NAV - Általános forgalmi adó

Magánszemélyek

Egyéni vállalkozók

Társaságok

Kiemelt adózók

<contents headingid="41023" moderate="true" read="true" title="Általános forgalmi adó" url="nav/ado/afa" write="true">
<article contentid="4769463">
<title>Változtak a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos áfaszabályok</title>
<url>nav/ado/afa/Valtoztak_a_behajthat20210122.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1611314820000">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>22</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>27</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1769295540000">
<year>2026</year>
<month>1</month>
<day>24</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1611315505355">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>22</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>38</minute>
<sec>25</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

2020.
január 1-je óta a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás után fizetendő áfa
alapja – meghatározott feltételek teljesülése esetén – csökkenthető, ha az
adóalany vevő a termék vagy szolgáltatás ellenértékét nem egyenlítette ki. Az
adóalap utólag önellenőrzéssel, a behajthatatlan követelésként elszámolt
ellenérték vagy részellenérték adót nem tartalmazó összegével korrigálható
<link anchor="_ftn1">
<text>
[1]
</text>
</link>
.

Az
adóalap-csökkentés feltételei
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>
 és a behajthatatlan
követelés fogalma
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>

2021. január 1-jén változtak. Az alábbiakban ezen változásokat foglaljuk össze.

2021.
január 1-jétől csökkenthető az adóalap akkor is, ha a termék beszerzője, a szolgáltatás
igénybevevője – vagyis az adós – adószámmal nem rendelkező, nem áfaalany személy
vagy szervezet, például természetes személy vagy gazdasági tevékenységet nem
folytató alapítvány.

A
vevői kört érintő változáshoz kapcsolódva bővült azon esetek köre is, amikor a 
ki
nem fizetett ellenérték vagy részellenérték adót is tartalmazó összege
behajthatatlan követelésként elszámolható. Így 2021. január 1-jétől behajthatatlanként
számolható el a követelés akkor is, ha a bíróság az adósságrendezési eljárásban
a természetes személy adóst a fennmaradó adósságai megfizetése alól mentesítette.
<link anchor="_ftn4">
<text>
[4]
</text>
</link>

Ezt a tényt a bírósági határozattal lehet igazolni
<link anchor="_ftn5">
<text>[5]</text>
</link>
.

Az
áfaalany vevő esetén alkalmazandó feltételeket megfelelően alkalmazni kell a
nem adóalany vevővel szemben fennálló behajthatatlan követelések esetében is,
kivéve ha az Áfa tv. eltérően rendelkezik. Ilyen eltérés az, hogy:

<ul>

<li>ha
a vevő nem áfaalany, akkor őt nem kell értesíteni az adóalap-csökkentésről. (Áfaalany
vevő esetén azonban továbbra is feltétele az adóalap utólagos csökkentésének a
vevő megfelelő értesítése.)</li>

<li>ha
a vevő nem áfaalany, akkor az adóalap-csökkentést érvényesítő önellenőrző
bevallásban a követelés behajthatatlanként való elszámolásának okáról, az adóalap-csökkentéssel
érintett számla sorszámáról, az adóalap-csökkentés összegéről, és arról kell nyilatkozni,
hogy az ellenérték más módon nem térült, nem térül meg. A nem áfaalany vevő
nevéről és adószámáról nem kell nyilatkozni. (Ha azonban a vevő áfaalany – az
előző adatok mellett – a nevéről és adószámáról továbbra is adatot kell
szolgáltatni.) 
<link anchor="_ftn6">
<text>[6]</text>
</link>

</li>

<li>ha
az adóalap-csökkentés után a behajthatatlanként elszámolt követelést vagy egy
részét mégis megtérítik, a megtérített összeg erejéig az adóalap- és
adócsökkentést egy újabb önellenőrzéssel vissza kell rendezni. Ebben az esetben
– ha a vevő nem áfaalany – csak a megtérített ellenérték vagy részellenérték
adóval csökkentett összegéről kell a bevallásban nyilatkozni, a vevő nevéről és
az adószámáról nem kell nyilatkozni. (Ha azonban a vevő áfaalany, akkor a nevéről
és adószámáról is kell nyilatkozni.)
<link anchor="_ftn7">
<text>[7]</text>
</link>

</li>
</ul>

A további, Áfa
tv.-beli feltételeket megfelelően alkalmazni kell nem adóalany vevő esetén is.

Így az
adóalap-csökkentéshez teljesülniük kell a következő feltételeknek akkor is, ha
a vevő nem áfaalany:

<ul>

<li>a
terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó és a vevő független felek,</li>

<li>a
vevő nem áll csődeljárás (magáncsőd) hatálya alatt a behajthatatlan
követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában,</li>

<li>a
vevő nem szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással
rendelkezők adóhatósági adatbázisában a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás
időpontjában és az azt megelőző egy évben,</li>

<li>a
követelés az adóalap-csökkentést érvényesítő által teljesített
termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból fakad,</li>

<li>a
követelés az adóalap-csökkentés időpontjában is fennáll, például nem
faktorálták,</li>

<li>a
behajthatatlan követeléssel érintett termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás
ellenértéke más módon – például biztosításból – nem térült vagy térül meg,</li>

<li>az
adóalapot csökkenteni kívánó adóalany nem áll csőd-, felszámolási, vagy
kényszertörlési eljárás hatálya alatt az önellenőrző bevallás benyújtásakor,</li>

<li>legalább
egy év eltelt a fizetési határidő óta. Ez utóbbi feltétel 2021. január 1-jétől
úgy módosult, hogy az adóalap-csökkentéssel nem kell várni a fizetési
határidőtől számított egy évig, ha az érintett ügyletre vonatkozó polgári jogi
igényekre alkalmazandó elévülési idő nem haladja meg az egy évet.
<link anchor="_ftn8">
<text>[8]</text>
</link>
 Nem áfaalany vevők
esetében tipikusan ilyenek például az elektronikus hírközlésről szóló törvény
szerinti előfizetői szerződésekből (internet, telefon, tv) eredő polgári jogi
igények
<link anchor="_ftn9">
<text>[9]</text>
</link>
. Ebben az esetben az
adóalap-csökkentés abban az időpontban érvényesíthető, amikor annak valamennyi
feltétele fennáll, és az adóalany a követelést behajthatatlan követelésként elszámolja.
</li>
</ul>

A módosítások
2021. január 1-jén léptek hatályba, de azok – az önellenőrző bevallás 2021.
január 1. utáni benyújtásával – alkalmazhatók a 2021. január 1. előtt, de 2015.
december 31. után teljesített, behajthatatlan követeléssel érintett
termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra is.
<link anchor="_ftn10">
<text>[10]</text>
</link>

A
NAV honlapján 2019. december 23-án a „Behajthatatlan követelés miatti
áfacsökkentés lehetősége” címmel megjelent tájékoztatóban foglaltak egyebekben
továbbra is alkalmazhatók.

[Pénzügyminisztérium Fogyasztási és
Forgalmi Adók Főosztály PM/819-1/2021. – NAV KI Ügyfélkapcsolati és
Tájékoztatási Főosztály 2507378869/2021.]

<a name="_ftn1"></a>[1] Az általános forgalmi adóról szóló
2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) alapján. A 2020. január 1-jétől hatályos
rendelkezésekről készült tájékoztató itt érhető el: <a href="https://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa/Behajthatatlan_kovete20191223.html">https://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa/Behajthatatlan_kovete20191223.html</a>

<a name="_ftn2"></a>[2] Áfa tv. 77. § (7)-(10) bekezdés

<a name="_ftn3"></a>[3] Áfa tv. 259. § 3/A. pont.

<a name="_ftn4"></a>[4] Áfa tv. 259. § 3/A. pont e) alpont

<a name="_ftn5"></a>[5] Az eljárás részletszabályai a
természetes személyek adósságrendezési eljárásáról szóló 2015. évi CV.
törvényben olvashatók.

<a name="_ftn6"></a>[6] Áfa tv. 77. § (9) bekezdés

<a name="_ftn7"></a>[7] Áfa tv. 77. § (10) bekezdés

<a name="_ftn8"></a>[8]
A módosítás értelemszerűen adóalany
vevők esetében is alkalmazandó, ha az adott ügylet a feltételnek megfelel.

<a name="_ftn9"></a>[9] 2003. évi C. törvény 143. § (2)
bekezdés

<a name="_ftn10"></a>[10] Áfa tv. 342. §

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>behajthatatlan-követelés</item>
<item>adóalap--csökkentés</item>
<item>behajthatatlan</item>
<item>önellenőrzés</item>
<item>ellenérték</item>
<item>megtérít</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4766770">
<title>A számlakibocsátók számlaadat-szolgáltatásának 2021. január 4-től hatályos szabályai</title>
<url>nav/ado/afa/A_szamlakibocsatok_sz20201231.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1609714860000">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>4</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>0</hour>
<minute>1</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1767221940000">
<year>2025</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1609418045992">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>34</minute>
<sec>5</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az áfaalanyok számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá eső számláinak,
számlával egy tekintet alá eső okiratainak (a továbbiakban együtt: számla) köre
2021. január 4-től kibővül. Ettől az időponttól már nem csak a belföldön
nyilvántartásba vett áfaalany vevőknek kiállított számlákról kell adatot
szolgáltatni, hanem az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed minden olyan
számlára, amire az Áfa tv.
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>
 számlázási
szabályai alkalmazandóak. Így 2021. január 4-től számlaadat-szolgáltatási kötelezettséggel
érintett a nem áfaalany személynek, szervezetnek és a külföldi áfaalanynak
kiállított számla is.

1. Adatszolgáltatásra
kötelezett adóalanyok

A számlaadat-szolgáltatási kötelezettség továbbra is az áfa
adóalanyokat
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>
 terheli,
vagyis azokat, akik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) által
megállapított adószámmal rendelkeznek vagy ilyennel kellene rendelkezniük. Az 
áfa
adóalanyok körébe beletartoznak az alanyi adómentességet és a különös adózási
módot (például különbözet szerinti adózást) alkalmazók, valamint a kizárólag
közérdekű vagy speciális jellegére tekintettel adómentes (vagyis tárgyi
adómentes) tevékenységet végzők is. Az adatszolgáltatási kötelezettség
vonatkozik továbbá a katásokra, és az olyan adóalanyokra is, amelyek valamely
speciális körülmény folytán minősülnek áfaalanynak (például tulajdonostársak
közösségeként vagy sorozatjellegű ingatlanértékesítésre tekintettel váltak
áfaalannyá).

Azok az adóalanyok, akik nem
kizárólag belföldön végeznek gazdasági tevékenységet, a belföldi áfaalanyként
(belföldi adószámuk alatt) végzett tevékenységük tekintetében kötelesek
számlaadat-szolgáltatást teljesíteni. Így a kötelezettek körébe tartozik a
belföldön gazdasági tevékenységet végző külföldi vállalkozás is (függetlenül
attól, hogy belföldön állandó telephellyel vagy csak áfaregisztrációval
rendelkezik). Adatszolgáltatási
kötelezettségük azonban nem terjed ki a másik tagállami vagy harmadik
országbeli adóalanyiságuk körében végzett tevékenységükre.

Továbbá tekintettel arra, hogy
az adatszolgáltatási kötelezettség az adóalanyt személyében terheli, az
adatszolgáltatási kötelezettséget akkor is az adóalanynak kell teljesíteni, ha
a számlát az Áfa tv. 161. §-a alapján a nevében és képviseletében eljáró
személy állítja vagy bocsátja ki. Meghatalmazotti
számlakiállítás/számlakibocsátás esetén az adóalany meghatalmazottja az
adóalany nevében kibocsátott számláról az adatszolgáltatást teljesítheti
azonban az őt megbízó adóalany nevében. Ennek feltétele, hogy a meghatalmazott
az adóalany (elsődleges vagy másodlagos illetve technikai) felhasználójaként az
Online Számla rendszerben jogosultsággal rendelkezzen.

2. Adatszolgáltatási
kötelezettség alá eső ügyletek

A számlaadat-szolgáltatási kötelezettség azokra az adóalany
által teljesített termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról kibocsátott
vagy kiállított számlákra terjed ki, amelyekre az Áfa tv. 158/A. § alapján az
Áfa tv. számlázással kapcsolatos rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez főszabály
szerint a belföldön teljesített ügyleteket fedi le. Ide tartoznak továbbá azok
az ügyletek
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>
,
amelyek

<ul>

<li>teljesítési helye a Közösség más
tagállamába esik, a számlakibocsátó magyar adóalany a teljesítés helye szerinti
tagállamban gazdasági céllal nem telepedett le, vagy a teljesítéssel
legközvetlenebbül érintett telephelye nem a teljesítési hely szerinti tagállamban
található, és az adó megfizetésére a terméket beszerző vagy a szolgáltatást
igénybevevő kötelezett – kivéve, ha a számlát a termék beszerzője, szolgáltatás
igénybevevője állítja ki
<link anchor="_ftn4">
<text>[4]</text>
</link>
,</li>

<li>a termékértékesítés vagy
szolgáltatásnyújtás teljesítési helye a Közösség területén kívül van, és az
adóalany székhelye, illetve a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó
telephelye, ezek hiányában állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye
belföldön van.</li>
</ul>

Az adatszolgáltatási
kötelezettség alól kivételt képez az olyan szolgáltatásnyújtás, melynek
teljesítési helye a Közösség másik tagállama, és amely tekintetében az adóalany
adófizetési kötelezettségének a távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó
adózókra vonatkozó különös szabályok szerint tesz eleget. A mentesítés azokra 
a
belföldön nem letelepedett adóalanyokra is kiterjed, akik belföldön
jelentkeztek be az egyablakos rendszerbe, és ezért a másik tagállamban
teljesített távolról is nyújtható szolgáltatásaik tekintetében is az Áfa tv.
számlázásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazniuk.

Függetlenül a belföldi
teljesítési helytől nem kell adatot szolgáltatni a belföldön teljesített
távolról is nyújtható szolgáltatásaikról
<link anchor="_ftn5">
<text>[5]</text>
</link>

azoknak az adóalanyoknak, akik nem Magyarországon jelentkeztek be az egyablakos
rendszerbe. Ilyen esetben ugyanis a szolgáltatás nyújtójának nem az Áfa tv.
szabályait kell alkalmaznia a számlakibocsátás során.

Az ügylet teljesítési helyének
megállapítására az Áfa tv. II. Fejezetének szabályai az irányadók.

Mindezekre tekintettel az alábbi ügyletekről számlaadat-szolgáltatást kell
teljesíteni:

<ul>

<li>a
belföldi adóalany által belföldön ellenérték fejében teljesített ügyletekről,
ide értve az adómentes és az ún. belföldi fordított adózás
<link anchor="_ftn6">
<text>[6]</text>
</link>

alá tartozó ügyleteket is;</li>

<li>a belföldről
küldeményként feladott, fuvarozott termék esetén az adómentes Közösségen belüli
termékértékesítésről és Közösség területén kívülre irányuló (export)
értékesítésről;</li>

<li>a
Magyarországról másik tagállamba teljesített távértékesítésről, amennyiben az
ügylet körülményeire tekintettel Magyarországon keletkezik adófizetési kötelezettség;
<link anchor="_ftn7">
<text>[7]</text>
</link>

</li>

<li>a
Közösség más tagállamából Magyarországra irányuló távértékesítésről, amennyiben
az ügylet után Magyarországon keletkezik adófizetési kötelezettség;
<link anchor="_ftn8">
<text>[8]</text>
</link>

</li>

<li>belföldi
adóalany által az Áfa tv. területi hatályán kívül a Közösség más tagállamában 
teljesített
termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, amennyiben az ügylet után a vevő,
igénybevevő köteles az adót megfizetni (kivéve önszámlázás esetén);</li>

<li>belföldön
székhellyel vagy a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett telephellyel
rendelkező adóalany által az Áfa tv. területi hatályán kívül, a Közösség
területén kívül teljesített ügylet esetén;
<link anchor="_ftn9">
<text>
[9]
</text>
</link>

</li>

<li>nem
belföldi letelepedésű adóalany által belföldön teljesített
termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, ha az adó fizetésére nem a terméket beszerző, szolgáltatást
igénybevevő kötelezett.</li>
</ul>

Ugyanakkor nem kell adatot szolgáltatni:

<ul>

<li>belföldi teljesítési helyű Közösségen
belüli termékbeszerzésről és a
termékimportról;</li>

<li>nem
belföldi adóalany által belföldön teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról,
ha az adó fizetésére a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő belföldi
adóalany kötelezett;</li>

<li>nem
belföldi adóalany által belföldi teljesítési helyű távolról is nyújtható
szolgáltatásokról, ha az adóalany ezen ügyletek utáni adófizetési kötelezettség
teljesítéséhez egy másik tagállamban jelentkezett be az egyablakos rendszerbe; 
</li>

<li>belföldi
adóalany által az Áfa tv. területi hatályán kívül, a Közösség más tagállamában
teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, amennyiben az ügylet
után a vevő, igénybevevő köteles az adót megfizetni, és a számlát is,
meghatalmazás alapján a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő állítja ki;</li>

<li>belföldi
vagy a Közösség területén nem letelepedett adóalany által az Áfa tv. területi
hatályán kívül, a Közösség másik tagállamában teljesített távolról is nyújtható
szolgáltatásokról, ha az adóalany ezen ügyletek utáni adófizetési
kötelezettségének az egyablakos rendszer használatával tesz eleget; </li>

<li>az Áfa
tv. területi hatályán kívül teljesített ügyletről, amennyiben az ügyletet
teljesítő adóalany székhelye vagy a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett
állandó telephelye nem belföldön található;</li>

<li>a Magyarországról
teljesített távértékesítésről, amennyiben az ügylet után (akár az adózó döntése
nyomán, akár az értékhatár túllépése miatt) nem Magyarországon keletkezik
adófizetési kötelezettség;</li>

<li>kompenzációs
felárra jogosító mezőgazdasági tevékenység esetén a felvásárlási okiratról
<link anchor="_ftn10">
<text>[10]</text>
</link>
.</li>
</ul>

3. Adatszolgáltatásban
szerepeltetendő adatok

A szolgáltatandó adatok meghatározó részét 2021. január 4-től is a
számla Áfa tv. szerinti kötelező adattartalma alkotja (Áfa tv. 169-172. §, 176.
§), az adatszolgáltatás alá eső számlák alapjául szolgáló ügyletek vevői
körének változásával és a NAV által elkészített bevallástervezet alkalmazásának
2021. évközbeni bevezetésével összefüggésben a jogszabály az Áfa tv. szerinti
kötelező adattartalmán felüli, illetve nem adóalany természetes személy vevő
esetén annál kevesebb adat szolgáltatására vonatkozó rendelkezést is tartalmaz.

3.1. Nem adóalany természetes
személy vevő adatai

Az Áfa tv. rendelkezései alapján a vevő neve és címe mindig kötelező
adatát képezi a számlának
<link anchor="_ftn11">
<text>[11]</text>
</link>
,
akkor is, ha a vevő nem adóalany természetes személy. Ettől eltérően az
adatszolgáltatásban nem szerepeltethető a vevő neve és címe, ha az nem adóalany
természetes személy.
<link anchor="_ftn12">
<text>[12]</text>
</link>

Figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra, hogy egy egyébként áfaalany személy,
szervezet a termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétele során adóalanyi
minőségében és nem adóalanyi minőségében is eljárhat. Azon ügyletek esetében,
amelyeknél kérdéses, hogy a partner e termékbeszerzés, szolgáltatás
igénybevétel során nem adóalanyként vagy adóalanyi minőségében jár-e el, a
partner nyilatkozata az irányadó (az adóalanyi minőségben való eljárás jellemzően
az adószám megadásával megvalósul).

3.2. Vevői adószám

Ha a számlán az Áfa tv. 169. § d) pontja alapján kötelező vevői adószámot
vagy annak első 8 számjegyét szerepeltetni, akkor azt a
számlaadat-szolgáltatásnak is tartalmaznia kell. Ezen esetek a következők:

<ul>

<li>Ha a számlázott ügylet fordított adózás
alá tartozik, akkor a számlán – és ebből kötelezően az adatszolgáltatásban –
szerepeltetni kell az adófizetésre kötelezett adóalany, áfafizetésre kötelezett
jogi személy adószámát.
<link anchor="_ftn13">
<text>
[13]
</text>
</link>

Ha a számlázott ügylet belföldi fordított adózás alá
tartozik, akkor a számlán az adófizetésre kötelezett termékbeszerző,
szolgáltatást igénybe vevő adószámának 11 számjegyét kell szerepeltetni. Az adatszolgáltatás alá eső, a Közösség
másik tagállamában teljesített, fordított adózás alá tartozó ügylet esetén ez
az adószám a termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő másik tagállami adóalany,
áfafizetésre kötelezett jogi személy más tagállami közösségi adószáma.
<link anchor="_ftn14">
<text>
[14]
</text>
</link>
 A
Közösség területén kívül teljesített, fordított adózás alá tartozó esetben a
harmadik állambeli termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő adószáma alatt, az 
adott államban áfa
vagy hasonló adó fizetésére kötelezettként hatósági nyilvántartásba vett egyedi
azonosítására szolgáló jel értendő (ha van ilyen).
<link anchor="_ftn15">
<text>
[15]
</text>
</link>
 
</li>
</ul>

<ul>

<li>A Közösségen belüli adómentes
termékértékesítésről kiállított számlán a más tagállamban Közösségen belüli
termékbeszerzés jogcímen adófizetésre kötelezett adóalany vagy nem adóalany
jogi személy termékbeszerző más tagállami közösségi adószáma (áfaszáma)
szerepeltetendő.
<link anchor="_ftn16">
<text>
[16]
</text>
</link>

</li>

<li>Ha a
vevő belföldön nyilvántartásba vett áfaalany, akkor az ügyletet teljesítő,
belföldön letelepedett adóalanynak a számlán – függetlenül attól, hogy a
bizonylat tartalmaz-e áthárított áfát illetve milyen összegben – fel kell
tüntetni az adószámának/csoportazonosító számának első 8 számjegyét.
<link anchor="_ftn17">
<text>[17]</text>
</link>
 
</li>
</ul>

3.3. Az ügylet adatai

A számláról szolgáltatandó adatok köre 2021. január 4-től alapvetően a
számla kötelező adattartalmát öleli fel. Emellett meghatározott esetekben
kiterjed egyéb olyan adatokra is, amelyek a számlázott ügyletre vonatkoznak, de
nem részei a számla Áfa tv.-ben meghatározott kötelező adattartalmának. Ez
alapján az adatszolgáltatásban szerepeltetni kell,

<ul>

<li>hogy az
ügylet az Áfa tv. területi hatályán kívül esik,
<link anchor="_ftn18">
<text>[18]</text>
</link>

ha az ügylet teljesítési helye nem belföldön van, </li>

<li>hogy az
ügylet az Áfa tv. 11. §-a alapján ellenérték fejében teljesített
termékértékesítésnek vagy 14. §-a alapján ellenérték fejében teljesített
szolgáltatásnyújtásnak minősül, ha az adóalany tőle eltérő személy, szervezet
részére ilyen ügyletet teljesít, továbbá azt, hogy a számlában feltüntetett
áfát a terméket, szolgáltatást kapó fél köteles-e megtéríteni.
<link anchor="_ftn19">
<text>[19]</text>
</link>

</li>
</ul>

Szerepeltetendő továbbá az adatszolgáltatásban

<ul>

<li>az adó alapjának
meghatározásakor használt pénznem,
<link anchor="_ftn20">
<text>[20]</text>
</link>

</li>

<li>külföldi
pénznem esetén az adóalap forintra való átszámításához alkalmazott – Áfa tv.
80. § és 80/A. § szerinti – árfolyam
<link anchor="_ftn21">
<text>[21]</text>
</link>
,
és</li>

<li>külföldi
pénznem esetén, ha a számla számlázó programmal kiállított, akkor a forintra
átszámított adatok is,
<link anchor="_ftn22">
<text>[22]</text>
</link>

</li>

<li>a teljesítésről kiállított (vég)számlákat érintő
adatszolgáltatásban a teljes végösszeg mellett az előleg figyelembevételével
adódó különbözetet, ha az adóalany részére előleget fizettek.</li>
</ul>

Ez utóbbi szabály a számlabefogadó adóalany
adatszolgáltatását is érinti, azaz neki is szükséges a teljes végösszeg mellett
az előleg figyelembevételével adódó különbözetről is adatot szolgáltatni.

4. Az adatszolgáltatás módja,
határideje

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módja, határideje
2021. január 4-től nem változik.

Ennek megfelelően a nyomdai úton
előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számla esetén

<ul>

<li>ha a számlában áthárított adó összege
eléri vagy meghaladja 500 000 forintot, akkor az adatszolgáltatás a számla
kibocsátását követő naptári napon belül,</li>

<li>ha a számlában nincs áthárított adó
vagy a számlában áthárított adó kevesebb, mint 500 000 forint, akkor a számla
kibocsátását követő négy naptári napon belül </li>
</ul>

kell az adatokat az Online Számla
rendszerben rögzíteni.
<link anchor="_ftn23">
<text>[23]</text>
</link>

A számlázó programnak továbbra
is – a gép-gép interfész használatához szükséges azonosító adatok megküldése
mellett – a számla kiállításakor azonnal, emberi beavatkozás nélkül, XML-formátumban,
a NAV közleményében meghatározott módon és adatszerkezetben, elektronikus úton
kell továbbítania az adatokat az Online Számla rendszerbe. Az adatszolgáltatás
akkor minősül teljesítettnek, ha az adatszolgáltatás az Online Számla
rendszerbe beérkezett és a sikeres feldolgozást a rendszer visszaigazolta.
<link anchor="_ftn24">
<text>[24]</text>
</link>

5. Alkalmazás

A módosult előírásokat

<ul>

<li>a
számlázó programmal 2021. január 4-én és azt követően kiállított és</li>

<li>a nyomdai
úton előállított nyomtatvány használatával 2021. január 4-én és azt követően
kibocsátott</li>
</ul>

számlára kell alkalmazni.
<link anchor="_ftn25">
<text>[25]</text>
</link>

6. A kötelezettség
elmulasztásának következményei

A NAV honlapján 2020. december 16-án megjelent közleményben
<link anchor="_ftn26">
<text>[26]</text>
</link>

foglaltak szerint a NAV a 2021. január 04. és március 31. közötti időszakra
vonatkozóan – meghatározott feltételek mellett – nem szab ki mulasztási
bírságot akkor, ha az áfaalanyok nem, vagy nem megfelelően szolgáltatnak adatot
azokról a számláikról, amelyek 2021. január 4-től újonnan kerülnek be az
adatszolgáltatással érintett számlák körébe. Szintén legkésőbb 2021. március 31-ig
van lehetősége az áfaalanyoknak számlázó programjaikat felkészíteni az új,
3.0-ás verziójú séma alkalmazásával történő adatszolgáltatásra a NAV által
alkalmazandó szankciók nélkül, a hivatkozott közleményben foglaltak szerint.

A szankciómentes időszakot követően, az adatszolgáltatási
kötelezettséggel érintett áfaalany számlaadat-szolgáltatása teljesítésének
elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése
esetében az adóhatóságnak törvényi felhatalmazás
<link anchor="_ftn27">
<text>[27]</text>
</link>

alapján az eset összes körülményének mérlegelésével lehetősége van mulasztási
bírság kiszabására.

[Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály
PM/23460-1/2020. – NAV Központi Irányítás Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási
Főosztály 2507386000/2020.]

<a name="_ftn1"></a>[1] Az
általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény.

<a name="_ftn2"></a>[2] Az
adóalany fogalmát az Áfa tv. 5. §-a tartalmazza.

<a name="_ftn3"></a>[3] Áfa tv.
158/A. § (2) bekezdés a) és b) pontja

<a name="_ftn4"></a>[4] Ez
esetben a számlázásra a teljesítés helye szerinti tagállam szabályait kell
alkalmazni, mely, ha Magyarországon kívül van, akkor a számla adatszolgáltatási
kötelezettség alá sem esik.

<a name="_ftn5"></a>[5] Áfa tv.
45/A. § (1) bekezdés szerint adózó telekommunikációs, elektronikus úton
nyújtott szolgáltatás valamint rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatás.

<a name="_ftn6"></a>[6] Áfa tv.
142. §

<a name="_ftn7"></a>[7] Áfa tv.
29. §

<a name="_ftn8"></a>[8] Áfa tv.
29. §-ának tartalmában megfelelő más tagállami szabály alapján

<a name="_ftn9"></a>[9] Áfa tv.
158/A. § (2) bekezdés b) pontja.

<a name="_ftn10"></a>[10] Áfa tv.
202. § (2) bekezdés a) pontja.

<a name="_ftn11"></a>[11] Áfa tv.
169. § e) pontja.

<a name="_ftn12"></a>[12] Áfa tv.
10. számú melléklet 2. és 4. pontja.

<a name="_ftn13"></a>[13] Áfa tv.
169. § d) pont da) alpontja.

<a name="_ftn14"></a>[14] Áfa tv.
258. § (3) bekezdés b) pontja.

<a name="_ftn15"></a>[15] Áfa tv.
258. § (3) bekezdés c) pontja.

<a name="_ftn16"></a>[16] Áfa tv.
169. § d) pont db) alpontja.

<a name="_ftn17"></a>[17] Áfa tv.
169. § d) pont dc) alpontja.

<a name="_ftn18"></a>[18] Áfa tv.
10. számú melléklet 5/A. pontja.

<a name="_ftn19"></a>[19] Áfa tv.
10. számú melléklet 4/A. pontja.

<a name="_ftn20"></a>[20] Áfa tv.
10. számú melléklet 2. és 4. pontja.

<a name="_ftn21"></a>[21] Áfa tv.
10. számú melléklet 2. és 4. pontja

<a name="_ftn22"></a>[22] Áfa tv.
10. számú melléklet 4. pontja.

<a name="_ftn23"></a>[23] Áfa tv.
10. számú melléklet 3. pontja.

<a name="_ftn24"></a>[24]
Áfa tv. 10. számú melléklet 4. pontja és számla és a nyugta adóigazgatási
azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági
ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 4/A. fejezete.

<a name="_ftn25"></a>[25] Áfa tv.
339. §-a.

<a name="_ftn26"></a>[26] <a href="https://nav.gov.hu/nav/ado/afa/Online_Szamla__Marciu20201216.html">https://nav.gov.hu/nav/ado/afa/Online_Szamla__Marciu20201216.html</a>

<a name="_ftn27"></a>[27] Az
adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 229. §-a szerint.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>számlaadat--szolgáltatás</item>
<item>online-számla</item>
<item>számlázás</item>
<item>számla</item>
<item>adatszolgáltatás</item>
<item>változások</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4766562" referenceid="4766562">
<title>2020/12. Adózási kérdés - A közterület-használati díj áfabeli megítélése</title>
<url>nav/ado/afa/2020_12__Adozasi_kerd20201229.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1609249800000">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>29</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>50</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1767221940000">
<year>2025</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1609311962280">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>30</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>6</minute>
<sec>2</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

[Áfa tv. 7. §]

A helyi önkormányzatoknak azon
engedélyező tevékenysége, melynek keretében a tulajdonukban álló közterületek
egy meghatározott részének vonatkozásában, hatósági eljárásban, kérelemre,
ideiglenes jelleggel, határozott időtartamra, meghatározott használó részére,
díj ellenében biztosítanak kizárólagos használatot, az általános forgalmi adó
rendszerében közhatalmi tevékenységnek minősül, így az nem gazdasági
tevékenység, és áfakötelezettséget nem keletkeztet.

Az általános forgalmi adóról
szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 7. § (1) bekezdése
alapján nem
gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország
Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott
jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által
ellátott közhatalmi tevékenység. Ezek közül az Áfa tv. 7. § (2) bekezdése
példálózó jelleggel felsorol néhányat (például jogszabály-alkotási,
közigazgatási jogalkalmazói, hatósági ellenőrzési tevékenység), illetve e § (3)
bekezdése és az Áfa tv. 2. számú melléklete bizonyos tevékenységeket (például 
a
tulajdon kisajátítása, víz-, gáz-, villamos energia-, hőellátás, kereskedelmi
jellegű hirdetési és reklámszolgáltatás, kereskedelmi jellegű kiállítások,
vásárok és bemutatók szervezése, rendezése) kizár e körből.

A közhatalmi tevékenység
jellemzően a közhatalommal felruházott szerv vagy személy által, közhatalmi
eszközökkel, a jogszabályi keretek között ellátott olyan tevékenység, amely
különösen jog vagy kötelezettség megállapítására, jogvita eldöntésére,
ellenőrzésre, a közhatalmi tevékenységet ellátó szervezetre és az azon kívüli
személyekre is kötelező döntést állapít meg, amelynek állami kényszereszközök
útján is érvényt lehet szerezni. E tevékenységet – többek között – az jellemzi,
hogy az jogszabályban meghatározott, jogszabályi felhatalmazáson alapul, az
ellenérték nem szabad piaci megállapodás tárgya, arról jogszabály kifejezetten
így rendelkezik, a tevékenység gyakorlója és a szolgáltatás igénybevevője
közötti jogviszony alapvetően nem magánjogi jellegű, a felek nem kötnek
megbízási szerződést, jogszabályilag limitált, kik végezhetik e tevékenységet.

A
Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5.033/2017/4. számú határozatában foglaltak
alapján a helyi önkormányzat – rendeletalkotási jogánál fogva – közhatalomként
jár el, amikor a véges közjószágnak minősülő közterület rendeltetésétől eltérő,
meghatározott ideig történő használatát engedélyezi valamely személy számára. 
Erről
közhatalomként, nem pedig tulajdonosként dönt. Ilyen esetekben komplex,
közjogi-közigazgatási kapcsolatrendszerbe ágyazódó önkormányzati hatósági ügy
keletkezik, amelyben határozatot kell hozni, mellyel szemben fellebbezési jogot
kell biztosítani.

Az
épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
(a továbbiakban: Étv.) 2. § 13. pont szerint a közterület közhasználatra
szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület,
amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Az Étv. 54. § (5)
bekezdése alapján a közterületet rendeltetésének megfelelően bárki
használhatja. A közterületek Étv. szerinti funkcionális meghatározásának a
nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. §
(3) bekezdés a)-b) pontja szerinti, a helyi önkormányzat kizárólagos
tulajdonában álló helyi közutak és műtárgyaik, valamint a terek, parkok,
közkertek feleltethetők meg. Ezek az Nvtv. 5. § (2) bekezdés a) pontja alapján
forgalomképtelen törzsvagyonnak minősülnek, melyek a kötelező önkormányzati
feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálják. A Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13.
§ (1) bekezdés 2. pontja szerint helyi önkormányzati feladat a
településüzemeltetés körében a helyi közutak és tartozékainak fenntartása,
közparkok és egyéb közterületek fenntartása. Az Alaptörvény 32. cikk (6)
bekezdése szerint a helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely
feladataik ellátását szolgálja.

Az
önkormányzatok tehát a feladatellátásukhoz szükséges közterületeknek minősülő
ingatlanvagyonnak köztulajdonként tulajdonosai. A közterülettel kapcsolatos
használati viszonyban a helyi önkormányzat nem magántulajdonosi minőségben
jelenik meg, hanem mint köztulajdonnal való rendelkezésre felhatalmazással bíró
jogalany.

Másrészről
a közterület-használat meghatározott személy részére, kérelemre történő
engedélyezése egy olyan komplex jogviszony, amelyben lehet ugyan szerződéses
elem, de alapvetően közjogi természetű. Három alanyi kört érint egymással
összefüggő módon: az önkormányzatot, a használók közösségét és a kizárólagos
használatra jogosítottakat. A közterületek mindenki által való használhatóságát
a normatív, rendeleti szabályozás biztosítja, annak ez az elsődleges célja, és
csak ehhez képest kerül sor a kizárólagos használat feltételeinek előírására,
díjazásának megállapítására, szintén normatív szabályozással. Ez utóbbiból
következik, hogy az önkormányzat nem lehet szokványos magánjogi szerződő fél, 
hiszen
a közhatalom jogán egyben szabályozója az önmagát érintő viszonynak, következésképpen
a másik fél garanciális jogai csak közjogi eszközökkel biztosíthatók.

Tehát
a véges közjószágnak minősülő közterület rendeltetésétől eltérő, például
kereskedelmi jellegű használatát az önkormányzat csakis közhatalomként, és nem
tulajdonosként dönti el. Így önkormányzati hatósági ügynek kell keletkeznie,
melyben az önkormányzat megfelelő fórumának közigazgatási határozatot kell
hoznia, amellyel szemben fellebbezési jogot kell biztosítani. A jogerős
(végleges) közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata pedig közigazgatási
bíróságtól kérhető.

A
fentiekből következően pedig a helyi önkormányzatok által a tulajdonukban álló
közterület használatának meghatározott használó részére, meghatározott
időtartamra, kérelemre, hatósági eljárásban, díj ellenében történő
engedélyezése az Áfa tv. 7. § (1) bekezdése szerinti közhatalmi tevékenységnek
minősül.

Tekintettel
arra, hogy a közterület-használat engedélyezéséhez kapcsolódó díjfizetés áfa
szempontú kezelésére vonatkozó önkormányzati joggyakorlat a fentiektől eltérhet,
a jogbiztonság elvének érvényesülése és az értelmezés-változásból fakadó
aránytalan terhek elkerülése érdekében a fentiek szerinti értelmezést az
adóhatóság 2021. január 1-jétől tekinti irányadónak.

Felhívjuk
a figyelmet, hogy a fenti jogértelmezés nem indokolja a parkolási szolgáltatás
áfa szempontú megítélésének (adóköteles ingatlan-bérbeadás, ehhez kapcsolódóan
az általános szabályok szerinti adólevonási jog) megváltoztatását. A parkolási
szolgáltatás ugyanis a hivatkozott kúriai határozat szerint is eltérő megítélés
alá esik, annak eltérő körülményei okán, másrészt a közúti közlekedésről szóló
1988. évi I. törvény 9/D. § (3) bekezdése kifejezetten arról
rendelkezik, hogy a járművek helyi közutakon, valamint helyi önkormányzat
tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban
és egyéb közterületeken történő várakozása a helyi önkormányzat, vagy a Mötv.
16/A. §-ában meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti
polgári jogi jogviszony.

[Pénzügyminisztérium
Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/23754/2020. – NAV KI
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2507385850/2020.]


</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>közterület--használat</item>
<item>helyi-önkormányzat</item>
<item>engedélyezés</item>
<item>közhatalmi-tevékenység</item>
<item>áfakötelezettség</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_12__Adozasi_kerd20201229.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4766262" referenceid="4766262">
<title>2020/11. Adózási kérdés - Módosul az áthárított áfa nélkül beszerzett személygépkocsi áfamentes értékesítésére vonatkozó szabály</title>
<url>nav/ado/afa/2020_11__Adozasi_kerd20201223.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1608720300000">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>23</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>45</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1766703540000">
<year>2025</year>
<month>12</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1608720965488">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>23</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>56</minute>
<sec>5</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az
általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa
tv.) 87. § c) pontja alapján 2021. január 1-jétől akkor adómentes a
személygépkocsi értékesítése, ha annak beszerzését nem terhelte előzetesen
felszámított adó, de amennyiben terhelte volna, az levonási tilalom alá esett
volna, kivéve azt az esetet, ha a beszerzés továbbértékesítési céllal történt.
Ez utóbbi esetben az értékesítés így adóköteles.

Az
Áfa tv. 87. § (1) bekezdés c) pontja ugyanis 2021. január 1-jétől úgy
rendelkezik, hogy mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha
az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott
volna, az a 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint – a 125. § (1) bekezdés a)
pontban foglaltakra is figyelemmel – nem lenne levonható.

A
hivatkozott rendelkezésből következően, ha a beszerzéshez nem kapcsolódott
előzetesen felszámított áfa, 2021. január 1-jétől már csak a saját vállalkozás
keretében történő hasznosítási célra – azaz például cégautónak, bérbeadási
célból, taxiszolgáltatás nyújtásához – vásárolt személykocsi későbbi
értékesítése adómentes.

Azonban,
ha az adóalany a személygépkocsit továbbértékesítési céllal
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>
 vásárolta

<ul>

<li>nem
adóalanytól, vagy</li>

<li>olyan
adóalanytól, aki (amely) az Áfa tv. 87. §-a alapján az értékesítés során nem
számolt fel áfát, vagy</li>

<li>alanyi
adómentes minőségében eljáró adóalanytól
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>
, vagy</li>

<li>a
különbözeti adózás szabályait
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>
 alkalmazó viszonteladótól
<link anchor="4">
<text>[4]</text>
</link>
, használtcikk-kereskedőtől,</li>
</ul>

és
a beszerzést így nem terhelte előzetesen felszámított adó, ennek a
személygépkocsinak a 2021. január 1-jén vagy azt követően történő
értékesítésére, vagy az értékesítés ellenértékébe beszámító, 2020. december
31-ét követően átvett, jóváírt előlegre az adómentesség nem alkalmazható.

Az
Áfa tv. 2021. január 1-étől hatályos 341. § (3) bekezdése szerint az Áfa
tv.-nek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel
módosított 87. § c) pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először,
amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2021. január 1-jére vagy azt
követő időpontra esik.

Felhívjuk
a figyelmet arra, hogy amennyiben a személygépkocsit értékesítő adóalany az Áfa
tv. XVI. fejezetében foglalt szabályok (különbözeti adózás) szerint eljáró
viszonteladó, úgy az ő továbbértékesítési céllal beszerzett személygépkocsi
értékesítése az Áfa tv. 87. § c) pontjának sem a 2020. december 31-éig hatályos
rendelkezése alapján, sem a 2021. január 1-jétől hatályos előírása alapján nem
adómentes. Ugyanis az Áfa tv. 87. § c) pontja mindkét időállapot szerint az Áfa
tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja szerinti levonási tilalomra utal, az Áfa tv.
XVI. fejezetében foglalt szabályokat alkalmazó adóalanynak azonban nem e
rendelkezés alapján, hanem az Áfa tv. 222. § (1) bekezdés a) pontja alapján
nincs levonási joga a termék beszerzésével kapcsolatban.

Ettől
eltérően, ha a viszonteladó az Áfa tv. 224. § (1) bekezdése szerinti
lehetőséggel élve (akár a személygépkocsi beszerzését követően) lemondott a
különbözeti adózás alkalmazásáról, és így azt követően az Áfa tv. általános
szabályai szerint járt el, azon személygépkocsik értékesítését, melyek
beszerzését nem terhelte előzetesen felszámított adó, az Áfa tv. 2020. december
31-éig hatályos 87. § c) pontja alapján adómentesen végezhette, lévén, hogy a
személygépkocsi értékesítés teljesítési időpontjában az Áfa tv. általános
szabályai alapján eljáró adóalanyként kizárólag az Áfa tv. 124. §-a szerinti
levonási tilalom fennállását kellett a személygépkocsit illetően vizsgálnia.

Az
Áfa tv. 87. § c) pontjának 2021. január 1-jétől hatályos módosítása okán azonban
a különbözeti adózás alól kijelentkezett viszonteladónak a továbbértékesítési
céllal beszerzett személygépkocsi adómentes értékesítésére 2021-től már nem
lesz lehetősége, következésképpen az értékesítés teljes ellenértéke mint
adóalap után kell áfát felszámolnia.

Főszabály
szerint, ha egy viszonteladó lemond az Áfa tv. XVI. fejezete szerinti szabályok
alkalmazásáról, ez a döntése az Áfa tv. 225. § (1) bekezdés c) pontja alapján 
a
választása évét követő második naptári év végéig köti, attól nem térhet el.

Az
Áfa tv. 2020. november 27-én hatályba lépett 341. § (2) bekezdése azonban
lehetővé teszi, hogy a belföldön nyilvántartásba vett, személygépkocsi
értékesítésével foglalkozó viszonteladó – az egyéb feltételek fennállása esetén
– megváltoztathassa a fenti döntését, és 2021-től újra a különbözeti adózást
alkalmazhassa (azaz adót az árrés után kell fizetnie) akkor is, ha a választása
évétől számított kettő év még nem telt el. Ennek feltétele, hogy erről a
döntéséről az állami adó- és vámhatóságnak 2020.
december 31-éig nyilatkozatot tegyen az erre szolgáló változásbejelentő
lapon.

[Pénzügyminisztérium Fogyasztási és
Forgalmi Adók Főosztály PM/23268-1/2020. – NAV KI Ügyfélkapcsolati és
Tájékoztatási Főosztály 2507381719/2020.]

<a name="1"></a>[1] Az Áfa tv. 259. §
22. pontja szerint a továbbértékesítési cél: a mástól szerzett termék saját
használat vagy egyéb módon történő hasznosítás nélküli értékesítése, amely
értékesítéskori használati értékében legfeljebb csak a kereskedelemben szokásos
értékváltozás miatt tér el a szerzéskori használati értékétől.

<a name="2"></a>[2] Áfa tv. XIII.
fejezete vagy a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv
(a továbbiakban: Héa irányelv) XII. cím 1. fejezet 2. szakaszának tartalmában 
megfelelő
más tagállami szabályozást alkalmazó adóalany.

<a name="3"></a>[3] Áfa tv. XVI.
fejezet 2. alfejezetének vagy a Héa irányelv XII. cím 4. fejezet 2. szakaszának
tartalmában megfelelő más tagállami szabályozást alkalmazó adóalany.

<a name="4"></a>[4] Áfa tv. 213. §
(1) bekezdés e) pontja szerint a viszonteladó: minden olyan adóalany, aki
(amely) ilyen minőségében továbbértékesítési céllal használt ingóságot,
műalkotást, gyűjteménydarabot vagy régiséget szerez be, importál, vagy
egyébként tart tulajdonában, illetőleg e körben – megbízás alapján –
bizományosként jár el.
 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>áthárított-áfa</item>
<item>személygépkocsi</item>
<item>áfamentes</item>
<item>értékesítés</item>
<item>saját-vállalkozás</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_11__Adozasi_kerd20201223.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4765452">
<title>Online Számla: Március végéig tart a szankciómentes időszak</title>
<url>nav/ado/afa/Online_Szamla__Marciu20201216.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1608119400000">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>16</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>50</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1766098740000">
<year>2025</year>
<month>12</month>
<day>18</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1608123491271">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>16</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>58</minute>
<sec>11</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
A NAV március
végéig nem szab ki mulasztási bírságot akkor, ha az áfaalanyok nem vagy nem
megfelelően szolgáltatnak adatot azokról a számláikról, amelyek 2021. január
4-től újonnan kerülnek be az adatszolgáltatással érintett számlák körébe.
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2021. január 4-től változnak a kötelező számlaadat-szolgáltatásra
vonatkozó szabályok: minden olyan számláról, módosító, érvénytelenítő számláról
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>
,
amire az Áfa tv. számlázási szabályai alkalmazandóak, adatot kell szolgáltatni
a NAV részére.

Ez azt jelenti, hogy a belföldi áfaalanyoknak kötelező
adatot szolgáltatniuk a belföldi számlázási szabályok hatálya alá tartozó
számlákról, azaz alapvetően minden belföldön teljesített
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>

ügyletről kiállított, kibocsátott számláról, függetlenül a vevő jogállásától.

Tehát 2021. január 4-től

<ul>

<li>a nem áfaalany belföldi vagy külföldi
természetes személy, jogi személy, szervezet,</li>

<li>a nem belföldi áfaalany, azaz más tagállami vagy
harmadik országbeli áfaalany </li>
</ul>

részére számlázó programmal kiállított
vagy kézi úton kibocsátott számlák adatait is kötelező lesz beküldeni a NAV-hoz.

Kivételt képez, így nem kell
adatot szolgáltatni azon távolról is nyújtható szolgáltatások bizonylatáról,
amely szolgáltatások után az adóbevallási és fizetési kötelezettségét az
adóalany az egyablakos (MOSS) rendszerben teljesíti.

A szankciómentességet egyebek mellett az is indokolja, hogy a COVID-19
járvány újabb hulláma miatti korlátozások akadályozhatták az adózókat az új szabályokra
való felkészülésben.

2021. március végéig tehát még van lehetőség a számlázó programok felkészítésére
és a kiterjesztett, kötelező számlaadat-szolgáltatás teljesítésére. Akik még
kézi számlatömböt használnak, ez alatt az idő alatt áttérhetnek a gépi
számlázásra, ami megkönnyíti az adatszolgáltatást.

2021. március
31-ig a NAV nem alkalmaz szankciót az alábbi esetekben:

<ul>

<li>Ha az adatszolgáltatásra
 kötelezett áfaalany a számlázó programmal kiállított olyan számláról,
 amiről a 2020. július 1-jén érvényes szabályok szerint kötelező adatot
 szolgáltatni, a 2020. július 1-jétől érvényes szabályok szerint (vagyis 2.0-ás
 verziójú séma alkalmazásával) szolgáltat adatot.</li>

<li>Ha az áfaalany
 nem teljesíti a kötelező adatszolgáltatást az olyan számláról, amiről csak
 2021. január 4-től kell adatot szolgáltatni. </li>

<li>Ha az áfaalany
 olyan számláról teljesít adatszolgáltatást, amiről a 2020. július 1-jén
 érvényben lévő szabályok szerint nem kötelező adatot szolgáltatni, azonban
 az adatszolgáltatása nem megfelelő. </li>
</ul>

A számlakibocsátó adóalanyok közül azok, akiknek 2021. január 4. előtt nem
kellett online számlaadat-szolgáltatást teljesíteniük, kizárólag akkor
mentesülnek a szankció alól, ha legkésőbb az adatszolgáltatási kötelezettséggel
érintett első számla kiállításának napjáig regisztrálnak a NAV Online Számla
rendszerben. A fentieknek megfelelő esetekben a szankciómentességnek nem
feltétele a jelzett időszakban nem teljesített adatszolgáltatás utólagos pótlása
vagy a nem megfelelő adatszolgáltatás utólagos korrekciója.

A regisztrációra vonatkozó bővebb információ a következő weboldalon
található: <a href="https://onlineszamla.nav.gov.hu/tajekoztatas_a_regisztraciorol" title="">https://onlineszamla.nav.gov.hu/tajekoztatas_a_regisztraciorol</a>.

A regisztráció a <a href="https://onlineszamla.nav.gov.hu/regisztracio/start" title="">https://onlineszamla.nav.gov.hu/regisztracio/start</a> weboldalon
végezhető el, ahol egy rövidfilm is segíti az Online Számla rendszerbeli
regisztrációt.

<a name="1"></a>[1] A
továbbiakban a számla, a módosító és az érvénytelenítő számla együtt: számla.

<a name="2"></a>[2] Azt, hogy az ügylet belföldön teljesített-e, az általános forgalmi
adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) előírásai
alapján kell megállapítani. Fontos megjegyezni, hogy egyes, nem belföldi
teljesítési helyű ügyletek bizonylatáról is keletkezhet
számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, ha a bizonylatolás során az Áfa tv.
számlára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>számla</item>
<item>számlaadat--szolgáltatás</item>
<item>online-számla</item>
<item>szankció</item>
<item>szankciómentes</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4764174">
<title>Az 5%-os áfamérték alkalmazásának feltételei az elvitelre vagy házhozszállítással értékesített ételre, italra</title>
<url>nav/ado/afa/Az_5__os_afamertek_al20201124.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1606221780000">
<year>2020</year>
<month>11</month>
<day>24</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>43</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1764197940000">
<year>2025</year>
<month>11</month>
<day>26</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1606226801093">
<year>2020</year>
<month>11</month>
<day>24</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>6</minute>
<sec>41</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az Áfa tv.
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>
 3. számú
melléklet II. rész 3. pontja alapján 5 %-os áfamérték alkalmazandó a következő
szolgáltatásra: Étkezőhelyi
vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú
italforgalom (TESZOR’15 56.10-ből). Az ide tartozó szolgáltatások egyik jellemzője,
hogy abban túlsúlyban vannak az azonnali, helyben fogyasztáshoz biztosított
szolgáltatási elemek.

A
veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló
Korm. rendelet
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>
 alapján a vendéglátó üzletben az ott
foglalkoztatottakon kívüli személy csak az elvitelre alkalmas ételek
kiadása és szállítása érdekében tartózkodhat. 2020. november 14-étől addig,
amíg ez a rendelkezés hatályos, – vagyis akkor, ha az ügylet Áfa tv. szerinti
teljesítési időpontja 2020. november 14-ére vagy azt követő olyan napra esik, 
amikor
a Korm. rendelet előírása alapján nem valósulhat meg helyben fogyasztás – 5%-os
adómérték vonatkozik az elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel- 
és
italforgalomra
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>
, a
következők szerint.

Az 5 %-os adómérték alkalmazhatóságának
feltétele, hogy

<ul>

<li>az Áfa tv. hivatkozott pontjának
megfelelő szolgáltatás csak a veszélyhelyzetben alkalmazandó előírás miatt nem
valósulhat meg, vagyis ezen szolgáltatás feltételei az előzőekben jelzett
veszélyhelyzeti intézkedést megelőzően fennálltak, illetve annak hiányában
fennállnának,</li>

<li>helyben fogyasztás esetén az ügylet a TESZOR’15
56.10 alá tartozna,</li>

<li>azonnal fogyasztható étel és helyben
készített, alkoholmentes ital elvitelre vagy házhoz szállítással való
értékesítése valósul meg.</li>
</ul>

Az 5%-os adómérték nem
alkalmazható az ügylettel összefüggő, szállítással kapcsolatos díjra. Így abban
az esetben, ha a vendéglátó üzlet az étel, ital házhozszállítással történő
értékesítéséhez kapcsolódóan kiszállítási díjat kér, ezen díj tekintetében 27 
%-os
adómértéket kell alkalmaznia.

[PM Fogyasztási és Forgalmi Adók
Főosztály PM/21201/2020- NAV Központi Irányítás 2507382101/2020.]

<a name="_ftn1"></a>[1] Az
általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

<a name="_ftn2"></a>[2] A veszélyhelyzet
idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI.
10.) Korm. rendelet 8. § (1)-(2) bekezdései.

<a name="_ftn3"></a>[3] Az
egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó gazdasági szabályokról szóló
498/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet 1. §-a.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>étterem</item>
<item>étkező-hely</item>
<item>elvitel</item>
<item>házhozszállítás</item>
<item>áfa</item>
<item>adómérték</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4759606">
<title>Az elismert harmadik államban letelepedett adóalany áfa-visszatérítése Magyarországon</title>
<url>nav/ado/afa/Az_elismert_harmadik_20200807.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1596800520000">
<year>2020</year>
<month>8</month>
<day>7</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>42</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1754776740000">
<year>2025</year>
<month>8</month>
<day>9</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1596801068877">
<year>2020</year>
<month>8</month>
<day>7</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>51</minute>
<sec>8</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az elismert harmadik államban
<link anchor="_ftn1">
<text>
[1]
</text>
</link>
 letelepedett adóalany (a továbbiakban: harmadik országos adóalany) adó-visszatéríttetési 
kérelmét az erre rendszeresített IAFAK-nyomtatványon nyújthatja be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV)
<link anchor="_ftn2">
<text>
[2]
</text>
</link>
.

Ha a harmadik országos adóalanynak vagy a nevében eljáró meghatalmazottnak van 
belföldi adóazonosító száma/technikai azonosítója, illetve cégkapuja, vagy KÜNY-tárhelye, 
akkor a kérelem elektronikus formában és elektronikus úton is beadható, ezek híján 
a nyomtatványt papíralapon kell eljuttatni a NAV-hoz.
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>

Az adó-visszatérítési eljárásban a harmadik országos adóalanyt meghatalmazottként 
külföldi természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet, például ügynök 
is képviselheti. A kérelem elektronikus benyújtásához ugyanakkor a képviseleti 
jogot előzetesen, még az áfa visszaigénylése előtt be kell jelenteni a NAV-hoz.

<ul>

<li>

Az elektronikus kapcsolattartás feltételei

</li>
</ul>

A harmadik országos adóalanynak vagy a nevében eljáró meghatalmazottnak az elektronikus kapcsolattartáshoz rendelkeznie kell

<ul>

<ul>

<li>

cégkapuval (ha a meghatalmazott szervezet belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet) vagy KÜNY-tárhellyel,

</li>

<li>

valamint adóazonosító számmal (adószám vagy adóazonosító jel).
</li>
</ul>
</li>
</ul>

Az elektronikus kapcsolattartás részletes szabályairól bővebb információt a NAV 
honlapján (<a href="http://www.nav.gov.hu/">www.nav.gov.hu</a>)

<ul>

<li>

„Az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás általános szabályai adóügyekben 
2020” című tájékoztatóban talál.
</li>
</ul>

Magánszemély külföldön KÜNY-tárhelyet

<ul>

<li>

Magyarország diplomáciai és konzuli képviseleteinél, 
</li>

<li>

Magyarországon a fővárosi és megyei kormányhivataloknál, a fővárosi és megyei 
kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalainál, 
</li>

<li>

a kormányablakoknál, 
</li>

<li>

valamint a NAV kijelölt ügyfélszolgálatain nyithat.
</li>
</ul>

A külföldi magánszemélyeknek a KÜNY-regisztrációval egyidejűleg vagy azt megelőzően, 
ugyanezen szerveknél regisztrálniuk kell magukat a külföldi személyek nyilvántartásába.

<ul>

<li>

Az állandó meghatalmazás, képviselet nyilvántartásba vétele

</li>
</ul>

Ha az ügyfél meghatalmazott útján kíván eljárni, akkor a képviseleti jogviszonyt előzetesen be kell jelenteni a NAV-hoz.

Az állandó meghatalmazást az erre a célra rendszeresített EGYKE-nyomtatványon 
kell bejelenteni, ami letölthető a NAV honlapjáról (<a href="http://www.nav.gov.hu/">www.nav.gov.hu</a>), illetve elérhető az Általános Nyomtatványkitöltő programban (ÁNYK).

A képviselet bejelentéséről a következő tájékoztatóban talál bővebb információt:

<ul>

<li>

<a href="https://nav.gov.hu/data/cms487097/Elektronikus_urlapok_benyujtasanak_modja_kepviselet_bejelentese.pdf">https://nav.gov.hu/data/cms487097/Elektronikus_urlapok_benyujtasanak_modja_kepviselet_bejelentese.pdf</a> 

</li>
</ul>

Ha a harmadik országos adóalany és a külföldi ügynöke is rendelkezik érvényes 
belföldi adóazonosító számmal vagy legalább technikai azonosítóval, akkor ezek 
megadásával az EGYKE-nyomtatvány elektronikusan is benyújtható. Csatolni csak 
a meghatalmazást kell.

Ha ezekkel nem rendelkeznek, akkor a kinyomtatott EGYKE-nyomtatványt papíralapon 
kell elküldeni a NAV-hoz a következő iratokkal együtt:

<ul>

<li>

az állandó meghatalmazás okirata eredetiben, 

</li>

<li>

az adóazonosító számmal nem rendelkező, harmadik országos adóalany cégkivonata másolatban,

</li>

<li>

az adóazonosító számmal nem rendelkező, harmadik országos adóalany cégaláírási címpéldánya (aki a meghatalmazást adta) másolatban,
</li>

<li>

a meghatalmazott személyét azonosító okmány másolata.
</li>
</ul>

Ezek az iratok a magyar nyelv mellett angolul, németül, vagy franciául is benyújthatók, 
más nyelveken azonban csak hiteles magyar fordítással együtt.

Az állandó meghatalmazás nyilvántartásba vételekor a NAV – ha nem rendelkeznek vele – adóazonosítót képez a meghatalmazott képviselőnek, valamint a harmadik országos adóalanynak is. Ezt 
a sikeres nyilvántartásba vételről szóló postai értesítésében a NAV meg is küldi 
az érintetteknek.

<ul>

<li>

Az IAFAK-nyomtatvány benyújtása elektronikusan 

</li>
</ul>

Az áfa visszatérítésére szolgáló IAFAK-nyomtatvány letölthető az ÁNYK-ból, ahonnan a megfelelő tárhely kiválasztása után közvetlenül 
is beküldhető.

Az elektronikus formában előállított nyomtatványt nem kell aláírni, vagy egyéb 
úton hitelesíteni. A KÜNY-tárhelyen, illetve a cégkapun keresztül küldött nyomtatványokról 
a NAV vélelmezi, hogy azok a tárhely tulajdonosától származnak.

Ha a harmadik országos adóalany adóhatósági státuszigazolása nem áll rendelkezésre elektronikusan, hiteles 
elektronikus aláírással ellátva, akkor azt az előző érvényességének lejártakor 
pótlólag, eredetben, postán kell megküldeni.

Az adóhatósági státuszigazolás mellé hitelesített magyar (angol, német, francia) 
nyelvű fordítást is csatolni kell, ha azt nem ezen nyelvek egyikén állították ki.

A kérelem kitöltésekor az ’SZ’ lapokon forintra kerekítve, tehát tizedesek nélkül 
kell az adott számlára kérelmezett összeget feltüntetni.

<ul>

<li>

Az IAFAK-nyomtatvány benyújtása papíralapon 

</li>
</ul>

Papíralapú benyújtásnál az IAFAK-nyomtatványtaz ÁNYK-ból kell letölteni és kinyomtatni, figyelve arra, hogy a nyomtatvány a legutolsó publikált verzió legyen. A nyomtatvány feldolgozását megkönnyíti, ha azt a benyújtó gépi úton tölti ki.

A kérelmet a harmadik országos adóalanynak (cégszerűen) kell aláírnia. Mellé csatolnia kell az 1 évnél nem régebbi, adófizetésre kötelezetti státuszigazolását eredetben – szükség esetén hiteles fordítással – valamint a számlákatmásolatban.

Ha a kérelmet eseti meghatalmazott nyújtja be, csatolni kell minden kérelemben 
a felek által aláírt (magyar, angol, német vagy francia nyelvű) eseti meghatalmazás eredeti példányát is.

A nyomtatványt a NAV Kiemelt Adó-és Vámigazgatóságához kell eljuttatni a következő postacímre: Budapest 1410, Pf. 138.

<a name="_ftn1"></a>[1]Elismert harmadik államok: Svájci Államszövetség, Liechtensteini Hercegség, 
Norvég Királyság, Török Köztársaság, Szerb Köztársaság.

<a name="_ftn2"></a>[2]  Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény. 251/M. § (1) 
bekezdése alapján

<a name="_ftn3"></a>[3] A kérelem adattartalmát, mellékleteit a belföldön nem letelepedett adóalanyokat 
a Magyar Köztársaságban megillető általános forgalmiadó-visszatéríttetési jogának, 
valamint a belföldön letelepedett adóalanyokat az Európai Közösség más tagállamában 
megillető hozzáadottértékadó-visszatéríttetési jogának érvényesítésével kapcsolatos 
egyes rendelkezésekről szóló <link id="4759605">
<downloadablebinary contentid="4759605">
<title>32-2009 PM rendelet</title>
<url>/data/cms529837/32_2009_PM_rendelet.pdf</url>
<filename>32_2009_PM_rendelet.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>144</size>
<sizeinbyte>148091</sizeinbyte>
</downloadablebinary>
<text>32/2009 (XII. 21.) PM rendelet </text>
</link>1.-2. § és 5.-7. § 
határozzák meg.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>elismert-harmadik-állam</item>
<item>IAFAK</item>
<item>áfa-visszatérítés</item>
<item>harmadik-ország</item>
<item>elektronikus</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4759199">
<title>Gyakran ismételt kérdések a számlaadat-szolgáltatással, számlázással kapcsolatban</title>
<url>nav/ado/afa/Gyakran_ismetelt_kerd20200728.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1596524760000">
<year>2020</year>
<month>8</month>
<day>4</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>6</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1753826340000">
<year>2025</year>
<month>7</month>
<day>29</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1596524791113">
<year>2020</year>
<month>8</month>
<day>4</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>6</minute>
<sec>31</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

1. Adómentes
ingatlan bérbeadás (például lakóingatlan, üzlethelyiség bérbeadása) esetén
2020. július 1-jétől kötelező számlát kibocsátanom, és arról online adatot szolgáltatnom?

Az adómentes
ingatlan bérbeadást 2020. július 1-jétől kezdve sem kell számlával
bizonylatolni, azt elégséges egyéb számviteli bizonylattal alátámasztani.
Mindezt nem befolyásolja sem a szolgáltatás igénybevevőjének személye (áfaalany
vállalkozás vagy nem áfaalany természetes személy), sem az ellenérték
kiegyenlítésének módja (pl. készpénzfizetés vagy banki átutalás). Ennek
megfelelően ehhez a szolgáltatásnyújtáshoz idén július 1-jétől nem kapcsolódik
online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség. Ez akkor is így van, ha az
előzőek ellenére mégis olyan bizonylatolási gyakorlatot folytat, hogy saját
döntéséből fakadóan számlát állít ki számviteli bizonylatként.

Ugyanakkor e számviteli
bizonylatokat egyértelműen és utólag bizonyítható módon el kell különíteni az
olyan számláktól, amelyek esetében az adóalany nem mentesül a számlakibocsátási
kötelezettség alól, azaz amelyek tekintetében számlaadat-szolgáltatásra
kötelezett.

[Áfa tv. 86. § (1) bekezdés l) pont, Áfa tv. 165. §
(1) bekezdés a) pont, Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont]

2.
Milyen bizonylatot kell kibocsátani az adómentes fogorvosi szolgáltatásról
2020. július 1-jétől? A fogorvosi szolgáltatásra is kiterjed az adatszolgáltatás?

A humán fogorvosi,
fogtechnikusi tevékenységet nem közszolgáltatóként végző áfaalany 2020. július
1-jétől nem mentesül egyéb számviteli bizonylat kiállításával a
számlakibocsátási kötelezettség alól, ugyanakkor, ha a vevő nem áfaalany,
illetve nem jogi személy, készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési
eszközzel (például: bankkártyával) fizet, az ellenérték összege nem éri el a
900 000 forintot, továbbá nem kér számlát, akkor részére nyugta is
kibocsátható. Nyugta kibocsátása esetén – értelemszerűen – online
számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége a bizonylat kibocsátójának nem
keletkezik. Tekintve azonban, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség az olyan
számlára is kiterjed, ami nem tartalmaz áfát, ezért belföldi áfaalany felé történő
számlázás esetén fennáll az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség.

[Áfa tv. 85. § (1) bekezdés e) pont, Áfa tv. 165. §
(1) bekezdés a)-b) pont, Áfa tv. 166. § (1)-(2) bekezdés, Áfa tv. 10. számú
melléklet 1. pont]

3. Miként alakul a humánorvosi szolgáltatás
bizonylatolása 2020. július 1-jétől? Fennáll-e az adatszolgáltatási
kötelezettség?

A nem
közszolgáltató által végzett humán-egészségügyi ellátás 2020. július 1-jétől
nem mentesül egyéb számviteli bizonylat kiállításával a számlaadási
(nyugtaadási) kötelezettség alól. A számlaadat-szolgáltatási kötelezettség
2020. július 1-jétől azonban csak az adóalany részére kibocsátott számlára
vonatkozik.

Ugyanakkor, ha a
vevő nem áfaalany, illetve nem jogi személy, készpénzzel vagy
készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (például: bankkártyával) fizet, az
ellenérték összege nem éri el a 900 000 forintot, továbbá nem kér számlát,
akkor részére nyugta is kibocsátható. Nyugta kibocsátása esetén – értelemszerűen
– online számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége a bizonylat kibocsátójának nem
keletkezik.

Megjegyzendő, hogy
plasztikai sebészeti szolgáltatás esetén a nyugtakibocsátási kötelezettség
kizárólag pénztárgéppel teljesíthető. Ez esetben is adható a nyugta helyett
számla, ám ekkor a számláról csak a PTGSZLAH adatlapon kell adatot
szolgáltatni.

A
közszolgáltatóként adómentes humán-egészségügyi tevékenységet végzők egyéb számviteli
bizonylat kiállítása esetén továbbra is mentesülnek a számlaadási (nyugtaadási)
kötelezettség alól. A közszolgáltatók körét az Áfa tv. 85. § (4) bekezdése
határozza meg.

Nem esik ezért online
számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá a közszolgáltatóként végzett
adómentes humán-egészségügyi tevékenység bizonylata, mivel ezen ügylet
tekintetében az adóalany egyéb számviteli bizonylat kibocsátásával mentesül a
számlaadási kötelezettség alól. Ez akkor is így van, ha az előzőek ellenére
mégis olyan bizonylatolási gyakorlatot folytat, hogy saját döntéséből fakadóan
számlát állít ki számviteli bizonylatként.

[Áfa tv. 85. § (1) bekezdés b)-c) pont, Áfa tv. 85. §
(4) bekezdés, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a)-b) pont, Áfa tv. 166. § (1)-(2)
bekezdés, Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont, 48/2013. NGM rendelet 1. számú
melléklet, 50/2013. NGM rendelet 9/C. §]

4. Hogyan kell az állatorvosi szolgáltatást
bizonylatolni? Fennáll-e az
adatszolgáltatási kötelezettség?

Az állatorvosi
szolgáltatás bizonylatolásában nem történt változás 2020. július 1-jétől. Az
állatorvosi szolgáltatásnyújtás adóköteles tevékenység, így az ilyen
szolgáltatást nyújtó adóalany az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontja alapján
nem mentesülhet a számlakibocsátási kötelezettség alól (vagyis számlaadási
kötelezettsége nem váltható ki számlától eltérő egyéb számviteli bizonylat
kibocsátásával). Ebből következően a belföldön teljesített állatorvosi
szolgáltatásról kibocsátott számláról az online számlaadat-szolgáltatási
kötelezettség a számla áthárított áfatartalmától függetlenül fennáll,
amennyiben a szolgáltatás igénybevevője egy másik, belföldön nyilvántartásba
vett adóalany. A nem adóalany természetes személy, vagy nem belföldi adóalany
által igénybe vett állatorvosi szolgáltatásról kibocsátott számláról 2021.
január 1-jétől teljesítendő az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség,
feltéve, hogy arra a belföldi számlázási szabályok alkalmazandóak.

A feltételek
fennállása esetén [vagyis feltéve, hogy a vevő nem áfaalany, illetve nem jogi
személy, készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (például:
bankkártyával) fizet, és az ellenérték összege nem éri el a 900 000
forintot, továbbá a vevő nem kér számlát] az állatorvosi tevékenységet végző
adóalanynak lehetősége van nyugta kibocsátására is. Nyugta kibocsátása esetén 
–
értelemszerűen – online számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége a bizonylat
kibocsátójának nem keletkezik.

Tekintettel arra,
hogy az állatorvosi tevékenységet végzőre online pénztárgép használati
kötelezettség egyáltalán nem vonatkozik, így erről a tevékenységről (nyugta
helyett) kiállított számlák esetén a PTGSZLAH nyomtatványon nem kell adatot
szolgáltatni.

[Áfa tv. 2. § a) bekezdés, Áfa tv. 159. § (1)-(2)
bekezdés, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a)-b) pont, Áfa tv. 166. § (1) bekezdés,
Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont]

5. Horgászegyesület milyen bizonylatot állítson ki az
egyesületi tagdíjról, illetve a területi jegyek értékesítéséről? Vonatkozik-e
rá az adatszolgáltatási kötelezettség?

Ha az egyesület a
tagdíj ellenében olyan szolgáltatást nyújt, amely az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés
l) pontja alapján mentes az áfa alól, akkor ezt a szolgáltatásnyújtást 2020.
július 1-jétől kezdve sem kell számlával bizonylatolni, azt elégséges
számviteli bizonylattal alátámasztani. Ennek megfelelően ehhez a
szolgáltatásnyújtáshoz idén július 1-jétől nem kapcsolódik online
számlaadat-szolgáltatási kötelezettség. Fontos megjegyezni: ez akkor is így
van, ha az előzőek ellenére mégis olyan bizonylatolási gyakorlatot folytat,
hogy saját döntéséből fakadóan számlát állít ki számviteli bizonylatként.

Ugyanakkor e
számviteli bizonylatokat egyértelműen és utólag bizonyítható módon el kell
különíteni az olyan számláktól, amelyek esetében az adóalany nem mentesül a
számlakibocsátási kötelezettség alól, azaz amelyek tekintetében
számlaadat-szolgáltatásra kötelezett.

A „területi
engedély értékesítése” ingatlan bérbeadásként alapesetben adómentes
szolgáltatásnyújtásnak minősül. Ekkor az előzőekben írtak szerint alakul a
bizonylatolás és az adatszolgáltatás. Más a helyzet viszont akkor, ha a
területi jegyet „értékesítő” egyesület az ingatlan bérbeadási tevékenységét
áfakötelessé tette. Ez esetben – feltételezve, hogy a területi engedély magyarországi
vízterületre szól – a másik belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak nyújtott
szolgáltatása kapcsán az egyesületnek az általa kötelezően kibocsátandó
számláról adatot kell szolgáltatnia.

[Áfa tv. 85. § (1) bekezdés l) pont, Áfa tv. 86. § (1)
bekezdés l) pont, Áfa tv. 88. § (1) bekezdés b) pont, Áfa tv. 165. § (1)
bekezdés a) pont, Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont]

6. Ha a vásárló számlát kér, úgy a számla kiállítását
követően a vásárlás összegét be kell-e, illetve be szabad-e ütni a pénztárgépbe?

Ugyanarról az
ügyletről számla és nyugta egyidejű kibocsátása nem merülhet fel. Ez vonatkozik
a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel a pénztárgépekre
vonatkozó rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést
a pénztárgépben rögzíteni kell. Az adóalanyok által alkalmazott azon gyakorlat,
mely szerint a számlával bizonylatolt értékesítésről a pénztárgéppel nyugtát is
kiállítanak, nem helyes és az így bizonylatolt ügylet tekintetében kétszeres
adatszolgáltatást eredményez. A – nem pénztárgéppel előállított – számlával
bizonylatolt ügyletek adatait a pénztárgépben nem kell rögzíteni.

Ha az adóalany a
számlával bizonylatolt ügylet ellenértékét a pénztárgép pénztároló eszközében
helyezi el, akkor arról pénzmozgás (pénztári befizetés) bizonylatot kell
kiállítania a pénztárgéppel.

[Áfa tv. 159. § (1) bekezdés, Áfa tv. 165. § (1)
bekezdés b) pont, Áfa tv. 166. § (1) bekezdés, 48/2013. NGM rendelet 49/A. §,
48/2013. NGM rendelet 67. § 14. pont, 48/2013. NGM rendelet 1. számú melléklet]

7. Mezőgazdasági őstermelőként milyen bizonylatot kell
kiállítani a 2020. július 1-jét követően teljesített értékesítésekről? Kötelező
számlázó programot használni?

Abban, hogy a
mezőgazdasági őstermelőnek milyen bizonylatot kell kiállítania, nincs változás
2020. július 1-től. Így például, amennyiben a mezőgazdasági őstermelő
értékesítései kompenzációs felárra jogosítanak, a felvásárló állít ki
felvásárlási okiratot, amelyről nem kell adatot szolgáltatni. A változás akkor
érinti az őstermelőt, ha például a termékét olyan vevő felé értékesíti, aki
(amely) saját adószámának (ami nem tévesztendő össze az adóazonosító jellel!)
megadásával jelzi az adóalanyiságát, így részére számlát kell kibocsátani,
amely számláról adatot kell szolgáltatni (online számlaadat-szolgáltatási
kötelezettség). Magát a számlát változatlanul nem kötelező gépi programmal
kiállítani, azt továbbra is lehet számlanyomtatvány felhasználásával, kézzel kitölteni.
Az adatszolgáltatást ilyenkor a számlakibocsátás keltét követő 4 naptári napon
belül kell teljesíteni az adatoknak az erre a célra rendszeresített online
felületünkre történő feltöltésével, amely alól egyedüli kivételt az képez, ha 
a
számlában áthárított áfaösszeg elérné vagy meghaladná az 500 ezer forintot,
ekkor ugyanis az adatszolgáltatást legkésőbb a számlakibocsátás keltét követő 
naptári
napig kell teljesíteni.

Lényeges, hogy az
online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség 2020. július 1-jétől csak a
belföldi adóalany részére teljesített ügyletről kibocsátott számlára terjed ki,
így magánszemély vevő esetén – minden egyéb tényezőtől függetlenül – fel sem
merül az adatszolgáltatás. Szintén nem esik adatszolgáltatási kötelezettség alá
a nyugta.

[Áfa tv. 159. § (1) bekezdés, Áfa tv. 165. § (1)
bekezdés b) pont, Áfa tv. 166. § (1) bekezdés, Áfa tv. 202. § (2) bekezdés a)
pont, Áfa tv. 10. számú melléklet 1-3. pont]

8. A fizetővendéglátó tevékenységet folytató
magánszemélyre vonatkozik-e 2020. július 1-jétől az online
számlaadat-szolgáltatási kötelezettség? Amennyiben igen, akkor ez mentesíti-e 
a
PTGSZLAH adatlap beküldése alól?

A
magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítása (fizetővendéglátó
tevékenység) nem adómentes ingatlan bérbeadásnak, hanem kereskedelmi
szálláshely-szolgáltatás nyújtásának minősül az Áfa tv. alkalmazásában. Ennek
megfelelően az ezen szálláshely-szolgáltatást nyújtó adóalanyra vonatkozik az
online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, de csak akkor, ha a szolgáltatás
igénybevevője saját adószámának megadásával jelzi az adóalanyiságát. Amennyiben
a szálláshely-szolgáltatás igénybe vevője nem minősül belföldi adóalanynak,
hanem például magánszemély vagy külföldi adóalany, akkor – minden egyéb
tényezőtől függetlenül – fel sem merül 2020. július 1-jétől az online
számlaadat-szolgáltatás.

Mivel a
szálláshely-szolgáltatási – kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatást –
tevékenységet végző adóalany pénztárgép használatra kötelezett, ezért abban az
esetben, ha a bizonylatadási kötelezettségét pénztárgéppel történő nyugtaadás
helyett számla kibocsátásával teljesíti, akkor az ehhez a tevékenységéhez
kapcsolódóan kibocsátott valamennyi számlájáról adatot kell szolgáltatnia a
PTGSZLAH adatlapon. A PTGSZLAH adatlapon történő, előzőekben említett
adatszolgáltatási kötelezettség 2020. július 1-jét követően is fennáll.

Összefoglalásként
elmondható, hogy magánszemély igénybevevő esetén, ha a nyugtakibocsátás
feltételei egyébként fennállnak, de a szállásadó mégis számlát bocsát ki, akkor
kizárólag a PTGSZLAH adatlapon kell adatot szolgáltatni. Ezzel szemben, ha a
szálláshely-szolgáltatást adószámmal rendelkező, belföldi adóalanynak minősülő 
személy,
szervezet veszi igénybe, akkor kötelezően számlát kell kibocsátani, amely
online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá tartozik. Ekkor a PTGSZLAH
adatlapon nincs adatszolgáltatás.

[Áfa tv. 86. § (2) bekezdés a) pont, Áfa tv. 159. §
(1) bekezdés, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pont, Áfa tv. 166. § (1)-(2)
bekezdés, Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont, 48/2013. NGM rendelet 1. számú
melléklet, 50/2013. NGM rendelet 9/C. §]

9. A kézi nyugta
adattartalmáról is kell adatot szolgáltatni 2020. július 1-jétől?

A nyugta adattartalmáról nem kell és nem
is lehet adatot szolgáltatni. Kivétel ez alól az online pénztárgéppel
kibocsátott nyugta, amelyről továbbra is a pénztárgép szolgáltat adatot.

[Áfa
tv. 166. § (1) bekezdés, Áfa tv. 178. § (1a) bekezdés, Áfa tv. 10. számú
melléklet 1. pont]

10.
2020. július 1-jétől kötelező feltüntetni a termékbeszerző, szolgáltatás
igénybevevő belföldi adóalany adószámának első 8 számjegyét a számlán. Adódik 
a
kérdés, hogy honnan lehet tudni, hogy adott személy magánszemélyként vagy
vállalkozóként vásárol? Milyen következménye lesz annak, ha az adószám nem
kerül a számlán feltüntetésre? Minden számla kiállításakor ellenőrizni kell az
adószám érvényességét?

Az, hogy a
természetes személy vevő a vásárlás során milyen minőségében jár el, a vevő
nyilatkozata alapján állapítható meg, ami szóban, írásban vagy akár ráutaló
magatartással is megvalósulhat, például azzal, hogy közli az adószámát. Abban
az esetben, ha a nyilatkoztatás megtörtént, és az adószám feltüntetésének
mellőzésére ez alapján került sor, akkor a számlakibocsátót nem érheti
joghátrány amiatt, hogy az adószámot mégis fel kellett volna tüntetnie. Kifejezett 
rendelkezés hiányában az adószám érvényességéről történő
meggyőződés tekintetében ugyanazt a magatartást és gondosságot kell tanúsítani,
mint amit általában kell a vevő személyére vonatkozó egyéb adatoknál.

[Áfa
tv. 169. § d) pont dc) alpont]

11. Éves gyakoriságú
áfa bevallók a 2020. évről benyújtandó bevallás kitöltése során választhatják
azt, hogy értékhatár nélkül valamennyi számlát szerepeltetik a belföldi
összesítő jelentésben?

Az Áfa tv. 2020.
július 1-jétől hatályos 338. § (1) bekezdésében foglalt átmeneti szabály
értelmében a 2020. év tekintetében az éves áfabevalló a teljes naptári év
egészére vonatkozóan az Áfa tv. 2020. június 30-ig hatályos 10. számú melléklet
1-4. pontja szerint kell, hogy eleget tegyen számlabefogadói adatszolgáltatási
kötelezettségének. Vagyis éves gyakoriságú áfa bevallónak számlabefogadói oldalon
a 100 ezer forint értékhatár figyelembevételével kell teljesítenie adatszolgáltatási
kötelezettségét a 2020-as évről benyújtott bevallásának ’65M lapján. Az
adóalany saját választása szerint azonban alkalmazhatja az Áfa tv. 10. számú
mellékletének 13. pontját is, amely alapján – a teljes naptári évre vonatkozóan
– a 100 ezer forint áthárított áfára vonatkozó értékhatárt figyelmen kívül
hagyja, és az értékhatárt el nem érő számlákról (számlával egy tekintet alá eső
okiratokról) is teljesít adatszolgáltatást.

12.
Kell-e szerepeltetni a belföldi összesítő jelentésben az áthárított áfát nem
tartalmazó számlákat 2020. július 1-jétől a számla befogadójának?

Az Áfa tv. 2020.
július 1-jétől hatályos rendelkezései a számlabefogadói adatszolgáltatást ahhoz
a számlához kötik, amely számla alapján a számla befogadója – összegszerűségtől
és aránytól függetlenül – adólevonási jogot gyakorol. Ennek megfelelően arról 
a
számláról, amely alapján a számla befogadója 2020. július 1-jét magába foglaló
vagy azt követő adómegállapítási időszakban adólevonási jogot gyakorol,
értékhatártól függetlenül, a számlán szereplő teljes adóalapról és adóról köteles
adatot szolgáltatni a belföldi összesítő jelentésben (benyújtott bevallásának
’65M lapján).

Arról a számláról,
melyen áthárított áfa nem szerepel (így arra adólevonási jog értelemszerűen nem
alapítható), a bevallás M lapján nem kell adatot szolgáltatni. Számlabefogadói
oldalon tehát nem kell adatot szolgáltatni például kizárólag adómentes ügyletet
bizonylatoló számláról. Arra tekintettel, hogy belföldi fordított adózás alá
eső ügylet esetén a termék beszerzője/szolgáltatás igénybevevője az adólevonási
jogát nem feltétlenül a részére kiállított számlára alapítja, a kizárólag
belföldi fordított adózás alá eső ügyletet kísérő számláról sem kell adatot
szolgáltatni a ’65M lapon.

Abban az esetben,
ha a befogadói adatszolgáltatással érintett számlában külön-külön tételként
szerepel áthárított áfát tartalmazó, illetve áthárított áfát – bármilyen okból
– nem tartalmazó tételsor is, és a számla befogadója az adott számlára
adólevonási jogot alapít, akkor a számla összesített adóalapjáról és adójáról
kell adatot szolgáltatni arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő
bevallás belföldi összesítő jelentésében, mely időszakban a számla befogadója 
a
számla alapján adólevonási jogot gyakorolt.

[Áfa tv. 10. számú melléklet 9-10. pont, Áfa tv. 60.§,
Áfa tv. 120. § b) pont, Áfa tv. 127. § (1) bekezdés bb) alpont]

13.
Kötelezett-e regisztrálni, illetve adatot szolgáltatni az egyéni vállalkozó, ha
szünetelteti a tevékenységét?

Az Áfa tv. rendelkezéseiből következően
csak azoknak kell az Online Számla rendszerben regisztrálniuk, akiknek
számlaadat-szolgáltatási kötelezettségük van.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni
cégről szóló 2009. évi CXV. törvény lehetővé teszi az egyéni vállalkozónak,
hogy az egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb két
évig szüneteltethesse. A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt
az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni
vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új
kötelezettséget nem vállalhat.

Mivel az egyéni vállalkozói tevékenység
nem végezhető a szünetelés időtartama alatt, így feltételezhetően
számlakibocsátási, és ezáltal online számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége
sem keletkezhet az egyéni vállalkozónak. Ha a szünetelés időtartama alatt egy
belföldön teljesített ügyletéről az adóalanynak mégis számlát kellene
kibocsátania (akár egyéni vállalkozóként, például egy tárgyi eszköz
értékesítésről, akár az egyéni vállalkozás keretein kívüli, áfa hatálya alá
tartozó tevékenységről) egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany
részére, akkor fennáll a számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, amelynek
előfeltétele az Online Számla rendszerbeli regisztráció.

[Áfa
tv. 10. számú melléklet 1. pont, 2009. évi CXV. törvény 18. §]

14.
kérdés: Számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá esik-e a magánszemély felé
teljesített ügylet, ha a magánszemély azt az egészségpénztári számlája terhére
kívánja elszámolni, és kéri, hogy a számlán tüntessük fel az egészségpénztár
adatait?

Az Áfa tv. 10. számú mellékletének 1.
pontja értelmében az adóalany köteles az állami adó- és vámhatóság részére adatot
szolgáltatni egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére
belföldön teljesített termékértékesítéséről - ide nem értve a 89. § szerinti
termékértékesítést -, szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott vagy kiállított
számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról. A hivatkozott előírás
alapján nem esik számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá a nem adóalany
magánszemélynek teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról
kiállított/kibocsátott számla.

A kérdés szerinti esetben az
egészségpénztári szolgáltató nem az egészségpénztárnak nyújt szolgáltatást,
értékesít terméket, hanem a magánszemélynek. Ezt támasztja alá az Önkéntes
Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 2. § (2)
bekezdés e) pontja, 2. § (6) bekezdés b) pontja, valamint az önkéntes kölcsönös
egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól 268/1997.
(XII. 22.) Korm. rendelet 24/C. §-a is. Az utóbb hivatkozott jogszabályi
előírás alapján az egészségpénztár adatait azért kell szerepeltetni az
ügyletről kiállított/kibocsátott számlán, mert ez az ellenérték
egészségpénztárból való megtérítésének a jogszabályi feltétele.

Tehát, mivel az adott esetben a
termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő magánszemély, a számla nem esik
számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá, függetlenül attól, hogy azon – az
ellenérték egészségpénztárból való finanszírozása miatt – szerepelnek az
egészségpénztár adatai is. Az ilyen számláról 2021. január 1-jétől, az Áfa tv.
10. számú mellékletének ezen időponttól hatályos előírásai alapján
szolgáltatandó adat.

[Áfa
tv. 10. számú melléklet 1. pont, 1993. évi XCVI. törvény 2. § (2) bekezdés e)
pont, 1993. évi XCVI. törvény 2. § (6) bekezdés b) pont, 268/1997. (XII. 22.)
Korm. rendelet 24/C. §]

15.
kérdés: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által finanszírozott
egészségügyi ellátás esetén, kell e számlát kibocsátani a NEAK felé, és arról
teljesítendő-e online számlaadat-szolgáltatás?

Az egészségügyi ellátás ilyen esetben a
magánszemély részére történik, annak NEAK által történő finanszírozására vélelmezhetően
a magánszemély társadalombiztosítási jogviszonyára, valamint a NEAK és a
szolgáltató közötti jogviszonyra tekintettel kerül sor.

Figyelemmel arra, hogy az Áfa tv. 85. §
(4) bekezdés g) pontja alapján – az (1) bekezdés alkalmazásában –
közszolgáltatónak minősül minden olyan személy, szervezet - az a)-f) pontoktól
függetlenül -, aki (amely) biztosított vagy más kedvezményezett részére
társadalombiztosítási vagy egyéb – jogszabály alapján – kötelező biztosítási
jogviszony keretében végzi tevékenységét, a magánszemély részére nyújtott
egészségügyi ellátás ez esetben az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés b) pontja alapján
adómentes. Ezen adómentességi jogcím szerinti szolgáltatás tekintetében pedig
az adóalany az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontja alapján számviteli
bizonylat kibocsátásával mentesül a számlaadási kötelezettség alól. Erre
tekintettel a magányszemélynek nyújtott, NEAK által finanszírozott egészségügyi
ellátásról kiállított bizonylatról az Áfa tv. 2021. január 1-jétől hatályos 10.
számú melléklete alapján sem kell adatot szolgáltatni (feltéve, hogy annak
előírása a hatályba lépést megelőzően nem módosul).

Figyelemmel arra, hogy ilyen esetben a
biztosított magánszemély egészségügyi ellátását végző adóalany nem teljesít Áfa
tv. hatálya alá tartozó ügyletet a NEAK felé, arról nem kell Áfa tv. szerinti
számlát kibocsátania a NEAK számára (más számviteli bizonylat az elszámolásról
értelemszerűen kibocsátható).

[Áfa
tv. Áfa tv. 85. § (1) bekezdés b) pont, Áfa tv. 85. § (4) bekezdés g) pont, Áfa
tv. 165. § (1) bekezdés a) pont, Áfa tv. 10. számú melléklet]

[NAV KI
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály: ÜTF-3685/2020

Pénzügyminisztérium
Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály: PM/14290/2020.]

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>számlázás</item>
<item>számlaadat--szolgáltatás</item>
<item>gyik</item>
<item>gyakori-kérdések</item>
<item>belföldi-összesítő-jelentés</item>
<item>kézi-nyugta</item>
<item>PTGSZLAH</item>
<item>egészségpénztári-számla</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4758209" referenceid="4758209">
<title>2020/8. Adózási kérdés - A számlával bizonylatolt ügylet adatait nem kell és nem is célszerű a pénztárgépbe rögzíteni</title>
<url>nav/ado/afa/2020_8__Adozasi_kerde20200708.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1594209300000">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>55</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1752011940000">
<year>2025</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1594209687430">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>1</minute>
<sec>27</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

[Áfa tv. 159. §]

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII.
törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) fő szabálya szerint az adóalanynak az általa
teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát kell
kibocsátania. Ha az adóalany azért mentesül a számlakibocsátási kötelezettség
alól, mert

<ul>

<li>a vevő/igénybevevő
nem adóalany és nem is jogi személy,</li>

<li>a vételárat készpénzzel,
készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel a
teljesítésig kifizeti</li>

<li>és a vételár
nem éri el a 900 ezer forintot,</li>

<li>továbbá a
vevő nem kér számlát,</li>
</ul>

akkor az adóalany köteles nyugta kibocsátásáról
gondoskodni.
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>

Ebből következően egy ügyletről egyféle bizonylatot
(számlát vagy annak adása alóli mentesülés esetén nyugtát) kell kibocsátani.

Amennyiben az adóalany nyugta kibocsátására
kötelezett, e kötelezettségét a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendeletben (a továbbiakban:
NGM rendelet) meghatározott feltételek teljesülése esetén pénztárgéppel kell
teljesítenie.
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>

Ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű
kibocsátása a jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján nem merül fel. Ez
vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel az NGM
rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a
pénztárgépben rögzíteni kell.

Az adóalanyok egy része azonban továbbra is alkalmazza
azt a – 2008. január 1-je előtt hatályos szabály alapján kialakított – gyakorlatot,
mely szerint a számlával (egyszerűsített adattartalmú számlával) bizonylatolt
értékesítés készpénzzel (készpénz-helyettesítő vagy pénzhelyettesítő eszközzel)
teljesített ellenértékét is szerepelteti a pénztárgépben.

Az Áfa tv. 2020. július 1-jétől hatályos rendelkezése alapján
az adóalany köteles az adóhatóság részére
adatot szolgáltatni egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére
belföldön teljesített termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott
vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról.
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>

(2021. január 1-jétől e kötelezettség már a magánszemély vevő/igénybevevő
esetén is fenn áll majd.)

Fentiekből következően – ha az adózó továbbra is állít
ki nyugtát is a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékéről – az értékesítés
adatai az online számlaadat-szolgáltatás és az online pénztárgép útján is
megérkeznek a NAV-hoz. A dupla bizonylatolás miatti kétszeres adatszolgáltatás 
elkerülése
érdekében célszerű a fenti helytelen gyakorlat megszüntetése. A NAV tehát azt
javasolja az adóalanyoknak, hogy a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékéről
az online pénztárgéppel ne állítsanak ki nyugtát!

Az adózó a fentiek mellett továbbra is folytathatja
azt a gyakorlatot, hogy a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékeként átvett 
pénzt
a pénztárgéppel bizonylatolt bevételekkel együtt – a pénztárgéphez rendelt
pénztároló eszközben (pl. pénztárfiókban) – tartja. Ebben az esetben a
számlával bizonylatolt ügylet ellenértékeként átvett és a pénztároló eszközben
elhelyezett pénzről pénzmozgás (pénztári befizetés)
bizonylatot kell kiállítani a pénztárgéppel. A pénzmozgás bizonylat
kiállítása biztosítja, hogy a pénztároló eszközben levő pénzkészlet megegyezzen
a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével.

[NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási
Főosztály ÜTF-2941/2020, NAV KI Ellenőrzési Főosztály 4318331190]

<a name="1"></a>[1]
Áfa tv. 159. §, 165. § (1) bekezdés b) pontja, 166. § (1) bekezdés

<a name="2"></a>[2]
NGM rendelet 1. melléklet

<a name="3"></a>[3]
Áfa tv. 10. számú melléklet

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>ügylet</item>
<item>bizonylat</item>
<item>számla</item>
<item>nyugta</item>
<item>online-pénztárgép</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_8__Adozasi_kerde20200708.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4758202" referenceid="4758202">
<title>Egy ügyletről egyféle bizonylat</title>
<url>nav/ado/afa/Egy_ugyletrol_egyfele20200708.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1594200120000">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>22</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1752011940000">
<year>2025</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1594208042681">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>34</minute>
<sec>2</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Főszabály szerint az adóalanynak a
termékértékesítésről, szolgáltatásról számlát kell kibocsátania. Annak az
adóalanynak, amely jogszabály alapján mentesül a számlakibocsátás alól, nyugtát
kell adnia. Külön rendeletben meghatározott feltételek mellett a nyugtaadást pénztárgéppel
kell teljesíteni.

Tehát egy ügyletről egyféle bizonylatot – számlát vagy
nyugtát – kell kibocsátani.

2020. július 1-jétől az adóalanyoknak
adatot kell szolgáltatniuk azokról a számlákról, illetve számlával egy tekintet
alá eső okiratokról, amelyeket másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany
részére belföldön teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról
állítanak, illetve bocsátanak ki (2021. január 1-jétől a magánszemély vevőnek
kiállított számláról is.).

Ha az adózó továbbra is állít ki pénztárgépes nyugtát
a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékéről, akkor az értékesítés adatai az
online számlaadat-szolgáltatás és az online pénztárgép útján is megérkeznek a
NAV-hoz. A dupla bizonylatolásból adódó dupla adatszolgáltatás, és az abból
esetlegesen következő ellenőrzés elkerülésére célszerű megszüntetni ezt a gyakorlatot. A NAV azt ajánlja, hogy a számlával
bizonylatolt ügylet ellenértékéről az online pénztárgéppel már ne állítsanak ki
nyugtát!

Arra továbbra is van lehetőség, hogy az adóalany a
számlával bizonylatolt ügylet ellenértékeként átvett pénzt a pénztárgéphez rendelve
tárolja például pénztárfiókban, pénztárcában. Erről pénzmozgás (pénztári
befizetés) bizonylatot kell kiállítani a pénztárgéppel.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>ügylet</item>
<item>bizonylat</item>
<item>számla</item>
<item>nyugta</item>
<item>online-pénztárgép</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/adopercek/Egy_ugyletrol_egyfele20200708.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4758200" referenceid="4758200">
<title>Csak az áfaalany vevő adószámát kötelező feltüntetni a számlán</title>
<url>nav/ado/afa/Csak_az_afaalany_vevo20200708.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1594200000000">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>20</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1752011940000">
<year>2025</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1594208042643">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>34</minute>
<sec>2</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A számlázási szabályok változása miatt 2020. július 1-jétől
a belföldön teljesített ügyletről kibocsátott számlán fel kell tüntetni a
terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő áfaalany adószámának első 8
számjegyét, vagyis a vevői adószámot.

Erre azonban csak akkor van szükség, ha áfaalany szerzi be a
terméket, vagy veszi igénybe az adott szolgáltatást. Továbbra is kibocsátható 
tehát
számla vevői adószám nélkül, ha a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő
nem áfaalany, hanem például gazdasági tevékenységet nem végző, belföldi vagy
külföldi magánszemély, nemzetközi szervezet, esetleg fegyveres testület vagy diplomáciai
szervezet.

Ha a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő – szóban
vagy írásban – úgy nyilatkozik, hogy nincs adószáma, vagy az ügyletben nem
áfaalanyként jár el, és ezért a számlázáshoz nem ad meg az adószámot, akkor a
számlának nem kell vevői adószámot tartalmaznia. 

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>áfaalany</item>
<item>vevő</item>
<item>adószám</item>
<item>számla</item>
<item>belföld</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/adopercek/Csak_az_afaalany_vevo20200708.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4758198" referenceid="4758198">
<title>2020/7. Adózási kérdés - Az egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatások áfamentességének feltételei</title>
<url>nav/ado/afa/2020_7__Adozasi_kerde20200708.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1594191420000">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>57</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1751925540000">
<year>2025</year>
<month>7</month>
<day>7</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1594191898909">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>4</minute>
<sec>58</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

[az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII.
törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 85. § (1) bekezdés i) pontja és 85. § (2)
bekezdése]

Az
Áfa tv. 2020. január 1-jétől hatályos 85. § (1) bekezdés i) pontjának, valamint
az egyéb oktatás fogalmát részletező (2) bekezdésének módosítása az új
szakképzésről szóló törvény
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>
 képzési struktúrájához és
a felnőttképzésről szóló törvény
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>
 ugyanezen időponttól hatályos
módosításához igazodva határozza meg az általános forgalmi adó alól mentes
egyéb oktatások és képzések körét.

Az
Áfa tv. módosított rendelkezései szerint „mentes
az adó alól az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó óvodai,
diákotthoni és kollégiumi ellátás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek
fejében járó ellenérték külön térítendő meg –, valamint az azokhoz szorosan
kapcsolódó termékértékesítés, amelyet a köznevelés, a szakképzés, illetve a
felsőoktatás, továbbá a [85. §] (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás vagy képzés keretében a
közszolgáltató, a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, a felsőoktatási
intézmény, a felnőttképző vagy –
nemzetközi szerződés alapján – belföldön működő külföldi kulturális intézet – 
ilyen minőségében – teljesít.”

A
felnőttképzési törvény 2020. január 1-jétől hatályos módosulására tekintettel 
az
alábbiak minősülnek egyéb oktatás vagy képzés (a továbbiakban mint egyéb
oktatás) keretében nyújtott szolgáltatásnak:

a) a szakképzésről szóló törvény alapján
szervezett szakmai oktatás és szakmai képzés, továbbá az ehhez kapcsolódóan
szervezett szakmai vizsga és képesítő vizsga,

b) a felnőttképzési törvényben meghatározott

ba) bejelentés
birtokában és jogszabály alapján vagy

bb) engedély birtokában

szervezett oktatás vagy képzés, továbbá az ehhez kapcsolódóan szervezett vizsga,

c) a nyelvi képzés és az államilag,
illetve nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául
szolgáló vizsga, valamint

d) a tanulmányi és
tehetséggondozó verseny szervezése és lebonyolítása.

<ul>

<li>
Felnőttképző által
nyújtott a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó képzés, oktatás
</li>
</ul>

Az
Áfa tv.  – 2020. január 1-jétől hatályos –
módosított előírásai szerint a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó képzés
vagy oktatás keretében nyújtott egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatás – a
nyelvi képzés kivételével – az alábbi feltételek együttes fennállása esetén
tekinthető adómentesnek:

<ul>

<li>a
szolgáltatást nyújtó adóalany
felnőttképzőnek minősül és szolgáltatását e minőségében nyújtja;</li>

<li>felnőttképzési
tevékenységét bejelentette vagy engedély alapján végzi;</li>

<li>a
nem engedély alapján végzett oktatás, képzés jogszabály alapján szervezett.
</li>
</ul>

Ahogyan
az a fentiekből is látható az adómentesség feltétele egyrészt, hogy a
szolgáltatást nyújtó adóalany a felnőttképzési törvény személyi hatálya alá tartozó
ún. felnőttképzőnek minősüljön. A
módosított felnőttképzési törvény szerint
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>
 felnőttképző az a jogi
személy, (személyes joga szerint) jogképes szervezet, egyéni vállalkozó vagy
gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy, aki/amely felnőttképzési tevékenységet folytat. A törvény a
módosítást követően a felnőttképzés tartalmát meglehetősen széles körűen
határozza meg, így felnőttképzés – a szakképzésről szóló törvény alapján
szervezett szakképzésen túl – valamennyi célirányosan kompetenciakialakításra
és kompetencia-fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló oktatás és
képzés.
<link anchor="4">
<text>[4]</text>
</link>
 A képzőhely szolgáltatását
csak akkor nyújtja felnőttképzői
minőségében, ha a működése mindenben megfelel a felnőttképzési törvénynek és
a vonatkozó ágazati előírásoknak (ha van ilyen), így a jogszabályok által
előírt kötelezettségek teljesítését az adómentesség alkalmazása során is
hangsúlyosan vizsgálni kell.

Mindez
azt jelenti, hogy az Áfa tv. alkalmazásában azt az adóalanyt lehet
felnőttképzőnek tekinteni, aki a felnőttképzési törvény (valamint az irányadó
ágazati jogszabályok) szerint jogosult
felnőttképzési tevékenység végzésére, és

<ul>

<li>a
felnőttképzési törvény 2020. január 1-jétől hatályos előírásai értelmében a
felnőttképzési tevékenység folytatását a felnőttképzési államigazgatási szerv
felé
<link anchor="5">
<text>[5]</text>
</link>
 bejelentette
<link anchor="6">
<text>[6]</text>
</link>
, illetve </li>

<li>a
képzés megszervezéséhez a szükséges engedéllyel rendelkezik, ha a
felnőttképzési tevékenység engedélyköteles
<link anchor="7">
<text>[7]</text>
</link>
. </li>
</ul>

Ezek
hiányában a képzőhely nem tud felnőttképzői minőségében eljárni, így az általa
egyéb oktatás keretében nyújtott oktatási, képzési szolgáltatásra az
adómentesség nem alkalmazható. A felnőttképzési törvényből fakadó követelmények
teljesülését minden esetben a felnőttképzési törvény szerint kell megítélni.
Amennyiben a felnőttképzési törvény a képzőhelyet a bejelentés és/vagy az
engedély alól mentesíti, az adómentesség megítélése során ezen kötelezettség
teljesülését értelemszerűen nem kell vizsgálni.

A
fentieken túl szükséges megjegyezni, hogy továbbra
is feltétele az adómentességnek, hogy a képzőhely eleget tegyen a jogszabály
által elvárt képesítési feltételeknek. Így amennyiben egy adott oktatási,
képzési tevékenység végzése képesítési feltételhez kötött, az adómentességet az
adóalany csak akkor alkalmazhatja, ha a javára tevékenykedők között legalább
egy olyan természetes személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési
követelményeknek igazolt módon megfelel.
<link anchor="8">
<text>[8]</text>
</link>

<ul>

<ul>

<li>
 Bejelentés
birtokában és jogszabály alapján végzett oktatás
</li>
</ul>
</li>
</ul>

A
felnőttképzési törvény szerinti bejelentés alapján folytatott tevékenység
keretében végzett oktatás vagy képzés esetében az adómentesség Áfa tv-ben meghatározott taxatív feltétele
<link anchor="9">
<text>[9]</text>
</link>
is, hogy a felnőttképző eleget tegyen
a jogszabály által egyébként megkövetelt bejelentési kötelezettségének.

A felnőttképző bejelentését
a felnőttképzési államigazgatási szerv ellenőrzi, és a bejelentés jogszabályi
megfelelőségéről igazolást állít ki a bejelentéstől számított nyolc napon belül.
<link anchor="10">
<text>[10]</text>
</link>

A felnőttképző azokra az ügyletekre alkalmazhatja az adómentességet (tehát
akkor tekinthető úgy, hogy a bejelentés birtokában van), amelyeknél a fizetendő
adó megállapításának időpontjában már rendelkezik a felnőttképzési
államigazgatási szerv által kiállított igazolással.

Az
adómentesség feltétele továbbá, hogy a
bejelentés birtokában végzett oktatás, képzés jogszabály alapján történjen.
Az oktatás, képzés jogszabály alapján szervezett, ha magát az oktatást, képzést
jogszabály határozza meg. Ennek nem feltétele ugyanakkor, hogy a jogszabály az
oktatás, képzés szabályait teljes körűen meghatározza, csupán az, hogy az
oktatást, képzést magát definiálja. Természetesen, ha a jogszabály az
oktatásra, képzésre további feltételt is meghatároz (így pl. az annak
megszervezésére jogosultat), az áfamentesség ezen feltételek fennállása esetén
vehető igénybe jogszerűen. Így az adómentesség csak akkor alkalmazható, ha az
adóalany a bejelentés köteles és jogszabály alapján szervezett képzés során nem
csak a felnőttképzési törvény előírásait, hanem az adott képzésre irányadó
ágazati szabályokat
<link anchor="11">
<text>[11]</text>
</link>
 is maradéktalanul
betartja.

Mindezekre
tekintettel a felnőttképzés keretében egyéb oktatásnak minősülő oktatási,
képzési szolgáltatást nyújtó adóalanyoknak érdemes kiemelt figyelmet fordítani
a jogszabályoknak megfelelő működésre, különösen a felnőttképzési törvény által
előírt bejelentési kötelezettségre. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra is,
hogy azon egyéb jogszabály alapján szervezett képzések tekintetében, amelyek az
alábbiakban kifejtett szabályozási átmenet értelmében az Áfa tv. 2019.
augusztus 31-én hatályos szabályai szerint ítélendők meg, a „jogszabály alapján
szervezett” fordulat tartalmát szűkebben kell értelmezni, így ezek a képzések
akkor minősülnek jogszabály alapján szervezettnek, ha a vonatkozó jogszabály a
képzés kereteit (például kötelező óraszámot, képzési programot, oktatókra
irányadó előírásokat) is meghatározza.
<link anchor="12">
<text>[12]</text>
</link>

<ul>

<ul>

<li>
 Szabályozási
átmenet – a 2020. január 1-je és augusztus 31-e közötti időszak
</li>
</ul>
</li>
</ul>

A
felnőttképzési törvény 2020. január 1-jétől hatályos előírása szerinti
felnőttképzési tevékenység 2020. szeptember 1-jétől folytatható, bejelentés és
engedély megadása iránti kérelem pedig leghamarabb 2020. július 1-jétől
nyújtható be.
<link anchor="13">
<text>[13]</text>
</link>

Ugyanakkor a hatályos törvényszöveg alapján az adómentesség alkalmazásához
támasztott feltételeket (így többek között a felnőttképzési tevékenység bejelentését)
az Áfa tv. átmeneti rendelkezései
<link anchor="14">
<text>[14]</text>
</link>
 a szabályozási átmenet
<link anchor="15">
<text>[15]</text>
</link>
 idejére feloldják.

Az
átmeneti rendelkezés értelmében a
felnőttképzési törvény 2020. január 1-jét megelőzően hatályos törvényszövege (a
továbbiakban röviden: régi felnőttképzési törvény) szerinti felnőttképzési
tevékenységhez kapcsolódó adómentességet az Áfa tv.85. § (2) bekezdés a) és b)
pontjának 2019. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerint kell megítélni.

Így
továbbra is adómentesek maradnak

<ul>

<li> a régi felnőttképzési törvény alapján engedélyezett
és szervezett (továbbfolytatott) képzések, melyek szervezésére a képzőhely
2022. december 31.-ig jogosult;</li>

<li>a
2020. január 1-jét megelőzően indult, egyéb jogszabály alapján szervezett
(továbbfolytatott) oktatások, képzések, továbbképzések, vizsgára való
felkészítések és vizsgáztatások, melyek 2020. január 1-jét követően is a 2019.
december 31-én hatályos rendelkezések alapján befejezhetőek,</li>

<li>valamint
a 2020. december 31-éig indítható OKJ-s képzések</li>
</ul>

feltéve,
hogy az adómentesség feltételei egyébként fennállnak.

Ha
az adózó az ún. felkészülési időszak alatt –
tehát 2020. január 1. és 2020. augusztus 31. között – kezd olyan képzési
tevékenységbe, amelynek a régi felnőttképzési törvény alapján nem kellett
engedélyezettnek lennie (egyéb jogszabály alapján szervezett oktatások,
képzések), akkor az ezen tevékenysége során nyújtott egyéb oktatás körébe
tartozó szolgáltatásának adómentességét a felkészülési időszak alatt – az Áfa tv. hivatkozott átmeneti
szabálya értelmében – szintén az Áfa tv. 2019. augusztus 31-én hatályos
rendelkezései szerint kell megítélni.

Fentiek
azt is jelentik, hogy a felnőttképzési törvény módosításaiból következő
követelményeket (hangsúlyosan a bejelentés, engedély meglétét) azon
szolgáltatások tekintetében kell vizsgálni, amelyek már a 2020. január 1-jével
hatályba lépett új felnőttképzési rendszer szerint folytatott felnőttképzési
tevékenységhez kapcsolódnak, a felkészülési időszakot követően ideértve azokat 
a
2020. január 1-je után indult egyéb jogszabály alapján szervezett képzéseket is,
amelyek 2020. január 1-jétől tartoznak a felnőttképzési törvény hatálya alá. E
képzések a felkészülési időszakot követően a felnőttképzési törvény szerint
folytathatók, így 2020. szeptember 1-jétől adómentességük feltétele, hogy a
felnőttképző tevékenységét bejelentés, engedély birtokában végezze.

<ul>

<li>
Nyelvi képzés
</li>
</ul>

A
felnőttképzési szabályozás átszervezésének következtében az Áfa tv. módosítása 
a
nyelvi képzést, mint egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatást, önálló
jogcímként nevesíti.
<link anchor="16">
<text>[16]</text>
</link>
 Bár a nyelvi képzések
esetében nem taxatív feltétele az adómentességnek a képzési tevékenység
bejelentése, azonban az adómentesség alkalmazásához a gyakorlatban mégis szükséges
a bejelentés, figyelemmel arra, hogy az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés i) pontja
szerint az adómentesség feltétele az is, hogy az adóalany az egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatását
felnőttképzőként, ilyen minőségében nyújtsa, azaz az adóalanynak teljesítenie
kell mindazon feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a felnőttképzési
törvény alkalmazásában felnőttképzőnek minősüljön (ide nem értve a nemzetközi
szerződés alapján belföldön működő külföldi kulturális intézetet). Ez többek
között magában foglalja a felnőttképzési tevékenység bejelentésére vonatkozó
kötelezettség teljesítését is, így végső soron az adómentesség feltételévé
válik, hogy a nyelvi képzést nyújtó képzőhely a szükséges bejelentést megtegye.

A
nyelvi képzés pontos tartalmát a törvény nem definiálja, nyelvi képzésnek tekintendő (és ezáltal adómentes körbe tartozik)
valamennyi nyelvi kompetenciát fejlesztő oktatás, képzés. Így ide tartozik – a
teljesség igénye nélkül – a különböző
idegennyelvi képzéseken túl a jelnyelv oktatás, a logopédiai készségfejlesztés,
vagy akár a magyar, mint idegen nyelv oktatása is.

A
nyelvi képzés az Áfa tv. 2019. augusztus 31-én hatályos rendelkezései alapján
akkor lehetett adómentes, ha a régi
felnőttképzési törvény alapján engedélyezett és szervezett képzés volt. Az
ilyen nyelvi képzés az Áfa tv. 335. §-a alapján továbbra is adómentességet élvez
mindaddig, amíg a felnőttképzési törvény alapján annak – a régi felnőttképzési
törvény szerinti engedély alapján való – végzése jogszerűnek minősül.

A
régi felnőttképzési törvény alapján
engedélyezettnek és szervezettnek nem minősülő nyelvi képzés akkor lehet
adómentes, ha a képzőhely a nyelvi képzést a felnőttképzésről szóló törvény
2020. január 1-jétől hatályos előírásai szerinti felnőttképzőként, felnőttképzői
minőségében nyújtja. A szabályozási átmenet miatt erre leghamarabb a
felnőttképzési törvény szerinti tevékenység bejelentési kötelezettség
teljesítése esetén, a 2020. augusztus 31-ét követően teljesített nyelvi képzés
vonatkozásában van lehetőség. Ez egyben azt is jelenti, hogy azon nyelvi
képzések, amelyek nem tartoztak a régi felnőttképzési törvény alá, vagyis 2020.
január 1-jét megelőzően is adókötelesek voltak, 2020. augusztus 31-éig is
adókötelesek maradnak.

A
jelenleg adóköteles nyelvoktatást végző adóalanyoknak tehát érdemes kiemelt
figyelmet fordítani arra, hogy a felnőttképzési törvény szerinti bejelentési
kötelezettségüket időben teljesítsék, ugyanis a nyelvi képzésekre vonatkozó
adómentesség csak a tevékenység bejelentése esetén alkalmazható.

Bizonylatolás

Fontos változás,
hogy 2020. július 1-jétől az adómentesnek minősülő egyéb oktatási
tevékenységekre is kiterjesztésre került a nyugta- és a számlaadási
kötelezettség, a továbbiakban tehát nem lesz elegendő ezen ügyletekről az egyéb
számviteli bizonylat kibocsátása.
<link anchor="17">
<text>[17]</text>
</link>

[Pénzügyminisztérium
Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/12644-1/2020 – Nemzeti Adó- és
Vámhivatal Központi Irányítás 6117127402/2020.]

<a name="1"></a>[1] A szakképzésről
szóló 2019. évi LXXX. törvény.

<a name="2"></a>[2] A felnőttképzésről
szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: felnőttképzési törvény).

<a name="3"></a>[3] A felnőttképzési
törvény 1. § (1) bekezdés a) pontja.

<a name="4"></a>[4] A felnőttképzési
törvény. 1.§ (1) bekezdés ab) alpontja.

<a name="5"></a>[5]
A felnőttképzési
törvény. 1.§ (2) bekezdése: „Jogszabály
alapján szervezett oktatás és képzés felnőttképző által történő megszervezésére
e törvényt a jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
Jogszabály a 2/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget nem
zárhatja ki és a 15. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség
tartalmát nem szűkítheti.”

<a name="6"></a>[6] A felnőttképzési
törvény 2/A.§ (1) bekezdés és (4) bekezdése.

<a name="7"></a>[7] A felnőttképzési
törvény. 2/A. § (2) bekezdése: "Ha a
felnőttképző

<a name="8"></a>[8] Áfa tv. 85. § (3)
bekezdés b) pontja.

<a name="9"></a>[9] Áfa tv. 85. § (2)
bekezdés b) pont bb) alpontja.

<a name="10"></a>[10]
A
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
2009. évi LXXVI. törvény 23. § (1) bekezdése.

<a name="11"></a>[11] A képzés részletes
szabályait tipikusan valamilyen alsóbb rendű jogszabály (kormányrendelet,
miniszteri rendelet) állapítja meg.

<a name="12"></a>[12] E tekintetben lásd.
2013/27. adózási kérdés.

<a name="13"></a>[13]
Felnőttképzési
törvény. 30. § (1) bekezdése.

<a name="14"></a>[14]
Áfa
tv.335. §-a.

<a name="15"></a>[15] Felnőttképzési
törvény. 30. § (1)-(3) bekezdései.

<a name="16"></a>[16] Áfa tv. 85. § (2)
bekezdés c) pontja.

<a name="17"></a>[17] Áfa tv. 165. § (1)
bekezdés a) pontja, (5) bekezdése és a 166. § (1) bekezdése alapján.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>egyéb-oktatás</item>
<item>felnőttképzés</item>
<item>nyelvi-képzés</item>
<item>áfamentesség</item>
<item>bizonylatolás</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_7__Adozasi_kerde20200708.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4757748">
<title>A számlaadat-szolgáltatás 2020. július 1-jétől alkalmazandó szabályai</title>
<url>nav/ado/afa/A_szamlaadat_szolgalt20200701.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1593605400000">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>1</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>10</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1751579940000">
<year>2025</year>
<month>7</month>
<day>3</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1593605721713">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>1</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>15</minute>
<sec>21</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A számlaadat-szolgáltatás 2020. július
1-jétől alkalmazandó szabályai 
 
befogadói oldalon

Az általános forgalmi adóról
szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) Összesítő jelentésre
vonatkozó szabályokat tartalmazó 10. számú mellékletének szabályai 2020. július
1-jével megváltoznak, megszűnik a 100 000 forintos adóértékhatár. A
befogadott számlákról, számlával egy tekintet alá eső okiratokról továbbra is
az áfabevallás M lapjain szolgáltatandó adat, az alábbiak figyelembe vételével.

Milyen
bizonylatról kell adatot szolgáltatni?

Az áfabevallás M lapján adat
szolgáltatandó

<ul>

<li>az
olyan termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról valamint az előzőek
ellenértékébe beszámító előlegről befogadott számláról, ami alapján az adóalany
adólevonási jogot gyakorol, függetlenül az áthárított adó összegének (és az
abból levont adó összegének) nagyságától,
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>

</li>

<li>az
adólevonás alapjául szolgáló számlát módosító, érvénytelenítő számlával egy
tekintet alá okiratról, ha a módosításnak áfabevallásban elszámolandó,
összegszerű hatása van.
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>

</li>
</ul>

Mivel az adatszolgáltatási
kötelezettség továbbra is az adólevonás alapjául szolgáló számláról teljesítendő,
az 1. pont szerinti bizonylatok körébe csak olyan számlák tartoznak, amelyeken
áthárított adó szerepel. Így továbbra sem kell adatot szolgáltatni például a
fordított adózás alá tartozó és az adómentes ügyletről befogadott számlákról. 
A
100 000 forint áthárított adóban meghatározott értékhatár megszűnése miatt
ugyanakkor 2020. július 1-jétől minden olyan áthárított adót tartalmazó
számláról adatot kell szolgáltatni, ami alapján az adóalany adólevonási jogot
gyakorol.

A módosító számláról csak akkor
szolgáltatandó adat, ha a módosítás eredményeként változik az adólevonás
alapjául szolgáló számlában áthárított áfa összege, és ezért a módosító számla
alapján az áfabevallásban a fizetendő vagy levonható adó összegét növelő tételt
kell elszámolni.
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>

Az adólevonási jog alapjául
szolgáló számlát érvénytelenítő számláról mindig adatot kell szolgáltatni,
mivel az értelemszerűen csökkenti a levonható adó összegét, így annak alapján
az áfabevallásban fizetendő adót növelő tétel számolandó el. Ha a
számlakibocsátó a számla módosítását egy sztornó számla és egy „új” számla kibocsátásával
végzi, a sztornó számla és az „új” számla is az eredeti számla módosítására
szolgál, így azokra a módosításra, módosító számlára vonatkozó szabályok
alkalmazandóak.

Melyik
áfabevallásban kell a számláról adatot szolgáltatni?

Az adólevonás alapjául szolgáló számláról
változatlanul azon adómegállapítási időszakra vonatkozó áfabevallás M lapján
szolgáltatandó adat, amelyikben az adóalany az adott számla alapján adólevonási
jogot gyakorol.
<link anchor="4">
<text>[4]</text>
</link>

Így például abban az esetben, ha az adóalany egy 2019. januárjában teljesített
ügyletről, 2019. decemberében kibocsátott, 50 000 forint áthárított adót
tartalmazó számla alapján érvényesít adólevonási jogot a 2020. augusztusi
adómegállapítási időszakra vonatkozó áfabevallásában, akkor ennek a számlának
az adatait szerepeltetnie kell ezen áfabevallása M lapján.

A pénzforgalmi elszámolás (Áfa
tv. XIII/A. fejezete szerinti különös adózási mód) alá eső ügylet tekintetében
az általánostól eltérő rendelkezés alapján állapítandó meg az adólevonási jog
keletkezésének az időpontja. E különös rendelkezésből fakadóan elfordulhat
(például az ellenérték több részletben való megfizetése esetén), hogy a pénzforgalmi
elszámolást választó adóalany által kibocsátott számla alapján a számlabefogadó
adóalany a számlán áthárított adót csak több részletben, több adómegállapítási
időszakban vonhatja le. Az Áfa tv. ezért az ilyen számláról teljesítendő
adatszolgáltatással  kapcsolatban –
továbbra is – rögzíti, hogy a bizonylatról csak egyszer kell adatot
szolgáltatni, még pedig azon adómegállapítási időszakra vonatkozó bevallásban,
amelyikben az adóalany a számla alapján először érvényesít adólevonási jogot.
<link anchor="5">
<text>[5]</text>
</link>

Melyik
bevallásban kell adatot szolgáltatni a számlával egy tekintet alá eső
okiratról?

A számlával egy tekintet alá eső
okiratról változatlanul azon adómegállapítási időszakra vonatkozó áfabevallás 
M
lapján kell adatot szolgáltatni, amelyik bevallásban az adóalany a módosítás,
érvénytelenítés hatását figyelembe veszi.
<link anchor="6">
<text>[6]</text>
</link>
(Az eredeti számlán alapuló adólevonást követően az Áfa tv. 153/C. §-a alapján
meghatározott adóelszámolási időszakban.)

Ha az adóalany az eredeti számla
alapján nem gyakorol levonási jogot, mert a bevallás benyújtásáig már a
rendelkezésére áll az eredeti számlát érvénytelenítő számla is, akkor az M
lapon nem kell adatot szolgáltatnia se az eredeti, se az érvénytelenítő
számláról. Ha az adóalany az adólevonás alapjául szolgáló számlát és annak
módosítását ugyanazon adómegállapítási időszak áfabevallásában veszi
figyelembe, akkor annak M lapján az eredeti számláról és a módosító számláról
is adatot kell szolgáltatnia.

Pénzforgalmi elszámolás (Áfa tv.
XIII/A. fejezete szerinti különös adózási mód) alá eső ügyletről kibocsátott
számlát módosító, érvénytelenítő számlával egy tekintet alá eső okiratról továbbra
is csak egyszer kell adatot szolgáltatni, még pedig azon adómegállapítási
időszakra vonatkozó áfabevallás M lapján, amelyik bevallásban a számlával egy
tekintet alá eső okiratot befogadó adóalany a módosítás, érvénytelenítés
hatását először veszi figyelembe.
<link anchor="7">
<text>[7]</text>
</link>

A
számla milyen adatait kell szerepeltetni az M lapon?

Az adólevonás alapjául szolgáló számla
esetében továbbra is az alábbi adatokat kell szerepeltetni az
adatszolgáltatásban:

<ul>

<li>a terméket értékesítő, szolgáltatást
nyújtó adózó (áfa- vagy evaalany) adószámának – csoportos adóalany esetén
csoportazonosító számának – első nyolc számjegyét,</li>

<li>a számlában feltüntetett áfaalapot,
</li>

<li>a számlában feltüntetett
áfaösszeget,
</li>

<li>a számla sorszámát,</li>

<li>ha a számlában szerepel teljesítési
időpont, akkor azt, </li>

<li>ha a számlán nem szerepel teljesítési
időpont, akkor a számlán szereplő számlakibocsátási időpontot.
<link anchor="8">
<text>[8]</text>
</link>

</li>
</ul>

Ha az adóalany az áfabevallásban
végszámla alapján érvényesít
adólevonási jogot, akkor a 2020. július 1-jétől hatályos szabályok szerint az
előző adatok feltüntetésén kívül, további adatokat is szerepeltetnie kell az
adatszolgáltatásban. Végszámla alatt itt olyan, a teljesítésről kibocsátott
számlát értünk, amiben az annak ellenértékébe beszámító (Áfa tv. 59. §-a
szerinti) előleg elszámolása is megtörténik. Végszámla esetén adatot kell
szolgáltatni az előleg figyelembe vételével adódó áfaalap, áfaösszeg
különbözetről is.

Így
abban az esetben például, ha az értékesített termék adóalapja 200 000
forint, adója 54 000 forint, és előlegként 127 000 forint megfizetése
történt, akkor a végszámla alapján adatot kell szolgáltatni a 200 000
forint adóalapról, az 54 000 forint adóról és a 100 000 forint
adóalap különbözetről, valamint a 27 000 forint adó különbözetről is.

Módosítás,
érvénytelenítés esetén milyen adatok szerepeltetendőek az M lapon?

Azon adómegállapítási időszakról
benyújtott áfabevallásban, amelyben az adóalany az adólevonás alapjául szolgáló
számla módosításának, érvénytelenítésének hatását figyelembe veszi, az M lapon 
továbbra
is szerepeltetnie kell:

<ul>

<li>
a módosított, érvénytelenített (eredeti) számla alábbi adatait:</li>

<li>a terméket értékesítő, szolgáltatást
nyújtó adózó (áfa- vagy evaalany) adószámának – csoportos adóalany esetén
csoportazonosító számának – első nyolc számjegyét,</li>

<li>a számlában feltüntetett áfaalapot, </li>

<li>a számlában feltüntetett áfaösszeget,
</li>

<li>a számla sorszámát,</li>

<li>ha a számlában szerepel, akkor a teljesítési
időpontot, 
</li>

<li>ha a számlán nem szerepel teljesítési
időpont, akkor a számlán feltüntetett számlakibocsátási időpontot és
</li>

<li>
a
módosító, érvénytelenítő okirat sorszámát és az adóalap, áthárított adó
összegének a módosításból, érvénytelenítésből eredő változását.
<link anchor="9">
<text>[9]</text>
</link>

</li>
</ul>

Ha egy eredeti számlához több módosítás tartozik, akár a
korábbi bevallási időszakokban, akár a tárgyidőszaki adómegállapítási
időszakban, akkor a teljes számlasorozatot meg kell adni, vagyis az eredeti
számla és az aktuális módosító számla/számlák mellett (között) a közbülső
módosító számlákat is fel kell tüntetni. [Ezek megkülönböztetésére szolgálnak
az M lapon az E (eredeti), a K (nem a tárgyidőszakban elszámolt) és KT (a
tárgyidőszakban elszámolt) számlatípust jelölő kódértékek. Azokat a módosító
tételeket, amiket az adóalany a bevallás fősoraiban az adókötelezettség
megállapításánál a tárgyidőszakban számol el, KT kóddal kell jelölni.]

A módosítás, érvénytelenítés esetére meghatározott
adatszolgáltatási szabályok alkalmazásakor nem azt kell figyelembe venni, hogy
az adólevonási jog alapjául szolgáló számláról kellett-e adatot szolgáltatni (a
június 30-ig hatályos előírások alapján), hanem azt, hogy a módosítás,
érvénytelenítés hatásának elszámolása melyik adómegállapítási időszak
bevallásában valósul meg. Így például abban az esetben, ha az adóalany a 2020.
II. negyedévére vonatkozóan 50 000 forint áthárított adót tartalmazó
számla alapján vont le adót, és ennek a számlának a módosítását a 2020. III.
negyedévére vonatkozó áfabevallásában számolja el, akkor az utóbbi bevallása M
lapján adatot kell szolgáltatnia, függetlenül attól, hogy az eredeti számláról
a 100.000 Ft-os értékhatár el nem érése okán nem kellett.

Mikortól
alkalmazandóak először a 2020. július 1-jétől hatályos rendelkezések?

Az Áfa tv. átmeneti rendelkezése
értelmében (338. §) a befogadott számlákról, az áfabevallás M lapján
teljesítendő adatszolgáltatásra még a 2020. június 30-án hatályos rendelkezések
alkalmazandóak azon számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetén, amely
alapján az adóalany 2020. június 30. napját magában foglaló adómegállapítási
időszakban gyakorol levonási jogot, veszi figyelembe a módosítás vagy
érvénytelenítés hatását.

Az átmeneti rendelkezésből
következően tehát a 2020. július 1-jétől hatályos szabály

<ul>

<li>azokra a számlákra alkalmazandó először,
amelyek alapján a havi bevalló adóalany a 2020. július havi, a negyedéves
bevalló adóalany a 2020. III. negyedévi, éves bevalló a 2021. évi
adómegállapítási időszakról benyújtott áfabevallásában érvényesít adólevonási
jogot, és </li>

<li>azokra a módosításokra,
érvénytelenítésekre alkalmazandó először, amelyeknek a hatását az előzőek
szerinti bevallásában veszi fegyelembe.</li>
</ul>

[Pénzügyminisztérium PM/12861-1/2020.
– Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás 2475546404/2020.]

<a name="1"></a>[1] Áfa tv.
10. számú melléklet 9. pontja

<a name="2"></a>[2] Áfa tv.
10. számú melléklet 10. pontja.

<a name="3"></a>[3] Áfa tv.
153/C. §

<a name="4"></a>[4] Áfa tv.
10. számú melléklet 9. pontja.

<a name="5"></a>[5] Áfa tv.
10. számú melléklet 13. pontja.

<a name="6"></a>[6] Áfa tv.
10. számú melléklet 10. pontja.

<a name="7"></a>[7] Áfa tv.
10. számú melléklet 13. pontja.

<a name="8"></a>[8] Áfa tv.
10. számú melléklet 9. pontja.

<a name="9"></a>[9] Áfa tv.
10. számú melléklet 10. pontja.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>M-lap</item>
<item>adólevonás</item>
<item>befogadott-számla</item>
<item>adatszolgáltatás-bevallásban</item>
<item>áfabevallás</item>
<item>adatszolgáltatás</item>
<item>áfa</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4757588" referenceid="4757588">
<title>A turizmusfejlesztési hozzájárulásban év végéig érvényes a könnyítés</title>
<url>nav/ado/afa/A_turizmusfejlesztesi20200629.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1593440880000">
<year>2020</year>
<month>6</month>
<day>29</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>28</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1751407140000">
<year>2025</year>
<month>7</month>
<day>1</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1605653786747">
<year>2020</year>
<month>11</month>
<day>17</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>56</minute>
<sec>26</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A turizmusfejlesztési hozzájárulásra vonatkozó veszélyhelyzeti adózási könnyítést 
a jogalkotó 2020. december 31-ig meghosszabbította.
<link anchor="_ftn1">
<text>
[1]
</text>
</link>
 A turizmusfejlesztési hozzájárulást az év végéig tartó időszakra nem kell megállapítani, 
bevallani és megfizetni.

A turizmusfejlesztési hozzájárulást különböző gyakorisággal bevallók kötelezettségei 
a változás miatt a következőképpen alakulnak.

A bevallást nem kell benyújtani

<ul>

<li>a 2020. március 1-jétől 2020. december 31-ig terjedő időszakra.</li>
</ul>

A havi bevallóknak

<ul>

<li>a 2020. február 20-áig és március 20-áig benyújtott bevallásban a 2020. január 
1. és 2020. február 29. közötti időszakokra kellett megállapítaniuk, bevallaniuk 
és megfizetniük a turizmusfejlesztési hozzájárulást,</li>

<li>a 2020. március 1-től 2020. december 31-ig keletkezett kötelezettségről nem kell 
bevallást benyújtaniuk.</li>
</ul>

A negyedéves bevallóknak

<ul>

<li>a 2020. április 20-áig benyújtott bevallásban a 2020. január 1. és 2020. február 
29. közötti időszakra kellett turizmusfejlesztési hozzájárulást megállapítaniuk, 
bevallaniuk és megfizetniük, </li>

<li>2020 II., III. és IV. negyedévére nem kell bevallást benyújtaniuk.</li>
</ul>

Az éves bevallóknak

<ul>

<li>a 2021. február 25-éig benyújtandó bevallásban a 2020. január 1. és 2020. február 
29. közötti időszakra kell megállapítaniuk, bevallaniuk és megfizetniük a turizmusfejlesztési 
hozzájárulást.</li>
</ul>

Tehát, ha a bevallási időszak

<ul>

<li>teljes egészében egybeesik a mentességgel érintett időszakkal, a bevallást nem 
kell benyújtani,</li>

<li>egy része egybeesik a mentességgel érintett időszakkal, a bevallási időszak megjelölése 
a nyomtatványon változatlan marad, ám a hozzájárulás alapjának meghatározásakor 
a mentesített időszakot figyelembe kell venni.</li>
</ul>

<a name="_ftn1"></a>[1] A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi 
készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 35. §.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Bevallási és Folyószámla-felügyeleti Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>turizmusfejlesztési,</item>
<item>hozzájárulás,</item>
<item>könnyítés,</item>
<item>szálláshely,</item>
<item>étkezőhelyi,</item>
<item>vendéglátás</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/egyebkot/A_turizmusfejlesztesi20200629.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4757316" referenceid="4757316">
<title>2020/5. Adózási kérdés - Díjmentes parkoláshoz kapcsolódó áfa fizetési kötelezettség a veszélyhelyzet időszakában és azt követően</title>
<url>nav/ado/afa/2020_5__Adozasi_kerde20200625.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1593094080000">
<year>2020</year>
<month>6</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>8</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1751061540000">
<year>2025</year>
<month>6</month>
<day>27</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1593095631476">
<year>2020</year>
<month>6</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>33</minute>
<sec>51</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
[87/2020. Korm. rendelet, Stabtv. 28/A. §, Áfa tv. 14. §]

A várakozási díj megfizetésének a veszélyhelyzet során alkalmazandó eltérő szabályairól 
szóló 87/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) rendelkezései 
értelmében a koronavírus okozta veszélyhelyzet megszűnéséig Budapesten lényegében 
felfüggesztésre került a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában 
álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek, 
valamint az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom 
elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek várakozási célú 
használatáért teljesítendő díjfizetési kötelezettség. Ezáltal a kormányrendelet 
hatálya alá tartozó területek használatával járó parkolási szolgáltatás ellenérték 
nélkülivé vált, amely kihatással van az e szolgáltatást nyújtó adóalanyok általános 
forgalmi adó fizetési kötelezettségére.

1. Díjmentes parkolási szolgáltatás és a kapcsolódó beszerzések kezelése a veszélyhelyzet 
időtartama alatt

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: 
Áfa tv.) 14. § (2) bekezdése értelmében ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás, 
ha az adóalany saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy 
általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, 
feltéve, hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben 
adólevonási jog illette meg.

Abban az esetben tehát, ha az adóalanyt az általa teljesített szolgáltatás adóköteles 
jellegére tekintettel levonási jog illette meg, azonban a szolgáltatást végül 
saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától 
idegen célok elérésére ingyenesen nyújtja, úgy a szolgáltatással összefüggésben 
– annak ingyenessége ellenére – adófizetési kötelezettsége keletkezik.

Az ingyenes parkolási szolgáltatás utáni általános forgalmi adó fizetési kötelezettség 
keletkezését a veszélyhelyzet időtartalma alatt nem önmagában az Áfa tv. fent 
idézett jogszabályhelye alapján kell megítélni, hanem figyelembe kell venni a 
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: 
Stabtv.) 28/A. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat. Eszerint nem keletkezik 
fizetési kötelezettség a katasztrófaveszély és veszélyhelyzet esetén, annak időtartama 
alatt, ellenszolgáltatás nélkül, a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, 
mérséklése céljából végzett tevékenységet vagy a katasztrófahelyzetben lévők számára 
nyújtott szolgáltatás, termékátadás után, feltéve, ha azt a fizetési kötelezettséggel 
érintett, vállalkozási tevékenységet végző jogalany a tevékenységvégzés napjától 
számított 60 napon belül, a nyújtott szolgáltatás és átadott termék megnevezésével, 
mennyiségének megjelölésével a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyben illetékes 
adóhatósághoz bejelenti.

Emellett a Stabtv. 28/A. § (1) bekezdése kimondja, hogy a fizetési kötelezettség 
vállalkozási tevékenységet végző jogalanya által az előbbiek szerinti tevékenységet 
a fizetési kötelezettségről szóló jogszabály alkalmazásában olyan tevékenységvégzésnek 
kell tekinteni, mint amit a jogalany a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében 
fejtett ki.

E rendelkezések az Áfa tv 14. §-ával összhangban oly módon értelmezendők, hogy 
abban az esetben, ha a veszélyhelyzet időtartama alatt, a veszélyhelyzet következményeinek 
elhárítása, mérséklése céljából megvalósuló ingyenes szolgáltatásnyújtás tekintetében 
adófizetési kötelezettség keletkezik, az azzal összefüggésben felmerülő adófizetési 
kötelezettséget nem kell teljesíteni, feltéve, hogy az ügyletet teljesítő adóalany 
a fentieknek megfelelően bejelentést tesz az adóhatóság felé. A kormányrendelet 
alapján ellenérték nélkül nyújtott parkolási szolgáltatást illetően teljesülnek 
az imént említett feltételek, vagyis az ilyen szolgáltatást nyújtóknak a veszélyhelyzet 
időtartama alatt teljesített parkolási szolgáltatás utáni az általános forgalmi 
adót nem kell megfizetniük.

A bejelentés megtételére az állami adóhatóság nem rendszeresített formanyomtatványt, 
az kötetlen formában – postai úton vagy E-papír formájában – a Stabtv-re való 
hivatkozással benyújtható. Az adózó által tett bejelentésnek tartalmilag meg kell 
felelnie a Stabtv-ben foglaltaknak, alkalmasnak kell lennie az ingyenes ügylet 
adózásbeli következményének nyomon követésére. A díjmentes parkolási szolgáltatás 
illetően ez azt jelenti, hogy az adóalanyoknak a bejelentésben azt szükséges jelezniük, 
hogy a térítésmentes szolgáltatás nyújtására a kormányrendelet alapján került 
sor. A 60 napos határidő az ingyenes ügylet teljesítésének napján kezdődik.A Stabtv. 
28/A. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével kell eljárni 
a veszélyhelyzet ideje alatt az eleve térítésmentes szolgáltatás érdekében megvalósított 
beszerzések, igénybe vett szolgáltatások esetében is, azaz közvetlenül a térítésmentes 
parkolási szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódó beszerzéseket illetően. Mindez 
azt jelenti, hogy azon túlmenően, hogy a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, 
mérséklése céljából megvalósuló ingyenes parkolási szolgáltatásnyújtás után nem 
merül fel általános forgalmi adó fizetési kötelezettség, a szolgáltatáshoz kapcsolódó 
beszerzésekre jutó általános forgalmi adó levonható, feltéve, hogy a szolgáltatás 
ellenértékes ügyletként, az Áfa tv. rendelkezései alapján egyébként adóköteles 
lenne. Ennek oka, hogy a Stabtv. hivatkozott előírása a veszélyhelyzettel kapcsolatos 
ingyenes termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat vállalkozási, gazdasági 
tevékenységi körbe vonja, ezáltal azokat úgy kell tekinteni, mintha azok ellenérték 
fejében valósultak volna meg. Ennélfogva, ha az adott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás 
– ami ellenérték fejében megvalósuló ügyletnek minősül – adóköteles, akkor a beszerzés 
adótartalma az Áfa tv. 120. §-a alapján levonásba helyezhető.

2. A veszélyhelyzet megszűnését követően biztosított díjmentes parkolási szolgáltatás 
és a beszerzésekre jutó áfa kezelése

A parkolási szolgáltatást nyújtók a kapcsolódó, ezen időszak alatti beszerzéseikre 
jutó áfát jogosultak az Áfa tv. 120. §-a alapján levonásba helyezni, lévén, hogy 
e beszerzések alapvetően az általuk főszabály szerint folytatott adóköteles gazdasági 
tevékenység keretében történő hasznosítást szolgálják, illetve azok az egyébként 
végzett adóköteles gazdasági tevékenységhez kapcsolódó általános költségeknek 
minősülnek.

A veszélyhelyzet megszűnését követően – a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő 
átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 
69. § (1) bekezdése alapján – átmenetileg továbbra is térítésmentesen biztosított 
parkolási szolgáltatás áfa megítélése tekintetében az e szolgáltatást nyújtónak 
az Áfa tv. 14. § (2) bekezdése alapján azonban nem keletkezik általános forgalmi 
adó fizetési kötelezettsége, tekintettel arra, hogy a hivatkozott bekezdés „vállalkozásidegen 
célból” nyújtottság kritériuma nem áll fenn esetükben, hiszen a szolgáltatás nyújtók 
célja a szolgáltatás folyamatos biztosításának fenntartásával a díjmentes időszakban 
is alapvetően az, hogy ennek megszűntét követően tevékenységüket ellenérték fejében 
végezhessék.

[NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály ÜTF-2048/2020, Pénzügyminisztérium 
Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/11559/2020] 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>díjmentes</item>
<item>parkolás</item>
<item>veszélyhelyzet</item>
<item>áfa</item>
<item>levonás</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_5__Adozasi_kerde20200625.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4757228">
<title>Hogyan tudnak számlát adni és arról adatot szolgáltatni az adóhatóság felé a színházak?</title>
<url>nav/ado/afa/Hogyan_tudnak_szamlat20200624.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1592986140000">
<year>2020</year>
<month>6</month>
<day>24</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>9</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1750888740000">
<year>2025</year>
<month>6</month>
<day>25</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1592986448644">
<year>2020</year>
<month>6</month>
<day>24</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>14</minute>
<sec>8</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Kérdés:

Hogyan tudnak számlát adni és arról adatot szolgáltatni az adóhatóság
felé a színházak?

Válasz:

Számlaadás

A színházaknak két esetben kell
számlát kibocsátaniuk:

<ul>

<li>ha szolgáltatásukat adóalany, vagy nem adóalany,
de jogi személy veszi igénybe,</li>

<li>illetve, ha a szolgáltatásukat igénybe vevő magánszemély
számlát kér.</li>
</ul>

A színházak számlakibocsátási
kötelezettségüknek számlázó programmal vagy kézi számlatömb használatával tudnak
eleget tenni.

Fontos változás, hogy 2020.
július 1-jétől a szolgáltatást igénybe vevő belföldi adóalany adószámának első
8 számjegyét fel kell tüntetni a számlán!

Adatszolgáltatás

2020. július 1-jétől a
színházaknak is adatot kell szolgáltatniuk a NAV-hoz minden olyan számláról,
amit egy másik belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak, belföldön
teljesített ügyletről bocsátottak ki, függetlenül annak áthárított
áfatartalmától. A számlaadat-szolgáltatást az Online Számla rendszerben (<a href="https://onlineszamla.nav.gov.hu" title="">https://onlineszamla.nav.gov.hu</a>) 
kell teljesíteni.

A számlázó programnak alkalmasnak kell lennie az új
szabályok szerinti adatszolgáltatásra. A piacon számos olyan szoftver elérhető,
ami képes a megfelelő adatszolgáltatásra. Ilyen a NAV ingyenes Online Számlázó
programja is, ami már mobilapplikációként is elérhető.

Kézi számlánál az adatokat az Online Számla rendszerben kézzel
kell rögzíteni, a számla kibocsátását követő négy naptári napon belül. Ha a
számlában az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja az 500 000
forintot, akkor ezt a számlakibocsátást követő naptári napon kell megtenni.

Egy taxis hogyan tud számlát adni és arról adatot szolgáltatni a NAV
felé?

Válasz:

Számlaadás

Egy taxisnak két esetben kell
számlát kibocsátania:

<ul>

<li>ha szolgáltatását adóalany, vagy nem adóalany,
de jogi személy veszi igénybe,</li>

<li>illetve, ha az utasa – magánszemélyként – számlát
kér. </li>
</ul>

A taxisok (TEÁOR’08 49.32
szerinti taxis személyszállítási tevékenységet végzők) online pénztárgép
használatára kötelezettek. Az általuk használt hordozható pénztárgépek azonban
csak nyugtát tudnak kibocsátani, számla kiállítására nem alkalmasak. A taxisok
tehát számlakibocsátási kötelezettségüknek vagy számlázó programmal, vagy kézi
számlatömb használatával tudnak eleget tenni. (A számlával bizonylatolt ügylet
ellenértékéről az online pénztárgéppel ne állítsanak ki nyugtát!)

Fontos változás, hogy 2020.
július 1-jétől a számlán a szolgáltatást igénybe vevő belföldi adóalany
adószámának első 8 számjegyét fel kell tüntetni!

Adatszolgáltatás

2020. július 1-jétől a
taxisoknak is adatot kell szolgáltatni a NAV-hoz minden olyan számláról, amit
egy másik belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak, belföldön teljesített
ügyletről bocsátottak ki, függetlenül annak áthárított áfatartalmától. A
számlaadat-szolgáltatást az Online Számla rendszerben (<a href="https://onlineszamla.nav.gov.hu" title="">https://onlineszamla.nav.gov.hu</a>) 
kell teljesíteni.

A számlázó programnak alkalmasnak kell lennie az új
szabályok szerinti adatszolgáltatásra. A piacon számos olyan szoftver elérhető,
ami képes a megfelelő adatszolgáltatásra, ilyen a NAV ingyenes Online Számlázó
programja is, ami már mobilapplikációként is elérhető.

A témáról részletesebben a NAV honlapján a következő
tájékoztatóban olvashat: „<link id="4755882">
<downloadablebinary contentid="4755882">
<title>A számlaadat-szolgáltatás 2020. július 1-jétől alkalmazandó szabályai kibocsátói oldalon</title>
<url>/data/cms525468/A_szamlaadat_szolgaltatas_2020_julius_1_jetol_alkalmazando_szabalyai_kibocsatoi_oldalon_v02.pdf</url>
<filename>A_szamlaadat_szolgaltatas_2020_julius_1_jetol_alkalmazando_szabalyai_kibocsatoi_oldalon_v02.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>197</size>
<sizeinbyte>202514</sizeinbyte>
</downloadablebinary>
<text>A
számlaadat-szolgáltatás 2020. július 1-jétől alkalmazandó szabályai kibocsátói
oldalon</text>
</link>”.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>taxis</item>
<item>számlaadás</item>
<item>adatszolgáltatás</item>
<item>kézi-számla</item>
<item>online-számla</item>
<item>áfa</item>
</searchkeywords>
</article>
<downloadablebinary contentid="4755882">
<title>A számlaadat-szolgáltatás 2020. július 1-jétől alkalmazandó szabályai kibocsátói oldalon</title>
<url>/data/cms525468/A_szamlaadat_szolgaltatas_2020_julius_1_jetol_alkalmazando_szabalyai_kibocsatoi_oldalon_v02.pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1592892900000">
<year>2020</year>
<month>6</month>
<day>23</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>15</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1748728740000">
<year>2025</year>
<month>5</month>
<day>31</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1592892953194">
<year>2020</year>
<month>6</month>
<day>23</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>15</minute>
<sec>53</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords>E1 E2 E3 T1 T2 T3 T4</keywords>
<seckeywords> nemhl nemfriss </seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="4755882">
<title>A számlaadat-szolgáltatás 2020. július 1-jétől alkalmazandó szabályai kibocsátói oldalon</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<url>/data/cms525468/A_szamlaadat_szolgaltatas_2020_julius_1_jetol_alkalmazando_szabalyai_kibocsatoi_oldalon_v02.pdf</url>
<filename>A_szamlaadat_szolgaltatas_2020_julius_1_jetol_alkalmazando_szabalyai_kibocsatoi_oldalon_v02.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>197</size>
<sizeinbyte>202514</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1605653713505</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2020</year>
<month>11</month>
<day>17</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
<searchkeywords>
<item>online-számla</item>
<item>számlaadat--szolgáltatás</item>
<item>adatszolgáltatás</item>
<item>online</item>
<item>számlázó-program</item>
<item>kézi-számla</item>
<item>2020-júliusi-változás</item>
<item>áfa</item>
</searchkeywords>
</downloadablebinary>
<article contentid="4756291">
<title>Mobilapplikáción is elérhető a NAV Online Számlázó programja</title>
<url>nav/ado/afa/Mobilapplikacion_is_e20200605.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1591353000000">
<year>2020</year>
<month>6</month>
<day>5</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>30</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1749247140000">
<year>2025</year>
<month>6</month>
<day>6</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1591354603623">
<year>2020</year>
<month>6</month>
<day>5</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>56</minute>
<sec>43</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
2020. július 1-jétől változnak az online számlaadat-szolgáltatás szabályai. Ettől 
 az időponttól bővül azon számlák köre, amikről adatot kell szolgáltatni a Nemzeti 
 Adó- és Vámhivatal (NAV) felé. A számla áthárított áfatartalmától függetlenül 
 kötelezővé válik az adatszolgáltatás minden olyan 2020. június 30. után kiállított/kibocsátott 
számláról, amit egy adóalany egy másik belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak 
 belföldön teljesített ügyletről állít ki. Ebből következik, hogy bővül azon áfaalanyok 
 köre is, akiknek a határnaptól a kiállított/kibocsátott számlákról adatot kell 
 szolgáltatni a NAV számára. Ennek teljesítésében segít ügyfeleinek a NAV új szolgáltatásával, 
 az Online Számlázó program mobilapplikációjával, ami az Apple App Store és a 
Google Play áruházakból ingyenesen letölthető és használata is díjmentes.
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A NAV az online számlaadat-szolgáltatás 2018. július 1-jei bevezetése óta ingyenesen használható OnlineSzámlázó programot biztosít a felhasználók részére, ami az adatszolgáltatási kötelezettséget automatikusan 
teljesíti. Az Online Számlázó program használatához kapcsolódó alapvető tudnivalók 
összefoglalója a NAV honlapján, a főlap-->adó-->általános forgalmi adó elérési útvonalon található, illetve ezen a linken érhető el közvetlenül:

<a href="https://nav.gov.hu/data/cms524300/Alapveto_tudnivalok_a_NAV_Online_Szamlazo_programjanak_alkalmazasahoz.pdf">https://nav.gov.hu/data/cms524300/Alapveto_tudnivalok_a_NAV_Online_Szamlazo_programjanak_alkalmazasahoz.pdf</a>

Az Online Számlázó program mobilapplikációja

Az új mobilalkalmazás a webes Online Számlázó program mobil kliense. Ez a NAV 
saját fejlesztése, letöltése és használata teljesen ingyenes. Egyaránt alkalmazható 
iOS és Android operációs rendszerrel működő okostelefonokon is, használatához minimum Android 7.0 vagy iOS 11 verziószámú 
operációs rendszerrel működő okostelefonra van szükség.

Mivel a számlázó programban rögzített számlaadatok tárolása nem a felhasználó 
okostelefonján, hanem felhőben valósul meg, a mobilapplikáció használatához nélkülözhetetlen 
az aktív internet hozzáférés.

Akiknek az applikáció segítséget nyújthat

A mobiltelefonnal történő számlakiállítás egyszerűsíti a több helyszínen szolgáltatást 
nyújtó, folyamatosan úton, mozgásban lévő szolgáltatók számlakibocsátását, számlakezelését. 
Kiváló megoldás az online adatszolgáltatással kapcsolatban folyamatosan naprakész 
információkra igényt tartó cégvezetők, illetve a fiatal, jellemzően a mobilkészüléken 
ügyet intéző vállalkozók számára. A mobilalkalmazással a NAV-hoz beküldött számlaadat-szolgáltatások 
állapota, valamint a kimenő és bejövő számlák lekérdezése bármikor, bárhol, a mobiltelefonról, pár gombnyomással megtekinthető és elérhető.

A mobilapplikáció használatba vételének lépései

<ol>

<li>

Regisztráció az Online Számla rendszerbe

</li>

<li>

Online Számlázó program használatba vétele

</li>

<li>

Alapvető beállítások elvégzése

</li>

<li>

Az Online Számlázó program és a mobilapplikáció összepárosítása

</li>
</ol>

A mobilapplikáció használatba vételének feltétele, hogy a felhasználó előzetesen 
regisztráljon az Online Számla rendszerbe (<a href="https://onlineszamla.nav.gov.hu/">https://onlineszamla.nav.gov.hu</a>), illetve a rendszerbeli regisztráció után, a rendszerből átnavigáljon az Online 
Számlázó programba a webes felületen. Az Online Számlázó program használatba vétele 
előtt el kell fogadni a programhoz tartozó Általános Szerződési Feltételeket, 
amihez Online Számla rendszerbeli elsődleges felhasználói jogosultság szükséges. 
(Lásd bővebben: Alapvető tudnivalók a NAV Online Számlázó programjának alkalmazásához.) 
Ezt követően az Online Számlázó program webes felületén el kell végezni az alapvető 
beállításokat (mint például a technikai felhasználó beállítása, legalább egy nyitott 
állapotú számlatömb létrehozása stb.), majd a webes felületről indítva nyílik 
lehetőség a számlázó program és a mobilapplikáció összepárosítására egy QR kód 
beolvasásával.

Az app tehát az Online Számlázó programhoz kapcsolódó mobilos alkalmazás, így 
csak az Online Számla rendszerbeli regisztrációt és az Online Számlázó program 
használatba vételét követően alkalmas számla kiállítására. Nincsen azonban akadálya 
annak, hogy egy felhasználó többféle számlázó programot használjon – köztük a 
NAV Online Számlázó programját és annak mobilapplikációját. Így amennyiben az 
Online Számlázó program mobilalkalmazását szeretné a felhasználó igénybe venni, 
azt megteheti úgy is, hogy egy már használatban lévő másik piaci számlázó program 
mellett, a fentiek szerint igénybe veszi a NAV szolgáltatását is.

A mobilapplikáció használatának megkezdése

<ol>

<li>

A mobilapplikáció letöltése

</li>

<li>

Belépés az Online Számlázó programba

</li>

<li>

A mobilalkalmazás és az Online Számlázó program webes felületének összepárosítása 
(QR kód beolvasása)

</li>

<li>

Az Online Számla rendszerhez használt jelszó megadása

</li>
</ol>

A mobilalkalmazás használatának megkezdéséhez a felhasználónak le kell töltenie 
okostelefonjára az Apple App Store vagy a Google Play áruházból az Online Számlázó mobilapplikációt, másrészt be kell lépnie az Online 
Számlázó programba. Itt a főmenü „Beállítások” menüpontjának „Mobilalkalmazás 
párosítása” sorára kattintva generálhat egy QR kódot, amit azzal az okostelefonnal 
kell beolvasni, melyre az appot letöltötte. Ezután meg kell adnia az Online Számla 
rendszerhez használt jelszavát, amivel véglegesíthető a párosítás. A generált 
QR kód 30 percig érvényes.

A mobilapplikáció funkciói

Az applikáció az Online Számlázó program mobil változata, amely kiegészül az 
Online Számla rendszer néhány funkciójával. A mobilapplikáció funkciói majdnem 
lefedik az Online Számlázó program webes felületén használható és elérhető funkciókat.

Az appon keresztül a felhasználónak lehetősége van többek között

<ul>

<li>

számla, előlegszámla kiállítására,

</li>

<li>

a kiállított számla módosítására, érvénytelenítésére

</li>

<li>

forinttól eltérő pénznemben rögzített ellenérték számlázására, vagy

</li>

<li>

kényelmi funkcióként partner- illetve terméklista alkalmazására.

</li>
</ul>

A mobilapplikáción keresztül az Online Számla rendszer bizonyos funkciói is elérhetőek. 
Például

<ul>

<li>

a kimenő és bejövő számlák lekérdezése, 

</li>

<li>

a NAV-hoz beküldött adatszolgáltatások állapotának ellenőrzése, 

</li>

<li>

a számlák technikai érvénytelenítése, 

</li>

<li>

a használati statisztikák megtekintése.

</li>
</ul>

Az alkalmazással olyan számla is kiállítható, amiről nem kell adatot szolgáltatni. 
Ilyen például a Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről, termékexportról 
kiállított, vagy a nem adóalany részére címzett számla.

Az alapfunkciók révén a mobilalkalmazást adófizetésre főszabály szerint nem kötelezett, 
például alanyi adómentes adóalany, illetve tevékenysége közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel (ún. 
„tárgyi”) adómentes ügyletet teljesítő adóalany is használhatja ügyletei bizonylatolására.

Az applikáció alkalmas továbbá

<ul>

<li>

az Áfa tv. területi hatályán kívül eső ügyletek (például harmadik országban teljesített 
szolgáltatás), 
</li>

<li>

belföldi fordított adózású ügyletek,
</li>

<li>

a felhasználó igénye szerint az Áfa tv. tárgyi hatályán kívül eső (például közhatalmi 
tevékenységnek minősülő) ügyletek
</li>
</ul>

bizonylatolására.

A mobilapplikációval kiállított számla az appon és az Online Számlázó program 
webes felületén is bármikor visszakereshető és PDF formátumban megtekinthető.

Az alkalmazással papíralapú és elektronikus számla is kiállítható.

A papíralapú számla kiállításának feltétele, hogy az appot használó mobilkészülék össze legyen kapcsolva 
egy nyomtatóval.

Az elektronikus számla a számlakibocsátó készüléke által ismert és támogatott csatornákon keresztül 
helyben, a számla kiállítása után azonnal továbbítható a vevő részére például

<ul>

<li>

Airdropon, 
</li>

<li>

MMS üzenetben, 
</li>

<li>

e-mailben, 
</li>

<li>

Viber üzenetben, 
</li>

<li>

Facebook messengeren keresztül 
</li>

<li>

vagy bármely, a mobil készülék által ismert és támogatott platformon. 
</li>
</ul>

Ha a felhasználó így továbbítja az általa kiállított számlát, akkor annak az 
applikációval történő létrehozása során a számla megjelenési formájaként az elektronikus 
számlát kell kiválasztania. A program az ilyen számlát fokozott biztonságú aláírással 
látja el.

Az Online Számlázó program webes felületéhez hasonlóan a mobilalkalmazással kiállított elektronikus számla archiválása is biztosított.

Kényelmi funkció: elektronikus névjegy

A felhasználónak lehetősége van saját számlázási adatait tartalmazó (az adóalany neve, székhelye, magyar adószáma, más tagállami adószáma, vevői 
típusa, bankszámlaszáma stb.), úgynevezett elektronikus névjegy generálására. Az app a saját számlázási adatokat összegzetten tartalmazó QR kódot hoz létre, 
amit a felhasználó akár egy fénykép formájában tárolhat a saját mobiltelefonján. 
Így a felhasználónak elegendő minden jövőbeni, részére kiállítandó számla kiállítása 
alkalmával az eladó partnerének bemutatni ezt a fényképként elmentett, saját számlázási 
adatokat tartalmazó QR kódot, és az eladó készülékén azonnal megjelennek a felhasználó 
(vevő) számlázási adatai.

Felhasználói jogosultságok

A mobilalkalmazás a jogosultságokat tekintve megegyezik az Online Számla rendszerben 
rögzített beállításokkal. Tehát akár az elsődleges, akár a másodlagos felhasználók 
a webes felületen beállított jogosultságokkal ugyanazokat a műveleteket tudják 
elvégezni az applikációban is, mint a webes felületen, az Online Számlázó programban. 
Új jogosultságok beállítására az Online Számla rendszerben van lehetőség.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>online-számlázó</item>
<item>mobilalkalmazás</item>
<item>mobilapplikáció</item>
<item>online-számla</item>
<item>mobilapp</item>
<item>app</item>
<item>számlázás</item>
<item>áfa</item>
<item>kényelmi-funkció</item>
<item>elektronikus-névjegy</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4754946">
<title>A koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggő ingyenes termékátadások, ingyenes szolgáltatásnyújtások adózási szempontú megítélése</title>
<url>nav/ado/afa/A_koronavirus_jarvany20200512.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1589275440000">
<year>2020</year>
<month>5</month>
<day>12</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>24</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1747173540000">
<year>2025</year>
<month>5</month>
<day>13</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1589289742238">
<year>2020</year>
<month>5</month>
<day>12</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>22</minute>
<sec>22</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A
koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzetre tekintettel számos
adomány, felajánlás érkezik mind magánszemélyek, mind vállalkozások részéről
rászoruló személyek, szervezetek részére. Kérdésként merül fel, hogy jelen
esetben hogyan kell kezelni adózási szempontból ezeket az ingyenesen átadott
termékeket, ingyenesen nyújtott szolgáltatásokat.

A koronavírus-járvány miatt 2020. március 11-én a Kormány rendkívüli
jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett az ország teljes területére. Erre
tekintettel az ingyenes juttatások minősítésével összefüggően az
adójogszabályokon túl alkalmazandóvá válnak a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló
2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stab. tv.) 28/A. §-ában foglalt rendelkezések is.

A
Stab. tv. 28/A. § (1) bekezdése értelmében a fizetési kötelezettség
vállalkozási tevékenységet végző jogalanya által a katasztrófavédelemről és a
hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti
katasztrófaveszély és veszélyhelyzet (a továbbiakban együtt:
katasztrófahelyzet) esetén, annak időtartama alatt, ellenszolgáltatás nélkül, 
a
katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából

a) végzett
tevékenységet vagy

b) a
katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatást, termékátadást

a fizetési kötelezettségről szóló jogszabály
alkalmazásában olyan tevékenységvégzésnek kell tekinteni, mint amit a jogalany
a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében fejtett ki.

A
Stab. tv. 28/A. § (2) bekezdése kimondja, hogy nem keletkezik fizetési
kötelezettség

a) az
(1) bekezdés szerinti tevékenységvégzés után, feltéve, ha azt a fizetési
kötelezettséggel érintett, vállalkozási tevékenységet végző jogalany a
tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül, a nyújtott szolgáltatás és
átadott termék megnevezésével, mennyiségének megjelölésével a fizetési
kötelezettséggel kapcsolatos ügyben illetékes adóhatósághoz bejelenti,

b) az (1) bekezdés szerinti tevékenységvégzés
keretében - a katasztrófahelyzetre tekintettel - a katasztrófahelyzetben levők
által kapott vagyoni érték után.

Ezáltal a Stab. tv. meghatározott feltételek
teljesülése esetén az adójogszabályokat felülírva úgy rendelkezik, hogy az
adófizetési kötelezettséget nem kell teljesíteni. A Stab. tv. alkalmazhatóságát
esetről esetre szükséges vizsgálni, mely vizsgálat során figyelemmel
kell lenni a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére is.

A
termékátadás, szolgáltatás akkor tartozik a Stab. tv. 28/A. §-ának hatálya
alá, ha arra:

<ul>

<li>a
katasztrófahelyzet/veszélyhelyzet időtartama alatt, </li>

<li>a
katasztrófahelyzet/veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése
céljából,</li>

<li>a
katasztrófahelyzetben/veszélyhelyzetben lévők számára, </li>

<li>ingyenesen
</li>
</ul>

kerül
sor.

A
termékátadásnak, szolgáltatásnak a veszélyhelyzet következményeinek
elhárítása, mérséklése céljából kell megvalósulni, vagyis a juttatásnak
közvetlenül olyan hatást kell céloznia, ami a veszélyhelyzet következményeinek
elhárítását, mérséklését eredményezi.

További
kritérium, hogy a termékátadás, szolgáltatás veszélyhelyzetben lévők számára
történjen. Az a tény, hogy Magyarországon kihirdetésre került a veszélyhelyzet,
nem jelenti azt, hogy minden magánszemély közvetlen veszélyhelyzetben lévőnek
tekinthető. Másként ítélhető meg egy egészségügyi dolgozó, egy digitális
oktatási rendre kényszerült diák, illetve egy az irodai munkája helyett home
office-ban foglalkoztatott munkavállaló az alább részletezettek szerint.

Fontos
tudnivaló, hogy a katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatás,
termékátadás csak abban az esetben mentesíthető az egyébként fennálló
adófizetési kötelezettség alól, amennyiben a szolgáltatást, terméket nyújtó a
rá vonatkozó dokumentálási, nyilvántartási, iratmegőrzési kötelezettségének
eleget tesz. A dokumentációnak olyannak kell lennie, amely az adott tényálláshoz
tartozó adókötelezettség azonosítására, alátámasztására alkalmas.

Személyi
jövedelemadó

Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, tömeges
megbetegedést okozó humánjárvány kapcsán az adózók számos módon nyújtanak
segítséget magánszemélyeknek (például egészségügyi dolgozóknak, diákoknak).

Például az egészségügyi dolgozóknak ingyenesen
juttatott fertőtlenítőszerek, maszkok és a közösségi személygépjármű-használat
ingyenes biztosítása teljes mértékben megfelel a Stab. tv-ben foglalt
feltételeknek, de ezzel esik egy tekintet alá a részükre biztosított ingyenes
étkezés, valamint a veszélyhelyzeti feladatok ellátásával összefüggő,
térítésmentesen igénybe vehető lakhatás engedélyezése is. Az egészségügyben
dolgozók a járványügyi helyzetben közvetlenül érintettek, a termékátadás
(fertőtlenítőszer, maszk, védőfelszerelés), illetve a nyújtott szolgáltatás
(közösségi személygépjármű-használat) pedig közvetlenül a katasztrófahelyzet
következményeinek elhárítása, mérséklése céljából történik, így a juttatások
adómentesen biztosíthatók.

A
járványügyi veszélyhelyzet miatt digitális oktatási rendben tanulmányokat
folytató tanuló számára biztosított laptopjuttatás is megfelelhet a Stab. tv.
hivatkozott szabályának. A járványügyi veszélyhelyzet miatt digitális oktatási
rendben tanulmányokat folytató tanuló esetében, aki megfelelő digitális
oktatási eszköz hiányában nem képes az oktatásban részt venni, megvalósul a
Stab. tv-ben meghatározott mindkét feltétel: közvetlenül katasztrófahelyzet
által érintett személy kapja a juttatást, és a juttatás célja a
katasztrófahelyzet következményeinek az elhárítása, hiszen a diákok eszköz
hiányában nem tudnak tanulni. Ugyanilyen megítélés alá eshetnek azon
magánszemélyek, akik a veszélyhelyzet következtében veszítették el a
munkájukat, és laptop juttatásával biztosítható átképzésük, munkavállalásuk.

Ugyanakkor a
munkáltató által az irodai munkáját home office-ban végző munkavállaló részére
juttatott eszközök, termékek esetében a Stab. tv. mentességi szabálya
korlátozottan alkalmazható, hiszen a juttatásnak ebben az esetben is meg kell
felelnie annak a kitételnek, hogy a juttatásban részesülő közvetlen
katasztrófahelyzetben lévőnek tekinthető és a juttatás a katasztrófahelyzet
következményeinek elhárítását, mérséklését eredményezi. Így ebben az esetben is
esetenként vizsgálandó, hogy a juttatás adómentesen biztosítható-e a Stab. tv.
mentességi szabálya alapján.

Például egy
tanácsadással foglalkozó vállalkozás home office-ban foglalkoztatott
munkavállalója részére biztosított (tulajdonba adott) laptop nagy
valószínűséggel nem a katasztrófahelyzet közvetlen elhárítását, mérséklését
szolgálja, és a juttatásban részesülő sem feltétlen közvetlenül
katasztrófahelyzetben lévőnek minősül, így ez esetben a mentességi szabály nem
alkalmazható. Továbbá nem alkalmazható a mentességi szabály abban az esetben
sem, ha a vállalkozás egyik munkavállalójánál koronavírus-fertőzést
diagnosztizálnak, ami miatt a munkavégzés a cég irodájában lehetetlenné válik,
és a vállalkozás működésének fenntartása érdekében juttat laptopot minden
munkavállalójának, akik csak home office-ban tudják ellátni munkájukat. A
laptop tulajdonba adása ugyanis nem indokolt, a munkavégzés biztosítható a
laptop használatának biztosításával is. Ha a juttató a laptop tulajdonba adása
helyett csupán annak használatát biztosítja, akkor a juttatás az a Stab. tv.
fentiekben foglalt rendelkezéseitől függetlenül adómentes a személyi
jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1.
sz. mellékletének 7.11. pontja alapján, mely szerint adómentes a munkáltató
által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat. Ez
esetben az adómentességnek nem feltétele, hogy a juttatásban részesülő
közvetlenül érintett legyen a katasztrófahelyzetben, illetve az sem, hogy a
juttatás a katasztrófahelyzet közvetlen elhárítására irányuljon.

Ha például
egy kiskereskedelmi üzletet üzemeltető munkáltató kötelezővé teszi az
alkalmazottaknak a maszk vagy egyéb védőfelszerelés viselését, hogy megelőzze 
a
fertőzés terjedését, és ezt ingyen biztosítja részükre, akkor ezen juttatásra
tekintettel a munkavállalóknak az Szja tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja alapján
az adott járványügyi helyzetben nem keletkezik adóköteles bevétele.

Ha ugyanez a
vállalkozás például az üzlet bejáratánál helyezi el a maszkokat és kötelezővé
teszi azok viselését minden vásárlónak, akkor a maszkok ingyenes juttatása nem
keletkeztet adókötelezettséget, mivel a maszkokat nem árral, értékkel
rendelkező javakként szerzik meg a magánszemélyek, illetve ezek bárki számára 
(akik
az áruházban jelen vannak), szabadon (ingyenesen) hozzáférhetők.

Ha pedig egy
települési önkormányzat polgármestere a kijárási korlátozás meghosszabbításáról
szóló 95/2020. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésében foglalt
felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletben határozza meg a településen
működő piac nyitvatartásának és látogatásának szabályait, ezen belül előírja,
hogy a piac területén maszk viselése kötelező, és azokat az önkormányzat
mindenki számára biztosítja, akkor ez a juttatás az előbbiek szerint szintén
nem adóköteles bevétele a magánszemélyeknek.

Társasági adó és
kisvállalati adó

A vállalkozások részéről
rászoruló személyek, szervezetek részére pénzben és természetben adott ingyenes
juttatások költségének társaságiadó-alapban vagy kisvállalatiadó-alapban
történő levonhatóságát a Stab. tv. fent hivatkozott 28/A. §-a és a társasági
adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tao. törvény) 3. számú melléklete alapján kell meghatározni.

Ez azt jelenti, hogy ha a Stab. tv. szerinti feltételek fennállnak (a
juttatásra a veszélyhelyzet időtartama alatt, a veszélyhelyzet okozta károk
elhárítása, mérséklése érdekében, veszélyhelyzetben lévőnek, ingyenesen kerül
sor), akkor a Stab. tv. szerinti nyilatkozat benyújtása szükséges az illetékes
adóhatósághoz a költség elismert költségként való kezeléséhez. A levonhatóság
jogalapja ez esetben tehát a Stab. tv. 28/A. §-a.

Ha a juttatás kapcsán a Stab. tv. szerinti feltételek nem állnak fenn,
és a vállalat munkavállalója vagy munkavállaló hozzátartozója kapja az ingyenes
juttatást (például a munkáltató a munkavállalók gyermekei számára a digitális
oktatáshoz szükséges számítástechnikai eszközt biztosítja) és az számvitelileg
személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősül, akkor annak költsége a Tao.
törvény 3. számú melléklet B) rész 3. pontja alapján
elismert költség (azaz nem növeli az adóalapot).

Ha a juttatás kapcsán a Stab. tv. szerinti feltételek nem állnak fenn,
és magánszemély a kedvezményezett, de nem munkavállalóról vagy munkavállaló
hozzátartozójáról van szó, akkor a Tao. törvény 3. számú mellékletét kell
figyelembe venni az elismert költségkénti minősítéshez.

Amennyiben az ingyenes termékátadás és szolgáltatásnyújtás a
veszélyhelyzettel összefügg, de nem magánszemély, hanem szervezet (például
gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, közintézmény) kapja, akkor szintén 
a
Stab. tv. 28/A. §-ára lehet alapozni a levonhatóságot. Ha a feltételek
fennállnak, akkor az adóalapot nem kell megnövelni. Adóhatósági bejelentés ez
esetben is szükséges.

Amennyiben a valamilyen szervezetnek
juttatott ingyenes termékátadás és szolgáltatásnyújtás nem minősül a fentiek
szerint veszélyhelyzetinek, a Tao. törvény 3. számú mellékletét kell figyelembe
venni. E szerint a levonhatóság számos esetben fennállhat, amelyek közül
kiemeljük, hogy nem kell az adóalapot növelni, ha adózási értelemben véve civil
szervezetnek adott adományról van szó, vagy ha állami fenntartású iskola,
állami fenntartású egészségügyi intézmény a kedvezményezett.

Például, ha a támogatásban részesülő civil
szervezet nyilatkozik a juttató számára, hogy a támogatást nem a vállalkozási
tevékenységéhez kapta, akkor a juttatás a támogatónál levonható költségnek
minősül. [Tao.
törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontja]

Például, ha a vállalkozás egy olyan
egészségügyi intézmény – például kórház – részére adományoz
kézfertőtlenítő-szert, illetve szájmaszkot, amely nem alanya a társasági
adónak, a támogatás értéke külön nyilatkozat nélkül is elismert költség. [Tao.
törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontja]

Amennyiben visszafizetési kötelezettség
nélküli pénzjuttatásról van szó, akkor minden esetben a Tao. törvény 3. számú
mellékletét kell figyelembe venni. E szerint a levonhatóság számos esetben
fennállhat, amelyek közül kiemeljük, hogy nem kell az adóalapot növelni, ha
adózási értelemben véve civil szervezetnek adott adományról van szó, vagy ha
állami fenntartású iskola, állami fenntartású egészségügyi intézmény a
kedvezményezett.

Általános
forgalmi adó

Általános
forgalmi adó tekintetében először is tisztázni szükséges, hogy áfa kizárólag
olyan ügylet esetén merülhet fel, amelyet olyan személy, szervezet teljesít,
aki (amely) alanya az áfának. Következésképpen, ha az adományozó nem áfaalany,
akkor az ingyenes termékátadás, ingyenes szolgáltatásnyújtás kapcsán nem
keletkezik áfafizetési kötelezettség sem annál, aki adja a terméket, nyújtja a
szolgáltatást, sem annál, aki kapja a terméket, szolgáltatást.

Áfaalanyok
által teljesített ingyenes termékátadáshoz, ingyenes szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó
általános forgalmi adózási jogkövetkezményeket illetően az általános
forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)
11. § bekezdésében és az Áfa tv. 14. §-ában foglaltakból kell kiindulni.

Ha például egy kiskereskedelmi üzlet a vevőknek belépéskor maszkot ad
át, ennek kapcsán áfafizetési kötelezettség nem merül fel, mivel az Áfa tv. 11.
§ (3) bekezdés b) pontja szerint nem minősül ellenérték fejében teljesített
termékértékesítésnek a vállalkozás céljára tekintettel átadott kis értékű
ajándék. Jelen viszonyok között a vállalkozási cél teljesül, mivel van, ahol
kötelező a maszk viselése, más esetben is a vevők biztonságát, elégedettségét
szolgálja. Továbbá, az üzlet a maszkok beszerzésének áfáját levonásba
helyezheti, mivel a maszkok átadása révén teremt az üzlet biztonságos vásárlási
környezetet a vevőinek, ezáltal a maszkok végső soron az üzlet adóköteles
tevékenységét szolgálják.

Áfaszempontból a Stab. tv. egyrészt azt eredményezi, hogy ha a Stab.
tv. feltételeinek megfelelő ingyenes termékátadás, ingyenes szolgáltatásnyújtás
tekintetében áfafizetési kötelezettség keletkezne, az áfafizetési
kötelezettséget a Stab. tv. értelmében nem kell teljesíteni, feltéve, hogy az
ügyletet teljesítő adóalany ezzel összefüggésben bejelentést tesz az
adóhatóságnak.

Például ha egy varroda az
alapanyagkészleteit felhasználva maszkokat készít, amelyeket ingyenesen ad át
egy bentlakásos szociális intézmény részére, akkor a varroda az Áfa tv. alapján
köteles lenne korrigálni az alapanyag-beszerzések levonásba helyezett áfáját. 
A
levont adó korrekciója oly módon valósulna meg, hogy az ingyenes átadásra
tekintettel a varrodának áfafizetési kötelezettsége keletkezne az Áfa tv. 11. 
§
(1) bekezdése alapján. Jelen esetben a Stab.
tv-ben meghatározott feltételek teljesülnek: a termék jellegéből következően a
juttatás célja a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, a bentlakásos
szociális intézmény pedig veszélyhelyzetben lévő személy. Következésképpen – a
veszélyhelyzetre tekintettel – a varrodának nem kell áfafizetési
kötelezettségét teljesítenie, ha a maszkok ingyenes átadásával összefüggésben
bejelentést teljesít az adóhatóság felé.

Egy további
esetkört alkotnak azok az ingyenes ügyletek, amelyekkel összefüggő
beszerzésekre már eleve az ingyenes hasznosítás céljával kerül sor. Mivel ilyen
esetben a beszerzés nem ellenérték fejében történő hasznosítás érdekében
valósul meg, ezért kizárt, hogy a beszerzés az adóköteles gazdasági
tevékenységet szolgálja. Ennek következtében az Áfa tv. 120. §-a alapján
ezeknek a beszerzéseknek az áfája nem helyezhető levonásba. Ugyanakkor,
tekinettel arra, hogy ilyenkor az adóalanyt nem illeti meg adólevonási jog, így
ezekkel az ingyenes ügyletekkel összefüggésben áfafizetési kötelezettség nem
keletkezik.

Ez utóbbi szabályt azonban – a veszélyhelyzet
következtében – felülírja a Stab. tv. 28/A. § (1) bekezdése, amelynek
értelmében veszélyhelyzet
esetén, annak időtartama alatt, a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása,
mérséklése céljából

<li>az ellenszolgáltatás nélkül
 végzett tevékenységet, </li>

<li>a
katasztrófahelyzetben lévők számára ellenszolgáltatás nélkül nyújtott
szolgáltatást, termékátadást</li>
</ol>

vállalkozási, gazdasági
tevékenységi körben kifejtett tevékenységnek kell tekinteni.

Mivel a Stab. tv. a veszélyhelyzettel kapcsolatos ingyenes
termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat vállalkozási, gazdasági
tevékenységi körbe vonja, ezáltal úgy kell tekinteni, mintha azok ellenérték
fejében valósultak volna meg. Következésképpen, ha az adott termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás – ami ellenérték fejében megvalósuló ügyletnek minősül –
adóköteles, akkor a beszerzés áfája az Áfa
tv. 120. §-a alapján levonásba helyezhető. Ugyanakkor, a Stab. tv.
következtében áfakötelessé váló ügyletek tekintetében az áfafizetési
kötelezettséget a Stab. tv. 28/A. § (2)
bekezdése értelmében nem kell teljesíteni, ha az adóalany az ingyenes ügylet
vonatkozásában bejelentést teljesít az adóhatóság felé.

Ennek következtében, azokban az esetekben, amikor a veszélyhelyzet
időtartama alatt, a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése
céljából megvalósuló ingyenes termékátadásra, ingyenes szolgáltatásnyújtásra
kerül sor, az adóalanyt megilleti az ezekkel összefüggő beszerzései
tekintetében az áfalevonási jog, feltéve, egyrészt hogy az adott
termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás egyébként adóköteles ügyletnek minősül,
másrészt hogy az adóalany az ingyenes termékátadásokról, ingyenes
szolgáltatásnyújtásokról a Stab. tv. alapján bejelentést tesz az
adóhatóságnak.

Például ha egy vállalkozás kifejezetten azzal a céllal szerez be
laptopokat, hogy azokat digitális oktatásra kényszerült gyermekeknek adja át,
akkor az Áfa tv. alapján egyrészt a vállalkozást nem illetné meg a beszerzés
kapcsán a levonási jog, másrészt a laptopok ingyenes átadása nem eredményezne
áfafizetési kötelezettséget. Jelen esetben a Stab. tv-ben meghatározott feltételek 
teljesülnek: közvetlenül katasztrófahelyzet
által érintett személy kapja a juttatást, és a juttatás célja a
katasztrófahelyzet következményeinek az elhárítása, hiszen a diákok eszköz
hiányában nem tudnak tanulni. Továbbá – a veszélyhelyzetre tekintettel – a Stab. 
tv.
értelmében ezek a beszerzések a vállalkozás vállalkozási, gazdasági
tevékenységébe tartoznak, vagyis jelen esetben a laptopok ingyenes átadását úgy
kell tekinteni, mintha a laptopok értékesítése valósulna meg. Mivel laptop
értékesítése áfaköteles tevékenység, ezért a vállalkozás levonásba helyezheti 
a
laptopok beszerzésének áfáját. Ebben az esetben a Stab. tv. alapján a laptopok
ingyenes hasznosítása áfakötelessé válik, ezt az áfafizetési kötelezettséget
azonban a vállalkozásnak nem kell teljesítenie, ha arról bejelentést tesz az
adóhatóság felé.

Az ingyenes termékátadás, szolgáltatásnyújtás céljából történt
termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétel áfájának levonhatósága kapcsán
megjegyzendő, hogy a Stab. tv-ben meghatározott feltételek fennállása esetén
sem vonható le az adó, ha az ingyenes ügyletet teljesítő az Áfa tv. 125. §-a
alapján nem mentesül a 124. §-ban meghatározott adólevonást korlátozó
rendelkezés alól. Ha például egy étterem ingyenesen biztosít meleg ételt a
veszélyhelyzet időszaka alatt, katasztrófahelyzetben lévők számára
(idetartoznak például az egészségügyi ellátást végzők vagy a rászorulók), akkor
ez a tevékenysége a Stab. tv. alapján gazdasági, vállalkozási tevékenységnek
minősül, ami azt is eredményezi, hogy az étterem e tevékenysége tekintetében az
Áfa tv. 125. § (1) bekezdés a) pontja vagy a 125. § (2) bekezdés g) pontja
alapján mentesül az élelmiszert terhelő adó levonására meghatározott tilalom
alól. Ha azonban a veszélyhelyzet időszakában az adóalany az egészségügyi
dolgozók munkába járása érdekében a személygépkocsijával ingyenes
személyszállítási szolgáltatást nyújt, akkor (az Áfa tv. 125. §-ában
meghatározott feltétel hiányában) a tevékenység Stab. tv. szerinti
feltételeknek való megfelelése ellenére nem mentesül az üzemanyag-beszerzést
terhelő adóra meghatározott levonási tilalom alól.

Az alanyi adómentes adóalany az ingyenes termékátadás,
szolgáltatásnyújtás céljából történt termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétel
áfájának levonására a Stab. tv-ben meghatározott feltételek fennállása esetén
sem válik jogosulttá.

Mindezeken
túlmenően szükséges megjegyezni, hogy nem minden ingyenesnek tűnő ügylet
tekintendő az áfa rendszerében is ingyenes ügyletnek.

Például, ha
egy adókötelesen bérbe adott ingatlan esetében a bérlet alatt adott időszakra
nem számítanak fel bérleti díjat, az áfamegítélés az alábbiak függvényében
eltérő lehet. Ha a felek a bérleti díjat például éves szinten határozzák meg,
azzal, hogy az havonta fizetendő, akkor bizonyos hónapok bérleti díjának fel
nem számítása nem tekinthető ingyenes szolgáltatásnyújtásnak. Ekkor a felek
tulajdonképpen az éves díjból adnak „árengedményt”, következésképpen a fel nem
számított bérleti díj után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség. Más
áfakövetkezményekkel jár, ha olyan bérleti díj megfizetésétől tekintenek el a
felek, amely egyébként havonta meghatározott és fizetendő. Ekkor áfaszempontból
a bérbeadó ingyenesen nyújt szolgáltatást. Ha azonban ezt nem vállalkozásidegen
célból teszi (hanem például arra számítva, hogy a bérbevevő nem mondja fel a szerződést,
és a veszélyhelyzet után újra fizeti majd a havi bérleti díjakat), akkor az
adott időszakra a bérleti díj fizetésétől való eltekintés áfafizetési
kötelezettséggel nem jár.

Szükséges
említést tenni arról is, hogy az ingyenes termékátadás, ingyenes szolgáltatásnyújtás
akkor sem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget, ha az közcélú adománynak
minősül.

Hogyan kell megtenni a Stab. tv. szerinti bejelentést?

Kiemelendő, hogy a Stab. tv. alapján megvalósuló
közteher-kötelezettség alól való mentesülés bejelentési kötelezettséghez
kötött. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a juttatást nyújtó adózónak a
tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül a juttatást, a nyújtott
szolgáltatás vagy átadott termék megnevezését és mennyiségét feltüntetve be kell
jelentenie az illetékes adóhatóságához.

A bejelentésnek
formanyomtatványa nincsen. Az kötetlen formában – postai úton vagy E-papír
formájában – a Stab. tv-re való hivatkozással benyújtható. Az adózó által tett 
bejelentésnek tartalmilag meg kell
felelnie a Stab. tv-ben foglaltaknak, alkalmasnak kell lennie az ingyenes
ügylet adózásbeli következményének nyomon követésére. Ennek megfelelően a
bejelentésben szerepeltetni kell a juttatást, a nyújtott szolgáltatás vagy
átadott termék megnevezését, mennyiségét és értékét, továbbá a kedvezményezett,
vészhelyzetben levő szervezetet, csoportot, személyt/személyeket (ha a juttatás 
körülményei lehetővé teszik, beazonosítható módon). A 60
napos határidő az ingyenes ügylet teljesítésének napján kezdődik azzal, hogy
amennyiben folyamatos ügylet keretében történik az átadás, akkor a határidőt a
folyamatos ügyletben történt utolsó átadás napjától kell számítani. A
bejelentés szabályszerű megtételének elősegítése érdekében a NAV a honlapján
közzétesz egy bejelenési mintát.

[Pénzügyminisztérium
PM/8530/2020 – NAV Központi Irányítás 6135413828]
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
<skword>nemfriss</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>veszélyhelyzet</item>
<item>járvány</item>
<item>stabilitási-törvény</item>
<item>ingyenes-juttatás</item>
<item>térítésmentes-juttatás</item>
<item>adomány</item>
<item>COVID-19</item>
<item>áfa</item>
</searchkeywords>
</article>
</contents>

Változtak a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos áfaszabályok2021.01.22.

A számlakibocsátók számlaadat-szolgáltatásának 2021. január 4-től hatályos szabályai2021.01.04.

2020/12. Adózási kérdés - A közterület-használati díj áfabeli megítélése2020.12.29.

2020/11. Adózási kérdés - Módosul az áthárított áfa nélkül beszerzett személygépkocsi áfamentes értékesítésére vonatkozó szabály2020.12.23.

Online Számla: Március végéig tart a szankciómentes időszak2020.12.16.

A NAV március végéig nem szab ki mulasztási bírságot akkor, ha az áfaalanyok nem vagy nem megfelelően szolgáltatnak adatot azokról a számláikról, amelyek 2021. január 4-től újonnan kerülnek be az adatszolgáltatással érintett számlák körébe.

Az 5%-os áfamérték alkalmazásának feltételei az elvitelre vagy házhozszállítással értékesített ételre, italra2020.11.24.

Az elismert harmadik államban letelepedett adóalany áfa-visszatérítése Magyarországon2020.08.07.

Gyakran ismételt kérdések a számlaadat-szolgáltatással, számlázással kapcsolatban2020.08.04.

2020/8. Adózási kérdés - A számlával bizonylatolt ügylet adatait nem kell és nem is célszerű a pénztárgépbe rögzíteni2020.07.08.

Egy ügyletről egyféle bizonylat2020.07.08.

Csak az áfaalany vevő adószámát kötelező feltüntetni a számlán2020.07.08.

2020/7. Adózási kérdés - Az egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatások áfamentességének feltételei2020.07.08.

A számlaadat-szolgáltatás 2020. július 1-jétől alkalmazandó szabályai2020.07.01.

A turizmusfejlesztési hozzájárulásban év végéig érvényes a könnyítés2020.06.29.

2020/5. Adózási kérdés - Díjmentes parkoláshoz kapcsolódó áfa fizetési kötelezettség a veszélyhelyzet időszakában és azt követően2020.06.25.

Hogyan tudnak számlát adni és arról adatot szolgáltatni az adóhatóság felé a színházak?2020.06.24.

Egy taxis hogyan tud számlát adni és arról adatot szolgáltatni a NAV felé?2020.06.24.

pdf

A számlaadat-szolgáltatás 2020. július 1-jétől alkalmazandó szabályai kibocsátói oldalon2020.06.23.

Mobilapplikáción is elérhető a NAV Online Számlázó programja2020.06.05.

2020. július 1-jétől változnak az online számlaadat-szolgáltatás szabályai. Ettől az időponttól bővül azon számlák köre, amikről adatot kell szolgáltatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé. A számla áthárított áfatartalmától függetlenül kötelezővé válik az adatszolgáltatás minden olyan 2020. június 30. után kiállított/kibocsátott számláról, amit egy adóalany egy másik belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak belföldön teljesített ügyletről állít ki. Ebből következik, hogy bővül azon áfaalanyok köre is, akiknek a határnaptól a kiállított/kibocsátott számlákról adatot kell szolgáltatni a NAV számára. Ennek teljesítésében segít ügyfeleinek a NAV új szolgáltatásával, az Online Számlázó program mobilapplikációjával, ami az Apple App Store és a Google Play áruházakból ingyenesen letölthető és használata is díjmentes.

A koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggő ingyenes termékátadások, ingyenes szolgáltatásnyújtások adózási szempontú megítélése2020.05.12.

1 / 6 Következő >>

KIEMELT TÉMÁK

Hívja a 1819-et!

Ügyfélszolgálati
időpont foglalása

SZJA

ADÓPERCEK

UTASTÁJÉKOZTATÓ
2020

INTERNETES
VÁSÁRLÁS

Tájékoztatók

TÁJÉKOZTATÓK

KAPCSOLAT

Határidők

2021. január

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
				1	2	3
4	5	6	7	8	9	10
11	12	13	14	15	16	17
18	19	20	21	22	23	24
25	26	27	28	29	30	31

ADÓtraffipax

Tudjon róla!
Segíthet!

Mentorálás

BREXIT
információk

SZOLGÁLTATÁSOK

Megyei
rendezvények

Alkalmazható üzemanyagárak

november (Ft/l)
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin	368
Gázolaj	387
Keverék	405
LPG autógáz	245

Bővebben

EU támogatások

A NAV weboldalai szerzői jogvédelem alatt állnak.
A honlapon szereplő információk változatlan tartalommal és formában szabadon terjeszthetők.

1054 Budapest, Széchenyi u. 2. - Telefon: +36 (1) 428-5100 - Fax:+36 (1) 428-5509

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
				1	2	3
4	5	6	7	8	9	10
11	12	13	14	15	16	17
18	19	20	21	22	23	24
25	26	27	28	29	30	31

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
				1	2	3
4	5	6	7	8	9	10
11	12	13	14	15	16	17
18	19	20	21	22	23	24
25	26	27	28	29	30	31

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
				1	2	3
4	5	6	7	8	9	10
11	12	13	14	15	16	17
18	19	20	21	22	23	24
25	26	27	28	29	30	31