NAV - Általános forgalmi adó

Magánszemélyek

Egyéni vállalkozók

Társaságok

Kiemelt adózók

<contents headingid="41023" moderate="true" read="true" title="Általános forgalmi adó" url="nav/ado/afa" write="true">
<article contentid="4787431">
<title>Az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyok az IAFAK-nyomtatványon igényelhetik vissza a Magyarországon megfizetett áfát</title>
<url>nav/ado/afa/Az_Egyesult_Kiralysag20210715.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1626335820000">
<year>2021</year>
<month>7</month>
<day>15</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>57</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1784188620000">
<year>2026</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>57</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1626336106645">
<year>2021</year>
<month>7</month>
<day>15</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>1</minute>
<sec>46</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az elismert harmadik
államban[1]
letelepedett adóalanyok az IAFAK-nyomtatványon kérhetik
az általuk Magyarországon beszerzett termékekre, igénybe vett szolgáltatásokra
előzetesen felszámított áfa, valamint kompenzációs felár visszatéríttetését.

2021.
június 10-től ezt a visszatéríttetést az Egyesült Királyságban (GB), mint elismert
harmadik államban letelepedett adóalanyok is kérhetik.[2]

Az adóvisszatérítés kérelmezhető
minden 2021. január 1-jén vagy azt követően teljesített ügyletre.

Az IAFAK-nyomtatvány legfrissebb
verziója megtalálható a NAV honlapján: 
<a href="https://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/kerelmek/NAV_iafak.html">https://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/kerelmek/NAV_iafak.html</a>

[1] Elismert harmadik államnak számítanak a 2007. évi CXXVII.
törvény 8/A. számú mellékletében felsorolt államok, amely államok és
Magyarország között viszonosság áll fenn.

[2] A Nagy-Britannia és
Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai
Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló Megállapodás
Írországról/Észak-Írországról szóló Jegyzőkönyvben foglaltak
figyelembevételével.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Különös Hatásköri Ügyek Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>harmadik-ország</item>
<item>viszonosság</item>
<item>Egyesült-Királyság</item>
<item>áfa--visszatérítés</item>
<item>Brexit</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4787355">
<title>Augusztus 1-jén megszűnik az 5 százalékos áfa az elviteles és házhoz szállított ételre, italra</title>
<url>nav/ado/afa/Augusztus_1_jen_megsz20210714.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1626248040000">
<year>2021</year>
<month>7</month>
<day>14</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>34</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1784239140000">
<year>2026</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1626248412874">
<year>2021</year>
<month>7</month>
<day>14</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>40</minute>
<sec>12</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
 A vendéglátó üzletek 2021. július 31-ig alkalmazhatják
az 5 százalékos áfamértéket az elviteles, valamint házhoz szállított ételekre
és italokra.[1]

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az 5 százalékos, kedvezményes
áfamértéket 2020. november 14. óta a
következő feltételekkel lehet alkalmazni:

<ul>

<li>az értékesítő vendéglátó üzletnél az
Áfa tv. étkezőhelyi vendéglátási szolgáltatásra vonatkozó kedvezményes
adómérték alkalmazási feltételei
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>
 az üzletekre vonatkozó védelmi
intézkedések bevezetését megelőzően fennálltak, illetve annak hiányában
fennállnának,
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>
 
</li>

<li>helyben fogyasztás esetén az ügylet
tartalmilag megfelelne az étkezőhelyi vendéglátásban alkalmazható kedvezményes
adómértékre vonatkozó feltételeknek (TESZOR’15 56.10 alá tartozik),</li>

<li>az azonnal fogyasztható ételt és
helyben készített, alkoholmentes italt elvitelre vagy házhoz szállítással értékesítik,</li>

<li>az értékesítés Áfa tv. szerinti
teljesítési időpontja legkorábban 2020. november 14. napjára, illetve legkésőbb
2021. július 31. napjára esik.</li>
</ul>

Az 5 százalékos adómérték nem vonatkozik
a kiszállítással kapcsolatos díjra.

2021.
augusztus 1-jétől a vendéglátó üzlet csak szolgáltatásnyújtás esetén – és az
egyéb törvényi feltételek fennállásakor – alkalmazhat 5 százalékos áfamértéket
az Áfa tv. 3. számú melléklet II. rész 3. pontja alapján. Az elviteles, házhoz 
szállított
étel és ital értékesítésére (mivel az nem szolgáltatásnyújtásnak, hanem termékértékesítésnek
minősül az áfa rendszerében) ezen időponttól nem alkalmazható a kedvezményes
adómérték.

[Pénzügyminisztérium Fogyasztási
és Forgalmi Adók Főosztály PM/11789-2/2021. –
NAV Központi Irányítás 7249253847]

<a name="_ftn1"></a>[1] A
kedvezményes adómérték 2021. július 31-ig alkalmazható, 2021. augusztus 1-jével
történő hatályvesztéséről az egyes, a
veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó gazdasági szabályokról szóló 498/2020.
(XI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 319/2021. (VII.2.) Korm. rendelet
2. § a) pontja és 3. § (2) bekezdése rendelkezik.

<a name="_ftn2"></a>[2] Az
általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa
tv.) 3. számú melléklet II. rész 3.
pontja.

<a name="_ftn3"></a>[3] Az 5%-os adómérték alkalmazását az egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt
alkalmazandó gazdasági szabályokról szóló 498/2020. Korm. rendelet (a
továbbiakban: Rendelet) 1. §-a tette lehetővé, a vendéglátó üzletekre vonatkozó
védelmi intézkedések bevezetésére tekintettel. Figyelemmel e védelmi
intézkedések 2021. július 3-tól hatályos megszűnésére, ezen időponttól az egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt
alkalmazandó gazdasági szabályokról szóló 498/2020. (XI. 13.) Korm. rendeletmódosításáról szóló 391/2021. (VII. 2.)
Korm. rendelet technikailag módosította a Rendelet említett szakaszát.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>5-százalékos-áfa</item>
<item>vendéglátó</item>
<item>elvitel</item>
<item>házhoz-szállítás</item>
<item>kedvezményes-adómérték</item>
<item>étkezőhelyi-vendéglátás</item>
<item>veszélyhelyzet</item>
<item>étel</item>
<item>ital</item>
<item>helyben-fogyasztás</item>
</searchkeywords>
</article>
<downloadablebinary contentid="4787430">
<title>Az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyok az IAFAK nyomtatványon igényelhetik vissza a Magyarországon megfizetett áfát</title>
<url>/data/cms570118/IAFAK_tajekoztato_NAV_honlapra_ASZH_jovahagyasra.pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1626247800000">
<year>2021</year>
<month>7</month>
<day>14</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>30</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1784239140000">
<year>2026</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1626336106634">
<year>2021</year>
<month>7</month>
<day>15</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>1</minute>
<sec>46</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords></keywords>
<seckeywords> 
</seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="4787430">
<title>Az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyok az IAFAK nyomtatványon igényelhetik vissza a Magyarországon megfizetett áfát</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>-1</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<url>/data/cms570118/IAFAK_tajekoztato_NAV_honlapra_ASZH_jovahagyasra.pdf</url>
<filename>IAFAK_tajekoztato_NAV_honlapra_ASZH_jovahagyasra.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>118</size>
<sizeinbyte>121205</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1626247995257</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2021</year>
<month>07</month>
<day>14</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
</downloadablebinary>
<article contentid="4787174">
<title>Változtak a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos áfaszabályok</title>
<url>nav/ado/afa/Valtoztak_a_behajthat20210713.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1626166320000">
<year>2021</year>
<month>7</month>
<day>13</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>52</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1784152740000">
<year>2026</year>
<month>7</month>
<day>15</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1626175352070">
<year>2021</year>
<month>7</month>
<day>13</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>22</minute>
<sec>32</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A
termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás után fizetendő áfa alapja utólag,
bizonyos feltételekkel csökkenthető, ha a vevő a termék vagy szolgáltatás
ellenértékét nem egyenlítette ki. Az adóalap önellenőrzéssel, a behajthatatlan
követelésként elszámolt ellenérték vagy részellenérték adót nem tartalmazó
összegével korrigálható.
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>

Az
adóalap-csökkentés lehetőségének a nem adóalany partnerekkel szemben fennálló
követelésekre való 2021. év eleji kiterjesztését követően, a következőkben a
2021. június 10-én hatálya lépett változásokat foglaljuk össze.

A
jogszabály-módosítás
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>
 alapján – a korábbiaktól
eltérően – az adóalapot csökkentő adóalany partnerére vonatkozó feltételek
hatályukat vesztették, így az adóalap-csökkentésnek
már nem feltétele, hogy:

<ul>

<li>a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője
ne álljon csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a
termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában,</li>

<li>a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője
ne szerepeljen a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással
rendelkezők adatbázisában a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás
teljesítésének időpontjában és az azt megelőző egy évben,</li>

<li>a termék beszerzőjének, szolgáltatás
igénybevevőjének az adószáma a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás
teljesítésének időpontjában ne legyen törölve,</li>

<li>a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás
teljesítésének időpontjáig a NAV ne tájékoztassa az adóalanyt a terméket
beszerző, szolgáltatást igénybevevő adókötelezettsége teljesítésének
megkerüléséről.
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>
 
</li>
</ul>

Felhívjuk a
figyelmet ugyanakkor arra, hogy az adóhatóság a felsorolt körülményeket – bár
azok nem teljesülése nem zárja ki automatikusan az adóalap csökkentés végrehajthatóságát
– az adóalapot és fizetendő adót csökkentő adóalany ellenőrzésekor a
rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvvel összhangban vizsgálja,
mérlegeli és értékeli.

Az adóalap utólagos csökkentéséhez a
továbbiakban a következő feltételeknek kell együttesen teljesülniük:
<link anchor="4">
<text>[4]</text>
</link>

<ul>

<li>a követelés az adóalany termékértékesítéséből,
szolgáltatásnyújtásából fakad,</li>

<li>a követelés az adóalap-csökkentés időpontjában
is fennáll, </li>

<li>az adóalany és a termék beszerzője, szolgáltatás
igénybevevője független felek,</li>

<li>az adóalany az adóalap-csökkentésről a termék
adóalany beszerzőjét, szolgáltatás adóalany igénybevevőjét előzetesen írásban
értesíti, kivéve, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője jogutód
nélkül megszűnt,</li>

<li>az adóalany nem áll csőd-, felszámolási, vagy
kényszertörlési eljárás hatálya alatt az adóalap-csökkentéssel érintett
bevallás benyújtásakor,</li>

<li>a termék, szolgáltatás ellenértéke
megtérítésének esedékessége óta legalább egy év eltelt, kivéve, ha az ügyletre
vonatkozó polgári jogi igényekre alkalmazandó elévülési idő nem haladja meg az
egy évet,</li>

<li>a termék, szolgáltatás ellenértéke más módon nem
térült vagy térül meg.</li>
</ul>

Továbbá, az
adóalany a bevallással egyidejűleg, az annak részét képező nyomtatványon
nyilatkozik

<ul>

<li>a
behajthatatlan követeléskénti elszámolás okáról, </li>

<li>azon
számla sorszámáról, amely az adóalap-csökkentéssel érintett termékértékesítést,
szolgáltatásnyújtást tartalmazza, </li>

<li>az
adóalap-csökkentés összegéről, </li>

<li>a
termék adóalany beszerzőjének, a szolgáltatás adóalany igénybevevőjének nevéről
és adószámáról, valamint </li>

<li>arról,
hogy a követelés nem térült, nem térül meg.</li>
</ul>

A módosítás
2021. június 10-én lépett hatályba, de azokban
az esetekben is alkalmazható, amikor 2016. január 1. és 2021. június 10. közé
esik a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló
termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontja
<link anchor="5">
<text>[5]</text>
</link>
.

Az
adóalap-csökkentésre főszabály szerint a behajthatatlan követelésként történő
elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után keletkező
adó megállapításához való jognak az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL.
törvény szerinti elévülési idején belül van lehetőség, önellenőrzés keretében.

2021. június 10-étől azonban az adóalany az
állami adó- és vámhatósághoz benyújtott kérelem útján érvényesítheti a
behajthatatlan követelésre eső, általa megfizetett adó visszatérítését, ha a
behajthatatlan követelésként történő elszámolásra alapot adó ok az elévülési
idő eltelte után következik be.
<link anchor="6">
<text>[6]</text>
</link>

Az erre
vonatkozó kérelmet akkor lehet benyújtani, ha az adóalap-csökkentés Áfa tv.-ben
<link anchor="7">
<text>[7]</text>
</link>
 meghatározott feltételei
teljesülnek, a vevő értesítésére vonatkozó feltétel kivételével. További
feltétel, hogy a behajthatatlan követeléskénti elszámolásra alapot adó ok
bekövetkezésétől a kérelem benyújtásáig legfeljebb egy év telt el. Az adóalany
a kérelmét – akár ellenőrzési eljárás során is – írásban terjesztheti elő a
NAV-nál. Az egyéves határidő jogvesztő, azaz e határidő esetleges elmulasztása
esetén igazolási kérelmet nem lehet benyújtani.

A kérelemben nyilatkozni
kell

<ul>

<li>a behajthatatlan követeléskénti elszámolás
okáról, </li>

<li>azon számla sorszámáról, amely az
adóalap-csökkentéssel érintett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást
tartalmazza, </li>

<li>az adóalap-csökkentés összegéről, </li>

<li>az adóalany termékbeszerző, szolgáltatás-igénybevevő
nevéről és adószámáról, valamint </li>

<li>arról, hogy a követelés nem térült, nem térül
meg. </li>
</ul>

Emellett a
kérelemben be kell mutatnia az adóalanynak, hogy miért jogosult e különös
adóvisszatérítési kérelmet benyújtani. Ez a következő, kérelemben ismertetett
feltételek teljesülésével támasztható alá:

<ul>

<li>a követelés behajthatatlanná vált (ennek
keretében kell kitérni arra is, hogy ennek mi az oka, bekövetkezésének
időpontja),</li>

<li>a költségvetés felé az adó megfizetésre került,</li>

<li>behajthatatlan követelésként történő
elszámolásra alapot adó ok bekövetkezésének időpontjában a kérdéses ügylet után
keletkező adó megállapításához való jog elévült,</li>

<li>az adó alapjának csökkentésére vonatkozóan az
Áfa tv.-ben meghatározott anyagi jogi feltételek [77. § (7), (9), (11)
bekezdés] egyébként teljesülnek, azzal, hogy az adóalany a 77. § (9)
bekezdésében foglaltakról a kérelemben nyilatkozik.</li>
</ul>

A kérelemről az
állami adóhatóság a kérelem beérkezésétől számított 6 hónapon belül dönt.

Ha az
adó-visszatérítés után az adóalanynak a korábban behajthatatlan követelésként
elszámolt ellenérték egészét vagy annak egy részét mégis megtérítik, akkor a
megtérített ellenértékre vagy részellenértékre jutó adót köteles visszafizetni.
Ezt az összeget az adóalany fizetendő adót növelő tételként a megtérítés
időszakára benyújtott bevallásában köteles szerepeltetni.

A különös
adóvisszatérítési kérelem akkor nyújtható be – akár 2021. június 10-én
folyamatban levő ellenőrzés alatt is – ha az az ok, ami a behajthatatlan
követeléskénti elszámolásra alapot ad

<ul>

<li>2021. június 10-én vagy utána következett be,
vagy</li>

<li>2021. június 10-e előtt következett be, de
legkorábban 2020. június 10-én vált behajthatatlanná. Ebben az esetben a
kérelmet 2021. december 7-éig lehet benyújtani, mely határidő jogvesztő.
<link anchor="8">
<text>[8]</text>
</link>
 
</li>
</ul>

A NAV honlapján
2019. december 23-án a „Behajthatatlan követelés miatti áfacsökkentés
lehetősége” címmel
<link anchor="9">
<text>[9]</text>
</link>
 és
2021. január 22-én a „Változtak a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos
áfaszabályok” címmel
<link anchor="10">
<text>[10]</text>
</link>
 megjelent tájékoztatókban
foglaltak egyebekben továbbra is alkalmazhatók.

[Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi
Adók Főosztály PM/12674/2021. – NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási
Főosztály 2528316969 /2021.]

<a name="1"></a>[1] Az
általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 77. §
(7)-(11) bekezdései, 259. § 3/A.§-a, 332. §-a, 342. §-a, 349. §-a alapján.

<a name="2"></a>[2] Az egyes
adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény 39. § a) pont.

<a name="3"></a>[3] 2021.
június 9-éig az Áfa tv. 77. § (7) bekezdés d)-g) pontjaiban foglalt feltételek.

<a name="4"></a>[4] Áfa tv.
77. § (7), (9), (11) bekezdései.

<a name="5"></a>[5] Áfa tv.
349. §.

<a name="6"></a>[6] Áfa tv.
257/L. §.

<a name="7"></a>[7] Áfa tv.
77. § (7) bekezdés, a), c), h), i) pont, (9) és (11) bekezdés.

<a name="8"></a>[8] Áfa tv.
351. §.

<a name="9"></a>[9] A 2020.
január 1-jétől hatályos rendelkezésekről készült tájékoztató itt érhető el: <a href="https://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa/Behajthatatlan_kovete20191223.html" title="">https://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa/Behajthatatlan_kovete20191223.html</a>

<a name="10"></a>[10] A 2021.
január 1-jén hatályba lépett módosításokról a tájékoztató itt érhető el: <a href="https://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa/Valtoztak_a_behajthat20210122.html" target="_blank" title="">https://nav.gov.hu/nav/ado/afa/Valtoztak_a_behajthat20210122.html</a>

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>behajthatatlan</item>
<item>behajthatatlan-követelés</item>
<item>adóalap--csökkentés</item>
<item>adóvisszatérítés</item>
<item>különös-adóvisszatérítési-kérelem</item>
<item>áfacsökkentés</item>
</searchkeywords>
</article>
<downloadablebinary contentid="4777741">
<title>Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó új áfaszabályok</title>
<url>/data/cms559072/Az_elektronikus_kereskedelemre_vonatkozo_uj_afaszabalyok.pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1625147640000">
<year>2021</year>
<month>7</month>
<day>1</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>54</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1773874740000">
<year>2026</year>
<month>3</month>
<day>18</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1625147981065">
<year>2021</year>
<month>7</month>
<day>1</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>59</minute>
<sec>41</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords>M0 M1 M2 M3 E1 E2 E3 T1 T2 T3 T4</keywords>
<seckeywords> nemfriss </seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="4777741">
<title>Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó új áfaszabályok</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<url>/data/cms559072/Az_elektronikus_kereskedelemre_vonatkozo_uj_afaszabalyok.pdf</url>
<filename>Az_elektronikus_kereskedelemre_vonatkozo_uj_afaszabalyok.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>197</size>
<sizeinbyte>202466</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1625148019012</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2021</year>
<month>07</month>
<day>01</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
<searchkeywords>
<item>elektronikus</item>
<item>kereskedelem</item>
<item>online-kereskedelem</item>
<item>e--kereskedelem</item>
<item>távértékesítés</item>
<item>OSS</item>
<item>IOSS</item>
</searchkeywords>
</downloadablebinary>
<article contentid="4784410">
<title>Továbbra is 5 százalék az elviteles, illetve házhoz szállított étel- és italértékesítés áfája</title>
<url>nav/ado/afa/Tovabbra_is_5_szazale20210607.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1623075780000">
<year>2021</year>
<month>6</month>
<day>7</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>23</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1781042340000">
<year>2026</year>
<month>6</month>
<day>9</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1623075970769">
<year>2021</year>
<month>6</month>
<day>7</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>26</minute>
<sec>10</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A vendéglátó üzletekre vonatkozó
korlátozó intézkedések hatályának időtartama alatt továbbra is megmaradt az elviteles,
valamint házhoz szállított ételekre és italokra bevezetett 5 százalékos
adómérték.
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>

Az 5 százalékos adómérték azokra
az ételekre és italokra vonatkozik, amik helyben fogyasztáskor is 5 százalék
alá esnének
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>
,
ugyanakkor az a kiszállítási díjra továbbra sem érvényes.

A kedvezményes adómérték
alkalmazásának feltétele, hogy a vendéglátó üzletnek alkalmasnak kellett lennie
a helyben történő fogyasztásra a veszélyhelyzet miatt vonatkozó
korlátozó intézkedések hatálybalépését megelőzően. Nem függ azonban az alkalmazása
attól, hogy az érintett vendéglátó üzlet (amely egyébként alkalmas a helyben
történő fogyasztás biztosítására) ténylegesen lehetővé teszi-e az ételek-italok
helyben (teraszon vagy zárt térben) történő fogyasztását.
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>

Az említett feltételekkel a
kedvezményes adómérték a 498/2020. (XI.
13.) Korm. rendelet
hatályba lépése, vagyis 2020. november 14. napja óta folyamatosan alkalmazható.
E jogszabály a kedvezményes adómérték alkalmazhatóságát a vendéglátó
üzletekre a veszélyhelyzet miatt vonatkozó korlátozó intézkedésekről szóló előírásokra
hivatkozva, ezen intézkedések hatályának időtartamához köti. A
jogalkotói szándékkal összhangban tehát a vendéglátó üzleteket érintő
intézkedések legújabb, 2021. május 23-ától hatályos módosulását követően továbbra
is alkalmazható a kedvezményes adómérték az étel-ital elvitellel, házhoz
szállítással megvalósuló értékesítésére.

A kedvezményes adómérték
alkalmazásának feltételeiről részletesen az alábbi tájékoztatóban olvashat.

<a href="https://nav.gov.hu/nav/ado/afa/Az_5__os_afamertek_al20201124.html">https://nav.gov.hu/nav/ado/afa/Az_5__os_afamertek_al20201124.html</a>

<a name="1"></a>[1] Egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó
gazdasági szabályokról szóló 498/2020. (XI. 13.) Korm.
rendelet 1. § (1) bekezdés.

<a name="2"></a>[2] A kedvezményes adómérték alkalmazhatóságát az étkezőhelyi
vendéglátásban az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 3.
számú melléklet II. részében foglalt táblázat 3. sora alapján kell
megállapítani

<a name="3"></a>[3] Mindezek együttesen a 498/2020. (XI. 13.)
Korm. rendelet 1. § (2)-(3) bekezdése szerint.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>elvitel</item>
<item>házhoz-szállítás</item>
<item>adómérték</item>
<item>5-százalék</item>
<item>ételértékesítés</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4784230" referenceid="4784230">
<title>2021/5. Adózási kérdés - Munkahelyi, üzemi étkeztetés adómértéke</title>
<url>nav/ado/afa/2021_5__Adozasi_kerde20210602.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1622629200000">
<year>2021</year>
<month>6</month>
<day>2</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>20</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1780610340000">
<year>2026</year>
<month>6</month>
<day>4</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1622629552338">
<year>2021</year>
<month>6</month>
<day>2</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>25</minute>
<sec>52</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
[az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 82. § (1)-(2) bekezdése, valamint a 3. számú melléklet 
II. rész 3. pontja]

Az Áfa tv. 82. § (2) bekezdése és a 3. számú melléklet II. rész 3. pontja alapján 
az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú 
italforgalom (TESZOR’15 56.10-ből) adómértéke az adó alapjának 5 százaléka.

Az ügylet akkor tartozik a kedvezményes adómérték alá, ha a következő feltételek 
együttesen teljesülnek:

<ul>

<li>

az Áfa tv. szerinti szolgáltatásnyújtás valósul meg, 
</li>

<li>

ez a szolgáltatás a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) besorolási 
rendje szerint a TESZOR’15 56.10 alá tartozik, mely lehet
</li>

<ul>

<li>

TESZOR’15 56.10.11 Ételszolgáltatás teljes kiszolgálással (a 2019. június 30-áig 
alkalmazandó besorolás szerint SZJ 55.30.11 Éttermi, cukrászdai szolgáltatás)
</li>

<li>

TESZOR’15 56.10.12 Ételszolgáltatás vasúti étkezőkocsiban, hajón (a 2019. június 
30-áig alkalmazandó besorolás szerint SZJ 55.30.12 Étkeztetés járművön)
</li>

<li>

TESZOR’15 56.10.13 Önkiszolgáló ételszolgáltatás (a 2019. június 30-áig alkalmazandó 
besorolás szerint SZJ 55.30.13 Önkiszolgáló étkeztetés)
</li>

<li>

TESZOR’15 56.10.19 Egyéb ételszolgáltatás (a 2019. június 30-áig alkalmazandó 
besorolás szerint SZJ 55.30.14 Egyéb étkezőhelyi szolgáltatás)
</li>
</ul>

<li>

a szolgáltatás étel- és/vagy helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra vonatkozik.
</li>
</ul>

Az üzemi étkeztetés statisztikai besorolása TESZOR’15 56.29.20, így az üzemi vagy munkahelyi étkeztetés, ha jellegét tekintve szolgáltatásnyújtásnak 
is minősül az áfa rendszerében, a fentiekből következően nem tartozhat az 5%-os 
adómérték alá, az az általános, 27%-os adókulccsal adózik.

A KSH az egyes vendéglátóipari egységek tevékenysége vonatkozásában az alábbi 
jellemzők alapján végzi el az üzemi/munkahelyi étkeztetést is végzők tevékenységének 
besorolását:

<ul>

<li>

kinek nyújt szolgáltatást, mely személyekből áll a vendégkör, milyen keresletet 
kíván kielégíteni;
</li>

<li>

szerződéses kapcsolatban állnak-e a munkáltatóval, a munkáltató maga üzemelteti-e 
a vendéglátó egységet;
</li>

<li>

a vendéglátó egység honnan közelíthető meg.
</li>
</ul>

A besorolás a fenti elhatároló szempontok alapján az alábbi egységeket különbözteti 
meg:

<ul>

<li>

Zárt vendéglátó egység

</li>
</ul>

Az olyan zárt vendéglátó egység,

<ul>

<li>

amelynek fő célja/rendeltetése munkavállalók étkeztetése, 
</li>

<li>

amely például irodaházban, vagy valamely munkáltató székhelyén/telephelyén működik, 
és ahová az utcáról nincs lehetőség belépni, így külsős személy alapvetően nem veheti igénybe az éttermi szolgáltatást, 

</li>

<li>

amelyet a munkáltató üzemeltet, vagy a munkáltató (vagy akár az irodaház üzemeltetője) szerződéssel rendelkezik 
a vendéglátóegységet üzemeltető személlyel a munkavállalók étkeztetésére vonatkozóan, 

</li>
</ul>

az étkeztetési szolgáltatásra vonatkozóan TESZOR’15 56.29.20 Üzemi étkeztetés (korábban SZJ’03 55.51.10 Munkahelyi étkeztetés) besorolást kap.

Ha a vendéglátó egység ezt a besorolást kapja, az ott nyújtott étkeztetési szolgáltatás 
27%-os adómértékkel adózik.

<ul>

<li>

Nyitott vendéglátó egység

</li>
</ul>

Az olyan nyitott vendéglátó egység,

<ul>

<li>

amelynek a szolgáltatását bárki igénybe veheti, 
</li>

<li>

amely szabad, korlátozás nélküli bejárással, például utcáról nyíló bejárattal rendelkezik,
</li>

<li>

amely – bár akár egy irodaházban működik, de – nem rendelkezik szerződéssel egyetlen munkáltatóval sem (és az irodaház üzemeltetőjével sem) a munkavállalók étkeztetésére vonatkozóan, 

</li>
</ul>

az étkeztetési szolgáltatásra vonatkozóan TESZOR’15 56.10 Éttermi és mozgó vendéglátás (korábban az SZJ’03 55.30 Étkezőhelyi vendéglátás kategórián belül a megfelelő) 
besorolást kap.

Ha a vendéglátó egység ezt a besorolást kapja, akkor az a szolgáltatásnyújtása, 
mely étel- és/vagy helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra vonatkozik, 
5%-os adókulccsal adózik.

<ul>

<li>

Vegyes (nyitott és zárt) vendéglátó egység

</li>
</ul>

Az olyan vegyes (nyitott és zárt) vendéglátó egység,

<ul>

<li>

amelynek elsődleges célja a munkavállalók étkeztetése, de emellett, másodsorban „külsős” személyek étkeztetését is végzi, 
</li>

<li>

amely például az irodaházból és közvetlenül az utcáról is megközelíthető,
</li>

<li>

amelyet a munkáltató üzemeltet, vagy a munkáltató szerződéssel rendelkezik a vendéglátóegységet üzemeltető 
személlyel a munkavállalók étkeztetésére vonatkozóan, 
</li>
</ul>

az az étkeztetési szolgáltatásra vonatkozóan kétféle besorolást kap:

<ul>

<li>

az üzemi étkeztetési tevékenységreTESZOR’15 56.29.20 Üzemi étkeztetés (korábban SZJ’03 55.51.10 Munkahelyi étkeztetés), 
</li>

<li>

a külsős személyek számára nyújtott étkeztetési szolgáltatásraTESZOR’15 56.10Éttermi és mozgó vendéglátás (korábban az SZJ’03 55.30 Étkezőhelyi vendéglátás kategórián belül a megfelelő).
</li>
</ul>

Ha a vegyes vendéglátó egység mind az étkezőhelyi vendéglátásra, mind az üzemi/munkahelyi étkeztetésre megkapja 
a vonatkozó besorolási kódot, a helyes adókulcs meghatározásához azt kell vizsgálni, 
hogy meg tudja-e különböztetni az egyes vendégeket aszerint, hogy munkavállalók 
vagy „külsős” vendégek.

Ha kétséget kizáróan el tudja különíteni a munkavállalókat a „külsős” vendégektől [például azon az alapon, hogy bizonyos időintervallumban munkavállalók nem, 
kizárólag „külsős” vendégek étkezhetnek, vagy olyan módon, hogy a munkavállalók 
kártya/igazolvány felmutatása mellett étkeznek (például kedvezmény igénybevétele 
érdekében, vagy a fizetés történik alkalmazotti kártyával)], ebben az esetben

<ul>

<li>

a „külsős” vendégek részére nyújtott, étel- és/vagy helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra 
vonatkozó szolgáltatásnyújtásra a kedvezményes, 5%-os adómérték alkalmazható, 
</li>

<li>

a munkavállalók részére nyújtott étkeztetési szolgáltatás pedig 27%-os adókulccsal adózik. 
</li>
</ul>

Ha a vendégek egyértelmű elkülönítése nem megoldható, akkor minden vendég részére nyújtott étkeztetési szolgáltatás 27%-os adómértékkel adózik.

[Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/9820/2021 – NAV 
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2440665178/2021.]

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>munkahelyI</item>
<item>üzemi-étkeztetés</item>
<item>általános-forgalmi-adó</item>
<item>adómérték</item>
<item>vendéglátás</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/adozasi_kerdes/2021_5__Adozasi_kerde20210602.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4784224">
<title>Az OSS/IOSS egyablakos e-kereskedelmi rendszer, beleértve a kisértékű import küldemények adózása 2021. július 1-jétől</title>
<url>nav/ado/afa/Az_OSS_IOSS_egyablako20210602.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1622616480000">
<year>2021</year>
<month>6</month>
<day>2</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>48</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1780523940000">
<year>2026</year>
<month>6</month>
<day>3</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1622619132904">
<year>2021</year>
<month>6</month>
<day>2</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>32</minute>
<sec>12</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A 2021. július 1-jétől működő OSS/IOSS-rendszer, vagyis a One Stop Shop/import 
One Stop Shop – Egyablakos Rendszer olyan adózóknak kínál egyszerű, hatékony elektronikus 
ügyintézési lehetőséget a Közösség más tagállamában esedékes hozzáadottérték-adó 
bevallására és megfizetésére, akik

<ul>

<li>

nem áfaalany fogyasztóknak, vagyis jellemzően magánszemélyeknek az Európai Közösség 
más tagállamaiba nyújtanak szolgáltatásokat, illetve 
</li>

<li>

nem adóalany vevőnek, vagy a Közösségi termékbeszerzés tekintetében adófizetésre 
nem kötelezett adóalany vevőnek értékesítenek Közösségen belüli távértékesítés 
vagy import távértékesítés keretében terméket. 
</li>
</ul>

Az OSS-rendszer a 2015 óta működő MOSS, azaz a Mini One Stop Shop – Mini Egyablakos 
Rendszer utódja kibővített adózói és ügyleti körrel. Az OSS/IOSS-rendszer alkalmazása választható, 
nem kötelező.

Mikor érdemes választani?

Ha az Ön vállalkozása a Közösség valamely más tagállamában nem adóalanyoknak 
nyújt szolgáltatásokat, Közösségen belüli távértékesítést teljesít, vagy importált 
termékek távértékesítését végzi, akkor a fogyasztó, vevő letelepedése, illetve 
a termék rendeltetési helye szerinti tagállamban adóznia kell.

Ha Ön nem használja az OSS/IOSS-rendszert, akkor

<ul>

<li>

a vevő, megrendelő tagállama szerinti minden egyes nemzeti adóhatósághoz külön-külön 
be kell jelentkeznie, majd
</li>

<li>

az egyes tagállamokban az ott érvényes szabályok szerint külön bevallásokat kell 
benyújtania és
</li>

<li>

külön befizetéseket kell teljesítenie. 
</li>
</ul>

Ha Ön az OSS/IOSS-rendszer használata mellett dönt, akkor elegendő

<ul>

<li>

a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) által üzemeltetett OSS-portálon bejelentkeznie, 
és
</li>

<li>

bevallási időszakonként egy egységes bevallást benyújtania minden tagállamra 
vonatkozóan. 
</li>
</ul>

Ekkor Magyarország mint azonosítót kiadó tagállam a bevallási adatokat továbbítja azoknak a tagállamoknak, amelyeket Ön a bevallásában 
feltüntet. Az adófizetés egy összevont utalással teljesíthető, amelyet a NAV a 
bevallásnak megfelelően továbbít a teljesítés helye szerinti tagállamoknak.

Az OSS-rendszeren keresztül Ön a NAV-nak jelezheti adatváltozásait, beküldheti 
és módosíthatja bevallásait, megtekintheti mindezek állapotát, teljesítheti befizetéseit, 
illetve igénybe veheti a Helpdesk-szolgáltatást.

Vállalkozásának letelepedési helye és tevékenységei függvényében az OSS-rendszer következő sémáiba regisztrálhat:

a) Uniós séma

Milyen ügyekben alkalmazható?

<ul>

<li>

Közösségen belüli távértékesítésekre, továbbá 
</li>

<li>

minden olyan szolgáltatásra, amelyet a Közösség valamely más tagállamába nem 
adóalany megrendelőnek nyújtanak. 
</li>
</ul>

Ki alkalmazhatja?

<ul>

<li>

A belföldön gazdasági céllal letelepedett adózó szolgáltatásaira és távértékesítéseire. 

</li>

<li>

A Közösségben nem letelepedett harmadik országos adózó távértékesítéseire. A 
Közösségben nem letelepedett adóalanynak pénzügyi képviselőt kell megbíznia.
</li>

<li>

Elektronikus felületek, a közreműködésükkel teljesített távértékesítésekre és 
egyes belföldi termékértékesítésekre.
</li>
</ul>

b) Nem uniós séma

Milyen ügyekben alkalmazható?

<ul>

<li>

Közösségen belüli, nem adóalanyoknak nyújtott szolgáltatások. 
</li>
</ul>

Ki alkalmazhatja?

<ul>

<li>

Közösségben nem letelepedett, harmadik országos adózó. Nem kell pénzügyi képviselőt 
megbíznia.
</li>
</ul>

c)Importséma (IOSS)

Milyen ügyekben alkalmazható?

<ul>

<li>

Harmadik államból importált, 150 eurót meg nem haladó belső értékű, nem jövedékiadó-köteles 
termékek távértékesítését (import távértékesítés) terhelő hozzáadottérték-adó 
bevallására és megfizetésére.
</li>

<li>

Használatával a termék behozatala, importja – az IOSS-regisztráció vámhatósági 
ellenőrzése után – adókivetés mellőzésével történik (a behozatal mentes az import 
áfa alól). 
</li>
</ul>

Milyen ügyekben nem alkalmazható?

<ul>

<li>

A Közösségben lévő vámraktárból szabad forgalomba bocsátott termékeknél az importséma 
nem alkalmazható. 
</li>
</ul>

Ki alkalmazhatja?

<ul>

<li>

A belföldön, a Közösség más tagállamában, továbbá harmadik országban letelepedett 
adózók, valamint az elektronikusfelületek a közreműködésükkel teljesített import 
távértékesítés tekintetében, választhatják. A belföldön nem letelepedett adózók 
- a Norvég Királyságban letelepedett adózók kivételével – az importsémát belföldön 
letelepedett közvetítő igénybevételével alkalmazhatják. 
</li>
</ul>
</blockquote>

Regisztráció az OSS/IOSS-rendszerbe

Az OSS/IOSS-rendszerbe az előregisztráció már 2021. április 1-jén megkezdődött, 
azonban a rendszer 2021. július 1-jei indulása miatt csak a 2021. június 30. után 
teljesített ügyleteket lehet bevallani az új felületen.

Az OSS/IOSS-portál a következő linken érhető el: <a href="https://oss.nav.gov.hu/">https://oss.nav.gov.hu/</a>

A rendszer szabályainak alapjait a NAV honlapján „<a href="https://nav.gov.hu/data/cms559072/Az_elektronikus_kereskedelemre_vonatkozo_uj_afaszabalyok.pdf">Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó új áfaszabályok</a>” című, 2021. március 16-i tájékoztató foglalja össze.

A kisértékű importküldemények áfamentességének megszűnéséről az alábbi tájékoztató 
szól: <a href="https://nav.gov.hu/nav/sajtoszoba/hirek/Megszunik_a_22_euros_20210408.html">https://nav.gov.hu/nav/sajtoszoba/hirek/Megszunik_a_22_euros_20210408.html</a>

Az OSS-rendszerről további információkat olvashat magyar nyelven a következő 
linken:

<a href="https://ec.europa.eu/taxation_customs/sites/taxation/files/vatecommerceexplanatory_28102020_hu.pdf">https://ec.europa.eu/taxation_customs/sites/taxation/files/ 
 vatecommerceexplanatory_28102020_hu.pdf</a>

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>OSS</item>
<item>IOSS</item>
<item>e--kereskedelem</item>
<item>egyablakos</item>
<item>import</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4780828">
<title>Április 1-től már a 21ELEKAFA-nyomtatványon kell visszaigényelni a külföldön megfizetett áfát</title>
<url>nav/ado/afa/Aprilis_1_tol_mar_a_220210426.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1619431260000">
<year>2021</year>
<month>4</month>
<day>26</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>1</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1777413540000">
<year>2026</year>
<month>4</month>
<day>28</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1619431631084">
<year>2021</year>
<month>4</month>
<day>26</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>7</minute>
<sec>11</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

2021. április 1-től a 21ELEKAFA-nyomtatvány
legfrissebb verzióját kell
kitölteniük és beküldeniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) azoknak a
magyar adózóknak, akik visszaigénylik a más tagállamban rájuk áthárított
hozzáadottérték-adót (általános forgalmi adót). Ettől az időponttól a 20ELEKAFA-űrlap
már nem használható a visszatérítéshez, illetve a korábbi időszakra
vonatkozó igények érvényesítéséhez.

A 21ELEKAFA-nyomtatvány a következő linken érhető el:

<a href="https://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/kerelmek/21ELEKAFA.html">https://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/kerelmek/21ELEKAFA.html</a>.

Az Észak-Írország által
aktuálisan megadott és elfogadott termékkódokat
a 21ELEKAFA-nyomtatvány kitöltési útmutatója tartalmazza. Szolgáltatások szempontjából az Egyesült Királyság – beleértve Észak-Írországot
– egységesen nem viszonos harmadik, azaz Európai Unión kívüli országnak
tekintendő, így a szolgáltatások árában
áthárított adó visszaigénylésére a 2020-at követően teljesített ügyletekre
vonatkozóan nincs lehetőség.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Különös Hatásköri Ügyek Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>elekáfa</item>
<item>Brexit</item>
<item>21ELEKAFA</item>
<item>Észak--Írország</item>
<item>termékkód</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4776984">
<title>Szankciómentesség a külföldi adóalanyok távértékesítés utáni számlaadat-szolgáltatására</title>
<url>nav/ado/afa/Szankciomentesseg_a_k20210303.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1619075280000">
<year>2021</year>
<month>4</month>
<day>22</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>8</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1772751540000">
<year>2026</year>
<month>3</month>
<day>5</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1619075306291">
<year>2021</year>
<month>4</month>
<day>22</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>8</minute>
<sec>26</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2021. július 1-jétől a jelenleg távértékesítésnek tekintett esetek egy része 
Közösségen belüli távértékesítésnek, míg másik része import távértékesítésnek 
fog minősülni. Ezen túlmenően 2021. július 1-jétől egyes Közösségen belüli távértékesítések 
és import távértékesítések után nem a terméket ténylegesen értékesítő, hanem az 
az elektronikus felület (vélelmezett értékesítő) lesz az adófizetésre kötelezett, 
amely elősegíti az adott termékértékesítést.

2021. július 1-jétől az uniós egyablakos rendszerben (OSS) a Közösségen belüli 
távértékesítések után is bevallható és befizethető az áfa (hozzáadottértékadó), 
ha az értékesítő nem telepedett le a teljesítési hely szerinti tagállamban. Szintén 
2021. július 1-jétől nyílik lehetőség az import távértékesítés utáni áfa bevallására 
és megfizetésére az import egyablakos rendszeren (iOSS) keresztül. Az elektronikus 
felület (vélelmezett értékesítő) szintén jogosult választása esetén az OSS és 
az iOSS alkalmazására az őt terhelő áfa bevallására és megfizetésére. Az egyablakos 
rendszerek előnye, hogy az adókötelezettségek abban az államban teljesíthetők, 
amelyikben az adózó a rendszerbe bejelentkezett, így a távértékesítések miatt 
nem kell a teljesítési hely
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>
 szerinti államban a nyilvántartásba vételt kérelmezni.

Ha az adóalany – ideértve az elektronikus felületet is - Magyarországtól eltérő 
tagállamban regisztrál az OSS, illetve az iOSS rendszerbe, a belföldön teljesített 
Közösségen belüli távértékesítése, valamint import távértékesítése után nem terheli 
számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, mivel a számlaadásra ez esetben nem a 
belföldi, hanem az OSS, illetve iOSS regisztráció szerinti tagállam szabályai 
vonatkoznak.
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>

Erre azonban csak 2021. július 1-jétől nyílik lehetőség, ezért ezen időpontig 
a 2021. január 4-én hatályba lépett szabályok
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>
értelmében, a belföldi teljesítési helyű és ezáltal belföldi nyilvántartásba 
vételre kötelezett vagy azt választó távértékesítést végző adóalanyok kötelesek 
a belföldön teljesített értékesítéseik számláiról adatszolgáltatást teljesíteni.

A számlaadat-szolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó 2021. március 31-ig tartó 
szankciómentes időszak miatt viszont ezeknek az adóalanyoknak mindössze egy negyedéves 
időszak vonatkozásában kellene a számlaadat-szolgáltatáshoz szükséges fejlesztéseket 
megvalósítaniuk, a NAV ezért a részükre, 2021. június 30-ig biztosít szankciómentességet.

A szankciómentesség csak azokra az adóalanyokra vonatkozik, amelyek

<ul>

<li>2021. július 1. napjáig valamely más tagállamban regisztrálnak az OSS vagy iOSS 
rendszerbe, ideértve azt is, ha az elektronikus felület regisztrál vélelmezett 
értékesítőként,
<link anchor="_ftn4">
<text>[4]</text>
</link>

</li>

<li>kizárólag a Magyarországra irányuló távértékesítés miatt kötelezettek a belföldi 
nyilvántartásba vételre.</li>
</ul>

<a name="_ftn1"></a>[1] A belföldre irányuló távértékesítéskor a teljesítés helyét az általános forgalmi 
adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 29. §-a határozza meg.

<a name="_ftn2"></a>[2] Áfa tv. 158/A. § (4) bekezdése

<a name="_ftn3"></a>[3] Áfa tv. 10. számú melléklet

<a name="_ftn4"></a>[4] A tagállamok 2021. április 1-jétől kötelesek lehetővé tenni a regisztrációt.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>szankciómentesség</item>
<item>OSS</item>
<item>MOSS</item>
<item>számlaadat--szolgáltatás</item>
<item>távértékesítő</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4777094">
<title>A fordított áfa hatálya alá tartozó ügyletkör szűkítése a munkaerő-kölcsönzés szektorban 2021. április 1-jétől</title>
<url>nav/ado/afa/Megszunik_a_forditott20210305.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1617882780000">
<year>2021</year>
<month>4</month>
<day>8</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>53</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1772924340000">
<year>2026</year>
<month>3</month>
<day>7</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1617883199772">
<year>2021</year>
<month>4</month>
<day>8</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>59</minute>
<sec>59</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

2021. április 1-jei hatállyal módosult az Áfa tv.
<link anchor="_ftn1">
<text>
[1]
</text>
</link>
 142. § (1) bekezdés c) pontja, aminek következtében a munkaerő-kölcsönzés szolgáltatásoknak 
csak egy szűk köre esetében marad továbbra is alkalmazandó a fordított áfa.
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>
 A módosításra európai uniós jogharmonizációs kötelezettségből fakadóan került 
sor, miután az Európai Bizottság nem támogatta Magyarország kérelmét, amelyben 
hazánk a munkaerő-kölcsönzés szektorban általánosan alkalmazott fordított áfa 
további fenntartását kérte.

Az Áfa tv. 2021. április 1-jétől hatályos 142. § (1) bekezdés c) pontja úgy rendelkezik, 
hogy az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti munkaerő kölcsönzése, 
kirendelése, rendelkezésre bocsátása esetén, amely az  a)  pont szerinti termékértékesítéshez 
vagy szolgáltatásnyújtásnak minősülő olyan építési szerelési és egyéb szerelési 
munkához kapcsolódik, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására 
vagy egyéb megváltoztatására – ideértve a bontással történő megszüntetését is 
– irányul.

A módosítás következtében csak azok a munkaerő-kölcsönzés szolgáltatások maradnak 
a fordított áfa hatálya alatt, amelyek

<ul>

<li>

az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti termékértékesítéshez (építési-szerelési munkával 
létrehozott, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadása), vagy 
</li>

<li>

ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, egyéb megváltoztatására 
irányuló építési szerelési és egyéb szerelési munkákhoz 
</li>
</ul>

kapcsolódnak.

Természetesen a fordított adózás ezekben az esetekben is csak akkor alkalmazandó, 
ha teljesülnek a fordított adóztatás egyéb feltételei is, vagyis az érintett felek 
mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany, ugyanakkor egyiküknek sincs 
olyan jogállása, amely alapján az adó fizetése ne lenne tőle követelhető.
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>

A módosítás azt eredményezi, hogy a munkaerő-kölcsönzés szolgáltatások túlnyomó 
többsége esetében megszűnik a fordított áfa, vagyis nem a szolgáltatás igénybevevője, 
hanem az ügyletet teljesítő adóalany lesz köteles megfizetni (és áthárítani) az 
áfát.Ha egy szolgáltatásnyújtás a rendelkezés 2021. április 1-jétől hatályos szövege 
értelmében már nem tartozik a fordított áfa hatálya alá, akkor az alábbi szabályok 
szerint kell meghatározni, hogy mely esetekben kell először alkalmazni az egyenes 
adózás szabályait.

Az Áfa tv. a 142. § (1) bekezdés c) pontjának 2021. április 1-jétől hatályos 
módosításával összefüggésben nem ír elő átmeneti szabályt, vagyis az általános 
szabályok szerint kell eljárni.

Az áfa szabályok értelmében az ügylet tényállásszerű megvalósulása, vagyis a 
teljesítés eredményez adófizetési kötelezettséget, amely adófizetési kötelezettség 
a teljesítés időpontjában keletkezik.
<link anchor="_ftn4">
<text>[4]</text>
</link>
 Ebből következően a teljesítési időpont alapvető jelentőséggel bír az ügyletek 
minősítése során.

Vagyis annak meghatározása során, hogy egy adott ügylet tekintetében még a fordított 
adózás vagy már az egyenes adózás szabályai alkalmazandóak-e, azt kell megvizsgálni, 
hogy az adott ügylet teljesítési időpontja a módosítás hatályba lépésének napját 
megelőzi-e vagy sem. Ennek megfelelően kell eljárni abban az esetben is, ha az 
adott szolgáltatásnyújtás során a felek az Áfa tv. 58. §-a szerinti időszakos 
elszámolásban állapodtak meg.

Az Áfa tv. 58. § (1) bekezdése, valamint az (1a) bekezdés a) és b) pontja szerinti 
különös rendelkezések értelmében, ha a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás 
során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, 
szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, akkor 
a teljesítés

<ul>

<li>

főszabály szerint az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja;
</li>

<li>

a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, feltéve, hogy az elszámolással 
vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége 
és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett 
időszak utolsó napját megelőzi;
</li>

<li>

az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének 
esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak 
utolsó napját követő hatvanadik nap, feltéve, hogy az ellenérték megtérítésének 
esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő 
időpontra esik.
</li>
</ul>

Ha az Áfa tv. 58. § (1) bekezdésének, valamint az (1a) bekezdés a) és b) pontjának 
hivatkozott rendelkezései alapján az adóalanyok által teljesített, a fordított adózás hatálya alól 2021. április 
1-jétől kikerülő időszakos elszámolású ügyleteknek a teljesítési időpontja

<ul>

<li>

2021. április 1-jét megelőző napra esik, akkor a „fordított adózást” kell alkalmazni, vagyis az ügyletet teljesítő adóalany olyan számla kibocsátásáról köteles gondoskodni, 
amelyben áthárított adó, illetve százalékérték nem szerepel
<link anchor="_ftn5">
<text>[5]</text>
</link>
, és a számlán fel kell tüntetnie a „fordított adózás” kifejezést
<link anchor="_ftn6">
<text>[6]</text>
</link>
, a szolgáltatást igénybe vevő adóalany adófizetési kötelezettsége pedig az Áfa 
tv. 60. § (1)-(2) bekezdésében foglalt szabályok alapján meghatározott időpontban 
keletkezik.
</li>

<li>

2021. április 1-jére, vagy azt követő időpontra esik, akkor az Áfa tv. általános szabályai szerinti egyenes adózást kell alkalmazni, vagyis az ügyletet teljesítő adóalany köteles az adófizetési kötelezettséget 
teljesíteni (és az áfát áthárítani).
</li>
</ul>

Önmagában az a tény, hogy az elszámolási időszak a tartamát tekintve részben 
vagy egészben megelőzi, vagy követi 2021. április 1-jét, nincs befolyással arra, 
hogy a fordított vagy egyenes adózás alkalmazandó. Ha egy adott időszak a fenti időponton áthúzódik, akkor az időszakot nem kell 
megosztani, illetve az adott ügyletet nem kell részben „fordítottan adózó”, részben 
„egyenesen adózó” ügyletként kezelni, hanem attól függően, hogy az ügylet teljesítési 
időpontja 2021. április 1-jét megelőzi-e vagy sem, az ügylet egészére a fordított 
vagy az egyenes adózást kell alkalmazni.

Rögzíteni szükséges továbbá azt is, hogy az Áfa tv. 60. § (1)-(2) bekezdésében foglalt, arra vonatkozó szabályok, hogy a fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletek esetében a fizetendő adót mikor kell megállapítani, nem írják felül az Áfa tv. teljesítési időpont 
meghatározására vonatkozó szabályait. Ebből következően, önmagában az a tény, hogy a szolgáltatás igénybevevője az 
Áfa tv. 60. § (1)-(2) bekezdése szerint 2021. április 1-jét megelőzően megállapította 
a fizetendő adót, még nem jelenti azt, hogy az ügylet a fordított adózás hatálya 
alá tartozik.

Mindezek azt is jelentik, hogy ha egy 2021. április 1-jei vagy azt követő teljesítési 
időpontú szolgáltatásnyújtásról a szolgáltatást nyújtó adóalany a fordított adózás 
szabályai szerint állított ki számlát, akkor – tekintettel arra, hogy az ügylet 
nem tartozik a fordított áfa hatálya alá – a szolgáltatást nyújtó adóalany a számla 
módosításáról köteles gondoskodni.

Az alábbi példában azt mutatjuk be, hogy a szolgáltatás nyújtójaként és igénybevevőjeként 
eljáró adóalanyoknak milyen módon kell a köztük megvalósuló időszakos elszámolású 
ügyletek kapcsán a fizetendő és a levonható adót, valamint az ügyletről szóló 
számlát korrigálni abban az esetben, ha

<ul>

<li>

a kérdéses ügyletek teljesítési időpontja az Áfa tv. 58. § (1) bekezdésének, valamint az (1a) bekezdés a) és b) pontja alapján 2021. 
április 1-jére vagy azt követő időpontra esik, vagyis az ügyletek már az egyenes 
adózás hatálya alá tartoznak,

</li>

<li>

ugyanakkor a számlák kibocsátására és a fizetendő adó megállapítására az Áfa 
tv. 60. § (1)-(2) bekezdése alapján a fenti időpontot megelőzően még a fordított 
adózás alkalmazásával került sor.

</li>
</ul>

Példa: Egy negyedéves áfabevalló iskolaszövetkezet (továbbiakban: szolgáltatás nyújtója) 
havi időszakos elszámolású ügylet keretében munkaerő kölcsönzésére irányuló szolgáltatást 
nyújt a havi áfabevalló partnere (továbbiakban: szolgáltatás igénybevevője) részére.

A szolgáltatás igénybevevőjének a 2021. március havi időszakra jutó ellenértéket 
2021. április 15-éig (azaz a 2021. márciusi havi elszámolási időszak utolsó napját 
követően) kell megfizetnie. A szolgáltatás nyújtója 2021. március 19-én még a fordított adózás alkalmazásával 
bocsátott ki számlát a szolgáltatás igénybevevője részére a 2021. március havi elszámolási időszakra 
vonatkozóan. A szolgáltatás igénybevevője a számlát 2021. március 22-én vette kézhez és a fizetendő 
adót a fordított adózást alkalmazva ezen a napon állapította meg az Áfa tv. 60. 
§ (1)-(2) bekezdése szerint.

A teljesítési időpont 2021. április 15-ére, vagyis 2021. április 1-jét követő időpontraesik, ezért az ügylet már az egyenes adózás hatálya alá tartozik. Mivel a szolgáltatás nyújtója az egyenes adózás hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtásról 
fordított adózást alkalmazva bocsátotta ki a számlát, ezért a szolgáltatás nyújtója 
a számlátmódosítani köteles.

Ha a szolgáltatás nyújtója még a 2021. évi második negyedévre vonatkozó áfabevallása benyújtását megelőzően módosítja 
a számlát, akkor a számlamódosítás nem eredményezi a szolgáltatás nyújtójánál a bevallás módosítását. Ebben az esetben, mivel az ügylet teljesítési időpontja 2021. április 15-ére esik, a szolgáltatás nyújtójának módjában áll az ügylet teljesítési időpontját magában 
foglaló adómegállapítási időszakról (vagyis a 2021. évi második negyedévről) benyújtandó áfabevallásban már az egyenes áfás módosító számláját szerepeltetni.

Ha a számla módosítására csak később kerülne sor, vagyis azt követően, hogy az eredeti, fordított áfás számlát a szolgáltatást 
nyújtónak már szerepeltetnie kellett a 2021. évi második negyedévre vonatkozó 
áfabevallásában, akkor tekintettel arra, hogy a számla módosítása következtében nő a szolgáltatás nyújtójánaka fizetendő adója, a szolgáltatás nyújtójának önellenőriznie kell az ügylet teljesítési időpontját 
magában foglaló adómegállapítási időszakról (vagyis a 2021. évi második negyedévről) benyújtott áfabevallását.

A szolgáltatás igénybevevője a részére kibocsátott fordított áfás számla alapján 
adómegállapítási kötelezettségének a számla kézhezvételének időpontja (2020. március 22.) által meghatározott adómegállapítási időszak bevallásában a fordított áfa szabályai szerint tesz eleget. A számla módosítása következtében a szolgáltatás igénybevevőjének a fizetendő 
adója csökkenni fog, amely csökkenést legkorábban abban az adómegállapítási időszakban 
jogosult figyelembe venni, amelyben az eredeti számlát módosító számla a személyes 
rendelkezésére áll
<link anchor="_ftn7">
<text>
[7]
</text>
</link>
 (például 2021. április 10-én kézhez vett helyesbítő számla esetén a 2021. április havi adómegállapítási időszakban). Továbbá, a szolgáltatás igénybevevője ugyanebben az áfabevallásában (azaz 2021. április 10-én kézhez vett helyesbítő számla esetén a 2021. április havi áfabevallásában) a levonható adó utólagos módosulását is köteles elszámolni, ha az eredeti, fordított 
áfás számla alapján adólevonási jogot érvényesített
<link anchor="_ftn8">
<text>
[8]
</text>
</link>
.

Az egyenes áfás módosító számla alapján a szolgáltatás igénybevevőjének az adólevonási 
joga a teljesítés időpontjában (vagyis 2021. április 15-én) nyílik meg
<link anchor="_ftn9">
<text>
[9]
</text>
</link>
 A szolgáltatás igénybevevője az adólevonási jogát a saját döntése alapján az 
adólevonási jog keletkezése évében és az azt követő naptári évben (azaz 2021-ben és 2022-ben) érvényesítheti bármelyik adómegállapítási időszakban. Ezt követően a szolgáltatás 
igénybevevője a még el nem évült előzetesen felszámított adó tekintetében az adólevonási 
jogát önellenőrzés útján érvényesítheti abban az adómegállapítási időszakban, 
melyben az adólevonási jog keletkezett.

[PM-NAV]

<a name="_ftn1"></a>[1] az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

<a name="_ftn2"></a>[2] az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény 42. §-ának 
hatálybalépéséről szóló 1/2021. (III. 2.) PM határozat (Magyar Közlöny 2021. évi 
33. szám, 2021. március 2.)

<a name="_ftn3"></a>[3] Áfa tv. 142. § (3) bekezdés

<a name="_ftn4"></a>[4] Áfa tv. 55. § (1) bekezdés, 56. §

<a name="_ftn5"></a>[5] Áfa tv. 142. § (7) bekezdés

<a name="_ftn6"></a>[6] Áfa tv. 169. § n) pont

<a name="_ftn7"></a>[7] Áfa tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pont

<a name="_ftn8"></a>[8] Áfa tv. 153/C. § (3) bekezdés

<a name="_ftn9"></a>[9] Áfa tv. 119. §

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>megszűnik</item>
<item>fordított</item>
<item>áfa</item>
<item>munkaerő</item>
<item>kölcsönzés</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4778216" referenceid="4778216">
<title>2021/2. - Adózási kérdés - Fogászati implantátumok és más hasonló termékek beszerzése és értékesítése</title>
<url>nav/ado/afa/2021_2____Adozasi_ker20210324.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1616600220000">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>24</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>37</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1616760443666">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>26</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>7</minute>
<sec>23</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

2021/2. Adózási kérdés

Fogászati implantátumok és más hasonló termékek beszerzése és
értékesítése

[az általános
forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 85. 
§
(1) bekezdés e) pontja]

1.) Termékértékesítés

Az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés e) pontja alapján
mentes az adó alól az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó
termékértékesítés, amelyet humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző 
–
ilyen minőségében – teljesít.

Az Áfa tv.
85. § (1) bekezdés e) pontjának fogtechnikusi, fogorvosi minőségben kitétele
arra utal, hogy az adott ügyletet annak adómentességéhez a fogtechnikus,
fogorvos hivatása gyakorlása körében kell, hogy teljesítse. Ennek megítéléséhez
figyelemmel kell lenni az Áfa tv. 85. § (3) bekezdése b) pontjában foglaltakra
is. Eszerint abban az esetben, ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott
valamely tevékenység képesítéshez kötött, és jogszabály – ide nem értve az
önkormányzati rendeletet – kivételt nem tesz, a termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás adómentességének feltétele, hogy az érintett személy,
szervezet javára (munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban,
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) tevékenykedők között legalább egy
olyan természetes személy legyen, aki a jogszabályokban foglalt képesítési
követelményeknek igazolt módon megfelel.

Az áfa uniós szinten harmonizált adónem, ezért a jogértelmezés és
jogalkalmazás során szükséges figyelemmel lenni az uniós szintű szabályozásra,
valamint az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatára. Erre tekintettel az Áfa
tv. 85. § (1) bekezdés e) pontját úgy kell értelmezni, hogy az adómentesség
egyaránt kiterjed a fogtechnikusok által tevékenységük keretében nyújtott
szolgáltatásokra, valamint a fogorvosok és fogtechnikusok által teljesített,
protézisekkel kapcsolatos ügyletekre.

A fent idézett jogszabályi rendelkezések alapján az adómentesség tehát a jogszabályban 
foglalt képesítési
követelményeknek igazolt módon megfelelő
fogtechnikusok, fogorvosok (ideértve a legalább egy fogtechnikus, illetve
fogorvos képzettséggel rendelkező természetes személy alkalmazottat
foglalkoztató gazdasági társaságokat is) által ilyen minőségükben teljesített

<ul>

<li>szolgáltatásnyújtásokra,</li>

<li>e szolgáltatásokhoz járulékosan kapcsolódó
termékértékesítésekre, és</li>

<li>az Áfa tv.-ben foglalt feltételeknek egyébként
megfelelő, önmagában álló – ezen adómentességi rendelkezés alá tartozó
szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez
nem kapcsolódó –  protézis mint termék
értékesítésekre is kiterjed, ideértve a páciensek anatómiai adottságainak
megfelelő fogpótlások, így például a koronák, hidak, fogsorok, implantátum
fejek, és ideértve a standardizált termékek, így például az implantátumok
értékesítését is.</li>
</ul>

Az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés e) pontja szerinti
adómentességi előírás (valamint az annak alapját képező uniós szintű
szabályozás) az értékesített termék jellegére, valamint az értékesítő
minőségére vonatkozóan tartalmaz feltételeket, nem tartalmaz azonban az
adómentesség alkalmazásához szükséges feltételt a termék beszerzője
vonatkozásában. Erre tekintettel az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés e) pontja
szerinti adómentesség alkalmazhatósága nem függ attól, hogy a fogorvos,
fogtechnikus adóalany a terméket (például az implantátumot) közvetlenül a
páciensnek értékesíti-e. Ennek megfelelően az adómentesség e körülménytől
függetlenül alkalmazható abban az esetben, ha az adómentesség egyéb jogszabályi
feltételei teljesülnek.

2.) Termékbeszerzés

Az Áfa tv. 91. § (1)
bekezdés a) pontja értelmében mentes az adó alól a termék Közösségen belüli
beszerzése, ha a termék 2. § a) pontja szerinti értékesítése szintén mentes az
adó alól.

Az Áfa tv. 93. § (1)
bekezdés a) pontja alapján mentes az adó alól a termék importja abban az esetben,
ha a termék 2. § a) pontja szerinti értékesítése szintén mentes az adó alól.

A fentiek tükrében, az Áfa tv.-ben
foglalt feltételeknek egyébként megfelelő, önmagában álló (vagyis az Áfa tv.
85. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adómentességi rendelkezés alá tartozó
szolgáltatásnyújtáshoz nem
kapcsolódó) protézis mint termék beszerzése vonatkozásában mind a Közösségen belüli 
beszerzés,
mind az import esetében az adómentesség fennállásának vizsgálata során azt
szükséges tisztázni, hogy teljesül-e az, hogy a beszerzett termékek 2. § a)
pontja szerinti értékesítése mentes az adó alól.

E vonatkozásban a
jelen tájékoztató 1. pontjában kifejtettekre szükséges tekintettel lenni,
különös figyelemmel arra, hogy a Közösségen belülről vagy import útján beszerzett
termékek értékesítői vonatkozásában teljesülnek-e az áfaszabályozás által
előírt személyi feltételek is.

[Pénzügyminisztérium
Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/6128/2021. –
NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2475545485.] 

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>áfa</item>
<item>szolgáltatásnyújtás</item>
<item>termékértékesítés</item>
<item>termékbeszerzés</item>
<item>adómentesség</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/adozasi_kerdes/2021_2____Adozasi_ker20210324.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4777228">
<title>Változás az ELEKÁFA-eljárásban a brexit miatt</title>
<url>nav/ado/afa/Valtozas_az_ELEKAFA_e20210308.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1615208700000">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>8</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>5</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1773183540000">
<year>2026</year>
<month>3</month>
<day>10</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1615209126874">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>8</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>12</minute>
<sec>6</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A Kilépési Megállapodáshoz fűzött, Írország/Észak-Írország Jegyzőkönyv értelmében Észak-Írország az általános forgalmi adó szempontjából speciális státuszt élvez 
a 2021. december 31-ig tartó átmeneti időszakot követően is.

Ez azt jelenti, hogy 2020. december 31. után

<ul>

<li>

Észak-Írország EU tagállamként kezelendő a termékértékesítések szempontjából, 
</li>

<li>

az Egyesült Királyságot – beleértve Észak-Írországot – egységesen harmadik országnak, 
azaz Európai Unión kívüli országnak kell tekinteni a szolgáltatások szempontjából.
</li>
</ul>

Termékértékesítés

2021. április 1-től, a 2021-es visszatéríttetési időszakra

<ul>

<li>

az Észak-Írországban letelepedett – belföldön nyilvántartásba nem vett – adóalanyok az EU-ban letelepedett adóalanyokra vonatkozó szabályok szerint kérhetik Magyarországon 
a termékbeszerzéseik után rájuk áthárított áfa visszatéríttetését, illetve
</li>

<li>

a Magyarországon letelepedett adóalanyok Észak-Írországban, az EU-s szabályok szerint kérhetik a termékbeszerzéseik után 
rájuk áthárított áfa visszatéríttetését.
</li>
</ul>

A visszatéríttetés iránti kérelmet a Magyarországon letelepedett adóalanyoknak 
a 21ELEKAFA nyomtatványon a tárgyévet követő év szeptember 30-ig, a letelepedés szerinti tagállam adóhatóságához, azaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz 
kell benyújtaniuk.

Szolgáltatásnyújtás

A szolgáltatások szempontjából Észak-Írországot – nem viszonos – harmadik országnak kell tekinteni, vagyis az adó kölcsönös visszatérítéséről szóló nemzetközi 
megállapodás hiányában az Észak-Írországban letelepedett – belföldön nyilvántartásba 
nem vett – adóalanyokat adó-visszatérítés nem illeti meg.

További változások

A visszatéríttetés tagállamaként

<ul>

<li>

Észak- Írországot XI előtaggal, 
</li>

<li>

Ceutát – az XI előtag korábbi birtokosát – pedig XC előtaggal 
</li>
</ul>

kell jelölni a 21ELEKAFA és a 21ELEKAFA_KIIGNY-nyomtatványokon.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Különös Hatásköri Ügyek Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>brexit</item>
<item>elekáfa</item>
<item>visszatérítés</item>
<item>Észak--Írország</item>
<item>harmadik</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4777055">
<title>Pénzügyi képviselet a brexit után</title>
<url>nav/ado/afa/Penzugyi_kepviselet_a20210303.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1614784920000">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>3</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>22</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1772751540000">
<year>2026</year>
<month>3</month>
<day>5</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1614786561823">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>3</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>49</minute>
<sec>21</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az Egyesült Királyság 2020.
január 31-én éjfélkor kilépett az Európai Unióból (brexit), 2020. december 31.
napjával pedig a kilépést követő átmeneti időszak is lezárult. A kilépéshez
fűződő legfontosabb változások egyike, hogy az Egyesült Királyságban
letelepedett, vagyis ott székhellyel vagy telephellyel rendelkező adóalanyok
bizonyos esetekben nem járhatnak el önállóan az adókötelezettségeik teljesítése
során, hanem ún. pénzügyi képviselőt kell megbízniuk.

Az általános forgalmi adóról
szóló 2007. évi CXXVII. törvény vonatkozó szabálya
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>
 értelmében a harmadik
országbeli adóalanyoknak kötelező
pénzügyi képviselőt megbízniuk, ha a Közösség területén gazdasági céllal
nem telepedtek le, de Magyarországon teljesített ügyleteik után adófizetési
kötelezettségük keletkezik.

Mivel 2021. január 1-jétől az
Egyesült Királyságot harmadik országként kell kezelni, a pénzügyi képviselő megbízása
a Magyarországon (és a Közösség más
tagállamában) nem, de az Egyesült Királyságban gazdasági céllal letelepedett
– gazdasági célú letelepedés hiányában lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási
hellyel rendelkező – adóalanyoknak
kötelező. Ez a kötelezettség vonatkozik mind a Magyarországon már korábban
regisztrált, mind pedig a jövőben regisztráló egyesült királyságbeli
adóalanyokra.

Ha az érintett egyesült
királyságbeli adóalanynak a Közösség területén állandó telephelye van, és azt a kilépést követően is fenntartja,
akkor nem tekinthető harmadik államban letelepedettnek, és nem kötelezett pénzügyi képviselő bejelentésére, azonban dönthet
úgy, hogy az Áfa tv-ben szabályozott jogainak gyakorlására, kötelezettségeinek
teljesítésére pénzügyi képviselőt bíz meg. Ha azonban nem rendelkezik a Közösség területén állandó telephellyel, akkor kötelező
pénzügyi képviselőt megbíznia és azt a NAV-hoz bejelentenie.

Nem kötelező továbbá pénzügyi képviselő igénybevétele abban az esetben,
ha az egyesült királyságbeli adóalany olyan ügyletet teljesít belföldön, mely
után az adófizetési kötelezettségének a nem uniós egyablakos rendszeren
keresztül tesz eleget.

A pénzügyi képviselővel
kapcsolatban az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
további rendelkezéseket tartalmaz. Eszerint az a külföldi vállalkozás, amely
belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi
adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi
képviselőt bízhat meg. A NAV a bejelentés alapján a külföldi vállalkozást
és pénzügyi képviselőjét nyilvántartásba veszi és a külföldi vállalkozásnak adószámot
állapít meg. Az adóazonosító számmal már
rendelkező vállalkozásnak nem kell ismételten kérnie a nyilvántartásba vételét,
esetükben csupán a pénzügyi képviselő bejelentésére van szükség.

A belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles
külföldi vállalkozás magyar adószáma nem válik érvénytelenné a brexit után sem,
ez azonban nem jelenti azt, hogy ha arra kötelezett, ne kellene pénzügyi
képviselőt megbíznia és bejelentenie a NAV-hoz.

A külföldi vállalkozás pénzügyi képviselőjét a ’T201 jelű, a
pénzügyi képviselő képviseletében eljáró
magánszemélyt pedig az EGYKE-adatlapon jelentheti be.

[Pénzügyminisztérium Fogyasztási
és Forgalmi Adók Főosztálya PM/3943/2021; Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi
Irányítás Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Ütf-65/2021]

<a name="_ftn1"></a>[1] Áfa tv. 148. § (2)
bekezdés

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>pénzügyi-képviselő</item>
<item>brexit</item>
<item>Egyesül-Királyság</item>
<item>áfa</item>
<item>képviselet</item>
<item>T201</item>
<item>EGYKE</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4776980">
<title>NAV-ajánlás a számlázó programok fejlesztőinek</title>
<url>nav/ado/afa/NAV_ajanlas_a_szamlaz20210303.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1614755160000">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>3</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>6</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1772578740000">
<year>2026</year>
<month>3</month>
<day>3</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1614755463699">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>3</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>11</minute>
<sec>3</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A NAV összeállította azt az ajánlást
a számlázó programok fejlesztői számára, ami támogatja a programok jogszerű és
eredményes működésének kialakítását, valamint az online
számlaadat-szolgáltatási kötelezettség teljesítését. A dokumentum ismerteti a
számlázó programok működésével kapcsolatos legfontosabb követelményeket,
valamint javaslatokat fogalmaz meg az elvárt működés kialakításához is.
Mindehhez a NAV figyelembe vette az adózói és fejlesztői kérdéseket,
visszajelzéseket, az online számlaadat-szolgáltatás elemzéseinek tapasztalatait
és az ellenőrzésekben feltárt hiányosságokat is.

Az ajánlás a mellékletben
található.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>számlázó-program</item>
<item>számla</item>
<item>online-számla</item>
<item>fejlesztő</item>
<item>ajánlás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4775818" referenceid="4775818">
<title>2021/1. Adózási kérdés Az új lakások, lakóingatlanok értékesítésének adómértéke</title>
<url>nav/ado/afa/2021_1__Adozasi_kerde20210215.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1613387220000">
<year>2021</year>
<month>2</month>
<day>15</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>7</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1613391253367">
<year>2021</year>
<month>2</month>
<day>15</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>14</minute>
<sec>13</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

[Áfa tv. 82. § (2)
bekezdés, 3. számú melléket I. rész 50-51.]

Az általános forgalmi adóról
szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 82. § (2) bekezdése
és 3. számú melléklete I. részének 2021. január 1-jétől 2022. december 31-éig 
hatályos
50-51. pontjai alapján az általános forgalmi adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka

<ul>

<li>az olyan többlakásos lakóingatlanban
kialakítandó vagy kialakított lakás
értékesítése esetén, melynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, és amely az Áfa tv.
86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozik (kivéve, ha a
lakás az Étv.
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>
-ben
meghatározott rozsdaövezeti akcióterületen található földrészleten létesített
többlakásos lakóingatlanban van), és</li>

<li>az olyan egylakásos lakóingatlan értékesítése esetén, melynek összes hasznos
alapterülete nem haladja meg a 300
négyzetmétert, és amely az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb)
alpontja alá tartozik.</li>
</ul>

A 2021. január 1-jétől hatályos rendelkezés révén, szinte
azonos tartalommal egy korábbi – 2016. január 1-jétől 2019. december 31-éig
hatályos – szabály lépett ismét hatályba. A különbség a rozsdaövezeti
akcióterülettel összefüggő kivétel meghatározása. Ennek értelmében, ha az Étv.-ben
meghatározott rozsdaövezeti akcióterületen található földrészleten létesített
többlakásos lakóingatlanban van a kialakítandó vagy kialakított lakás, melynek
összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, és amely az
Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozik, akkor az
értékesítésre az 5%-os adómérték az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részének 59.
pontja, és nem az 50. pontja alapján alkalmazandó. Rozsdaövezeti akcióterület 
a
rozsdaövezeti akcióterületek lehatárolásáról szóló, jelen tájékoztató
megjelenésekor még kidolgozás alatt álló kormányrendeletben ilyenként megjelölt
terület.

Ebben a tájékoztatóban az Áfa tv.
3. számú melléklet I. rész 50-51. pontjainak alkalmazását mutatjuk be.

A fentiek alapján lakóingatlan
értékesítésére akkor alkalmazandó az 5 százalékos áfamérték, ha a lakás

<li>megfelel
az Áfa tv. 259. § 12. pontja szerinti lakóingatlan fogalmának,</li>

<li>új ingatlannak minősül az Áfa tv. 86. §
(1) bekezdés j) pont ja)-jb) alpontja alapján,</li>

<li>összes hasznos alapterülete többlakásos
lakóingatlanban található lakás esetén a 150 négyzetmétert, egylakásos
lakóingatlan esetén a 300 négyzetmétert nem haladja meg,</li>

<li>értékesítése, illetve az ahhoz fizetett
előleg kézhezvétele, jóváírása 2021. január 1-jére vagy azt követő időpontra
esik, és 2023. január 1-jét megelőzi. Bizonyos feltételek fennállása esetén azonban
ezen időpontot követően is alkalmazható marad a kedvezményes adókulcs (átmeneti
szabály alapján).</li>
</ol>

A tekintetben, hogy lakóingatlan értékesítés valósul-e meg,
az Áfa tv. termékértékesítésre vonatkozó előírásait kell figyelembe venni (Áfa
tv. 9. §, 10. § a) pontja, 10. § d) pontja). Az Áfa tv. 9. §-a alapján
termékértékesítésnek minősülnek az úgynevezett hagyományos adásvételen alapuló lakóingatlan értékesítések.
Lakóingatlan építés esetében a
kedvezményes áfakulcs azon ügylet(ek)re alkalmazható, amelyek az Áfa tv. 10. § d) pontja szerint
minősülnek termékértékesítésnek. E tényállás lényegi eleme, hogy az ügyletet
teljesítő adóalany egy másik személy megrendelésére, építési-szerelési munka
révén új – ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő – ingatlant hozzon létre. A
fenti tartalmú termékértékesítésre építkezés esetében tipikusan akkor kerülhet
sor, ha az építkezés generálkivitelező, illetve fővállalkozó közreműködésével
valósul meg, és az ő általa teljesített ügylet tartalmában megfelel a fenti
feltételeknek.

a) Lakóingatlan
fogalom

Az Áfa tv. 259. § 12. pontja
értelmében lakóingatlannak minősül a lakás céljára létesített és az
ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy
ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás
rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a
lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a
gazdasági épület. E fogalom meghatározás alapján a lakás rendeltetésszerű
használatához nem szükséges helyiség akkor sem minősül lakóingatlannak, ha az
ilyen helyiség az ingatlan nyilvántartásban nem került külön feltüntetésre. Az
Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 50-51. pontjai alapján az 5%-os adómérték –
az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén is – csak lakóingatlan/lakás
értékesítésére vonatkozik. Amennyiben az új ingatlan értékesítésére irányuló
ügylet keretében lakóingatlan és lakóingatlannak nem minősülő helyiség (pl.
garázs) értékesítésére is sor kerül, az értékesítés adóalapját meg kell
osztani, a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan adóalapjára 27%-os mértékű
általános forgalmi adót kell felszámítani.

b) Új
ingatlan

Az áfa rendszerében új
ingatlannak az olyan ingatlan minősül, melynek

<ul>

<li>az első rendeltetésszerű használatbavétele még
nem történt meg, vagy </li>

<li>az első rendeltetésszerű használatbavétele
megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy
használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással
történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy</li>

<li>beépítése az épített környezet alakításáról és
védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és
a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés
között még nem telt el 2 év.</li>
</ul>

A rendeltetésszerű használatba
nem vett ingatlanok körébe tartoznak a beépítés alatt álló, a félkész,
szerkezetkész ingatlanok, illetve azok a befejezett ingatlanok is, amelyek
tekintetében használatbavétellel összefüggő engedélyezési vagy tudomásulvételi
eljárás, illetve a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása
folyamatban van.

Első rendeltetésszerű
használatbavétel alatt nem a tényleges használatbavétel napja, hanem az adott
ingatlan használatbavétele kapcsán lefolytatandó eljárástól függően meghatározott
időpont értendő. Amennyiben az adott ingatlan tekintetében irányadó
jogszabályok rendelkezései alapján használatbavételi engedélyezési eljárás
lefolytatására kerül sor, akkor az adott ingatlan első rendeltetésszerű
használatbavételének időpontja alatt az adott ingatlan vonatkozásában kiadott
használatbavételi engedély véglegessé válásának napja értendő. Amennyiben az
adott ingatlan tekintetében a használatbavétel kapcsán tudomásulvételi eljárás
lefolytatásának van helye, akkor az első rendeltetésszerű használatbavétel
időpontja alatt az a nap értendő, amikor a használatbavétel hallgatással
történő tudomásulvétele megtörtént.

Az
egyszerű bejelentés alá tartozó ingatlan esetében az újnak minősülés
szempontjából releváns 2 évet a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány
kiállításától kell számolni.

Az újonnan létrehozott ingatlan
használatbavétele mellett első rendeltetésszerű használatbavételnek minősül a
már meglévő és használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan átalakítást
követő olyan használatbavétele is, amelynek eredményeképpen a korábbi
használathoz képest funkcióbeli/rendeltetésbeli változás is történik, és ennek
kapcsán új használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás,
bejelentés válik szükségessé.

Ugyancsak első rendeltetésszerű
használatbavételnek minősül a meglévő ingatlan olyan átalakítása, amelynek
eredményeként az ingatlan albetéteinek a száma megváltozik, feltéve
természetesen, hogy az albetéteket érintő átalakítást követő használatbavétel
engedélyhez, tudomásulvételi eljáráshoz vagy bejelentéshez kötött.

Az olyan engedélyezett, illetve
tudomásul vett használatbavételt, bejelentést követő átalakítás esetén,
amelyhez nem társul az ingatlan „darabszámában” (albetétek számában), vagy az
ingatlan rendeltetésében bekövetkező változás, az átalakítást követő
engedélyezés, illetve tudomásulvétel, bejelentés, nem minősül első
rendeltetésszerű használatbavételnek. A lefolytatandó eljárástól függetlenül
nem valósul meg első rendeltetésszerű használatbavétel az ingatlan bővítése
esetén sem, mivel nem jön létre új ingatlan (új albetét).

Új ingatlan értékesítése valósul
meg a fenti feltételeknek megfelelő ingatlan értékesítése esetén, függetlenül
attól, hogy az adott ügylet keretében sor kerül-e az ingatlanhoz tartozó
földterület értékesítésére, vagy csak a felépítményt értékesítik az ahhoz
tartozó földterület nélkül. Amennyiben az épületet, építményt tartalmazó
földterület és az épület, építmény tulajdonosa eltérő személy, akkor a
földterület értékesítését terhelő adókötelezettséget a beépített ingatlanra
vonatkozó előírások alapján kell megállapítani. Utóbbi esetben tehát a
földterület értékesítése akkor minősül kötelezően adókötelesnek, ha azon a
fenti feltételeknek megfelelő új ingatlan van. Megjegyzendő, hogy amennyiben az
adott ügylet keretében kizárólag a lakóingatlanhoz tartozó földterület önálló
értékesítése történik, és az adóköteles, akkor arra a 27%-os adómérték
alkalmazandó, mivel ez esetben az értékesített ingatlan nem felel meg az Áfa
tv. 3. számú melléklet I. rész 50-51. pontjaiban foglaltaknak, mivel az nem
lakóingatlan.

Amennyiben az értékesítésre
kerülő beépített ingatlan az előzőek szerint nem minősül új ingatlannak, akkor
értékesítése [ide nem értve az Áfa tv. 11. § (1)-(2) bekezdése alá tartozó
eseteket] adómentes, kivéve, ha az értékesítő adóalany élt az Áfa tv. 88.
§-ában szabályozott adókötelessé tétel lehetőségével. Amennyiben az ilyen
beépített ingatlant értékesítő adóalany az Áfa tv. 88. §-a alapján adófizetési
kötelezettséget választott, az értékesítést – figyelemmel az Áfa tv. 88. § (2)
bekezdésében foglaltakra is – 27%-os mértékű általános forgalmi adó terheli [és
amennyiben az Áfa tv. 142. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek is
fennállnak, az ügyletre az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés e) pontja alapján
fordított adózás alkalmazandó].

c) Összes
hasznos alapterület

A mérethatárnak való megfelelés
szempontjából az Áfa tv. 259. § 12. pontjában foglaltak szerinti lakóingatlan
(előszoba, hálószoba, nappali, konyha, fürdőszoba, kamra, kazánhelyiség stb.)
összes hasznos alapterületét kell figyelembe venni. Azaz a lakóingatlan összes
hasznos alapterületébe nem számítandó bele a garázs, az üzlet és egyéb, a
lakóingatlan rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség
alapterülete. A hasznos alapterület számítása során az országos
településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 28.) Korm.
rendelet (továbbiakban: OTÉK) hasznos alapterület fogalmát kell figyelembe
venni (Áfa tv. 259. § 13/A. pont). Az OTÉK 1. számú melléklet 46. és 88.
pontjait figyelembe véve a helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy
egészben közrefogott tér vízszintes vetületen számított területéből az minősül
hasznos alapterületnek, amelyen a belmagasság eléri vagy meghaladja az 1,9
métert. Az összes hasznos alapterület számításakor az összes építményszint
hasznos alapterületét figyelembe kell venni (OTÉK 1. számú melléklet 46a.
pontja). Építményszint az építmény mindazon használati szintje, amelyen
helyiség van. Nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a
felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs (OTÉK
1. számú melléklet 34. pontja).

A többlakásos lakóingatlanra
vonatkozó 150 négyzetméteres értékhatárt kell figyelembe venni – többek között
– akkor is, ha az új lakás létrehozása tetőtér-beépítés (lásd: OTÉK 1. számú
melléklet 127. pont) révén valósul meg.

d) A lakóingatlan értékesítésének időpontja

Az Áfa tv. 347. §-ában foglalt átmeneti szabály rendezi,
hogy az Áfa tv. 3. számú melléklete I. részének 2021. január 1-jétől
hatályos 50-51. pontjait azokban
az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a lakás értékesítésére, illetve
az ahhoz fizetett előleg kézhezvételére, jóváírására 2021. január 1-jén vagy
azt követő időpontban kerül sor. Ezzel összhangban 2021. január 1-jén az Áfa
tv. 327. §-a hatályát vesztette, ezen időpontot követő teljesítések,
előlegfizetés esetén az 5%-os adómérték alkalmazhatóságát nem befolyásolja,
hogy az építési engedély mikor vált véglegessé, illetve, hogy az egyszerű
bejelentéshez kötött építési tevékenységet mikor jelentették be.

Az 5%-os adómérték kivezetéséhez
kapcsolódó átmeneti szabályokat az Áfa tv. 2023. január 1-jétől hatályos 348.
§-a határozza meg, amelynek értelmében az 5%-os adómérték 2022. december 31-ét
követően, de 2026. december 31-ig átvett, jóváírt előlegekre és teljesített
értékesítésekre is alkalmazandó, ha

<ul>

<li>építési engedélyhez kötött építési
munka esetén a lakóingatlan építésére az építési engedély 2022. december 31.
napjáig véglegessé vált, vagy</li>

<li>az épített környezet alakításáról és
védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési
tevékenységet legkésőbb 2022. december 31. napján bejelentették.</li>
</ul>

Amennyiben a lakás értékesítése, illetve az ahhoz fizetett
előleg kézhezvétele, jóváírása 2021. január 1-jét megelőzően történt, akkor az
Áfa tv. 2020. december 31-éig hatályos 327. §-ában foglalt átmeneti rendelkezés
értelmében 5%-os adómérték volt alkalmazandó, ha

<ul>

<li>építési engedélyhez kötött építési
munka esetén a lakóingatlan építésére 2018. november 1. napján volt végleges
építési engedély, vagy</li>

<li>az épített környezet alakításáról és
védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési
tevékenységet legkésőbb 2018. november 1. napján bejelentették.</li>
</ul>

Ebből következően, ha a végleges építési engedély, illetve a
bejelentés későbbi, a 2020. évben történt (rész)teljesítések, előlegfizetések
27 %-os áfakulccsal adóztak. A 2021-re áthúzódó építkezések esetében 2020.
december 31-ét követő (rész)teljesítések, előlegfizetések esetében a 2021.
január 1-jétől hatályos szabályok értelmében 5%-os áfakulcs alkalmazandó, ám a
végszámlában az 5%-os adókulcs csak a vételárból még 2020. december 31-ét
követően fennmaradó részre (vételár és a részteljesítésként, előlegként
kifizetett összeg különbözetére) alkalmazandó.

[Pénzügyminisztérium
Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/2760-1/2021. – NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2507379415/2021.]

<a name="1"></a>[1] Az épített
környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály?</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>új-lakás</item>
<item>lakóingatlan</item>
<item>értékesítés</item>
<item>kedvezményes-áfakulcs</item>
<item>5-százalék</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/adozasi_kerdes/2021_1__Adozasi_kerde20210215.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4769463">
<title>Változtak a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos áfaszabályok</title>
<url>nav/ado/afa/Valtoztak_a_behajthat20210122.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1611314820000">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>22</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>27</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1769295540000">
<year>2026</year>
<month>1</month>
<day>24</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1611315505355">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>22</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>38</minute>
<sec>25</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

2020.
január 1-je óta a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás után fizetendő áfa
alapja – meghatározott feltételek teljesülése esetén – csökkenthető, ha az
adóalany vevő a termék vagy szolgáltatás ellenértékét nem egyenlítette ki. Az
adóalap utólag önellenőrzéssel, a behajthatatlan követelésként elszámolt
ellenérték vagy részellenérték adót nem tartalmazó összegével korrigálható
<link anchor="_ftn1">
<text>
[1]
</text>
</link>
.

Az
adóalap-csökkentés feltételei
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>
 és a behajthatatlan
követelés fogalma
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>

2021. január 1-jén változtak. Az alábbiakban ezen változásokat foglaljuk össze.

2021.
január 1-jétől csökkenthető az adóalap akkor is, ha a termék beszerzője, a szolgáltatás
igénybevevője – vagyis az adós – adószámmal nem rendelkező, nem áfaalany személy
vagy szervezet, például természetes személy vagy gazdasági tevékenységet nem
folytató alapítvány.

A
vevői kört érintő változáshoz kapcsolódva bővült azon esetek köre is, amikor a 
ki
nem fizetett ellenérték vagy részellenérték adót is tartalmazó összege
behajthatatlan követelésként elszámolható. Így 2021. január 1-jétől behajthatatlanként
számolható el a követelés akkor is, ha a bíróság az adósságrendezési eljárásban
a természetes személy adóst a fennmaradó adósságai megfizetése alól mentesítette.
<link anchor="_ftn4">
<text>
[4]
</text>
</link>

Ezt a tényt a bírósági határozattal lehet igazolni
<link anchor="_ftn5">
<text>[5]</text>
</link>
.

Az
áfaalany vevő esetén alkalmazandó feltételeket megfelelően alkalmazni kell a
nem adóalany vevővel szemben fennálló behajthatatlan követelések esetében is,
kivéve ha az Áfa tv. eltérően rendelkezik. Ilyen eltérés az, hogy:

<ul>

<li>ha
a vevő nem áfaalany, akkor őt nem kell értesíteni az adóalap-csökkentésről. (Áfaalany
vevő esetén azonban továbbra is feltétele az adóalap utólagos csökkentésének a
vevő megfelelő értesítése.)</li>

<li>ha
a vevő nem áfaalany, akkor az adóalap-csökkentést érvényesítő önellenőrző
bevallásban a követelés behajthatatlanként való elszámolásának okáról, az adóalap-csökkentéssel
érintett számla sorszámáról, az adóalap-csökkentés összegéről, és arról kell nyilatkozni,
hogy az ellenérték más módon nem térült, nem térül meg. A nem áfaalany vevő
nevéről és adószámáról nem kell nyilatkozni. (Ha azonban a vevő áfaalany – az
előző adatok mellett – a nevéről és adószámáról továbbra is adatot kell
szolgáltatni.) 
<link anchor="_ftn6">
<text>[6]</text>
</link>

</li>

<li>ha
az adóalap-csökkentés után a behajthatatlanként elszámolt követelést vagy egy
részét mégis megtérítik, a megtérített összeg erejéig az adóalap- és
adócsökkentést egy újabb önellenőrzéssel vissza kell rendezni. Ebben az esetben
– ha a vevő nem áfaalany – csak a megtérített ellenérték vagy részellenérték
adóval csökkentett összegéről kell a bevallásban nyilatkozni, a vevő nevéről és
az adószámáról nem kell nyilatkozni. (Ha azonban a vevő áfaalany, akkor a nevéről
és adószámáról is kell nyilatkozni.)
<link anchor="_ftn7">
<text>[7]</text>
</link>

</li>
</ul>

A további, Áfa
tv.-beli feltételeket megfelelően alkalmazni kell nem adóalany vevő esetén is.

Így az
adóalap-csökkentéshez teljesülniük kell a következő feltételeknek akkor is, ha
a vevő nem áfaalany:

<ul>

<li>a
terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó és a vevő független felek,</li>

<li>a
vevő nem áll csődeljárás (magáncsőd) hatálya alatt a behajthatatlan
követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában,</li>

<li>a
vevő nem szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással
rendelkezők adóhatósági adatbázisában a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás
időpontjában és az azt megelőző egy évben,</li>

<li>a
követelés az adóalap-csökkentést érvényesítő által teljesített
termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból fakad,</li>

<li>a
követelés az adóalap-csökkentés időpontjában is fennáll, például nem
faktorálták,</li>

<li>a
behajthatatlan követeléssel érintett termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás
ellenértéke más módon – például biztosításból – nem térült vagy térül meg,</li>

<li>az
adóalapot csökkenteni kívánó adóalany nem áll csőd-, felszámolási, vagy
kényszertörlési eljárás hatálya alatt az önellenőrző bevallás benyújtásakor,</li>

<li>legalább
egy év eltelt a fizetési határidő óta. Ez utóbbi feltétel 2021. január 1-jétől
úgy módosult, hogy az adóalap-csökkentéssel nem kell várni a fizetési
határidőtől számított egy évig, ha az érintett ügyletre vonatkozó polgári jogi
igényekre alkalmazandó elévülési idő nem haladja meg az egy évet.
<link anchor="_ftn8">
<text>[8]</text>
</link>
 Nem áfaalany vevők
esetében tipikusan ilyenek például az elektronikus hírközlésről szóló törvény
szerinti előfizetői szerződésekből (internet, telefon, tv) eredő polgári jogi
igények
<link anchor="_ftn9">
<text>[9]</text>
</link>
. Ebben az esetben az
adóalap-csökkentés abban az időpontban érvényesíthető, amikor annak valamennyi
feltétele fennáll, és az adóalany a követelést behajthatatlan követelésként elszámolja.
</li>
</ul>

A módosítások
2021. január 1-jén léptek hatályba, de azok – az önellenőrző bevallás 2021.
január 1. utáni benyújtásával – alkalmazhatók a 2021. január 1. előtt, de 2015.
december 31. után teljesített, behajthatatlan követeléssel érintett
termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra is.
<link anchor="_ftn10">
<text>[10]</text>
</link>

A
NAV honlapján 2019. december 23-án a „Behajthatatlan követelés miatti
áfacsökkentés lehetősége” címmel megjelent tájékoztatóban foglaltak egyebekben
továbbra is alkalmazhatók.

[Pénzügyminisztérium Fogyasztási és
Forgalmi Adók Főosztály PM/819-1/2021. – NAV KI Ügyfélkapcsolati és
Tájékoztatási Főosztály 2507378869/2021.]

<a name="_ftn1"></a>[1] Az általános forgalmi adóról szóló
2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) alapján. A 2020. január 1-jétől hatályos
rendelkezésekről készült tájékoztató itt érhető el: <a href="https://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa/Behajthatatlan_kovete20191223.html">https://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa/Behajthatatlan_kovete20191223.html</a>

<a name="_ftn2"></a>[2] Áfa tv. 77. § (7)-(10) bekezdés

<a name="_ftn3"></a>[3] Áfa tv. 259. § 3/A. pont.

<a name="_ftn4"></a>[4] Áfa tv. 259. § 3/A. pont e) alpont

<a name="_ftn5"></a>[5] Az eljárás részletszabályai a
természetes személyek adósságrendezési eljárásáról szóló 2015. évi CV.
törvényben olvashatók.

<a name="_ftn6"></a>[6] Áfa tv. 77. § (9) bekezdés

<a name="_ftn7"></a>[7] Áfa tv. 77. § (10) bekezdés

<a name="_ftn8"></a>[8]
A módosítás értelemszerűen adóalany
vevők esetében is alkalmazandó, ha az adott ügylet a feltételnek megfelel.

<a name="_ftn9"></a>[9] 2003. évi C. törvény 143. § (2)
bekezdés

<a name="_ftn10"></a>[10] Áfa tv. 342. §

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>behajthatatlan-követelés</item>
<item>adóalap--csökkentés</item>
<item>behajthatatlan</item>
<item>önellenőrzés</item>
<item>ellenérték</item>
<item>megtérít</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4766770">
<title>A számlakibocsátók számlaadat-szolgáltatásának 2021. január 4-től hatályos szabályai</title>
<url>nav/ado/afa/A_szamlakibocsatok_sz20201231.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1609714860000">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>4</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>0</hour>
<minute>1</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1767221940000">
<year>2025</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1609418045992">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>34</minute>
<sec>5</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az áfaalanyok számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá eső számláinak,
számlával egy tekintet alá eső okiratainak (a továbbiakban együtt: számla) köre
2021. január 4-től kibővül. Ettől az időponttól már nem csak a belföldön
nyilvántartásba vett áfaalany vevőknek kiállított számlákról kell adatot
szolgáltatni, hanem az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed minden olyan
számlára, amire az Áfa tv.
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>
 számlázási
szabályai alkalmazandóak. Így 2021. január 4-től számlaadat-szolgáltatási kötelezettséggel
érintett a nem áfaalany személynek, szervezetnek és a külföldi áfaalanynak
kiállított számla is.

1. Adatszolgáltatásra
kötelezett adóalanyok

A számlaadat-szolgáltatási kötelezettség továbbra is az áfa
adóalanyokat
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>
 terheli,
vagyis azokat, akik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) által
megállapított adószámmal rendelkeznek vagy ilyennel kellene rendelkezniük. Az 
áfa
adóalanyok körébe beletartoznak az alanyi adómentességet és a különös adózási
módot (például különbözet szerinti adózást) alkalmazók, valamint a kizárólag
közérdekű vagy speciális jellegére tekintettel adómentes (vagyis tárgyi
adómentes) tevékenységet végzők is. Az adatszolgáltatási kötelezettség
vonatkozik továbbá a katásokra, és az olyan adóalanyokra is, amelyek valamely
speciális körülmény folytán minősülnek áfaalanynak (például tulajdonostársak
közösségeként vagy sorozatjellegű ingatlanértékesítésre tekintettel váltak
áfaalannyá).

Azok az adóalanyok, akik nem
kizárólag belföldön végeznek gazdasági tevékenységet, a belföldi áfaalanyként
(belföldi adószámuk alatt) végzett tevékenységük tekintetében kötelesek
számlaadat-szolgáltatást teljesíteni. Így a kötelezettek körébe tartozik a
belföldön gazdasági tevékenységet végző külföldi vállalkozás is (függetlenül
attól, hogy belföldön állandó telephellyel vagy csak áfaregisztrációval
rendelkezik). Adatszolgáltatási
kötelezettségük azonban nem terjed ki a másik tagállami vagy harmadik
országbeli adóalanyiságuk körében végzett tevékenységükre.

Továbbá tekintettel arra, hogy
az adatszolgáltatási kötelezettség az adóalanyt személyében terheli, az
adatszolgáltatási kötelezettséget akkor is az adóalanynak kell teljesíteni, ha
a számlát az Áfa tv. 161. §-a alapján a nevében és képviseletében eljáró
személy állítja vagy bocsátja ki. Meghatalmazotti
számlakiállítás/számlakibocsátás esetén az adóalany meghatalmazottja az
adóalany nevében kibocsátott számláról az adatszolgáltatást teljesítheti
azonban az őt megbízó adóalany nevében. Ennek feltétele, hogy a meghatalmazott
az adóalany (elsődleges vagy másodlagos illetve technikai) felhasználójaként az
Online Számla rendszerben jogosultsággal rendelkezzen.

2. Adatszolgáltatási
kötelezettség alá eső ügyletek

A számlaadat-szolgáltatási kötelezettség azokra az adóalany
által teljesített termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról kibocsátott
vagy kiállított számlákra terjed ki, amelyekre az Áfa tv. 158/A. § alapján az
Áfa tv. számlázással kapcsolatos rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez főszabály
szerint a belföldön teljesített ügyleteket fedi le. Ide tartoznak továbbá azok
az ügyletek
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>
,
amelyek

<ul>

<li>teljesítési helye a Közösség más
tagállamába esik, a számlakibocsátó magyar adóalany a teljesítés helye szerinti
tagállamban gazdasági céllal nem telepedett le, vagy a teljesítéssel
legközvetlenebbül érintett telephelye nem a teljesítési hely szerinti tagállamban
található, és az adó megfizetésére a terméket beszerző vagy a szolgáltatást
igénybevevő kötelezett – kivéve, ha a számlát a termék beszerzője, szolgáltatás
igénybevevője állítja ki
<link anchor="_ftn4">
<text>[4]</text>
</link>
,</li>

<li>a termékértékesítés vagy
szolgáltatásnyújtás teljesítési helye a Közösség területén kívül van, és az
adóalany székhelye, illetve a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó
telephelye, ezek hiányában állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye
belföldön van.</li>
</ul>

Az adatszolgáltatási
kötelezettség alól kivételt képez az olyan szolgáltatásnyújtás, melynek
teljesítési helye a Közösség másik tagállama, és amely tekintetében az adóalany
adófizetési kötelezettségének a távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó
adózókra vonatkozó különös szabályok szerint tesz eleget. A mentesítés azokra 
a
belföldön nem letelepedett adóalanyokra is kiterjed, akik belföldön
jelentkeztek be az egyablakos rendszerbe, és ezért a másik tagállamban
teljesített távolról is nyújtható szolgáltatásaik tekintetében is az Áfa tv.
számlázásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazniuk.

Függetlenül a belföldi
teljesítési helytől nem kell adatot szolgáltatni a belföldön teljesített
távolról is nyújtható szolgáltatásaikról
<link anchor="_ftn5">
<text>[5]</text>
</link>

azoknak az adóalanyoknak, akik nem Magyarországon jelentkeztek be az egyablakos
rendszerbe. Ilyen esetben ugyanis a szolgáltatás nyújtójának nem az Áfa tv.
szabályait kell alkalmaznia a számlakibocsátás során.

Az ügylet teljesítési helyének
megállapítására az Áfa tv. II. Fejezetének szabályai az irányadók.

Mindezekre tekintettel az alábbi ügyletekről számlaadat-szolgáltatást kell
teljesíteni:

<ul>

<li>a
belföldi adóalany által belföldön ellenérték fejében teljesített ügyletekről,
ide értve az adómentes és az ún. belföldi fordított adózás
<link anchor="_ftn6">
<text>[6]</text>
</link>

alá tartozó ügyleteket is;</li>

<li>a belföldről
küldeményként feladott, fuvarozott termék esetén az adómentes Közösségen belüli
termékértékesítésről és Közösség területén kívülre irányuló (export)
értékesítésről;</li>

<li>a
Magyarországról másik tagállamba teljesített távértékesítésről, amennyiben az
ügylet körülményeire tekintettel Magyarországon keletkezik adófizetési kötelezettség;
<link anchor="_ftn7">
<text>[7]</text>
</link>

</li>

<li>a
Közösség más tagállamából Magyarországra irányuló távértékesítésről, amennyiben
az ügylet után Magyarországon keletkezik adófizetési kötelezettség;
<link anchor="_ftn8">
<text>[8]</text>
</link>

</li>

<li>belföldi
adóalany által az Áfa tv. területi hatályán kívül a Közösség más tagállamában 
teljesített
termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, amennyiben az ügylet után a vevő,
igénybevevő köteles az adót megfizetni (kivéve önszámlázás esetén);</li>

<li>belföldön
székhellyel vagy a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett telephellyel
rendelkező adóalany által az Áfa tv. területi hatályán kívül, a Közösség
területén kívül teljesített ügylet esetén;
<link anchor="_ftn9">
<text>
[9]
</text>
</link>

</li>

<li>nem
belföldi letelepedésű adóalany által belföldön teljesített
termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, ha az adó fizetésére nem a terméket beszerző, szolgáltatást
igénybevevő kötelezett.</li>
</ul>

Ugyanakkor nem kell adatot szolgáltatni:

<ul>

<li>belföldi teljesítési helyű Közösségen
belüli termékbeszerzésről és a
termékimportról;</li>

<li>nem
belföldi adóalany által belföldön teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról,
ha az adó fizetésére a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő belföldi
adóalany kötelezett;</li>

<li>nem
belföldi adóalany által belföldi teljesítési helyű távolról is nyújtható
szolgáltatásokról, ha az adóalany ezen ügyletek utáni adófizetési kötelezettség
teljesítéséhez egy másik tagállamban jelentkezett be az egyablakos rendszerbe; 
</li>

<li>belföldi
adóalany által az Áfa tv. területi hatályán kívül, a Közösség más tagállamában
teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, amennyiben az ügylet
után a vevő, igénybevevő köteles az adót megfizetni, és a számlát is,
meghatalmazás alapján a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő állítja ki;</li>

<li>belföldi
vagy a Közösség területén nem letelepedett adóalany által az Áfa tv. területi
hatályán kívül, a Közösség másik tagállamában teljesített távolról is nyújtható
szolgáltatásokról, ha az adóalany ezen ügyletek utáni adófizetési
kötelezettségének az egyablakos rendszer használatával tesz eleget; </li>

<li>az Áfa
tv. területi hatályán kívül teljesített ügyletről, amennyiben az ügyletet
teljesítő adóalany székhelye vagy a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett
állandó telephelye nem belföldön található;</li>

<li>a Magyarországról
teljesített távértékesítésről, amennyiben az ügylet után (akár az adózó döntése
nyomán, akár az értékhatár túllépése miatt) nem Magyarországon keletkezik
adófizetési kötelezettség;</li>

<li>kompenzációs
felárra jogosító mezőgazdasági tevékenység esetén a felvásárlási okiratról
<link anchor="_ftn10">
<text>[10]</text>
</link>
.</li>
</ul>

3. Adatszolgáltatásban
szerepeltetendő adatok

A szolgáltatandó adatok meghatározó részét 2021. január 4-től is a
számla Áfa tv. szerinti kötelező adattartalma alkotja (Áfa tv. 169-172. §, 176.
§), az adatszolgáltatás alá eső számlák alapjául szolgáló ügyletek vevői
körének változásával és a NAV által elkészített bevallástervezet alkalmazásának
2021. évközbeni bevezetésével összefüggésben a jogszabály az Áfa tv. szerinti
kötelező adattartalmán felüli, illetve nem adóalany természetes személy vevő
esetén annál kevesebb adat szolgáltatására vonatkozó rendelkezést is tartalmaz.

3.1. Nem adóalany természetes
személy vevő adatai

Az Áfa tv. rendelkezései alapján a vevő neve és címe mindig kötelező
adatát képezi a számlának
<link anchor="_ftn11">
<text>[11]</text>
</link>
,
akkor is, ha a vevő nem adóalany természetes személy. Ettől eltérően az
adatszolgáltatásban nem szerepeltethető a vevő neve és címe, ha az nem adóalany
természetes személy.
<link anchor="_ftn12">
<text>[12]</text>
</link>

Figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra, hogy egy egyébként áfaalany személy,
szervezet a termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétele során adóalanyi
minőségében és nem adóalanyi minőségében is eljárhat. Azon ügyletek esetében,
amelyeknél kérdéses, hogy a partner e termékbeszerzés, szolgáltatás
igénybevétel során nem adóalanyként vagy adóalanyi minőségében jár-e el, a
partner nyilatkozata az irányadó (az adóalanyi minőségben való eljárás jellemzően
az adószám megadásával megvalósul).

3.2. Vevői adószám

Ha a számlán az Áfa tv. 169. § d) pontja alapján kötelező vevői adószámot
vagy annak első 8 számjegyét szerepeltetni, akkor azt a
számlaadat-szolgáltatásnak is tartalmaznia kell. Ezen esetek a következők:

<ul>

<li>Ha a számlázott ügylet fordított adózás
alá tartozik, akkor a számlán – és ebből kötelezően az adatszolgáltatásban –
szerepeltetni kell az adófizetésre kötelezett adóalany, áfafizetésre kötelezett
jogi személy adószámát.
<link anchor="_ftn13">
<text>
[13]
</text>
</link>

Ha a számlázott ügylet belföldi fordított adózás alá
tartozik, akkor a számlán az adófizetésre kötelezett termékbeszerző,
szolgáltatást igénybe vevő adószámának 11 számjegyét kell szerepeltetni. Az adatszolgáltatás alá eső, a Közösség
másik tagállamában teljesített, fordított adózás alá tartozó ügylet esetén ez
az adószám a termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő másik tagállami adóalany,
áfafizetésre kötelezett jogi személy más tagállami közösségi adószáma.
<link anchor="_ftn14">
<text>
[14]
</text>
</link>
 A
Közösség területén kívül teljesített, fordított adózás alá tartozó esetben a
harmadik állambeli termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő adószáma alatt, az 
adott államban áfa
vagy hasonló adó fizetésére kötelezettként hatósági nyilvántartásba vett egyedi
azonosítására szolgáló jel értendő (ha van ilyen).
<link anchor="_ftn15">
<text>
[15]
</text>
</link>
 
</li>
</ul>

<ul>

<li>A Közösségen belüli adómentes
termékértékesítésről kiállított számlán a más tagállamban Közösségen belüli
termékbeszerzés jogcímen adófizetésre kötelezett adóalany vagy nem adóalany
jogi személy termékbeszerző más tagállami közösségi adószáma (áfaszáma)
szerepeltetendő.
<link anchor="_ftn16">
<text>
[16]
</text>
</link>

</li>

<li>Ha a
vevő belföldön nyilvántartásba vett áfaalany, akkor az ügyletet teljesítő,
belföldön letelepedett adóalanynak a számlán – függetlenül attól, hogy a
bizonylat tartalmaz-e áthárított áfát illetve milyen összegben – fel kell
tüntetni az adószámának/csoportazonosító számának első 8 számjegyét.
<link anchor="_ftn17">
<text>[17]</text>
</link>
 
</li>
</ul>

3.3. Az ügylet adatai

A számláról szolgáltatandó adatok köre 2021. január 4-től alapvetően a
számla kötelező adattartalmát öleli fel. Emellett meghatározott esetekben
kiterjed egyéb olyan adatokra is, amelyek a számlázott ügyletre vonatkoznak, de
nem részei a számla Áfa tv.-ben meghatározott kötelező adattartalmának. Ez
alapján az adatszolgáltatásban szerepeltetni kell,

<ul>

<li>hogy az
ügylet az Áfa tv. területi hatályán kívül esik,
<link anchor="_ftn18">
<text>[18]</text>
</link>

ha az ügylet teljesítési helye nem belföldön van, </li>

<li>hogy az
ügylet az Áfa tv. 11. §-a alapján ellenérték fejében teljesített
termékértékesítésnek vagy 14. §-a alapján ellenérték fejében teljesített
szolgáltatásnyújtásnak minősül, ha az adóalany tőle eltérő személy, szervezet
részére ilyen ügyletet teljesít, továbbá azt, hogy a számlában feltüntetett
áfát a terméket, szolgáltatást kapó fél köteles-e megtéríteni.
<link anchor="_ftn19">
<text>[19]</text>
</link>

</li>
</ul>

Szerepeltetendő továbbá az adatszolgáltatásban

<ul>

<li>az adó alapjának
meghatározásakor használt pénznem,
<link anchor="_ftn20">
<text>[20]</text>
</link>

</li>

<li>külföldi
pénznem esetén az adóalap forintra való átszámításához alkalmazott – Áfa tv.
80. § és 80/A. § szerinti – árfolyam
<link anchor="_ftn21">
<text>[21]</text>
</link>
,
és</li>

<li>külföldi
pénznem esetén, ha a számla számlázó programmal kiállított, akkor a forintra
átszámított adatok is,
<link anchor="_ftn22">
<text>[22]</text>
</link>

</li>

<li>a teljesítésről kiállított (vég)számlákat érintő
adatszolgáltatásban a teljes végösszeg mellett az előleg figyelembevételével
adódó különbözetet, ha az adóalany részére előleget fizettek.</li>
</ul>

Ez utóbbi szabály a számlabefogadó adóalany
adatszolgáltatását is érinti, azaz neki is szükséges a teljes végösszeg mellett
az előleg figyelembevételével adódó különbözetről is adatot szolgáltatni.

4. Az adatszolgáltatás módja,
határideje

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módja, határideje
2021. január 4-től nem változik.

Ennek megfelelően a nyomdai úton
előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számla esetén

<ul>

<li>ha a számlában áthárított adó összege
eléri vagy meghaladja 500 000 forintot, akkor az adatszolgáltatás a számla
kibocsátását követő naptári napon belül,</li>

<li>ha a számlában nincs áthárított adó
vagy a számlában áthárított adó kevesebb, mint 500 000 forint, akkor a számla
kibocsátását követő négy naptári napon belül </li>
</ul>

kell az adatokat az Online Számla
rendszerben rögzíteni.
<link anchor="_ftn23">
<text>[23]</text>
</link>

A számlázó programnak továbbra
is – a gép-gép interfész használatához szükséges azonosító adatok megküldése
mellett – a számla kiállításakor azonnal, emberi beavatkozás nélkül, XML-formátumban,
a NAV közleményében meghatározott módon és adatszerkezetben, elektronikus úton
kell továbbítania az adatokat az Online Számla rendszerbe. Az adatszolgáltatás
akkor minősül teljesítettnek, ha az adatszolgáltatás az Online Számla
rendszerbe beérkezett és a sikeres feldolgozást a rendszer visszaigazolta.
<link anchor="_ftn24">
<text>[24]</text>
</link>

5. Alkalmazás

A módosult előírásokat

<ul>

<li>a
számlázó programmal 2021. január 4-én és azt követően kiállított és</li>

<li>a nyomdai
úton előállított nyomtatvány használatával 2021. január 4-én és azt követően
kibocsátott</li>
</ul>

számlára kell alkalmazni.
<link anchor="_ftn25">
<text>[25]</text>
</link>

6. A kötelezettség
elmulasztásának következményei

A NAV honlapján 2020. december 16-án megjelent közleményben
<link anchor="_ftn26">
<text>[26]</text>
</link>

foglaltak szerint a NAV a 2021. január 04. és március 31. közötti időszakra
vonatkozóan – meghatározott feltételek mellett – nem szab ki mulasztási
bírságot akkor, ha az áfaalanyok nem, vagy nem megfelelően szolgáltatnak adatot
azokról a számláikról, amelyek 2021. január 4-től újonnan kerülnek be az
adatszolgáltatással érintett számlák körébe. Szintén legkésőbb 2021. március 31-ig
van lehetősége az áfaalanyoknak számlázó programjaikat felkészíteni az új,
3.0-ás verziójú séma alkalmazásával történő adatszolgáltatásra a NAV által
alkalmazandó szankciók nélkül, a hivatkozott közleményben foglaltak szerint.

A szankciómentes időszakot követően, az adatszolgáltatási
kötelezettséggel érintett áfaalany számlaadat-szolgáltatása teljesítésének
elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése
esetében az adóhatóságnak törvényi felhatalmazás
<link anchor="_ftn27">
<text>[27]</text>
</link>

alapján az eset összes körülményének mérlegelésével lehetősége van mulasztási
bírság kiszabására.

[Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály
PM/23460-1/2020. – NAV Központi Irányítás Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási
Főosztály 2507386000/2020.]

<a name="_ftn1"></a>[1] Az
általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény.

<a name="_ftn2"></a>[2] Az
adóalany fogalmát az Áfa tv. 5. §-a tartalmazza.

<a name="_ftn3"></a>[3] Áfa tv.
158/A. § (2) bekezdés a) és b) pontja

<a name="_ftn4"></a>[4] Ez
esetben a számlázásra a teljesítés helye szerinti tagállam szabályait kell
alkalmazni, mely, ha Magyarországon kívül van, akkor a számla adatszolgáltatási
kötelezettség alá sem esik.

<a name="_ftn5"></a>[5] Áfa tv.
45/A. § (1) bekezdés szerint adózó telekommunikációs, elektronikus úton
nyújtott szolgáltatás valamint rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatás.

<a name="_ftn6"></a>[6] Áfa tv.
142. §

<a name="_ftn7"></a>[7] Áfa tv.
29. §

<a name="_ftn8"></a>[8] Áfa tv.
29. §-ának tartalmában megfelelő más tagállami szabály alapján

<a name="_ftn9"></a>[9] Áfa tv.
158/A. § (2) bekezdés b) pontja.

<a name="_ftn10"></a>[10] Áfa tv.
202. § (2) bekezdés a) pontja.

<a name="_ftn11"></a>[11] Áfa tv.
169. § e) pontja.

<a name="_ftn12"></a>[12] Áfa tv.
10. számú melléklet 2. és 4. pontja.

<a name="_ftn13"></a>[13] Áfa tv.
169. § d) pont da) alpontja.

<a name="_ftn14"></a>[14] Áfa tv.
258. § (3) bekezdés b) pontja.

<a name="_ftn15"></a>[15] Áfa tv.
258. § (3) bekezdés c) pontja.

<a name="_ftn16"></a>[16] Áfa tv.
169. § d) pont db) alpontja.

<a name="_ftn17"></a>[17] Áfa tv.
169. § d) pont dc) alpontja.

<a name="_ftn18"></a>[18] Áfa tv.
10. számú melléklet 5/A. pontja.

<a name="_ftn19"></a>[19] Áfa tv.
10. számú melléklet 4/A. pontja.

<a name="_ftn20"></a>[20] Áfa tv.
10. számú melléklet 2. és 4. pontja.

<a name="_ftn21"></a>[21] Áfa tv.
10. számú melléklet 2. és 4. pontja

<a name="_ftn22"></a>[22] Áfa tv.
10. számú melléklet 4. pontja.

<a name="_ftn23"></a>[23] Áfa tv.
10. számú melléklet 3. pontja.

<a name="_ftn24"></a>[24]
Áfa tv. 10. számú melléklet 4. pontja és számla és a nyugta adóigazgatási
azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági
ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 4/A. fejezete.

<a name="_ftn25"></a>[25] Áfa tv.
339. §-a.

<a name="_ftn26"></a>[26] <a href="https://nav.gov.hu/nav/ado/afa/Online_Szamla__Marciu20201216.html">https://nav.gov.hu/nav/ado/afa/Online_Szamla__Marciu20201216.html</a>

<a name="_ftn27"></a>[27] Az
adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 229. §-a szerint.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>számlaadat--szolgáltatás</item>
<item>online-számla</item>
<item>számlázás</item>
<item>számla</item>
<item>adatszolgáltatás</item>
<item>változások</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4766562" referenceid="4766562">
<title>2020/12. Adózási kérdés - A közterület-használati díj áfabeli megítélése</title>
<url>nav/ado/afa/2020_12__Adozasi_kerd20201229.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1609249800000">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>29</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>50</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1767221940000">
<year>2025</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1609311962280">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>30</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>6</minute>
<sec>2</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

[Áfa tv. 7. §]

A helyi önkormányzatoknak azon
engedélyező tevékenysége, melynek keretében a tulajdonukban álló közterületek
egy meghatározott részének vonatkozásában, hatósági eljárásban, kérelemre,
ideiglenes jelleggel, határozott időtartamra, meghatározott használó részére,
díj ellenében biztosítanak kizárólagos használatot, az általános forgalmi adó
rendszerében közhatalmi tevékenységnek minősül, így az nem gazdasági
tevékenység, és áfakötelezettséget nem keletkeztet.

Az általános forgalmi adóról
szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 7. § (1) bekezdése
alapján nem
gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország
Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott
jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által
ellátott közhatalmi tevékenység. Ezek közül az Áfa tv. 7. § (2) bekezdése
példálózó jelleggel felsorol néhányat (például jogszabály-alkotási,
közigazgatási jogalkalmazói, hatósági ellenőrzési tevékenység), illetve e § (3)
bekezdése és az Áfa tv. 2. számú melléklete bizonyos tevékenységeket (például 
a
tulajdon kisajátítása, víz-, gáz-, villamos energia-, hőellátás, kereskedelmi
jellegű hirdetési és reklámszolgáltatás, kereskedelmi jellegű kiállítások,
vásárok és bemutatók szervezése, rendezése) kizár e körből.

A közhatalmi tevékenység
jellemzően a közhatalommal felruházott szerv vagy személy által, közhatalmi
eszközökkel, a jogszabályi keretek között ellátott olyan tevékenység, amely
különösen jog vagy kötelezettség megállapítására, jogvita eldöntésére,
ellenőrzésre, a közhatalmi tevékenységet ellátó szervezetre és az azon kívüli
személyekre is kötelező döntést állapít meg, amelynek állami kényszereszközök
útján is érvényt lehet szerezni. E tevékenységet – többek között – az jellemzi,
hogy az jogszabályban meghatározott, jogszabályi felhatalmazáson alapul, az
ellenérték nem szabad piaci megállapodás tárgya, arról jogszabály kifejezetten
így rendelkezik, a tevékenység gyakorlója és a szolgáltatás igénybevevője
közötti jogviszony alapvetően nem magánjogi jellegű, a felek nem kötnek
megbízási szerződést, jogszabályilag limitált, kik végezhetik e tevékenységet.

A
Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5.033/2017/4. számú határozatában foglaltak
alapján a helyi önkormányzat – rendeletalkotási jogánál fogva – közhatalomként
jár el, amikor a véges közjószágnak minősülő közterület rendeltetésétől eltérő,
meghatározott ideig történő használatát engedélyezi valamely személy számára. 
Erről
közhatalomként, nem pedig tulajdonosként dönt. Ilyen esetekben komplex,
közjogi-közigazgatási kapcsolatrendszerbe ágyazódó önkormányzati hatósági ügy
keletkezik, amelyben határozatot kell hozni, mellyel szemben fellebbezési jogot
kell biztosítani.

Az
épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
(a továbbiakban: Étv.) 2. § 13. pont szerint a közterület közhasználatra
szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület,
amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Az Étv. 54. § (5)
bekezdése alapján a közterületet rendeltetésének megfelelően bárki
használhatja. A közterületek Étv. szerinti funkcionális meghatározásának a
nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. §
(3) bekezdés a)-b) pontja szerinti, a helyi önkormányzat kizárólagos
tulajdonában álló helyi közutak és műtárgyaik, valamint a terek, parkok,
közkertek feleltethetők meg. Ezek az Nvtv. 5. § (2) bekezdés a) pontja alapján
forgalomképtelen törzsvagyonnak minősülnek, melyek a kötelező önkormányzati
feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálják. A Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13.
§ (1) bekezdés 2. pontja szerint helyi önkormányzati feladat a
településüzemeltetés körében a helyi közutak és tartozékainak fenntartása,
közparkok és egyéb közterületek fenntartása. Az Alaptörvény 32. cikk (6)
bekezdése szerint a helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely
feladataik ellátását szolgálja.

Az
önkormányzatok tehát a feladatellátásukhoz szükséges közterületeknek minősülő
ingatlanvagyonnak köztulajdonként tulajdonosai. A közterülettel kapcsolatos
használati viszonyban a helyi önkormányzat nem magántulajdonosi minőségben
jelenik meg, hanem mint köztulajdonnal való rendelkezésre felhatalmazással bíró
jogalany.

Másrészről
a közterület-használat meghatározott személy részére, kérelemre történő
engedélyezése egy olyan komplex jogviszony, amelyben lehet ugyan szerződéses
elem, de alapvetően közjogi természetű. Három alanyi kört érint egymással
összefüggő módon: az önkormányzatot, a használók közösségét és a kizárólagos
használatra jogosítottakat. A közterületek mindenki által való használhatóságát
a normatív, rendeleti szabályozás biztosítja, annak ez az elsődleges célja, és
csak ehhez képest kerül sor a kizárólagos használat feltételeinek előírására,
díjazásának megállapítására, szintén normatív szabályozással. Ez utóbbiból
következik, hogy az önkormányzat nem lehet szokványos magánjogi szerződő fél, 
hiszen
a közhatalom jogán egyben szabályozója az önmagát érintő viszonynak, következésképpen
a másik fél garanciális jogai csak közjogi eszközökkel biztosíthatók.

Tehát
a véges közjószágnak minősülő közterület rendeltetésétől eltérő, például
kereskedelmi jellegű használatát az önkormányzat csakis közhatalomként, és nem
tulajdonosként dönti el. Így önkormányzati hatósági ügynek kell keletkeznie,
melyben az önkormányzat megfelelő fórumának közigazgatási határozatot kell
hoznia, amellyel szemben fellebbezési jogot kell biztosítani. A jogerős
(végleges) közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata pedig közigazgatási
bíróságtól kérhető.

A
fentiekből következően pedig a helyi önkormányzatok által a tulajdonukban álló
közterület használatának meghatározott használó részére, meghatározott
időtartamra, kérelemre, hatósági eljárásban, díj ellenében történő
engedélyezése az Áfa tv. 7. § (1) bekezdése szerinti közhatalmi tevékenységnek
minősül.

Tekintettel
arra, hogy a közterület-használat engedélyezéséhez kapcsolódó díjfizetés áfa
szempontú kezelésére vonatkozó önkormányzati joggyakorlat a fentiektől eltérhet,
a jogbiztonság elvének érvényesülése és az értelmezés-változásból fakadó
aránytalan terhek elkerülése érdekében a fentiek szerinti értelmezést az
adóhatóság 2021. január 1-jétől tekinti irányadónak.

Felhívjuk
a figyelmet, hogy a fenti jogértelmezés nem indokolja a parkolási szolgáltatás
áfa szempontú megítélésének (adóköteles ingatlan-bérbeadás, ehhez kapcsolódóan
az általános szabályok szerinti adólevonási jog) megváltoztatását. A parkolási
szolgáltatás ugyanis a hivatkozott kúriai határozat szerint is eltérő megítélés
alá esik, annak eltérő körülményei okán, másrészt a közúti közlekedésről szóló
1988. évi I. törvény 9/D. § (3) bekezdése kifejezetten arról
rendelkezik, hogy a járművek helyi közutakon, valamint helyi önkormányzat
tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban
és egyéb közterületeken történő várakozása a helyi önkormányzat, vagy a Mötv.
16/A. §-ában meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti
polgári jogi jogviszony.

[Pénzügyminisztérium
Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/23754/2020. – NAV KI
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2507385850/2020.]


</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>közterület--használat</item>
<item>helyi-önkormányzat</item>
<item>engedélyezés</item>
<item>közhatalmi-tevékenység</item>
<item>áfakötelezettség</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_12__Adozasi_kerd20201229.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4766262" referenceid="4766262">
<title>2020/11. Adózási kérdés - Módosul az áthárított áfa nélkül beszerzett személygépkocsi áfamentes értékesítésére vonatkozó szabály</title>
<url>nav/ado/afa/2020_11__Adozasi_kerd20201223.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1608720300000">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>23</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>45</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1766703540000">
<year>2025</year>
<month>12</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1608720965488">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>23</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>56</minute>
<sec>5</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az
általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa
tv.) 87. § c) pontja alapján 2021. január 1-jétől akkor adómentes a
személygépkocsi értékesítése, ha annak beszerzését nem terhelte előzetesen
felszámított adó, de amennyiben terhelte volna, az levonási tilalom alá esett
volna, kivéve azt az esetet, ha a beszerzés továbbértékesítési céllal történt.
Ez utóbbi esetben az értékesítés így adóköteles.

Az
Áfa tv. 87. § (1) bekezdés c) pontja ugyanis 2021. január 1-jétől úgy
rendelkezik, hogy mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha
az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott
volna, az a 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint – a 125. § (1) bekezdés a)
pontban foglaltakra is figyelemmel – nem lenne levonható.

A
hivatkozott rendelkezésből következően, ha a beszerzéshez nem kapcsolódott
előzetesen felszámított áfa, 2021. január 1-jétől már csak a saját vállalkozás
keretében történő hasznosítási célra – azaz például cégautónak, bérbeadási
célból, taxiszolgáltatás nyújtásához – vásárolt személykocsi későbbi
értékesítése adómentes.

Azonban,
ha az adóalany a személygépkocsit továbbértékesítési céllal
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>
 vásárolta

<ul>

<li>nem
adóalanytól, vagy</li>

<li>olyan
adóalanytól, aki (amely) az Áfa tv. 87. §-a alapján az értékesítés során nem
számolt fel áfát, vagy</li>

<li>alanyi
adómentes minőségében eljáró adóalanytól
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>
, vagy</li>

<li>a
különbözeti adózás szabályait
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>
 alkalmazó viszonteladótól
<link anchor="4">
<text>[4]</text>
</link>
, használtcikk-kereskedőtől,</li>
</ul>

és
a beszerzést így nem terhelte előzetesen felszámított adó, ennek a
személygépkocsinak a 2021. január 1-jén vagy azt követően történő
értékesítésére, vagy az értékesítés ellenértékébe beszámító, 2020. december
31-ét követően átvett, jóváírt előlegre az adómentesség nem alkalmazható.

Az
Áfa tv. 2021. január 1-étől hatályos 341. § (3) bekezdése szerint az Áfa
tv.-nek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel
módosított 87. § c) pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először,
amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2021. január 1-jére vagy azt
követő időpontra esik.

Felhívjuk
a figyelmet arra, hogy amennyiben a személygépkocsit értékesítő adóalany az Áfa
tv. XVI. fejezetében foglalt szabályok (különbözeti adózás) szerint eljáró
viszonteladó, úgy az ő továbbértékesítési céllal beszerzett személygépkocsi
értékesítése az Áfa tv. 87. § c) pontjának sem a 2020. december 31-éig hatályos
rendelkezése alapján, sem a 2021. január 1-jétől hatályos előírása alapján nem
adómentes. Ugyanis az Áfa tv. 87. § c) pontja mindkét időállapot szerint az Áfa
tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja szerinti levonási tilalomra utal, az Áfa tv.
XVI. fejezetében foglalt szabályokat alkalmazó adóalanynak azonban nem e
rendelkezés alapján, hanem az Áfa tv. 222. § (1) bekezdés a) pontja alapján
nincs levonási joga a termék beszerzésével kapcsolatban.

Ettől
eltérően, ha a viszonteladó az Áfa tv. 224. § (1) bekezdése szerinti
lehetőséggel élve (akár a személygépkocsi beszerzését követően) lemondott a
különbözeti adózás alkalmazásáról, és így azt követően az Áfa tv. általános
szabályai szerint járt el, azon személygépkocsik értékesítését, melyek
beszerzését nem terhelte előzetesen felszámított adó, az Áfa tv. 2020. december
31-éig hatályos 87. § c) pontja alapján adómentesen végezhette, lévén, hogy a
személygépkocsi értékesítés teljesítési időpontjában az Áfa tv. általános
szabályai alapján eljáró adóalanyként kizárólag az Áfa tv. 124. §-a szerinti
levonási tilalom fennállását kellett a személygépkocsit illetően vizsgálnia.

Az
Áfa tv. 87. § c) pontjának 2021. január 1-jétől hatályos módosítása okán azonban
a különbözeti adózás alól kijelentkezett viszonteladónak a továbbértékesítési
céllal beszerzett személygépkocsi adómentes értékesítésére 2021-től már nem
lesz lehetősége, következésképpen az értékesítés teljes ellenértéke mint
adóalap után kell áfát felszámolnia.

Főszabály
szerint, ha egy viszonteladó lemond az Áfa tv. XVI. fejezete szerinti szabályok
alkalmazásáról, ez a döntése az Áfa tv. 225. § (1) bekezdés c) pontja alapján 
a
választása évét követő második naptári év végéig köti, attól nem térhet el.

Az
Áfa tv. 2020. november 27-én hatályba lépett 341. § (2) bekezdése azonban
lehetővé teszi, hogy a belföldön nyilvántartásba vett, személygépkocsi
értékesítésével foglalkozó viszonteladó – az egyéb feltételek fennállása esetén
– megváltoztathassa a fenti döntését, és 2021-től újra a különbözeti adózást
alkalmazhassa (azaz adót az árrés után kell fizetnie) akkor is, ha a választása
évétől számított kettő év még nem telt el. Ennek feltétele, hogy erről a
döntéséről az állami adó- és vámhatóságnak 2020.
december 31-éig nyilatkozatot tegyen az erre szolgáló változásbejelentő
lapon.

[Pénzügyminisztérium Fogyasztási és
Forgalmi Adók Főosztály PM/23268-1/2020. – NAV KI Ügyfélkapcsolati és
Tájékoztatási Főosztály 2507381719/2020.]

<a name="1"></a>[1] Az Áfa tv. 259. §
22. pontja szerint a továbbértékesítési cél: a mástól szerzett termék saját
használat vagy egyéb módon történő hasznosítás nélküli értékesítése, amely
értékesítéskori használati értékében legfeljebb csak a kereskedelemben szokásos
értékváltozás miatt tér el a szerzéskori használati értékétől.

<a name="2"></a>[2] Áfa tv. XIII.
fejezete vagy a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv
(a továbbiakban: Héa irányelv) XII. cím 1. fejezet 2. szakaszának tartalmában 
megfelelő
más tagállami szabályozást alkalmazó adóalany.

<a name="3"></a>[3] Áfa tv. XVI.
fejezet 2. alfejezetének vagy a Héa irányelv XII. cím 4. fejezet 2. szakaszának
tartalmában megfelelő más tagállami szabályozást alkalmazó adóalany.

<a name="4"></a>[4] Áfa tv. 213. §
(1) bekezdés e) pontja szerint a viszonteladó: minden olyan adóalany, aki
(amely) ilyen minőségében továbbértékesítési céllal használt ingóságot,
műalkotást, gyűjteménydarabot vagy régiséget szerez be, importál, vagy
egyébként tart tulajdonában, illetőleg e körben – megbízás alapján –
bizományosként jár el.
 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>áthárított-áfa</item>
<item>személygépkocsi</item>
<item>áfamentes</item>
<item>értékesítés</item>
<item>saját-vállalkozás</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_11__Adozasi_kerd20201223.html</referenceURL>
</article>
</contents>

Az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyok az IAFAK-nyomtatványon igényelhetik vissza a Magyarországon megfizetett áfát2021.07.15.

Augusztus 1-jén megszűnik az 5 százalékos áfa az elviteles és házhoz szállított ételre, italra2021.07.14.

A vendéglátó üzletek 2021. július 31-ig alkalmazhatják az 5 százalékos áfamértéket az elviteles, valamint házhoz szállított ételekre és italokra.^[1]

pdf

Az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyok az IAFAK nyomtatványon igényelhetik vissza a Magyarországon megfizetett áfát2021.07.14.

Változtak a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos áfaszabályok2021.07.13.

pdf

Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó új áfaszabályok2021.07.01.

Továbbra is 5 százalék az elviteles, illetve házhoz szállított étel- és italértékesítés áfája2021.06.07.

2021/5. Adózási kérdés - Munkahelyi, üzemi étkeztetés adómértéke2021.06.02.

Az OSS/IOSS egyablakos e-kereskedelmi rendszer, beleértve a kisértékű import küldemények adózása 2021. július 1-jétől2021.06.02.

Április 1-től már a 21ELEKAFA-nyomtatványon kell visszaigényelni a külföldön megfizetett áfát2021.04.26.