NAV - Általános forgalmi adó

Magánszemélyek

Egyéni vállalkozók

Társaságok

Kiemelt adózók

<contents headingid="41023" moderate="true" read="true" title="Általános forgalmi adó" url="nav/ado/afa" write="true">
<article contentid="17126534">
<title>Behajthatatlan követelés miatti áfa csökkentés lehetősége</title>
<url>nav/ado/afa/Behajthatatlan_kovete20191223.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1577103000000">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>23</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>10</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1735167540000">
<year>2024</year>
<month>12</month>
<day>25</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1577106856884">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>23</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>14</minute>
<sec>16</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Behajthatatlan követelés miatti áfa csökkentés lehetősége

Az áfatörvény 2020. január 1-jén hatályba lépő módosítása <link anchor="1">
<text>
[1]
</text>
</link> lehetőséget teremt az adóalanyok számára, hogy önellenőrzés keretében az általános 
forgalmi adó alapját utólag csökkentsék a behajthatatlan követelésként elszámolt 
ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével. Ennek feltételei 
vannak, melyeket szintén az áfatörvény határoz meg.

Az adóalap-csökkentés elszámolása eladói oldalon érinti az adóalany partnerét, 
az adóalany vevőt is.

I. Első lépésként mérlegelni kell, hogy az adott követelés megfelel-e a behajthatatlan 
követelés áfatörvényben meghatározott fogalmának.

Mi a behajthatatlan követelés az áfatörvény alkalmazásában?

Az áfatörvény meghatározása értelmében

<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>
„behajthatatlan követelés: termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján keletkezett, 
követelésként fennálló ellenérték vagy részellenérték adót is tartalmazó összege, 
amelyet a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója ekként számol el nyilvántartásában 
az alábbi okok valamelyike alapján:

a) a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy 
a talált fedezet azt csak részben fedezi,

b) a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok 
adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte,

c) a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint 
nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt 
el,

d) a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási 
javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet.”

</blockquote>

Az általános forgalmi adózás rendszerében nem a számviteli törvény fogalma irányadó 
elsődlegesen, hanem a fenti meghatározásra kell figyelemmel lenni, amikor az adóalap-csökkentés 
lehetőségét mérlegeljük. Ebből látható, hogy lényegében akkor nyílhat lehetőség adóalap-csökkentésre ezen a jogcímen, ha 
már nyilvánvaló, hogy a követelés nem fog megtérülni, vagyis véglegesen behajthatatlanná 
vált.

A fogalom-meghatározásból fakadó fontos körülmények, követelmények

Behajthatatlan követelés címén az áfatörvénybeli definícióra figyelemmel az alábbi 
körülményekre tekintettel csökkenthető az adó alapja:

<ul>

<li>A „termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján keletkezett” és „a termék értékesítője, 
szolgáltatás nyújtója ekként számol el” szövegfordulatokból együttesen következik, 
hogy az adóalap-csökkentés lehetőségével élni kívánó adóalany által teljesített 
ügyletnek kell a követelés alapjául szolgálni. Ha például egy adóalany, egy másiktól 
követelést vásárolt, és ezt a megvásárolt követelést nem tudja részben vagy egészben 
behajtani az adóstól, akkor a követelést megvásárló személy erre, az általa sem 
behajtható ellenértékre (részellenértékre) az adóalap utólagos csökkentésének 
lehetőségével nem élhet, behajthatatlan követelésre alapozva. </li>

<li>Nem alkalmazhat adóalap-csökkentést az adóalany, ha a követelése nem az áfatörvény 
szerinti termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból fakad, hanem például elszámolási 
kötelezettséggel átvett pénzösszeg meg nem fizetéséből.</li>

<li>Az „ekként számolta el” fordulatból következően az adóalapját csökkenteni kívánó 
adóalanynak a kérdéses összeget behajthatatlan követelésként kell bevezetnie az 
áfa nyilvántartásába.</li>

<li>Az „adót is tartalmazó összege” szövegezésből következően fordított adózás alá 
eső ügyletek esetében nem alkalmazható a rendelkezés. Fordított adózás alá eső 
ügyletek esetében a nem fizető vevő kötelezett az adófizetésre, ezért ő maga nem 
csökkentheti az adóalapot a saját nem fizetésére hivatkozva, az ügyletet teljesítő 
fél kintlévősége pedig adót nem tartalmazó összeg, vagyis esetében nem merülhet 
fel általa megállapítandó adó, amit csökkenthetne.</li>

<li>A meghatározásban szereplő „követelésként fennálló” fordulatból eredő fontos 
követelmény, hogy fennálló követelésről legyen szó, e tekintetben azonban nem 
a számviteli elszámolás a döntő. Ha egy követelés az adóalanynál ténylegesen megszűnt, 
mert például azt eladta, az áfatörvény alkalmazása szempontjából nem beszélhetünk 
fennálló követelésről, és így a behajthatatlan követelés fogalmának nem tud megfelelni.</li>
</ul>

A fogalom-meghatározásból következő körülményt, hogy véglegesen nem térült meg 
a követelés, a következő dokumentumokkal lehet alátámasztani:

<ul>

<li>Az a) pont szerinti ok – „a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy a talált 
fedezet azt csak részben fedezi” – esetében: nemleges foglalási jegyzőkönyv.</li>

<li>A b) pont szerinti ok – „a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok 
adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte” – esetében: az adott eljárást vezető bíróság által végzéssel jóváhagyott, e 
törvényekben foglalt követelményeknek megfelelő egyezségi megállapodás.</li>

<li>A c) pont szerinti ok – „a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint 
nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt 
el” – esetében: a felszámoló igazolása, nyilatkozata. E feltétel teljesüléséhez fontos 
az is, hogy a folyamatban levő felszámolási eljárás kezdő időpontjától – felszámolást 
elrendelő jogerős végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételének napjától 
– legalább 2 év teljen el. (Eddig a felszámoló nyilatkozatának birtokában sem 
lehet ilyen alapon behajthatatlan követelésnek minősíteni az adott követelést 
az áfatörvény alkalmazásában.)</li>

<li>A d) pont szerinti ok – „a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási 
javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet” – esetében: az eljárás befejezéséről, a vagyonfelosztásról rendelkező iratok. 
[Az adott felszámolási, önkormányzati adósságrendezési eljárás befejeződik, és 
az eljárást lefolytató bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat alapján 
az adóalapot csökkenteni kívánó adóalany (mint hitelező) részére járó vagyon nem 
nyújt fedezetet a követelésre. Kizárólag a vagyonfelosztási javaslat alapján átvett 
vagyonnal (ha van ilyen) nem fedezett követelés (követelés-rész) tekintetében 
merülhet fel a behajthatatlannak minősülés az áfatörvény alkalmazásában e rendelkezés 
alapján.]</li>
</ul>

Ezek az említett dokumentumok az adott eljárásra jellemző, annak során keletkező 
dokumentumok.

II. Második lépésként meg kell vizsgálni, hogy megfelel-e, eleget tud-e tenni 
az 
adóalany az adóalap-csökkentéssel összefüggésben támasztott, áfatörvényben előírt 
további feltételeknek.

Az utólagos adóalap-csökkentés lehetősége érdekében az értékesítést teljesítő 
adóalanyra és annak vevő partnerére vonatkozó feltételeket az áfatörvény 77. § 
(7)-(10) bekezdései határozzák meg.

„Különös tekintettel a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére, az adó alapja utólag csökkenthető a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével a következő feltételek együttes teljesülése esetén:

<li>
az adóalany és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője független felek,
</li>

<li>
az adóalany a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét a (8) bekezdésben meghatározottak szerint előzetesen írásban értesíti, kivéve, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője jogutód nélkül megszűnt,
</li>

<li>
az adóalany nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követeléssel érintett bevallás benyújtásának időpontjában,
</li>

<li>
a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, 
szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában,
</li>

<li>

a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője nem szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkezők 
adóhatóság holnapjáról lekérdezhető adatbázisában a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, 
szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában és az azt megelőző egy évben,

</li>

<li>
a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, 
szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában nincs törölve,
</li>

<li>
az állami adó- és vámhatóság a behajthatatlan követelésként történő elszámolás 
alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjáig 
nem adott tájékoztatást az adóalany részére a terméket beszerző, szolgáltatást 
igénybevevő adókötelezettsége teljesítésének megkerüléséről,
</li>

<li>
a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, 
szolgáltatásnyújtás ellenértéke megtérítésének esedékessége óta legalább egy év eltelt, és
</li>

<li>
a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, 
szolgáltatásnyújtás ellenértéke más módon nem térült vagy térül meg.”
</li>
</ol>

Hogyan lehet ezeknek megfelelni ?

<ul>

<li>
Az eladó és a vevő független felek legyenek az adott értékesítés viszonylatában 
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>
. Ebből a szempontból az áfatörvény szerinti meghatározásra 
<link anchor="4">
<text>[4]</text>
</link>
 kell figyelemmel lenni. Eszerint nem független felek az olyan – jogilag egyébként egymástól független felek –, akik (amelyek):</li>

<ul>

<li>egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások [a kapcsoltság fogalmát az adózás 
rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 7. § 28. pontja határozza meg, tovább 
utalva a társasági adó törvényre];</li>

<li>közöttük névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszony áll fenn;</li>

<li>közöttük az egyik fél a másik félnek vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági 
tagja;</li>

<li>közöttük az áfatörvény 6. § (5) bekezdése szerinti viszony (munkaviszony vagy 
azzal egyenértékű jogviszony) áll fenn; </li>

<li>egymás közeli hozzátartozói, vagy a felsoroltakban meghatározottak közeli hozzátartozója.</li>
</ul>
</ul>

Ennek a feltételnek folyamatosan fenn kell állnia. Nincs mód adóalap-csökkentésre, ha a felek – az eladó és a vevő – jelenleg már 
független felek, de a korábbiak folyamán (akár a teljesítés időpontjában vagy 
azt követően) egymással az előzőekben említett jogviszonyban álltak.

<ul>

<li>Az adóalap-csökkentés feltétele a partner előzetes írásbeli értesítése is 
<link anchor="5">
<text>[5]</text>
</link>
. (Ennek adattartalmáról nem itt, hanem külön pontban lesz szó.) 
 Ebből következően nem elegendő sem a szóbeli értesítés, sem az utólagos tájékoztatás. 
Az értesítés alapján az adóalap-csökkentést elszámoló adóalany adós partnerének 
csökkentenie kell a levonható adóját az általa teljesen vagy részlegesen ki nem 
fizetett ügyletre tekintettel. A partner értesítésére vonatkozó feltétel teljesül, 
ha azt feladták, amit az eladónak megfelelően dokumentálnia kell (ehhez az áfatörvény 
nem határoz meg kritériumokat). Az értesítést nem kell feltétlenül tértivevénnyel 
kísérni, de hasznos lehet az ajánlott feladás. Fontos, hogy ha az üzleti kapcsolat már nem áll fenn, akkor is meg kell kísérelni a 
partner értesítését, ilyen esetben a legutolsó ismert címére kell az értesítést 
megküldeni. Nem elfogadható, ha az adóalany tudottan nem valós címre küldi meg 
az értesítést. (Sérül a rendeltetésszerű joggyakorlás elve, vagyis nem teljesülnek 
az adóalap-csökkentés feltételei.) Az adóalap-csökkentést – az egyéb feltételek 
fennállása esetén – nem zárja ki 
automatikusan, ha a vevő időközben megszűnt, tekintettel arra, hogy az értesítési kötelezettség alól kivételt jelent, ha ismert, hogy a vevő jogutód nélkül megszűnt (törölték a cégnyilvántartásból).</li>

<li>Az adóalap-csökkentést elszámolni készülő adóalannyal kapcsolatos követelmény 
(személyi feltétel), hogy a behajthatatlan követeléssel érintett bevallás benyújtásának időpontjában (mivel ez önellenőrzéssel végezhető, e feltétel az ezzel kapcsolatos önellenőrzés 
benyújtásának időpontját jelenti) nem állhat csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt 
<link anchor="6">
<text>
[6]</text>
</link>
. Ha valamelyik eljárás az említettek közül már megindult az adóalannyal szemben 
az önellenőrzés benyújtásakor, behajthatatlan követelés címén nem jogosult az 
adóalapot csökkenteni. A végelszámolási eljárás ugyanakkor nem zárja ki a behajthatatlan 
követelésre alapozott adóalap-csökkentést. </li>

<li>További feltétel, hogy az adóalapot csökkenteni kívánó adóalany nem kapott, ne 
kapjon a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló értékesítés 
teljesítésének időpontjáig a NAV-tól a partnere kockázatosságára felhívó figyelmeztetést. (Tájékoztatást arról, hogy a vevő fél az adókötelezettsége teljesítését vélelmezhetően 
megkerüli 
<link anchor="7">
<text>
[7]</text>
</link>
.)</li>

<li>A nem fizető fél, a vevő személyét illetően is támaszt feltételeket az áfatörvény 
<link anchor="8">
<text> </text>
</link>

<link anchor="8">
<text> [8]</text>
</link>
 a behajthatatlan követelésként történő elszámolással összefüggően. Ezeknek teljesülése 
a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó adóalany adóalap csökkentésének a feltételei 
(vagy akadályai, ha nem teljesülnek). 
 
Nem csökkenthető behajthatatlan követelés jogcímén az adó alapja, ha a nem fizető partner 
 - a vele kötött ügylet teljesítésének időpontjában: 
 - csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt állt 
<link anchor="9">
<text>
[9]</text>
</link>
, vagy 
 - adószáma törölve van 
<link anchor="10">
<text>
[10]</text>
</link>
, </li>
</ul>

- valamint akkor sem, ha az ügylet teljesítési időpontjában és az azt megelőző egy évben szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással rendelkezők 
adóhatóság honlapjáról lekérdezhető adatbázisában 
<link anchor="11">
<text>
[11]</text>
</link>
. 
 
Az adószám a NAV honlapján elérhető adatbázisban ellenőrizhető. Általánosan irányadó, hogy alapvetően az ügylet megkötésekor kell, célszerű, 
a gazdasági életben általánosan elvárható kellő körültekintéssel eljárni, és ennek 
keretében a partner adószámát ellenőrizni. Ha például a beszerző, igénybevevő 
adószámát a teljesítést megelőzően törölték, de a teljesítést megelőzően azt újra 
megállapították, ez nem zárja ki az adóalap-csökkentést. 
 Az adóalap-csökkentés végrehajtása érdekében amennyiben az adóalany a partnere 
adószámát illetően utólag is meg kíván győződni arról, hogy az ügylet teljesítési 
időpontjában az adószám törölt volt-e, az alábbiakra szükséges figyelemmel lenni:

Az Art. alapján közzéteendő szankciós jelleggel törölt státuszban nyilvántartott 
adószámok 
<link anchor="12">
<text>
[12]</text>
</link>
 listájában kizárólag azok az adószámok szerepelnek, amelyeket a lekérdezés 
időpontjában ekként tart nyilván a NAV. Ez naponta frissül. Az Igazságügyi Minisztérium által üzemeltetett Cégszolgálati lekérdező felületen 
(https://www.e-cegjegyzek.hu) az adószám törzsszám részének feltüntetésével nyilvános 
információként jelenik meg, ha az ügyfél adószámát az adóhatóság szankciós jelleggel 
törölte. Az erre vonatkozó információkat a cégjegyzék 21. rovata tartalmazza, ahol a másolati 
adatok lekérésével lehetőség nyílik arra, hogy az adószám változásának időben 
egymás utáni folyamatát is megtekinthesse a kérelmező. Ugyanez a rovat tartalmazza 
továbbá az adószám szankciós törlése illetve ennek közzététele időpontját is.

A nagy összegű adóhiánnyal 
<link anchor="13">
<text>
[13]</text>
</link>
 vagy a nagy összegű adótartozással <link anchor="14">
<text> </text>
</link>

<link anchor="14">
<text>[14]</text>
</link>
 rendelkezők – az adott ügylet teljesítési időpontjára visszamenőlegesen – lekérdezhető 
adatbázisát a NAV a honlapján elérhetővé teszi 2015. január 1-jére visszamenőleg. 
 
Figyelem! A felek személyét illetően meghatározott feltételekkel összefüggően 
teljesítési időpontnak az áfatörvény szerinti teljesítés minősül, főszabály szerint, 
amikor az ügylet tényállásszerűen megvalósul. 
 
A „megelőző egy év” alatt 365 napot kell érteni ebből a szempontból, nem naptári 
évet. A bevallás benyújtásának pedig ténylegesen az önellenőrzés benyújtásának 
napja tekintendő, nem annak benyújtási határideje.

</blockquote>

<ul>

<li>

Az adóalap-csökkentés lehetőségének további feltétele, hogy az ellenérték megfizetésének 
esedékessége óta legalább egy év elteljen 
<link anchor="15">
<text>[15]</text>
</link>
. 
</li>

<li>Az adóalap csökkentésének feltétele az is, hogy az adóalany számára az ellenérték 
nem térül vagy térült meg 
<link anchor="16">
<text>
[16]</text>
</link>
, azaz más módon nem jutott vagy jut(hat) hozzá a behajthatatlan követelésnek minősülő 
összeghez, sem a múltban, sem a jövőben. Ha az adóalany számára például kezességvállalás vagy bankgarancia, vagy biztosítás 
révén megtérül, megtérülhet a követelés, nem teljesül ez a feltétel. 
 E feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell az adóhatóság felé 
<link anchor="17">
<text>
[17]</text>
</link>
. Erre az áfabevallásban, a behajthatatlan követelés elszámolásához kapcsolódó 
nyilatkozatok céljára kialakított nyomtatvány-részben, annak erre rendszeresített 
rovatában lesz mód. Ennek kitöltését útmutató segíti.
</li>
</ul>

Értelemszerűen nem adódhat adóalap-csökkentési lehetőség abban az esetben sem, 
ha a teljesítés után az adóalany az általános forgalmi adót nem vallotta be és 
fizette meg a költségvetés felé.

A partnernek küldött előzetes írásbeli értesítés, mint az egyik fontos feltétel, 
adattartalma a következő 
<link anchor="18">
<text>
[18]</text>
</link>
:

<ul>

<li>A behajthatatlan követelésként történő elszámolás oka. Az értékesítő adóalanynak 
az ekként való könyvelés indokát kell feltüntetni. Fontos itt is kiemelni, hogy 
ez alatt csak az áfatörvény értelmező rendelkezései között nevesített ok 
<link anchor="19">
<text>[19]</text>
</link>
 valamelyike fogadható el (így pl. a követelés elévülése – amely számviteli szempontból 
a követelés behajthatatlanságát jelenti – nem lehet ilyen ok az áfatörvény alkalmazásában).</li>

<li>Azon számla sorszáma, amely az adóalap-csökkentéssel érintett termékértékesítést, 
szolgáltatásnyújtást tartalmazza.</li>

<li>A behajthatatlan követelés összege, amelyet meg kell bontani ellenérték (részellenérték), 
valamint az arra jutó adó összegére.</li>

<li>Az az adóalap-csökkentést elszámolni kívánó adóalanynak kifejezetten nyilatkoznia 
kell az értesítésben arról, hogy a megjelölt ellenérték adót nem tartalmazó összegével 
az adó alapját utólag csökkenti.</li>
</ul>

Fontos, hogy az áfatörvényben előírt összes feltételnek együttesen teljesülnie 
kell ahhoz, hogy az adóalap-csökkentést ezen a jogcímen az értékesítő adóalany 
megvalósíthassa, elszámolhassa.

E mellett figyelemmel kell lenni a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére, visszaélésszerűen 
nem kerülhet sor a csökkentésre.

Az áfatörvény rendelkezései az adóalany vevőkkel bonyolított ügyletekkel kapcsolatos 
adóalap-csökkentés esetkörére vonatkoznak.

Fontos, hogy a behajthatatlan követelésen alapuló adóalap-csökkentés gyakorlása 
során a fizetendő adó alapja nem módosítható elévült időszakot érintően.

III. Harmadik lépés – Az adóalap-csökkentés elszámolása, bevallása, nyilatkozat 
teljesítése

Az értékesítő, az adóalap-csökkentést elszámoló adóalany feladatai

Az adóalany a behajthatatlan követelésre alapozott adóalap-csökkentését nem az 
aktuális, a csökkentés elszámolásának időpontját tartalmazó áfabevallásban végezheti 
el, hanem önellenőrzés keretében. Ennek oka, hogy az áfatörvény adóalap és fizetendő adó utólagos csökkentésének 
elszámolására vonatkozó (önellenőrzés mellőzését és az aktuális/megjelölt adómegállapítási 
időszakban történő elszámolást lehetővé tevő) rendelkezései 
<link anchor="20">
<text>
[20]</text>
</link>
 között nem szerepel ez a tényállás. A behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentés 
értesítési kötelezettséggel jár, nem igényel azonban számlahelyesbítést vagy érvénytelenítést. A felek között a teljesítés, a ki nem fizetett ellenérték követelhetősége ugyanis 
változatlanul fennáll. A partner korrekciójának alapját megfelelően szolgálja 
az előzőekben említett előzetes írásbeli értesítés.

Az önellenőrzést az önellenőrzéssel érintett időszakra vonatkozó, az adott évre 
rendszeresített áfabevallás keretében, az adott tárgyévi bevalláshoz kialakított nyilatkozattétel kíséretében végezhetik el az adóalanyok. A nyilatkozatokat az áfabevallás részeként rendszeresített 
nyomtatvány-részben kell megtenni. Erre nemcsak a 2020 évi, a 2065 számú bevallás, 
hanem a 2016 – 2019 évek bevallásai is fel lesznek készítve.

Az adóalapot csökkenteni kívánó adóalanynak a nyomtatványon nyilatkozni kell 

<link anchor="21">
<text> [21]</text>
</link>
:

<ul>

<li>a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okáról, </li>

<li>az érintett ügyletről kiállított számla sorszámáról, </li>

<li>az adóalap-csökkentés összegéről, </li>

<li>a termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő nevéről, adószámáról, valamint</li>

<li>arról hogy az ügylet ellenértéke más módon nem térült meg számára. </li>
</ul>

Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy abból következően, hogy a nyomtatványon 
a feltüntetendő adatok között a termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő adószámát 
is fel kell tüntetni, adószámmal nem rendelkező, nem adóalany partner esetében behajthatatlan követelés 
jogcímén az adóalap nem csökkenthető.

Mi a teendő, ha utóbb, az adóalap-csökkentés elszámolását követően a vevő mégis 
fizet?

Az áfatörvény azt is rendezi, hogyan kell eljárni, ha az adóalany partnere, a 
vevő az adóalap korrekciójának elvégzését követően mégis fizet, megtéríti a korábban ki nem fizetett ellenértéket vagy annak egy 
részét. Ez a körülmény ismételt önellenőrzést és ennek keretében adóalap növelést (a 
csökkentett adóalap visszarendezését) von maga után. Erre utal az áfatörvény ezzel 
kapcsolatos rendelkezése 
<link anchor="22">
<text>
[22]</text>
</link>
, melynek megfogalmazása szerint a megtérített ellenérték vagy részellenérték adóval csökkentett összegének erejéig 
az adóalap utólagos csökkentése nem alkalmazható. Az ismételt önellenőrzést az adóalanynak ebben az esetben is az áfabevallásban, 
az erre a célra rendszeresített nyomtatvány-részben, nyilatkozattétellel kell kísérni, amelyen a beszerző partnere nevét, adószámát és a megtérített ellenérték, részellenérték 
adóval csökkentett összegét kell feltüntetnie.

A levonható adó korrekciója a vevő oldalán

Az ügyletet teljesítő adóalany behajthatatlan követelés címén történő adóalap-csökkentésének 
következményeként szükségessé válik, hogy a másik oldalon, a vevőnél, vagyis a 
nem fizető adóalanynál az ügylethez kapcsolódóan eredetileg levonható adó is kiigazításra 
kerüljön.

Emiatt írja elő az áfatörvény, 
<link anchor="23">
<text>
[23]</text>
</link>
 hogy amennyiben az ügyletet teljesítő adóalany behajthatatlan követelés 
címén utólag csökkenti az adóalapját, ez a vevő szempontjából az eredetileg levonható 
előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának 
minősül. 
 Az áfatörvény a levonható adó utólagos módosulásának elszámolására vonatkozó, 
jelen esetben is alkalmazandó rendelkezése 
<link anchor="24">
<text>
[24]</text>
</link>
 alapján, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó 
tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik 
be, és ennek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó 
összege csökken, az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban 
köteles a fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a változás bekövetkezik. 
 
Ebből következően a partner (a vevő) az eredetileg levonható előzetesen felszámított 
adónak a csökkenését ebben az esetben – fizetendő adót növelő tételként – az adóalap-csökkentést érintően kapott értesítés időpontját tartalmazó adómegállapítási 
időszakban köteles bevallani.

Fontos feltétel továbbá, hogy a partner (a vevő) e különbözet elszámolásakor köteles a bevallással egyidejűleg az erre a 
célra rendszeresített nyomtatványon, az áfabevallásban, annak erre szolgáló nyomtatvány-részében 
nyilatkozni

<ul>

<li>a különbözet összegéről, valamint</li>

<li>az ügyletet teljesítő adóalany nevéről és adószámáról, aki (amely) e különbözet 
alapjául szolgáló, behajthatatlan követelés címén az adóalap-csökkentést elszámolta.</li>
</ul>

Ha a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenértéket akár részben, akár egészben, 
utólag a partner bármely oknál fogva mégis megtéríti az értékesítést teljesítő 
félnek, akkor ez számára (vevőként) is maga után vonja az adózásbeli következmények 
érvényesítését. Ezt úgy számolhatja el, hogy a levonható előzetesen felszámított 
adó – értesítés alapján történt – utólagos csökkenése miatti fizetendő adót növelő 
tétel elszámolását tartalmazó adóbevallást önellenőrzés keretében helyesbíti.

IV. Hatályba lépés, átmeneti rendelkezés

A behajthatatlan követelés címén történő adóalap-csökkentésre, valamint ehhez 
kapcsolódóan az eredetileg levonható adó utólagos korrekciójára vonatkozó rendelkezések 
2020. január 1-jén lépnek hatályba. Főszabály szerint az erre a napra vagy ezt követő időpontra eső teljesítési 
időponttal megvalósuló ügyletek esetében alkalmazható az adóalap ilyen jogcímen 
történő csökkentése, és végzendő el az eredetileg levonható adó utólagos korrigálása 
is a vevő részéről.

Átmeneti szabály rögzíti 
<link anchor="25">
<text>
[25]</text>
</link>
, hogy az új rendelkezések azokban az esetekben is alkalmazhatóak, amikor a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló 
termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontja 2020. január 1. napját megelőzi, de 2015. december 31. 
napját követő időpontra esik.

Vagyis lehetőség nyílik már 2016 évi teljesítések után is ilyen jogcímen az adóalap-csökkentés 
elszámolására az elévülési időre is figyelemmel, amennyiben annak az áfatörvényben 
előírt, előzőekben említett feltételei fennállnak.

[1] 
<a name="1"></a> A módosítást a 2019. évi LXXII. törvény iktatta be. A téma szempontjából 
meghatározó rendelkezések: az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. 
törvény (áfatörvény) 77. § (7)-(10) bekezdései, 153/D. § (1) bekezdés a) pontja 
és (2) bekezdése, 259. § 3/A. pontja és 332. §-a.

[2] 
<a name="2"></a> Áfatörvény 259. § 3/A. pontja.

[3] 
<a name="3"></a> Áfatörvény 77. § (7) bekezdés a) pont.

[4] 
<a name="4"></a> Áfatörvény 259. § 13. pontja.

[5] 
<a name="5"></a> Áfatörvény 77. § (7) bekezdés b) pont.

[6] 
<a name="6"></a> Áfatörvény 77. § (7) bekezdés c) pont.

[7] 
<a name="7"></a> Ez alatt az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 267. §-a 
szerinti tájékoztatási lehetőséget kell érteni.

[8] 
<a name="8"></a> Áfatörvény 77. § (7) bekezdés d), e), f) pontok.

[9] 
<a name="9"></a> Áfatörvény 77. § (7) bekezdés d) pont.

[10] 
<a name="10"></a> Áfatörvény 77. § (7) bekezdés f) pont.

[11] 
<a name="11"></a> Áfatörvény 77. § (7) bekezdés e) pont.

[12] 
<a name="12"></a> Az Art. 266. § c) pont.

[13] 
<a name="13"></a> Art. 263. §.

[14] 
<a name="14"></a> Art. 264. §.

[15] 
<a name="15"></a> Áfatörvény 77. § (7) bekezdés h) pont.

[16] 
<a name="16"></a> Áfatörvény 77. § (7) bekezdés i) pont.

[17] 
<a name="17"></a> Áfatörvény 77. § (9) bekezdés.

[18] 
<a name="18"></a> Áfatörvény 77. § (8) bekezdés.

[19] 
<a name="19"></a> Áfatörvény 259. § 3/A. pontjában meghatározott.

[20] 
<a name="20"></a> Áfatörvény 153/B. §.

[21] 
<a name="21"></a> Áfatörvény 77. § (9) bekezdés.

[22] 
<a name="22"></a> Áfatörvény 77. § (10) bekezdése.

[23] 
<a name="23"></a> Áfatörvény 153/D. § (1) bekezdés a) pontja.

[24] 
<a name="24"></a> Áfatörvény 153/C. § (1) bekezdés c) pontja.

[25] 
<a name="25"></a> Áfatörvény 332. §.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>behajthatatlan-követelés</item>
<item>adóalap-csökkentés</item>
<item>adóalap-utólagos-csökkentése</item>
<item>csődeljárás</item>
<item>felszámolási-eljárás</item>
<item>adósságrendezési-eljárás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17126448">
<title>A vevői készlettel kapcsolatos, 2020. január 1-től alkalmazandó új szabályok</title>
<url>nav/ado/afa/A_vevoi_keszlettel_ka20191223.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1577097840000">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>23</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>44</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1735167540000">
<year>2024</year>
<month>12</month>
<day>25</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1577102949343">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>23</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>9</minute>
<sec>9</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az Áfa irányelv
<link anchor="1">
<text>1</text>
</link>
 módosításának
<link anchor="2">
<text>2</text>
</link>
 eredményeként a tagállamok között vevői készlet céljából továbbított termékkel 
összefüggésben 2020. január 1-jétől harmonizált szabályok szerint érvényesül az 
egyszerűsítés.

Főszabály szerint, ha az adóalany az egyik tagállamból másikba továbbít terméket, 
azt úgy kell tekinteni, hogy az adóalany a termék feladásának, elfuvarozásának 
helye szerinti tagállamban teljesít egy Közösségen belüli termékértékesítést, 
a termék rendeltetésének tagállamában pedig egy Közösségen belüli beszerzést. 
Ezért az adóalanynak a rendeltetési hely szerinti tagállamban adóalanyként be 
kell jelentkeznie, és az ügylet utáni adófizetési kötelezettséget teljesítenie. 
Ezzel szemben a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés lényege, hogy a terméket 
továbbító adóalanynak a rendeltetési hely szerinti tagállamban nem kell adóalanyként 
regisztráltatnia magát, feltéve, hogy megfelel a vevői készlet alkalmazására vonatkozó 
feltételeknek.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 
2020. január 1-jétől hatályos előírásai alapján a termék vevői készlet céljára 
történő, tagállamok közötti mozgatása esetén az alábbiakra kell figyelemmel lenni.

I. A termék másik tagállamba történő továbbításához fűződő joghatás

Az áfatörvény 12. § (1) bekezdése értelmében ellenérték fejében teljesített termékértékesítés 
az is, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott terméket továbbítja, 
vagy bizományba átvett terméket továbbít belföldről a Közösség más tagállamába 
vállalkozása szükségleteire. A továbbítás minden olyan módozatot magában foglal 
– függetlenül attól, hogy azt az adóalany maga vagy javára más végzi –, aminek 
eredményeként a termék a küldeményként való megérkezésekor, illetve a fuvarozás 
befejezésekor a Közösség más tagállamában van, mint amiben a feladáskor illetve 
a fuvarozás megkezdésekor volt. Ez a termékértékesítésnek minősülő eset adómentes, 
ha teljesülnek rá a Közösségen belüli értékesítés adómentességére vonatkozó törvényi 
feltételek.
<link anchor="3">
<text>3</text>
</link>

Ezzel szemben a termék továbbításához fűződő joghatás nem áll be, ha az adóalany 
a terméket a Közösség más tagállamában fenntartott vevői készlet céljára továbbítja.
<link anchor="4">
<text>4</text>
</link>

Mik a termék más tagállamban fenntartott vevői készlet céljára továbbításának 
törvényi feltételei?

Azt, hogy mi minősül a Közösség más tagállamában fenntartott vevői készlet céljára 
történő termék továbbításnak, 2020. január 1-jétől új, az Áfa irányelv módosításával 
összhangban meghatározott feltételek figyelembevételével kell megállapítani. 
 Ezeket a feltételeket az áfatörvény 12/A. § (2) bekezdése határozza meg. E szerint 
a Közösség más tagállamában fenntartott vevői készlet céljára történő terméktovábbítás 
akkor valósul meg, ha a következő feltételek együttesen fennállnak:

<ul>

<li>

a termék másik, rendeltetési hely szerinti tagállamba továbbítása abból a célból 
valósul meg, hogy azt megérkezése után egy későbbi időpontban értékesítsék egy 
olyan adóalanynak, aki a terméket továbbító adóalannyal fennálló megállapodása 
alapján jogosult e termék tulajdonjogát megszerezni (a továbbiakban: tulajdonjog 
megszerzésére jogosult adóalany), 
</li>

<li>

a terméket továbbító adóalany nem rendelkezik gazdasági célú letelepedéssel abban 
a tagállamban, amelybe a terméket feladják vagy elfuvarozzák, 
</li>

<li>

a termék tulajdonjogának megszerzésére jogosult adóalany adószámmal rendelkezik 
abban a tagállamban, amelybe a terméket továbbítják, 
</li>

<li>

a terméket továbbító adóalany a termék feladásának, elfuvarozásának kezdetekor 
már tudja, hogy ki jogosult azon a későbbiekben tulajdonjogot szerezni (potenciális 
vevő), és ismeri ennek az adóalanynak a termék rendeltetési helye szerinti tagállambeli 
adószámát, 
</li>

<li>

a terméket továbbító adóalany rögzíti annak továbbítását a vevői készletről vezetett 
nyilvántartásában,
<link anchor="5">
<text>5</text>
</link>


</li>

<li>

a terméket továbbító adóalany az összesítő nyilatkozatában feltünteti a termék 
tulajdonjogának megszerzésére jogosult adóalanynak a termék rendeltetési helye 
szerinti tagállambeli adószámát. 
</li>
</ul>

Ha ezek a feltételek fennállnak, akkor nem áll be a termék továbbításához fűződő 
joghatás. A jogszabály ehhez időbeli korlátot is meghatároz. A határidő a másik tagállamba vevői készlet céljára továbbított 
terméknek a másik tagállamba való megérkezését követő naptól számított 12 hónap 
leteltével jár le.
<link anchor="6">
<text>6</text>
</link>
 Így abban az esetben, ha a vevői készlet céljából továbbított terméket a határidő 
lejártáig nem értékesítik (és más olyan esemény sem történik, ami miatt a termék 
továbbításához fűződő joghatás beáll), akkor a 12 hónap lejártát követő napon 
a joghatás beáll, vagyis a terméket továbbító adóalany ezen a napon, belföldön 
(Magyarországon) Közösségen belüli termékértékesítést, és a vevői készlet helye 
szerinti tagállamban Közösségen belüli termékbeszerzést valósít meg.

Hogyan kezelendő az az eset, amikor a potenciális vevő a másik tagállamba továbbított 
vevői készletben lévő terméken 12 hónapon belül tulajdonjogot szerez?

Amint az az előzőekben szerepelt, ha a jogszabályi feltételek együttesen fennállnak, 
akkor a termék továbbításához fűződő joghatás nem áll be. Ezzel szemben, amikor 
a vevői készletben lévő terméket a terméket továbbító adóalany értékesíti a törvényi 
feltételeknek megfelelő vevőnek, akkor az értékesítő ezt, mint Közösségen belüli 
termékértékesítést kezeli belföldön
<link anchor="7">
<text>7</text>
</link>
 (a termék feladási helye szerinti tagállamban), a vevő pedig, mint Közösségen 
belüli termékbeszerzést a másik tagállamban (a vevői készlet helye szerinti tagállamban).

Hogyan kezelendő az az eset, amikor a másik tagállamba továbbított vevői készletben 
lévő terméken 12 hónapon belül nem az eredeti potenciális vevő szerez tulajdonjogot

Előfordulhat, hogy a termék tulajdonjogát a 12 hónapos határidőn belül nem az 
szerzi meg, akinek azt eredetileg szánták. Az adókötelezettség ebben az esetben 
is úgy alakul, mintha a terméket az eredeti potenciális vevő szerezte volna be, 
amennyiben

<ul>

<li>

az, aki a tulajdonjogot megszerzi, megfelel a termék más tagállamban fenntartott 
vevői készlet céljára továbbítása tekintetében meghatározott egyéb feltételeknek, 

</li>

<li>

a terméket továbbító adóalany a vevői készletről vezetett nyilvántartásában és 
összesítő nyilatkozatában szerepelteti a tulajdonjog megszerzésére jogosult adóalany 
személyében bekövetkezett változást.
<link anchor="8">
<text>8</text>
</link>


</li>
</ul>

A 12 hónapos határidő alatt milyen események bekövetkezésekor, mikor állhat be 
a termék továbbításához fűződő joghatás?

A termék továbbításához fűződő joghatás azt jelenti, hogy a terméket továbbító 
adóalanynak a termék feladási helye szerinti tagállamban (jelen esetben belföldön) 
Közösségen belüli termékértékesítés jogcímén, a vevői készlet helye szerinti tagállamban 
pedig Közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén adófizetési kötelezettsége keletkezik.

<ul>

<li>

Beáll a joghatás, ha 
</li>

<ul>

<li>

nem az szerez a terméken tulajdonjogot, akinek a vevői készletet szánták, hanem 
egy másik személy, és 
</li>

<li>

A joghatás ilyenkor a tulajdonjog megszerzését közvetlenül megelőzően áll be. 

</blockquote>

<ul>

<li>

Beáll a joghatás, ha 
</li>

<ul>

<li>

a terméket a vevői készlet szerinti másik tagállamból továbbítják egy másik tagállamba, 
feltéve, hogy 
</li>

<li>

nem a terméket továbbító adóalany nyilvántartásában is feltüntetett, belföldre 
történő visszaszállítás valósul meg. 
</li>
</ul>
</ul>

Ebben az esetben a joghatás a termék továbbítását közvetlenül megelőzően áll 
be.

Nem áll be azonban a joghatás abban az esetben, ha 
</blockquote>

<ul>

<li>

a vevői készlet céljára másik tagállamba továbbított terméket visszaszállítják 
belföldre, feltéve, hogy 
</li>

<li>

a termék tulajdonjogát nem engedték át és 
</li>

<li>

az adóalany rögzíti a vevő készletről vezetett nyilvántartásában a termék visszaszállítását. 

</li>
</ul>

<li>

Beáll a joghatás a vevői készletben lévő termék megsemmisülése, elvesztése, ellopása, 
eltűnése esetén is. A joghatás beállásának időpontja
</li>

<ul>

<li>

az az időpont, amikor a termék ténylegesen eltűnt vagy megsemmisült, vagy 
</li>

<li>

ha az előzőek szerinti időpontot lehetetlen meghatározni, akkor az az időpont, 
amikor kiderült, hogy a termék megsemmisült vagy hiányzik. 
</li>
</ul>

<li>

Beáll a joghatás, ha az előzőeken kívül bármely más okból nem teljesülnek a terméknek 
a más tagállamba vevői készlet céljára való továbbítása tekintetében meghatározott 
törvényi feltételek. Ilyen eset például az, ha a terméket továbbító adóalany állandó 
telephelyet létesít abban a tagállamban, amelybe a terméket vevői készlet céljára 
továbbította. 
</li>
</ul>

A joghatás abban az időpontban áll be, amikor a törvényi feltétel már nem teljesül. 
</blockquote>

<ul>

<li>

Beáll a joghatás, ha 
</li>

<ul>

<li>

a vevői készleten lévő terméket nem hozzák vissza belföldre a terméket továbbító 
adóalany részére, és 
</li>

<li>

a terméken nem szerez tulajdonjogot az, akinek a vevői készletet szánták vagy 
más a feltételeknek megfelelő személy és 
</li>

<li>

a 12 hónapos határidő lejártát megelőzően nem valósul meg más, a termék továbbításához 
fűződő joghatást eredményező esemény. 
</li>
</ul>
</ul>

Ebben az esetben a joghatás a 12 hónapos határidő lejártát követő napon áll be.
<link anchor="9">
<text>9</text>
</link>


</blockquote>

A termék továbbításához fűződő joghatás beállásakor a terméket másik tagállamba 
továbbító belföldi adóalany Közösségen belüli termékértékesítést teljesít belföldön, 
ami a törvényi feltételek fennállása esetén adómentes. 
 A termékét másik tagállamba továbbító adóalanynak a fenti esetekben adókötelezettsége 
keletkezik a másik tagállamban, amelynek teljesítéséhez adószámmal kell rendelkeznie 
abban a tagállamban, amelyikbe a terméket továbbította. Az, hogy az adóalany másik 
tagállamban is rendelkezzen adószámmal, a Közösségen belüli termékértékesítés 
adómentességének is feltétele.

Mit kell szerepeltetni az összesítő nyilatkozatban?

A terméket vevői készlet céljára másik tagállamba továbbító adóalanynak az ’A60 
Összesítő nyilatkozat 01-es lapjának (d) oszlopában „W” (vevői készletmozgás) 
jelölést kell feltüntetni. Szerepeltetnie kell

<ul>

<li>

annak az adóalanynak az adószámát, akinek a terméket vevői készlet céljából továbbította 
a termék továbbításának időpontjában, 
</li>

<li>

az adatokban bekövetkezett változást (pl. ha az eredeti vevő helyébe más vevő 
lép), ideértve a termék belföldre továbbítását is.
<link anchor="10">
<text>10</text>
</link>


</li>
</ul>

Emellett természetesen szerepeltetnie kell a Közösségen belüli termékértékesítés 
adatait is, annak megvalósulásakor.

Milyen nyilvántartási kötelezettsége van a terméket továbbító adóalanynak?

A vevői készlet céljából másik tagállamba továbbított termékről folyamatos nyilvántartást 
kell vezetni
<link anchor="11">
<text>11</text>
</link>
, amelyben a következők szerepeltetendőek
<link anchor="12">
<text>12</text>
</link>
:

<ul>

<li>

az a tagállam, amelyből a terméket feladták vagy elfuvarozták; 
</li>

<li>

a termékek feladásának vagy elfuvarozásának az időpontja; 
</li>

<li>

az a tagállam, amelybe a terméket feladják vagy elfuvarozzák (a továbbiakban: 
rendeltetési hely szerinti tagállam); 
</li>

<li>

a termék tulajdonjogának megszerzésére jogosult adóalanynak az az adószáma, amit 
a termék rendeltetési helye szerinti tagállam állapított meg; 
</li>

<li>

annak a raktárnak a címe, ahol a terméket érkezéskor tárolják, a termék raktárba 
való beérkezésének az időpontja, valamint a raktár üzemeltetőjének az adószáma; 

</li>

<li>

a raktárba beérkezett termékek értéke, megnevezése és mennyisége; 
</li>

<li>

ha a termék tulajdonjogának megszerzésére jogosult adóalany helyébe másik személy 
lép, és ez a személy is megfelel a termék más tagállamban fenntartott vevői készlet 
céljára továbbítása törvényi feltételeinek, akkor ennek a személynek az adószáma; 

</li>

<li>

az értékesített termék adóalapja, megnevezése és mennyisége, a termékértékesítés 
teljesítésének az időpontja, továbbá a beszerző adószáma; 
</li>

<li>

a termék adóalapja, megnevezése és mennyisége, a joghatás beállásának időpontja 
és a joghatás beállásának indokolása, ha arra nem a vevői készlet céljára továbbított 
termék tulajdonjogának adószámmal rendelkező adóalany általi megszerzése miatt 
kerül sor; 
</li>

<li>

a visszaküldött termékek értéke, megnevezése és mennyisége, valamint a termékek 
visszaküldésének időpontja, ha a terméket a rendeltetési hely szerinti tagállamból 
visszaküldték abba a tagállamba, amelyből azt vevő készlet céljára feladták, elfuvarozták.
</li>
</ul>

Mikortól alkalmazandóak az új előírások?

A 2019. december 31-ét követően másik tagállamba továbbított termékre az új szabályok 
alkalmazandóak
<link anchor="13">
<text>13</text>
</link>

A 2020. január 1-je előtt másik tagállamba továbbított termék vonatkozásában 
a termékértékesítéshez fűződő joghatás akkor áll be, amikor a rendeltetési hely 
szerinti tagállam szabályai szerint a termék után Közösségen belüli termékbeszerzés 
jogcímén adófizetési kötelezettség keletkezik. Az ilyen módon továbbított termékek 
nyilvántartására a törvény 2019. december 31-éig hatályos előírásait kell alkalmazni.
<link anchor="14">
<text>14</text>
</link>

II. A termék belföldre történő továbbításához fűződő joghatás

Az áfatörvény 22. § (1) bekezdése értelmében termék Közösségen belüli ellenérték 
fejében teljesített beszerzése az is, ha az adóalany (vagy javára más) a másik 
tagállamban kitermelt, előállított, megmunkált, vásárolt, beszerzett, importált 
termékét vagy bizományba átvett terméket ad fel küldeményként vagy fuvaroz el 
belföldre, vállalkozásának szükségletére. 
 A Közösségen belüli beszerzés után az adóalanyt (a termékre vonatkozó adómérték 
figyelembe vételével) adófizetési kötelezettség terheli és az áfabevallás mellett 
összesítő nyilatkozatot is be kell nyújtania.

Milyen feltételek fennállása esetén nem áll be a joghatás a termék belföldre 
történő továbbításakor?

Nem áll be a Közösségen belüli termékbeszerzéshez fűződő joghatás, ha

<ul>

<li>

fordított esetben a termék más tagállamban fenntartott vevői készlet céljára 
történő továbbításának minősülne, 
</li>

<li>

ha a termék tulajdonjogának átengedése nem valósul meg és a terméket 12 hónapon 
belül visszajuttatják abba a tagállamba, ahonnan vevői készlet céljára feladták, 
elfuvarozták, 
</li>

<li>

ha a vevői készlet céljára belföldre továbbított termék tulajdonjogának megszerzésére 
jogosult adóalany személyében olyan változás következik be, ami fordított esetben 
a termék más tagállamban fenntartott vevői készlet céljára továbbításának minősülését 
nem befolyásolná.
<link anchor="15">
<text>15</text>
</link>


</li>
</ul>

Hogyan kezelendő az, amikor a potenciális vevő 12 hónapon belül tulajdonjogot 
szerez?

Ha az a belföldi adóalany, akinek a vevői készletet szánták, 12 hónapon belül 
megszerzi a termék tulajdonjogát, akkor a tulajdonjog megszerzésének az időpontjában 
a terméket továbbító adóalany Közösségen belüli termékértékesítést teljesít a 
termék feladása, elfuvarozása szerinti tagállamban, a vevő pedig Közösségen belüli 
termékbeszerzést belföldön. A 12 hónapos időtartam számítása azon napot követő 
naptól kezdődik, amikor a termék belföldre megérkezik.

Hogyan kezelendő az, amikor 12 hónapon belül a potenciális vevő helyett más szerzi 
meg a tulajdonjogot?

Előfordulhat, hogy a termék tulajdonjogát a 12 hónapos határidőn belül nem az 
szerzi meg, akinek azt szánták. Ez esetben is az előzőekben ismertetettek alapján 
kell eljárni, feltéve, hogy

<ul>

<li>

a tulajdonjog megszerzésére jogosult adóalany helyébe lépő belföldi adóalany 
rendelkezik közösségi adószámmal és 
</li>

<li>

a terméket továbbító másik tagállami adóalany a vevői készletről vezetett nyilvántartásában 
és összesítő nyilatkozatában szerepelteti a tulajdonjog megszerzésére jogosult 
adóalany személyében bekövetkezett változást.
<link anchor="16">
<text>16</text>
</link>


</li>
</ul>

Milyen egyéb esetekben áll be a Közösségen belüli termékbeszerzéshez fűződő joghatás 
a 12 hónapos határidőn belül?

<ul>

<li>

Beáll a joghatás, ha 
 

</li>

<ul>

<li>

nem az szerez a terméken tulajdonjogot, akinek a vevői készletet szánták, hanem 
egy másik személy, és 
</li>

<li>

a tulajdonjogot megszerző személy nem felel meg a termék más tagállamban fenntartott 
vevői készlet céljára továbbítása tekintetében meghatározott egyéb feltételeknek 
(pl. belföldön nem regisztrált adóalany, a terméket továbbító nem tünteti fel 
a vevő adószámát az összesítő nyilatkozatában, nincs olyan előzetes megállapodás, 
amelynek értelmében a vevő jogosult a vevői készletben lévő termék tulajdonjogát 
megszerezni). 
</li>
</ul>
</ul>

A joghatás ilyenkor a tulajdonjog megszerzését közvetlenül megelőzően áll be.

</blockquote>

<ul>

<li>

Beáll a joghatás, ha 
 

</li>

<ul>

<li>

a terméket belföldről egy másik tagállamba továbbítják, feltéve, hogy 
</li>

<li>

a terméket nem abba a tagállamba továbbítják, amelyből belföldre feladták, elfuvarozták 
(nem annak az adóalanynak szállítják vissza, aki azt belföldre továbbította).

</li>
</ul>
</ul>

Ebben az esetben a joghatás a termék továbbítását közvetlenül megelőzően áll 
be. 
 

</blockquote>

<ul>

<li>

Beáll a joghatás a vevői készletben lévő termék megsemmisülése, elvesztése, ellopása, 
eltűnése esetén is.  A joghatás beállásának időpontja 
 

</li>

<ul>

<li>

az az időpont, amikor a termék ténylegesen eltűnt vagy megsemmisült, vagy 
</li>

<li>

ha az előzőek szerinti időpontot lehetetlen meghatározni, akkor az az időpont, 
amikor kiderült, hogy a termék megsemmisült vagy hiányzik. 
 

</li>
</ul>

<li>

Beáll a joghatás, ha az előzőeken kívül bármely más okból nem teljesülnek a terméknek 
a más tagállamba vevői készlet céljára való továbbítása tekintetében meghatározott 
törvényi feltételek. Ilyen eset például az, ha a terméket belföldre továbbító 
adóalany állandó telephelyet létesít Magyarországon. 
 A joghatás abban az időpontban áll be, amikor a törvényi feltétel már nem teljesül.

</li>

<li>

Beáll a joghatás, ha 
 

</li>

<ul>

<li>

a terméket nem továbbítják belföldről, és 
</li>

<li>

a terméken nem szerez tulajdonjogot az, akinek a vevői készletet szánták vagy 
más személy és 
</li>

<li>

a 12 hónapos határidő lejártát megelőzően nem valósul meg más, a termék Közösségen 
belüli beszerzéséhez fűződő joghatást eredményező esemény. 
</li>
</ul>
</ul>

Ebben az esetben a joghatás a 12 hónapos határidő lejártát követő napon áll be.
<link anchor="17">
<text>17</text>
</link>

</blockquote>

A termék Közösségen belüli beszerzéséhez fűződő joghatás beálltakor a terméket 
belföldre továbbító adóalany Közösségen belüli termékbeszerzést teljesít belföldön. 
Az ehhez kapcsolódó adókötelezettség teljesítéséhez belföldön nyilvántartásba 
vett – közösségi adószámmal is rendelkező – adóalanynak kell lennie.

Mit kell szerepeltetni az összesítő nyilatkozatban?

Annak az adóalanynak, akinek a részére a terméket vevői készlet céljából továbbították, 
a termék belföldre érkezésének időpontját is magába foglaló időszakról benyújtott 
’A60 Összesítő nyilatkozat 02-es lapján szerepeltetnie kell a másik tagállami 
adóalanynak azt az adószámát, amelyet a termék feladásának, elfuvarozásának helye 
szerinti tagállamban állapítottak meg.
<link anchor="18">
<text>18</text>
</link>
 A vevői készlet céljára történő behozatal kapcsán a 02-es lap (d) rovatában 
„Y” jelölés alkalmazandó. 
 Emellett természetesen – az ahhoz fűződő joghatás beálltakor – szerepeltetendőek 
a Közösségen belüli termékbeszerzés adatai (a termék áfa nélküli ellenértéke és 
az eladó adószáma) is.

Milyen nyilvántartási kötelezettsége van annak, akinek a terméket vevői készlet 
céljára továbbították?

Ha a Közösség másik tagállamában nyilvántartásba vett adóalany belföldön vevői 
készletet tart fenn, akkor a belföldi adóalanynak folyamatos nyilvántartást kell 
vezetnie a vevői készletből részére értékesíteni szándékozott termékekről. Nyilvántartási 
kötelezettsége van tehát annak az adóalanynak, akinek a részére a terméket vevői 
készletként belföldre juttatták. Amennyiben a vevői készletből tulajdon szerzésére 
jogosult belföldi adóalany személyében – a 12 hónapos határidőn belül – változás 
következik be, akkor a közösségi adószámmal rendelkező új jogosultat terheli a 
nyilvántartási kötelezettség.
<link anchor="19">
<text>19</text>
</link>

A nyilvántartásban a következő adatokat kell szerepeltetni:

<ul>

<li>

a vevői készletre vonatkozó megállapodás keretében a termék továbbítását végző 
másik tagállambeli adóalany adószámát; 
</li>

<li>

a nyilvántartást vezető adóalanynak szánt termékek megnevezését és mennyiségét; 

</li>

<li>

a termékek raktárba való beérkezésének időpontját; 
</li>

<li>

a nyilvántartást vezető adóalany részére értékesített termékek adóalapját, megnevezését 
és mennyiségét, a Közösségen belüli termékbeszerzés teljesítésének időpontját;
</li>

<li>

a termékek megnevezését és mennyiségét, valamint azt az időpontot, amikor a termékeket 
az – azokat vevői készlet céljából belföldre továbbító – adóalany utasítására 
kitárolják a raktárból; 
</li>

<li>

a megsemmisült vagy hiányzó termékek megnevezését és mennyiségét, valamint azt 
az időpontot, amikor a raktárba korábban beérkezett termékek megsemmisültek, elvesztek 
vagy azokat ellopták, illetve ha ez az időpont nem azonosítható, akkor azt az 
időpontot, amikor a termékek megsemmisülését vagy hiányát megállapították.
<link anchor="20">
<text>20</text>
</link>


</li>
</ul>

Mikortól alkalmazandóak az új előírások?

A másik tagállamból 2019. december 31-ét követően belföldre juttatott termékre 
az új szabályok alkalmazandóak.
<link anchor="21">
<text>21</text>
</link>

A 2020. január 1-je előtt, belföldön fenntartott vevői készlet céljára továbbított 
termékekre a 2019. december 31-én hatályos szabályok alkalmazandóak. Abban az 
esetben azonban, ha a 2020. január 1-je előtt belföldre továbbított termék még 
2020. december 31-én is vevői készleten van, akkor arra 2020. december 31-én beáll 
a joghatás. Így az ilyen termék után Közösségen belüli termékbeszerzés címen adófizetési 
kötelezettség teljesítendő. A kötelezettség azt az adóalanyt terheli, aki a terméket 
vevői készlet céljára belföldre továbbította
<link anchor="22">
<text>22</text>
</link>
.

[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5931787652 – Pénzügyminisztérium 
Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/29005/2019.]

1 
<a name="1"></a> A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv. 
 
2 
<a name="2"></a> A 2006/112/EK irányelvnek a hozzáadottértékadó-rendszer egyes, a tagállamok 
közötti kereskedelem adóztatására vonatkozó szabályainak harmonizálása és egyszerűsítése 
tekintetében történő módosításáról szóló 2018/1910 tanácsi irányelv. 
 
3 
<a name="3"></a> Áfatörvény 89. § (4) bekezdése. 
 
4 
<a name="4"></a> Áfatörvény 12/A. § (1) bekezdése. 
 
5 
<a name="5"></a> A vevő készlettel kapcsolatban a terméket továbbító adóalanyt az áfatörvény 
182. §-a alapján nyilvántartási kötelezettség terheli. A nyilvántartásban a közös 
hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek 
megállapításáról szóló 282/2011/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Áfa irányelv 
Vhr.) 54a. cikk (1) bekezdése szerinti adatokat kell szerepeltetni. 
 
6 
<a name="6"></a> Áfatörvény 12/A. §-a. 
 
7 
<a name="7"></a> Áfatörvény 12/A. § (3) bekezdése. 
 
8 
<a name="8"></a> Áfatörvény 12/A. § (4) és (6) bekezdései. 
 
9 
<a name="9"></a> Áfatörvény 12/A. § (7) és (5) bekezdése. 
 
10 
<a name="10"></a>Áfatörvény 4/A. számú melléklet I. Összesítő jelentés 1/A. pontjának első bekezdése.

11 
<a name="11"></a> Áfatörvény 182. §-a. 
 
12 
<a name="12"></a> Áfa irányelv Vhr. 54a. cikk (1) bekezdése. 
 
13 
<a name="13"></a> Áfatörvény 331. §-a. 
 
14 
<a name="14"></a> Áfatörvény 328. § (2) bekezdése. 
 
15 
<a name="15"></a> Áfatörvény 22. § (4) bekezdése. 
 
16 
<a name="16"></a> Áfatörvény 22. § (4) bekezdése 
 
17 
<a name="17"></a> Áfatörvény 22. § (6) bekezdés 
 
18 
<a name="18"></a>Áfatörvény 4/A. számú melléklet I. Összesítő jelentés 1/A. pontjának második 
bekezdése. 
 
19 
<a name="19"></a> Áfatörvény 183. § 
 
20 
<a name="20"></a> Áfa irányelv Vhr. 54a. cikk (2) bekezdése. Ha a termék nem a vevő raktárába 
érkezik, akkor a nyilvántartásnak nem kell tartalmaznia az adóalanynak szánt termék 
raktárba érkezésének, és kitárolásának időpontját valamint a termék megsemmisülésével, 
hiányával összefüggő adatokat. 
 
21 
<a name="21"></a> Áfatörvény 331. §. 
 
22 
<a name="22"></a> Áfatörvény 328. § (1) bekezdése.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>vevői-készlet</item>
<item>Közösségen-belüli-termékértékesítés</item>
<item>Közösségen-belüli-termékbeszerzés</item>
<item>összesítő-nyilatkozat</item>
<item>nyilvántartási-kötelezettség</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17126441">
<title>A kereskedelmi-szálláshely szolgáltatás általános forgalmi adómértéke 2020. január 1-jétől 5 százalékra csökken, valamint e szolgáltatás után turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik</title>
<url>nav/ado/afa/A_kereskedelmi_szalla20191223.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1577097360000">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>23</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>36</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1735167540000">
<year>2024</year>
<month>12</month>
<day>25</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1577102949319">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>23</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>9</minute>
<sec>9</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A kereskedelmi-szálláshely szolgáltatást 2019. december 31-ig terhelő 18 százalékos, 
kedvezményes adómérték 2020. január 1-jétől 5 százalékra csökken.
<link anchor="1">
<text>1</text>
</link>

Mi minősül kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak?

Annak meghatározása során, hogy az általános forgalmi adó szempontjából mit tekintünk 
kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak, a 2009/62. Adózási kérdésben foglaltakat 
kell irányadónak tekinteni. Az Adózási kérdésben megfogalmazottak szerint a kereskedelmi 
szálláshely-szolgáltatás tartalmában igazodik a közös hozzáadottértékadó-rendszerről 
szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv szerint kedvezményezhető szolgáltatások köréhez, 
így a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás alatt értendő minden olyan alapvetően 
turisztikai jellegű szolgáltatás, amely során ellenérték fejében az adott szálláshelyre 
vonatkozó jogszabályok szerinti követelményeknek megfelelő szállás biztosítása 
történik, így különösen:

<ul>

<li>

a szálloda, panzió, kemping, üdülőház, turistaszálló, ifjúsági szálló által nyújtott 
szálláshely-szolgáltatás; 
</li>

<li>

üdülők szálláshely szolgáltatása (függetlenül attól, hogy a szolgáltatást igényjogosultak 
és azok hozzátartozói, vagy más személy veszi igénybe); 
</li>

<li>

a kollégiumok, diákotthonoknak azon szálláshely-szolgáltatása, amely az áfatörvény 
85. § (1) bekezdés i) pontja alapján nem minősül adómentes tevékenységnek; valamint 

</li>

<li>

a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítása. 
</li>
</ul>

Az általános forgalmi adózás szempontjából kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak 
nem az ágazati jogszabályokban ilyenként meghatározott, illetve a Központi Statisztikai 
Hivatal által ilyen TESZOR szám alá besorolt szolgáltatásokat kell tekinteni, 
hanem a szolgáltatás jellegadó tartalma alapján kell a minősítést elvégezni. Kereskedelmi 
szálláshely-szolgáltatásról beszélünk tehát minden olyan esetben, amikor az adóalany 
idegenforgalmi körben biztosít szállást a vendégének, azaz, ha olyan szálláshely 
szolgáltatásról van szó, amely alapvetően turisztikai jellegű.

A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatások

Tekintettel arra, hogy a szálláshely-szolgáltatást sok esetben kiegészítő szolgáltatásokkal 
együtt nyújtják, kérdésként merül fel a kapcsolódó szolgáltatások áfatörvénybeli 
megítélése. Ezzel összefüggésben a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatáshoz kapcsolódó 
önálló értékkel bíró és önálló értékkel nem bíró szolgáltatások között kell különbséget 
tenni. A vonatkozó részletes magyarázat „A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás 
adómértéke, a szálláshely-szolgáltatással együtt nyújtott szolgáltatások áfarendszerbeli 
kezelése” című, 2009/54. Adózási kérdésben található.

Átmeneti rendelkezés

Az áfatörvény a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alkalmazásával kapcsolatban 
átmeneti rendelkezést is tartalmaz.
<link anchor="2">
<text>2</text>
</link>
 Ennek alapján az 5 százalékos adómértéket azokban az esetekben kell először 
alkalmazni, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont, azaz a teljesítés 
vagy a fizetendő adó megállapításának időpontja 2020. január 1-jére vagy azt követő 
időpontra esik.

A 84. § (2) bekezdésében említett esetek közül a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás 
tekintetében az előlegre vonatkozó szabály alkalmazása merülhet fel.
<link anchor="3">
<text>3</text>
</link>
 Ha a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás kapcsán 2020. január 1-je előtt előleg 
fizetésére (jóváírására, kézhezvételére) kerül sor, úgy az előleg vonatkozásában 
a 2019. december 31-ig hatályos adómértéket kell figyelembe venni. Ha az előleg 
jóváírása, kézhezvétele 2020. január 1-jén vagy azt követően történik, már a kedvezményes, 
5 százalékos adómértéket kell alkalmazni.

Turizmusfejlesztési hozzájárulás kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás után

2020. január 1-jétől turizmusfejlesztési hozzájárulás-köteles az ellenérték fejében 
nyújtott, áfatörvény szerinti kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás is. Az a személy, 
aki/amely ilyen szolgáltatást nyújt, turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére 
kötelezett. Ez független attól, hogy az adóalany az általános forgalmi adózás 
rendszerében alanyi adómentes, illetve attól is, hogy milyen vállalkozási formában 
tevékenykedik az adott szolgáltató.

A turizmusfejlesztési hozzájárulás jogszabályi háttere

A turizmusfejlesztési hozzájárulás 2018. január 1-jétől bevezetett adónem.
<link anchor="4">
<text>4</text>
</link>
 Turizmusfejlesztési hozzájárulás-köteles szolgáltatás az áfatörvény 3. számú 
melléklet II. részének 3. pontja szerinti szolgáltatás ellenérték fejében történő 
nyújtása, vagyis az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített 
nem alkoholtartalmú italforgalom a TESZOR’15 56.10-ből, valamint 2020. január 
1-jétől az áfatörvény 3. számú melléklet II. részének 5. pontja szerinti kereskedelmi 
szálláshely-szolgáltatás ellenérték fejében történő nyújtása (a továbbiakban együtt: 
hozzájárulás-köteles szolgáltatás).

A turizmusfejlesztési hozzájárulás alanya, alapja és mértéke

A hozzájárulás fizetésére kötelezettnek minősül minden olyan személy, vagy szervezet, 
amely saját nevében hozzájárulás-köteles szolgáltatást nyújt.

Az adókötelezettség egyértelműen a hozzájárulás-köteles szolgáltatáshoz kötődik, 
így abban az esetben, ha az adózó az adott bevallási időszakban nem nyújt hozzájárulás-köteles 
szolgáltatást, bevallási, fizetési kötelezettség sem terheli.

A hozzájárulás alapja a hozzájárulás-köteles szolgáltatás általános forgalmi 
adó nélküli ellenértéke. A hozzájárulás mértéke 4 százalék.

A turizmusfejlesztési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése

A hozzájárulást az önadózás szabályai szerint kell megállapítani és bevallani 
az erre a célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon. A 2020. évben az erre 
rendszeresített elektronikus nyomtatvány: 20TFEJLH.

A turizmusfejlesztési hozzájárulást hozzájárulás fizetésére kötelezettnek a rá 
irányadó áfabevallási időszak szerint, az áfabevallás benyújtásra előírt határnapig 
(havi bevallásra kötelezett esetén a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig, negyedéves 
bevallásra kötelezett esetén a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, éves 
bevallásra kötelezett esetén a tárgyévet követő év február 25. napjáig) kell bevallania 
és megfizetnie.

Azon időszakról, amelyről a hozzájárulás fizetésére kötelezett személy áfabevallás 
benyújtására nem köteles (például áfában alanyi mentességben részesül) a hozzájárulás-köteles 
szolgáltatás után az áfatörvény szerinti teljesítési időpontot követő év február 
25. napjáig kell a hozzájárulást bevallani és befizetni.

A 20TFEJLH nyomtatvány kitöltő- ellenőrző programja és a hozzá tartozó kitöltési 
útmutató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjáról letölthető (<a href="https://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok">https://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok</a>).

A pénzforgalmat a turizmusfejlesztési hozzájárulásról a 10032000-01079122 NAV 
Turizmusfejlesztési hozzájárulás bevételi számla számlaszámon kell bonyolítani, 
adónem kód: 310, nemzetközi pénzforgalomban, deviza-átutalási megbízásokon a HU13100320000107912200000000 
NAV Turizmusfejlesztési hozzájárulás bevételi számla számlaszámon, adónem kód: 
310.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

1
<a name="1"></a> Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. 
évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 50. §-a az általános forgalmi adóról 
szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 3. számú mellékletének 
5 százalékos adómérték alá tartozó szolgáltatásokat tartalmazó II. részét 2020. 
január 1-jei hatályba lépéssel egy új 5. ponttal egészíti ki. (Ezzel egy időben 
a Mód. tv. 51. §-a hatályon kívül helyezi az áfatörvény 3/A. számú melléklet II. 
részének 1. pontját, amely alapján a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás 18 
százalékos, kedvezményes adómérték alá tartozott 2009. július 9-től.) 
 
2
<a name="2"></a> az áfatörvény 2020. január 1-jétől hatályos 334. §-a 
 
3
<a name="3"></a> áfatörvény59. §, valamint 84. § (2) bekezdés b) pont 
 
4
<a name="4"></a> A turizmusfejlesztési hozzájárulást az egyes adótörvények és más kapcsolódó 
törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 
módosításáról szóló 2016. évi LXVI. 261. §-a állapította meg. 
 

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>szálláshely</item>
<item>5-százalék,</item>
<item>urizmusfejlesztési</item>
<item>hozzájárulás</item>
<item>adómérték</item>
<item>adókulcs</item>
<item>adócsökkentés</item>
</searchkeywords>
</article>
<downloadablebinary contentid="17126129">
<title>A Közösségen belüli termékértékesítés adómentességének feltételei</title>
<url>/data/cms507437/A_Kozossegen_beluli_termekertekesites_adomentessegenek_feltetelei_vegleges_egyeztetett.pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1576831920000">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>20</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>52</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1734821940000">
<year>2024</year>
<month>12</month>
<day>21</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1576832516970">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>20</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>1</minute>
<sec>56</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords></keywords>
<seckeywords> 
</seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="17126129">
<title>A Közösségen belüli termékértékesítés adómentességének feltételei</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<url>/data/cms507437/A_Kozossegen_beluli_termekertekesites_adomentessegenek_feltetelei_vegleges_egyeztetett.pdf</url>
<filename>A_Kozossegen_beluli_termekertekesites_adomentessegenek_feltetelei_vegleges_egyeztetett.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>164</size>
<sizeinbyte>168418</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1576832517194</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>20</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
</downloadablebinary>
<downloadablebinary contentid="17126128">
<title>Termék más tagállamba történő kiszállításának igazolása Közösségen belüli termékértékesítés esetén 2020-tól</title>
<url>/data/cms507436/Termek_mas_tagallamba_torten__kiszallitasa_igazolasa_Kozossegen_beluli_termekertekesites_eseten_2020_vegl_egyeztetett.pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1576831680000">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>20</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>48</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1734821940000">
<year>2024</year>
<month>12</month>
<day>21</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1576832516968">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>20</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>1</minute>
<sec>56</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords></keywords>
<seckeywords> 
</seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="17126128">
<title>Termék más tagállamba történő kiszállításának igazolása Közösségen belüli termékértékesítés esetén 2020-tól</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<url>/data/cms507436/Termek_mas_tagallamba_torten__kiszallitasa_igazolasa_Kozossegen_beluli_termekertekesites_eseten_2020_vegl_egyeztetett.pdf</url>
<filename>Termek_mas_tagallamba_torten__kiszallitasa_igazolasa_Kozossegen_beluli_termekertekesites_eseten_2020_vegl_egyeztetett.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>170</size>
<sizeinbyte>174934</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1576832517143</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>20</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
</downloadablebinary>
<article contentid="17125259" referenceid="17125259">
<title>Felhívás SAF-T adatstruktúra véleményezésére</title>
<url>nav/ado/afa/Felhivas_SAF_T_adatst20191202.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1575301680000">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>2</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>48</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1593640740000">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>1</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1575356920722">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>3</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>8</minute>
<sec>40</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>

Az adózási célú egységes auditállomány (Standard Audit File - Tax, rövidítve 
SAF-T) az adózással összefüggő, digitalizált könyvelési adatok leírására, átadására 
kidolgozott adatformátum, amit a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 
(OECD) alakított ki. 

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a digitalizáció kiterjesztésére, az adózási 
teendőkre fordított idő, valamint az adóellenőrzési folyamat időtartamának csökkentése 
érdekében a SAF–T bevezetését készíti elő.

Az elmúlt években több európai ország bevezette, és sikeresen alkalmazza az OECD-ajánlás 
mentén egységesített adatkimeneteket. A NAV a tagállami tapasztalatokat, a magyar 
szabályozás specialitásait, illetve az adóellenőrzés fejlesztési céljait figyelembe 
véve készítette el az egységes auditállomány első verziójára vonatkozó javaslatát. 
Az adatstruktúra tartalmazza az adott társaság könyvelési, nyilvántartási rendszereiben 
tárolt, az adóellenőrzések szempontjából releváns adatokat.

A sikeres bevezetés, az adatállományok használatának hatékonysága miatt a NAV 
számára fontos az üzleti szféra, a szoftverfejlesztők és adótanácsadók véleménye, 
javaslata. A NAV a GitHub fórumon 2019. december 2-án tette közzé az általa kidolgozott adatstruktúrát és a hozzá kapcsolódó dokumentációt. 
A fórumot a következő linken lehet elérni: https://github.com/nav-gov-hu/SAF-T_HU.

A fórumon történő közzététel célja a SAF-T magyarországi verziójának, adatstruktúrájának 
véglegesítése, a bevezetés kapcsolódó vélemények megismerése, a felmerülő kérdések 
megválaszolása. A NAV a fórumon folyamatosan, de legkésőbb 2020. július 1-ig várja a javaslatokat, véleményeket.

A cél, hogy a Magyarországon bevezetendő auditállomány a gazdálkodók és az állam 
szempontjából is hatékony megoldást nyújtson az adóellenőrzések digitalizálására.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>SAFT</item>
<item>felhívás</item>
<item>véleményezés</item>
<item>GitHub</item>
<item>auditállomány</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/sajtoszoba/hirek/Felhivas_SAF_T_adatst20191202.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="17125147">
<title>Kiegészítés a „Változások az utazásszervezési szolgáltatásokra vonatkozó áfa-szabályokban 2020. január 1-jétől” című tájékoztatóhoz</title>
<url>nav/ado/afa/Kiegeszites_a__Valtoz20191129.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1575021060000">
<year>2019</year>
<month>11</month>
<day>29</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>51</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1733007540000">
<year>2024</year>
<month>11</month>
<day>30</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1575022996250">
<year>2019</year>
<month>11</month>
<day>29</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>23</minute>
<sec>16</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Nem 2020. január 1-jétől, hanem 1 évvel később, 2021. január 1-jétől szűnik meg 
az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: 
áfatörvény) utas fogalma.

Ebből következően 2020-ban is csak azokra a(z egyéb feltételeknek is megfelelő) 
turisztikai szolgáltatásokra kell az áfatörvény XV. fejezete szerinti, utazásszervezésre 
vonatkozó különös adómegállapítási szabályokat alkalmazni, amelyek igénybevevője 
olyan adóalany vagy nem adóalany, aki (amely) az utazásszervezési szolgáltatást 
a saját nevében és javára veszi igénybe [áfatörvény 206. § (1) bekezdés c) pontja]. 
Erről az igénybevevőnek a továbbiakban is nyilatkoznia kell az utazásszervező 
részére [áfatörvény 206. § (2) bekezdése].

2021. január 1-jétől azonban – ahogyan az a címben hivatkozott, a NAV honlapján 
2019. március 13-án megjelent tájékoztatásban is szerepel – már az a személy is 
utasnak fog minősülni, aki (amely) a szolgáltatást adóalanyként/adóalanyi minőségében 
úgy veszi igénybe, hogy azt más javára nyújtja (továbbértékesíti azt), így az 
új szabályozás értelmében 2021-től utasnak minősülhet például az utazási iroda 
is.

Az áfatörvény a fentiekhez kapcsolódóan kiegészül egy átmeneti rendelkezéssel, 
mely szerint azokra az utakra, amelyekre az utazásszervező 2021 előtt kapja meg 
az előleget, illetve amely utak 2021 előtt teljesülnek, az adókötelezettséget 
a 2020. december 31-éig hatályos szabályozás szerint kell megállapítani, vagyis 
figyelemmel kell lenni az utas 2021-ig alkalmazandó fogalmára. Így például, ha 
egy 2020 decemberében megrendelt és 2021 januárjában teljesített turisztikai szolgáltatás 
megrendelője egy másik utazási iroda, mely a szolgáltatásra a megrendeléskor 10 
% előleget fizet, a teljes szolgáltatás ellenértéke mint adóalap után az adókötelezettség 
az általános szabályok alapján állapítandó meg, függetlenül attól, hogy maga az 
ügylet csak 2021-ben teljesül. Ugyanakkor, ha a megrendelő előleget ugyanerre 
a szolgáltatásra 2020-ban nem fizet, az adókötelezettséget a 2021-ben teljesülő 
szolgáltatás teljes ellenértéke után már az árrésadózás szerint kell meghatározni.

Az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszerrel kapcsolatos módosítások 
változatlanul 2020. január 1-jén lépnek hatályba.

A fentiek szerinti módosítások a szabályozásban úgy jelennek meg, hogy az egyes 
adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek 
miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvény

<ul>

<li>

46. §-ának 3. pontja alapján 2021. január 1-jétől hatályát veszti az áfatörvény 
206. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése, (az utas fogalma és az utazásszervező 
azon kötelezettségére vonatkozó előírás, miszerint az ügyfelét nyilatkoztatnia 
kell arról, hogy a szolgáltatást utasként vagy nem utasként kívánja igénybe venni),
</li>

<li>

46. §-ának 4-5. pontjai alapján 2020. január 1-jétől hatályát veszti az áfatörvény 
(1) bekezdés d) pontja (az önálló pozíciószám fogalma) és az áfatörvény XV. fejezetének 
„Önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer a fizetendő adó megállapítására” 
alcíme;
</li>

<li>

42. §-a alapján az áfatörvény „Átmeneti rendelkezések” című alcíme egy új, a 
333. §-sal egészül ki;
</li>

<li>

47. §-a alapján nem lép hatályba az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez 
kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 
2018. évi LXXXII. törvény 65. § 2-4. pontja.
</li>
</ul>

[Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/26.627/2019. – 
NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2475534979/2019.] 

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>utas</item>
<item>utazásszervezés</item>
<item>utazásszervező</item>
<item>utazási-iroda</item>
<item>árrés</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17005832">
<title>Kiegészítés a gazdasági és magáncélra egyaránt használt személygépkocsi bérbevételt terhelő előzetesen felszámított áfa kezelésére vonatkozó tájékoztatóhoz</title>
<url>nav/ado/afa/Kiegeszites_a_gazdasa20190909.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1568034780000">
<year>2019</year>
<month>9</month>
<day>9</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>13</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1726091940000">
<year>2024</year>
<month>9</month>
<day>11</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1568035031834">
<year>2019</year>
<month>9</month>
<day>9</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>17</minute>
<sec>11</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: 
Áfa tv.) 2019. január 1. napjától hatályos 124. § (4) bekezdés b) pontja értelmében 
az Áfa tv. 120. és 121. §-tól függetlenül szintén nem vonható le a személygépkocsi 
bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka.

E rendelkezéssel az Áfa tv. – az adminisztratív terhek csökkentése érdekében 
– a bérbevett személygépkocsik vonatkozásában 50 százalékos mértékű magánhasználatot 
vélelmez, ezáltal – függetlenül attól, hogy a bérbevett személygépkocsi ténylegesen 
milyen mértékben szolgálja az adóalany adóköteles gazdasági tevékenységét – a 
bérbevételt terhelő általános forgalmi adó fele nem helyezhető levonásba. A bérleti 
díj adótartalmának fennmaradó 50 százaléka tételes nyilvántartás nélkül is levonható, 
feltéve, hogy az adóalany a személygépkocsit legalább részben adóköteles gazdasági 
tevékenységéhez használja, és a személygépkocsi tekintetében nem merül fel olyan, 
adólevonásra nem jogosító gazdasági tevékenységhez történő felhasználás, amelynek 
okán a bérbevevő adóalany az előzetesen felszámított adó megosztására lenne kötelezett.

Azon feltételnek, hogy a bérbevett személygépkocsinak részben adóköteles tevékenységet 
kell szolgálnia, ügyletenként, vagyis minden egyes külön teljesítés tekintetében 
teljesülnie kell. Az adóalanynak ugyanis valamennyi igénybe vett szolgáltatás 
vonatkozásában meg kell határoznia, hogy jogosult-e, illetve milyen mértékben 
jogosult az adó levonására. Az igénybe vett szolgáltatás pedig a teljesítésen 
keresztül ragadható meg, hiszen a teljesítéshez kapcsolódik az adófizetési kötelezettség, 
valamint az adó levonásának joga. Ebből adódóan azon körülményt, hogy az érintett 
személygépkocsi adóköteles tevékenységet szolgál-e, nem adómegállapítási időszakonként, 
hanem minden egyes teljesítés – jellemzően elszámolási időszak – kapcsán önállóan 
kell vizsgálni.

Minthogy az Áfa tv. 124. § (4) bekezdés b) pontja alapján, az előzetesen felszámított 
adó levonásának nem képezi feltételét az üzleti és a magáncélú használat egymáshoz 
viszonyított arányának tételes nyilvántartás figyelembe vételével történő meghatározása, 
az adó levonási tilalommal nem érintett részének (felének) levonására az adóalany 
abban az esetben is jogosult lehet, ha a személygépkocsit az adott teljesítési 
időszakban minimális mértékben használja adóköteles tevékenységéhez, és útnyilvántartást 
sem vezet.

Az üzleti célú használat alátámasztására alkalmas lehet bármely olyan irat, dokumentum, 
akár egy email is, amely a szokásos ügymenet során keletkezik, és a tartalma alapján 
az üzleti célú használatot, annak megtörténtét igazolja.

A kiegészített, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak az előzőekben 
kifejtettek figyelembe vételével változatlanul irányadók.

<a href="https://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa080101_hatalyos/Tajekoztato_a_gazdasa20181228.html">https://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa080101_hatalyos/Tajekoztato_a_gazdasa20181228.html</a>

[Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/16473/2019, Ügyfélkapcsolati 
és Tájékoztatási Főosztály ÜTF-2689/2019.]
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M3</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>T2</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>személygépkocsi</item>
<item>bérbeadás</item>
<item>bérbevétel</item>
<item>lízing</item>
<item>adólevonás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="17005477">
<title>Kiegészítés „A termékexporthoz és a termékimporthoz kapcsolódó fuvarozás és egyéb szolgáltatás megítélése az áfa szempontjából” című tájékoztatóhoz</title>
<url>nav/ado/afa/Kiegeszites__A_termek20190829.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1567073340000">
<year>2019</year>
<month>8</month>
<day>29</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>9</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1567073623067">
<year>2019</year>
<month>8</month>
<day>29</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>13</minute>
<sec>43</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

2019. január 1-jétől a termékexporthoz,
illetve egyéb, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a
továbbiakban: Áfa tv.) 102. § (1) bekezdésében felsorolt ügyletekhez
közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások adómentességének az a feltétele, hogy a
szolgáltatást közvetlenül azon személy, szervezet részére nyújtsák, aki (amely)
a termékkel a 102. §-ban leírt tényállást megvalósítja. (A címben hivatkozott
tájékoztató ezzel összefüggésben részletes magyarázatot tartalmaz.)

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs
kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvény (a
továbbiakban: Módtv.) 20. §-a 2019. augusztus 23-ai hatályba lépéssel beiktatott
az Áfa tv. 93. §-ába egy (3) bekezdést.

E módosítás értelmében 2019.
augusztus 23-ától a fentihez hasonlatos szabály került bevezetésre a
termékimporthoz kapcsolódó szolgáltatásokra is.

Az Áfa tv. 93. § (2) bekezdése
alapján mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása akkor, ha annak ellenértéke
az importált termék adóalapjába a 74. §, illetőleg a 75. § (1) bekezdésének b)
pontja és (2) bekezdése szerint beépül.

2019. augusztus
23-ától ezen mentesség alkalmazásának feltétele, hogy a szolgáltatást
közvetlenül az importáló részére nyújtsák.

Egy példával megvilágítva,
amennyiben a fentiek szerinti szolgáltatás termékfuvarozás, és azt alvállalkozó
igénybevételével nyújtják a terméket importáló személy részére, tehát ha
például fuvarozó nyújtja a fuvarozást a szállítmányozónak (speditőrnek), a
szállítmányozó (speditőr) pedig a terméket importálónak, akkor az adómentesség 
kizárólag
a szállítmányozó (speditőr) által a terméket importáló részére nyújtott fuvarozásra
vonatkozik, a fuvarozó által a szállítmányozó (speditőr) részére nyújtott
szolgáltatásra azonban már nem.

A Módtv. a módosítások hatályba
lépéséhez kapcsolódóan nem tartalmaz átmeneti szabályokat, ennek megfelelően az
új előírásokat fő szabály szerint azon esetekben kell alkalmazni, amikor a
vonatkozó ügylet teljesítési időpontja 2019. augusztus 22-ét követő napra esik.
A Módtv. az Áfa tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó ügyletekre vonatkozóan sem
tartalmaz taxatív átmeneti szabályokat, következésképpen a módosított szabályok
hatályba lépésére szintén a fő szabály az irányadó. Ez azt jelenti, hogy az Áfa
tv. 58. §-a hatálya alá tartozó ügyletek esetében az Áfa tv. 93. § (3)
bekezdését azokra az ügyletekre kell először alkalmazni, amelyek esetében a teljesítési
időpont 2019. augusztus 22-ét követi.

Azon 2019. augusztus 23-át
megelőzően teljesített szolgáltatásnyújtásokra, melyek ellenértéke a termékimport
adóalapjába az Áfa tv. 93. § (2) bekezdése szerint beépül, a címben hivatkozott,
2019.03.22-én a NAV honlapján közzétett tájékoztatóban foglaltak az irányadók.

[Pénzügyminisztérium
Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztálya PM/20258/2019; Nemzeti Adó- és
Vámhivatal Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2440656765]

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M3</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>T2</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>import</item>
<item>fuvar</item>
<item>szolgáltatás</item>
<item>kapcsolódó</item>
<item>közvetlenül</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="16945447">
<title>Tájékoztató a Török Köztársaságban letelepedett adóalanyok részére Magyarországon és a Magyarországon letelepedett adóalanyok részére a Török Köztársaságban biztosított adó-visszatérítésről</title>
<url>nav/ado/afa/Tajekoztato_a_Torok_K20190625.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1561472580000">
<year>2019</year>
<month>6</month>
<day>25</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>23</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1719352740000">
<year>2024</year>
<month>6</month>
<day>25</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1561472979639">
<year>2019</year>
<month>6</month>
<day>25</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>29</minute>
<sec>39</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az a belföldön nem letelepedett adóalany, akinek (amelynek) gazdasági célú letelepedése, 
illetve ennek hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye – egyebek mellett 
– az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: 
Áfa tv.) 8/A. számú mellékletében felsorolt (ún. elismert) államok valamelyikében 
van és belföldön – egyes, az Áfa tv. 244. § (1) bekezdés b)pontjában felsorolt 
szolgáltatások kivételével – nem teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, 
az Áfa tv. XVIII. fejezetének rendelkezései szerint, az ott meghatározott feltételek 
mellett jogosult az áfa visszatérítésére.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási 
különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 95. § a)pontja 
és 17. mellékletének 2. pontja alapján az Áfa tv. 8/A. számú melléklete egy új, 
5. ponttal egészült ki 2019. május 22-től. [A hatálybalépés időpontját a Mód. 
tv. 255. § (13) bekezdésére figyelemmel az 1/2019. (V.21.) PM határozat határozta 
meg.] Így már a Török Köztársaság is az elismert harmadik államok körébe tartozik 
az Áfa tv. 244. § (2) bekezdés b)pontjának alkalmazásában. Ennek értelmében a 
Török Köztársaságban letelepedett, illetve ott lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási 
hellyel rendelkező hozzáadottértékadó-alanyok részére is megnyílt a lehetőség 
a különös szabályok szerinti áfa-visszatérítésre belföldön, azonban kizárólag 
az Áfa tv. 8/A. számú melléklet 5. pontjában megjelölt ügyletkör vonatkozásában.

Az Áfa tv. XVIII. fejezete szerinti adó-visszatérítés a Török Köztársaságban 
letelepedett adóalanyok vonatkozásában nem korlátlan, ugyanis őket – az Áfa tv. 
8/A. számú melléklet 5. pontjában meghatározottak figyelembe vételével –  kizárólag 
a termékfuvarozási vagy személyszállítási szolgáltatás nyújtása érdekében beszerzett 
üzemanyag, igénybevett úthasználati szolgáltatás, a gépjármű működtetéséhez, üzemben 
tartásához beszerzett termék vagy igénybevett szolgáltatás, valamint a kiállításon, 
vásáron kiállítóként való megjelenés érdekében beszerzett termék, igénybevett 
szolgáltatás tekintetében illeti meg, feltéve, hogy az említett beszerzések (ügyletek) 
teljesítési időpontja 2019. május 22. napjára vagy azt követő időpontra esik.

Az adó-visszatérítésre vonatkozó részletszabályokat az Áfa tv. XVIII. fejezete 
mellett az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény XXIII. fejezete és a belföldön 
nem letelepedett adóalanyokat a Magyar Köztársaságban megillető általánosforgalmiadó-visszatéríttetési 
jognak, valamint a belföldön letelepedett adóalanyokat az Európai Közösség más 
tagállamában megillető hozzáadottértékadó-visszatéríttetési jognak érvényesítésével 
kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 32/2009. (XII. 21.) PM rendelet tartalmazza.

A Török Köztársaságban letelepedett adóalanyok – a más, elismert harmadik államban 
letelepedett adóalanyokhoz hasonlóan – belföldi adó-visszatéríttetési kérelmeiket 
az IAFAK jelű nyomtatványon nyújthatják be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz.

A fentiekkel párhuzamosan a Török Köztársaság is vállalta, hogy biztosítja a 
Magyarországon letelepedett, illetve itt lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási 
hellyel rendelkező áfaalanyok részére a rájuk Törökországban áthárított hozzáadottérték-adó 
visszatérítését, az előzőekben részletezettel azonos ügyleti kör vonatkozásában.

[Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/3807-23/2019. 
- NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 4974902143/2019..]

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M3</kword>
<kword>T2</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>adó-visszatérítés</item>
<item>Törökország</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="16766820">
<title>Adómentesség alkalmazása személygépkocsi értékesítése esetén</title>
<url>nav/ado/afa/Adomentesseg_alkalmaz20190517_1558080087248.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1558079880000">
<year>2019</year>
<month>5</month>
<day>17</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>58</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1716069540000">
<year>2024</year>
<month>5</month>
<day>18</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1558081472788">
<year>2019</year>
<month>5</month>
<day>17</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>24</minute>
<sec>32</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: 
Áfa tv.) 87. § b)-c) pontjai alapján mentes az adó alól a termék értékesítése 
abban az esetben, ha

<ul>

<li>az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó 
a 124. és 125. § szerint nem vonható le; vagy</li>

<li>az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott 
volna, az a 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint nem lenne levonható.</li>
</ul>

Ez alapján tehát mentes az általános forgalmi adó alól a személygépkocsi értékesítése, 
ha

<ul>

<li>a személygépkocsi beszerzését terhelő adó ún. tételes levonási tilalom alá esett, 
és nem állt fenn valamely levonási tilalom alól mentesítő körülmény, vagy</li>

<li>a személygépkocsi beszerzését nem terhelte előzetesen felszámított adó, de amennyiben 
terhelte volna, az levonási tilalom alá esett volna, függetlenül attól, hogy esetlegesen 
valamely levonási tilalom alól mentesítő körülmény is fennállt-e.</li>
</ul>

Ahogyan azt a 2008/70. Adózási kérdés is ismerteti, a saját használatra (azaz 
nem továbbértékesítési céllal) vásárolt személygépkocsi további értékesítése esetén 
az Áfa tv. 87. § b) pontja szerint adómentesség alkalmazandó, ugyanis ilyen esetben 
a beszerzést terhelő áfa az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontjában és a 125. 
§ (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezések együttes olvasatából következően 
nem vonható le. Amennyiben azonban az adóalany a személygépkocsit bérbeadási céllal 
szerezte be, az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontjától függetlenül az Áfa tv. 
125. § (2) bekezdés b) pontja alapján jogosult az előzetesen felszámított adó 
levonására, így ilyen esetben a személygépkocsi továbbértékesítése esetén az adóalanyt 
az Áfa tv. 87. § b) pontja szerinti adómentesség nem illeti meg. Az Áfa tv. 87. 
§ b) pontja szerinti adómentesség abban az esetben alkalmazható, ha a beszerzést 
előzetesen felszámított adó terhelte.

Az Áfa tv. 87. §-ának 2013. április 21-étől hatályos c) pontja alapján – a 87. 
§ b) pontjában foglaltaktól eltérően – abban az esetben is adómentes lehet a személygépkocsi 
továbbértékesítése, ha a beszerzés során az adóalanyra nem hárítottak át adót, 
például mert a beszerzés nem adóalanytól történt, az értékesítő a viszonteladókra 
vonatkozó különös szabályokat alkalmazta, vagy az Áfa tv. 87. §-a alapján adómentesen 
értékesített. Ilyen esetben e rendelkezés akkor alkalmazható, ha a beszerzésre 
az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja vonatkozott volna, ha azt előzetesen 
felszámított adó terhelte volna, azaz az adómentesség attól függetlenül alkalmazható, 
hogy a személygépkocsi beszerzésére milyen célból került sor. A 87. § c) pontjának 
alkalmazása során tehát az Áfa tv. 125. §-ában foglaltakra nem kell figyelemmel 
lenni, azaz irreleváns, hogy az ott felsorolt feltételek valamelyike feloldotta 
volna-e a beszerzésre vonatkozó levonási tilalmat. Így amennyiben a személygépkocsit 
továbbértékesítési vagy bérbeadási célból szerzik be, ha a beszerzés során nem 
volt áthárított adó, a személygépkocsi továbbértékesítése az Áfa tv. 87. § c) 
pontja alapján adómentes.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az Áfa tv. XVI. fejezetében foglalt szabályok (különbözeti 
adózás) szerint eljáró viszonteladó – az előzőektől eltérően – a továbbértékesítési 
céllal beszerzett személygépkocsik értékesítése során az Áfa törvény 87. § c) 
pontját nem alkalmazhatja. Az Áfa tv. 87. § c) pontja ugyanis az Áfa törvény 124. 
§ (1) bekezdés d) pontja szerinti levonási tilalomra utal, az Áfa tv. XVI. fejezetében 
foglalt szabályokat alkalmazó adóalanynak azonban az Áfa tv. 222. § (1) bekezdés 
a) pontja alapján nincs levonási joga a termékbeszerzésével kapcsolatban. Amennyiben 
azonban a viszonteladó az Áfa tv. 224. § (1) bekezdése szerinti lehetőséggel élve 
lemond a különbözeti adózás alkalmazásáról, a személygépkocsik értékesítése során 
az előző bekezdésben foglaltakat – az ott megjelölt feltételek mellett – alkalmazhatja.

A 2008/70. Adózási kérdés utolsó bekezdésében foglaltak 2013. április 21-étől 
nem alkalmazandók.

[Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/11008/2019. – 
NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5463372270/2019.] 

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M3</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>T2</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>adómentes</item>
<item>személygépkocsi</item>
<item>viszonteladó</item>
</searchkeywords>
</article>
<downloadablebinary contentid="16766805">
<title>2019. július 1. fontos dátum az Áfa törvény alkalmazásában – az állapotrögzítő rendelkezés frissülése, átállás a 2018. január elsején érvényes besorolási rendre</title>
<url>/data/cms494727/Internetre_TESZOR_szamok_PM_egyeztetes_utan_.pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1557997200000">
<year>2019</year>
<month>5</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>0</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1716069540000">
<year>2024</year>
<month>5</month>
<day>18</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1557998617348">
<year>2019</year>
<month>5</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>23</minute>
<sec>37</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords>M2 M3 E1 E2 E3 T1 T2 T3 T4</keywords>
<seckeywords> 
</seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="16766805">
<title>2019. július 1. fontos dátum az Áfa törvény alkalmazásában – az állapotrögzítő rendelkezés frissülése, átállás a 2018. január elsején érvényes besorolási rendre</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<url>/data/cms494727/Internetre_TESZOR_szamok_PM_egyeztetes_utan_.pdf</url>
<filename>Internetre_TESZOR_szamok_PM_egyeztetes_utan_.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>391</size>
<sizeinbyte>400958</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1557998620213</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2019</year>
<month>05</month>
<day>16</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
<searchkeywords>
<item>SZJ</item>
<item>TESZOR</item>
<item>vtsz</item>
<item>besorolás</item>
<item>állapotrögzítő</item>
</searchkeywords>
</downloadablebinary>
<article contentid="16619804">
<title>Tájékoztató a gazdasági és magáncélra egyaránt használt személygépkocsi bérbevételt terhelő előzetesen felszámított áfa kezelésére vonatkozó, 2019. január 1-jétől hatályba lépő szabályokkal kapcsolatban</title>
<url>nav/ado/afa/Tajekoztato_a_gazdasa20181228.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1555325640000">
<year>2019</year>
<month>4</month>
<day>15</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>54</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1703977140000">
<year>2023</year>
<month>12</month>
<day>30</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1555325816154">
<year>2019</year>
<month>4</month>
<day>15</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>56</minute>
<sec>56</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az egyes adótörvények uniós
kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú
módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény 2019. január 1-jei hatályba
lépéssel módosította az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben
(továbbiakban: Áfa tv.) a személygépkocsi (vtsz. 8703) bérbevételét terhelő
előzetesen felszámított adó levonására vonatkozó rendelkezéseket [Áfa törvény
124. § (4) bekezdés, 125/A. §, 325. §].

A módosított rendelkezések értelmében a
gazdasági tevékenység érdekében (a továbbiakban: üzleti célú használat) és azon
kívül (a továbbiakban: magáncélú használat) egyaránt használt személygépkocsi
bérbevételét (ide értve a nyílt végű lízinget is) terhelő előzetesen
felszámított adó 50 százaléka nem helyezhető levonásba a magáncélú használat
miatt. Személygépkocsi alatt az Áfa tv. alkalmazásában 2019. július 1-jéig a
Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július 31. napján hatályos, 2019. július 1-jétől
pedig a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról
szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2017.
október 12-i (EU) 2017/1925 bizottsági végrehajtási rendelet 2018. január 1-jei
állapota szerint hatályos besorolás alapján a 8703 vámtarifaszám alá sorolt
gépjárművet kell érteni. Az Áfa tv. 259. § 4. pontja értelmében pedig
bérbevételnek minősül a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden
olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték
egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy
téríteni köteles a kötelezettnek.

Az 50 százalékos levonási
tilalmat az Áfa tv. 325. §-a (átmeneti rendelkezés) értelmében arra az előzetesen
felszámított adóra kell először alkalmazni, amely a bérletért fizetendő
ellenértéknek a 2018. december 31-ét követően kezdődő elszámolási időszakára
vonatkozik, és amelynek kapcsán a levonási jog 2018. december 31-ét követően
keletkezik. Így például, ha személygépkocsi bérbeadásról a felek 3 havonta
számolnak el, az elszámolási időszak a naptári negyedév, és a számla
kibocsátása, valamint a fizetés esedékessége a tárgynegyedévet megelőző hónap
utolsó napja, akkor ez esetben – az Áfa tv. 58. §-ának rendelkezéseire
figyelemmel – az 50 százalékos levonási tilalmat, a 2019. második negyedévről
2019. március 31-ig kibocsátott számla alapján megfizetett bérleti díj
vonatkozásában kell először alkalmazni. A példa szerinti esetben az átmeneti
rendelkezés alapján az 50 százalékos levonási korlát azonban nem alkalmazandó 
a
2019. első negyedévére vonatkozóan 2018. december 31-ig kibocsátott számla
alapján 2018. december 31-éig esedékes bérleti díjra. (Bár az elszámolás
időszaka az utóbbi példa esetében is 2018. december 31-ét követően kezdődik,
azonban a fizetendő adó megállapításának időpontja és ezáltal a levonási jog
keletkezési időpontja nem 2018. december 31-ét követő időszakra esik.)

Az Áfa tv. 124. § (4) bekezdés b)
pontjában foglalt 50 százalékos levonási tilalom alkalmazása során az adóalany 
–
figyelemmel az Áfa tv. 120. §-ának szabályára – elsősorban azt köteles
vizsgálni, hogy a személygépkocsi bérbevétele bármilyen mértékben szolgálja-e
az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységét. Amennyiben igen, akkor a
továbbiakban az üzleti- és magáncélú használat egymáshoz viszonyított arányát
már nem szükséges meghatározni, hanem – az adólevonásra jogosító gazdasági
tevékenységhez történő hasznosítás tényének megfelelő igazolása mellett – az
adóalany (függetlenül az üzleti- és a magáncélú használat tényleges arányától)
az Áfa tv. 124. § (4) bekezdés b) pontja szerinti 50 százalékos levonási
tilalmat alkalmazza. A rendelkezés célja az adminisztrációs egyszerűsítés,
mivel ez esetben az adóalany mentesül az alól, hogy tételesen nyilvántartsa az
üzleti és a magáncélú használatot.

Az Áfa tv. 125/A. §-a ugyanakkor
lehetőséget biztosít arra, hogy az adóalany az üzleti és magáncélra egyaránt
használt személygépkocsik bérbevétele esetében eltérjen az 50 százalékos
levonási tilalomtól. Ezen döntését az adóalanynak nyilvántartásában rögzítenie
szükséges. Ez esetben – a 2019. január 1-je előtt hatályban lévő szabályokkal
összhangban – az adóalanynak tételesen alátámasztva igazolnia kell az üzleti és
magáncélú használat arányát, és a levonási jogát – az Áfa tv. 120. §-ában
foglaltaknak megfelelően – az adóköteles gazdasági tevékenységéhez használt
arányban gyakorolhatja.

Ha az adóalany
több személygépkocsit is bérel, lehetősége van arra, hogy a magánhasználat
meghatározására vonatkozó módszert (50%-os átalány vagy tételes nyilvántartás)
személygépkocsinként alkalmazza. Amennyiben az adóalany egy bérleti szerződés
keretében több személygépkocsit bérel, az alkalmazott módszer
személygépkocsinként való meghatározásának feltétele, hogy a bérleti szerződés
személygépkocsira lebontva tartalmazza a bérleti díjakat. A szabályozás alapján
annak sincs akadálya, hogy az adóalany egy adott személygépkocsi tekintetében 
eltérő
módszert alkalmazzon a magánhasználat arányának megállapítására vonatkozóan.

Abban az
esetben, ha az adóalany gazdasági tevékenysége keretében egyaránt végez
adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységet, az üzleti és
magáncélra egyaránt használt személygépkocsi bérbevételét terhelő előzetesen
felszámított adó levonható arányát a következőképpen kell megállapítani. Először
meg kell határozni az üzleti és a magáncélú használat arányát, mely történhet
az 50 százalékos levonási tilalom alkalmazásával, vagy – amennyiben az adóalany
ezt választotta – a tételesen alátámasztott üzleti és magáncélú használat arányának
kimutatásával. Az így kapott, a magáncélú használat miatt levonási tilalom alá
nem eső előzetesen felszámított áfa összegét kell az adólevonásra nem jogosító
gazdasági tevékenység miatti arányosításba bevonni.

Kérdésként merül
fel, hogyan alakul a személygépkocsi bérletet terhelő előzetesen felszámított
adó levonása, ha az adóalany ellenérték fejében teszi lehetővé az általa bérelt
személygépkocsi munkavállalói által történő saját célú használatát? Az Áfa tv. 
125.
§ (1) bekezdés f) pontja értelmében a 124. §-tól eltérően az előzetesen
felszámított adó levonható, ha a 124. § (4) bekezdésében felsorolt esetben a
szolgáltatás igénybevétele fejében járó ellenérték legalább 50 százalékára
igazoltan teljesül, hogy az a 15. § szerinti szolgáltatásnyújtás adóalapjába
épül be. Ebből kifolyólag, ha az adóalany az 50 százalékos diktált hányadot
alkalmazza (tételesen nem támasztja alá az üzleti és a magáncélú használatot),
úgy az általa bérbevett személygépkocsi előzetesen felszámított áfáját teljes
mértékben levonásba helyezheti (feltételezve, hogy az üzleti tevékenysége
kizárólag adólevonásra jogosító tevékenység), ha az általa a személygépkocsi
bérbeadója részére megtérített vagy megtérítendő ellenérték legalább 50
százalékát a munkavállalókkal megtérítteti (továbbszámlázza).

Amennyiben az adóalany élt a 125/A. §
szerinti döntési lehetőségével (ezt nyilvántartásában rögzítette), akkor az Áfa
tv. 125. § (1) bekezdés f) pontjának alkalmazása nem merül fel, vagyis nem szükséges,
hogy az adóalany a bérbevételt terhelő előzetesen felszámított adó teljes
levonásához az általa a bérbeadó részére megtérített vagy megtérítendő
ellenérték legalább 50 százalékát megtéríttesse a munkavállalóival. A
munkavállalókkal megtérítendő ellenérték kapcsán azonban figyelemmel kell lenni
arra, hogy a munkáltató és a munkavállaló az Áfa tv. 259. §-a 13. pont d)
alpontja értelmében nem független feleknek minősülnek, és a munkavállaló nem
rendelkezik levonási joggal, így az Áfa tv. 67. § (1) bekezdés b) pontja értelmében
adóalapnak a szokásos piaci árat kell tekinteni, amennyiben az ellenérték
aránytalanul alacsony a szokásos piaci árhoz képest.

[Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók
Főosztály PM/21484-1/2018. – NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási
Főosztály2396930096/2018.]

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
</article>
<article contentid="16707018">
<title>A termékexporthoz és a termékimporthoz kapcsolódó fuvarozás és egyéb szolgáltatás megítélése az áfa szempontjából</title>
<url>nav/ado/afa/termekexpor_termekimport.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1553249700000">
<year>2019</year>
<month>3</month>
<day>22</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>15</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1711148340000">
<year>2024</year>
<month>3</month>
<day>22</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1553249960085">
<year>2019</year>
<month>3</month>
<day>22</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>19</minute>
<sec>20</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az egyes adótörvények és más
kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló
2018. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 62. §-a 2019. január 1-jei
hatállyal módosította az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII.
törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 102. §-át.

Az Áfa tv. 102.
§-a rendelkezik arról, hogy a levonási jog nélkül adómentes szolgáltatásnyújtások
(például biztosítás, exporthitel) kivételével, levonási jog mellett adómentesek azok a szolgáltatásnyújtások,
melyek közvetlenül olyan termékhez kapcsolódnak,

<ul>

<li>amely a következő
vámeljárások bármelyikének hatálya alatt áll, illetve vámjogi helyzetben van:</li>

<ul>

<li>vám elé állítás során átmeneti megőrzés,</li>

<li>vámszabad területre vagy vámszabad raktárba
történő betárolás,</li>

<li>vámraktározási, vámfelügyelet melletti
feldolgozás vagy aktív feldolgozás felfüggesztő eljárás,</li>

<li>teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali
eljárás, </li>

<li>külső vagy belső közösségi árutovábbítási
eljárás; </li>
</ul>
</ul>

- amely kiviteli eljárás hatálya alá vonva elhagyja a Közösség területét,
és a Közösség területéről való kiléptetés tényét a kiléptető hatóság igazolja;

- amelyen az Áfa tv. 101. § (1)
bekezdése szerint adómentesen végeznek
munkát (ez lényegében olyan munkát takar, amikor a munka elvégzése céljából
beszerzett vagy importált terméken elvégzett munkát követően a terméket a
Közösség területén kívülre viszik ki, mely a 101. §-ban részletesen
meghatározott feltételek mellett lehet adómentes).

Az Áfa tv. 102.
§ (2) bekezdése értelmében ilyen, a termékhez közvetlenül kapcsolódó
szolgáltatásnak kell tekinteni különösen a
termék fuvarozását és a termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó
szolgáltatásokat. A közérthetőség érdekében ezért a továbbiakban a
fuvarozási szolgáltatáson és a termékexporton keresztül mutatja be a
tájékoztató, hogy miben történt változás
2018. december 31-ét követően. Értelemszerűen ugyanakkor a változás nemcsak
a termékexporthoz kapcsolódó fuvarozási szolgáltatásra vonatkozik, hanem az Áfa
tv. 102. §-ában felsorolt valamennyi tényállásra.

A Módtv. 62. §-a
az Áfa tv. 102. §-ába beiktatott egy (3) bekezdést, melynek értelmében az adómentesség
alkalmazásának feltétele, hogy a szolgáltatást közvetlenül azon személy,
szervezet részére nyújtsák, aki (amely) a termékkel az ezen §-ban leírt
tényállást megvalósítja. Ez a szabály azt mondja ki, hogy amennyiben a termékfuvarozást alvállalkozó igénybevételével nyújtották
a terméket exportáló részére, tehát ha például fuvarozó nyújtja a
fuvarozást a szállítmányozónak (speditőrnek), a szállítmányozó (speditőr) pedig
a terméket exportálónak, akkor az adómentesség kizárólag a szállítmányozó (speditőr)
által a terméket exportáló részére nyújtott fuvarozásra vonatkozik, a fuvarozó
által a szállítmányozó (speditőr) részére nyújtott szolgáltatásra azonban már
nem.

A Módtv. ezen
módosítás hatályba lépéséhez kapcsolódóan nem tartalmaz kifejezett átmeneti szabályokat,
ennek megfelelően az új előírásokat fő szabály szerint azon esetekben kell
alkalmazni, amikor a vonatkozó ügylet teljesítési időpontja 2018. december
31-ét követő napra esik. A Módtv. az Áfa tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó ügyletekre
vonatkozóan sem tartalmaz taxatív átmeneti szabályokat, következésképpen a
módosított szabályok hatályba lépésére szintén a fő szabály az irányadó. Ez azt
jelenti, hogy az Áfa tv. 58. §-a hatálya alá tartozó ügyletek esetében az Áfa
tv. 102. §-ának módosított rendelkezéseit azokra az ügyletekre kell először
alkalmazni, amelyek esetében a teljesítési időpont 2018. december 31-ét követi.

A 2019. január 1-je előtt teljesített
ügyletek esetében nem történt változás. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az
alvállalkozó igazolni tudja, hogy a szolgáltatása az Áfa tv. 102. §-ában
meghatározott termékekhez közvetlenül kapcsolódott, akkor arra adómentesség vonatkozik.

A gyakorlatban az alvállalkozó az
adómentesség igazolásához szükséges bizonyítékokat többnyire a megrendelőjétől
kaphatja meg. Amennyiben nem állnak
az alvállalkozó rendelkezésére a szolgáltatása adómentességét igazoló
bizonyítékok (például azért, mert azt a megrendelő nem bocsátotta a
rendelkezésére), úgy az adómentesség nem alkalmazható. Ebben az esetben az
alvállalkozó megrendelőjének az alvállalkozó által teljesített szolgáltatást
terhelő áfa tekintetében felmerülő levonási joga – a levonási jog egyéb
feltételeinek fennállása mellett – nem kérdőjelezhető meg, feltéve, hogy a
megrendelő az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. §-ában
foglaltaknak megfelelően, rendeltetésszerűen gyakorolta a jogait.

A
termékimporthoz kapcsolódó szolgáltatásokra, így például a fuvarozásra, nem az
Áfa tv. 102. §-a, hanem az Áfa tv. 74-75. §-a és 93. § (2) bekezdése vonatkozik,
kivéve azt az esetet, ha a terméket nem helyezték vámjogi szabadforgalomba.  E 
rendelkezéséket nem érintette a módosítás,
vagyis az áfa szempontjából a szabadforgalomba
helyezett termék importjához kapcsolódó szolgáltatások megítélésében nincs
változás.

Az Áfa tv. 93. §
(2) bekezdése alapján mentes az adó alól
a szolgáltatás nyújtása akkor, ha annak ellenértéke az importált termék
adóalapjába a 74. §, illetőleg a 75. § (1) bekezdésének b) pontja és (2)
bekezdése szerint beépül. Az Áfa tv. 74. §-a értelmében a termékimport esetében
az adó alapja az importált terméknek a teljesítéskor hatályos vámjogi
rendelkezések szerint megállapított vámértéke. A termékimport adóalapját – amennyiben azokat egyébként a vámérték
nem tartalmazza - növelik azok a
járulékos költségek, amelyek az importáló közösségi tagállamon belül az
első rendeltetési helyig merülnek fel. Így különösen a bizományi vagy egyéb közvetítői költségek, a csomagolási, fuvarozási
és biztosítási költségek (Áfa tv. 75. § (1) bekezdés b) pontja).  Amennyiben az első rendeltetési helyen 
kívül
a teljesítéskor ismert olyan további rendeltetési hely is, amely a Közösség
területén van, akkor az adó alapját növelik azok a járulékos költségek is,
amelyek az utóbb említett rendeltetési helyig merülnek fel (Áfa tv. 75. § (2)
bekezdése). A fentiekből következően a
szabadforgalomba helyezett termék importjához kapcsolódó fuvarozás akkor
mentesülhet az adó alól, ha az igazoltan beépül a fentiekben meghatározott
módon a termékimport adóalapjába.

[Pénzügyminisztérium
Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztálya PM/5679/2019; Nemzeti Adó- és
Vámhivatal Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Ütf-1049/2019]
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M3</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>T2</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>export</item>
<item>import</item>
<item>fuvar</item>
<item>adómentes</item>
<item>közvetlenül</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="16680169">
<title>Változások az utazásszervezési szolgáltatásokra vonatkozó áfa-szabályokban 2020. január 1-jétől</title>
<url>nav/ado/afa/Valtozasok_az_utazass20190313.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1552488060000">
<year>2019</year>
<month>3</month>
<day>13</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>41</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1710543540000">
<year>2024</year>
<month>3</month>
<day>15</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1552489017333">
<year>2019</year>
<month>3</month>
<day>13</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>56</minute>
<sec>57</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az utazásszervezési szolgáltatás nyújtására az általános forgalmi adóról szóló 
2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezéseit annak XV. fejezetében 
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az Áfa tv. 206. § (1) bekezdés a) pontja 
értelmében utazásszervezési szolgáltatásnak minősül az adóalany által - saját 
nevében - utasnak nyújtott olyan, jellegadó tartalma alapján egészben vagy meghatározó 
részben turisztikai szolgáltatás, amelynek teljesítéséhez saját nevében, de az 
utas javára megrendelten, más adóalany vagy adóalanyok által teljesített szolgáltatásnyújtás, 
termékértékesítés (így különösen: személyszállítás, szálláshely-szolgáltatás, 
ellátás és idegenvezetés) szükséges.

Az Áfa tv. hatályos 206. § (1) bekezdés c) pontja meghatározza az utas fogalmát. 
Ennek értelmében utas csak olyan adóalany vagy nem adóalany lehet, aki (amely) 
az utazásszervezési szolgáltatást a saját nevében és javára veszi igénybe. A szolgáltatást 
igénybevevőnek jelenleg nyilatkozni kell az utazásszervező részére arról, hogy 
az utazásszervezési szolgáltatást utasként veszi igénybe.

2020. január 1-jétől – a jelenlegi szabályozással ellentétben, külön utasfogalom 
hiányában – már az a személy is utasnak fog minősülni, aki (amely) a szolgáltatást 
adóalanyként/adóalanyi minőségében úgy veszi igénybe, hogy az más javára történik 
(továbbnyújtja azt), így az új szabályozás értelmében utasnak minősülhet például 
az utazásszervező, utazási iroda is.

Az utazásszervezésre vonatkozó különös szabályok értelmében továbbá utazásszervezési 
szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja az utazásszervező árrése, melynek 
megállapítására jelenleg kétféle módszer, (i) az egyedi nyilvántartáson alapuló 
módszer, vagy az (ii) előzetes bejelentéshez kötött választás alapján az önálló 
pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazható (Áfa tv. 210. 
§, 212/A-212/C. §).

2020. január 1-jétől az utazásszervezők a fizetendő adót kizárólag az egyedi 
nyilvántartáson alapuló módszerrel (praktikusan utanként) határozhatják meg. Ehhez 
kapcsolódóan fontos tudnivaló, hogy amennyiben az utazásszervező 2019. év vonatkozásában 
élt az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazására 
irányuló választási jogával, az Áfa tv. 2019. január 1-jétől hatályos 326. §-ában 
foglalt átmeneti rendelkezés alapján köteles az önálló pozíciószámot legkésőbb 
a 2019. december 31-ét magában foglaló adó-megállapítási időszakban lezárni.

A fenti tartalmú módosítások a szabályozásban úgy jelennek meg, hogy – az egyes 
adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási 
tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény 65. §-ának 2-4. pontjai és 
251. §-ának (8) bekezdése alapján – 2020. január 1-jétől hatályát veszti

<ul>

<li>az Áfa tv. 206. § (1) bekezdés c)-d) pontjai, azaz az utas és az önálló pozíciószám 
fogalma, </li>

<li>az Áfa tv. 206. § (2) bekezdése, azaz az utazásszervező azon kötelezettségére 
vonatkozó előírás, miszerint az ügyfelét nyilatkoztatnia kell arról, hogy a szolgáltatást 
utasként vagy nem utasként kívánja igénybe venni, valamint </li>

<li>az Áfa tv. XV. fejezetének „Önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló 
módszer a fizetendő adó megállapítására” alcíme (Áfa tv. 212/A-212/C. §).</li>
</ul>

[Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/6892-1/2019. – 
NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2396923160/2019.] 


</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>T2</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>utazásszervezés</item>
<item>önálló</item>
<item>pozíciószám</item>
<item>utas</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="16678065">
<title>Kiegészítés a 2019. december 31-ét követően értékesített egyes lakóingatlanok áfa-rendszerbeli kezeléséről szóló tájékoztatóhoz</title>
<url>nav/ado/afa/tajekoztatas_20190201.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1549023240000">
<year>2019</year>
<month>2</month>
<day>1</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>14</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1706828340000">
<year>2024</year>
<month>2</month>
<day>1</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1549023570775">
<year>2019</year>
<month>2</month>
<day>1</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>19</minute>
<sec>30</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az egyes
adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények
adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény 2019. január
1. napjával a kedvezményes adómérték alá tartozó lakóingatlanok értékesítése
vonatkozásban az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvénybe (a
továbbiakban: Áfa tv.) egy speciális átmeneti rendelkezést iktatott be.

E jogszabályhely,
vagyis az Áfa tv. 327. §-a értelmében, a törvény 2019. december 31-én hatályos 
3. számú melléklet I. rész 50-51. pontja
szerinti lakóingatlan-értékesítés általános forgalmi adó mértékére a 2019.
december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a 84. §
szerint megállapított időpont a 2020. január 1. napjával kezdődő és 2023.
december 31. napjával záruló időszakra esik, feltéve, hogy

a) építési engedélyhez
kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére 2018. november 1. napján
van végleges építési engedély, vagy

b) az épített környezet
alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött
építési tevékenységet legkésőbb 2018. november 1. napján bejelentették.

Az átmeneti
szabály tehát fenntartja a kedvezményes adómérték alkalmazhatóságát a 2019.
december 31. napját követő, de 2024. január 1. napját megelőző teljesítési
időponttal értékesített lakóingatlanok vonatkozásában. Ugyanakkor nem irányadó
valamennyi, az említett időszakban teljesülő értékesítésre nézve, csupán azokra,
amelyek esetében a lakóingatlan építésének engedélyezésére, illetve
bejelentésére legkésőbb 2018. november 1. napjával sor került.

Ennélfogva, ha a lakóingatlan
megfelel az Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 50-51. pontjában foglalt
követelményeknek, és az értékesítése 2019. december 31. napját követő – illetve
2024. január 1. napját megelőző – időpontban minősül teljesítettnek, az
alkalmazandó adómérték az építési engedély véglegessé válásának vagy az
egyszerű bejelentés megtételének függvényében alakul. Amennyiben ezek időpontja
2018. november 1-jére vagy azt megelőző napra esik, az értékesítésre nézve az 
5
százalékos adómérték alkalmazandó. Ha pedig az építési engedély ezen időpontot
követően válik véglegessé vagy a bejelentést e napot követően tették meg, úgy
az adó mértéke az adóalap 27 százaléka. Azon esetekben, amikor az építési
engedély kiadására 2018. november 1. napjával sor kerül, azonban az csak későbbi
időpontban válik véglegessé, a speciális átmeneti rendelkezés nem alkalmazható,
vagyis a 2019. december 31. napját követően teljesülő értékesítést az általános
adómérték figyelembe vételével szükséges számlázni.

Amennyiben az
építési engedély véglegessé válására, illetve a bejelentés megtételére az
említett határidőben sor kerül, azonban az értékesítés teljesítésének időpontja
2023. december 31. napját követi, úgy az ezen utóbbi időpontot megelőzően
megvalósuló részteljesítés (Áfa tv. 57. §), valamint fizetett előleg (Áfa tv.
59. §) tekintetében a kedvezményes adómérték alkalmazandó.

Megjegyzendő,
hogy az építési engedély módosításának az alkalmazandó adómérték szempontjából
nincs jelentősége, hiszen a módosítás nem semmisíti meg az Áfa tv. 327.
§ a) pontjában foglalt azon körülményt, hogy az értékesítés tárgyát képező
ingatlan végleges építési engedéllyel rendelkezik. Nem befolyásolja az
adómértéket az építtető személyének 2018. november 1. napját követően történt
megváltozása sem, ha az engedély véglegessé válása, illetve az egyszerű
bejelentés megtétele legkésőbb 2018. november 1. napjával megtörtént.

A kiegészített,
alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak az előzőekben kifejtettek
figyelembe vételével változatlanul irányadók.

<a href="http://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa080101_hatalyos/Tajekoztato_20180927.html" target="_blank" title="">http://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa080101_hatalyos/Tajekoztato_20180927.html</a>

</blockquote>

[Pénzügyminisztérium Fogyasztási
és Forgalmi Adók Főosztály PM/3749//2019, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási
Főosztály ÜTF-30/2019.]
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M3</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>T2</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>lakóingatlan</item>
<item>lakás</item>
<item>lakásáfa</item>
<item>5%</item>
<item>átmeneti</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="16677661">
<title>Tájékoztató a Szerbiában letelepedett adóalanyok részére Magyarországon és a Magyarországon letelepedett adóalanyok részére Szerbiában biztosított adó-visszatérítésről</title>
<url>nav/ado/afa/Tajekoztato_20190128.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1548665820000">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>28</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>57</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="572887292220000">
<year>20124</year>
<month>1</month>
<day>28</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>57</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1548667228165">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>28</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>20</minute>
<sec>28</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az a
belföldön nem letelepedett adóalany, akinek (amelynek) gazdasági célú
letelepedése, illetve ennek hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási
helye – egyebek mellett – az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII.
törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 8/A. számú mellékletében felsorolt (ún.
elismert) államok valamelyikében van, és belföldön (bizonyos, az Áfa tv. 244. 
§
(1) bekezdés b) pontjában felsorolt szolgáltatások kivételével) nem teljesít
termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, az Áfa tv. XVIII. fejezetének
rendelkezései szerint, az ott meghatározott feltételek mellett, jogosult az áfa
visszatérítésére.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények
módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény
(a továbbiakban: Mód tv.) 95. § a) pontja és 17. mellékletének 1. pontja
alapján az Áfa tv. 8/A. számú
melléklete egy új, 4. ponttal egészült ki 2019. január 1-jei hatályba lépéssel,
így már Szerbia
Köztársaság is az elismert harmadik államok körébe
tartozik az Áfa tv. 244. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában. Ennek
értelmében a Szerbia Köztársaságban letelepedett, illetve ott lakóhellyel vagy 
szokásos tartózkodási hellyel rendelkező
hozzáadottértékadó-alanyok részére is megnyílt a lehetőség a különös szabályok
szerinti áfa-visszatérítésre belföldön.

Az Áfa tv. XVIII. fejezete szerinti adó-visszatérítés a Szerbia Köztársaságban
letelepedett adóalanyok vonatkozásában azon belföldi beszerzéseik esetén
alkalmazható, amelyek teljesítési időpontja 2019. január 1. napjára vagy azt
követő időpontra esik.

Az adó-visszatérítésre
vonatkozó részletszabályokat az Áfa tv. XVIII. fejezete mellett az adózás
rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény XXIII. fejezete és a belföldön nem
letelepedett adóalanyokat a Magyar Köztársaságban megillető
általánosforgalmiadó-visszatéríttetési jognak, valamint a belföldön letelepedett
adóalanyokat az Európai Közösség más tagállamában megillető
hozzáadottértékadó-visszatéríttetési jognak érvényesítésével kapcsolatos egyes
rendelkezésekről szóló 32/2009. (XII. 21.) PM rendelet tartalmazza.

A
visszatérítési kérelmet az IAFAK jelű nyomtatványon van lehetőség benyújtani.

A fentiekkel párhuzamosan Szerbia is vállalta,
hogy biztosítja a Magyarországon letelepedett, illetve itt lakóhellyel vagy
szokásos tartózkodási hellyel rendelkező áfa-alanyok részére a rájuk Szerbiában
áthárított hozzáadottérték-adó visszatérítését.

A hozzáadottérték-adó Szerbiában történő
visszatérítésével kapcsolatos információk az alábbi honlapon érhetők el:<a href="http://www.purs.gov.rs/en/Non-residents/Vat/Reimbursement-of-VAT.html" target="_blank" title="">

http://www.purs.gov.rs/en/Non-residents/Vat/Reimbursement-of-VAT.html</a>

[Pénzügyminisztérium
Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/343-2/2019. – NAV KI Ügyfélkapcsolati
és Tájékoztatási Főosztály 2396930205/2019.] 

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M3</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>Szerbia-Köztársaság</item>
<item>adó-visszatérítés</item>
<item>áfa-visszatérítés</item>
<item>nem-letelepedett</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="15664671">
<title>Nyugtaadás vásárokon, fesztiválokon, alkalmi rendezvényeken</title>
<url>nav/ado/afa/Nyugtaadas_vasarokon_20170801.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1546936260000">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>8</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>31</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1659391140000">
<year>2022</year>
<month>8</month>
<day>1</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1549883927545">
<year>2019</year>
<month>2</month>
<day>11</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>18</minute>
<sec>47</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A nyári időszakban sok kereskedő és vendéglős kitelepül alkalmi
rendezvényekre, sőt van, aki kifejezetten csak ilyen keretek között működik,
értékesít. A számla- vagy nyugtaadás ilyenkor is kötelező. Az online pénztárgép
kötelező használata ezen alkalmi rendezvényeken, vásárokon a tevékenység
statisztikai besorolásának függvénye. Ezzel kapcsolatban néhány fontos
szabályra hívjuk fel a figyelmet.

A pénztárgép használatra
kötelezettek körének 2017. évi kiterjesztése kapcsán változott a pénztárgépek
műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek
forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel
rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI.
15.) NGM rendelet (továbbiakban: pénztárgépes rendelet) értelmezése a
korábbiakhoz képest annyiban, hogy a pénztárgépes rendelet erre vonatkozó, 1.
számú mellékletében felsorolt TEÁOR számok alá tartozó tevékenységet végző, és
ezáltal a nyugtaadást pénztárgéppel teljesíteni kötelezett adóalanyok nemcsak
az üzletben, szolgáltatóhelyen történő értékesítéseik, szolgáltatásaik során
kötelesek a pénztárgéppel teljesíteni a nyugtaadási kötelezettséget.

Emiatt a TEÁOR besorolást, mint
legfőbb meghatározó szempontot érintően a pénztárgép használati kötelezettség
szempontjából a következőkre kell figyelemmel lenni az alkalmi rendezvényeken,
vásárokon történő értékesítésnél.

A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009.
(III. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alkalmi (ünnepi) vásáron (az ünnepekhez, rendezvényekhez,
eseményekhez kapcsolódó alkalomszerű – legfeljebb 20, indokolt esetben 30 napig
tartó – vásáron) és a kereskedelmi
tevékenység végzésének feltételeiről szóló, 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 
28.
§ a) pontja szerinti alkalmi
rendezvényen (olyan nem rendszeres, hanem bizonyos
ünnepi vagy más alkalmakból szervezett rendezvény, amelyen nem a
kiskereskedelmi tevékenység a fő cél, de az a rendezvényhez szolgáltatásként
kapcsolódik, és ott a rendezvény jellegéhez kapcsolódó termékeket forgalmaznak,
ideértve a megrendelő által meghatározott helyen eseti alkalommal végzett
étkeztetést, illetve italszolgáltatást) folytatott kiskereskedelmi értékesítés a TEÁOR ’08 47.8 Piaci
kiskereskedelem alágazatába tartozik, függetlenül attól, hogy ott milyen
elárusító helyen értékesítik a termékeket. Ide tartozik a közterületi
értékesítés is. Tekintettel arra, hogy ez a TEÁOR szám nem szerepel a pénztárgépes
rendelet erre vonatkozó, a gépi nyugtaadásra kötelezett tevékenységeket
meghatározó 1. számú mellékletében, e
kereskedelmi tevékenység folytatása – ilyen helyen történő kiskereskedelmi
értékesítés – esetén továbbra sem kötelező a pénztárgépes nyugtaadás.

Az alkalmi rendezvényeken az
elkészített ételek, valamint italok értékesítése mozgóárusításra, közvetlen
fogyasztásra, elvitelre azonban nem a piaci kiskereskedelem alá sorolható,
hanem az ételek értékesítése a TEÁOR ’08 56.1. Éttermi, mozgó vendéglátás
szakágazatba, az italok értékesítése pedig a TEÁOR ’08 56.3 Italszolgáltatás
szakágazatba tartozik. A vásárokon,
fesztiválokon, alkalmi rendezvényeken folytatott vendéglátó tevékenységet
illetően a gépi nyugtaadás alól csak a mozgó vendéglátás esetében lehet
mentesülni, mivel a pénztárgépes rendelet erre vonatkozó mellékletében említett
TEÁOR ’08. 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási tevékenység köréből kiemeli kivételként
a mozgó szolgáltatásnyújtást.

A mozgó vendéglátás fontos
feltétele a besorolás szempontjából, hogy a „vendéglátó egység” változtatja a
helyét, tehát nem tartózkodik huzamos ideig egy helyben, nem biztosít ülőhelyet,
nincs felszolgálás. Mozgó vendéglátásnak
tekinthető a rendezvény területén folyamatos mozgásban lévő fagylaltos kocsi, 
hot-dogos
kocsi, italokat árusító kocsi, mozgó perecárus. Az értékesítési helyük a
vendégek igényeihez igazodva változik.

Nem tekinthető mozgó vendéglátásnak
az alkalmi rendezvényekre, vásárokra, falunapokra kitelepülő vendéglátó egységek
értékesítése, amennyiben azok a rendezvényen nem változtatják a helyüket, egy
meghatározott (bérelt) helyen tartózkodnak, beleértve azt az esetet is, amikor
egy mozgásra alkalmas járműben működtetett vendéglátóegység folyamatosan egy
helyben tartózkodik. Ezek szolgáltatása nem mozgó vendéglátó szolgáltatás,
ezért pénztárgép használatra kötelezettek ezeken a helyeken is. Továbbá, ha egy
alkalmi rendezvényre, vásárra egy vendéglátó egység kitelepül, ott a szervező
által rendelkezésre bocsátott helyen, például faházban rendezkedik be az
ételkészítésre és kiszolgálásra, az szintén nem minősül mozgó vendéglátásnak,
ezért pénztárgéppel köteles e kitelepülésen is nyugtaadási kötelezettségét
teljesíteni.

Azon adóalanyoknak, akik állandó
üzletükben folytatott tevékenységük mellett települnek ki alkalmi
rendezvényekre is, a pénztárgép üzemeltetési helyének megváltoztatatását csak
abban az esetben kell bejelenteniük, ha az üzemeltetési hely tartós
megváltoztatására kerül sor. Nem áll fenn az üzemeltetési hely
megváltoztatására vonatkozó bejelentési kötelezettség azon pénztárgép
tekintetében, amelyet állandó jelleggel üzletben üzemeltetnek és azt
alkalomszerűen kitelepülésre is kiviszik. Az alkalmi kitelepülés – annak
átmeneti, ideiglenes jellege miatt – nem tekinthető állandó üzemeltetési
helynek, ezért az oda történő átmozgatás miatt bejelentési kötelezettség nem
merül fel. Abban az esetben, ha a pénztárgépet üzemeltető adóalany online
pénztárgépét kizárólag alkalmi rendezvényeken, vásárokon – kitelepüléseken –
kívánja használni, az üzembe helyezéshez szükséges regisztrációs kód igénylése
során azt kell jelölni, hogy állandó üzemeltetési hellyel rendelkezik, melynek
címeként a székhelycíme tüntetendő fel.</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>pénztárgép</item>
<item>nyugta</item>
<item>vásár</item>
<item>piac</item>
<item>fesztivál</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="16620126">
<title>Tájékoztató a határokon átnyúló ügyletekkel kapcsolatos állásfoglalások iránti kérelmek tesztrendszeréről</title>
<url>nav/ado/afa/hatarokon_atnyulo_ugyek.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1546595160000">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>4</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>46</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1704409140000">
<year>2024</year>
<month>1</month>
<day>4</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1549883993678">
<year>2019</year>
<month>2</month>
<day>11</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>19</minute>
<sec>53</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az EU ÁFA Fórum keretében számos
tagállam – Belgium, Ciprus, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország,
Franciaország, Hollandia, Írország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta,
Olaszország Portugália, Spanyolország, Svédország és Szlovénia – döntött úgy,
hogy részt vesz a határokon átnyúló ügyletekkel kapcsolatos állásfoglalások
(Cross-Border Rulings, CBR) iránti kérelmeket érintő tesztrendszerben.

Az említett tagállamok egyikét
vagy azok közül akár többet is érintő határokon átnyúló ügyleteket tervező
adóalanyok adott esetben ilyen jellegű állásfoglalást kérhetnek az általuk
lebonyolítani tervezett ügyletre vonatkozóan. Ilyen esetben a határokon átnyúló
ügylettel kapcsolatos állásfoglalás iránti kérelmüket annál a részt vevő
tagállamnál kell benyújtaniuk, amelyiknél általános forgalmi adó tekintetében 
nyilvántartásba
vették őket.

Határokon átnyúló ügylettel
kapcsolatos állásfoglalás csak akkor kérhető, ha a tervezett ügylet(ek)
összetett(ek) és több tagállamot érintő kérdés(eke)t vet(nek) fel [a
tesztrendszerben részt vevő kettő vagy több tagállamot érinti(k)].

A tesztrendszerrel kapcsolatos
részletes tájékoztató – amelyben az egyes tagállami kapcsolattartók e-mail címe
is megtalálható – az Európai Bizottság honlapján érhető el, az alábbi linken: 
<a href="https://ec.europa.eu/taxation_customs/business/vat/vat-cross-border-rulings-cbr_en " target="_blank" title="">https://ec.europa.eu/taxation_customs/business/vat/vat-cross-border-rulings-cbr_en
</a>

A Nemzeti Adó-és Vámhivatalhoz az
állásfoglalás iránti kérelmet magyar nyelven minden esetben be kell nyújtani. 

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Bevallási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>határokon</item>
<item>átnyúló</item>
<item>ügylet</item>
<item>CBR</item>
<item>Cross-Border-Rulings</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="16619284">
<title>A távolról is nyújtható szolgáltatások teljesítési helyére vonatkozó, valamint az egyablakos rendszerhez kapcsolódó szabályok változása 2019. január 1-jétől</title>
<url>nav/ado/afa/tavolrol_nyujthato_szolgaltatsok.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1545382080000">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>21</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>48</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1703198880000">
<year>2023</year>
<month>12</month>
<day>21</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>48</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1549884204287">
<year>2019</year>
<month>2</month>
<day>11</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>23</minute>
<sec>24</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Nem adóalany részére teljesített, távolról is nyújtható szolgáltatás
teljesítési helye

2019. január
1-jétől változnak a Közösségben letelepedett vagy ott lakóhellyel, szokásos
tartózkodási hellyel rendelkező nem adóalanyok részére nyújtott
telekommunikációs szolgáltatások, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások,
valamint elektronikus úton nyújtott szolgáltatások (a továbbiakban együtt:
távolról is nyújtható szolgáltatások) teljesítési helyére vonatkozó szabályok.
A teljesítési helyre vonatkozó új rendelkezéseket, melyeket a 2018. évi XLI.
törvény iktatott be az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII.
törvénybe (a továbbiakban: Áfa tv.), azokban az esetekben kell először
alkalmazni, amelyekben a teljesítés időpontja 2018. december 31-ét követi (Áfa
tv. 323. §).

Elöljáróban
szükséges emlékeztetni arra, hogy 2015. január 1-jétől a nem adóalanyok részére
teljesített, távolról is nyújtható szolgáltatások teljesítési helye úgy
változott meg, hogy annak egységesen az igénybevevő letelepedési helye,
lakóhelye, szokásos tartózkodási helye minősül. Ez azt eredményezte a távolról 
is
nyújtható szolgáltatást nyújtók számára, hogy az adót az igénybevevő letelepedése
szerinti tagállamban kell bevallani és megfizetni. Annak érdekében, hogy ezen
szolgáltatások nem adóalany részére történő nyújtása miatt ne kelljen a
szolgáltatás nyújtójának minden egyes igénybevevő tagállamában adóalanyként
regisztrálni az adófizetési kötelezettsége teljesítésének érdekében,
létrehozták az ún. egyablakos rendszert, mely lehetővé tette, hogy az adóalany
a letelepedése szerinti tagállam adóhatóságához vallja be és fizesse meg a
fogyasztási tagállamban esedékes bevallást és adót. Ezen egyszerűsítés
ellenére, a mikro– és kisvállalkozások számára nehézséget okozott ez a
változás, ezért az Áfa tv. – összhangban a 2017/2455/EU tanácsi irányelvben
foglaltakkal – 2019. január 1-jével további egyszerűsítést vezet be számukra.

Az Áfa tv. 45/A.
§ (3) bekezdése értelmében, ha az adóalany a Közösségen belül csak egyetlen
tagállamban telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés
hiányában kizárólag a Közösség egy tagállamában van lakóhelye vagy szokásos
tartózkodási helye, akkor meghatározott értékhatár alatti távolról is nyújtható
szolgáltatások után a letelepedése szerinti tagállamban, annak szabályai
szerint kell az adófizetési kötelezettségét teljesítenie. Ez az egyszerűsítés
az adóalany által a letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban
letelepedett vagy ott lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező nem
adóalany részére távolról is nyújtható szolgáltatásokra vonatkozik, amennyiben
ezen szolgáltatások adó nélküli összesített ellenértéke sem a tárgyévben, sem 
a
tárgyévet megelőző évben nem haladta meg a 10.000 EUR-t vagy az annak megfelelő
nemzeti pénznemben számított összeget. A 10.000 EUR értékhatár számításánál
kizárólag a szolgáltatást nyújtó adóalany letelepedésétől eltérő tagállamban
letelepedett vagy ott lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező
(„más tagállambeli”) nem adóalany részére távolról is nyújtható szolgáltatások
adó nélküli ellenértékét kell figyelembe venni, a Közösségen kívül, illetve
ugyanabban a tagállamban letelepedett nem adóalanyok, valamint az adóalanyok
részére nyújtott szolgáltatások ellenértékét azonban nem.

Mindez a
kizárólag belföldön letelepedett adóalany esetében azt jelenti, hogy egy másik
tagállambeli nem adóalany részére teljesített, a 10.000 EUR-os értékhatárt meg
nem haladó távolról is nyújtható szolgáltatás után az adófizetési
kötelezettséget a belföldi szabályok szerint köteles teljesíteni (belföldi
adómértékkel, belföldi áfa bevallásában, amennyiben nem választott alanyi
adómentességet).

Az Áfa tv. 45/A.
§ (4) bekezdése értelmében, ha az adóalany valamely – az értékhatárba
beszámítandó – távolról is nyújtható szolgáltatásnyújtásával átlépi a 10.000
EUR küszöbértéket, az átlépéssel érintett szolgáltatásnyújtása után már a nem
adóalany igénybevevő letelepedése szerinti tagállamban kell az adót
megfizetnie. A Közösségen kívül letelepedett nem adóalany részére nyújtott
távolról is nyújtható szolgáltatások után a teljesítési hely változatlanul
minden esetben az igénybevevő letelepedésének a helye marad, vagyis ezek után 
a
Közösségben nem kell áfát felszámítani és fizetni.

Az Áfa tv. 256.
§ (3) bekezdése alapján a 10.000 EUR értékhatár forintban történő
megállapításához az Európai Központi Bank által a 2017/2455/EU tanácsi irányelv
elfogadásának (2017. december 5.) napján közzétett forint/euró árfolyamot
(313,96 forint/euró) kell alkalmazni. Ez az átváltásra vonatkozó egyéb
szabályok figyelembevétel azt jelenti, hogy belföldön letelepedett adóalanyok
esetében ez az értékhatár 3.100.000 forintnak felel meg.

Az Áfa tv. 45/A.
§ (5)-(6) bekezdése alapján a szolgáltatás nyújtója a 10.000 EUR-os értékhatár
alatt is választhatja, hogy a főszabály szerint (igénybevevő letelepedése) állapítja
meg a teljesítési helyet a más tagállambeli nem adóalany részére teljesített
távolról is nyújtható szolgáltatás után. Ezen választása az adóalanyt azonban 
a
választása évét követő két évig köti. Így amennyiben a kizárólag belföldön
letelepedett adóalany szeretné a másik tagállambeli nem adóalanynak teljesített
távolról is nyújtható szolgáltatása után 2019. évre változatlanul az
igénybevevő tagállama szerinti adómértéket alkalmazni, úgy 2018. év végéig választania
kell ezt a lehetőséget. E választás bejelentési kötelezettséggel jár. 2018.
évben az erre vonatkozó bejelentés kötetlen formában teljesíthető. A
bejelentést 2019-ben az erre vonatkozóan kiegészített adat- és változás
bejelentésre rendszeresített űrlapokon lesz mód megtenni.

Példa: egy belföldi székhelyű magyar adóalany, aki/amely más
országban nem rendelkezik állandó telephellyel, elektronikus szolgáltatásokat
nyújt adóalanyok és nem adóalanyok részére belföldre és határon átnyúlóan
egyaránt. 2018-ban a nem adóalanyok részére 12.000 EUR adó nélküli összértékben
teljesített elektronikus szolgáltatást. Ebből 9.000 EUR volt a más tagállambeli
nem adóalanyok részére, 3.000 EUR a belföldi nem adóalanyok részére teljesített
szolgáltatás. 2019-ben az adóalany az I-III. negyedévben 4.000 EUR értékben
nyújt belföldi nem adóalany és 6.500 EUR értékben más tagállambeli nem adóalany
részére elektronikus szolgáltatást. Főszabály szerint a 2019. I-III. negyedévben
más tagállambeli nem adóalany részére nyújtott elektronikus szolgáltatás
teljesítési helye belföld (sem a tárgyévet megelőzően, sem a tárgyév vonatkozó
részében nem haladta meg a releváns szolgáltatás a 10.000 EUR-os összértéket),
így ez után az adóalanynak a belföldi áfát kell felszámítania, és azt a
belföldi áfa bevallásában bevallania, vagy amennyiben alanyi adómentességet
választott 2019-re, úgy nem keletkezik ezen ügyletek tekintetében áfa fizetési
és bevallási kötelezettsége. A belföldi adóalany 2019 novemberében másik
tagállambeli nem adóalany részére elektronikus szolgáltatást nyújt, melynek
ellenértékével meghaladja a 10.000 EUR-os összesített értékhatárt. Ezen ügylet
tekintetében a teljesítési hely az igénybevevő letelepedése szerinti tagállam
lesz, így ezen és ezt követő szolgáltatások tekintetében már az igénybevevő
tagállamában kell adóznia, melynek teljesítéséhez az adóalany választhatja az
egyablakos rendszert. Az adóalany a leírt példa szerint ugyanakkor 2018.
december 31-éig tett bejelentésével választhatja azt is, hogy 2019-től a főszabály
szerint adózik. Ez esetben a választása 2020. december 31-ig köti, vagyis a más
tagállambeli adóalanyok részére nyújtott elektronikus szolgáltatása után az
igénybevevő letelepedése szerinti tagállama szabályai szerint adózik, melynek
teljesítéséhez alkalmazhatja az egyablakos rendszert.

Egyablakos rendszer használatával összefüggő módosítások

Az előbb
említettek értelmében a nem adóalany részére távolról is nyújtható
szolgáltatások esetében a szolgáltatásnyújtó adóalany a letelepedésének államától
eltérő tagállamban keletkezett adófizetési kötelezettségének az egyablakos
rendszer segítségével is eleget tehet, saját tagállamának adóhatóságán
keresztül. Ugyanakkor 2018. december 31-ig hatályos szabályok szerint az
ügyletek bizonylatolására ettől függetlenül annak a tagállamnak a szabályait
kell alkalmazni, ahol az adófizetési kötelezettség felmerül, mely maga után
vonja, hogy az adóalanyoknak minden olyan tagállam bizonylatolási szabályaival
tisztában kell lenniük, ahová ilyen típusú ügyletet teljesítenek. Ez komoly
adminisztratív terhet jelent a számukra. A módosítás ezért 2019. január 1-jei
hatállyal előírja, hogy azon ügyletek tekintetében, amelyek után az adóalany az
adófizetési kötelezettségét az egyablakos rendszer alkalmazásával teljesíti, az
ügyletek bizonylatolására annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni,
ahol az adóalanyt az egyablakos rendszerbe regisztrálták. Tehát egy olyan adóalanynak,
akit (amelyet) belföldön regisztráltak az egyablakos rendszerbe, a magyar
számlázási szabályokat kell alkalmaznia az egyablakos rendszeren keresztül elszámolt
ügyletei vonatkozásában (Áfa tv. 158/A. § (4) bekezdés). Ezen szabályból
következően hatályát veszti az a rendelkezés (Áfa tv. 165/A. §), amely egy
Magyarországtól eltérő tagállamban az egyablakos rendszerbe regisztrált
adóalany belföldön teljesített ügyleteinek a bizonylatolására vonatkozik.

Az Áfa tv. 252.
§ (1) bekezdése – az Uniós szabályokkal összhangban – 2019. január 1-jétől
lehetővé teszi a Közösség területén nem letelepedett adóalanyok számára az
egyablakos rendszerbe történő regisztrációt abban az esetben is, ha ez az
adóalany más oknál fogva a Közösség valamely tagállamában már rendelkezik
adószámmal.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>45/A.-§</item>
<item>elektronikus-szolgáltatás</item>
<item>MOSS</item>
</searchkeywords>
</article>
</contents>

Behajthatatlan követelés miatti áfa csökkentés lehetősége2019.12.23.

A vevői készlettel kapcsolatos, 2020. január 1-től alkalmazandó új szabályok2019.12.23.

A kereskedelmi-szálláshely szolgáltatás általános forgalmi adómértéke 2020. január 1-jétől 5 százalékra csökken, valamint e szolgáltatás után turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik2019.12.23.

pdf

A Közösségen belüli termékértékesítés adómentességének feltételei2019.12.20.

pdf

Termék más tagállamba történő kiszállításának igazolása Közösségen belüli termékértékesítés esetén 2020-tól2019.12.20.

Felhívás SAF-T adatstruktúra véleményezésére2019.12.02.

Az adózási célú egységes auditállomány (Standard Audit File - Tax, rövidítve SAF-T) az adózással összefüggő, digitalizált könyvelési adatok leírására, átadására kidolgozott adatformátum, amit a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) alakított ki.

Kiegészítés a „Változások az utazásszervezési szolgáltatásokra vonatkozó áfa-szabályokban 2020. január 1-jétől” című tájékoztatóhoz2019.11.29.

Kiegészítés a gazdasági és magáncélra egyaránt használt személygépkocsi bérbevételt terhelő előzetesen felszámított áfa kezelésére vonatkozó tájékoztatóhoz2019.09.09.

Kiegészítés „A termékexporthoz és a termékimporthoz kapcsolódó fuvarozás és egyéb szolgáltatás megítélése az áfa szempontjából” című tájékoztatóhoz2019.08.29.

Tájékoztató a Török Köztársaságban letelepedett adóalanyok részére Magyarországon és a Magyarországon letelepedett adóalanyok részére a Török Köztársaságban biztosított adó-visszatérítésről2019.06.25.

Adómentesség alkalmazása személygépkocsi értékesítése esetén2019.05.17.

pdf

2019. július 1. fontos dátum az Áfa törvény alkalmazásában – az állapotrögzítő rendelkezés frissülése, átállás a 2018. január elsején érvényes besorolási rendre2019.05.16.

Tájékoztató a gazdasági és magáncélra egyaránt használt személygépkocsi bérbevételt terhelő előzetesen felszámított áfa kezelésére vonatkozó, 2019. január 1-jétől hatályba lépő szabályokkal kapcsolatban2019.04.15.

A termékexporthoz és a termékimporthoz kapcsolódó fuvarozás és egyéb szolgáltatás megítélése az áfa szempontjából2019.03.22.

Változások az utazásszervezési szolgáltatásokra vonatkozó áfa-szabályokban 2020. január 1-jétől2019.03.13.

Kiegészítés a 2019. december 31-ét követően értékesített egyes lakóingatlanok áfa-rendszerbeli kezeléséről szóló tájékoztatóhoz2019.02.01.

Tájékoztató a Szerbiában letelepedett adóalanyok részére Magyarországon és a Magyarországon letelepedett adóalanyok részére Szerbiában biztosított adó-visszatérítésről2019.01.28.