglaltakból kell kiindulni.

Ha például egy kiskereskedelmi üzlet a vevőknek belépéskor maszkot ad
át, ennek kapcsán áfafizetési kötelezettség nem merül fel, mivel az Áfa tv. 11.
§ (3) bekezdés b) pontja szerint nem minősül ellenérték fejében teljesített
termékértékesítésnek a vállalkozás céljára tekintettel átadott kis értékű
ajándék. Jelen viszonyok között a vállalkozási cél teljesül, mivel van, ahol
kötelező a maszk viselése, más esetben is a vevők biztonságát, elégedettségét
szolgálja. Továbbá, az üzlet a maszkok beszerzésének áfáját levonásba
helyezheti, mivel a maszkok átadása révén teremt az üzlet biztonságos vásárlási
környezetet a vevőinek, ezáltal a maszkok végső soron az üzlet adóköteles
tevékenységét szolgálják.

Áfaszempontból a Stab. tv. egyrészt azt eredményezi, hogy ha a Stab.
tv. feltételeinek megfelelő ingyenes termékátadás, ingyenes szolgáltatásnyújtás
tekintetében áfafizetési kötelezettség keletkezne, az áfafizetési
kötelezettséget a Stab. tv. értelmében nem kell teljesíteni, feltéve, hogy az
ügyletet teljesítő adóalany ezzel összefüggésben bejelentést tesz az
adóhatóságnak.

Például ha egy varroda az
alapanyagkészleteit felhasználva maszkokat készít, amelyeket ingyenesen ad át
egy bentlakásos szociális intézmény részére, akkor a varroda az Áfa tv. alapján
köteles lenne korrigálni az alapanyag-beszerzések levonásba helyezett áfáját. 
A
levont adó korrekciója oly módon valósulna meg, hogy az ingyenes átadásra
tekintettel a varrodának áfafizetési kötelezettsége keletkezne az Áfa tv. 11. 
§
(1) bekezdése alapján. Jelen esetben a Stab.
tv-ben meghatározott feltételek teljesülnek: a termék jellegéből következően a
juttatás célja a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, a bentlakásos
szociális intézmény pedig veszélyhelyzetben lévő személy. Következésképpen – a
veszélyhelyzetre tekintettel – a varrodának nem kell áfafizetési
kötelezettségét teljesítenie, ha a maszkok ingyenes átadásával összefüggésben
bejelentést teljesít az adóhatóság felé.

Egy további
esetkört alkotnak azok az ingyenes ügyletek, amelyekkel összefüggő
beszerzésekre már eleve az ingyenes hasznosítás céljával kerül sor. Mivel ilyen
esetben a beszerzés nem ellenérték fejében történő hasznosítás érdekében
valósul meg, ezért kizárt, hogy a beszerzés az adóköteles gazdasági
tevékenységet szolgálja. Ennek következtében az Áfa tv. 120. §-a alapján
ezeknek a beszerzéseknek az áfája nem helyezhető levonásba. Ugyanakkor,
tekinettel arra, hogy ilyenkor az adóalanyt nem illeti meg adólevonási jog, így
ezekkel az ingyenes ügyletekkel összefüggésben áfafizetési kötelezettség nem
keletkezik.

Ez utóbbi szabályt azonban – a veszélyhelyzet
következtében – felülírja a Stab. tv. 28/A. § (1) bekezdése, amelynek
értelmében veszélyhelyzet
esetén, annak időtartama alatt, a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása,
mérséklése céljából

<li>az ellenszolgáltatás nélkül
 végzett tevékenységet, </li>

<li>a
katasztrófahelyzetben lévők számára ellenszolgáltatás nélkül nyújtott
szolgáltatást, termékátadást</li>
</ol>

vállalkozási, gazdasági
tevékenységi körben kifejtett tevékenységnek kell tekinteni.

Mivel a Stab. tv. a veszélyhelyzettel kapcsolatos ingyenes
termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat vállalkozási, gazdasági
tevékenységi körbe vonja, ezáltal úgy kell tekinteni, mintha azok ellenérték
fejében valósultak volna meg. Következésképpen, ha az adott termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás – ami ellenérték fejében megvalósuló ügyletnek minősül –
adóköteles, akkor a beszerzés áfája az Áfa
tv. 120. §-a alapján levonásba helyezhető. Ugyanakkor, a Stab. tv.
következtében áfakötelessé váló ügyletek tekintetében az áfafizetési
kötelezettséget a Stab. tv. 28/A. § (2)
bekezdése értelmében nem kell teljesíteni, ha az adóalany az ingyenes ügylet
vonatkozásában bejelentést teljesít az adóhatóság felé.

Ennek következtében, azokban az esetekben, amikor a veszélyhelyzet
időtartama alatt, a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése
céljából megvalósuló ingyenes termékátadásra, ingyenes szolgáltatásnyújtásra
kerül sor, az adóalanyt megilleti az ezekkel összefüggő beszerzései
tekintetében az áfalevonási jog, feltéve, egyrészt hogy az adott
termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás egyébként adóköteles ügyletnek minősül,
másrészt hogy az adóalany az ingyenes termékátadásokról, ingyenes
szolgáltatásnyújtásokról a Stab. tv. alapján bejelentést tesz az
adóhatóságnak.

Például ha egy vállalkozás kifejezetten azzal a céllal szerez be
laptopokat, hogy azokat digitális oktatásra kényszerült gyermekeknek adja át,
akkor az Áfa tv. alapján egyrészt a vállalkozást nem illetné meg a beszerzés
kapcsán a levonási jog, másrészt a laptopok ingyenes átadása nem eredményezne
áfafizetési kötelezettséget. Jelen esetben a Stab. tv-ben meghatározott feltételek 
teljesülnek: közvetlenül katasztrófahelyzet
által érintett személy kapja a juttatást, és a juttatás célja a
katasztrófahelyzet következményeinek az elhárítása, hiszen a diákok eszköz
hiányában nem tudnak tanulni. Továbbá – a veszélyhelyzetre tekintettel – a Stab. 
tv.
értelmében ezek a beszerzések a vállalkozás vállalkozási, gazdasági
tevékenységébe tartoznak, vagyis jelen esetben a laptopok ingyenes átadását úgy
kell tekinteni, mintha a laptopok értékesítése valósulna meg. Mivel laptop
értékesítése áfaköteles tevékenység, ezért a vállalkozás levonásba helyezheti 
a
laptopok beszerzésének áfáját. Ebben az esetben a Stab. tv. alapján a laptopok
ingyenes hasznosítása áfakötelessé válik, ezt az áfafizetési kötelezettséget
azonban a vállalkozásnak nem kell teljesítenie, ha arról bejelentést tesz az
adóhatóság felé.

Az ingyenes termékátadás, szolgáltatásnyújtás céljából történt
termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétel áfájának levonhatósága kapcsán
megjegyzendő, hogy a Stab. tv-ben meghatározott feltételek fennállása esetén
sem vonható le az adó, ha az ingyenes ügyletet teljesítő az Áfa tv. 125. §-a
alapján nem mentesül a 124. §-ban meghatározott adólevonást korlátozó
rendelkezés alól. Ha például egy étterem ingyenesen biztosít meleg ételt a
veszélyhelyzet időszaka alatt, katasztrófahelyzetben lévők számára
(idetartoznak például az egészségügyi ellátást végzők vagy a rászorulók), akkor
ez a tevékenysége a Stab. tv. alapján gazdasági, vállalkozási tevékenységnek
minősül, ami azt is eredményezi, hogy az étterem e tevékenysége tekintetében az
Áfa tv. 125. § (1) bekezdés a) pontja vagy a 125. § (2) bekezdés g) pontja
alapján mentesül az élelmiszert terhelő adó levonására meghatározott tilalom
alól. Ha azonban a veszélyhelyzet időszakában az adóalany az egészségügyi
dolgozók munkába járása érdekében a személygépkocsijával ingyenes
személyszállítási szolgáltatást nyújt, akkor (az Áfa tv. 125. §-ában
meghatározott feltétel hiányában) a tevékenység Stab. tv. szerinti
feltételeknek való megfelelése ellenére nem mentesül az üzemanyag-beszerzést
terhelő adóra meghatározott levonási tilalom alól.

Az alanyi adómentes adóalany az ingyenes termékátadás,
szolgáltatásnyújtás céljából történt termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétel
áfájának levonására a Stab. tv-ben meghatározott feltételek fennállása esetén
sem válik jogosulttá.

Mindezeken
túlmenően szükséges megjegyezni, hogy nem minden ingyenesnek tűnő ügylet
tekintendő az áfa rendszerében is ingyenes ügyletnek.

Például, ha
egy adókötelesen bérbe adott ingatlan esetében a bérlet alatt adott időszakra
nem számítanak fel bérleti díjat, az áfamegítélés az alábbiak függvényében
eltérő lehet. Ha a felek a bérleti díjat például éves szinten határozzák meg,
azzal, hogy az havonta fizetendő, akkor bizonyos hónapok bérleti díjának fel
nem számítása nem tekinthető ingyenes szolgáltatásnyújtásnak. Ekkor a felek
tulajdonképpen az éves díjból adnak „árengedményt”, következésképpen a fel nem
számított bérleti díj után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség. Más
áfakövetkezményekkel jár, ha olyan bérleti díj megfizetésétől tekintenek el a
felek, amely egyébként havonta meghatározott és fizetendő. Ekkor áfaszempontból
a bérbeadó ingyenesen nyújt szolgáltatást. Ha azonban ezt nem vállalkozásidegen
célból teszi (hanem például arra számítva, hogy a bérbevevő nem mondja fel a szerződést,
és a veszélyhelyzet után újra fizeti majd a havi bérleti díjakat), akkor az
adott időszakra a bérleti díj fizetésétől való eltekintés áfafizetési
kötelezettséggel nem jár.

Szükséges
említést tenni arról is, hogy az ingyenes termékátadás, ingyenes szolgáltatásnyújtás
akkor sem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget, ha az közcélú adománynak
minősül.

Hogyan kell megtenni a Stab. tv. szerinti bejelentést?

Kiemelendő, hogy a Stab. tv. alapján megvalósuló
közteher-kötelezettség alól való mentesülés bejelentési kötelezettséghez
kötött. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a juttatást nyújtó adózónak a
tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül a juttatást, a nyújtott
szolgáltatás vagy átadott termék megnevezését és mennyiségét feltüntetve be kell
jelentenie az illetékes adóhatóságához.

A bejelentésnek
formanyomtatványa nincsen. Az kötetlen formában – postai úton vagy E-papír
formájában – a Stab. tv-re való hivatkozással benyújtható. Az adózó által tett 
bejelentésnek tartalmilag meg kell
felelnie a Stab. tv-ben foglaltaknak, alkalmasnak kell lennie az ingyenes
ügylet adózásbeli következményének nyomon követésére. Ennek megfelelően a
bejelentésben szerepeltetni kell a juttatást, a nyújtott szolgáltatás vagy
átadott termék megnevezését, mennyiségét és értékét, továbbá a kedvezményezett,
vészhelyzetben levő szervezetet, csoportot, személyt/személyeket (ha a juttatás 
körülményei lehetővé teszik, beazonosítható módon). A 60
napos határidő az ingyenes ügylet teljesítésének napján kezdődik azzal, hogy
amennyiben folyamatos ügylet keretében történik az átadás, akkor a határidőt a
folyamatos ügyletben történt utolsó átadás napjától kell számítani. A
bejelentés szabályszerű megtételének elősegítése érdekében a NAV a honlapján
közzétesz egy bejelenési mintát.

[Pénzügyminisztérium
PM/8530/2020 – NAV Központi Irányítás 6135413828]
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>veszélyhelyzet</item>
<item>járvány</item>
<item>stabilitási-törvény</item>
<item>ingyenes-juttatás</item>
<item>térítésmentes-juttatás</item>
<item>adomány</item>
<item>COVID-19</item>
</searchkeywords>
</article>
<downloadablebinary contentid="5418230">
<title>Alapvető tudnivalók a NAV Online Számlázó programjának alkalmazásához</title>
<url>/data/cms524300/Alapveto_tudnivalok_a_NAV_Online_Szamlazo_programjanak_alkalmazasahoz.pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1588942440000">
<year>2020</year>
<month>5</month>
<day>8</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>54</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1746741540000">
<year>2025</year>
<month>5</month>
<day>8</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1588943649639">
<year>2020</year>
<month>5</month>
<day>8</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>14</minute>
<sec>9</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords></keywords>
<seckeywords> 
</seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="5418230">
<title>Alapvető tudnivalók a NAV Online Számlázó programjának alkalmazásához</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<url>/data/cms524300/Alapveto_tudnivalok_a_NAV_Online_Szamlazo_programjanak_alkalmazasahoz.pdf</url>
<filename>Alapveto_tudnivalok_a_NAV_Online_Szamlazo_programjanak_alkalmazasahoz.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>195</size>
<sizeinbyte>200548</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1588943651171</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2020</year>
<month>05</month>
<day>08</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
</downloadablebinary>
<article contentid="5416790">
<title>Az elektronikus számlákkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalók</title>
<url>nav/ado/afa/Az_elektronikus_szaml20200416.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1587024240000">
<year>2020</year>
<month>4</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>4</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1745013540000">
<year>2025</year>
<month>4</month>
<day>18</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1587026930060">
<year>2020</year>
<month>4</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>48</minute>
<sec>50</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A
koronavírus-járvány terjedésével összefüggésben egyre nagyobb igény merül fel 
a
bizonylatok, így a számlák elektronikus továbbítására, befogadására. Ez a
tájékoztató azok számára kíván segítséget nyújtani, akik ebben a helyzetben
térnek át az elektronikus számlázásra illetve ebben az időszakban fogadnak be
először ilyen bizonylatokat. Ennek kapcsán a tájékoztató támpontokat kíván adni
abban is, hogy milyen technológiai megoldások alkalmazása esetén beszélhetünk
elektronikus számláról és mely megoldások nem „eredményeznek” elektronikus
számlázást, ez kihatással van ugyanis a befogadott számlák megőrzési módjára.

Az elektronikus számla fogalma

Fontos tudni, hogy az Áfa tv.
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>

előírásai alapján elektronikus számlának minősül minden olyan, az e törvényben
előírt adatokat tartalmazó számla, amelyet elektronikus formában bocsátottak ki
és fogadtak be
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>
. Az
áfa előírások értelmében a számla kibocsátása ténylegesen a számla
számlabefogadó részére történő rendelkezésre bocsátással valósul meg. Ennek
következtében elektronikus számlának minősül az eredetileg papír alapon
előállított számla is, melyet azonban nem személyesen vagy postai úton
bocsátanak a befogadó rendelkezésére, hanem úgy, hogy azt beszkennelve,
elektronikusan továbbítják részére. Ezért elektronikusszámlának minősül a
kizárólag e-mailben, egyéb elektronikus üzenetben megküldött PDF számla is.

Fontos, hogy a távnyomtatással
kibocsátott számlák esetében a bizonylat nem elektronikus, hanem papíralapú számlának
minősül. A távnyomtatás elektronikus csatornán keresztüli papíralapú számla
kibocsátási megoldás. A távnyomtatás lényege, hogy a vevő számára elektronikus 
úton
olyan dokumentum érkezik, melyet kizárólag nyomtatni tud, vagy akár egyből a
nyomtatójára kerül. Ennek technikai megoldása lehet egy csak nyomtatható
állomány megküldése, vagy egy olyan link megküldése, melynek megnyitását
követően elindul a nyomtatás. Technikailag kivitelezhető olyan megoldás is,
hogy a számla kibocsátója távolról eléri a vevőjének a nyomtatóját és azon
keresztül kerül kinyomtatásra a számla. A távnyomtatás esetén a számla
kibocsátásnál biztosnak kell lennie a kibocsátónak abban, hogy a befogadó
oldalán papíralapú számla keletkezik.

Fentiek alapján azonban nem minősül
távnyomtatásnak az olyan megoldás, amikor a számlakibocsátó e-mailben megküld
egy PDF dokumentumot azzal, hogy a vevő nyomtassa ki és papíralapon őrizze meg
azt.

Az
elektronikus számlákkal szemben támasztott Áfa tv-beli követelmények

Az elektronikus számla alkalmazásának
feltétele

<ul>

<li> a számla befogadó beleegyezése (ami nem csak
formális lehet, hanem megvalósulhat például a kapott számlán szereplő
ellenérték kifizetésével, hallgatólagos beleegyezés révén is), illetve </li>

<li>EDI rendszer alkalmazása esetén a felek
előzetes, írásbeli megállapodása.
<link anchor="_ftn3">
<text>
[3]
</text>
</link>

</li>
</ul>

Ha tehát a felek papíralapú
számlázásban állapodnak meg azzal, hogy a számlát előzetesen, tájékoztatás
céljából elektronikusan is megküldik, akkor a papíralapú bizonylat tölti be a
számla szerepét.

Az Áfa tv. előírása
<link anchor="_ftn4">
<text>[4]</text>
</link>

alapján a számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésére vonatkozó
időszak végéig biztosítani kell

<ul>

<li>a számla eredetének hitelességét, </li>

<li>adattartalma sértetlenségét és </li>

<li>olvashatóságát. </li>
</ul>

E
hármas követelménynek egyébként nem csak az elektronikus, hanem a papíralapú
számlának is meg kell felelnie.

Az
„eredet hitelessége” a terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó illetve a
számlát kibocsátó azonosságának biztosítását jelenti.
<link anchor="_ftn5">
<text>[5]</text>
</link>

Az „adattartalom sértetlensége” azt jelenti, hogy a számlának az Áfa tv.
szerinti tartalmát nem változtatták meg.
<link anchor="_ftn6">
<text>[6]</text>
</link>

A számla olvashatósága pedig azt jelenti, hogy a számlának az ember számára –
alapos vizsgálat illetve magyarázat nélkül – olvashatónak kell lennie.

Az e követelményekhez
kapcsolódó keretszabály
<link anchor="_ftn7">
<text>[7]</text>
</link>

értelmében az eredet hitelességére, az adattartalom sértetlenségére és az
olvashatóságra vonatkozó követelményeknek bármely olyan üzleti ellenőrzési
eljárással eleget lehet tenni, amely a számla és a termékértékesítés/
szolgáltatásnyújtás között megbízható üzleti kapcsolatot biztosít. Az eredet
hitelességére és az adattartalom sértetlenségére vonatkozó feltételt a
számlakibocsátónak és a számlabefogadónak is teljesítenie kell. E feltételek
fennállását a felek egymástól függetlenül (is) biztosíthatják.

Az eredet hitelességének és az
adattartalom sértetlenségének biztosítása

<ul>

<li>
Elektronikus
módon
</li>
</ul>

Az Áfa tv. két olyan eljárást
nevesít, amelynél a törvény erejénél fogva elfogadott, hogy az elektronikus
számla eleget tesz a számla eredetének hitelességére, adattartalma
sértetlenségére vonatkozó követelményeknek.
<link anchor="_ftn8">
<text>[8]</text>
</link>

Ezek a következők:

<ul>

<li>minősített elektronikus aláírással
ellátott számla,</li>

<li>EDI elektronikus adatként létrehozott
és továbbított számla.</li>
</ul>

Az EDI rendszer kialakításának feltétele két ügyviteli
rendszer közötti zárt informatikai kapcsolat kiépítése. A zárt kapcsolatot nem
csupán az értékesítő és a vevő közvetlenül, hanem számlázási szolgáltatón
keresztül is kialakíthatja.

Az Áfa tv. a fokozott biztonságú aláírást nem nevesíti,
ennek ellenére az eredet hitelességére és az adattartalom sértetlenségére
vonatkozó feltételnek megfelelőként fogadható el a fokozott biztonságú
aláírással ellátott számla is, figyelemmel az eIDAS Rendeletben
<link anchor="_ftn9">
<text>[9]</text>
</link>

megfogalmazottakra.

Fokozott biztonságú és minősített elektronikus
aláírás tanúsítványhoz hitelesítő szolgáltatón keresztül lehet hozzájutni
(bővebb információ: <a href="http://webpub-ext.nmhh.hu/esign2016/setLanguageAction.do?lang=hu" title="Ctrl+Kattintás vagy koppintás a hivatkozás megnyitásához">http://webpub-ext.nmhh.hu/esign2016/setLanguageAction.do?lang=hu</a>).

Az elektronikus aláírás független az elektronikus számla
formátumától, így akár PDF dokumentumon, vagy bármely más fájlformátumban
előállított dokumentumon (például. XML) is elhelyezhető. A PDF fájlformátum
alkalmas arra is, hogy ne csupán a számlaképet jelenítse meg, hanem
számítógéppel könnyebben feldolgozható számlaadatot is hordozhat. Ekkor a PDF
dokumentumhoz csatolásra kerül egy XML, CSV vagy bármely más fájlformátumú,
gépileg értelmezhető adatállomány is. Ha az elektronikusan aláírt XML, vagy az
elektronikusan aláírt PDF állomány mellett tájékoztatásként megküldött XML
dokumentum az online számlaadat-szolgáltatáshoz használt séma alapján készült,
az megkönnyítheti a számlaadatok vevői oldalon történő feldolgozását.

Az adóalanynak érdemes azt
is megvizsgálnia, hogy az általa alkalmazott számlázó program fel van-e
készítve a számla elektronikus aláírására. Számos számlázó program beépített
funkciója az elektronikus aláírással ellátott számla kiállítása. Egy
webfelületen működő online számlázó program esetében ez jellemzően felhasználói
csomagválasztás kérdése, számítógépre telepített program esetében pedig az elektronikus
aláírás tanúsítványának a beállításáé. Az adóalanynak érdemes felvennie a
kapcsolatot a szoftver fejlesztőjével, aki az adott szoftver működésének
megfelelően tud részletes tájékoztatást nyújtani.

Számlázási szolgáltatók is
nyújtanak olyan szolgáltatást, mely hitelesítő szolgáltató által kiállított
tanúsítványon alapul. Érdemes megfontolni olyan komplex szolgáltatás
választását is, ami nem csupán az elektronikus számla kibocsátását támogatja,
hanem annak hosszú távú megőrzését is biztosítja.

Szintén az adóalanyok rendelkezésére áll a NAV Online
Számlázó programja. A NAV Online Számlázó programja ingyen használható.
Alkalmazásának feltétele, hogy az adóalany regisztráljon a NAV Online Számla
felületén.
<link anchor="_ftn10">
<text>[10]</text>
</link>
 A
NAV Online Számlázó programjával papíralapú és elektronikus számla is
előállítható. Ha az adóalany a NAV Online Számlázó programjával kíván
elektronikus számlát előállítani, a következőkre kell figyelemmel lennie. Abban
az esetben, ha a számla kiállításakor a számla megjelenési formájaként az elektronikus
számlát választja, akkor az elkészített dokumentumon megjelenik az Elektronikus
számla felirat, és a számlát a program megfelelő elektronikus aláírással látja
el. Az így előállított számlát a számlakibocsátónak kell elektronikus úton
eljuttatnia a számla címzettjéhez. A számlát az adóhivatal – a számlakibocsátó
részére – archiválja, így az értékesítőnek a számla elektronikus megküldésén
kívül nincs más feladata.

Ha a számla kibocsátója az előzőek szerinti lehetőségek
bármelyikével él, akkor az eredet hitelességére és az adattartalom
sértetlenségére vonatkozó követelménynek való megfelelés a számla befogadójánál
is fennáll.

Mivel az Áfa tv. felsorolása nem taxatív, megfelelőek
lehetnek azoktól eltérő, az eredet hitelességét és az adattartalom sértetlenségét
biztosító megoldások is,  így például az,
ami a digitális archiválás szabályairól szóló 1/2018. (VI. 29.) ITM rendelet
(továbbiakban: ITM rendelet) 7. §-ában szerepel. E megoldás alkalmazásának
feltétele, hogy a számlakibocsátó adóalany az online számlaadat-szolgáltatása
során az Online Számla rendszerbe továbbítsa az elektronikus számla hash
kódját. Ebben az esetben az adatszolgáltatást és az elektronikus számla
dokumentumot (például PDF állományt) azonos időpontban szükséges létrehozni, és
a számlaadat-szolgáltatásban a PDF állomány hash kódja szerepeltetendő. Fontos
követelmény, hogy az adatszolgáltatás a NAV által befogadott (feldolgozott)
legyen, valamint, hogy az elektronikus számla dokumentum és a hash kód együttes
megőrzése valósuljon meg. Ha a NAV által befogadott (feldolgozott) online
számlaadat-szolgáltatásban megfelelő hash kód szerepelt, akkor ezt a megoldást
a számlakibocsátó és a számlabefogadó is alkalmazhatja

Ezzel a megoldási módszerrel kapcsolatban a számlázó program
fejlesztők tudnak bővebb információt szolgáltatni arról, hogy az adott számlázó
programban ez a lehetőség elérhető-e, vagy milyen módon lehet megvalósítani. A
megoldást csak azon számláknál lehet használni, amelyek esetén lehetőség van
online számlaadat-szolgáltatásra. Tehát csak belföldi adóalanynak kiállított
számla esetén alkalmazható.

<ul>

<li>
Üzleti
ellenőrzési eljárással
</li>
</ul>

Az adóalanyok megtehetik, hogy nem a fent említett
technológiai módszerek alkalmazásának valamelyikével bocsátanak ki elektronikus
számlát, ekkor azonban olyan üzleti ellenőrzési eljárást kell használniuk,
amely biztosítja a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét
és olvashatóságát. E követelményeket mind a számlakibocsátónak, mind pedig a
számlabefogadónak biztosítania kell. A két fél által választott módszer
egymástól eltérhet, azon okból kifolyólag is, mivel az adóalanynak olyan
eljárást kell alkalmaznia, amely leginkább megfelel sajátosságainak, például
tevékenységének, méretének, üzleti partnerei számának. Üzleti ellenőrzési
eljárás alatt olyan eljárás értendő, melyet az adóalany a számlának a saját
pénzügyi követelésével illetve kötelezettségével történő összevetése érdekében
alkalmaz. Az adóalany szabadon választhatja meg az eljárást. A megfelelő üzleti
ellenőrzési eljárás során az adóalanynak az adott ügylethez kapcsolódó
valamennyi dokumentumot – így például a megrendelést, szerződést, fuvarokmányt,
szállítólevelet, átutalási megbízást – össze kell vetnie a számlával. Emellett
természetesen számos más irat is egyeztethető a számlával, amennyiben azok is
rendelkezésre állnak, ilyen lehet például egy fizetési felszólítás.

A saját érdekében számlakibocsátóként és számlabefogadóként
is különösen azt ellenőrzi, hogy:

<ul>

<li>a számla lényegében megfelelő-e,
vagyis, hogy a számlában feltüntetett ügylet ténylegesen a feltüntetett
mennyiségben és minőségben teljesült-e,</li>
</ul>

továbbá számlabefogadóként vizsgálja, hogy

<ul>

<li>a számla kibocsátójának ténylegesen a
feltüntetett fizetési igénye van-e,</li>

<li>a számla kibocsátója által megadott
bankszámlaszám megfelelő-e,</li>

<li>és hasonlókat annak biztosítására, hogy
ténylegesen csak azokat a számlákat egyenlítse ki, melyek kiegyenlítésére
kötelezett.</li>
</ul>

Az üzleti ellenőrzési eljárás fontos aspektusa, hogy a
számlát az üzleti és számviteli folyamaton belül ellenőrzik, nem pedig
független, önálló dokumentumként kezelik. Az üzleti ellenőrzési eljárással
akkor teljesíthetőek az Áfa tv-ben meghatározott követelmények, ha megbízható
ellenőrzési nyomvonalat létesít a számla és a számlán feltüntetett ügylet
között, vagyis azt
támasztja alá, hogy a számla megfelelően, a valós gazdasági eseményt tükrözően
lett kibocsátva. Ez történhet akár megfelelően kialakított ügyviteli folyamat 
keretében,
így például integrált vállalatirányítási rendszer alkalmazásával (amiben az
üzleti ellenőrzési eljárás beépített automatizmusokra épül, így a számla
eredetének hitelességét a rendszerek biztosítják), vagy akár a számlának a
meglévő üzleti iratokkal (például. a megrendeléssel, megbízással, szerződéssel,
szállító levéllel, átutalási vagy fizetési bizonylattal) történő manuális
összevetésével. Az üzleti ellenőrzési eljárás technikájának meghatározása (ide
értve annak meghatározását is, hogy az üzleti ellenőrzési eljárás során
készítenek-e illetve milyen formájú, tartalmú bizonylatot készítenek) az
adóalany döntési körébe tartozik.

Alapvető elvárás az üzleti ellenőrzési eljárással szemben,
hogy annak könnyen követhetőnek és utólag bizonyíthatónak kell lenni. Az
iratokkal történő manuális egyeztetés és annak utólag történő bemutatása
nagyszámú elektronikus számla esetén adminisztratív nehézségekkel járhat. Nagymértékben
megkönnyíti az utólagos bizonyítást, ha az üzleti ellenőrzési eljárással
kapcsolatos információk egy informatikai rendszerben érhetők el.

Az üzleti ellenőrzési eljárás kiegészíthető elektronikus
dokumentum védelemmel (például elektronikus aláírás, hash kód), mellyel az
adóalany technikailag tudja garantálni az adattartalom védelmét.

Ha az adóalany olyan
elektronikus számlát fogad be, amin nincs sem elektronikus aláírás, sem hash
kód, vagy bármilyen olyan informatikai megoldás, mely védené azt a változtatás
ellen, célszerű lehet azt elektronikus aláírással vagy bármely más dokumentum
védelemmel ellátnia. Egyéni vállalkozók és áfaalany magánszemélyek esetében
erre megfelelő megoldás lehet az Ügyfélkapun alapuló Azonosításra
Visszavezetett Dokumentumhitelesítési szolgáltatás, az AVDH is (<a href="https://regi.ugyintezes.magyarorszag.hu/szolgaltatasok/avdh.html">https://regi.ugyintezes.magyarorszag.hu/szolgaltatasok/avdh.html</a>).

A befogadott számlák esetében az
elektronikus aláírás a befogadott számlák kötegelt állományán való
elhelyezésével is megvalósítható. A kötegelt elektronikus aláírást el lehet
végezni úgy, hogy több elektronikus számlát egyetlen fájlba tömörítünk és a
tömörített adatállományra helyezünk el elektronikus aláírást. Egy másik
módszer, hogy egy elektronikus dosszié fájlban történik meg az elektronikus
számlák tárolása, és az elektronikus dosszié fájlt írjuk alá elektronikusan. Ez
utóbbira jó példa az asice fájlformátum előállítása, melyet az AVDH-n keresztül
is el lehet végezni.

Az
elektronikus számla archiválása

Az Áfa tv. előírása alapján elektronikus okirat kizárólag
elektronikus formában őrizhető meg. E kötelezettség teljesítését nem
befolyásolja az elektronikus okirat formátumának a megváltoztatása (például PDF-ről
XML-re), feltéve, hogy az eredet hitelessége, az adattartalom sértetlensége
továbbra is biztosított.
<link anchor="_ftn11">
<text>[11]</text>
</link>
 E kötelezettség teljesítése kapcsán nem
kifogásolható, ha az adóalany a könyvelési, adminisztratív feladatainak
ellátása során a számla kinyomtatott „másolatát” alkalmazza (ugyanakkor a
megőrzési kötelezettsége ebben az esetben is az elektronikus formára vonatkozik).

Az elektronikus
formában való megőrzés tekintetében az ITM rendelet előírásai alkalmazandóak.
Ennek 3. §-a értelmében a megőrzésre kötelezett a megőrzési kötelezettség
lejártáig folyamatosan köteles biztosítani, hogy az elektronikus dokumentum
megőrzése olyan módon történjen, amely védi az elektronikus dokumentumot a törlés,
a megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés, az utólagos módosítás és sérülés,
valamint a jogosulatlan hozzáférés ellen. A megőrzésre kötelezett köteles
továbbá biztosítani, hogy az őrzött elektronikus dokumentum értelmezhetősége,
olvashatósága – például a dokumentum megjeleníthetőségét lehetővé tevő
szoftver- és hardverkörnyezet biztosításával – a megőrzési kötelezettség
időtartama alatt megmaradjon. Ezeknek a feltételeknek a teljesítéséhez a
rendelet meghatároz bizonyos módszereket. A megőrzésre kötelezett ezek közül
bármelyiket alkalmazhatja illetve a feltételeket saját módszer alkalmazásával
is teljesítheti.

Ha
dokumentum védelem szükséges, akkor ezt még a megőrzés előtt el kell végezni,
vagy pedig olyan megőrzési módszert kell választani, aminél ez megoldott. A
dokumentum védelem lehet például legalább fokozott biztonságú elektronikus
aláírás. Ha az archiválás miatt szükséges elektronikusan aláírni az
elektronikus számlát, akkor megfelelő megoldás lehet az is, hogy a számlán, vagy
több együtt kezelt számlán kerül elhelyezésre egy elektronikus aláírás. Az
elektronikusan aláírt számlát nem szükséges időbélyeggel is ellátni.

Kialakítható
zárt rendszerű megőrzés is, melynek alapelve, hogy úgy kerül az elektronikus
dokumentum megőrzésre, hogy az adott informatikai megoldásban nem lehet elektronikus
dokumentumot módosítani, törölni. Ennek kiépítése jellemzően időigényes,
bevezetése alapvetően függ az adóalany által használt informatikai
megoldásoktól.

A
megőrzés technikájának olyannak kell lennie, mely biztosítja az adattartalom
változtathatatlanságát és hosszú távú megőrzését. Ennek a célnak akár az
egyszer írható optikai adathordozók is megfelelnek, de megtalálhatók lényegesen
nagyobb tudású archiválási rendszerek is. Ha a járványügyi helyzetre
tekintettel jelenleg nem áll rendelkezésre ilyen eszköz, akkor átmenetileg
célszerű a megőrzendő dokumentumot legalább két, eltérő adathordozóra elmenteni
és későbbiekben gondoskodni a hosszú távú megőrzésről.

Az archiválás gyakoriságát az
adózónak kell meghatároznia, a jogszabály megengedi a napi, havi, negyedéves
vagy éves archiválást is. Tehát akár kiépíthető olyan folyamat, melynek a végét
jelenleg még nem látja az adózó, hanem a következő hetekben fogja meghozni
arról a döntést.

Az
elektronikus számla papíralapú megőrzésének adóhatósági szankciója

Abban az esetben, ha az adóalany
az elektronikus számlákat kizárólag papíralapon őrzi meg (így például az
elektronikus számlának minősülő, e-mailben továbbított PDF számlát csak
kinyomtatva őrzi meg), az Áfa tv. előírásába
<link anchor="_ftn12">
<text>[12]</text>
</link>

ütközően jár el, ami miatt az adóhatóság az Art.
<link anchor="_ftn13">
<text>[13]</text>
</link>

rendelkezése
<link anchor="_ftn14">
<text>[14]</text>
</link>

értelmében mulasztási bírságot állapíthat meg. Az adóhatóságnak a mulasztási
bírság megállapítása során figyelemmel kell lennie az adóigazgatási
rendtartásról szóló törvényben meghatározott méltányos eljárás elvére
<link anchor="_ftn15">
<text>[15]</text>
</link>

és a következő előírásokra. A mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóságnak
értékelnie kell

<ul>

<li>az adózó adózási gyakorlatát, általános
jogkövetési hajlandóságát,</li>

<li>az adózó jogellenes magatartásának
(tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, időtartamát, továbbá</li>

<li>azt, hogy az adózó, illetve intézkedő
képviselője, foglalkoztatottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a
tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.</li>
</ul>

A körülmények okszerű
mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó, az adózási
érdeksérelemmel arányos bírságot szabhat ki, illetve mellőzheti a bírság
kiszabását.
<link anchor="_ftn16">
<text>[16]</text>
</link>

Mindezeket figyelembe véve,
fennáll a lehetősége annak, hogy a veszélyhelyzetben kibocsátott elektronikus
számlák papíralapú megőrzése esetén az adóhatóság a körülmények okszerű
mérlegelése alapján a mulasztási bírság kiszabását mellőzze.

Adólevonási
jog érvényesítése

Az Áfa tv. előírásai alapján a
számla az adólevonási jog tárgyi feltétele.
<link anchor="_ftn17">
<text>[17]</text>
</link>

Abban az esetben, ha az adólevonás tárgyi feltételét elektronikus számla
képezi, elvárható, hogy az elektronikusan álljon az adóalany rendelkezésére.
Azonban kizárólag olyan indok alapján, hogy az adóalanynak az elektronikus
számla – az elektronikus megőrzési kötelezettség megsértése miatt – papír
alapon áll a rendelkezésére, az adólevonási jog érvényesítése nem
kifogásolható. Ha az adólevonási jog valamennyi törvényi feltétele fennáll, az
papír alapon megőrzött elektronikus számla alapján is gyakorolható.

<a name="_ftn1"></a>[1] Az
általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény.

<a name="_ftn2"></a>[2] Áfa tv.
259. § 5. pont

<a name="_ftn3"></a>[3] Áfa tv.
175. § (3) bekezdése

<a name="_ftn4"></a>[4] Áfa tv.
168/A. § (1) bekezdés.

<a name="_ftn5"></a>[5]Áfa tv.
259. § 6/A pont.

<a name="_ftn6"></a>[6]Áfa tv.
259. § 1/A pont.

<a name="_ftn7"></a>[7]Áfa tv.
168/A. § (2) bekezdés.

<a name="_ftn8"></a>[8]Áfa tv.
175. § (2) bekezdés.

<a name="_ftn9"></a>[9] A belső
piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus
azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv
hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti
és tanácsi rendelet.

<a name="_ftn10"></a>[10] A
NAV Online Számlázó programjának Felhasználói kézikönyve elérhető:

<a name="_ftn11"></a>[11] Áfa tv.
179. § (2) bekezdés

<a name="_ftn12"></a>[12] Áfa tv.
179. § (2) bekezdése

<a name="_ftn13"></a>[13] Az
adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

<a name="_ftn14"></a>[14] Art.
220. § (1) bekezdése

<a name="_ftn15"></a>[15]
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 5. §-a (Méltányos
eljárás elve) értelmében Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a
törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli,
illetve fizetési könnyítést engedélyez.

<a name="_ftn16"></a>[16] Art.
237. § (1)-(2) bekezdései.

<a name="_ftn17"></a>[17] Áfa tv.
127. §

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>számlázás</item>
<item>elektronikus-számla</item>
<item>PDF</item>
<item>archiválás</item>
<item>elektronikus-aláírás</item>
<item>üzleti-ellenőrzési-eljárás</item>
<item>megőrzés</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5410782">
<title>A külföldi utas adó-visszaigénylő lapja” nyomtatvány beszerzése</title>
<url>nav/ado/afa/A_kulfoldi_utas_ado_v20200128.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1580224860000">
<year>2020</year>
<month>1</month>
<day>28</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>21</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1738364340000">
<year>2025</year>
<month>1</month>
<day>31</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1580225193590">
<year>2020</year>
<month>1</month>
<day>28</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>26</minute>
<sec>33</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Tájékoztatjuk azokat a termékértékesítőket, akik a külföldi utas kérésére a NAV 
által rendszeresített „A külföldi utas adó-visszaigénylő lapja” nyomtatványt állítanak 
ki*, hogy a Magyar Posta Zrt. tájékoztatása szerint a nyomtatványból állandó postahelyi 
készlet nincs, és egyes nagyobb postahivatalokban is csak pár darab nyomtatvány 
áll rendelkezésre. Ha egy ügyfél előre kéri, a postai szolgáltató kiszállítja 
az adott postahelyre a nyomtatványt az értékcikkraktárból.

A nyomtatvány elérhető a Magyar Posta Zrt. webshopjában is: 
 
<a href="https://eshop.posta.hu/storefront/ado-nyomtatvanyok-es-kartyaolvasok/ado-nyomtatvanyok/1396-nav-kulfoldi-utas-ado-visszaig-74802-/prod5111265_.html#prettyPhoto" target="_blank">https://eshop.posta.hu/storefront/ado-nyomtatvanyok-es-kartyaolvasok/ado-nyomtatvanyok/1396-nav-kulfoldi-utas-ado-visszaig-74802-/prod5111265_.html#prettyPhoto</a>

A NAV által rendszeresített adó-visszaigénylő lap és kitöltési útmutatók vízjeles 
képe <link id="5410780">
<downloadablebinary contentid="5410780">
<title>Külföldi utas 2013 egyben MINTA</title>
<url>/data/cms511114/Kulfoldi_utas_2013_egyben_MINTA.pdf</url>
<filename>Kulfoldi_utas_2013_egyben_MINTA.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>353</size>
<sizeinbyte>361478</sizeinbyte>
</downloadablebinary>
<text>itt </text>
</link>található.

*az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 2007. évi CXXVII. törvény 
99. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése 
 

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Különös Hatásköri Ügyek Főosztálya</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>külföldi-utas</item>
<item>adó-visszaigénylés</item>
<item>áfa</item>
<item>általános-forgalmi-adó</item>
<item>adó-visszaigénylő-lap</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5408553">
<title>Behajthatatlan követelés miatti áfa csökkentés lehetősége</title>
<url>nav/ado/afa/Behajthatatlan_kovete20191223.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1577103000000">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>23</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>10</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1735167540000">
<year>2024</year>
<month>12</month>
<day>25</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1577106873111">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>23</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>14</minute>
<sec>33</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Behajthatatlan követelés miatti áfa csökkentés lehetősége

Az áfatörvény 2020. január 1-jén hatályba lépő módosítása <link anchor="1">
<text>
[1]
</text>
</link> lehetőséget teremt az adóalanyok számára, hogy önellenőrzés keretében az általános 
forgalmi adó alapját utólag csökkentsék a behajthatatlan követelésként elszámolt 
ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével. Ennek feltételei 
vannak, melyeket szintén az áfatörvény határoz meg.

Az adóalap-csökkentés elszámolása eladói oldalon érinti az adóalany partnerét, 
az adóalany vevőt is.

I. Első lépésként mérlegelni kell, hogy az adott követelés megfelel-e a behajthatatlan 
követelés áfatörvényben meghatározott fogalmának.

Mi a behajthatatlan követelés az áfatörvény alkalmazásában?

Az áfatörvény meghatározása értelmében

<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>
„behajthatatlan követelés: termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján keletkezett, 
követelésként fennálló ellenérték vagy részellenérték adót is tartalmazó összege, 
amelyet a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója ekként számol el nyilvántartásában 
az alábbi okok valamelyike alapján:

a) a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy 
a talált fedezet azt csak részben fedezi,

b) a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok 
adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte,

c) a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint 
nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt 
el,

d) a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási 
javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet.”

</blockquote>

Az általános forgalmi adózás rendszerében nem a számviteli törvény fogalma irányadó 
elsődlegesen, hanem a fenti meghatározásra kell figyelemmel lenni, amikor az adóalap-csökkentés 
lehetőségét mérlegeljük. Ebből látható, hogy lényegében akkor nyílhat lehetőség adóalap-csökkentésre ezen a jogcímen, ha 
már nyilvánvaló, hogy a követelés nem fog megtérülni, vagyis véglegesen behajthatatlanná 
vált.

A fogalom-meghatározásból fakadó fontos körülmények, követelmények

Behajthatatlan követelés címén az áfatörvénybeli definícióra figyelemmel az alábbi 
körülményekre tekintettel csökkenthető az adó alapja:

<ul>

<li>A „termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján keletkezett” és „a termék értékesítője, 
szolgáltatás nyújtója ekként számol el” szövegfordulatokból együttesen következik, 
hogy az adóalap-csökkentés lehetőségével élni kívánó adóalany által teljesített 
ügyletnek kell a követelés alapjául szolgálni. Ha például egy adóalany, egy másiktól 
követelést vásárolt, és ezt a megvásárolt követelést nem tudja részben vagy egészben 
behajtani az adóstól, akkor a követelést megvásárló személy erre, az általa sem 
behajtható ellenértékre (részellenértékre) az adóalap utólagos csökkentésének 
lehetőségével nem élhet, behajthatatlan követelésre alapozva. </li>

<li>Nem alkalmazhat adóalap-csökkentést az adóalany, ha a követelése nem az áfatörvény 
szerinti termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból fakad, hanem például elszámolási 
kötelezettséggel átvett pénzösszeg meg nem fizetéséből.</li>

<li>Az „ekként számolta el” fordulatból következően az adóalapját csökkenteni kívánó 
adóalanynak a kérdéses összeget behajthatatlan követelésként kell bevezetnie az 
áfa nyilvántartásába.</li>

<li>Az „adót is tartalmazó összege” szövegezésből következően fordított adózás alá 
eső ügyletek esetében nem alkalmazható a rendelkezés. Fordított adózás alá eső 
ügyletek esetében a nem fizető vevő kötelezett az adófizetésre, ezért ő maga nem 
csökkentheti az adóalapot a saját nem fizetésére hivatkozva, az ügyletet teljesítő 
fél kintlévősége pedig adót nem tartalmazó összeg, vagyis esetében nem merülhet 
fel általa megállapítandó adó, amit csökkenthetne.</li>

<li>A meghatározásban szereplő „követelésként fennálló” fordulatból eredő fontos 
követelmény, hogy fennálló követelésről legyen szó, e tekintetben azonban nem 
a számviteli elszámolás a döntő. Ha egy követelés az adóalanynál ténylegesen megszűnt, 
mert például azt eladta, az áfatörvény alkalmazása szempontjából nem beszélhetünk 
fennálló követelésről, és így a behajthatatlan követelés fogalmának nem tud megfelelni.</li>
</ul>

A fogalom-meghatározásból következő körülményt, hogy véglegesen nem térült meg 
a követelés, a következő dokumentumokkal lehet alátámasztani:

<ul>

<li>Az a) pont szerinti ok – „a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy a talált 
fedezet azt csak részben fedezi” – esetében: nemleges foglalási jegyzőkönyv.</li>

<li>A b) pont szerinti ok – „a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok 
adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte” – esetében: az adott eljárást vezető bíróság által végzéssel jóváhagyott, e 
törvényekben foglalt követelményeknek megfelelő egyezségi megállapodás.</li>

<li>A c) pont szerinti ok – „a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint 
nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt 
el” – esetében: a felszámoló igazolása, nyilatkozata. E feltétel teljesüléséhez fontos 
az is, hogy a folyamatban levő felszámolási eljárás kezdő időpontjától – felszámolást 
elrendelő jogerős végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételének napjától 
– legalább 2 év teljen el. (Eddig a felszámoló nyilatkozatának birtokában sem 
lehet ilyen alapon behajthatatlan követelésnek minősíteni az adott követelést 
az áfatörvény alkalmazásában.)</li>

<li>A d) pont szerinti ok – „a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási 
javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet” – esetében: az eljárás befejezéséről, a vagyonfelosztásról rendelkező iratok. 
[Az adott felszámolási, önkormányzati adósságrendezési eljárás befejeződik, és 
az eljárást lefolytató bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat alapján 
az adóalapot csökkenteni kívánó adóalany (mint hitelező) részére járó vagyon nem 
nyújt fedezetet a követelésre. Kizárólag a vagyonfelosztási javaslat alapján átvett 
vagyonnal (ha van ilyen) nem fedezett követelés (követelés-rész) tekintetében 
merülhet fel a behajthatatlannak minősülés az áfatörvény alkalmazásában e rendelkezés 
alapján.]</li>
</ul>

Ezek az említett dokumentumok az adott eljárásra jellemző, annak során keletkező 
dokumentumok.

II. Második lépésként meg kell vizsgálni, hogy megfelel-e, eleget tud-e tenni 
az 
adóalany az adóalap-csökkentéssel összefüggésben támasztott, áfatörvényben előírt 
további feltételeknek.

Az utólagos adóalap-csökkentés lehetősége érdekében az értékesítést teljesítő 
adóalanyra és annak vevő partnerére vonatkozó feltételeket az áfatörvény 77. § 
(7)-(10) bekezdései határozzák meg.

„Különös tekintettel a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére, az adó alapja utólag csökkenthető a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével a következő feltételek együttes teljesülése esetén:

<li>
az adóalany és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője független felek,
</li>

<li>
az adóalany a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét a (8) bekezdésben meghatározottak szerint előzetesen írásban értesíti, kivéve, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője jogutód nélkül megszűnt,
</li>

<li>
az adóalany nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követeléssel érintett bevallás benyújtásának időpontjában,
</li>

<li>
a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, 
szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában,
</li>

<li>

a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője nem szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkezők 
adóhatóság holnapjáról lekérdezhető adatbázisában a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, 
szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában és az azt megelőző egy évben,

</li>

<li>
a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, 
szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában nincs törölve,
</li>

<li>
az állami adó- és vámhatóság a behajthatatlan követelésként történő elszámolás 
alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjáig 
nem adott tájékoztatást az adóalany részére a terméket beszerző, szolgáltatást 
igénybevevő adókötelezettsége teljesítésének megkerüléséről,
</li>

<li>
a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, 
szolgáltatásnyújtás ellenértéke megtérítésének esedékessége óta legalább egy év eltelt, és
</li>

<li>
a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, 
szolgáltatásnyújtás ellenértéke más módon nem térült vagy térül meg.”
</li>
</ol>

Hogyan lehet ezeknek megfelelni ?

<ul>

<li>
Az eladó és a vevő független felek legyenek az adott értékesítés viszonylatában 
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>
. Ebből a szempontból az áfatörvény szerinti meghatározásra 
<link anchor="4">
<text>[4]</text>
</link>
 kell figyelemmel lenni. Eszerint nem független felek az olyan – jogilag egyébként egymástól független felek –, akik (amelyek):</li>

<ul>

<li>egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások [a kapcsoltság fogalmát az adózás 
rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 7. § 28. pontja határozza meg, tovább 
utalva a társasági adó törvényre];</li>

<li>közöttük névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszony áll fenn;</li>

<li>közöttük az egyik fél a másik félnek vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági 
tagja;</li>

<li>közöttük az áfatörvény 6. § (5) bekezdése szerinti viszony (munkaviszony vagy 
azzal egyenértékű jogviszony) áll fenn; </li>

<li>egymás közeli hozzátartozói, vagy a felsoroltakban meghatározottak közeli hozzátartozója.</li>
</ul>
</ul>

Ennek a feltételnek folyamatosan fenn kell állnia. Nincs mód adóalap-csökkentésre, ha a felek – az eladó és a vevő – jelenleg már 
független felek, de a korábbiak folyamán (akár a teljesítés időpontjában vagy 
azt követően) egymással az előzőekben említett jogviszonyban álltak.

<ul>

<li>Az adóalap-csökkentés feltétele a partner előzetes írásbeli értesítése is 
<link anchor="5">
<text>[5]</text>
</link>
. (Ennek adattartalmáról nem itt, hanem külön pontban lesz szó.) 
 Ebből következően nem elegendő sem a szóbeli értesítés, sem az utólagos tájékoztatás. 
Az értesítés alapján az adóalap-csökkentést elszámoló adóalany adós partnerének 
csökkentenie kell a levonható adóját az általa teljesen vagy részlegesen ki nem 
fizetett ügyletre tekintettel. A partner értesítésére vonatkozó feltétel teljesül, 
ha azt feladták, amit az eladónak megfelelően dokumentálnia kell (ehhez az áfatörvény 
nem határoz meg kritériumokat). Az értesítést nem kell feltétlenül tértivevénnyel 
kísérni, de hasznos lehet az ajánlott feladás. Fontos, hogy ha az üzleti kapcsolat már nem áll fenn, akkor is meg kell kísérelni a 
partner értesítését, ilyen esetben a legutolsó ismert címére kell az értesítést 
megküldeni. Nem elfogadható, ha az adóalany tudottan nem valós címre küldi meg 
az értesítést. (Sérül a rendeltetésszerű joggyakorlás elve, vagyis nem teljesülnek 
az adóalap-csökkentés feltételei.) Az adóalap-csökkentést – az egyéb feltételek 
fennállása esetén – nem zárja ki 
automatikusan, ha a vevő időközben megszűnt, tekintettel arra, hogy az értesítési kötelezettség alól kivételt jelent, ha ismert, hogy a vevő jogutód nélkül megszűnt (törölték a cégnyilvántartásból).</li>

<li>Az adóalap-csökkentést elszámolni készülő adóalannyal kapcsolatos követelmény 
(személyi feltétel), hogy a behajthatatlan követeléssel érintett bevallás benyújtásának időpontjában (mivel ez önellenőrzéssel végezhető, e feltétel az ezzel kapcsolatos önellenőrzés 
benyújtásának időpontját jelenti) nem állhat csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt 
<link anchor="6">
<text>
[6]</text>
</link>
. Ha valamelyik eljárás az említettek közül már megindult az adóalannyal szemben 
az önellenőrzés benyújtásakor, behajthatatlan követelés címén nem jogosult az 
adóalapot csökkenteni. A végelszámolási eljárás ugyanakkor nem zárja ki a behajthatatlan 
követelésre alapozott adóalap-csökkentést. </li>

<li>További feltétel, hogy az adóalapot csökkenteni kívánó adóalany nem kapott, ne 
kapjon a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló értékesítés 
teljesítésének időpontjáig a NAV-tól a partnere kockázatosságára felhívó figyelmeztetést. (Tájékoztatást arról, hogy a vevő fél az adókötelezettsége teljesítését vélelmezhetően 
megkerüli 
<link anchor="7">
<text>
[7]</text>
</link>
.)</li>

<li>A nem fizető fél, a vevő személyét illetően is támaszt feltételeket az áfatörvény 
<link anchor="8">
<text> </text>
</link>

<link anchor="8">
<text> [8]</text>
</link>
 a behajthatatlan követelésként történő elszámolással összefüggően. Ezeknek teljesülése 
a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó adóalany adóalap csökkentésének a feltételei 
(vagy akadályai, ha nem teljesülnek). 
 
Nem csökkenthető behajthatatlan követelés jogcímén az adó alapja, ha a nem fizető partner 
 - a vele kötött ügylet teljesítésének időpontjában: 
 - csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt állt 
<link anchor="9">
<text>
[9]</text>
</link>
, vagy 
 - adószáma törölve van 
<link anchor="10">
<text>
[10]</text>
</link>
, </li>
</ul>

- valamint akkor sem, ha az ügylet teljesítési időpontjában és az azt megelőző egy évben szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással rendelkezők 
adóhatóság honlapjáról lekérdezhető adatbázisában 
<link anchor="11">
<text>
[11]</text>
</link>
. 
 
Az adószám a NAV honlapján elérhető adatbázisban ellenőrizhető. Általánosan irányadó, hogy alapvetően az ügylet megkötésekor kell, célszerű, 
a gazdasági életben általánosan elvárható kellő körültekintéssel eljárni, és ennek 
keretében a partner adószámát ellenőrizni. Ha például a beszerző, igénybevevő 
adószámát a teljesítést megelőzően törölték, de a teljesítést megelőzően azt újra 
megállapították, ez nem zárja ki az adóalap-csökkentést. 
 Az adóalap-csökkentés végrehajtása érdekében amennyiben az adóalany a partnere 
adószámát illetően utólag is meg kíván győződni arról, hogy az ügylet teljesítési 
időpontjában az adószám törölt volt-e, az alábbiakra szükséges figyelemmel lenni:

Az Art. alapján közzéteendő szankciós jelleggel törölt státuszban nyilvántartott 
adószámok 
<link anchor="12">
<text>
[12]</text>
</link>
 listájában kizárólag azok az adószámok szerepelnek, amelyeket a lekérdezés 
időpontjában ekként tart nyilván a NAV. Ez naponta frissül. Az Igazságügyi Minisztérium által üzemeltetett Cégszolgálati lekérdező felületen 
(https://www.e-cegjegyzek.hu) az adószám törzsszám részének feltüntetésével nyilvános 
információként jelenik meg, ha az ügyfél adószámát az adóhatóság szankciós jelleggel 
törölte. Az erre vonatkozó információkat a cégjegyzék 21. rovata tartalmazza, ahol a másolati 
adatok lekérésével lehetőség nyílik arra, hogy az adószám változásának időben 
egymás utáni folyamatát is megtekinthesse a kérelmező. Ugyanez a rovat tartalmazza 
továbbá az adószám szankciós törlése illetve ennek közzététele időpontját is.

A nagy összegű adóhiánnyal 
<link anchor="13">
<text>
[13]</text>
</link>
 vagy a nagy összegű adótartozással <link anchor="14">
<text> </text>
</link>

<link anchor="14">
<text>[14]</text>
</link>
 rendelkezők – az adott ügylet teljesítési időpontjára visszamenőlegesen – lekérdezhető 
adatbázisát a NAV a honlapján elérhetővé teszi 2015. január 1-jére visszamenőleg. 
 
Figyelem! A felek személyét illetően meghatározott feltételekkel összefüggően 
teljesítési időpontnak az áfatörvény szerinti teljesítés minősül, főszabály szerint, 
amikor az ügylet tényállásszerűen megvalósul. 
 
A „megelőző egy év” alatt 365 napot kell érteni ebből a szempontból, nem naptári 
évet. A bevallás benyújtásának pedig ténylegesen az önellenőrzés benyújtásának 
napja tekintendő, nem annak benyújtási határideje.

</blockquote>

<ul>

<li>

Az adóalap-csökkentés lehetőségének további feltétele, hogy az ellenérték megfizetésének 
esedékessége óta legalább egy év elteljen 
<link anchor="15">
<text>[15]</text>
</link>
. 
</li>

<li>Az adóalap csökkentésének feltétele az is, hogy az adóalany számára az ellenérték 
nem térül vagy térült meg 
<link anchor="16">
<text>
[16]</text>
</link>
, azaz más módon nem jutott vagy jut(hat) hozzá a behajthatatlan követelésnek minősülő 
összeghez, sem a múltban, sem a jövőben. Ha az adóalany számára például kezességvállalás vagy bankgarancia, vagy biztosítás 
révén megtérül, megtérülhet a követelés, nem teljesül ez a feltétel. 
 E feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell az adóhatóság felé 
<link anchor="17">
<text>
[17]</text>
</link>
. Erre az áfabevallásban, a behajthatatlan követelés elszámolásához kapcsolódó 
nyilatkozatok céljára kialakított nyomtatvány-részben, annak erre rendszeresített 
rovatában lesz mód. Ennek kitöltését útmutató segíti.
</li>
</ul>

Értelemszerűen nem adódhat adóalap-csökkentési lehetőség abban az esetben sem, 
ha a teljesítés után az adóalany az általános forgalmi adót nem vallotta be és 
fizette meg a költségvetés felé.

A partnernek küldött előzetes írásbeli értesítés, mint az egyik fontos feltétel, 
adattartalma a következő 
<link anchor="18">
<text>
[18]</text>
</link>
:

<ul>

<li>A behajthatatlan követelésként történő elszámolás oka. Az értékesítő adóalanynak 
az ekként való könyvelés indokát kell feltüntetni. Fontos itt is kiemelni, hogy 
ez alatt csak az áfatörvény értelmező rendelkezései között nevesített ok 
<link anchor="19">
<text>[19]</text>
</link>
 valamelyike fogadható el (így pl. a követelés elévülése – amely számviteli szempontból 
a követelés behajthatatlanságát jelenti – nem lehet ilyen ok az áfatörvény alkalmazásában).</li>

<li>Azon számla sorszáma, amely az adóalap-csökkentéssel érintett termékértékesítést, 
szolgáltatásnyújtást tartalmazza.</li>

<li>A behajthatatlan követelés összege, amelyet meg kell bontani ellenérték (részellenérték), 
valamint az arra jutó adó összegére.</li>

<li>Az az adóalap-csökkentést elszámolni kívánó adóalanynak kifejezetten nyilatkoznia 
kell az értesítésben arról, hogy a megjelölt ellenérték adót nem tartalmazó összegével 
az adó alapját utólag csökkenti.</li>
</ul>

Fontos, hogy az áfatörvényben előírt összes feltételnek együttesen teljesülnie 
kell ahhoz, hogy az adóalap-csökkentést ezen a jogcímen az értékesítő adóalany 
megvalósíthassa, elszámolhassa.

E mellett figyelemmel kell lenni a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére, visszaélésszerűen 
nem kerülhet sor a csökkentésre.

Az áfatörvény rendelkezései az adóalany vevőkkel bonyolított ügyletekkel kapcsolatos 
adóalap-csökkentés esetkörére vonatkoznak.

Fontos, hogy a behajthatatlan követelésen alapuló adóalap-csökkentés gyakorlása 
során a fizetendő adó alapja nem módosítható elévült időszakot érintően.

III. Harmadik lépés – Az adóalap-csökkentés elszámolása, bevallása, nyilatkozat 
teljesítése

Az értékesítő, az adóalap-csökkentést elszámoló adóalany feladatai

Az adóalany a behajthatatlan követelésre alapozott adóalap-csökkentését nem az 
aktuális, a csökkentés elszámolásának időpontját tartalmazó áfabevallásban végezheti 
el, hanem önellenőrzés keretében. Ennek oka, hogy az áfatörvény adóalap és fizetendő adó utólagos csökkentésének 
elszámolására vonatkozó (önellenőrzés mellőzését és az aktuális/megjelölt adómegállapítási 
időszakban történő elszámolást lehetővé tevő) rendelkezései 
<link anchor="20">
<text>
[20]</text>
</link>
 között nem szerepel ez a tényállás. A behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentés 
értesítési kötelezettséggel jár, nem igényel azonban számlahelyesbítést vagy érvénytelenítést. A felek között a teljesítés, a ki nem fizetett ellenérték követelhetősége ugyanis 
változatlanul fennáll. A partner korrekciójának alapját megfelelően szolgálja 
az előzőekben említett előzetes írásbeli értesítés.

Az önellenőrzést az önellenőrzéssel érintett időszakra vonatkozó, az adott évre 
rendszeresített áfabevallás keretében, az adott tárgyévi bevalláshoz kialakított nyilatkozattétel kíséretében végezhetik el az adóalanyok. A nyilatkozatokat az áfabevallás részeként rendszeresített 
nyomtatvány-részben kell megtenni. Erre nemcsak a 2020 évi, a 2065 számú bevallás, 
hanem a 2016 – 2019 évek bevallásai is fel lesznek készítve.

Az adóalapot csökkenteni kívánó adóalanynak a nyomtatványon nyilatkozni kell 

<link anchor="21">
<text> [21]</text>
</link>
:

<ul>

<li>a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okáról, </li>

<li>az érintett ügyletről kiállított számla sorszámáról, </li>

<li>az adóalap-csökkentés összegéről, </li>

<li>a termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő nevéről, adószámáról, valamint</li>

<li>arról hogy az ügylet ellenértéke más módon nem térült meg számára. </li>
</ul>

Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy abból következően, hogy a nyomtatványon 
a feltüntetendő adatok között a termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő adószámát 
is fel kell tüntetni, adószámmal nem rendelkező, nem adóalany partner esetében behajthatatlan követelés 
jogcímén az adóalap nem csökkenthető.

Mi a teendő, ha utóbb, az adóalap-csökkentés elszámolását követően a vevő mégis 
fizet?

Az áfatörvény azt is rendezi, hogyan kell eljárni, ha az adóalany partnere, a 
vevő az adóalap korrekciójának elvégzését követően mégis fizet, megtéríti a korábban ki nem fizetett ellenértéket vagy annak egy 
részét. Ez a körülmény ismételt önellenőrzést és ennek keretében adóalap növelést (a 
csökkentett adóalap visszarendezését) von maga után. Erre utal az áfatörvény ezzel 
kapcsolatos rendelkezése 
<link anchor="22">
<text>
[22]</text>
</link>
, melynek megfogalmazása szerint a megtérített ellenérték vagy részellenérték adóval csökkentett összegének erejéig 
az adóalap utólagos csökkentése nem alkalmazható. Az ismételt önellenőrzést az adóalanynak ebben az esetben is az áfabevallásban, 
az erre a célra rendszeresített nyomtatvány-részben, nyilatkozattétellel kell kísérni, amelyen a beszerző partnere nevét, adószámát és a megtérített ellenérték, részellenérték 
adóval csökkentett összegét kell feltüntetnie.

A levonható adó korrekciója a vevő oldalán

Az ügyletet teljesítő adóalany behajthatatlan követelés címén történő adóalap-csökkentésének 
következményeként szükségessé válik, hogy a másik oldalon, a vevőnél, vagyis a 
nem fizető adóalanynál az ügylethez kapcsolódóan eredetileg levonható adó is kiigazításra 
kerüljön.

Emiatt írja elő az áfatörvény, 
<link anchor="23">
<text>
[23]</text>
</link>
 hogy amennyiben az ügyletet teljesítő adóalany behajthatatlan követelés 
címén utólag csökkenti az adóalapját, ez a vevő szempontjából az eredetileg levonható 
előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának 
minősül. 
 Az áfatörvény a levonható adó utólagos módosulásának elszámolására vonatkozó, 
jelen esetben is alkalmazandó rendelkezése 
<link anchor="24">
<text>
[24]</text>
</link>
 alapján, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó 
tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik 
be, és ennek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó 
összege csökken, az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban 
köteles a fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a változás bekövetkezik. 
 
Ebből következően a partner (a vevő) az eredetileg levonható előzetesen felszámított 
adónak a csökkenését ebben az esetben – fizetendő adót növelő tételként – az adóalap-csökkentést érintően kapott értesítés időpontját tartalmazó adómegállapítási 
időszakban köteles bevallani.

Fontos feltétel továbbá, hogy a partner (a vevő) e különbözet elszámolásakor köteles a bevallással egyidejűleg az erre a 
célra rendszeresített nyomtatványon, az áfabevallásban, annak erre szolgáló nyomtatvány-részében 
nyilatkozni

<ul>

<li>a különbözet összegéről, valamint</li>

<li>az ügyletet teljesítő adóalany nevéről és adószámáról, aki (amely) e különbözet 
alapjául szolgáló, behajthatatlan követelés címén az adóalap-csökkentést elszámolta.</li>
</ul>

Ha a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenértéket akár részben, akár egészben, 
utólag a partner bármely oknál fogva mégis megtéríti az értékesítést teljesítő 
félnek, akkor ez számára (vevőként) is maga után vonja az adózásbeli következmények 
érvényesítését. Ezt úgy számolhatja el, hogy a levonható előzetesen felszámított 
adó – értesítés alapján történt – utólagos csökkenése miatti fizetendő adót növelő 
tétel elszámolását tartalmazó adóbevallást önellenőrzés keretében helyesbíti.

IV. Hatályba lépés, átmeneti rendelkezés

A behajthatatlan követelés címén történő adóalap-csökkentésre, valamint ehhez 
kapcsolódóan az eredetileg levonható adó utólagos korrekciójára vonatkozó rendelkezések 
2020. január 1-jén lépnek hatályba. Főszabály szerint az erre a napra vagy ezt követő időpontra eső teljesítési 
időponttal megvalósuló ügyletek esetében alkalmazható az adóalap ilyen jogcímen 
történő csökkentése, és végzendő el az eredetileg levonható adó utólagos korrigálása 
is a vevő részéről.

Átmeneti szabály rögzíti 
<link anchor="25">
<text>
[25]</text>
</link>
, hogy az új rendelkezések azokban az esetekben is alkalmazhatóak, amikor a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló 
termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontja 2020. január 1. napját megelőzi, de 2015. december 31. 
napját követő időpontra esik.

Vagyis lehetőség nyílik már 2016 évi teljesítések után is ilyen jogcímen az adóalap-csökkentés 
elszámolására az elévülési időre is figyelemmel, amennyiben annak az áfatörvényben 
előírt, előzőekben említett feltételei fennállnak.

[1] 
<a name="1"></a> A módosítást a 2019. évi LXXII. törvény iktatta be. A téma szempontjából 
meghatározó rendelkezések: az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. 
törvény (áfatörvény) 77. § (7)-(10) bekezdései, 153/D. § (1) bekezdés a) pontja 
és (2) bekezdése, 259. § 3/A. pontja és 332. §-a.

[2] 
<a name="2"></a> Áfatörvény 259. § 3/A. pontja.

[3] 
<a name="3"></a> Áfatörvény 77. § (7) bekezdés a) pont.

[4] 
<a name="4"></a> Áfatörvény 259. § 13. pontja.

[5] 
<a name="5"></a> Áfatörvény 77. § (7) bekezdés b) pont.

[6] 
<a name="6"></a> Áfatörvény 77. § (7) bekezdés c) pont.

[7] 
<a name="7"></a> Ez alatt az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 267. §-a 
szerinti tájékoztatási lehetőséget kell érteni.

[8] 
<a name="8"></a> Áfatörvény 77. § (7) bekezdés d), e), f) pontok.

[9] 
<a name="9"></a> Áfatörvény 77. § (7) bekezdés d) pont.

[10] 
<a name="10"></a> Áfatörvény 77. § (7) bekezdés f) pont.

[11] 
<a name="11"></a> Áfatörvény 77. § (7) bekezdés e) pont.

[12] 
<a name="12"></a> Az Art. 266. § c) pont.

[13] 
<a name="13"></a> Art. 263. §.

[14] 
<a name="14"></a> Art. 264. §.

[15] 
<a name="15"></a> Áfatörvény 77. § (7) bekezdés h) pont.

[16] 
<a name="16"></a> Áfatörvény 77. § (7) bekezdés i) pont.

[17] 
<a name="17"></a> Áfatörvény 77. § (9) bekezdés.

[18] 
<a name="18"></a> Áfatörvény 77. § (8) bekezdés.

[19] 
<a name="19"></a> Áfatörvény 259. § 3/A. pontjában meghatározott.

[20] 
<a name="20"></a> Áfatörvény 153/B. §.

[21] 
<a name="21"></a> Áfatörvény 77. § (9) bekezdés.

[22] 
<a name="22"></a> Áfatörvény 77. § (10) bekezdése.

[23] 
<a name="23"></a> Áfatörvény 153/D. § (1) bekezdés a) pontja.

[24] 
<a name="24"></a> Áfatörvény 153/C. § (1) bekezdés c) pontja.

[25] 
<a name="25"></a> Áfatörvény 332. §.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>behajthatatlan-követelés</item>
<item>adóalap-csökkentés</item>
<item>adóalap-utólagos-csökkentése</item>
<item>csődeljárás</item>
<item>felszámolási-eljárás</item>
<item>adósságrendezési-eljárás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5408467">
<title>A vevői készlettel kapcsolatos, 2020. január 1-től alkalmazandó új szabályok</title>
<url>nav/ado/afa/A_vevoi_keszlettel_ka20191223.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1577097840000">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>23</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>44</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1735167540000">
<year>2024</year>
<month>12</month>
<day>25</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1577103001870">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>23</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>10</minute>
<sec>1</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az Áfa irányelv
<link anchor="1">
<text>1</text>
</link>
 módosításának
<link anchor="2">
<text>2</text>
</link>
 eredményeként a tagállamok között vevői készlet céljából továbbított termékkel 
összefüggésben 2020. január 1-jétől harmonizált szabályok szerint érvényesül az 
egyszerűsítés.

Főszabály szerint, ha az adóalany az egyik tagállamból másikba továbbít terméket, 
azt úgy kell tekinteni, hogy az adóalany a termék feladásának, elfuvarozásának 
helye szerinti tagállamban teljesít egy Közösségen belüli termékértékesítést, 
a termék rendeltetésének tagállamában pedig egy Közösségen belüli beszerzést. 
Ezért az adóalanynak a rendeltetési hely szerinti tagállamban adóalanyként be 
kell jelentkeznie, és az ügylet utáni adófizetési kötelezettséget teljesítenie. 
Ezzel szemben a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés lényege, hogy a terméket 
továbbító adóalanynak a rendeltetési hely szerinti tagállamban nem kell adóalanyként 
regisztráltatnia magát, feltéve, hogy megfelel a vevői készlet alkalmazására vonatkozó 
feltételeknek.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 
2020. január 1-jétől hatályos előírásai alapján a termék vevői készlet céljára 
történő, tagállamok közötti mozgatása esetén az alábbiakra kell figyelemmel lenni.

I. A termék másik tagállamba történő továbbításához fűződő joghatás

Az áfatörvény 12. § (1) bekezdése értelmében ellenérték fejében teljesített termékértékesítés 
az is, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott terméket továbbítja, 
vagy bizományba átvett terméket továbbít belföldről a Közösség más tagállamába 
vállalkozása szükségleteire. A továbbítás minden olyan módozatot magában foglal 
– függetlenül attól, hogy azt az adóalany maga vagy javára más végzi –, aminek 
eredményeként a termék a küldeményként való megérkezésekor, illetve a fuvarozás 
befejezésekor a Közösség más tagállamában van, mint amiben a feladáskor illetve 
a fuvarozás megkezdésekor volt. Ez a termékértékesítésnek minősülő eset adómentes, 
ha teljesülnek rá a Közösségen belüli értékesítés adómentességére vonatkozó törvényi 
feltételek.
<link anchor="3">
<text>3</text>
</link>

Ezzel szemben a termék továbbításához fűződő joghatás nem áll be, ha az adóalany 
a terméket a Közösség más tagállamában fenntartott vevői készlet céljára továbbítja.
<link anchor="4">
<text>4</text>
</link>

Mik a termék más tagállamban fenntartott vevői készlet céljára továbbításának 
törvényi feltételei?

Azt, hogy mi minősül a Közösség más tagállamában fenntartott vevői készlet céljára 
történő termék továbbításnak, 2020. január 1-jétől új, az Áfa irányelv módosításával 
összhangban meghatározott feltételek figyelembevételével kell megállapítani. 
 Ezeket a feltételeket az áfatörvény 12/A. § (2) bekezdése határozza meg. E szerint 
a Közösség más tagállamában fenntartott vevői készlet céljára történő terméktovábbítás 
akkor valósul meg, ha a következő feltételek együttesen fennállnak:

<ul>

<li>

a termék másik, rendeltetési hely szerinti tagállamba továbbítása abból a célból 
valósul meg, hogy azt megérkezése után egy későbbi időpontban értékesítsék egy 
olyan adóalanynak, aki a terméket továbbító adóalannyal fennálló megállapodása 
alapján jogosult e termék tulajdonjogát megszerezni (a továbbiakban: tulajdonjog 
megszerzésére jogosult adóalany), 
</li>

<li>

a terméket továbbító adóalany nem rendelkezik gazdasági célú letelepedéssel abban 
a tagállamban, amelybe a terméket feladják vagy elfuvarozzák, 
</li>

<li>

a termék tulajdonjogának megszerzésére jogosult adóalany adószámmal rendelkezik 
abban a tagállamban, amelybe a terméket továbbítják, 
</li>

<li>

a terméket továbbító adóalany a termék feladásának, elfuvarozásának kezdetekor 
már tudja, hogy ki jogosult azon a későbbiekben tulajdonjogot szerezni (potenciális 
vevő), és ismeri ennek az adóalanynak a termék rendeltetési helye szerinti tagállambeli 
adószámát, 
</li>

<li>

a terméket továbbító adóalany rögzíti annak továbbítását a vevői készletről vezetett 
nyilvántartásában,
<link anchor="5">
<text>5</text>
</link>


</li>

<li>

a terméket továbbító adóalany az összesítő nyilatkozatában feltünteti a termék 
tulajdonjogának megszerzésére jogosult adóalanynak a termék rendeltetési helye 
szerinti tagállambeli adószámát. 
</li>
</ul>

Ha ezek a feltételek fennállnak, akkor nem áll be a termék továbbításához fűződő 
joghatás. A jogszabály ehhez időbeli korlátot is meghatároz. A határidő a másik tagállamba vevői készlet céljára továbbított 
terméknek a másik tagállamba való megérkezését követő naptól számított 12 hónap 
leteltével jár le.
<link anchor="6">
<text>6</text>
</link>
 Így abban az esetben, ha a vevői készlet céljából továbbított terméket a határidő 
lejártáig nem értékesítik (és más olyan esemény sem történik, ami miatt a termék 
továbbításához fűződő joghatás beáll), akkor a 12 hónap lejártát követő napon 
a joghatás beáll, vagyis a terméket továbbító adóalany ezen a napon, belföldön 
(Magyarországon) Közösségen belüli termékértékesítést, és a vevői készlet helye 
szerinti tagállamban Közösségen belüli termékbeszerzést valósít meg.

Hogyan kezelendő az az eset, amikor a potenciális vevő a másik tagállamba továbbított 
vevői készletben lévő terméken 12 hónapon belül tulajdonjogot szerez?

Amint az az előzőekben szerepelt, ha a jogszabályi feltételek együttesen fennállnak, 
akkor a termék továbbításához fűződő joghatás nem áll be. Ezzel szemben, amikor 
a vevői készletben lévő terméket a terméket továbbító adóalany értékesíti a törvényi 
feltételeknek megfelelő vevőnek, akkor az értékesítő ezt, mint Közösségen belüli 
termékértékesítést kezeli belföldön
<link anchor="7">
<text>7</text>
</link>
 (a termék feladási helye szerinti tagállamban), a vevő pedig, mint Közösségen 
belüli termékbeszerzést a másik tagállamban (a vevői készlet helye szerinti tagállamban).

Hogyan kezelendő az az eset, amikor a másik tagállamba továbbított vevői készletben 
lévő terméken 12 hónapon belül nem az eredeti potenciális vevő szerez tulajdonjogot

Előfordulhat, hogy a termék tulajdonjogát a 12 hónapos határidőn belül nem az 
szerzi meg, akinek azt eredetileg szánták. Az adókötelezettség ebben az esetben 
is úgy alakul, mintha a terméket az eredeti potenciális vevő szerezte volna be, 
amennyiben

<ul>

<li>

az, aki a tulajdonjogot megszerzi, megfelel a termék más tagállamban fenntartott 
vevői készlet céljára továbbítása tekintetében meghatározott egyéb feltételeknek, 

</li>

<li>

a terméket továbbító adóalany a vevői készletről vezetett nyilvántartásában és 
összesítő nyilatkozatában szerepelteti a tulajdonjog megszerzésére jogosult adóalany 
személyében bekövetkezett változást.
<link anchor="8">
<text>8</text>
</link>


</li>
</ul>

A 12 hónapos határidő alatt milyen események bekövetkezésekor, mikor állhat be 
a termék továbbításához fűződő joghatás?

A termék továbbításához fűződő joghatás azt jelenti, hogy a terméket továbbító 
adóalanynak a termék feladási helye szerinti tagállamban (jelen esetben belföldön) 
Közösségen belüli termékértékesítés jogcímén, a vevői készlet helye szerinti tagállamban 
pedig Közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén adófizetési kötelezettsége keletkezik.

<ul>

<li>

Beáll a joghatás, ha 
</li>

<ul>

<li>

nem az szerez a terméken tulajdonjogot, akinek a vevői készletet szánták, hanem 
egy másik személy, és 
</li>

<li>

A joghatás ilyenkor a tulajdonjog megszerzését közvetlenül megelőzően áll be. 

</blockquote>

<ul>

<li>

Beáll a joghatás, ha 
</li>

<ul>

<li>

a terméket a vevői készlet szerinti másik tagállamból továbbítják egy másik tagállamba, 
feltéve, hogy 
</li>

<li>

nem a terméket továbbító adóalany nyilvántartásában is feltüntetett, belföldre 
történő visszaszállítás valósul meg. 
</li>
</ul>
</ul>

Ebben az esetben a joghatás a termék továbbítását közvetlenül megelőzően áll 
be.

Nem áll be azonban a joghatás abban az esetben, ha 
</blockquote>

<ul>

<li>

a vevői készlet céljára másik tagállamba továbbított terméket visszaszállítják 
belföldre, feltéve, hogy 
</li>

<li>

a termék tulajdonjogát nem engedték át és 
</li>

<li>

az adóalany rögzíti a vevő készletről vezetett nyilvántartásában a termék visszaszállítását. 

</li>
</ul>

<li>

Beáll a joghatás a vevői készletben lévő termék megsemmisülése, elvesztése, ellopása, 
eltűnése esetén is. A joghatás beállásának időpontja
</li>

<ul>

<li>

az az időpont, amikor a termék ténylegesen eltűnt vagy megsemmisült, vagy 
</li>

<li>

ha az előzőek szerinti időpontot lehetetlen meghatározni, akkor az az időpont, 
amikor kiderült, hogy a termék megsemmisült vagy hiányzik. 
</li>
</ul>

<li>

Beáll a joghatás, ha az előzőeken kívül bármely más okból nem teljesülnek a terméknek 
a más tagállamba vevői készlet céljára való továbbítása tekintetében meghatározott 
törvényi feltételek. Ilyen eset például az, ha a terméket továbbító adóalany állandó 
telephelyet létesít abban a tagállamban, amelybe a terméket vevői készlet céljára 
továbbította. 
</li>
</ul>

A joghatás abban az időpontban áll be, amikor a törvényi feltétel már nem teljesül. 
</blockquote>

<ul>

<li>

Beáll a joghatás, ha 
</li>

<ul>

<li>

a vevői készleten lévő terméket nem hozzák vissza belföldre a terméket továbbító 
adóalany részére, és 
</li>

<li>

a terméken nem szerez tulajdonjogot az, akinek a vevői készletet szánták vagy 
más a feltételeknek megfelelő személy és 
</li>

<li>

a 12 hónapos határidő lejártát megelőzően nem valósul meg más, a termék továbbításához 
fűződő joghatást eredményező esemény. 
</li>
</ul>
</ul>

Ebben az esetben a joghatás a 12 hónapos határidő lejártát követő napon áll be.
<link anchor="9">
<text>9</text>
</link>


</blockquote>

A termék továbbításához fűződő joghatás beállásakor a terméket másik tagállamba 
továbbító belföldi adóalany Közösségen belüli termékértékesítést teljesít belföldön, 
ami a törvényi feltételek fennállása esetén adómentes. 
 A termékét másik tagállamba továbbító adóalanynak a fenti esetekben adókötelezettsége 
keletkezik a másik tagállamban, amelynek teljesítéséhez adószámmal kell rendelkeznie 
abban a tagállamban, amelyikbe a terméket továbbította. Az, hogy az adóalany másik 
tagállamban is rendelkezzen adószámmal, a Közösségen belüli termékértékesítés 
adómentességének is feltétele.

Mit kell szerepeltetni az összesítő nyilatkozatban?

A terméket vevői készlet céljára másik tagállamba továbbító adóalanynak az ’A60 
Összesítő nyilatkozat 01-es lapjának (d) oszlopában „W” (vevői készletmozgás) 
jelölést kell feltüntetni. Szerepeltetnie kell

<ul>

<li>

annak az adóalanynak az adószámát, akinek a terméket vevői készlet céljából továbbította 
a termék továbbításának időpontjában, 
</li>

<li>

az adatokban bekövetkezett változást (pl. ha az eredeti vevő helyébe más vevő 
lép), ideértve a termék belföldre továbbítását is.
<link anchor="10">
<text>10</text>
</link>


</li>
</ul>

Emellett természetesen szerepeltetnie kell a Közösségen belüli termékértékesítés 
adatait is, annak megvalósulásakor.

Milyen nyilvántartási kötelezettsége van a terméket továbbító adóalanynak?

A vevői készlet céljából másik tagállamba továbbított termékről folyamatos nyilvántartást 
kell vezetni
<link anchor="11">
<text>11</text>
</link>
, amelyben a következők szerepeltetendőek
<link anchor="12">
<text>12</text>
</link>
:

<ul>

<li>

az a tagállam, amelyből a terméket feladták vagy elfuvarozták; 
</li>

<li>

a termékek feladásának vagy elfuvarozásának az időpontja; 
</li>

<li>

az a tagállam, amelybe a terméket feladják vagy elfuvarozzák (a továbbiakban: 
rendeltetési hely szerinti tagállam); 
</li>

<li>

a termék tulajdonjogának megszerzésére jogosult adóalanynak az az adószáma, amit 
a termék rendeltetési helye szerinti tagállam állapított meg; 
</li>

<li>

annak a raktárnak a címe, ahol a terméket érkezéskor tárolják, a termék raktárba 
való beérkezésének az időpontja, valamint a raktár üzemeltetőjének az adószáma; 

</li>

<li>

a raktárba beérkezett termékek értéke, megnevezése és mennyisége; 
</li>

<li>

ha a termék tulajdonjogának megszerzésére jogosult adóalany helyébe másik személy 
lép, és ez a személy is megfelel a termék más tagállamban fenntartott vevői készlet 
céljára továbbítása törvényi feltételeinek, akkor ennek a személynek az adószáma; 

</li>

<li>

az értékesített termék adóalapja, megnevezése és mennyisége, a termékértékesítés 
teljesítésének az időpontja, továbbá a beszerző adószáma; 
</li>

<li>

a termék adóalapja, megnevezése és mennyisége, a joghatás beállásának időpontja 
és a joghatás beállásának indokolása, ha arra nem a vevői készlet céljára továbbított 
termék tulajdonjogának adószámmal rendelkező adóalany általi megszerzése miatt 
kerül sor; 
</li>

<li>

a visszaküldött termékek értéke, megnevezése és mennyisége, valamint a termékek 
visszaküldésének időpontja, ha a terméket a rendeltetési hely szerinti tagállamból 
visszaküldték abba a tagállamba, amelyből azt vevő készlet céljára feladták, elfuvarozták.
</li>
</ul>

Mikortól alkalmazandóak az új előírások?

A 2019. december 31-ét követően másik tagállamba továbbított termékre az új szabályok 
alkalmazandóak
<link anchor="13">
<text>13</text>
</link>

A 2020. január 1-je előtt másik tagállamba továbbított termék vonatkozásában 
a termékértékesítéshez fűződő joghatás akkor áll be, amikor a rendeltetési hely 
szerinti tagállam szabályai szerint a termék után Közösségen belüli termékbeszerzés 
jogcímén adófizetési kötelezettség keletkezik. Az ilyen módon továbbított termékek 
nyilvántartására a törvény 2019. december 31-éig hatályos előírásait kell alkalmazni.
<link anchor="14">
<text>14</text>
</link>

II. A termék belföldre történő továbbításához fűződő joghatás

Az áfatörvény 22. § (1) bekezdése értelmében termék Közösségen belüli ellenérték 
fejében teljesített beszerzése az is, ha az adóalany (vagy javára más) a másik 
tagállamban kitermelt, előállított, megmunkált, vásárolt, beszerzett, importált 
termékét vagy bizományba átvett terméket ad fel küldeményként vagy fuvaroz el 
belföldre, vállalkozásának szükségletére. 
 A Közösségen belüli beszerzés után az adóalanyt (a termékre vonatkozó adómérték 
figyelembe vételével) adófizetési kötelezettség terheli és az áfabevallás mellett 
összesítő nyilatkozatot is be kell nyújtania.

Milyen feltételek fennállása esetén nem áll be a joghatás a termék belföldre 
történő továbbításakor?

Nem áll be a Közösségen belüli termékbeszerzéshez fűződő joghatás, ha

<ul>

<li>

fordított esetben a termék más tagállamban fenntartott vevői készlet céljára 
történő továbbításának minősülne, 
</li>

<li>

ha a termék tulajdonjogának átengedése nem valósul meg és a terméket 12 hónapon 
belül visszajuttatják abba a tagállamba, ahonnan vevői készlet céljára feladták, 
elfuvarozták, 
</li>

<li>

ha a vevői készlet céljára belföldre továbbított termék tulajdonjogának megszerzésére 
jogosult adóalany személyében olyan változás következik be, ami fordított esetben 
a termék más tagállamban fenntartott vevői készlet céljára továbbításának minősülését 
nem befolyásolná.
<link anchor="15">
<text>15</text>
</link>


</li>
</ul>

Hogyan kezelendő az, amikor a potenciális vevő 12 hónapon belül tulajdonjogot 
szerez?

Ha az a belföldi adóalany, akinek a vevői készletet szánták, 12 hónapon belül 
megszerzi a termék tulajdonjogát, akkor a tulajdonjog megszerzésének az időpontjában 
a terméket továbbító adóalany Közösségen belüli termékértékesítést teljesít a 
termék feladása, elfuvarozása szerinti tagállamban, a vevő pedig Közösségen belüli 
termékbeszerzést belföldön. A 12 hónapos időtartam számítása azon napot követő 
naptól kezdődik, amikor a termék belföldre megérkezik.

Hogyan kezelendő az, amikor 12 hónapon belül a potenciális vevő helyett más szerzi 
meg a tulajdonjogot?

Előfordulhat, hogy a termék tulajdonjogát a 12 hónapos határidőn belül nem az 
szerzi meg, akinek azt szánták. Ez esetben is az előzőekben ismertetettek alapján 
kell eljárni, feltéve, hogy

<ul>

<li>

a tulajdonjog megszerzésére jogosult adóalany helyébe lépő belföldi adóalany 
rendelkezik közösségi adószámmal és 
</li>

<li>

a terméket továbbító másik tagállami adóalany a vevői készletről vezetett nyilvántartásában 
és összesítő nyilatkozatában szerepelteti a tulajdonjog megszerzésére jogosult 
adóalany személyében bekövetkezett változást.
<link anchor="16">
<text>16</text>
</link>


</li>
</ul>

Milyen egyéb esetekben áll be a Közösségen belüli termékbeszerzéshez fűződő joghatás 
a 12 hónapos határidőn belül?

<ul>

<li>

Beáll a joghatás, ha 
 

</li>

<ul>

<li>

nem az szerez a terméken tulajdonjogot, akinek a vevői készletet szánták, hanem 
egy másik személy, és 
</li>

<li>

a tulajdonjogot megszerző személy nem felel meg a termék más tagállamban fenntartott 
vevői készlet céljára továbbítása tekintetében meghatározott egyéb feltételeknek 
(pl. belföldön nem regisztrált adóalany, a terméket továbbító nem tünteti fel 
a vevő adószámát az összesítő nyilatkozatában, nincs olyan előzetes megállapodás, 
amelynek értelmében a vevő jogosult a vevői készletben lévő termék tulajdonjogát 
megszerezni). 
</li>
</ul>
</ul>

A joghatás ilyenkor a tulajdonjog megszerzését közvetlenül megelőzően áll be.

</blockquote>

<ul>

<li>

Beáll a joghatás, ha 
 

</li>

<ul>

<li>

a terméket belföldről egy másik tagállamba továbbítják, feltéve, hogy 
</li>

<li>

a terméket nem abba a tagállamba továbbítják, amelyből belföldre feladták, elfuvarozták 
(nem annak az adóalanynak szállítják vissza, aki azt belföldre továbbította).

</li>
</ul>
</ul>

Ebben az esetben a joghatás a termék továbbítását közvetlenül megelőzően áll 
be. 
 

</blockquote>

<ul>

<li>

Beáll a joghatás a vevői készletben lévő termék megsemmisülése, elvesztése, ellopása, 
eltűnése esetén is.  A joghatás beállásának időpontja 
 

</li>

<ul>

<li>

az az időpont, amikor a termék ténylegesen eltűnt vagy megsemmisült, vagy 
</li>

<li>

ha az előzőek szerinti időpontot lehetetlen meghatározni, akkor az az időpont, 
amikor kiderült, hogy a termék megsemmisült vagy hiányzik. 
 

</li>
</ul>

<li>

Beáll a joghatás, ha az előzőeken kívül bármely más okból nem teljesülnek a terméknek 
a más tagállamba vevői készlet céljára való továbbítása tekintetében meghatározott 
törvényi feltételek. Ilyen eset például az, ha a terméket belföldre továbbító 
adóalany állandó telephelyet létesít Magyarországon. 
 A joghatás abban az időpontban áll be, amikor a törvényi feltétel már nem teljesül.

</li>

<li>

Beáll a joghatás, ha 
 

</li>

<ul>

<li>

a terméket nem továbbítják belföldről, és 
</li>

<li>

a terméken nem szerez tulajdonjogot az, akinek a vevői készletet szánták vagy 
más személy és 
</li>

<li>

a 12 hónapos határidő lejártát megelőzően nem valósul meg más, a termék Közösségen 
belüli beszerzéséhez fűződő joghatást eredményező esemény. 
</li>
</ul>
</ul>

Ebben az esetben a joghatás a 12 hónapos határidő lejártát követő napon áll be.
<link anchor="17">
<text>17</text>
</link>

</blockquote>

A termék Közösségen belüli beszerzéséhez fűződő joghatás beálltakor a terméket 
belföldre továbbító adóalany Közösségen belüli termékbeszerzést teljesít belföldön. 
Az ehhez kapcsolódó adókötelezettség teljesítéséhez belföldön nyilvántartásba 
vett – közösségi adószámmal is rendelkező – adóalanynak kell lennie.

Mit kell szerepeltetni az összesítő nyilatkozatban?

Annak az adóalanynak, akinek a részére a terméket vevői készlet céljából továbbították, 
a termék belföldre érkezésének időpontját is magába foglaló időszakról benyújtott 
’A60 Összesítő nyilatkozat 02-es lapján szerepeltetnie kell a másik tagállami 
adóalanynak azt az adószámát, amelyet a termék feladásának, elfuvarozásának helye 
szerinti tagállamban állapítottak meg.
<link anchor="18">
<text>18</text>
</link>
 A vevői készlet céljára történő behozatal kapcsán a 02-es lap (d) rovatában 
„Y” jelölés alkalmazandó. 
 Emellett természetesen – az ahhoz fűződő joghatás beálltakor – szerepeltetendőek 
a Közösségen belüli termékbeszerzés adatai (a termék áfa nélküli ellenértéke és 
az eladó adószáma) is.

Milyen nyilvántartási kötelezettsége van annak, akinek a terméket vevői készlet 
céljára továbbították?

Ha a Közösség másik tagállamában nyilvántartásba vett adóalany belföldön vevői 
készletet tart fenn, akkor a belföldi adóalanynak folyamatos nyilvántartást kell 
vezetnie a vevői készletből részére értékesíteni szándékozott termékekről. Nyilvántartási 
kötelezettsége van tehát annak az adóalanynak, akinek a részére a terméket vevői 
készletként belföldre juttatták. Amennyiben a vevői készletből tulajdon szerzésére 
jogosult belföldi adóalany személyében – a 12 hónapos határidőn belül – változás 
következik be, akkor a közösségi adószámmal rendelkező új jogosultat terheli a 
nyilvántartási kötelezettség.
<link anchor="19">
<text>19</text>
</link>

A nyilvántartásban a következő adatokat kell szerepeltetni:

<ul>

<li>

a vevői készletre vonatkozó megállapodás keretében a termék továbbítását végző 
másik tagállambeli adóalany adószámát; 
</li>

<li>

a nyilvántartást vezető adóalanynak szánt termékek megnevezését és mennyiségét; 

</li>

<li>

a termékek raktárba való beérkezésének időpontját; 
</li>

<li>

a nyilvántartást vezető adóalany részére értékesített termékek adóalapját, megnevezését 
és mennyiségét, a Közösségen belüli termékbeszerzés teljesítésének időpontját;
</li>

<li>

a termékek megnevezését és mennyiségét, valamint azt az időpontot, amikor a termékeket 
az – azokat vevői készlet céljából belföldre továbbító – adóalany utasítására 
kitárolják a raktárból; 
</li>

<li>

a megsemmisült vagy hiányzó termékek megnevezését és mennyiségét, valamint azt 
az időpontot, amikor a raktárba korábban beérkezett termékek megsemmisültek, elvesztek 
vagy azokat ellopták, illetve ha ez az időpont nem azonosítható, akkor azt az 
időpontot, amikor a termékek megsemmisülését vagy hiányát megállapították.
<link anchor="20">
<text>20</text>
</link>


</li>
</ul>

Mikortól alkalmazandóak az új előírások?

A másik tagállamból 2019. december 31-ét követően belföldre juttatott termékre 
az új szabályok alkalmazandóak.
<link anchor="21">
<text>21</text>
</link>

A 2020. január 1-je előtt, belföldön fenntartott vevői készlet céljára továbbított 
termékekre a 2019. december 31-én hatályos szabályok alkalmazandóak. Abban az 
esetben azonban, ha a 2020. január 1-je előtt belföldre továbbított termék még 
2020. december 31-én is vevői készleten van, akkor arra 2020. december 31-én beáll 
a joghatás. Így az ilyen termék után Közösségen belüli termékbeszerzés címen adófizetési 
kötelezettség teljesítendő. A kötelezettség azt az adóalanyt terheli, aki a terméket 
vevői készlet céljára belföldre továbbította
<link anchor="22">
<text>22</text>
</link>
.

[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5931787652 – Pénzügyminisztérium 
Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/29005/2019.]

1 
<a name="1"></a> A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv. 
 
2 
<a name="2"></a> A 2006/112/EK irányelvnek a hozzáadottértékadó-rendszer egyes, a tagállamok 
közötti kereskedelem adóztatására vonatkozó szabályainak harmonizálása és egyszerűsítése 
tekintetében történő módosításáról szóló 2018/1910 tanácsi irányelv. 
 
3 
<a name="3"></a> Áfatörvény 89. § (4) bekezdése. 
 
4 
<a name="4"></a> Áfatörvény 12/A. § (1) bekezdése. 
 
5 
<a name="5"></a> A vevő készlettel kapcsolatban a terméket továbbító adóalanyt az áfatörvény 
182. §-a alapján nyilvántartási kötelezettség terheli. A nyilvántartásban a közös 
hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek 
megállapításáról szóló 282/2011/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Áfa irányelv 
Vhr.) 54a. cikk (1) bekezdése szerinti adatokat kell szerepeltetni. 
 
6 
<a name="6"></a> Áfatörvény 12/A. §-a. 
 
7 
<a name="7"></a> Áfatörvény 12/A. § (3) bekezdése. 
 
8 
<a name="8"></a> Áfatörvény 12/A. § (4) és (6) bekezdései. 
 
9 
<a name="9"></a> Áfatörvény 12/A. § (7) és (5) bekezdése. 
 
10 
<a name="10"></a>Áfatörvény 4/A. számú melléklet I. Összesítő jelentés 1/A. pontjának első bekezdése.

11 
<a name="11"></a> Áfatörvény 182. §-a. 
 
12 
<a name="12"></a> Áfa irányelv Vhr. 54a. cikk (1) bekezdése. 
 
13 
<a name="13"></a> Áfatörvény 331. §-a. 
 
14 
<a name="14"></a> Áfatörvény 328. § (2) bekezdése. 
 
15 
<a name="15"></a> Áfatörvény 22. § (4) bekezdése. 
 
16 
<a name="16"></a> Áfatörvény 22. § (4) bekezdése 
 
17 
<a name="17"></a> Áfatörvény 22. § (6) bekezdés 
 
18 
<a name="18"></a>Áfatörvény 4/A. számú melléklet I. Összesítő jelentés 1/A. pontjának második 
bekezdése. 
 
19 
<a name="19"></a> Áfatörvény 183. § 
 
20 
<a name="20"></a> Áfa irányelv Vhr. 54a. cikk (2) bekezdése. Ha a termék nem a vevő raktárába 
érkezik, akkor a nyilvántartásnak nem kell tartalmaznia az adóalanynak szánt termék 
raktárba érkezésének, és kitárolásának időpontját valamint a termék megsemmisülésével, 
hiányával összefüggő adatokat. 
 
21 
<a name="21"></a> Áfatörvény 331. §. 
 
22 
<a name="22"></a> Áfatörvény 328. § (1) bekezdése.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>vevői-készlet</item>
<item>Közösségen-belüli-termékértékesítés</item>
<item>Közösségen-belüli-termékbeszerzés</item>
<item>összesítő-nyilatkozat</item>
<item>nyilvántartási-kötelezettség</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5408460">
<title>A kereskedelmi-szálláshely szolgáltatás általános forgalmi adómértéke 2020. január 1-jétől 5 százalékra csökken, valamint e szolgáltatás után turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik</title>
<url>nav/ado/afa/A_kereskedelmi_szalla20191223.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1577097360000">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>23</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>36</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1735167540000">
<year>2024</year>
<month>12</month>
<day>25</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1577103001845">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>23</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>10</minute>
<sec>1</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A kereskedelmi-szálláshely szolgáltatást 2019. december 31-ig terhelő 18 százalékos, 
kedvezményes adómérték 2020. január 1-jétől 5 százalékra csökken.
<link anchor="1">
<text>1</text>
</link>

Mi minősül kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak?

Annak meghatározása során, hogy az általános forgalmi adó szempontjából mit tekintünk 
kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak, a 2009/62. Adózási kérdésben foglaltakat 
kell irányadónak tekinteni. Az Adózási kérdésben megfogalmazottak szerint a kereskedelmi 
szálláshely-szolgáltatás tartalmában igazodik a közös hozzáadottértékadó-rendszerről 
szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv szerint kedvezményezhető szolgáltatások köréhez, 
így a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás alatt értendő minden olyan alapvetően 
turisztikai jellegű szolgáltatás, amely során ellenérték fejében az adott szálláshelyre 
vonatkozó jogszabályok szerinti követelményeknek megfelelő szállás biztosítása 
történik, így különösen:

<ul>

<li>

a szálloda, panzió, kemping, üdülőház, turistaszálló, ifjúsági szálló által nyújtott 
szálláshely-szolgáltatás; 
</li>

<li>

üdülők szálláshely szolgáltatása (függetlenül attól, hogy a szolgáltatást igényjogosultak 
és azok hozzátartozói, vagy más személy veszi igénybe); 
</li>

<li>

a kollégiumok, diákotthonoknak azon szálláshely-szolgáltatása, amely az áfatörvény 
85. § (1) bekezdés i) pontja alapján nem minősül adómentes tevékenységnek; valamint 

</li>

<li>

a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítása. 
</li>
</ul>

Az általános forgalmi adózás szempontjából kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak 
nem az ágazati jogszabályokban ilyenként meghatározott, illetve a Központi Statisztikai 
Hivatal által ilyen TESZOR szám alá besorolt szolgáltatásokat kell tekinteni, 
hanem a szolgáltatás jellegadó tartalma alapján kell a minősítést elvégezni. Kereskedelmi 
szálláshely-szolgáltatásról beszélünk tehát minden olyan esetben, amikor az adóalany 
idegenforgalmi körben biztosít szállást a vendégének, azaz, ha olyan szálláshely 
szolgáltatásról van szó, amely alapvetően turisztikai jellegű.

A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatások

Tekintettel arra, hogy a szálláshely-szolgáltatást sok esetben kiegészítő szolgáltatásokkal 
együtt nyújtják, kérdésként merül fel a kapcsolódó szolgáltatások áfatörvénybeli 
megítélése. Ezzel összefüggésben a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatáshoz kapcsolódó 
önálló értékkel bíró és önálló értékkel nem bíró szolgáltatások között kell különbséget 
tenni. A vonatkozó részletes magyarázat „A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás 
adómértéke, a szálláshely-szolgáltatással együtt nyújtott szolgáltatások áfarendszerbeli 
kezelése” című, 2009/54. Adózási kérdésben található.

Átmeneti rendelkezés

Az áfatörvény a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alkalmazásával kapcsolatban 
átmeneti rendelkezést is tartalmaz.
<link anchor="2">
<text>2</text>
</link>
 Ennek alapján az 5 százalékos adómértéket azokban az esetekben kell először 
alkalmazni, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont, azaz a teljesítés 
vagy a fizetendő adó megállapításának időpontja 2020. január 1-jére vagy azt követő 
időpontra esik.

A 84. § (2) bekezdésében említett esetek közül a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás 
tekintetében az előlegre vonatkozó szabály alkalmazása merülhet fel.
<link anchor="3">
<text>3</text>
</link>
 Ha a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás kapcsán 2020. január 1-je előtt előleg 
fizetésére (jóváírására, kézhezvételére) kerül sor, úgy az előleg vonatkozásában 
a 2019. december 31-ig hatályos adómértéket kell figyelembe venni. Ha az előleg 
jóváírása, kézhezvétele 2020. január 1-jén vagy azt követően történik, már a kedvezményes, 
5 százalékos adómértéket kell alkalmazni.

Turizmusfejlesztési hozzájárulás kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás után

2020. január 1-jétől turizmusfejlesztési hozzájárulás-köteles az ellenérték fejében 
nyújtott, áfatörvény szerinti kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás is. Az a személy, 
aki/amely ilyen szolgáltatást nyújt, turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére 
kötelezett. Ez független attól, hogy az adóalany az általános forgalmi adózás 
rendszerében alanyi adómentes, illetve attól is, hogy milyen vállalkozási formában 
tevékenykedik az adott szolgáltató.

A turizmusfejlesztési hozzájárulás jogszabályi háttere

A turizmusfejlesztési hozzájárulás 2018. január 1-jétől bevezetett adónem.
<link anchor="4">
<text>4</text>
</link>
 Turizmusfejlesztési hozzájárulás-köteles szolgáltatás az áfatörvény 3. számú 
melléklet II. részének 3. pontja szerinti szolgáltatás ellenérték fejében történő 
nyújtása, vagyis az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített 
nem alkoholtartalmú italforgalom a TESZOR’15 56.10-ből, valamint 2020. január 
1-jétől az áfatörvény 3. számú melléklet II. részének 5. pontja szerinti kereskedelmi 
szálláshely-szolgáltatás ellenérték fejében történő nyújtása (a továbbiakban együtt: 
hozzájárulás-köteles szolgáltatás).

A turizmusfejlesztési hozzájárulás alanya, alapja és mértéke

A hozzájárulás fizetésére kötelezettnek minősül minden olyan személy, vagy szervezet, 
amely saját nevében hozzájárulás-köteles szolgáltatást nyújt.

Az adókötelezettség egyértelműen a hozzájárulás-köteles szolgáltatáshoz kötődik, 
így abban az esetben, ha az adózó az adott bevallási időszakban nem nyújt hozzájárulás-köteles 
szolgáltatást, bevallási, fizetési kötelezettség sem terheli.

A hozzájárulás alapja a hozzájárulás-köteles szolgáltatás általános forgalmi 
adó nélküli ellenértéke. A hozzájárulás mértéke 4 százalék.

A turizmusfejlesztési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése

A hozzájárulást az önadózás szabályai szerint kell megállapítani és bevallani 
az erre a célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon. A 2020. évben az erre 
rendszeresített elektronikus nyomtatvány: 20TFEJLH.

A turizmusfejlesztési hozzájárulást hozzájárulás fizetésére kötelezettnek a rá 
irányadó áfabevallási időszak szerint, az áfabevallás benyújtásra előírt határnapig 
(havi bevallásra kötelezett esetén a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig, negyedéves 
bevallásra kötelezett esetén a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, éves 
bevallásra kötelezett esetén a tárgyévet követő év február 25. napjáig) kell bevallania 
és megfizetnie.

Azon időszakról, amelyről a hozzájárulás fizetésére kötelezett személy áfabevallás 
benyújtására nem köteles (például áfában alanyi mentességben részesül) a hozzájárulás-köteles 
szolgáltatás után az áfatörvény szerinti teljesítési időpontot követő év február 
25. napjáig kell a hozzájárulást bevallani és befizetni.

A 20TFEJLH nyomtatvány kitöltő- ellenőrző programja és a hozzá tartozó kitöltési 
útmutató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjáról letölthető (<a href="https://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok">https://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok</a>).

A pénzforgalmat a turizmusfejlesztési hozzájárulásról a 10032000-01079122 NAV 
Turizmusfejlesztési hozzájárulás bevételi számla számlaszámon kell bonyolítani, 
adónem kód: 310, nemzetközi pénzforgalomban, deviza-átutalási megbízásokon a HU13100320000107912200000000 
NAV Turizmusfejlesztési hozzájárulás bevételi számla számlaszámon, adónem kód: 
310.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

1
<a name="1"></a> Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. 
évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 50. §-a az általános forgalmi adóról 
szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 3. számú mellékletének 
5 százalékos adómérték alá tartozó szolgáltatásokat tartalmazó II. részét 2020. 
január 1-jei hatályba lépéssel egy új 5. ponttal egészíti ki. (Ezzel egy időben 
a Mód. tv. 51. §-a hatályon kívül helyezi az áfatörvény 3/A. számú melléklet II. 
részének 1. pontját, amely alapján a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás 18 
százalékos, kedvezményes adómérték alá tartozott 2009. július 9-től.) 
 
2
<a name="2"></a> az áfatörvény 2020. január 1-jétől hatályos 334. §-a 
 
3
<a name="3"></a> áfatörvény59. §, valamint 84. § (2) bekezdés b) pont 
 
4
<a name="4"></a> A turizmusfejlesztési hozzájárulást az egyes adótörvények és más kapcsolódó 
törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 
módosításáról szóló 2016. évi LXVI. 261. §-a állapította meg. 
 

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>szálláshely</item>
<item>5-százalék,</item>
<item>urizmusfejlesztési</item>
<item>hozzájárulás</item>
<item>adómérték</item>
<item>adókulcs</item>
<item>adócsökkentés</item>
</searchkeywords>
</article>
</contents>

Az elismert harmadik államban letelepedett adóalany áfa-visszatérítése Magyarországon2020.08.07.

Gyakran ismételt kérdések a számlaadat-szolgáltatással, számlázással kapcsolatban2020.08.04.

2020/8. Adózási kérdés - A számlával bizonylatolt ügylet adatait nem kell és nem is célszerű a pénztárgépbe rögzíteni2020.07.08.

Egy ügyletről egyféle bizonylat2020.07.08.

Csak az áfaalany vevő adószámát kötelező feltüntetni a számlán2020.07.08.

2020/7. Adózási kérdés - Az egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatások áfamentességének feltételei2020.07.08.

A számlaadat-szolgáltatás 2020. július 1-jétől alkalmazandó szabályai2020.07.01.

A turizmusfejlesztési hozzájárulásban év végéig érvényes a könnyítés2020.06.29.

2020/5. Adózási kérdés - Díjmentes parkoláshoz kapcsolódó áfa fizetési kötelezettség a veszélyhelyzet időszakában és azt követően2020.06.25.

Hogyan tudnak számlát adni és arról adatot szolgáltatni az adóhatóság felé a színházak?2020.06.24.

Egy taxis hogyan tud számlát adni és arról adatot szolgáltatni a NAV felé?2020.06.24.

pdf

A számlaadat-szolgáltatás 2020. július 1-jétől alkalmazandó szabályai kibocsátói oldalon2020.06.23.

Mobilapplikáción is elérhető a NAV Online Számlázó programja2020.06.05.

2020. július 1-jétől változnak az online számlaadat-szolgáltatás szabályai. Ettől az időponttól bővül azon számlák köre, amikről adatot kell szolgáltatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé. A számla áthárított áfatartalmától függetlenül kötelezővé válik az adatszolgáltatás minden olyan 2020. június 30. után kiállított/kibocsátott számláról, amit egy adóalany egy másik belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak belföldön teljesített ügyletről állít ki. Ebből következik, hogy bővül azon áfaalanyok köre is, akiknek a határnaptól a kiállított/kibocsátott számlákról adatot kell szolgáltatni a NAV számára. Ennek teljesítésében segít ügyfeleinek a NAV új szolgáltatásával, az Online Számlázó program mobilapplikációjával, ami az Apple App Store és a Google Play áruházakból ingyenesen letölthető és használata is díjmentes.

A koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggő ingyenes termékátadások, ingyenes szolgáltatásnyújtások adózási szempontú megítélése2020.05.12.

pdf

Alapvető tudnivalók a NAV Online Számlázó programjának alkalmazásához2020.05.08.

Az elektronikus számlákkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalók2020.04.16.

A külföldi utas adó-visszaigénylő lapja” nyomtatvány beszerzése2020.01.28.

Behajthatatlan követelés miatti áfa csökkentés lehetősége2019.12.23.

A vevői készlettel kapcsolatos, 2020. január 1-től alkalmazandó új szabályok2019.12.23.

A kereskedelmi-szálláshely szolgáltatás általános forgalmi adómértéke 2020. január 1-jétől 5 százalékra csökken, valamint e szolgáltatás után turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik2019.12.23.

1 / 7 Következő >>

KIEMELT TÉMÁK