NAV - Általános forgalmi adó

Magánszemélyek

Egyéni vállalkozók

Társaságok

Kiemelt adózók

<contents headingid="41023" moderate="true" read="true" title="Általános forgalmi adó" url="nav/ado/afa" write="true">
<article contentid="5439972">
<title>Szankciómentesség a külföldi adóalanyok távértékesítés utáni számlaadat-szolgáltatására</title>
<url>nav/ado/afa/Szankciomentesseg_a_k20210303.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1619075280000">
<year>2021</year>
<month>4</month>
<day>22</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>8</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1772751540000">
<year>2026</year>
<month>3</month>
<day>5</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1619075306291">
<year>2021</year>
<month>4</month>
<day>22</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>8</minute>
<sec>26</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2021. július 1-jétől a jelenleg távértékesítésnek tekintett esetek egy része 
Közösségen belüli távértékesítésnek, míg másik része import távértékesítésnek 
fog minősülni. Ezen túlmenően 2021. július 1-jétől egyes Közösségen belüli távértékesítések 
és import távértékesítések után nem a terméket ténylegesen értékesítő, hanem az 
az elektronikus felület (vélelmezett értékesítő) lesz az adófizetésre kötelezett, 
amely elősegíti az adott termékértékesítést.

2021. július 1-jétől az uniós egyablakos rendszerben (OSS) a Közösségen belüli 
távértékesítések után is bevallható és befizethető az áfa (hozzáadottértékadó), 
ha az értékesítő nem telepedett le a teljesítési hely szerinti tagállamban. Szintén 
2021. július 1-jétől nyílik lehetőség az import távértékesítés utáni áfa bevallására 
és megfizetésére az import egyablakos rendszeren (iOSS) keresztül. Az elektronikus 
felület (vélelmezett értékesítő) szintén jogosult választása esetén az OSS és 
az iOSS alkalmazására az őt terhelő áfa bevallására és megfizetésére. Az egyablakos 
rendszerek előnye, hogy az adókötelezettségek abban az államban teljesíthetők, 
amelyikben az adózó a rendszerbe bejelentkezett, így a távértékesítések miatt 
nem kell a teljesítési hely
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>
 szerinti államban a nyilvántartásba vételt kérelmezni.

Ha az adóalany – ideértve az elektronikus felületet is - Magyarországtól eltérő 
tagállamban regisztrál az OSS, illetve az iOSS rendszerbe, a belföldön teljesített 
Közösségen belüli távértékesítése, valamint import távértékesítése után nem terheli 
számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, mivel a számlaadásra ez esetben nem a 
belföldi, hanem az OSS, illetve iOSS regisztráció szerinti tagállam szabályai 
vonatkoznak.
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>

Erre azonban csak 2021. július 1-jétől nyílik lehetőség, ezért ezen időpontig 
a 2021. január 4-én hatályba lépett szabályok
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>
értelmében, a belföldi teljesítési helyű és ezáltal belföldi nyilvántartásba 
vételre kötelezett vagy azt választó távértékesítést végző adóalanyok kötelesek 
a belföldön teljesített értékesítéseik számláiról adatszolgáltatást teljesíteni.

A számlaadat-szolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó 2021. március 31-ig tartó 
szankciómentes időszak miatt viszont ezeknek az adóalanyoknak mindössze egy negyedéves 
időszak vonatkozásában kellene a számlaadat-szolgáltatáshoz szükséges fejlesztéseket 
megvalósítaniuk, a NAV ezért a részükre, 2021. június 30-ig biztosít szankciómentességet.

A szankciómentesség csak azokra az adóalanyokra vonatkozik, amelyek

<ul>

<li>2021. július 1. napjáig valamely más tagállamban regisztrálnak az OSS vagy iOSS 
rendszerbe, ideértve azt is, ha az elektronikus felület regisztrál vélelmezett 
értékesítőként,
<link anchor="_ftn4">
<text>[4]</text>
</link>

</li>

<li>kizárólag a Magyarországra irányuló távértékesítés miatt kötelezettek a belföldi 
nyilvántartásba vételre.</li>
</ul>

<a name="_ftn1"></a>[1] A belföldre irányuló távértékesítéskor a teljesítés helyét az általános forgalmi 
adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 29. §-a határozza meg.

<a name="_ftn2"></a>[2] Áfa tv. 158/A. § (4) bekezdése

<a name="_ftn3"></a>[3] Áfa tv. 10. számú melléklet

<a name="_ftn4"></a>[4] A tagállamok 2021. április 1-jétől kötelesek lehetővé tenni a regisztrációt.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>szankciómentesség</item>
<item>OSS</item>
<item>MOSS</item>
<item>számlaadat--szolgáltatás</item>
<item>távértékesítő</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5440082">
<title>A fordított áfa hatálya alá tartozó ügyletkör szűkítése a munkaerő-kölcsönzés szektorban 2021. április 1-jétől</title>
<url>nav/ado/afa/Megszunik_a_forditott20210305.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1617882780000">
<year>2021</year>
<month>4</month>
<day>8</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>53</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1772924340000">
<year>2026</year>
<month>3</month>
<day>7</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1617883199772">
<year>2021</year>
<month>4</month>
<day>8</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>59</minute>
<sec>59</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

2021. április 1-jei hatállyal módosult az Áfa tv.
<link anchor="_ftn1">
<text>
[1]
</text>
</link>
 142. § (1) bekezdés c) pontja, aminek következtében a munkaerő-kölcsönzés szolgáltatásoknak 
csak egy szűk köre esetében marad továbbra is alkalmazandó a fordított áfa.
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>
 A módosításra európai uniós jogharmonizációs kötelezettségből fakadóan került 
sor, miután az Európai Bizottság nem támogatta Magyarország kérelmét, amelyben 
hazánk a munkaerő-kölcsönzés szektorban általánosan alkalmazott fordított áfa 
további fenntartását kérte.

Az Áfa tv. 2021. április 1-jétől hatályos 142. § (1) bekezdés c) pontja úgy rendelkezik, 
hogy az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti munkaerő kölcsönzése, 
kirendelése, rendelkezésre bocsátása esetén, amely az  a)  pont szerinti termékértékesítéshez 
vagy szolgáltatásnyújtásnak minősülő olyan építési szerelési és egyéb szerelési 
munkához kapcsolódik, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására 
vagy egyéb megváltoztatására – ideértve a bontással történő megszüntetését is 
– irányul.

A módosítás következtében csak azok a munkaerő-kölcsönzés szolgáltatások maradnak 
a fordított áfa hatálya alatt, amelyek

<ul>

<li>

az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti termékértékesítéshez (építési-szerelési munkával 
létrehozott, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadása), vagy 
</li>

<li>

ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, egyéb megváltoztatására 
irányuló építési szerelési és egyéb szerelési munkákhoz 
</li>
</ul>

kapcsolódnak.

Természetesen a fordított adózás ezekben az esetekben is csak akkor alkalmazandó, 
ha teljesülnek a fordított adóztatás egyéb feltételei is, vagyis az érintett felek 
mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany, ugyanakkor egyiküknek sincs 
olyan jogállása, amely alapján az adó fizetése ne lenne tőle követelhető.
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>

A módosítás azt eredményezi, hogy a munkaerő-kölcsönzés szolgáltatások túlnyomó 
többsége esetében megszűnik a fordított áfa, vagyis nem a szolgáltatás igénybevevője, 
hanem az ügyletet teljesítő adóalany lesz köteles megfizetni (és áthárítani) az 
áfát.Ha egy szolgáltatásnyújtás a rendelkezés 2021. április 1-jétől hatályos szövege 
értelmében már nem tartozik a fordított áfa hatálya alá, akkor az alábbi szabályok 
szerint kell meghatározni, hogy mely esetekben kell először alkalmazni az egyenes 
adózás szabályait.

Az Áfa tv. a 142. § (1) bekezdés c) pontjának 2021. április 1-jétől hatályos 
módosításával összefüggésben nem ír elő átmeneti szabályt, vagyis az általános 
szabályok szerint kell eljárni.

Az áfa szabályok értelmében az ügylet tényállásszerű megvalósulása, vagyis a 
teljesítés eredményez adófizetési kötelezettséget, amely adófizetési kötelezettség 
a teljesítés időpontjában keletkezik.
<link anchor="_ftn4">
<text>[4]</text>
</link>
 Ebből következően a teljesítési időpont alapvető jelentőséggel bír az ügyletek 
minősítése során.

Vagyis annak meghatározása során, hogy egy adott ügylet tekintetében még a fordított 
adózás vagy már az egyenes adózás szabályai alkalmazandóak-e, azt kell megvizsgálni, 
hogy az adott ügylet teljesítési időpontja a módosítás hatályba lépésének napját 
megelőzi-e vagy sem. Ennek megfelelően kell eljárni abban az esetben is, ha az 
adott szolgáltatásnyújtás során a felek az Áfa tv. 58. §-a szerinti időszakos 
elszámolásban állapodtak meg.

Az Áfa tv. 58. § (1) bekezdése, valamint az (1a) bekezdés a) és b) pontja szerinti 
különös rendelkezések értelmében, ha a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás 
során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, 
szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, akkor 
a teljesítés

<ul>

<li>

főszabály szerint az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja;
</li>

<li>

a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, feltéve, hogy az elszámolással 
vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége 
és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett 
időszak utolsó napját megelőzi;
</li>

<li>

az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének 
esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak 
utolsó napját követő hatvanadik nap, feltéve, hogy az ellenérték megtérítésének 
esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő 
időpontra esik.
</li>
</ul>

Ha az Áfa tv. 58. § (1) bekezdésének, valamint az (1a) bekezdés a) és b) pontjának 
hivatkozott rendelkezései alapján az adóalanyok által teljesített, a fordított adózás hatálya alól 2021. április 
1-jétől kikerülő időszakos elszámolású ügyleteknek a teljesítési időpontja

<ul>

<li>

2021. április 1-jét megelőző napra esik, akkor a „fordított adózást” kell alkalmazni, vagyis az ügyletet teljesítő adóalany olyan számla kibocsátásáról köteles gondoskodni, 
amelyben áthárított adó, illetve százalékérték nem szerepel
<link anchor="_ftn5">
<text>[5]</text>
</link>
, és a számlán fel kell tüntetnie a „fordított adózás” kifejezést
<link anchor="_ftn6">
<text>[6]</text>
</link>
, a szolgáltatást igénybe vevő adóalany adófizetési kötelezettsége pedig az Áfa 
tv. 60. § (1)-(2) bekezdésében foglalt szabályok alapján meghatározott időpontban 
keletkezik.
</li>

<li>

2021. április 1-jére, vagy azt követő időpontra esik, akkor az Áfa tv. általános szabályai szerinti egyenes adózást kell alkalmazni, vagyis az ügyletet teljesítő adóalany köteles az adófizetési kötelezettséget 
teljesíteni (és az áfát áthárítani).
</li>
</ul>

Önmagában az a tény, hogy az elszámolási időszak a tartamát tekintve részben 
vagy egészben megelőzi, vagy követi 2021. április 1-jét, nincs befolyással arra, 
hogy a fordított vagy egyenes adózás alkalmazandó. Ha egy adott időszak a fenti időponton áthúzódik, akkor az időszakot nem kell 
megosztani, illetve az adott ügyletet nem kell részben „fordítottan adózó”, részben 
„egyenesen adózó” ügyletként kezelni, hanem attól függően, hogy az ügylet teljesítési 
időpontja 2021. április 1-jét megelőzi-e vagy sem, az ügylet egészére a fordított 
vagy az egyenes adózást kell alkalmazni.

Rögzíteni szükséges továbbá azt is, hogy az Áfa tv. 60. § (1)-(2) bekezdésében foglalt, arra vonatkozó szabályok, hogy a fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletek esetében a fizetendő adót mikor kell megállapítani, nem írják felül az Áfa tv. teljesítési időpont 
meghatározására vonatkozó szabályait. Ebből következően, önmagában az a tény, hogy a szolgáltatás igénybevevője az 
Áfa tv. 60. § (1)-(2) bekezdése szerint 2021. április 1-jét megelőzően megállapította 
a fizetendő adót, még nem jelenti azt, hogy az ügylet a fordított adózás hatálya 
alá tartozik.

Mindezek azt is jelentik, hogy ha egy 2021. április 1-jei vagy azt követő teljesítési 
időpontú szolgáltatásnyújtásról a szolgáltatást nyújtó adóalany a fordított adózás 
szabályai szerint állított ki számlát, akkor – tekintettel arra, hogy az ügylet 
nem tartozik a fordított áfa hatálya alá – a szolgáltatást nyújtó adóalany a számla 
módosításáról köteles gondoskodni.

Az alábbi példában azt mutatjuk be, hogy a szolgáltatás nyújtójaként és igénybevevőjeként 
eljáró adóalanyoknak milyen módon kell a köztük megvalósuló időszakos elszámolású 
ügyletek kapcsán a fizetendő és a levonható adót, valamint az ügyletről szóló 
számlát korrigálni abban az esetben, ha

<ul>

<li>

a kérdéses ügyletek teljesítési időpontja az Áfa tv. 58. § (1) bekezdésének, valamint az (1a) bekezdés a) és b) pontja alapján 2021. 
április 1-jére vagy azt követő időpontra esik, vagyis az ügyletek már az egyenes 
adózás hatálya alá tartoznak,

</li>

<li>

ugyanakkor a számlák kibocsátására és a fizetendő adó megállapítására az Áfa 
tv. 60. § (1)-(2) bekezdése alapján a fenti időpontot megelőzően még a fordított 
adózás alkalmazásával került sor.

</li>
</ul>

Példa: Egy negyedéves áfabevalló iskolaszövetkezet (továbbiakban: szolgáltatás nyújtója) 
havi időszakos elszámolású ügylet keretében munkaerő kölcsönzésére irányuló szolgáltatást 
nyújt a havi áfabevalló partnere (továbbiakban: szolgáltatás igénybevevője) részére.

A szolgáltatás igénybevevőjének a 2021. március havi időszakra jutó ellenértéket 
2021. április 15-éig (azaz a 2021. márciusi havi elszámolási időszak utolsó napját 
követően) kell megfizetnie. A szolgáltatás nyújtója 2021. március 19-én még a fordított adózás alkalmazásával 
bocsátott ki számlát a szolgáltatás igénybevevője részére a 2021. március havi elszámolási időszakra 
vonatkozóan. A szolgáltatás igénybevevője a számlát 2021. március 22-én vette kézhez és a fizetendő 
adót a fordított adózást alkalmazva ezen a napon állapította meg az Áfa tv. 60. 
§ (1)-(2) bekezdése szerint.

A teljesítési időpont 2021. április 15-ére, vagyis 2021. április 1-jét követő időpontraesik, ezért az ügylet már az egyenes adózás hatálya alá tartozik. Mivel a szolgáltatás nyújtója az egyenes adózás hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtásról 
fordított adózást alkalmazva bocsátotta ki a számlát, ezért a szolgáltatás nyújtója 
a számlátmódosítani köteles.

Ha a szolgáltatás nyújtója még a 2021. évi második negyedévre vonatkozó áfabevallása benyújtását megelőzően módosítja 
a számlát, akkor a számlamódosítás nem eredményezi a szolgáltatás nyújtójánál a bevallás módosítását. Ebben az esetben, mivel az ügylet teljesítési időpontja 2021. április 15-ére esik, a szolgáltatás nyújtójának módjában áll az ügylet teljesítési időpontját magában 
foglaló adómegállapítási időszakról (vagyis a 2021. évi második negyedévről) benyújtandó áfabevallásban már az egyenes áfás módosító számláját szerepeltetni.

Ha a számla módosítására csak később kerülne sor, vagyis azt követően, hogy az eredeti, fordított áfás számlát a szolgáltatást 
nyújtónak már szerepeltetnie kellett a 2021. évi második negyedévre vonatkozó 
áfabevallásában, akkor tekintettel arra, hogy a számla módosítása következtében nő a szolgáltatás nyújtójánaka fizetendő adója, a szolgáltatás nyújtójának önellenőriznie kell az ügylet teljesítési időpontját 
magában foglaló adómegállapítási időszakról (vagyis a 2021. évi második negyedévről) benyújtott áfabevallását.

A szolgáltatás igénybevevője a részére kibocsátott fordított áfás számla alapján 
adómegállapítási kötelezettségének a számla kézhezvételének időpontja (2020. március 22.) által meghatározott adómegállapítási időszak bevallásában a fordított áfa szabályai szerint tesz eleget. A számla módosítása következtében a szolgáltatás igénybevevőjének a fizetendő 
adója csökkenni fog, amely csökkenést legkorábban abban az adómegállapítási időszakban 
jogosult figyelembe venni, amelyben az eredeti számlát módosító számla a személyes 
rendelkezésére áll
<link anchor="_ftn7">
<text>
[7]
</text>
</link>
 (például 2021. április 10-én kézhez vett helyesbítő számla esetén a 2021. április havi adómegállapítási időszakban). Továbbá, a szolgáltatás igénybevevője ugyanebben az áfabevallásában (azaz 2021. április 10-én kézhez vett helyesbítő számla esetén a 2021. április havi áfabevallásában) a levonható adó utólagos módosulását is köteles elszámolni, ha az eredeti, fordított 
áfás számla alapján adólevonási jogot érvényesített
<link anchor="_ftn8">
<text>
[8]
</text>
</link>
.

Az egyenes áfás módosító számla alapján a szolgáltatás igénybevevőjének az adólevonási 
joga a teljesítés időpontjában (vagyis 2021. április 15-én) nyílik meg
<link anchor="_ftn9">
<text>
[9]
</text>
</link>
 A szolgáltatás igénybevevője az adólevonási jogát a saját döntése alapján az 
adólevonási jog keletkezése évében és az azt követő naptári évben (azaz 2021-ben és 2022-ben) érvényesítheti bármelyik adómegállapítási időszakban. Ezt követően a szolgáltatás 
igénybevevője a még el nem évült előzetesen felszámított adó tekintetében az adólevonási 
jogát önellenőrzés útján érvényesítheti abban az adómegállapítási időszakban, 
melyben az adólevonási jog keletkezett.

[PM-NAV]

<a name="_ftn1"></a>[1] az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

<a name="_ftn2"></a>[2] az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény 42. §-ának 
hatálybalépéséről szóló 1/2021. (III. 2.) PM határozat (Magyar Közlöny 2021. évi 
33. szám, 2021. március 2.)

<a name="_ftn3"></a>[3] Áfa tv. 142. § (3) bekezdés

<a name="_ftn4"></a>[4] Áfa tv. 55. § (1) bekezdés, 56. §

<a name="_ftn5"></a>[5] Áfa tv. 142. § (7) bekezdés

<a name="_ftn6"></a>[6] Áfa tv. 169. § n) pont

<a name="_ftn7"></a>[7] Áfa tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pont

<a name="_ftn8"></a>[8] Áfa tv. 153/C. § (3) bekezdés

<a name="_ftn9"></a>[9] Áfa tv. 119. §

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>megszűnik</item>
<item>fordított</item>
<item>áfa</item>
<item>munkaerő</item>
<item>kölcsönzés</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5441194" referenceid="5441194">
<title>2021/2. - Adózási kérdés - Fogászati implantátumok és más hasonló termékek beszerzése és értékesítése</title>
<url>nav/ado/afa/2021_2____Adozasi_ker20210324.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1616600220000">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>24</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>37</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1616760466029">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>26</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>7</minute>
<sec>46</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

2021/2. Adózási kérdés

Fogászati implantátumok és más hasonló termékek beszerzése és
értékesítése

[az általános
forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 85. 
§
(1) bekezdés e) pontja]

1.) Termékértékesítés

Az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés e) pontja alapján
mentes az adó alól az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó
termékértékesítés, amelyet humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző 
–
ilyen minőségében – teljesít.

Az Áfa tv.
85. § (1) bekezdés e) pontjának fogtechnikusi, fogorvosi minőségben kitétele
arra utal, hogy az adott ügyletet annak adómentességéhez a fogtechnikus,
fogorvos hivatása gyakorlása körében kell, hogy teljesítse. Ennek megítéléséhez
figyelemmel kell lenni az Áfa tv. 85. § (3) bekezdése b) pontjában foglaltakra
is. Eszerint abban az esetben, ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott
valamely tevékenység képesítéshez kötött, és jogszabály – ide nem értve az
önkormányzati rendeletet – kivételt nem tesz, a termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás adómentességének feltétele, hogy az érintett személy,
szervezet javára (munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban,
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) tevékenykedők között legalább egy
olyan természetes személy legyen, aki a jogszabályokban foglalt képesítési
követelményeknek igazolt módon megfelel.

Az áfa uniós szinten harmonizált adónem, ezért a jogértelmezés és
jogalkalmazás során szükséges figyelemmel lenni az uniós szintű szabályozásra,
valamint az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatára. Erre tekintettel az Áfa
tv. 85. § (1) bekezdés e) pontját úgy kell értelmezni, hogy az adómentesség
egyaránt kiterjed a fogtechnikusok által tevékenységük keretében nyújtott
szolgáltatásokra, valamint a fogorvosok és fogtechnikusok által teljesített,
protézisekkel kapcsolatos ügyletekre.

A fent idézett jogszabályi rendelkezések alapján az adómentesség tehát a jogszabályban 
foglalt képesítési
követelményeknek igazolt módon megfelelő
fogtechnikusok, fogorvosok (ideértve a legalább egy fogtechnikus, illetve
fogorvos képzettséggel rendelkező természetes személy alkalmazottat
foglalkoztató gazdasági társaságokat is) által ilyen minőségükben teljesített

<ul>

<li>szolgáltatásnyújtásokra,</li>

<li>e szolgáltatásokhoz járulékosan kapcsolódó
termékértékesítésekre, és</li>

<li>az Áfa tv.-ben foglalt feltételeknek egyébként
megfelelő, önmagában álló – ezen adómentességi rendelkezés alá tartozó
szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez
nem kapcsolódó –  protézis mint termék
értékesítésekre is kiterjed, ideértve a páciensek anatómiai adottságainak
megfelelő fogpótlások, így például a koronák, hidak, fogsorok, implantátum
fejek, és ideértve a standardizált termékek, így például az implantátumok
értékesítését is.</li>
</ul>

Az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés e) pontja szerinti
adómentességi előírás (valamint az annak alapját képező uniós szintű
szabályozás) az értékesített termék jellegére, valamint az értékesítő
minőségére vonatkozóan tartalmaz feltételeket, nem tartalmaz azonban az
adómentesség alkalmazásához szükséges feltételt a termék beszerzője
vonatkozásában. Erre tekintettel az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés e) pontja
szerinti adómentesség alkalmazhatósága nem függ attól, hogy a fogorvos,
fogtechnikus adóalany a terméket (például az implantátumot) közvetlenül a
páciensnek értékesíti-e. Ennek megfelelően az adómentesség e körülménytől
függetlenül alkalmazható abban az esetben, ha az adómentesség egyéb jogszabályi
feltételei teljesülnek.

2.) Termékbeszerzés

Az Áfa tv. 91. § (1)
bekezdés a) pontja értelmében mentes az adó alól a termék Közösségen belüli
beszerzése, ha a termék 2. § a) pontja szerinti értékesítése szintén mentes az
adó alól.

Az Áfa tv. 93. § (1)
bekezdés a) pontja alapján mentes az adó alól a termék importja abban az esetben,
ha a termék 2. § a) pontja szerinti értékesítése szintén mentes az adó alól.

A fentiek tükrében, az Áfa tv.-ben
foglalt feltételeknek egyébként megfelelő, önmagában álló (vagyis az Áfa tv.
85. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adómentességi rendelkezés alá tartozó
szolgáltatásnyújtáshoz nem
kapcsolódó) protézis mint termék beszerzése vonatkozásában mind a Közösségen belüli 
beszerzés,
mind az import esetében az adómentesség fennállásának vizsgálata során azt
szükséges tisztázni, hogy teljesül-e az, hogy a beszerzett termékek 2. § a)
pontja szerinti értékesítése mentes az adó alól.

E vonatkozásban a
jelen tájékoztató 1. pontjában kifejtettekre szükséges tekintettel lenni,
különös figyelemmel arra, hogy a Közösségen belülről vagy import útján beszerzett
termékek értékesítői vonatkozásában teljesülnek-e az áfaszabályozás által
előírt személyi feltételek is.

[Pénzügyminisztérium
Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/6128/2021. –
NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2475545485.] 

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>áfa</item>
<item>szolgáltatásnyújtás</item>
<item>termékértékesítés</item>
<item>termékbeszerzés</item>
<item>adómentesség</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/adozasi_kerdes/2021_2____Adozasi_ker20210324.html</referenceURL>
</article>
<downloadablebinary contentid="5440719">
<title>Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó új áfaszabályok</title>
<url>/data/cms559072/Az_elektronikus_kereskedelemre_vonatkozo_uj_afaszabalyok.pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1615907220000">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>16</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>7</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1773874740000">
<year>2026</year>
<month>3</month>
<day>18</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1615907621874">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>16</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>13</minute>
<sec>41</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords> M0 M1 M2 M3 E1 E2 E3 T1 T2 T3 T4</keywords>
<seckeywords> 
</seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="5440719">
<title>Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó új áfaszabályok</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<url>/data/cms559072/Az_elektronikus_kereskedelemre_vonatkozo_uj_afaszabalyok.pdf</url>
<filename>Az_elektronikus_kereskedelemre_vonatkozo_uj_afaszabalyok.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>197</size>
<sizeinbyte>202303</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1615907623555</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2021</year>
<month>03</month>
<day>16</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
<searchkeywords>
<item>elektronikus</item>
<item>kereskedelem</item>
<item>online-kereskedelem</item>
<item>e--kereskedelem</item>
<item>távértékesítés</item>
<item>OSS</item>
<item>IOSS</item>
</searchkeywords>
</downloadablebinary>
<article contentid="5440206">
<title>Változás az ELEKÁFA-eljárásban a brexit miatt</title>
<url>nav/ado/afa/Valtozas_az_ELEKAFA_e20210308.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1615208700000">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>8</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>5</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1773183540000">
<year>2026</year>
<month>3</month>
<day>10</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1615209153298">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>8</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>12</minute>
<sec>33</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A Kilépési Megállapodáshoz fűzött, Írország/Észak-Írország Jegyzőkönyv értelmében Észak-Írország az általános forgalmi adó szempontjából speciális státuszt élvez 
a 2021. december 31-ig tartó átmeneti időszakot követően is.

Ez azt jelenti, hogy 2020. december 31. után

<ul>

<li>

Észak-Írország EU tagállamként kezelendő a termékértékesítések szempontjából, 
</li>

<li>

az Egyesült Királyságot – beleértve Észak-Írországot – egységesen harmadik országnak, 
azaz Európai Unión kívüli országnak kell tekinteni a szolgáltatások szempontjából.
</li>
</ul>

Termékértékesítés

2021. április 1-től, a 2021-es visszatéríttetési időszakra

<ul>

<li>

az Észak-Írországban letelepedett – belföldön nyilvántartásba nem vett – adóalanyok az EU-ban letelepedett adóalanyokra vonatkozó szabályok szerint kérhetik Magyarországon 
a termékbeszerzéseik után rájuk áthárított áfa visszatéríttetését, illetve
</li>

<li>

a Magyarországon letelepedett adóalanyok Észak-Írországban, az EU-s szabályok szerint kérhetik a termékbeszerzéseik után 
rájuk áthárított áfa visszatéríttetését.
</li>
</ul>

A visszatéríttetés iránti kérelmet a Magyarországon letelepedett adóalanyoknak 
a 21ELEKAFA nyomtatványon a tárgyévet követő év szeptember 30-ig, a letelepedés szerinti tagállam adóhatóságához, azaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz 
kell benyújtaniuk.

Szolgáltatásnyújtás

A szolgáltatások szempontjából Észak-Írországot – nem viszonos – harmadik országnak kell tekinteni, vagyis az adó kölcsönös visszatérítéséről szóló nemzetközi 
megállapodás hiányában az Észak-Írországban letelepedett – belföldön nyilvántartásba 
nem vett – adóalanyokat adó-visszatérítés nem illeti meg.

További változások

A visszatéríttetés tagállamaként

<ul>

<li>

Észak- Írországot XI előtaggal, 
</li>

<li>

Ceutát – az XI előtag korábbi birtokosát – pedig XC előtaggal 
</li>
</ul>

kell jelölni a 21ELEKAFA és a 21ELEKAFA_KIIGNY-nyomtatványokon.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Különös Hatásköri Ügyek Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>brexit</item>
<item>elekáfa</item>
<item>visszatérítés</item>
<item>Észak--Írország</item>
<item>harmadik</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5440043">
<title>Pénzügyi képviselet a brexit után</title>
<url>nav/ado/afa/Penzugyi_kepviselet_a20210303.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1614784920000">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>3</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>22</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1772751540000">
<year>2026</year>
<month>3</month>
<day>5</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1614786644010">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>3</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>50</minute>
<sec>44</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az Egyesült Királyság 2020.
január 31-én éjfélkor kilépett az Európai Unióból (brexit), 2020. december 31.
napjával pedig a kilépést követő átmeneti időszak is lezárult. A kilépéshez
fűződő legfontosabb változások egyike, hogy az Egyesült Királyságban
letelepedett, vagyis ott székhellyel vagy telephellyel rendelkező adóalanyok
bizonyos esetekben nem járhatnak el önállóan az adókötelezettségeik teljesítése
során, hanem ún. pénzügyi képviselőt kell megbízniuk.

Az általános forgalmi adóról
szóló 2007. évi CXXVII. törvény vonatkozó szabálya
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>
 értelmében a harmadik
országbeli adóalanyoknak kötelező
pénzügyi képviselőt megbízniuk, ha a Közösség területén gazdasági céllal
nem telepedtek le, de Magyarországon teljesített ügyleteik után adófizetési
kötelezettségük keletkezik.

Mivel 2021. január 1-jétől az
Egyesült Királyságot harmadik országként kell kezelni, a pénzügyi képviselő megbízása
a Magyarországon (és a Közösség más
tagállamában) nem, de az Egyesült Királyságban gazdasági céllal letelepedett
– gazdasági célú letelepedés hiányában lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási
hellyel rendelkező – adóalanyoknak
kötelező. Ez a kötelezettség vonatkozik mind a Magyarországon már korábban
regisztrált, mind pedig a jövőben regisztráló egyesült királyságbeli
adóalanyokra.

Ha az érintett egyesült
királyságbeli adóalanynak a Közösség területén állandó telephelye van, és azt a kilépést követően is fenntartja,
akkor nem tekinthető harmadik államban letelepedettnek, és nem kötelezett pénzügyi képviselő bejelentésére, azonban dönthet
úgy, hogy az Áfa tv-ben szabályozott jogainak gyakorlására, kötelezettségeinek
teljesítésére pénzügyi képviselőt bíz meg. Ha azonban nem rendelkezik a Közösség területén állandó telephellyel, akkor kötelező
pénzügyi képviselőt megbíznia és azt a NAV-hoz bejelentenie.

Nem kötelező továbbá pénzügyi képviselő igénybevétele abban az esetben,
ha az egyesült királyságbeli adóalany olyan ügyletet teljesít belföldön, mely
után az adófizetési kötelezettségének a nem uniós egyablakos rendszeren
keresztül tesz eleget.

A pénzügyi képviselővel
kapcsolatban az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
további rendelkezéseket tartalmaz. Eszerint az a külföldi vállalkozás, amely
belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi
adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi
képviselőt bízhat meg. A NAV a bejelentés alapján a külföldi vállalkozást
és pénzügyi képviselőjét nyilvántartásba veszi és a külföldi vállalkozásnak adószámot
állapít meg. Az adóazonosító számmal már
rendelkező vállalkozásnak nem kell ismételten kérnie a nyilvántartásba vételét,
esetükben csupán a pénzügyi képviselő bejelentésére van szükség.

A belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles
külföldi vállalkozás magyar adószáma nem válik érvénytelenné a brexit után sem,
ez azonban nem jelenti azt, hogy ha arra kötelezett, ne kellene pénzügyi
képviselőt megbíznia és bejelentenie a NAV-hoz.

A külföldi vállalkozás pénzügyi képviselőjét a ’T201 jelű, a
pénzügyi képviselő képviseletében eljáró
magánszemélyt pedig az EGYKE-adatlapon jelentheti be.

[Pénzügyminisztérium Fogyasztási
és Forgalmi Adók Főosztálya PM/3943/2021; Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi
Irányítás Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Ütf-65/2021]

<a name="_ftn1"></a>[1] Áfa tv. 148. § (2)
bekezdés

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>pénzügyi-képviselő</item>
<item>brexit</item>
<item>Egyesül-Királyság</item>
<item>áfa</item>
<item>képviselet</item>
<item>T201</item>
<item>EGYKE</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5439968">
<title>NAV-ajánlás a számlázó programok fejlesztőinek</title>
<url>nav/ado/afa/NAV_ajanlas_a_szamlaz20210303.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1614755160000">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>3</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>6</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1772578740000">
<year>2026</year>
<month>3</month>
<day>3</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1614755491669">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>3</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>11</minute>
<sec>31</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A NAV összeállította azt az ajánlást
a számlázó programok fejlesztői számára, ami támogatja a programok jogszerű és
eredményes működésének kialakítását, valamint az online
számlaadat-szolgáltatási kötelezettség teljesítését. A dokumentum ismerteti a
számlázó programok működésével kapcsolatos legfontosabb követelményeket,
valamint javaslatokat fogalmaz meg az elvárt működés kialakításához is.
Mindehhez a NAV figyelembe vette az adózói és fejlesztői kérdéseket,
visszajelzéseket, az online számlaadat-szolgáltatás elemzéseinek tapasztalatait
és az ellenőrzésekben feltárt hiányosságokat is.

Az ajánlás a mellékletben
található.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>számlázó-program</item>
<item>számla</item>
<item>online-számla</item>
<item>fejlesztő</item>
<item>ajánlás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5438806" referenceid="5438806">
<title>2021/1. Adózási kérdés Az új lakások, lakóingatlanok értékesítésének adómértéke</title>
<url>nav/ado/afa/2021_1__Adozasi_kerde20210215.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1613387220000">
<year>2021</year>
<month>2</month>
<day>15</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>7</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1613391274795">
<year>2021</year>
<month>2</month>
<day>15</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>14</minute>
<sec>34</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

[Áfa tv. 82. § (2)
bekezdés, 3. számú melléket I. rész 50-51.]

Az általános forgalmi adóról
szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 82. § (2) bekezdése
és 3. számú melléklete I. részének 2021. január 1-jétől 2022. december 31-éig 
hatályos
50-51. pontjai alapján az általános forgalmi adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka

<ul>

<li>az olyan többlakásos lakóingatlanban
kialakítandó vagy kialakított lakás
értékesítése esetén, melynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, és amely az Áfa tv.
86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozik (kivéve, ha a
lakás az Étv.
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>
-ben
meghatározott rozsdaövezeti akcióterületen található földrészleten létesített
többlakásos lakóingatlanban van), és</li>

<li>az olyan egylakásos lakóingatlan értékesítése esetén, melynek összes hasznos
alapterülete nem haladja meg a 300
négyzetmétert, és amely az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb)
alpontja alá tartozik.</li>
</ul>

A 2021. január 1-jétől hatályos rendelkezés révén, szinte
azonos tartalommal egy korábbi – 2016. január 1-jétől 2019. december 31-éig
hatályos – szabály lépett ismét hatályba. A különbség a rozsdaövezeti
akcióterülettel összefüggő kivétel meghatározása. Ennek értelmében, ha az Étv.-ben
meghatározott rozsdaövezeti akcióterületen található földrészleten létesített
többlakásos lakóingatlanban van a kialakítandó vagy kialakított lakás, melynek
összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, és amely az
Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozik, akkor az
értékesítésre az 5%-os adómérték az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részének 59.
pontja, és nem az 50. pontja alapján alkalmazandó. Rozsdaövezeti akcióterület 
a
rozsdaövezeti akcióterületek lehatárolásáról szóló, jelen tájékoztató
megjelenésekor még kidolgozás alatt álló kormányrendeletben ilyenként megjelölt
terület.

Ebben a tájékoztatóban az Áfa tv.
3. számú melléklet I. rész 50-51. pontjainak alkalmazását mutatjuk be.

A fentiek alapján lakóingatlan
értékesítésére akkor alkalmazandó az 5 százalékos áfamérték, ha a lakás

<li>megfelel
az Áfa tv. 259. § 12. pontja szerinti lakóingatlan fogalmának,</li>

<li>új ingatlannak minősül az Áfa tv. 86. §
(1) bekezdés j) pont ja)-jb) alpontja alapján,</li>

<li>összes hasznos alapterülete többlakásos
lakóingatlanban található lakás esetén a 150 négyzetmétert, egylakásos
lakóingatlan esetén a 300 négyzetmétert nem haladja meg,</li>

<li>értékesítése, illetve az ahhoz fizetett
előleg kézhezvétele, jóváírása 2021. január 1-jére vagy azt követő időpontra
esik, és 2023. január 1-jét megelőzi. Bizonyos feltételek fennállása esetén azonban
ezen időpontot követően is alkalmazható marad a kedvezményes adókulcs (átmeneti
szabály alapján).</li>
</ol>

A tekintetben, hogy lakóingatlan értékesítés valósul-e meg,
az Áfa tv. termékértékesítésre vonatkozó előírásait kell figyelembe venni (Áfa
tv. 9. §, 10. § a) pontja, 10. § d) pontja). Az Áfa tv. 9. §-a alapján
termékértékesítésnek minősülnek az úgynevezett hagyományos adásvételen alapuló lakóingatlan értékesítések.
Lakóingatlan építés esetében a
kedvezményes áfakulcs azon ügylet(ek)re alkalmazható, amelyek az Áfa tv. 10. § d) pontja szerint
minősülnek termékértékesítésnek. E tényállás lényegi eleme, hogy az ügyletet
teljesítő adóalany egy másik személy megrendelésére, építési-szerelési munka
révén új – ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő – ingatlant hozzon létre. A
fenti tartalmú termékértékesítésre építkezés esetében tipikusan akkor kerülhet
sor, ha az építkezés generálkivitelező, illetve fővállalkozó közreműködésével
valósul meg, és az ő általa teljesített ügylet tartalmában megfelel a fenti
feltételeknek.

a) Lakóingatlan
fogalom

Az Áfa tv. 259. § 12. pontja
értelmében lakóingatlannak minősül a lakás céljára létesített és az
ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy
ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás
rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a
lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a
gazdasági épület. E fogalom meghatározás alapján a lakás rendeltetésszerű
használatához nem szükséges helyiség akkor sem minősül lakóingatlannak, ha az
ilyen helyiség az ingatlan nyilvántartásban nem került külön feltüntetésre. Az
Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 50-51. pontjai alapján az 5%-os adómérték –
az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén is – csak lakóingatlan/lakás
értékesítésére vonatkozik. Amennyiben az új ingatlan értékesítésére irányuló
ügylet keretében lakóingatlan és lakóingatlannak nem minősülő helyiség (pl.
garázs) értékesítésére is sor kerül, az értékesítés adóalapját meg kell
osztani, a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan adóalapjára 27%-os mértékű
általános forgalmi adót kell felszámítani.

b) Új
ingatlan

Az áfa rendszerében új
ingatlannak az olyan ingatlan minősül, melynek

<ul>

<li>az első rendeltetésszerű használatbavétele még
nem történt meg, vagy </li>

<li>az első rendeltetésszerű használatbavétele
megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy
használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással
történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy</li>

<li>beépítése az épített környezet alakításáról és
védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és
a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés
között még nem telt el 2 év.</li>
</ul>

A rendeltetésszerű használatba
nem vett ingatlanok körébe tartoznak a beépítés alatt álló, a félkész,
szerkezetkész ingatlanok, illetve azok a befejezett ingatlanok is, amelyek
tekintetében használatbavétellel összefüggő engedélyezési vagy tudomásulvételi
eljárás, illetve a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása
folyamatban van.

Első rendeltetésszerű
használatbavétel alatt nem a tényleges használatbavétel napja, hanem az adott
ingatlan használatbavétele kapcsán lefolytatandó eljárástól függően meghatározott
időpont értendő. Amennyiben az adott ingatlan tekintetében irányadó
jogszabályok rendelkezései alapján használatbavételi engedélyezési eljárás
lefolytatására kerül sor, akkor az adott ingatlan első rendeltetésszerű
használatbavételének időpontja alatt az adott ingatlan vonatkozásában kiadott
használatbavételi engedély véglegessé válásának napja értendő. Amennyiben az
adott ingatlan tekintetében a használatbavétel kapcsán tudomásulvételi eljárás
lefolytatásának van helye, akkor az első rendeltetésszerű használatbavétel
időpontja alatt az a nap értendő, amikor a használatbavétel hallgatással
történő tudomásulvétele megtörtént.

Az
egyszerű bejelentés alá tartozó ingatlan esetében az újnak minősülés
szempontjából releváns 2 évet a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány
kiállításától kell számolni.

Az újonnan létrehozott ingatlan
használatbavétele mellett első rendeltetésszerű használatbavételnek minősül a
már meglévő és használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan átalakítást
követő olyan használatbavétele is, amelynek eredményeképpen a korábbi
használathoz képest funkcióbeli/rendeltetésbeli változás is történik, és ennek
kapcsán új használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás,
bejelentés válik szükségessé.

Ugyancsak első rendeltetésszerű
használatbavételnek minősül a meglévő ingatlan olyan átalakítása, amelynek
eredményeként az ingatlan albetéteinek a száma megváltozik, feltéve
természetesen, hogy az albetéteket érintő átalakítást követő használatbavétel
engedélyhez, tudomásulvételi eljáráshoz vagy bejelentéshez kötött.

Az olyan engedélyezett, illetve
tudomásul vett használatbavételt, bejelentést követő átalakítás esetén,
amelyhez nem társul az ingatlan „darabszámában” (albetétek számában), vagy az
ingatlan rendeltetésében bekövetkező változás, az átalakítást követő
engedélyezés, illetve tudomásulvétel, bejelentés, nem minősül első
rendeltetésszerű használatbavételnek. A lefolytatandó eljárástól függetlenül
nem valósul meg első rendeltetésszerű használatbavétel az ingatlan bővítése
esetén sem, mivel nem jön létre új ingatlan (új albetét).

Új ingatlan értékesítése valósul
meg a fenti feltételeknek megfelelő ingatlan értékesítése esetén, függetlenül
attól, hogy az adott ügylet keretében sor kerül-e az ingatlanhoz tartozó
földterület értékesítésére, vagy csak a felépítményt értékesítik az ahhoz
tartozó földterület nélkül. Amennyiben az épületet, építményt tartalmazó
földterület és az épület, építmény tulajdonosa eltérő személy, akkor a
földterület értékesítését terhelő adókötelezettséget a beépített ingatlanra
vonatkozó előírások alapján kell megállapítani. Utóbbi esetben tehát a
földterület értékesítése akkor minősül kötelezően adókötelesnek, ha azon a
fenti feltételeknek megfelelő új ingatlan van. Megjegyzendő, hogy amennyiben az
adott ügylet keretében kizárólag a lakóingatlanhoz tartozó földterület önálló
értékesítése történik, és az adóköteles, akkor arra a 27%-os adómérték
alkalmazandó, mivel ez esetben az értékesített ingatlan nem felel meg az Áfa
tv. 3. számú melléklet I. rész 50-51. pontjaiban foglaltaknak, mivel az nem
lakóingatlan.

Amennyiben az értékesítésre
kerülő beépített ingatlan az előzőek szerint nem minősül új ingatlannak, akkor
értékesítése [ide nem értve az Áfa tv. 11. § (1)-(2) bekezdése alá tartozó
eseteket] adómentes, kivéve, ha az értékesítő adóalany élt az Áfa tv. 88.
§-ában szabályozott adókötelessé tétel lehetőségével. Amennyiben az ilyen
beépített ingatlant értékesítő adóalany az Áfa tv. 88. §-a alapján adófizetési
kötelezettséget választott, az értékesítést – figyelemmel az Áfa tv. 88. § (2)
bekezdésében foglaltakra is – 27%-os mértékű általános forgalmi adó terheli [és
amennyiben az Áfa tv. 142. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek is
fennállnak, az ügyletre az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés e) pontja alapján
fordított adózás alkalmazandó].

c) Összes
hasznos alapterület

A mérethatárnak való megfelelés
szempontjából az Áfa tv. 259. § 12. pontjában foglaltak szerinti lakóingatlan
(előszoba, hálószoba, nappali, konyha, fürdőszoba, kamra, kazánhelyiség stb.)
összes hasznos alapterületét kell figyelembe venni. Azaz a lakóingatlan összes
hasznos alapterületébe nem számítandó bele a garázs, az üzlet és egyéb, a
lakóingatlan rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség
alapterülete. A hasznos alapterület számítása során az országos
településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 28.) Korm.
rendelet (továbbiakban: OTÉK) hasznos alapterület fogalmát kell figyelembe
venni (Áfa tv. 259. § 13/A. pont). Az OTÉK 1. számú melléklet 46. és 88.
pontjait figyelembe véve a helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy
egészben közrefogott tér vízszintes vetületen számított területéből az minősül
hasznos alapterületnek, amelyen a belmagasság eléri vagy meghaladja az 1,9
métert. Az összes hasznos alapterület számításakor az összes építményszint
hasznos alapterületét figyelembe kell venni (OTÉK 1. számú melléklet 46a.
pontja). Építményszint az építmény mindazon használati szintje, amelyen
helyiség van. Nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a
felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs (OTÉK
1. számú melléklet 34. pontja).

A többlakásos lakóingatlanra
vonatkozó 150 négyzetméteres értékhatárt kell figyelembe venni – többek között
– akkor is, ha az új lakás létrehozása tetőtér-beépítés (lásd: OTÉK 1. számú
melléklet 127. pont) révén valósul meg.

d) A lakóingatlan értékesítésének időpontja

Az Áfa tv. 347. §-ában foglalt átmeneti szabály rendezi,
hogy az Áfa tv. 3. számú melléklete I. részének 2021. január 1-jétől
hatályos 50-51. pontjait azokban
az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a lakás értékesítésére, illetve
az ahhoz fizetett előleg kézhezvételére, jóváírására 2021. január 1-jén vagy
azt követő időpontban kerül sor. Ezzel összhangban 2021. január 1-jén az Áfa
tv. 327. §-a hatályát vesztette, ezen időpontot követő teljesítések,
előlegfizetés esetén az 5%-os adómérték alkalmazhatóságát nem befolyásolja,
hogy az építési engedély mikor vált véglegessé, illetve, hogy az egyszerű
bejelentéshez kötött építési tevékenységet mikor jelentették be.

Az 5%-os adómérték kivezetéséhez
kapcsolódó átmeneti szabályokat az Áfa tv. 2023. január 1-jétől hatályos 348.
§-a határozza meg, amelynek értelmében az 5%-os adómérték 2022. december 31-ét
követően, de 2026. december 31-ig átvett, jóváírt előlegekre és teljesített
értékesítésekre is alkalmazandó, ha

<ul>

<li>építési engedélyhez kötött építési
munka esetén a lakóingatlan építésére az építési engedély 2022. december 31.
napjáig véglegessé vált, vagy</li>

<li>az épített környezet alakításáról és
védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési
tevékenységet legkésőbb 2022. december 31. napján bejelentették.</li>
</ul>

Amennyiben a lakás értékesítése, illetve az ahhoz fizetett
előleg kézhezvétele, jóváírása 2021. január 1-jét megelőzően történt, akkor az
Áfa tv. 2020. december 31-éig hatályos 327. §-ában foglalt átmeneti rendelkezés
értelmében 5%-os adómérték volt alkalmazandó, ha

<ul>

<li>építési engedélyhez kötött építési
munka esetén a lakóingatlan építésére 2018. november 1. napján volt végleges
építési engedély, vagy</li>

<li>az épített környezet alakításáról és
védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési
tevékenységet legkésőbb 2018. november 1. napján bejelentették.</li>
</ul>

Ebből következően, ha a végleges építési engedély, illetve a
bejelentés későbbi, a 2020. évben történt (rész)teljesítések, előlegfizetések
27 %-os áfakulccsal adóztak. A 2021-re áthúzódó építkezések esetében 2020.
december 31-ét követő (rész)teljesítések, előlegfizetések esetében a 2021.
január 1-jétől hatályos szabályok értelmében 5%-os áfakulcs alkalmazandó, ám a
végszámlában az 5%-os adókulcs csak a vételárból még 2020. december 31-ét
követően fennmaradó részre (vételár és a részteljesítésként, előlegként
kifizetett összeg különbözetére) alkalmazandó.

[Pénzügyminisztérium
Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/2760-1/2021. – NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2507379415/2021.]

<a name="1"></a>[1] Az épített
környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály?</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>új-lakás</item>
<item>lakóingatlan</item>
<item>értékesítés</item>
<item>kedvezményes-áfakulcs</item>
<item>5-százalék</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/adozasi_kerdes/2021_1__Adozasi_kerde20210215.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="5432451">
<title>Változtak a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos áfaszabályok</title>
<url>nav/ado/afa/Valtoztak_a_behajthat20210122.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1611314820000">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>22</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>27</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1769295540000">
<year>2026</year>
<month>1</month>
<day>24</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1611315531871">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>22</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>38</minute>
<sec>51</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

2020.
január 1-je óta a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás után fizetendő áfa
alapja – meghatározott feltételek teljesülése esetén – csökkenthető, ha az
adóalany vevő a termék vagy szolgáltatás ellenértékét nem egyenlítette ki. Az
adóalap utólag önellenőrzéssel, a behajthatatlan követelésként elszámolt
ellenérték vagy részellenérték adót nem tartalmazó összegével korrigálható
<link anchor="_ftn1">
<text>
[1]
</text>
</link>
.

Az
adóalap-csökkentés feltételei
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>
 és a behajthatatlan
követelés fogalma
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>

2021. január 1-jén változtak. Az alábbiakban ezen változásokat foglaljuk össze.

2021.
január 1-jétől csökkenthető az adóalap akkor is, ha a termék beszerzője, a szolgáltatás
igénybevevője – vagyis az adós – adószámmal nem rendelkező, nem áfaalany személy
vagy szervezet, például természetes személy vagy gazdasági tevékenységet nem
folytató alapítvány.

A
vevői kört érintő változáshoz kapcsolódva bővült azon esetek köre is, amikor a 
ki
nem fizetett ellenérték vagy részellenérték adót is tartalmazó összege
behajthatatlan követelésként elszámolható. Így 2021. január 1-jétől behajthatatlanként
számolható el a követelés akkor is, ha a bíróság az adósságrendezési eljárásban
a természetes személy adóst a fennmaradó adósságai megfizetése alól mentesítette.
<link anchor="_ftn4">
<text>
[4]
</text>
</link>

Ezt a tényt a bírósági határozattal lehet igazolni
<link anchor="_ftn5">
<text>[5]</text>
</link>
.

Az
áfaalany vevő esetén alkalmazandó feltételeket megfelelően alkalmazni kell a
nem adóalany vevővel szemben fennálló behajthatatlan követelések esetében is,
kivéve ha az Áfa tv. eltérően rendelkezik. Ilyen eltérés az, hogy:

<ul>

<li>ha
a vevő nem áfaalany, akkor őt nem kell értesíteni az adóalap-csökkentésről. (Áfaalany
vevő esetén azonban továbbra is feltétele az adóalap utólagos csökkentésének a
vevő megfelelő értesítése.)</li>

<li>ha
a vevő nem áfaalany, akkor az adóalap-csökkentést érvényesítő önellenőrző
bevallásban a követelés behajthatatlanként való elszámolásának okáról, az adóalap-csökkentéssel
érintett számla sorszámáról, az adóalap-csökkentés összegéről, és arról kell nyilatkozni,
hogy az ellenérték más módon nem térült, nem térül meg. A nem áfaalany vevő
nevéről és adószámáról nem kell nyilatkozni. (Ha azonban a vevő áfaalany – az
előző adatok mellett – a nevéről és adószámáról továbbra is adatot kell
szolgáltatni.) 
<link anchor="_ftn6">
<text>[6]</text>
</link>

</li>

<li>ha
az adóalap-csökkentés után a behajthatatlanként elszámolt követelést vagy egy
részét mégis megtérítik, a megtérített összeg erejéig az adóalap- és
adócsökkentést egy újabb önellenőrzéssel vissza kell rendezni. Ebben az esetben
– ha a vevő nem áfaalany – csak a megtérített ellenérték vagy részellenérték
adóval csökkentett összegéről kell a bevallásban nyilatkozni, a vevő nevéről és
az adószámáról nem kell nyilatkozni. (Ha azonban a vevő áfaalany, akkor a nevéről
és adószámáról is kell nyilatkozni.)
<link anchor="_ftn7">
<text>[7]</text>
</link>

</li>
</ul>

A további, Áfa
tv.-beli feltételeket megfelelően alkalmazni kell nem adóalany vevő esetén is.

Így az
adóalap-csökkentéshez teljesülniük kell a következő feltételeknek akkor is, ha
a vevő nem áfaalany:

<ul>

<li>a
terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó és a vevő független felek,</li>

<li>a
vevő nem áll csődeljárás (magáncsőd) hatálya alatt a behajthatatlan
követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában,</li>

<li>a
vevő nem szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással
rendelkezők adóhatósági adatbázisában a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás
időpontjában és az azt megelőző egy évben,</li>

<li>a
követelés az adóalap-csökkentést érvényesítő által teljesített
termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból fakad,</li>

<li>a
követelés az adóalap-csökkentés időpontjában is fennáll, például nem
faktorálták,</li>

<li>a
behajthatatlan követeléssel érintett termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás
ellenértéke más módon – például biztosításból – nem térült vagy térül meg,</li>

<li>az
adóalapot csökkenteni kívánó adóalany nem áll csőd-, felszámolási, vagy
kényszertörlési eljárás hatálya alatt az önellenőrző bevallás benyújtásakor,</li>

<li>legalább
egy év eltelt a fizetési határidő óta. Ez utóbbi feltétel 2021. január 1-jétől
úgy módosult, hogy az adóalap-csökkentéssel nem kell várni a fizetési
határidőtől számított egy évig, ha az érintett ügyletre vonatkozó polgári jogi
igényekre alkalmazandó elévülési idő nem haladja meg az egy évet.
<link anchor="_ftn8">
<text>[8]</text>
</link>
 Nem áfaalany vevők
esetében tipikusan ilyenek például az elektronikus hírközlésről szóló törvény
szerinti előfizetői szerződésekből (internet, telefon, tv) eredő polgári jogi
igények
<link anchor="_ftn9">
<text>[9]</text>
</link>
. Ebben az esetben az
adóalap-csökkentés abban az időpontban érvényesíthető, amikor annak valamennyi
feltétele fennáll, és az adóalany a követelést behajthatatlan követelésként elszámolja.
</li>
</ul>

A módosítások
2021. január 1-jén léptek hatályba, de azok – az önellenőrző bevallás 2021.
január 1. utáni benyújtásával – alkalmazhatók a 2021. január 1. előtt, de 2015.
december 31. után teljesített, behajthatatlan követeléssel érintett
termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra is.
<link anchor="_ftn10">
<text>[10]</text>
</link>

A
NAV honlapján 2019. december 23-án a „Behajthatatlan követelés miatti
áfacsökkentés lehetősége” címmel megjelent tájékoztatóban foglaltak egyebekben
továbbra is alkalmazhatók.

[Pénzügyminisztérium Fogyasztási és
Forgalmi Adók Főosztály PM/819-1/2021. – NAV KI Ügyfélkapcsolati és
Tájékoztatási Főosztály 2507378869/2021.]

<a name="_ftn1"></a>[1] Az általános forgalmi adóról szóló
2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) alapján. A 2020. január 1-jétől hatályos
rendelkezésekről készült tájékoztató itt érhető el: <a href="https://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa/Behajthatatlan_kovete20191223.html">https://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa/Behajthatatlan_kovete20191223.html</a>

<a name="_ftn2"></a>[2] Áfa tv. 77. § (7)-(10) bekezdés

<a name="_ftn3"></a>[3] Áfa tv. 259. § 3/A. pont.

<a name="_ftn4"></a>[4] Áfa tv. 259. § 3/A. pont e) alpont

<a name="_ftn5"></a>[5] Az eljárás részletszabályai a
természetes személyek adósságrendezési eljárásáról szóló 2015. évi CV.
törvényben olvashatók.

<a name="_ftn6"></a>[6] Áfa tv. 77. § (9) bekezdés

<a name="_ftn7"></a>[7] Áfa tv. 77. § (10) bekezdés

<a name="_ftn8"></a>[8]
A módosítás értelemszerűen adóalany
vevők esetében is alkalmazandó, ha az adott ügylet a feltételnek megfelel.

<a name="_ftn9"></a>[9] 2003. évi C. törvény 143. § (2)
bekezdés

<a name="_ftn10"></a>[10] Áfa tv. 342. §

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>behajthatatlan-követelés</item>
<item>adóalap--csökkentés</item>
<item>behajthatatlan</item>
<item>önellenőrzés</item>
<item>ellenérték</item>
<item>megtérít</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5429742">
<title>A számlakibocsátók számlaadat-szolgáltatásának 2021. január 4-től hatályos szabályai</title>
<url>nav/ado/afa/A_szamlakibocsatok_sz20201231.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1609714860000">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>4</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>0</hour>
<minute>1</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1767221940000">
<year>2025</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1609418072637">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>34</minute>
<sec>32</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az áfaalanyok számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá eső számláinak,
számlával egy tekintet alá eső okiratainak (a továbbiakban együtt: számla) köre
2021. január 4-től kibővül. Ettől az időponttól már nem csak a belföldön
nyilvántartásba vett áfaalany vevőknek kiállított számlákról kell adatot
szolgáltatni, hanem az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed minden olyan
számlára, amire az Áfa tv.
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>
 számlázási
szabályai alkalmazandóak. Így 2021. január 4-től számlaadat-szolgáltatási kötelezettséggel
érintett a nem áfaalany személynek, szervezetnek és a külföldi áfaalanynak
kiállított számla is.

1. Adatszolgáltatásra
kötelezett adóalanyok

A számlaadat-szolgáltatási kötelezettség továbbra is az áfa
adóalanyokat
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>
 terheli,
vagyis azokat, akik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) által
megállapított adószámmal rendelkeznek vagy ilyennel kellene rendelkezniük. Az 
áfa
adóalanyok körébe beletartoznak az alanyi adómentességet és a különös adózási
módot (például különbözet szerinti adózást) alkalmazók, valamint a kizárólag
közérdekű vagy speciális jellegére tekintettel adómentes (vagyis tárgyi
adómentes) tevékenységet végzők is. Az adatszolgáltatási kötelezettség
vonatkozik továbbá a katásokra, és az olyan adóalanyokra is, amelyek valamely
speciális körülmény folytán minősülnek áfaalanynak (például tulajdonostársak
közösségeként vagy sorozatjellegű ingatlanértékesítésre tekintettel váltak
áfaalannyá).

Azok az adóalanyok, akik nem
kizárólag belföldön végeznek gazdasági tevékenységet, a belföldi áfaalanyként
(belföldi adószámuk alatt) végzett tevékenységük tekintetében kötelesek
számlaadat-szolgáltatást teljesíteni. Így a kötelezettek körébe tartozik a
belföldön gazdasági tevékenységet végző külföldi vállalkozás is (függetlenül
attól, hogy belföldön állandó telephellyel vagy csak áfaregisztrációval
rendelkezik). Adatszolgáltatási
kötelezettségük azonban nem terjed ki a másik tagállami vagy harmadik
országbeli adóalanyiságuk körében végzett tevékenységükre.

Továbbá tekintettel arra, hogy
az adatszolgáltatási kötelezettség az adóalanyt személyében terheli, az
adatszolgáltatási kötelezettséget akkor is az adóalanynak kell teljesíteni, ha
a számlát az Áfa tv. 161. §-a alapján a nevében és képviseletében eljáró
személy állítja vagy bocsátja ki. Meghatalmazotti
számlakiállítás/számlakibocsátás esetén az adóalany meghatalmazottja az
adóalany nevében kibocsátott számláról az adatszolgáltatást teljesítheti
azonban az őt megbízó adóalany nevében. Ennek feltétele, hogy a meghatalmazott
az adóalany (elsődleges vagy másodlagos illetve technikai) felhasználójaként az
Online Számla rendszerben jogosultsággal rendelkezzen.

2. Adatszolgáltatási
kötelezettség alá eső ügyletek

A számlaadat-szolgáltatási kötelezettség azokra az adóalany
által teljesített termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról kibocsátott
vagy kiállított számlákra terjed ki, amelyekre az Áfa tv. 158/A. § alapján az
Áfa tv. számlázással kapcsolatos rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez főszabály
szerint a belföldön teljesített ügyleteket fedi le. Ide tartoznak továbbá azok
az ügyletek
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>
,
amelyek

<ul>

<li>teljesítési helye a Közösség más
tagállamába esik, a számlakibocsátó magyar adóalany a teljesítés helye szerinti
tagállamban gazdasági céllal nem telepedett le, vagy a teljesítéssel
legközvetlenebbül érintett telephelye nem a teljesítési hely szerinti tagállamban
található, és az adó megfizetésére a terméket beszerző vagy a szolgáltatást
igénybevevő kötelezett – kivéve, ha a számlát a termék beszerzője, szolgáltatás
igénybevevője állítja ki
<link anchor="_ftn4">
<text>[4]</text>
</link>
,</li>

<li>a termékértékesítés vagy
szolgáltatásnyújtás teljesítési helye a Közösség területén kívül van, és az
adóalany székhelye, illetve a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó
telephelye, ezek hiányában állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye
belföldön van.</li>
</ul>

Az adatszolgáltatási
kötelezettség alól kivételt képez az olyan szolgáltatásnyújtás, melynek
teljesítési helye a Közösség másik tagállama, és amely tekintetében az adóalany
adófizetési kötelezettségének a távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó
adózókra vonatkozó különös szabályok szerint tesz eleget. A mentesítés azokra 
a
belföldön nem letelepedett adóalanyokra is kiterjed, akik belföldön
jelentkeztek be az egyablakos rendszerbe, és ezért a másik tagállamban
teljesített távolról is nyújtható szolgáltatásaik tekintetében is az Áfa tv.
számlázásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazniuk.

Függetlenül a belföldi
teljesítési helytől nem kell adatot szolgáltatni a belföldön teljesített
távolról is nyújtható szolgáltatásaikról
<link anchor="_ftn5">
<text>[5]</text>
</link>

azoknak az adóalanyoknak, akik nem Magyarországon jelentkeztek be az egyablakos
rendszerbe. Ilyen esetben ugyanis a szolgáltatás nyújtójának nem az Áfa tv.
szabályait kell alkalmaznia a számlakibocsátás során.

Az ügylet teljesítési helyének
megállapítására az Áfa tv. II. Fejezetének szabályai az irányadók.

Mindezekre tekintettel az alábbi ügyletekről számlaadat-szolgáltatást kell
teljesíteni:

<ul>

<li>a
belföldi adóalany által belföldön ellenérték fejében teljesített ügyletekről,
ide értve az adómentes és az ún. belföldi fordított adózás
<link anchor="_ftn6">
<text>[6]</text>
</link>

alá tartozó ügyleteket is;</li>

<li>a belföldről
küldeményként feladott, fuvarozott termék esetén az adómentes Közösségen belüli
termékértékesítésről és Közösség területén kívülre irányuló (export)
értékesítésről;</li>

<li>a
Magyarországról másik tagállamba teljesített távértékesítésről, amennyiben az
ügylet körülményeire tekintettel Magyarországon keletkezik adófizetési kötelezettség;
<link anchor="_ftn7">
<text>[7]</text>
</link>

</li>

<li>a
Közösség más tagállamából Magyarországra irányuló távértékesítésről, amennyiben
az ügylet után Magyarországon keletkezik adófizetési kötelezettség;
<link anchor="_ftn8">
<text>[8]</text>
</link>

</li>

<li>belföldi
adóalany által az Áfa tv. területi hatályán kívül a Közösség más tagállamában 
teljesített
termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, amennyiben az ügylet után a vevő,
igénybevevő köteles az adót megfizetni (kivéve önszámlázás esetén);</li>

<li>belföldön
székhellyel vagy a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett telephellyel
rendelkező adóalany által az Áfa tv. területi hatályán kívül, a Közösség
területén kívül teljesített ügylet esetén;
<link anchor="_ftn9">
<text>
[9]
</text>
</link>

</li>

<li>nem
belföldi letelepedésű adóalany által belföldön teljesített
termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, ha az adó fizetésére nem a terméket beszerző, szolgáltatást
igénybevevő kötelezett.</li>
</ul>

Ugyanakkor nem kell adatot szolgáltatni:

<ul>

<li>belföldi teljesítési helyű Közösségen
belüli termékbeszerzésről és a
termékimportról;</li>

<li>nem
belföldi adóalany által belföldön teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról,
ha az adó fizetésére a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő belföldi
adóalany kötelezett;</li>

<li>nem
belföldi adóalany által belföldi teljesítési helyű távolról is nyújtható
szolgáltatásokról, ha az adóalany ezen ügyletek utáni adófizetési kötelezettség
teljesítéséhez egy másik tagállamban jelentkezett be az egyablakos rendszerbe; 
</li>

<li>belföldi
adóalany által az Áfa tv. területi hatályán kívül, a Közösség más tagállamában
teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, amennyiben az ügylet
után a vevő, igénybevevő köteles az adót megfizetni, és a számlát is,
meghatalmazás alapján a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő állítja ki;</li>

<li>belföldi
vagy a Közösség területén nem letelepedett adóalany által az Áfa tv. területi
hatályán kívül, a Közösség másik tagállamában teljesített távolról is nyújtható
szolgáltatásokról, ha az adóalany ezen ügyletek utáni adófizetési
kötelezettségének az egyablakos rendszer használatával tesz eleget; </li>

<li>az Áfa
tv. területi hatályán kívül teljesített ügyletről, amennyiben az ügyletet
teljesítő adóalany székhelye vagy a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett
állandó telephelye nem belföldön található;</li>

<li>a Magyarországról
teljesített távértékesítésről, amennyiben az ügylet után (akár az adózó döntése
nyomán, akár az értékhatár túllépése miatt) nem Magyarországon keletkezik
adófizetési kötelezettség;</li>

<li>kompenzációs
felárra jogosító mezőgazdasági tevékenység esetén a felvásárlási okiratról
<link anchor="_ftn10">
<text>[10]</text>
</link>
.</li>
</ul>

3. Adatszolgáltatásban
szerepeltetendő adatok

A szolgáltatandó adatok meghatározó részét 2021. január 4-től is a
számla Áfa tv. szerinti kötelező adattartalma alkotja (Áfa tv. 169-172. §, 176.
§), az adatszolgáltatás alá eső számlák alapjául szolgáló ügyletek vevői
körének változásával és a NAV által elkészített bevallástervezet alkalmazásának
2021. évközbeni bevezetésével összefüggésben a jogszabály az Áfa tv. szerinti
kötelező adattartalmán felüli, illetve nem adóalany természetes személy vevő
esetén annál kevesebb adat szolgáltatására vonatkozó rendelkezést is tartalmaz.

3.1. Nem adóalany természetes
személy vevő adatai

Az Áfa tv. rendelkezései alapján a vevő neve és címe mindig kötelező
adatát képezi a számlának
<link anchor="_ftn11">
<text>[11]</text>
</link>
,
akkor is, ha a vevő nem adóalany természetes személy. Ettől eltérően az
adatszolgáltatásban nem szerepeltethető a vevő neve és címe, ha az nem adóalany
természetes személy.
<link anchor="_ftn12">
<text>[12]</text>
</link>

Figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra, hogy egy egyébként áfaalany személy,
szervezet a termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétele során adóalanyi
minőségében és nem adóalanyi minőségében is eljárhat. Azon ügyletek esetében,
amelyeknél kérdéses, hogy a partner e termékbeszerzés, szolgáltatás
igénybevétel során nem adóalanyként vagy adóalanyi minőségében jár-e el, a
partner nyilatkozata az irányadó (az adóalanyi minőségben való eljárás jellemzően
az adószám megadásával megvalósul).

3.2. Vevői adószám

Ha a számlán az Áfa tv. 169. § d) pontja alapján kötelező vevői adószámot
vagy annak első 8 számjegyét szerepeltetni, akkor azt a
számlaadat-szolgáltatásnak is tartalmaznia kell. Ezen esetek a következők:

<ul>

<li>Ha a számlázott ügylet fordított adózás
alá tartozik, akkor a számlán – és ebből kötelezően az adatszolgáltatásban –
szerepeltetni kell az adófizetésre kötelezett adóalany, áfafizetésre kötelezett
jogi személy adószámát.
<link anchor="_ftn13">
<text>
[13]
</text>
</link>

Ha a számlázott ügylet belföldi fordított adózás alá
tartozik, akkor a számlán az adófizetésre kötelezett termékbeszerző,
szolgáltatást igénybe vevő adószámának 11 számjegyét kell szerepeltetni. Az adatszolgáltatás alá eső, a Közösség
másik tagállamában teljesített, fordított adózás alá tartozó ügylet esetén ez
az adószám a termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő másik tagállami adóalany,
áfafizetésre kötelezett jogi személy más tagállami közösségi adószáma.
<link anchor="_ftn14">
<text>
[14]
</text>
</link>
 A
Közösség területén kívül teljesített, fordított adózás alá tartozó esetben a
harmadik állambeli termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő adószáma alatt, az 
adott államban áfa
vagy hasonló adó fizetésére kötelezettként hatósági nyilvántartásba vett egyedi
azonosítására szolgáló jel értendő (ha van ilyen).
<link anchor="_ftn15">
<text>
[15]
</text>
</link>
 
</li>
</ul>

<ul>

<li>A Közösségen belüli adómentes
termékértékesítésről kiállított számlán a más tagállamban Közösségen belüli
termékbeszerzés jogcímen adófizetésre kötelezett adóalany vagy nem adóalany
jogi személy termékbeszerző más tagállami közösségi adószáma (áfaszáma)
szerepeltetendő.
<link anchor="_ftn16">
<text>
[16]
</text>
</link>

</li>

<li>Ha a
vevő belföldön nyilvántartásba vett áfaalany, akkor az ügyletet teljesítő,
belföldön letelepedett adóalanynak a számlán – függetlenül attól, hogy a
bizonylat tartalmaz-e áthárított áfát illetve milyen összegben – fel kell
tüntetni az adószámának/csoportazonosító számának első 8 számjegyét.
<link anchor="_ftn17">
<text>[17]</text>
</link>
 
</li>
</ul>

3.3. Az ügylet adatai

A számláról szolgáltatandó adatok köre 2021. január 4-től alapvetően a
számla kötelező adattartalmát öleli fel. Emellett meghatározott esetekben
kiterjed egyéb olyan adatokra is, amelyek a számlázott ügyletre vonatkoznak, de
nem részei a számla Áfa tv.-ben meghatározott kötelező adattartalmának. Ez
alapján az adatszolgáltatásban szerepeltetni kell,

<ul>

<li>hogy az
ügylet az Áfa tv. területi hatályán kívül esik,
<link anchor="_ftn18">
<text>[18]</text>
</link>

ha az ügylet teljesítési helye nem belföldön van, </li>

<li>hogy az
ügylet az Áfa tv. 11. §-a alapján ellenérték fejében teljesített
termékértékesítésnek vagy 14. §-a alapján ellenérték fejében teljesített
szolgáltatásnyújtásnak minősül, ha az adóalany tőle eltérő személy, szervezet
részére ilyen ügyletet teljesít, továbbá azt, hogy a számlában feltüntetett
áfát a terméket, szolgáltatást kapó fél köteles-e megtéríteni.
<link anchor="_ftn19">
<text>[19]</text>
</link>

</li>
</ul>

Szerepeltetendő továbbá az adatszolgáltatásban

<ul>

<li>az adó alapjának
meghatározásakor használt pénznem,
<link anchor="_ftn20">
<text>[20]</text>
</link>

</li>

<li>külföldi
pénznem esetén az adóalap forintra való átszámításához alkalmazott – Áfa tv.
80. § és 80/A. § szerinti – árfolyam
<link anchor="_ftn21">
<text>[21]</text>
</link>
,
és</li>

<li>külföldi
pénznem esetén, ha a számla számlázó programmal kiállított, akkor a forintra
átszámított adatok is,
<link anchor="_ftn22">
<text>[22]</text>
</link>

</li>

<li>a teljesítésről kiállított (vég)számlákat érintő
adatszolgáltatásban a teljes végösszeg mellett az előleg figyelembevételével
adódó különbözetet, ha az adóalany részére előleget fizettek.</li>
</ul>

Ez utóbbi szabály a számlabefogadó adóalany
adatszolgáltatását is érinti, azaz neki is szükséges a teljes végösszeg mellett
az előleg figyelembevételével adódó különbözetről is adatot szolgáltatni.

4. Az adatszolgáltatás módja,
határideje

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módja, határideje
2021. január 4-től nem változik.

Ennek megfelelően a nyomdai úton
előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számla esetén

<ul>

<li>ha a számlában áthárított adó összege
eléri vagy meghaladja 500 000 forintot, akkor az adatszolgáltatás a számla
kibocsátását követő naptári napon belül,</li>

<li>ha a számlában nincs áthárított adó
vagy a számlában áthárított adó kevesebb, mint 500 000 forint, akkor a számla
kibocsátását követő négy naptári napon belül </li>
</ul>

kell az adatokat az Online Számla
rendszerben rögzíteni.
<link anchor="_ftn23">
<text>[23]</text>
</link>

A számlázó programnak továbbra
is – a gép-gép interfész használatához szükséges azonosító adatok megküldése
mellett – a számla kiállításakor azonnal, emberi beavatkozás nélkül, XML-formátumban,
a NAV közleményében meghatározott módon és adatszerkezetben, elektronikus úton
kell továbbítania az adatokat az Online Számla rendszerbe. Az adatszolgáltatás
akkor minősül teljesítettnek, ha az adatszolgáltatás az Online Számla
rendszerbe beérkezett és a sikeres feldolgozást a rendszer visszaigazolta.
<link anchor="_ftn24">
<text>[24]</text>
</link>

5. Alkalmazás

A módosult előírásokat

<ul>

<li>a
számlázó programmal 2021. január 4-én és azt követően kiállított és</li>

<li>a nyomdai
úton előállított nyomtatvány használatával 2021. január 4-én és azt követően
kibocsátott</li>
</ul>

számlára kell alkalmazni.
<link anchor="_ftn25">
<text>[25]</text>
</link>

6. A kötelezettség
elmulasztásának következményei

A NAV honlapján 2020. december 16-án megjelent közleményben
<link anchor="_ftn26">
<text>[26]</text>
</link>

foglaltak szerint a NAV a 2021. január 04. és március 31. közötti időszakra
vonatkozóan – meghatározott feltételek mellett – nem szab ki mulasztási
bírságot akkor, ha az áfaalanyok nem, vagy nem megfelelően szolgáltatnak adatot
azokról a számláikról, amelyek 2021. január 4-től újonnan kerülnek be az
adatszolgáltatással érintett számlák körébe. Szintén legkésőbb 2021. március 31-ig
van lehetősége az áfaalanyoknak számlázó programjaikat felkészíteni az új,
3.0-ás verziójú séma alkalmazásával történő adatszolgáltatásra a NAV által
alkalmazandó szankciók nélkül, a hivatkozott közleményben foglaltak szerint.

A szankciómentes időszakot követően, az adatszolgáltatási
kötelezettséggel érintett áfaalany számlaadat-szolgáltatása teljesítésének
elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése
esetében az adóhatóságnak törvényi felhatalmazás
<link anchor="_ftn27">
<text>[27]</text>
</link>

alapján az eset összes körülményének mérlegelésével lehetősége van mulasztási
bírság kiszabására.

[Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály
PM/23460-1/2020. – NAV Központi Irányítás Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási
Főosztály 2507386000/2020.]

<a name="_ftn1"></a>[1] Az
általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény.

<a name="_ftn2"></a>[2] Az
adóalany fogalmát az Áfa tv. 5. §-a tartalmazza.

<a name="_ftn3"></a>[3] Áfa tv.
158/A. § (2) bekezdés a) és b) pontja

<a name="_ftn4"></a>[4] Ez
esetben a számlázásra a teljesítés helye szerinti tagállam szabályait kell
alkalmazni, mely, ha Magyarországon kívül van, akkor a számla adatszolgáltatási
kötelezettség alá sem esik.

<a name="_ftn5"></a>[5] Áfa tv.
45/A. § (1) bekezdés szerint adózó telekommunikációs, elektronikus úton
nyújtott szolgáltatás valamint rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatás.

<a name="_ftn6"></a>[6] Áfa tv.
142. §

<a name="_ftn7"></a>[7] Áfa tv.
29. §

<a name="_ftn8"></a>[8] Áfa tv.
29. §-ának tartalmában megfelelő más tagállami szabály alapján

<a name="_ftn9"></a>[9] Áfa tv.
158/A. § (2) bekezdés b) pontja.

<a name="_ftn10"></a>[10] Áfa tv.
202. § (2) bekezdés a) pontja.

<a name="_ftn11"></a>[11] Áfa tv.
169. § e) pontja.

<a name="_ftn12"></a>[12] Áfa tv.
10. számú melléklet 2. és 4. pontja.

<a name="_ftn13"></a>[13] Áfa tv.
169. § d) pont da) alpontja.

<a name="_ftn14"></a>[14] Áfa tv.
258. § (3) bekezdés b) pontja.

<a name="_ftn15"></a>[15] Áfa tv.
258. § (3) bekezdés c) pontja.

<a name="_ftn16"></a>[16] Áfa tv.
169. § d) pont db) alpontja.

<a name="_ftn17"></a>[17] Áfa tv.
169. § d) pont dc) alpontja.

<a name="_ftn18"></a>[18] Áfa tv.
10. számú melléklet 5/A. pontja.

<a name="_ftn19"></a>[19] Áfa tv.
10. számú melléklet 4/A. pontja.

<a name="_ftn20"></a>[20] Áfa tv.
10. számú melléklet 2. és 4. pontja.

<a name="_ftn21"></a>[21] Áfa tv.
10. számú melléklet 2. és 4. pontja

<a name="_ftn22"></a>[22] Áfa tv.
10. számú melléklet 4. pontja.

<a name="_ftn23"></a>[23] Áfa tv.
10. számú melléklet 3. pontja.

<a name="_ftn24"></a>[24]
Áfa tv. 10. számú melléklet 4. pontja és számla és a nyugta adóigazgatási
azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági
ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 4/A. fejezete.

<a name="_ftn25"></a>[25] Áfa tv.
339. §-a.

<a name="_ftn26"></a>[26] <a href="https://nav.gov.hu/nav/ado/afa/Online_Szamla__Marciu20201216.html">https://nav.gov.hu/nav/ado/afa/Online_Szamla__Marciu20201216.html</a>

<a name="_ftn27"></a>[27] Az
adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 229. §-a szerint.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>számlaadat--szolgáltatás</item>
<item>online-számla</item>
<item>számlázás</item>
<item>számla</item>
<item>adatszolgáltatás</item>
<item>változások</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5429534" referenceid="5429534">
<title>2020/12. Adózási kérdés - A közterület-használati díj áfabeli megítélése</title>
<url>nav/ado/afa/2020_12__Adozasi_kerd20201229.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1609249800000">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>29</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>50</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1767221940000">
<year>2025</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1609311977797">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>30</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>6</minute>
<sec>17</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

[Áfa tv. 7. §]

A helyi önkormányzatoknak azon
engedélyező tevékenysége, melynek keretében a tulajdonukban álló közterületek
egy meghatározott részének vonatkozásában, hatósági eljárásban, kérelemre,
ideiglenes jelleggel, határozott időtartamra, meghatározott használó részére,
díj ellenében biztosítanak kizárólagos használatot, az általános forgalmi adó
rendszerében közhatalmi tevékenységnek minősül, így az nem gazdasági
tevékenység, és áfakötelezettséget nem keletkeztet.

Az általános forgalmi adóról
szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 7. § (1) bekezdése
alapján nem
gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország
Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott
jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által
ellátott közhatalmi tevékenység. Ezek közül az Áfa tv. 7. § (2) bekezdése
példálózó jelleggel felsorol néhányat (például jogszabály-alkotási,
közigazgatási jogalkalmazói, hatósági ellenőrzési tevékenység), illetve e § (3)
bekezdése és az Áfa tv. 2. számú melléklete bizonyos tevékenységeket (például 
a
tulajdon kisajátítása, víz-, gáz-, villamos energia-, hőellátás, kereskedelmi
jellegű hirdetési és reklámszolgáltatás, kereskedelmi jellegű kiállítások,
vásárok és bemutatók szervezése, rendezése) kizár e körből.

A közhatalmi tevékenység
jellemzően a közhatalommal felruházott szerv vagy személy által, közhatalmi
eszközökkel, a jogszabályi keretek között ellátott olyan tevékenység, amely
különösen jog vagy kötelezettség megállapítására, jogvita eldöntésére,
ellenőrzésre, a közhatalmi tevékenységet ellátó szervezetre és az azon kívüli
személyekre is kötelező döntést állapít meg, amelynek állami kényszereszközök
útján is érvényt lehet szerezni. E tevékenységet – többek között – az jellemzi,
hogy az jogszabályban meghatározott, jogszabályi felhatalmazáson alapul, az
ellenérték nem szabad piaci megállapodás tárgya, arról jogszabály kifejezetten
így rendelkezik, a tevékenység gyakorlója és a szolgáltatás igénybevevője
közötti jogviszony alapvetően nem magánjogi jellegű, a felek nem kötnek
megbízási szerződést, jogszabályilag limitált, kik végezhetik e tevékenységet.

A
Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5.033/2017/4. számú határozatában foglaltak
alapján a helyi önkormányzat – rendeletalkotási jogánál fogva – közhatalomként
jár el, amikor a véges közjószágnak minősülő közterület rendeltetésétől eltérő,
meghatározott ideig történő használatát engedélyezi valamely személy számára. 
Erről
közhatalomként, nem pedig tulajdonosként dönt. Ilyen esetekben komplex,
közjogi-közigazgatási kapcsolatrendszerbe ágyazódó önkormányzati hatósági ügy
keletkezik, amelyben határozatot kell hozni, mellyel szemben fellebbezési jogot
kell biztosítani.

Az
épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
(a továbbiakban: Étv.) 2. § 13. pont szerint a közterület közhasználatra
szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület,
amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Az Étv. 54. § (5)
bekezdése alapján a közterületet rendeltetésének megfelelően bárki
használhatja. A közterületek Étv. szerinti funkcionális meghatározásának a
nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. §
(3) bekezdés a)-b) pontja szerinti, a helyi önkormányzat kizárólagos
tulajdonában álló helyi közutak és műtárgyaik, valamint a terek, parkok,
közkertek feleltethetők meg. Ezek az Nvtv. 5. § (2) bekezdés a) pontja alapján
forgalomképtelen törzsvagyonnak minősülnek, melyek a kötelező önkormányzati
feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálják. A Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13.
§ (1) bekezdés 2. pontja szerint helyi önkormányzati feladat a
településüzemeltetés körében a helyi közutak és tartozékainak fenntartása,
közparkok és egyéb közterületek fenntartása. Az Alaptörvény 32. cikk (6)
bekezdése szerint a helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely
feladataik ellátását szolgálja.

Az
önkormányzatok tehát a feladatellátásukhoz szükséges közterületeknek minősülő
ingatlanvagyonnak köztulajdonként tulajdonosai. A közterülettel kapcsolatos
használati viszonyban a helyi önkormányzat nem magántulajdonosi minőségben
jelenik meg, hanem mint köztulajdonnal való rendelkezésre felhatalmazással bíró
jogalany.

Másrészről
a közterület-használat meghatározott személy részére, kérelemre történő
engedélyezése egy olyan komplex jogviszony, amelyben lehet ugyan szerződéses
elem, de alapvetően közjogi természetű. Három alanyi kört érint egymással
összefüggő módon: az önkormányzatot, a használók közösségét és a kizárólagos
használatra jogosítottakat. A közterületek mindenki által való használhatóságát
a normatív, rendeleti szabályozás biztosítja, annak ez az elsődleges célja, és
csak ehhez képest kerül sor a kizárólagos használat feltételeinek előírására,
díjazásának megállapítására, szintén normatív szabályozással. Ez utóbbiból
következik, hogy az önkormányzat nem lehet szokványos magánjogi szerződő fél, 
hiszen
a közhatalom jogán egyben szabályozója az önmagát érintő viszonynak, következésképpen
a másik fél garanciális jogai csak közjogi eszközökkel biztosíthatók.

Tehát
a véges közjószágnak minősülő közterület rendeltetésétől eltérő, például
kereskedelmi jellegű használatát az önkormányzat csakis közhatalomként, és nem
tulajdonosként dönti el. Így önkormányzati hatósági ügynek kell keletkeznie,
melyben az önkormányzat megfelelő fórumának közigazgatási határozatot kell
hoznia, amellyel szemben fellebbezési jogot kell biztosítani. A jogerős
(végleges) közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata pedig közigazgatási
bíróságtól kérhető.

A
fentiekből következően pedig a helyi önkormányzatok által a tulajdonukban álló
közterület használatának meghatározott használó részére, meghatározott
időtartamra, kérelemre, hatósági eljárásban, díj ellenében történő
engedélyezése az Áfa tv. 7. § (1) bekezdése szerinti közhatalmi tevékenységnek
minősül.

Tekintettel
arra, hogy a közterület-használat engedélyezéséhez kapcsolódó díjfizetés áfa
szempontú kezelésére vonatkozó önkormányzati joggyakorlat a fentiektől eltérhet,
a jogbiztonság elvének érvényesülése és az értelmezés-változásból fakadó
aránytalan terhek elkerülése érdekében a fentiek szerinti értelmezést az
adóhatóság 2021. január 1-jétől tekinti irányadónak.

Felhívjuk
a figyelmet, hogy a fenti jogértelmezés nem indokolja a parkolási szolgáltatás
áfa szempontú megítélésének (adóköteles ingatlan-bérbeadás, ehhez kapcsolódóan
az általános szabályok szerinti adólevonási jog) megváltoztatását. A parkolási
szolgáltatás ugyanis a hivatkozott kúriai határozat szerint is eltérő megítélés
alá esik, annak eltérő körülményei okán, másrészt a közúti közlekedésről szóló
1988. évi I. törvény 9/D. § (3) bekezdése kifejezetten arról
rendelkezik, hogy a járművek helyi közutakon, valamint helyi önkormányzat
tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban
és egyéb közterületeken történő várakozása a helyi önkormányzat, vagy a Mötv.
16/A. §-ában meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti
polgári jogi jogviszony.

[Pénzügyminisztérium
Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/23754/2020. – NAV KI
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2507385850/2020.]


</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>közterület--használat</item>
<item>helyi-önkormányzat</item>
<item>engedélyezés</item>
<item>közhatalmi-tevékenység</item>
<item>áfakötelezettség</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_12__Adozasi_kerd20201229.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="5429272" referenceid="5429272">
<title>2020/11. Adózási kérdés - Módosul az áthárított áfa nélkül beszerzett személygépkocsi áfamentes értékesítésére vonatkozó szabály</title>
<url>nav/ado/afa/2020_11__Adozasi_kerd20201223.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1608720300000">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>23</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>45</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1766703540000">
<year>2025</year>
<month>12</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1608720985961">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>23</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>56</minute>
<sec>25</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az
általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa
tv.) 87. § c) pontja alapján 2021. január 1-jétől akkor adómentes a
személygépkocsi értékesítése, ha annak beszerzését nem terhelte előzetesen
felszámított adó, de amennyiben terhelte volna, az levonási tilalom alá esett
volna, kivéve azt az esetet, ha a beszerzés továbbértékesítési céllal történt.
Ez utóbbi esetben az értékesítés így adóköteles.

Az
Áfa tv. 87. § (1) bekezdés c) pontja ugyanis 2021. január 1-jétől úgy
rendelkezik, hogy mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha
az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott
volna, az a 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint – a 125. § (1) bekezdés a)
pontban foglaltakra is figyelemmel – nem lenne levonható.

A
hivatkozott rendelkezésből következően, ha a beszerzéshez nem kapcsolódott
előzetesen felszámított áfa, 2021. január 1-jétől már csak a saját vállalkozás
keretében történő hasznosítási célra – azaz például cégautónak, bérbeadási
célból, taxiszolgáltatás nyújtásához – vásárolt személykocsi későbbi
értékesítése adómentes.

Azonban,
ha az adóalany a személygépkocsit továbbértékesítési céllal
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>
 vásárolta

<ul>

<li>nem
adóalanytól, vagy</li>

<li>olyan
adóalanytól, aki (amely) az Áfa tv. 87. §-a alapján az értékesítés során nem
számolt fel áfát, vagy</li>

<li>alanyi
adómentes minőségében eljáró adóalanytól
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>
, vagy</li>

<li>a
különbözeti adózás szabályait
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>
 alkalmazó viszonteladótól
<link anchor="4">
<text>[4]</text>
</link>
, használtcikk-kereskedőtől,</li>
</ul>

és
a beszerzést így nem terhelte előzetesen felszámított adó, ennek a
személygépkocsinak a 2021. január 1-jén vagy azt követően történő
értékesítésére, vagy az értékesítés ellenértékébe beszámító, 2020. december
31-ét követően átvett, jóváírt előlegre az adómentesség nem alkalmazható.

Az
Áfa tv. 2021. január 1-étől hatályos 341. § (3) bekezdése szerint az Áfa
tv.-nek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel
módosított 87. § c) pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először,
amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2021. január 1-jére vagy azt
követő időpontra esik.

Felhívjuk
a figyelmet arra, hogy amennyiben a személygépkocsit értékesítő adóalany az Áfa
tv. XVI. fejezetében foglalt szabályok (különbözeti adózás) szerint eljáró
viszonteladó, úgy az ő továbbértékesítési céllal beszerzett személygépkocsi
értékesítése az Áfa tv. 87. § c) pontjának sem a 2020. december 31-éig hatályos
rendelkezése alapján, sem a 2021. január 1-jétől hatályos előírása alapján nem
adómentes. Ugyanis az Áfa tv. 87. § c) pontja mindkét időállapot szerint az Áfa
tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja szerinti levonási tilalomra utal, az Áfa tv.
XVI. fejezetében foglalt szabályokat alkalmazó adóalanynak azonban nem e
rendelkezés alapján, hanem az Áfa tv. 222. § (1) bekezdés a) pontja alapján
nincs levonási joga a termék beszerzésével kapcsolatban.

Ettől
eltérően, ha a viszonteladó az Áfa tv. 224. § (1) bekezdése szerinti
lehetőséggel élve (akár a személygépkocsi beszerzését követően) lemondott a
különbözeti adózás alkalmazásáról, és így azt követően az Áfa tv. általános
szabályai szerint járt el, azon személygépkocsik értékesítését, melyek
beszerzését nem terhelte előzetesen felszámított adó, az Áfa tv. 2020. december
31-éig hatályos 87. § c) pontja alapján adómentesen végezhette, lévén, hogy a
személygépkocsi értékesítés teljesítési időpontjában az Áfa tv. általános
szabályai alapján eljáró adóalanyként kizárólag az Áfa tv. 124. §-a szerinti
levonási tilalom fennállását kellett a személygépkocsit illetően vizsgálnia.

Az
Áfa tv. 87. § c) pontjának 2021. január 1-jétől hatályos módosítása okán azonban
a különbözeti adózás alól kijelentkezett viszonteladónak a továbbértékesítési
céllal beszerzett személygépkocsi adómentes értékesítésére 2021-től már nem
lesz lehetősége, következésképpen az értékesítés teljes ellenértéke mint
adóalap után kell áfát felszámolnia.

Főszabály
szerint, ha egy viszonteladó lemond az Áfa tv. XVI. fejezete szerinti szabályok
alkalmazásáról, ez a döntése az Áfa tv. 225. § (1) bekezdés c) pontja alapján 
a
választása évét követő második naptári év végéig köti, attól nem térhet el.

Az
Áfa tv. 2020. november 27-én hatályba lépett 341. § (2) bekezdése azonban
lehetővé teszi, hogy a belföldön nyilvántartásba vett, személygépkocsi
értékesítésével foglalkozó viszonteladó – az egyéb feltételek fennállása esetén
– megváltoztathassa a fenti döntését, és 2021-től újra a különbözeti adózást
alkalmazhassa (azaz adót az árrés után kell fizetnie) akkor is, ha a választása
évétől számított kettő év még nem telt el. Ennek feltétele, hogy erről a
döntéséről az állami adó- és vámhatóságnak 2020.
december 31-éig nyilatkozatot tegyen az erre szolgáló változásbejelentő
lapon.

[Pénzügyminisztérium Fogyasztási és
Forgalmi Adók Főosztály PM/23268-1/2020. – NAV KI Ügyfélkapcsolati és
Tájékoztatási Főosztály 2507381719/2020.]

<a name="1"></a>[1] Az Áfa tv. 259. §
22. pontja szerint a továbbértékesítési cél: a mástól szerzett termék saját
használat vagy egyéb módon történő hasznosítás nélküli értékesítése, amely
értékesítéskori használati értékében legfeljebb csak a kereskedelemben szokásos
értékváltozás miatt tér el a szerzéskori használati értékétől.

<a name="2"></a>[2] Áfa tv. XIII.
fejezete vagy a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv
(a továbbiakban: Héa irányelv) XII. cím 1. fejezet 2. szakaszának tartalmában 
megfelelő
más tagállami szabályozást alkalmazó adóalany.

<a name="3"></a>[3] Áfa tv. XVI.
fejezet 2. alfejezetének vagy a Héa irányelv XII. cím 4. fejezet 2. szakaszának
tartalmában megfelelő más tagállami szabályozást alkalmazó adóalany.

<a name="4"></a>[4] Áfa tv. 213. §
(1) bekezdés e) pontja szerint a viszonteladó: minden olyan adóalany, aki
(amely) ilyen minőségében továbbértékesítési céllal használt ingóságot,
műalkotást, gyűjteménydarabot vagy régiséget szerez be, importál, vagy
egyébként tart tulajdonában, illetőleg e körben – megbízás alapján –
bizományosként jár el.
 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>áthárított-áfa</item>
<item>személygépkocsi</item>
<item>áfamentes</item>
<item>értékesítés</item>
<item>saját-vállalkozás</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_11__Adozasi_kerd20201223.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="5428631">
<title>Online Számla: Március végéig tart a szankciómentes időszak</title>
<url>nav/ado/afa/Online_Szamla__Marciu20201216.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1608119400000">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>16</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>50</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1766098740000">
<year>2025</year>
<month>12</month>
<day>18</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1608123511502">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>16</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>58</minute>
<sec>31</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
A NAV március
végéig nem szab ki mulasztási bírságot akkor, ha az áfaalanyok nem vagy nem
megfelelően szolgáltatnak adatot azokról a számláikról, amelyek 2021. január
4-től újonnan kerülnek be az adatszolgáltatással érintett számlák körébe.
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2021. január 4-től változnak a kötelező számlaadat-szolgáltatásra
vonatkozó szabályok: minden olyan számláról, módosító, érvénytelenítő számláról
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>
,
amire az Áfa tv. számlázási szabályai alkalmazandóak, adatot kell szolgáltatni
a NAV részére.

Ez azt jelenti, hogy a belföldi áfaalanyoknak kötelező
adatot szolgáltatniuk a belföldi számlázási szabályok hatálya alá tartozó
számlákról, azaz alapvetően minden belföldön teljesített
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>

ügyletről kiállított, kibocsátott számláról, függetlenül a vevő jogállásától.

Tehát 2021. január 4-től

<ul>

<li>a nem áfaalany belföldi vagy külföldi
természetes személy, jogi személy, szervezet,</li>

<li>a nem belföldi áfaalany, azaz más tagállami vagy
harmadik országbeli áfaalany </li>
</ul>

részére számlázó programmal kiállított
vagy kézi úton kibocsátott számlák adatait is kötelező lesz beküldeni a NAV-hoz.

Kivételt képez, így nem kell
adatot szolgáltatni azon távolról is nyújtható szolgáltatások bizonylatáról,
amely szolgáltatások után az adóbevallási és fizetési kötelezettségét az
adóalany az egyablakos (MOSS) rendszerben teljesíti.

A szankciómentességet egyebek mellett az is indokolja, hogy a COVID-19
járvány újabb hulláma miatti korlátozások akadályozhatták az adózókat az új szabályokra
való felkészülésben.

2021. március végéig tehát még van lehetőség a számlázó programok felkészítésére
és a kiterjesztett, kötelező számlaadat-szolgáltatás teljesítésére. Akik még
kézi számlatömböt használnak, ez alatt az idő alatt áttérhetnek a gépi
számlázásra, ami megkönnyíti az adatszolgáltatást.

2021. március
31-ig a NAV nem alkalmaz szankciót az alábbi esetekben:

<ul>

<li>Ha az adatszolgáltatásra
 kötelezett áfaalany a számlázó programmal kiállított olyan számláról,
 amiről a 2020. július 1-jén érvényes szabályok szerint kötelező adatot
 szolgáltatni, a 2020. július 1-jétől érvényes szabályok szerint (vagyis 2.0-ás
 verziójú séma alkalmazásával) szolgáltat adatot.</li>

<li>Ha az áfaalany
 nem teljesíti a kötelező adatszolgáltatást az olyan számláról, amiről csak
 2021. január 4-től kell adatot szolgáltatni. </li>

<li>Ha az áfaalany
 olyan számláról teljesít adatszolgáltatást, amiről a 2020. július 1-jén
 érvényben lévő szabályok szerint nem kötelező adatot szolgáltatni, azonban
 az adatszolgáltatása nem megfelelő. </li>
</ul>

A számlakibocsátó adóalanyok közül azok, akiknek 2021. január 4. előtt nem
kellett online számlaadat-szolgáltatást teljesíteniük, kizárólag akkor
mentesülnek a szankció alól, ha legkésőbb az adatszolgáltatási kötelezettséggel
érintett első számla kiállításának napjáig regisztrálnak a NAV Online Számla
rendszerben. A fentieknek megfelelő esetekben a szankciómentességnek nem
feltétele a jelzett időszakban nem teljesített adatszolgáltatás utólagos pótlása
vagy a nem megfelelő adatszolgáltatás utólagos korrekciója.

A regisztrációra vonatkozó bővebb információ a következő weboldalon
található: <a href="https://onlineszamla.nav.gov.hu/tajekoztatas_a_regisztraciorol" title="">https://onlineszamla.nav.gov.hu/tajekoztatas_a_regisztraciorol</a>.

A regisztráció a <a href="https://onlineszamla.nav.gov.hu/regisztracio/start" title="">https://onlineszamla.nav.gov.hu/regisztracio/start</a> weboldalon
végezhető el, ahol egy rövidfilm is segíti az Online Számla rendszerbeli
regisztrációt.

<a name="1"></a>[1] A
továbbiakban a számla, a módosító és az érvénytelenítő számla együtt: számla.

<a name="2"></a>[2] Azt, hogy az ügylet belföldön teljesített-e, az általános forgalmi
adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) előírásai
alapján kell megállapítani. Fontos megjegyezni, hogy egyes, nem belföldi
teljesítési helyű ügyletek bizonylatáról is keletkezhet
számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, ha a bizonylatolás során az Áfa tv.
számlára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>számla</item>
<item>számlaadat--szolgáltatás</item>
<item>online-számla</item>
<item>szankció</item>
<item>szankciómentes</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5427353">
<title>Az 5%-os áfamérték alkalmazásának feltételei az elvitelre vagy házhozszállítással értékesített ételre, italra</title>
<url>nav/ado/afa/Az_5__os_afamertek_al20201124.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1606221780000">
<year>2020</year>
<month>11</month>
<day>24</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>43</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1764197940000">
<year>2025</year>
<month>11</month>
<day>26</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1606226816416">
<year>2020</year>
<month>11</month>
<day>24</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>6</minute>
<sec>56</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az Áfa tv.
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>
 3. számú
melléklet II. rész 3. pontja alapján 5 %-os áfamérték alkalmazandó a következő
szolgáltatásra: Étkezőhelyi
vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú
italforgalom (TESZOR’15 56.10-ből). Az ide tartozó szolgáltatások egyik jellemzője,
hogy abban túlsúlyban vannak az azonnali, helyben fogyasztáshoz biztosított
szolgáltatási elemek.

A
veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló
Korm. rendelet
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>
 alapján a vendéglátó üzletben az ott
foglalkoztatottakon kívüli személy csak az elvitelre alkalmas ételek
kiadása és szállítása érdekében tartózkodhat. 2020. november 14-étől addig,
amíg ez a rendelkezés hatályos, – vagyis akkor, ha az ügylet Áfa tv. szerinti
teljesítési időpontja 2020. november 14-ére vagy azt követő olyan napra esik, 
amikor
a Korm. rendelet előírása alapján nem valósulhat meg helyben fogyasztás – 5%-os
adómérték vonatkozik az elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel- 
és
italforgalomra
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>
, a
következők szerint.

Az 5 %-os adómérték alkalmazhatóságának
feltétele, hogy

<ul>

<li>az Áfa tv. hivatkozott pontjának
megfelelő szolgáltatás csak a veszélyhelyzetben alkalmazandó előírás miatt nem
valósulhat meg, vagyis ezen szolgáltatás feltételei az előzőekben jelzett
veszélyhelyzeti intézkedést megelőzően fennálltak, illetve annak hiányában
fennállnának,</li>

<li>helyben fogyasztás esetén az ügylet a TESZOR’15
56.10 alá tartozna,</li>

<li>azonnal fogyasztható étel és helyben
készített, alkoholmentes ital elvitelre vagy házhoz szállítással való
értékesítése valósul meg.</li>
</ul>

Az 5%-os adómérték nem
alkalmazható az ügylettel összefüggő, szállítással kapcsolatos díjra. Így abban
az esetben, ha a vendéglátó üzlet az étel, ital házhozszállítással történő
értékesítéséhez kapcsolódóan kiszállítási díjat kér, ezen díj tekintetében 27 
%-os
adómértéket kell alkalmaznia.

[PM Fogyasztási és Forgalmi Adók
Főosztály PM/21201/2020- NAV Központi Irányítás 2507382101/2020.]

<a name="_ftn1"></a>[1] Az
általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

<a name="_ftn2"></a>[2] A veszélyhelyzet
idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI.
10.) Korm. rendelet 8. § (1)-(2) bekezdései.

<a name="_ftn3"></a>[3] Az
egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó gazdasági szabályokról szóló
498/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet 1. §-a.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>étterem</item>
<item>étkező-hely</item>
<item>elvitel</item>
<item>házhozszállítás</item>
<item>áfa</item>
<item>adómérték</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5422795">
<title>Az elismert harmadik államban letelepedett adóalany áfa-visszatérítése Magyarországon</title>
<url>nav/ado/afa/Az_elismert_harmadik_20200807.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1596800520000">
<year>2020</year>
<month>8</month>
<day>7</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>42</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1754776740000">
<year>2025</year>
<month>8</month>
<day>9</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1596801163493">
<year>2020</year>
<month>8</month>
<day>7</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>52</minute>
<sec>43</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az elismert harmadik államban
<link anchor="_ftn1">
<text>
[1]
</text>
</link>
 letelepedett adóalany (a továbbiakban: harmadik országos adóalany) adó-visszatéríttetési 
kérelmét az erre rendszeresített IAFAK-nyomtatványon nyújthatja be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV)
<link anchor="_ftn2">
<text>
[2]
</text>
</link>
.

Ha a harmadik országos adóalanynak vagy a nevében eljáró meghatalmazottnak van 
belföldi adóazonosító száma/technikai azonosítója, illetve cégkapuja, vagy KÜNY-tárhelye, 
akkor a kérelem elektronikus formában és elektronikus úton is beadható, ezek híján 
a nyomtatványt papíralapon kell eljuttatni a NAV-hoz.
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>

Az adó-visszatérítési eljárásban a harmadik országos adóalanyt meghatalmazottként 
külföldi természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet, például ügynök 
is képviselheti. A kérelem elektronikus benyújtásához ugyanakkor a képviseleti 
jogot előzetesen, még az áfa visszaigénylése előtt be kell jelenteni a NAV-hoz.

<ul>

<li>

Az elektronikus kapcsolattartás feltételei

</li>
</ul>

A harmadik országos adóalanynak vagy a nevében eljáró meghatalmazottnak az elektronikus kapcsolattartáshoz rendelkeznie kell

<ul>

<ul>

<li>

cégkapuval (ha a meghatalmazott szervezet belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet) vagy KÜNY-tárhellyel,

</li>

<li>

valamint adóazonosító számmal (adószám vagy adóazonosító jel).
</li>
</ul>
</li>
</ul>

Az elektronikus kapcsolattartás részletes szabályairól bővebb információt a NAV 
honlapján (<a href="http://www.nav.gov.hu/">www.nav.gov.hu</a>)

<ul>

<li>

„Az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás általános szabályai adóügyekben 
2020” című tájékoztatóban talál.
</li>
</ul>

Magánszemély külföldön KÜNY-tárhelyet

<ul>

<li>

Magyarország diplomáciai és konzuli képviseleteinél, 
</li>

<li>

Magyarországon a fővárosi és megyei kormányhivataloknál, a fővárosi és megyei 
kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalainál, 
</li>

<li>

a kormányablakoknál, 
</li>

<li>

valamint a NAV kijelölt ügyfélszolgálatain nyithat.
</li>
</ul>

A külföldi magánszemélyeknek a KÜNY-regisztrációval egyidejűleg vagy azt megelőzően, 
ugyanezen szerveknél regisztrálniuk kell magukat a külföldi személyek nyilvántartásába.

<ul>

<li>

Az állandó meghatalmazás, képviselet nyilvántartásba vétele

</li>
</ul>

Ha az ügyfél meghatalmazott útján kíván eljárni, akkor a képviseleti jogviszonyt előzetesen be kell jelenteni a NAV-hoz.

Az állandó meghatalmazást az erre a célra rendszeresített EGYKE-nyomtatványon 
kell bejelenteni, ami letölthető a NAV honlapjáról (<a href="http://www.nav.gov.hu/">www.nav.gov.hu</a>), illetve elérhető az Általános Nyomtatványkitöltő programban (ÁNYK).

A képviselet bejelentéséről a következő tájékoztatóban talál bővebb információt:

<ul>

<li>

<a href="https://nav.gov.hu/data/cms487097/Elektronikus_urlapok_benyujtasanak_modja_kepviselet_bejelentese.pdf">https://nav.gov.hu/data/cms487097/Elektronikus_urlapok_benyujtasanak_modja_kepviselet_bejelentese.pdf</a> 

</li>
</ul>

Ha a harmadik országos adóalany és a külföldi ügynöke is rendelkezik érvényes 
belföldi adóazonosító számmal vagy legalább technikai azonosítóval, akkor ezek 
megadásával az EGYKE-nyomtatvány elektronikusan is benyújtható. Csatolni csak 
a meghatalmazást kell.

Ha ezekkel nem rendelkeznek, akkor a kinyomtatott EGYKE-nyomtatványt papíralapon 
kell elküldeni a NAV-hoz a következő iratokkal együtt:

<ul>

<li>

az állandó meghatalmazás okirata eredetiben, 

</li>

<li>

az adóazonosító számmal nem rendelkező, harmadik országos adóalany cégkivonata másolatban,

</li>

<li>

az adóazonosító számmal nem rendelkező, harmadik országos adóalany cégaláírási címpéldánya (aki a meghatalmazást adta) másolatban,
</li>

<li>

a meghatalmazott személyét azonosító okmány másolata.
</li>
</ul>

Ezek az iratok a magyar nyelv mellett angolul, németül, vagy franciául is benyújthatók, 
más nyelveken azonban csak hiteles magyar fordítással együtt.

Az állandó meghatalmazás nyilvántartásba vételekor a NAV – ha nem rendelkeznek vele – adóazonosítót képez a meghatalmazott képviselőnek, valamint a harmadik országos adóalanynak is. Ezt 
a sikeres nyilvántartásba vételről szóló postai értesítésében a NAV meg is küldi 
az érintetteknek.

<ul>

<li>

Az IAFAK-nyomtatvány benyújtása elektronikusan 

</li>
</ul>

Az áfa visszatérítésére szolgáló IAFAK-nyomtatvány letölthető az ÁNYK-ból, ahonnan a megfelelő tárhely kiválasztása után közvetlenül 
is beküldhető.

Az elektronikus formában előállított nyomtatványt nem kell aláírni, vagy egyéb 
úton hitelesíteni. A KÜNY-tárhelyen, illetve a cégkapun keresztül küldött nyomtatványokról 
a NAV vélelmezi, hogy azok a tárhely tulajdonosától származnak.

Ha a harmadik országos adóalany adóhatósági státuszigazolása nem áll rendelkezésre elektronikusan, hiteles 
elektronikus aláírással ellátva, akkor azt az előző érvényességének lejártakor 
pótlólag, eredetben, postán kell megküldeni.

Az adóhatósági státuszigazolás mellé hitelesített magyar (angol, német, francia) 
nyelvű fordítást is csatolni kell, ha azt nem ezen nyelvek egyikén állították ki.

A kérelem kitöltésekor az ’SZ’ lapokon forintra kerekítve, tehát tizedesek nélkül 
kell az adott számlára kérelmezett összeget feltüntetni.

<ul>

<li>

Az IAFAK-nyomtatvány benyújtása papíralapon 

</li>
</ul>

Papíralapú benyújtásnál az IAFAK-nyomtatványtaz ÁNYK-ból kell letölteni és kinyomtatni, figyelve arra, hogy a nyomtatvány a legutolsó publikált verzió legyen. A nyomtatvány feldolgozását megkönnyíti, ha azt a benyújtó gépi úton tölti ki.

A kérelmet a harmadik országos adóalanynak (cégszerűen) kell aláírnia. Mellé csatolnia kell az 1 évnél nem régebbi, adófizetésre kötelezetti státuszigazolását eredetben – szükség esetén hiteles fordítással – valamint a számlákatmásolatban.

Ha a kérelmet eseti meghatalmazott nyújtja be, csatolni kell minden kérelemben 
a felek által aláírt (magyar, angol, német vagy francia nyelvű) eseti meghatalmazás eredeti példányát is.

A nyomtatványt a NAV Kiemelt Adó-és Vámigazgatóságához kell eljuttatni a következő postacímre: Budapest 1410, Pf. 138.

<a name="_ftn1"></a>[1]Elismert harmadik államok: Svájci Államszövetség, Liechtensteini Hercegség, 
Norvég Királyság, Török Köztársaság, Szerb Köztársaság.

<a name="_ftn2"></a>[2]  Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény. 251/M. § (1) 
bekezdése alapján

<a name="_ftn3"></a>[3] A kérelem adattartalmát, mellékleteit a belföldön nem letelepedett adóalanyokat 
a Magyar Köztársaságban megillető általános forgalmiadó-visszatéríttetési jogának, 
valamint a belföldön letelepedett adóalanyokat az Európai Közösség más tagállamában 
megillető hozzáadottértékadó-visszatéríttetési jogának érvényesítésével kapcsolatos 
egyes rendelkezésekről szóló <link id="5422794">
<downloadablebinary contentid="5422794">
<title>32-2009 PM rendelet</title>
<url>/data/cms529837/32_2009_PM_rendelet.pdf</url>
<filename>32_2009_PM_rendelet.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>144</size>
<sizeinbyte>148091</sizeinbyte>
</downloadablebinary>
<text>32/2009 (XII. 21.) PM rendelet </text>
</link>1.-2. § és 5.-7. § 
határozzák meg.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>elismert-harmadik-állam</item>
<item>IAFAK</item>
<item>áfa-visszatérítés</item>
<item>harmadik-ország</item>
<item>elektronikus</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5422388">
<title>Gyakran ismételt kérdések a számlaadat-szolgáltatással, számlázással kapcsolatban</title>
<url>nav/ado/afa/Gyakran_ismetelt_kerd20200728.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1596524760000">
<year>2020</year>
<month>8</month>
<day>4</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>6</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1753826340000">
<year>2025</year>
<month>7</month>
<day>29</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1596524791113">
<year>2020</year>
<month>8</month>
<day>4</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>6</minute>
<sec>31</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

1. Adómentes
ingatlan bérbeadás (például lakóingatlan, üzlethelyiség bérbeadása) esetén
2020. július 1-jétől kötelező számlát kibocsátanom, és arról online adatot szolgáltatnom?

Az adómentes
ingatlan bérbeadást 2020. július 1-jétől kezdve sem kell számlával
bizonylatolni, azt elégséges egyéb számviteli bizonylattal alátámasztani.
Mindezt nem befolyásolja sem a szolgáltatás igénybevevőjének személye (áfaalany
vállalkozás vagy nem áfaalany természetes személy), sem az ellenérték
kiegyenlítésének módja (pl. készpénzfizetés vagy banki átutalás). Ennek
megfelelően ehhez a szolgáltatásnyújtáshoz idén július 1-jétől nem kapcsolódik
online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség. Ez akkor is így van, ha az
előzőek ellenére mégis olyan bizonylatolási gyakorlatot folytat, hogy saját
döntéséből fakadóan számlát állít ki számviteli bizonylatként.

Ugyanakkor e számviteli
bizonylatokat egyértelműen és utólag bizonyítható módon el kell különíteni az
olyan számláktól, amelyek esetében az adóalany nem mentesül a számlakibocsátási
kötelezettség alól, azaz amelyek tekintetében számlaadat-szolgáltatásra
kötelezett.

[Áfa tv. 86. § (1) bekezdés l) pont, Áfa tv. 165. §
(1) bekezdés a) pont, Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont]

2.
Milyen bizonylatot kell kibocsátani az adómentes fogorvosi szolgáltatásról
2020. július 1-jétől? A fogorvosi szolgáltatásra is kiterjed az adatszolgáltatás?

A humán fogorvosi,
fogtechnikusi tevékenységet nem közszolgáltatóként végző áfaalany 2020. július
1-jétől nem mentesül egyéb számviteli bizonylat kiállításával a
számlakibocsátási kötelezettség alól, ugyanakkor, ha a vevő nem áfaalany,
illetve nem jogi személy, készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési
eszközzel (például: bankkártyával) fizet, az ellenérték összege nem éri el a
900 000 forintot, továbbá nem kér számlát, akkor részére nyugta is
kibocsátható. Nyugta kibocsátása esetén – értelemszerűen – online
számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége a bizonylat kibocsátójának nem
keletkezik. Tekintve azonban, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség az olyan
számlára is kiterjed, ami nem tartalmaz áfát, ezért belföldi áfaalany felé történő
számlázás esetén fennáll az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség.

[Áfa tv. 85. § (1) bekezdés e) pont, Áfa tv. 165. §
(1) bekezdés a)-b) pont, Áfa tv. 166. § (1)-(2) bekezdés, Áfa tv. 10. számú
melléklet 1. pont]

3. Miként alakul a humánorvosi szolgáltatás
bizonylatolása 2020. július 1-jétől? Fennáll-e az adatszolgáltatási
kötelezettség?

A nem
közszolgáltató által végzett humán-egészségügyi ellátás 2020. július 1-jétől
nem mentesül egyéb számviteli bizonylat kiállításával a számlaadási
(nyugtaadási) kötelezettség alól. A számlaadat-szolgáltatási kötelezettség
2020. július 1-jétől azonban csak az adóalany részére kibocsátott számlára
vonatkozik.

Ugyanakkor, ha a
vevő nem áfaalany, illetve nem jogi személy, készpénzzel vagy
készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (például: bankkártyával) fizet, az
ellenérték összege nem éri el a 900 000 forintot, továbbá nem kér számlát,
akkor részére nyugta is kibocsátható. Nyugta kibocsátása esetén – értelemszerűen
– online számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége a bizonylat kibocsátójának nem
keletkezik.

Megjegyzendő, hogy
plasztikai sebészeti szolgáltatás esetén a nyugtakibocsátási kötelezettség
kizárólag pénztárgéppel teljesíthető. Ez esetben is adható a nyugta helyett
számla, ám ekkor a számláról csak a PTGSZLAH adatlapon kell adatot
szolgáltatni.

A
közszolgáltatóként adómentes humán-egészségügyi tevékenységet végzők egyéb számviteli
bizonylat kiállítása esetén továbbra is mentesülnek a számlaadási (nyugtaadási)
kötelezettség alól. A közszolgáltatók körét az Áfa tv. 85. § (4) bekezdése
határozza meg.

Nem esik ezért online
számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá a közszolgáltatóként végzett
adómentes humán-egészségügyi tevékenység bizonylata, mivel ezen ügylet
tekintetében az adóalany egyéb számviteli bizonylat kibocsátásával mentesül a
számlaadási kötelezettség alól. Ez akkor is így van, ha az előzőek ellenére
mégis olyan bizonylatolási gyakorlatot folytat, hogy saját döntéséből fakadóan
számlát állít ki számviteli bizonylatként.

[Áfa tv. 85. § (1) bekezdés b)-c) pont, Áfa tv. 85. §
(4) bekezdés, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a)-b) pont, Áfa tv. 166. § (1)-(2)
bekezdés, Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont, 48/2013. NGM rendelet 1. számú
melléklet, 50/2013. NGM rendelet 9/C. §]

4. Hogyan kell az állatorvosi szolgáltatást
bizonylatolni? Fennáll-e az
adatszolgáltatási kötelezettség?

Az állatorvosi
szolgáltatás bizonylatolásában nem történt változás 2020. július 1-jétől. Az
állatorvosi szolgáltatásnyújtás adóköteles tevékenység, így az ilyen
szolgáltatást nyújtó adóalany az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontja alapján
nem mentesülhet a számlakibocsátási kötelezettség alól (vagyis számlaadási
kötelezettsége nem váltható ki számlától eltérő egyéb számviteli bizonylat
kibocsátásával). Ebből következően a belföldön teljesített állatorvosi
szolgáltatásról kibocsátott számláról az online számlaadat-szolgáltatási
kötelezettség a számla áthárított áfatartalmától függetlenül fennáll,
amennyiben a szolgáltatás igénybevevője egy másik, belföldön nyilvántartásba
vett adóalany. A nem adóalany természetes személy, vagy nem belföldi adóalany
által igénybe vett állatorvosi szolgáltatásról kibocsátott számláról 2021.
január 1-jétől teljesítendő az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség,
feltéve, hogy arra a belföldi számlázási szabályok alkalmazandóak.

A feltételek
fennállása esetén [vagyis feltéve, hogy a vevő nem áfaalany, illetve nem jogi
személy, készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (például:
bankkártyával) fizet, és az ellenérték összege nem éri el a 900 000
forintot, továbbá a vevő nem kér számlát] az állatorvosi tevékenységet végző
adóalanynak lehetősége van nyugta kibocsátására is. Nyugta kibocsátása esetén 
–
értelemszerűen – online számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége a bizonylat
kibocsátójának nem keletkezik.

Tekintettel arra,
hogy az állatorvosi tevékenységet végzőre online pénztárgép használati
kötelezettség egyáltalán nem vonatkozik, így erről a tevékenységről (nyugta
helyett) kiállított számlák esetén a PTGSZLAH nyomtatványon nem kell adatot
szolgáltatni.

[Áfa tv. 2. § a) bekezdés, Áfa tv. 159. § (1)-(2)
bekezdés, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a)-b) pont, Áfa tv. 166. § (1) bekezdés,
Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont]

5. Horgászegyesület milyen bizonylatot állítson ki az
egyesületi tagdíjról, illetve a területi jegyek értékesítéséről? Vonatkozik-e
rá az adatszolgáltatási kötelezettség?

Ha az egyesület a
tagdíj ellenében olyan szolgáltatást nyújt, amely az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés
l) pontja alapján mentes az áfa alól, akkor ezt a szolgáltatásnyújtást 2020.
július 1-jétől kezdve sem kell számlával bizonylatolni, azt elégséges
számviteli bizonylattal alátámasztani. Ennek megfelelően ehhez a
szolgáltatásnyújtáshoz idén július 1-jétől nem kapcsolódik online
számlaadat-szolgáltatási kötelezettség. Fontos megjegyezni: ez akkor is így
van, ha az előzőek ellenére mégis olyan bizonylatolási gyakorlatot folytat,
hogy saját döntéséből fakadóan számlát állít ki számviteli bizonylatként.

Ugyanakkor e
számviteli bizonylatokat egyértelműen és utólag bizonyítható módon el kell
különíteni az olyan számláktól, amelyek esetében az adóalany nem mentesül a
számlakibocsátási kötelezettség alól, azaz amelyek tekintetében
számlaadat-szolgáltatásra kötelezett.

A „területi
engedély értékesítése” ingatlan bérbeadásként alapesetben adómentes
szolgáltatásnyújtásnak minősül. Ekkor az előzőekben írtak szerint alakul a
bizonylatolás és az adatszolgáltatás. Más a helyzet viszont akkor, ha a
területi jegyet „értékesítő” egyesület az ingatlan bérbeadási tevékenységét
áfakötelessé tette. Ez esetben – feltételezve, hogy a területi engedély magyarországi
vízterületre szól – a másik belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak nyújtott
szolgáltatása kapcsán az egyesületnek az általa kötelezően kibocsátandó
számláról adatot kell szolgáltatnia.

[Áfa tv. 85. § (1) bekezdés l) pont, Áfa tv. 86. § (1)
bekezdés l) pont, Áfa tv. 88. § (1) bekezdés b) pont, Áfa tv. 165. § (1)
bekezdés a) pont, Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont]

6. Ha a vásárló számlát kér, úgy a számla kiállítását
követően a vásárlás összegét be kell-e, illetve be szabad-e ütni a pénztárgépbe?

Ugyanarról az
ügyletről számla és nyugta egyidejű kibocsátása nem merülhet fel. Ez vonatkozik
a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel a pénztárgépekre
vonatkozó rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést
a pénztárgépben rögzíteni kell. Az adóalanyok által alkalmazott azon gyakorlat,
mely szerint a számlával bizonylatolt értékesítésről a pénztárgéppel nyugtát is
kiállítanak, nem helyes és az így bizonylatolt ügylet tekintetében kétszeres
adatszolgáltatást eredményez. A – nem pénztárgéppel előállított – számlával
bizonylatolt ügyletek adatait a pénztárgépben nem kell rögzíteni.

Ha az adóalany a
számlával bizonylatolt ügylet ellenértékét a pénztárgép pénztároló eszközében
helyezi el, akkor arról pénzmozgás (pénztári befizetés) bizonylatot kell
kiállítania a pénztárgéppel.

[Áfa tv. 159. § (1) bekezdés, Áfa tv. 165. § (1)
bekezdés b) pont, Áfa tv. 166. § (1) bekezdés, 48/2013. NGM rendelet 49/A. §,
48/2013. NGM rendelet 67. § 14. pont, 48/2013. NGM rendelet 1. számú melléklet]

7. Mezőgazdasági őstermelőként milyen bizonylatot kell
kiállítani a 2020. július 1-jét követően teljesített értékesítésekről? Kötelező
számlázó programot használni?

Abban, hogy a
mezőgazdasági őstermelőnek milyen bizonylatot kell kiállítania, nincs változás
2020. július 1-től. Így például, amennyiben a mezőgazdasági őstermelő
értékesítései kompenzációs felárra jogosítanak, a felvásárló állít ki
felvásárlási okiratot, amelyről nem kell adatot szolgáltatni. A változás akkor
érinti az őstermelőt, ha például a termékét olyan vevő felé értékesíti, aki
(amely) saját adószámának (ami nem tévesztendő össze az adóazonosító jellel!)
megadásával jelzi az adóalanyiságát, így részére számlát kell kibocsátani,
amely számláról adatot kell szolgáltatni (online számlaadat-szolgáltatási
kötelezettség). Magát a számlát változatlanul nem kötelező gépi programmal
kiállítani, azt továbbra is lehet számlanyomtatvány felhasználásával, kézzel kitölteni.
Az adatszolgáltatást ilyenkor a számlakibocsátás keltét követő 4 naptári napon
belül kell teljesíteni az adatoknak az erre a célra rendszeresített online
felületünkre történő feltöltésével, amely alól egyedüli kivételt az képez, ha 
a
számlában áthárított áfaösszeg elérné vagy meghaladná az 500 ezer forintot,
ekkor ugyanis az adatszolgáltatást legkésőbb a számlakibocsátás keltét követő 
naptári
napig kell teljesíteni.

Lényeges, hogy az
online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség 2020. július 1-jétől csak a
belföldi adóalany részére teljesített ügyletről kibocsátott számlára terjed ki,
így magánszemély vevő esetén – minden egyéb tényezőtől függetlenül – fel sem
merül az adatszolgáltatás. Szintén nem esik adatszolgáltatási kötelezettség alá
a nyugta.

[Áfa tv. 159. § (1) bekezdés, Áfa tv. 165. § (1)
bekezdés b) pont, Áfa tv. 166. § (1) bekezdés, Áfa tv. 202. § (2) bekezdés a)
pont, Áfa tv. 10. számú melléklet 1-3. pont]

8. A fizetővendéglátó tevékenységet folytató
magánszemélyre vonatkozik-e 2020. július 1-jétől az online
számlaadat-szolgáltatási kötelezettség? Amennyiben igen, akkor ez mentesíti-e 
a
PTGSZLAH adatlap beküldése alól?

A
magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítása (fizetővendéglátó
tevékenység) nem adómentes ingatlan bérbeadásnak, hanem kereskedelmi
szálláshely-szolgáltatás nyújtásának minősül az Áfa tv. alkalmazásában. Ennek
megfelelően az ezen szálláshely-szolgáltatást nyújtó adóalanyra vonatkozik az
online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, de csak akkor, ha a szolgáltatás
igénybevevője saját adószámának megadásával jelzi az adóalanyiságát. Amennyiben
a szálláshely-szolgáltatás igénybe vevője nem minősül belföldi adóalanynak,
hanem például magánszemély vagy külföldi adóalany, akkor – minden egyéb
tényezőtől függetlenül – fel sem merül 2020. július 1-jétől az online
számlaadat-szolgáltatás.

Mivel a
szálláshely-szolgáltatási – kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatást –
tevékenységet végző adóalany pénztárgép használatra kötelezett, ezért abban az
esetben, ha a bizonylatadási kötelezettségét pénztárgéppel történő nyugtaadás
helyett számla kibocsátásával teljesíti, akkor az ehhez a tevékenységéhez
kapcsolódóan kibocsátott valamennyi számlájáról adatot kell szolgáltatnia a
PTGSZLAH adatlapon. A PTGSZLAH adatlapon történő, előzőekben említett
adatszolgáltatási kötelezettség 2020. július 1-jét követően is fennáll.

Összefoglalásként
elmondható, hogy magánszemély igénybevevő esetén, ha a nyugtakibocsátás
feltételei egyébként fennállnak, de a szállásadó mégis számlát bocsát ki, akkor
kizárólag a PTGSZLAH adatlapon kell adatot szolgáltatni. Ezzel szemben, ha a
szálláshely-szolgáltatást adószámmal rendelkező, belföldi adóalanynak minősülő 
személy,
szervezet veszi igénybe, akkor kötelezően számlát kell kibocsátani, amely
online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá tartozik. Ekkor a PTGSZLAH
adatlapon nincs adatszolgáltatás.

[Áfa tv. 86. § (2) bekezdés a) pont, Áfa tv. 159. §
(1) bekezdés, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pont, Áfa tv. 166. § (1)-(2)
bekezdés, Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont, 48/2013. NGM rendelet 1. számú
melléklet, 50/2013. NGM rendelet 9/C. §]

9. A kézi nyugta
adattartalmáról is kell adatot szolgáltatni 2020. július 1-jétől?

A nyugta adattartalmáról nem kell és nem
is lehet adatot szolgáltatni. Kivétel ez alól az online pénztárgéppel
kibocsátott nyugta, amelyről továbbra is a pénztárgép szolgáltat adatot.

[Áfa
tv. 166. § (1) bekezdés, Áfa tv. 178. § (1a) bekezdés, Áfa tv. 10. számú
melléklet 1. pont]

10.
2020. július 1-jétől kötelező feltüntetni a termékbeszerző, szolgáltatás
igénybevevő belföldi adóalany adószámának első 8 számjegyét a számlán. Adódik 
a
kérdés, hogy honnan lehet tudni, hogy adott személy magánszemélyként vagy
vállalkozóként vásárol? Milyen következménye lesz annak, ha az adószám nem
kerül a számlán feltüntetésre? Minden számla kiállításakor ellenőrizni kell az
adószám érvényességét?

Az, hogy a
természetes személy vevő a vásárlás során milyen minőségében jár el, a vevő
nyilatkozata alapján állapítható meg, ami szóban, írásban vagy akár ráutaló
magatartással is megvalósulhat, például azzal, hogy közli az adószámát. Abban
az esetben, ha a nyilatkoztatás megtörtént, és az adószám feltüntetésének
mellőzésére ez alapján került sor, akkor a számlakibocsátót nem érheti
joghátrány amiatt, hogy az adószámot mégis fel kellett volna tüntetnie. Kifejezett 
rendelkezés hiányában az adószám érvényességéről történő
meggyőződés tekintetében ugyanazt a magatartást és gondosságot kell tanúsítani,
mint amit általában kell a vevő személyére vonatkozó egyéb adatoknál.

[Áfa
tv. 169. § d) pont dc) alpont]

11. Éves gyakoriságú
áfa bevallók a 2020. évről benyújtandó bevallás kitöltése során választhatják
azt, hogy értékhatár nélkül valamennyi számlát szerepeltetik a belföldi
összesítő jelentésben?

Az Áfa tv. 2020.
július 1-jétől hatályos 338. § (1) bekezdésében foglalt átmeneti szabály
értelmében a 2020. év tekintetében az éves áfabevalló a teljes naptári év
egészére vonatkozóan az Áfa tv. 2020. június 30-ig hatályos 10. számú melléklet
1-4. pontja szerint kell, hogy eleget tegyen számlabefogadói adatszolgáltatási
kötelezettségének. Vagyis éves gyakoriságú áfa bevallónak számlabefogadói oldalon
a 100 ezer forint értékhatár figyelembevételével kell teljesítenie adatszolgáltatási
kötelezettségét a 2020-as évről benyújtott bevallásának ’65M lapján. Az
adóalany saját választása szerint azonban alkalmazhatja az Áfa tv. 10. számú
mellékletének 13. pontját is, amely alapján – a teljes naptári évre vonatkozóan
– a 100 ezer forint áthárított áfára vonatkozó értékhatárt figyelmen kívül
hagyja, és az értékhatárt el nem érő számlákról (számlával egy tekintet alá eső
okiratokról) is teljesít adatszolgáltatást.

12.
Kell-e szerepeltetni a belföldi összesítő jelentésben az áthárított áfát nem
tartalmazó számlákat 2020. július 1-jétől a számla befogadójának?

Az Áfa tv. 2020.
július 1-jétől hatályos rendelkezései a számlabefogadói adatszolgáltatást ahhoz
a számlához kötik, amely számla alapján a számla befogadója – összegszerűségtől
és aránytól függetlenül – adólevonási jogot gyakorol. Ennek megfelelően arról 
a
számláról, amely alapján a számla befogadója 2020. július 1-jét magába foglaló
vagy azt követő adómegállapítási időszakban adólevonási jogot gyakorol,
értékhatártól függetlenül, a számlán szereplő teljes adóalapról és adóról köteles
adatot szolgáltatni a belföldi összesítő jelentésben (benyújtott bevallásának
’65M lapján).

Arról a számláról,
melyen áthárított áfa nem szerepel (így arra adólevonási jog értelemszerűen nem
alapítható), a bevallás M lapján nem kell adatot szolgáltatni. Számlabefogadói
oldalon tehát nem kell adatot szolgáltatni például kizárólag adómentes ügyletet
bizonylatoló számláról. Arra tekintettel, hogy belföldi fordított adózás alá
eső ügylet esetén a termék beszerzője/szolgáltatás igénybevevője az adólevonási
jogát nem feltétlenül a részére kiállított számlára alapítja, a kizárólag
belföldi fordított adózás alá eső ügyletet kísérő számláról sem kell adatot
szolgáltatni a ’65M lapon.

Abban az esetben,
ha a befogadói adatszolgáltatással érintett számlában külön-külön tételként
szerepel áthárított áfát tartalmazó, illetve áthárított áfát – bármilyen okból
– nem tartalmazó tételsor is, és a számla befogadója az adott számlára
adólevonási jogot alapít, akkor a számla összesített adóalapjáról és adójáról
kell adatot szolgáltatni arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő
bevallás belföldi összesítő jelentésében, mely időszakban a számla befogadója 
a
számla alapján adólevonási jogot gyakorolt.

[Áfa tv. 10. számú melléklet 9-10. pont, Áfa tv. 60.§,
Áfa tv. 120. § b) pont, Áfa tv. 127. § (1) bekezdés bb) alpont]

13.
Kötelezett-e regisztrálni, illetve adatot szolgáltatni az egyéni vállalkozó, ha
szünetelteti a tevékenységét?

Az Áfa tv. rendelkezéseiből következően
csak azoknak kell az Online Számla rendszerben regisztrálniuk, akiknek
számlaadat-szolgáltatási kötelezettségük van.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni
cégről szóló 2009. évi CXV. törvény lehetővé teszi az egyéni vállalkozónak,
hogy az egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb két
évig szüneteltethesse. A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt
az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni
vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új
kötelezettséget nem vállalhat.

Mivel az egyéni vállalkozói tevékenység
nem végezhető a szünetelés időtartama alatt, így feltételezhetően
számlakibocsátási, és ezáltal online számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége
sem keletkezhet az egyéni vállalkozónak. Ha a szünetelés időtartama alatt egy
belföldön teljesített ügyletéről az adóalanynak mégis számlát kellene
kibocsátania (akár egyéni vállalkozóként, például egy tárgyi eszköz
értékesítésről, akár az egyéni vállalkozás keretein kívüli, áfa hatálya alá
tartozó tevékenységről) egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany
részére, akkor fennáll a számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, amelynek
előfeltétele az Online Számla rendszerbeli regisztráció.

[Áfa
tv. 10. számú melléklet 1. pont, 2009. évi CXV. törvény 18. §]

14.
kérdés: Számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá esik-e a magánszemély felé
teljesített ügylet, ha a magánszemély azt az egészségpénztári számlája terhére
kívánja elszámolni, és kéri, hogy a számlán tüntessük fel az egészségpénztár
adatait?

Az Áfa tv. 10. számú mellékletének 1.
pontja értelmében az adóalany köteles az állami adó- és vámhatóság részére adatot
szolgáltatni egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére
belföldön teljesített termékértékesítéséről - ide nem értve a 89. § szerinti
termékértékesítést -, szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott vagy kiállított
számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról. A hivatkozott előírás
alapján nem esik számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá a nem adóalany
magánszemélynek teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról
kiállított/kibocsátott számla.

A kérdés szerinti esetben az
egészségpénztári szolgáltató nem az egészségpénztárnak nyújt szolgáltatást,
értékesít terméket, hanem a magánszemélynek. Ezt támasztja alá az Önkéntes
Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 2. § (2)
bekezdés e) pontja, 2. § (6) bekezdés b) pontja, valamint az önkéntes kölcsönös
egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól 268/1997.
(XII. 22.) Korm. rendelet 24/C. §-a is. Az utóbb hivatkozott jogszabályi
előírás alapján az egészségpénztár adatait azért kell szerepeltetni az
ügyletről kiállított/kibocsátott számlán, mert ez az ellenérték
egészségpénztárból való megtérítésének a jogszabályi feltétele.

Tehát, mivel az adott esetben a
termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő magánszemély, a számla nem esik
számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá, függetlenül attól, hogy azon – az
ellenérték egészségpénztárból való finanszírozása miatt – szerepelnek az
egészségpénztár adatai is. Az ilyen számláról 2021. január 1-jétől, az Áfa tv.
10. számú mellékletének ezen időponttól hatályos előírásai alapján
szolgáltatandó adat.

[Áfa
tv. 10. számú melléklet 1. pont, 1993. évi XCVI. törvény 2. § (2) bekezdés e)
pont, 1993. évi XCVI. törvény 2. § (6) bekezdés b) pont, 268/1997. (XII. 22.)
Korm. rendelet 24/C. §]

15.
kérdés: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által finanszírozott
egészségügyi ellátás esetén, kell e számlát kibocsátani a NEAK felé, és arról
teljesítendő-e online számlaadat-szolgáltatás?

Az egészségügyi ellátás ilyen esetben a
magánszemély részére történik, annak NEAK által történő finanszírozására vélelmezhetően
a magánszemély társadalombiztosítási jogviszonyára, valamint a NEAK és a
szolgáltató közötti jogviszonyra tekintettel kerül sor.

Figyelemmel arra, hogy az Áfa tv. 85. §
(4) bekezdés g) pontja alapján – az (1) bekezdés alkalmazásában –
közszolgáltatónak minősül minden olyan személy, szervezet - az a)-f) pontoktól
függetlenül -, aki (amely) biztosított vagy más kedvezményezett részére
társadalombiztosítási vagy egyéb – jogszabály alapján – kötelező biztosítási
jogviszony keretében végzi tevékenységét, a magánszemély részére nyújtott
egészségügyi ellátás ez esetben az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés b) pontja alapján
adómentes. Ezen adómentességi jogcím szerinti szolgáltatás tekintetében pedig
az adóalany az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontja alapján számviteli
bizonylat kibocsátásával mentesül a számlaadási kötelezettség alól. Erre
tekintettel a magányszemélynek nyújtott, NEAK által finanszírozott egészségügyi
ellátásról kiállított bizonylatról az Áfa tv. 2021. január 1-jétől hatályos 10.
számú melléklete alapján sem kell adatot szolgáltatni (feltéve, hogy annak
előírása a hatályba lépést megelőzően nem módosul).

Figyelemmel arra, hogy ilyen esetben a
biztosított magánszemély egészségügyi ellátását végző adóalany nem teljesít Áfa
tv. hatálya alá tartozó ügyletet a NEAK felé, arról nem kell Áfa tv. szerinti
számlát kibocsátania a NEAK számára (más számviteli bizonylat az elszámolásról
értelemszerűen kibocsátható).

[Áfa
tv. Áfa tv. 85. § (1) bekezdés b) pont, Áfa tv. 85. § (4) bekezdés g) pont, Áfa
tv. 165. § (1) bekezdés a) pont, Áfa tv. 10. számú melléklet]

[NAV KI
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály: ÜTF-3685/2020

Pénzügyminisztérium
Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály: PM/14290/2020.]

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>számlázás</item>
<item>számlaadat--szolgáltatás</item>
<item>gyik</item>
<item>gyakori-kérdések</item>
<item>belföldi-összesítő-jelentés</item>
<item>kézi-nyugta</item>
<item>PTGSZLAH</item>
<item>egészségpénztári-számla</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5421398" referenceid="5421398">
<title>2020/8. Adózási kérdés - A számlával bizonylatolt ügylet adatait nem kell és nem is célszerű a pénztárgépbe rögzíteni</title>
<url>nav/ado/afa/2020_8__Adozasi_kerde20200708.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1594209300000">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>55</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1752011940000">
<year>2025</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1594209710260">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>1</minute>
<sec>50</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

[Áfa tv. 159. §]

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII.
törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) fő szabálya szerint az adóalanynak az általa
teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát kell
kibocsátania. Ha az adóalany azért mentesül a számlakibocsátási kötelezettség
alól, mert

<ul>

<li>a vevő/igénybevevő
nem adóalany és nem is jogi személy,</li>

<li>a vételárat készpénzzel,
készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel a
teljesítésig kifizeti</li>

<li>és a vételár
nem éri el a 900 ezer forintot,</li>

<li>továbbá a
vevő nem kér számlát,</li>
</ul>

akkor az adóalany köteles nyugta kibocsátásáról
gondoskodni.
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>

Ebből következően egy ügyletről egyféle bizonylatot
(számlát vagy annak adása alóli mentesülés esetén nyugtát) kell kibocsátani.

Amennyiben az adóalany nyugta kibocsátására
kötelezett, e kötelezettségét a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendeletben (a továbbiakban:
NGM rendelet) meghatározott feltételek teljesülése esetén pénztárgéppel kell
teljesítenie.
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>

Ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű
kibocsátása a jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján nem merül fel. Ez
vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel az NGM
rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a
pénztárgépben rögzíteni kell.

Az adóalanyok egy része azonban továbbra is alkalmazza
azt a – 2008. január 1-je előtt hatályos szabály alapján kialakított – gyakorlatot,
mely szerint a számlával (egyszerűsített adattartalmú számlával) bizonylatolt
értékesítés készpénzzel (készpénz-helyettesítő vagy pénzhelyettesítő eszközzel)
teljesített ellenértékét is szerepelteti a pénztárgépben.

Az Áfa tv. 2020. július 1-jétől hatályos rendelkezése alapján
az adóalany köteles az adóhatóság részére
adatot szolgáltatni egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére
belföldön teljesített termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott
vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról.
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>

(2021. január 1-jétől e kötelezettség már a magánszemély vevő/igénybevevő
esetén is fenn áll majd.)

Fentiekből következően – ha az adózó továbbra is állít
ki nyugtát is a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékéről – az értékesítés
adatai az online számlaadat-szolgáltatás és az online pénztárgép útján is
megérkeznek a NAV-hoz. A dupla bizonylatolás miatti kétszeres adatszolgáltatás 
elkerülése
érdekében célszerű a fenti helytelen gyakorlat megszüntetése. A NAV tehát azt
javasolja az adóalanyoknak, hogy a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékéről
az online pénztárgéppel ne állítsanak ki nyugtát!

Az adózó a fentiek mellett továbbra is folytathatja
azt a gyakorlatot, hogy a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékeként átvett 
pénzt
a pénztárgéppel bizonylatolt bevételekkel együtt – a pénztárgéphez rendelt
pénztároló eszközben (pl. pénztárfiókban) – tartja. Ebben az esetben a
számlával bizonylatolt ügylet ellenértékeként átvett és a pénztároló eszközben
elhelyezett pénzről pénzmozgás (pénztári befizetés)
bizonylatot kell kiállítani a pénztárgéppel. A pénzmozgás bizonylat
kiállítása biztosítja, hogy a pénztároló eszközben levő pénzkészlet megegyezzen
a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével.

[NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási
Főosztály ÜTF-2941/2020, NAV KI Ellenőrzési Főosztály 4318331190]

<a name="1"></a>[1]
Áfa tv. 159. §, 165. § (1) bekezdés b) pontja, 166. § (1) bekezdés

<a name="2"></a>[2]
NGM rendelet 1. melléklet

<a name="3"></a>[3]
Áfa tv. 10. számú melléklet

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>ügylet</item>
<item>bizonylat</item>
<item>számla</item>
<item>nyugta</item>
<item>online-pénztárgép</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_8__Adozasi_kerde20200708.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="5421391" referenceid="5421391">
<title>Egy ügyletről egyféle bizonylat</title>
<url>nav/ado/afa/Egy_ugyletrol_egyfele20200708.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1594200120000">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>22</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1752011940000">
<year>2025</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1594208065203">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>34</minute>
<sec>25</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Főszabály szerint az adóalanynak a
termékértékesítésről, szolgáltatásról számlát kell kibocsátania. Annak az
adóalanynak, amely jogszabály alapján mentesül a számlakibocsátás alól, nyugtát
kell adnia. Külön rendeletben meghatározott feltételek mellett a nyugtaadást pénztárgéppel
kell teljesíteni.

Tehát egy ügyletről egyféle bizonylatot – számlát vagy
nyugtát – kell kibocsátani.

2020. július 1-jétől az adóalanyoknak
adatot kell szolgáltatniuk azokról a számlákról, illetve számlával egy tekintet
alá eső okiratokról, amelyeket másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany
részére belföldön teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról
állítanak, illetve bocsátanak ki (2021. január 1-jétől a magánszemély vevőnek
kiállított számláról is.).

Ha az adózó továbbra is állít ki pénztárgépes nyugtát
a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékéről, akkor az értékesítés adatai az
online számlaadat-szolgáltatás és az online pénztárgép útján is megérkeznek a
NAV-hoz. A dupla bizonylatolásból adódó dupla adatszolgáltatás, és az abból
esetlegesen következő ellenőrzés elkerülésére célszerű megszüntetni ezt a gyakorlatot. A NAV azt ajánlja, hogy a számlával
bizonylatolt ügylet ellenértékéről az online pénztárgéppel már ne állítsanak ki
nyugtát!

Arra továbbra is van lehetőség, hogy az adóalany a
számlával bizonylatolt ügylet ellenértékeként átvett pénzt a pénztárgéphez rendelve
tárolja például pénztárfiókban, pénztárcában. Erről pénzmozgás (pénztári
befizetés) bizonylatot kell kiállítani a pénztárgéppel.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>ügylet</item>
<item>bizonylat</item>
<item>számla</item>
<item>nyugta</item>
<item>online-pénztárgép</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/adopercek/Egy_ugyletrol_egyfele20200708.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="5421389" referenceid="5421389">
<title>Csak az áfaalany vevő adószámát kötelező feltüntetni a számlán</title>
<url>nav/ado/afa/Csak_az_afaalany_vevo20200708.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1594200000000">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>20</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1752011940000">
<year>2025</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1594208065168">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>34</minute>
<sec>25</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A számlázási szabályok változása miatt 2020. július 1-jétől
a belföldön teljesített ügyletről kibocsátott számlán fel kell tüntetni a
terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő áfaalany adószámának első 8
számjegyét, vagyis a vevői adószámot.

Erre azonban csak akkor van szükség, ha áfaalany szerzi be a
terméket, vagy veszi igénybe az adott szolgáltatást. Továbbra is kibocsátható 
tehát
számla vevői adószám nélkül, ha a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő
nem áfaalany, hanem például gazdasági tevékenységet nem végző, belföldi vagy
külföldi magánszemély, nemzetközi szervezet, esetleg fegyveres testület vagy diplomáciai
szervezet.

Ha a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő – szóban
vagy írásban – úgy nyilatkozik, hogy nincs adószáma, vagy az ügyletben nem
áfaalanyként jár el, és ezért a számlázáshoz nem ad meg az adószámot, akkor a
számlának nem kell vevői adószámot tartalmaznia. 

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>áfaalany</item>
<item>vevő</item>
<item>adószám</item>
<item>számla</item>
<item>belföld</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/adopercek/Csak_az_afaalany_vevo20200708.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="5421387" referenceid="5421387">
<title>2020/7. Adózási kérdés - Az egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatások áfamentességének feltételei</title>
<url>nav/ado/afa/2020_7__Adozasi_kerde20200708.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1594191420000">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>57</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1751925540000">
<year>2025</year>
<month>7</month>
<day>7</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1594191921308">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>5</minute>
<sec>21</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

[az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII.
törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 85. § (1) bekezdés i) pontja és 85. § (2)
bekezdése]

Az
Áfa tv. 2020. január 1-jétől hatályos 85. § (1) bekezdés i) pontjának, valamint
az egyéb oktatás fogalmát részletező (2) bekezdésének módosítása az új
szakképzésről szóló törvény
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>
 képzési struktúrájához és
a felnőttképzésről szóló törvény
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>
 ugyanezen időponttól hatályos
módosításához igazodva határozza meg az általános forgalmi adó alól mentes
egyéb oktatások és képzések körét.

Az
Áfa tv. módosított rendelkezései szerint „mentes
az adó alól az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó óvodai,
diákotthoni és kollégiumi ellátás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek
fejében járó ellenérték külön térítendő meg –, valamint az azokhoz szorosan
kapcsolódó termékértékesítés, amelyet a köznevelés, a szakképzés, illetve a
felsőoktatás, továbbá a [85. §] (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás vagy képzés keretében a
közszolgáltató, a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, a felsőoktatási
intézmény, a felnőttképző vagy –
nemzetközi szerződés alapján – belföldön működő külföldi kulturális intézet – 
ilyen minőségében – teljesít.”

A
felnőttképzési törvény 2020. január 1-jétől hatályos módosulására tekintettel 
az
alábbiak minősülnek egyéb oktatás vagy képzés (a továbbiakban mint egyéb
oktatás) keretében nyújtott szolgáltatásnak:

a) a szakképzésről szóló törvény alapján
szervezett szakmai oktatás és szakmai képzés, továbbá az ehhez kapcsolódóan
szervezett szakmai vizsga és képesítő vizsga,

b) a felnőttképzési törvényben meghatározott

ba) bejelentés
birtokában és jogszabály alapján vagy

bb) engedély birtokában

szervezett oktatás vagy képzés, továbbá az ehhez kapcsolódóan szervezett vizsga,

c) a nyelvi képzés és az államilag,
illetve nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául
szolgáló vizsga, valamint

d) a tanulmányi és
tehetséggondozó verseny szervezése és lebonyolítása.

<ul>

<li>
Felnőttképző által
nyújtott a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó képzés, oktatás
</li>
</ul>

Az
Áfa tv.  – 2020. január 1-jétől hatályos –
módosított előírásai szerint a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó képzés
vagy oktatás keretében nyújtott egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatás – a
nyelvi képzés kivételével – az alábbi feltételek együttes fennállása esetén
tekinthető adómentesnek:

<ul>

<li>a
szolgáltatást nyújtó adóalany
felnőttképzőnek minősül és szolgáltatását e minőségében nyújtja;</li>

<li>felnőttképzési
tevékenységét bejelentette vagy engedély alapján végzi;</li>

<li>a
nem engedély alapján végzett oktatás, képzés jogszabály alapján szervezett.
</li>
</ul>

Ahogyan
az a fentiekből is látható az adómentesség feltétele egyrészt, hogy a
szolgáltatást nyújtó adóalany a felnőttképzési törvény személyi hatálya alá tartozó
ún. felnőttképzőnek minősüljön. A
módosított felnőttképzési törvény szerint
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>
 felnőttképző az a jogi
személy, (személyes joga szerint) jogképes szervezet, egyéni vállalkozó vagy
gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy, aki/amely felnőttképzési tevékenységet folytat. A törvény a
módosítást követően a felnőttképzés tartalmát meglehetősen széles körűen
határozza meg, így felnőttképzés – a szakképzésről szóló törvény alapján
szervezett szakképzésen túl – valamennyi célirányosan kompetenciakialakításra
és kompetencia-fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló oktatás és
képzés.
<link anchor="4">
<text>[4]</text>
</link>
 A képzőhely szolgáltatását
csak akkor nyújtja felnőttképzői
minőségében, ha a működése mindenben megfelel a felnőttképzési törvénynek és
a vonatkozó ágazati előírásoknak (ha van ilyen), így a jogszabályok által
előírt kötelezettségek teljesítését az adómentesség alkalmazása során is
hangsúlyosan vizsgálni kell.

Mindez
azt jelenti, hogy az Áfa tv. alkalmazásában azt az adóalanyt lehet
felnőttképzőnek tekinteni, aki a felnőttképzési törvény (valamint az irányadó
ágazati jogszabályok) szerint jogosult
felnőttképzési tevékenység végzésére, és

<ul>

<li>a
felnőttképzési törvény 2020. január 1-jétől hatályos előírásai értelmében a
felnőttképzési tevékenység folytatását a felnőttképzési államigazgatási szerv
felé
<link anchor="5">
<text>[5]</text>
</link>
 bejelentette
<link anchor="6">
<text>[6]</text>
</link>
, illetve </li>

<li>a
képzés megszervezéséhez a szükséges engedéllyel rendelkezik, ha a
felnőttképzési tevékenység engedélyköteles
<link anchor="7">
<text>[7]</text>
</link>
. </li>
</ul>

Ezek
hiányában a képzőhely nem tud felnőttképzői minőségében eljárni, így az általa
egyéb oktatás keretében nyújtott oktatási, képzési szolgáltatásra az
adómentesség nem alkalmazható. A felnőttképzési törvényből fakadó követelmények
teljesülését minden esetben a felnőttképzési törvény szerint kell megítélni.
Amennyiben a felnőttképzési törvény a képzőhelyet a bejelentés és/vagy az
engedély alól mentesíti, az adómentesség megítélése során ezen kötelezettség
teljesülését értelemszerűen nem kell vizsgálni.

A
fentieken túl szükséges megjegyezni, hogy továbbra
is feltétele az adómentességnek, hogy a képzőhely eleget tegyen a jogszabály
által elvárt képesítési feltételeknek. Így amennyiben egy adott oktatási,
képzési tevékenység végzése képesítési feltételhez kötött, az adómentességet az
adóalany csak akkor alkalmazhatja, ha a javára tevékenykedők között legalább
egy olyan természetes személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési
követelményeknek igazolt módon megfelel.
<link anchor="8">
<text>[8]</text>
</link>

<ul>

<ul>

<li>
 Bejelentés
birtokában és jogszabály alapján végzett oktatás
</li>
</ul>
</li>
</ul>

A
felnőttképzési törvény szerinti bejelentés alapján folytatott tevékenység
keretében végzett oktatás vagy képzés esetében az adómentesség Áfa tv-ben meghatározott taxatív feltétele
<link anchor="9">
<text>[9]</text>
</link>
is, hogy a felnőttképző eleget tegyen
a jogszabály által egyébként megkövetelt bejelentési kötelezettségének.

A felnőttképző bejelentését
a felnőttképzési államigazgatási szerv ellenőrzi, és a bejelentés jogszabályi
megfelelőségéről igazolást állít ki a bejelentéstől számított nyolc napon belül.
<link anchor="10">
<text>[10]</text>
</link>

A felnőttképző azokra az ügyletekre alkalmazhatja az adómentességet (tehát
akkor tekinthető úgy, hogy a bejelentés birtokában van), amelyeknél a fizetendő
adó megállapításának időpontjában már rendelkezik a felnőttképzési
államigazgatási szerv által kiállított igazolással.

Az
adómentesség feltétele továbbá, hogy a
bejelentés birtokában végzett oktatás, képzés jogszabály alapján történjen.
Az oktatás, képzés jogszabály alapján szervezett, ha magát az oktatást, képzést
jogszabály határozza meg. Ennek nem feltétele ugyanakkor, hogy a jogszabály az
oktatás, képzés szabályait teljes körűen meghatározza, csupán az, hogy az
oktatást, képzést magát definiálja. Természetesen, ha a jogszabály az
oktatásra, képzésre további feltételt is meghatároz (így pl. az annak
megszervezésére jogosultat), az áfamentesség ezen feltételek fennállása esetén
vehető igénybe jogszerűen. Így az adómentesség csak akkor alkalmazható, ha az
adóalany a bejelentés köteles és jogszabály alapján szervezett képzés során nem
csak a felnőttképzési törvény előírásait, hanem az adott képzésre irányadó
ágazati szabályokat
<link anchor="11">
<text>[11]</text>
</link>
 is maradéktalanul
betartja.

Mindezekre
tekintettel a felnőttképzés keretében egyéb oktatásnak minősülő oktatási,
képzési szolgáltatást nyújtó adóalanyoknak érdemes kiemelt figyelmet fordítani
a jogszabályoknak megfelelő működésre, különösen a felnőttképzési törvény által
előírt bejelentési kötelezettségre. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra is,
hogy azon egyéb jogszabály alapján szervezett képzések tekintetében, amelyek az
alábbiakban kifejtett szabályozási átmenet értelmében az Áfa tv. 2019.
augusztus 31-én hatályos szabályai szerint ítélendők meg, a „jogszabály alapján
szervezett” fordulat tartalmát szűkebben kell értelmezni, így ezek a képzések
akkor minősülnek jogszabály alapján szervezettnek, ha a vonatkozó jogszabály a
képzés kereteit (például kötelező óraszámot, képzési programot, oktatókra
irányadó előírásokat) is meghatározza.
<link anchor="12">
<text>[12]</text>
</link>

<ul>

<ul>

<li>
 Szabályozási
átmenet – a 2020. január 1-je és augusztus 31-e közötti időszak
</li>
</ul>
</li>
</ul>

A
felnőttképzési törvény 2020. január 1-jétől hatályos előírása szerinti
felnőttképzési tevékenység 2020. szeptember 1-jétől folytatható, bejelentés és
engedély megadása iránti kérelem pedig leghamarabb 2020. július 1-jétől
nyújtható be.
<link anchor="13">
<text>[13]</text>
</link>

Ugyanakkor a hatályos törvényszöveg alapján az adómentesség alkalmazásához
támasztott feltételeket (így többek között a felnőttképzési tevékenység bejelentését)
az Áfa tv. átmeneti rendelkezései
<link anchor="14">
<text>[14]</text>
</link>
 a szabályozási átmenet
<link anchor="15">
<text>[15]</text>
</link>
 idejére feloldják.

Az
átmeneti rendelkezés értelmében a
felnőttképzési törvény 2020. január 1-jét megelőzően hatályos törvényszövege (a
továbbiakban röviden: régi felnőttképzési törvény) szerinti felnőttképzési
tevékenységhez kapcsolódó adómentességet az Áfa tv.85. § (2) bekezdés a) és b)
pontjának 2019. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerint kell megítélni.

Így
továbbra is adómentesek maradnak

<ul>

<li> a régi felnőttképzési törvény alapján engedélyezett
és szervezett (továbbfolytatott) képzések, melyek szervezésére a képzőhely
2022. december 31.-ig jogosult;</li>

<li>a
2020. január 1-jét megelőzően indult, egyéb jogszabály alapján szervezett
(továbbfolytatott) oktatások, képzések, továbbképzések, vizsgára való
felkészítések és vizsgáztatások, melyek 2020. január 1-jét követően is a 2019.
december 31-én hatályos rendelkezések alapján befejezhetőek,</li>

<li>valamint
a 2020. december 31-éig indítható OKJ-s képzések</li>
</ul>

feltéve,
hogy az adómentesség feltételei egyébként fennállnak.

Ha
az adózó az ún. felkészülési időszak alatt –
tehát 2020. január 1. és 2020. augusztus 31. között – kezd olyan képzési
tevékenységbe, amelynek a régi felnőttképzési törvény alapján nem kellett
engedélyezettnek lennie (egyéb jogszabály alapján szervezett oktatások,
képzések), akkor az ezen tevékenysége során nyújtott egyéb oktatás körébe
tartozó szolgáltatásának adómentességét a felkészülési időszak alatt – az Áfa tv. hivatkozott átmeneti
szabálya értelmében – szintén az Áfa tv. 2019. augusztus 31-én hatályos
rendelkezései szerint kell megítélni.

Fentiek
azt is jelentik, hogy a felnőttképzési törvény módosításaiból következő
követelményeket (hangsúlyosan a bejelentés, engedély meglétét) azon
szolgáltatások tekintetében kell vizsgálni, amelyek már a 2020. január 1-jével
hatályba lépett új felnőttképzési rendszer szerint folytatott felnőttképzési
tevékenységhez kapcsolódnak, a felkészülési időszakot követően ideértve azokat 
a
2020. január 1-je után indult egyéb jogszabály alapján szervezett képzéseket is,
amelyek 2020. január 1-jétől tartoznak a felnőttképzési törvény hatálya alá. E
képzések a felkészülési időszakot követően a felnőttképzési törvény szerint
folytathatók, így 2020. szeptember 1-jétől adómentességük feltétele, hogy a
felnőttképző tevékenységét bejelentés, engedély birtokában végezze.

<ul>

<li>
Nyelvi képzés
</li>
</ul>

A
felnőttképzési szabályozás átszervezésének következtében az Áfa tv. módosítása 
a
nyelvi képzést, mint egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatást, önálló
jogcímként nevesíti.
<link anchor="16">
<text>[16]</text>
</link>
 Bár a nyelvi képzések
esetében nem taxatív feltétele az adómentességnek a képzési tevékenység
bejelentése, azonban az adómentesség alkalmazásához a gyakorlatban mégis szükséges
a bejelentés, figyelemmel arra, hogy az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés i) pontja
szerint az adómentesség feltétele az is, hogy az adóalany az egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatását
felnőttképzőként, ilyen minőségében nyújtsa, azaz az adóalanynak teljesítenie
kell mindazon feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a felnőttképzési
törvény alkalmazásában felnőttképzőnek minősüljön (ide nem értve a nemzetközi
szerződés alapján belföldön működő külföldi kulturális intézetet). Ez többek
között magában foglalja a felnőttképzési tevékenység bejelentésére vonatkozó
kötelezettség teljesítését is, így végső soron az adómentesség feltételévé
válik, hogy a nyelvi képzést nyújtó képzőhely a szükséges bejelentést megtegye.

A
nyelvi képzés pontos tartalmát a törvény nem definiálja, nyelvi képzésnek tekintendő (és ezáltal adómentes körbe tartozik)
valamennyi nyelvi kompetenciát fejlesztő oktatás, képzés. Így ide tartozik – a
teljesség igénye nélkül – a különböző
idegennyelvi képzéseken túl a jelnyelv oktatás, a logopédiai készségfejlesztés,
vagy akár a magyar, mint idegen nyelv oktatása is.

A
nyelvi képzés az Áfa tv. 2019. augusztus 31-én hatályos rendelkezései alapján
akkor lehetett adómentes, ha a régi
felnőttképzési törvény alapján engedélyezett és szervezett képzés volt. Az
ilyen nyelvi képzés az Áfa tv. 335. §-a alapján továbbra is adómentességet élvez
mindaddig, amíg a felnőttképzési törvény alapján annak – a régi felnőttképzési
törvény szerinti engedély alapján való – végzése jogszerűnek minősül.

A
régi felnőttképzési törvény alapján
engedélyezettnek és szervezettnek nem minősülő nyelvi képzés akkor lehet
adómentes, ha a képzőhely a nyelvi képzést a felnőttképzésről szóló törvény
2020. január 1-jétől hatályos előírásai szerinti felnőttképzőként, felnőttképzői
minőségében nyújtja. A szabályozási átmenet miatt erre leghamarabb a
felnőttképzési törvény szerinti tevékenység bejelentési kötelezettség
teljesítése esetén, a 2020. augusztus 31-ét követően teljesített nyelvi képzés
vonatkozásában van lehetőség. Ez egyben azt is jelenti, hogy azon nyelvi
képzések, amelyek nem tartoztak a régi felnőttképzési törvény alá, vagyis 2020.
január 1-jét megelőzően is adókötelesek voltak, 2020. augusztus 31-éig is
adókötelesek maradnak.

A
jelenleg adóköteles nyelvoktatást végző adóalanyoknak tehát érdemes kiemelt
figyelmet fordítani arra, hogy a felnőttképzési törvény szerinti bejelentési
kötelezettségüket időben teljesítsék, ugyanis a nyelvi képzésekre vonatkozó
adómentesség csak a tevékenység bejelentése esetén alkalmazható.

Bizonylatolás

Fontos változás,
hogy 2020. július 1-jétől az adómentesnek minősülő egyéb oktatási
tevékenységekre is kiterjesztésre került a nyugta- és a számlaadási
kötelezettség, a továbbiakban tehát nem lesz elegendő ezen ügyletekről az egyéb
számviteli bizonylat kibocsátása.
<link anchor="17">
<text>[17]</text>
</link>

[Pénzügyminisztérium
Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/12644-1/2020 – Nemzeti Adó- és
Vámhivatal Központi Irányítás 6117127402/2020.]

<a name="1"></a>[1] A szakképzésről
szóló 2019. évi LXXX. törvény.

<a name="2"></a>[2] A felnőttképzésről
szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: felnőttképzési törvény).

<a name="3"></a>[3] A felnőttképzési
törvény 1. § (1) bekezdés a) pontja.

<a name="4"></a>[4] A felnőttképzési
törvény. 1.§ (1) bekezdés ab) alpontja.

<a name="5"></a>[5]
A felnőttképzési
törvény. 1.§ (2) bekezdése: „Jogszabály
alapján szervezett oktatás és képzés felnőttképző által történő megszervezésére
e törvényt a jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
Jogszabály a 2/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget nem
zárhatja ki és a 15. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség
tartalmát nem szűkítheti.”

<a name="6"></a>[6] A felnőttképzési
törvény 2/A.§ (1) bekezdés és (4) bekezdése.

<a name="7"></a>[7] A felnőttképzési
törvény. 2/A. § (2) bekezdése: "Ha a
felnőttképző

<a name="8"></a>[8] Áfa tv. 85. § (3)
bekezdés b) pontja.

<a name="9"></a>[9] Áfa tv. 85. § (2)
bekezdés b) pont bb) alpontja.

<a name="10"></a>[10]
A
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
2009. évi LXXVI. törvény 23. § (1) bekezdése.

<a name="11"></a>[11] A képzés részletes
szabályait tipikusan valamilyen alsóbb rendű jogszabály (kormányrendelet,
miniszteri rendelet) állapítja meg.

<a name="12"></a>[12] E tekintetben lásd.
2013/27. adózási kérdés.

<a name="13"></a>[13]
Felnőttképzési
törvény. 30. § (1) bekezdése.

<a name="14"></a>[14]
Áfa
tv.335. §-a.

<a name="15"></a>[15] Felnőttképzési
törvény. 30. § (1)-(3) bekezdései.

<a name="16"></a>[16] Áfa tv. 85. § (2)
bekezdés c) pontja.

<a name="17"></a>[17] Áfa tv. 165. § (1)
bekezdés a) pontja, (5) bekezdése és a 166. § (1) bekezdése alapján.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>egyéb-oktatás</item>
<item>felnőttképzés</item>
<item>nyelvi-képzés</item>
<item>áfamentesség</item>
<item>bizonylatolás</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_7__Adozasi_kerde20200708.html</referenceURL>
</article>
</contents>

Szankciómentesség a külföldi adóalanyok távértékesítés utáni számlaadat-szolgáltatására2021.04.22.

A fordított áfa hatálya alá tartozó ügyletkör szűkítése a munkaerő-kölcsönzés szektorban 2021. április 1-jétől2021.04.08.

2021/2. - Adózási kérdés - Fogászati implantátumok és más hasonló termékek beszerzése és értékesítése2021.03.24.

pdf

Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó új áfaszabályok2021.03.16.

Változás az ELEKÁFA-eljárásban a brexit miatt2021.03.08.

Pénzügyi képviselet a brexit után2021.03.03.

NAV-ajánlás a számlázó programok fejlesztőinek2021.03.03.

2021/1. Adózási kérdés Az új lakások, lakóingatlanok értékesítésének adómértéke2021.02.15.

Változtak a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos áfaszabályok2021.01.22.

A számlakibocsátók számlaadat-szolgáltatásának 2021. január 4-től hatályos szabályai2021.01.04.

2020/12. Adózási kérdés - A közterület-használati díj áfabeli megítélése2020.12.29.

2020/11. Adózási kérdés - Módosul az áthárított áfa nélkül beszerzett személygépkocsi áfamentes értékesítésére vonatkozó szabály2020.12.23.

Online Számla: Március végéig tart a szankciómentes időszak2020.12.16.

A NAV március végéig nem szab ki mulasztási bírságot akkor, ha az áfaalanyok nem vagy nem megfelelően szolgáltatnak adatot azokról a számláikról, amelyek 2021. január 4-től újonnan kerülnek be az adatszolgáltatással érintett számlák körébe.

Az 5%-os áfamérték alkalmazásának feltételei az elvitelre vagy házhozszállítással értékesített ételre, italra2020.11.24.

Az elismert harmadik államban letelepedett adóalany áfa-visszatérítése Magyarországon2020.08.07.

Gyakran ismételt kérdések a számlaadat-szolgáltatással, számlázással kapcsolatban2020.08.04.

2020/8. Adózási kérdés - A számlával bizonylatolt ügylet adatait nem kell és nem is célszerű a pénztárgépbe rögzíteni2020.07.08.

Egy ügyletről egyféle bizonylat2020.07.08.

Csak az áfaalany vevő adószámát kötelező feltüntetni a számlán2020.07.08.

2020/7. Adózási kérdés - Az egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatások áfamentességének feltételei2020.07.08.

1 / 6 Következő >>

Határidők

2021. április

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
			1	2	3	4
5	6	7	8	9	10	11
12	13	14	15	16	17	18
19	20	21	22	23	24	25
26	27	28	29	30

ADÓtraffipax

Tudjon róla!
Segíthet!

Mentorálás

BREXIT
információk

SZOLGÁLTATÁSOK

Megyei
rendezvények

Alkalmazható üzemanyagárak

április (Ft/l)
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin	419
Gázolaj	439
Keverék	456
LPG autógáz	259

Bővebben

EU támogatások

A NAV weboldalai szerzői jogvédelem alatt állnak.
A honlapon szereplő információk változatlan tartalommal és formában szabadon terjeszthetők.

1054 Budapest, Széchenyi u. 2. - Telefon: +36 (1) 428-5100 - Fax:+36 (1) 428-5509

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
			1	2	3	4
5	6	7	8	9	10	11
12	13	14	15	16	17	18
19	20	21	22	23	24	25
26	27	28	29	30

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
			1	2	3	4
5	6	7	8	9	10	11
12	13	14	15	16	17	18
19	20	21	22	23	24	25
26	27	28	29	30

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
			1	2	3	4
5	6	7	8	9	10	11
12	13	14	15	16	17	18
19	20	21	22	23	24	25
26	27	28	29	30