1. Adómentes
ingatlan bérbeadás (például lakóingatlan, üzlethelyiség bérbeadása) esetén
2020. július 1-jétől kötelező számlát kibocsátanom, és arról online adatot szolgáltatnom?
Az adómentes
ingatlan bérbeadást 2020. július 1-jétől kezdve sem kell számlával
bizonylatolni, azt elégséges egyéb számviteli bizonylattal alátámasztani.
Mindezt nem befolyásolja sem a szolgáltatás igénybevevőjének személye (áfaalany
vállalkozás vagy nem áfaalany természetes személy), sem az ellenérték
kiegyenlítésének módja (pl. készpénzfizetés vagy banki átutalás). Ennek
megfelelően ehhez a szolgáltatásnyújtáshoz idén július 1-jétől nem kapcsolódik
online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség. Ez akkor is így van, ha az
előzőek ellenére mégis olyan bizonylatolási gyakorlatot folytat, hogy saját
döntéséből fakadóan számlát állít ki számviteli bizonylatként.
Ugyanakkor e számviteli
bizonylatokat egyértelműen és utólag bizonyítható módon el kell különíteni az
olyan számláktól, amelyek esetében az adóalany nem mentesül a számlakibocsátási
kötelezettség alól, azaz amelyek tekintetében számlaadat-szolgáltatásra
kötelezett.
[Áfa tv. 86. § (1) bekezdés l) pont, Áfa tv. 165. §
(1) bekezdés a) pont, Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont]
2.
Milyen bizonylatot kell kibocsátani az adómentes fogorvosi szolgáltatásról
2020. július 1-jétől? A fogorvosi szolgáltatásra is kiterjed az adatszolgáltatás?
A humán fogorvosi,
fogtechnikusi tevékenységet nem közszolgáltatóként végző áfaalany 2020. július
1-jétől nem mentesül egyéb számviteli bizonylat kiállításával a
számlakibocsátási kötelezettség alól, ugyanakkor, ha a vevő nem áfaalany,
illetve nem jogi személy, készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési
eszközzel (például: bankkártyával) fizet, az ellenérték összege nem éri el a
900 000 forintot, továbbá nem kér számlát, akkor részére nyugta is
kibocsátható. Nyugta kibocsátása esetén – értelemszerűen – online
számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége a bizonylat kibocsátójának nem
keletkezik. Tekintve azonban, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség az olyan
számlára is kiterjed, ami nem tartalmaz áfát, ezért belföldi áfaalany felé történő
számlázás esetén fennáll az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség.
[Áfa tv. 85. § (1) bekezdés e) pont, Áfa tv. 165. §
(1) bekezdés a)-b) pont, Áfa tv. 166. § (1)-(2) bekezdés, Áfa tv. 10. számú
melléklet 1. pont]
3. Miként alakul a humánorvosi szolgáltatás
bizonylatolása 2020. július 1-jétől? Fennáll-e az adatszolgáltatási
kötelezettség?
A nem
közszolgáltató által végzett humán-egészségügyi ellátás 2020. július 1-jétől
nem mentesül egyéb számviteli bizonylat kiállításával a számlaadási
(nyugtaadási) kötelezettség alól. A számlaadat-szolgáltatási kötelezettség
2020. július 1-jétől azonban csak az adóalany részére kibocsátott számlára
vonatkozik.
Ugyanakkor, ha a
vevő nem áfaalany, illetve nem jogi személy, készpénzzel vagy
készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (például: bankkártyával) fizet, az
ellenérték összege nem éri el a 900 000 forintot, továbbá nem kér számlát,
akkor részére nyugta is kibocsátható. Nyugta kibocsátása esetén – értelemszerűen
– online számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége a bizonylat kibocsátójának nem
keletkezik.
Megjegyzendő, hogy
plasztikai sebészeti szolgáltatás esetén a nyugtakibocsátási kötelezettség
kizárólag pénztárgéppel teljesíthető. Ez esetben is adható a nyugta helyett
számla, ám ekkor a számláról csak a PTGSZLAH adatlapon kell adatot
szolgáltatni.
A
közszolgáltatóként adómentes humán-egészségügyi tevékenységet végzők egyéb számviteli
bizonylat kiállítása esetén továbbra is mentesülnek a számlaadási (nyugtaadási)
kötelezettség alól. A közszolgáltatók körét az Áfa tv. 85. § (4) bekezdése
határozza meg.
Nem esik ezért online
számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá a közszolgáltatóként végzett
adómentes humán-egészségügyi tevékenység bizonylata, mivel ezen ügylet
tekintetében az adóalany egyéb számviteli bizonylat kibocsátásával mentesül a
számlaadási kötelezettség alól. Ez akkor is így van, ha az előzőek ellenére
mégis olyan bizonylatolási gyakorlatot folytat, hogy saját döntéséből fakadóan
számlát állít ki számviteli bizonylatként.
Ugyanakkor e számviteli
bizonylatokat egyértelműen és utólag bizonyítható módon el kell különíteni az
olyan számláktól, amelyek esetében az adóalany nem mentesül a számlakibocsátási
kötelezettség alól, azaz amelyek tekintetében számlaadat-szolgáltatásra
kötelezett.
[Áfa tv. 85. § (1) bekezdés b)-c) pont, Áfa tv. 85. §
(4) bekezdés, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a)-b) pont, Áfa tv. 166. § (1)-(2)
bekezdés, Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont, 48/2013. NGM rendelet 1. számú
melléklet, 50/2013. NGM rendelet 9/C. §]
4. Hogyan kell az állatorvosi szolgáltatást
bizonylatolni? Fennáll-e az
adatszolgáltatási kötelezettség?
Az állatorvosi
szolgáltatás bizonylatolásában nem történt változás 2020. július 1-jétől. Az
állatorvosi szolgáltatásnyújtás adóköteles tevékenység, így az ilyen
szolgáltatást nyújtó adóalany az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontja alapján
nem mentesülhet a számlakibocsátási kötelezettség alól (vagyis számlaadási
kötelezettsége nem váltható ki számlától eltérő egyéb számviteli bizonylat
kibocsátásával). Ebből következően a belföldön teljesített állatorvosi
szolgáltatásról kibocsátott számláról az online számlaadat-szolgáltatási
kötelezettség a számla áthárított áfatartalmától függetlenül fennáll,
amennyiben a szolgáltatás igénybevevője egy másik, belföldön nyilvántartásba
vett adóalany. A nem adóalany természetes személy, vagy nem belföldi adóalany
által igénybe vett állatorvosi szolgáltatásról kibocsátott számláról 2021.
január 1-jétől teljesítendő az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség,
feltéve, hogy arra a belföldi számlázási szabályok alkalmazandóak.
A feltételek
fennállása esetén [vagyis feltéve, hogy a vevő nem áfaalany, illetve nem jogi
személy, készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (például:
bankkártyával) fizet, és az ellenérték összege nem éri el a 900 000
forintot, továbbá a vevő nem kér számlát] az állatorvosi tevékenységet végző
adóalanynak lehetősége van nyugta kibocsátására is. Nyugta kibocsátása esetén
–
értelemszerűen – online számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége a bizonylat
kibocsátójának nem keletkezik.
Tekintettel arra,
hogy az állatorvosi tevékenységet végzőre online pénztárgép használati
kötelezettség egyáltalán nem vonatkozik, így erről a tevékenységről (nyugta
helyett) kiállított számlák esetén a PTGSZLAH nyomtatványon nem kell adatot
szolgáltatni.
[Áfa tv. 2. § a) bekezdés, Áfa tv. 159. § (1)-(2)
bekezdés, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a)-b) pont, Áfa tv. 166. § (1) bekezdés,
Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont]
5. Horgászegyesület milyen bizonylatot állítson ki az
egyesületi tagdíjról, illetve a területi jegyek értékesítéséről? Vonatkozik-e
rá az adatszolgáltatási kötelezettség?
Ha az egyesület a
tagdíj ellenében olyan szolgáltatást nyújt, amely az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés
l) pontja alapján mentes az áfa alól, akkor ezt a szolgáltatásnyújtást 2020.
július 1-jétől kezdve sem kell számlával bizonylatolni, azt elégséges
számviteli bizonylattal alátámasztani. Ennek megfelelően ehhez a
szolgáltatásnyújtáshoz idén július 1-jétől nem kapcsolódik online
számlaadat-szolgáltatási kötelezettség. Fontos megjegyezni: ez akkor is így
van, ha az előzőek ellenére mégis olyan bizonylatolási gyakorlatot folytat,
hogy saját döntéséből fakadóan számlát állít ki számviteli bizonylatként.
Ugyanakkor e
számviteli bizonylatokat egyértelműen és utólag bizonyítható módon el kell
különíteni az olyan számláktól, amelyek esetében az adóalany nem mentesül a
számlakibocsátási kötelezettség alól, azaz amelyek tekintetében
számlaadat-szolgáltatásra kötelezett.
A „területi
engedély értékesítése” ingatlan bérbeadásként alapesetben adómentes
szolgáltatásnyújtásnak minősül. Ekkor az előzőekben írtak szerint alakul a
bizonylatolás és az adatszolgáltatás. Más a helyzet viszont akkor, ha a
területi jegyet „értékesítő” egyesület az ingatlan bérbeadási tevékenységét
áfakötelessé tette. Ez esetben – feltételezve, hogy a területi engedély magyarországi
vízterületre szól – a másik belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak nyújtott
szolgáltatása kapcsán az egyesületnek az általa kötelezően kibocsátandó
számláról adatot kell szolgáltatnia.
[Áfa tv. 85. § (1) bekezdés l) pont, Áfa tv. 86. § (1)
bekezdés l) pont, Áfa tv. 88. § (1) bekezdés b) pont, Áfa tv. 165. § (1)
bekezdés a) pont, Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont]
6. Ha a vásárló számlát kér, úgy a számla kiállítását
követően a vásárlás összegét be kell-e, illetve be szabad-e ütni a pénztárgépbe?
Ugyanarról az
ügyletről számla és nyugta egyidejű kibocsátása nem merülhet fel. Ez vonatkozik
a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel a pénztárgépekre
vonatkozó rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést
a pénztárgépben rögzíteni kell. Az adóalanyok által alkalmazott azon gyakorlat,
mely szerint a számlával bizonylatolt értékesítésről a pénztárgéppel nyugtát is
kiállítanak, nem helyes és az így bizonylatolt ügylet tekintetében kétszeres
adatszolgáltatást eredményez. A – nem pénztárgéppel előállított – számlával
bizonylatolt ügyletek adatait a pénztárgépben nem kell rögzíteni.
Ha az adóalany a
számlával bizonylatolt ügylet ellenértékét a pénztárgép pénztároló eszközében
helyezi el, akkor arról pénzmozgás (pénztári befizetés) bizonylatot kell
kiállítania a pénztárgéppel.
[Áfa tv. 159. § (1) bekezdés, Áfa tv. 165. § (1)
bekezdés b) pont, Áfa tv. 166. § (1) bekezdés, 48/2013. NGM rendelet 49/A. §,
48/2013. NGM rendelet 67. § 14. pont, 48/2013. NGM rendelet 1. számú melléklet]
7. Mezőgazdasági őstermelőként milyen bizonylatot kell
kiállítani a 2020. július 1-jét követően teljesített értékesítésekről? Kötelező
számlázó programot használni?
Abban, hogy a
mezőgazdasági őstermelőnek milyen bizonylatot kell kiállítania, nincs változás
2020. július 1-től. Így például, amennyiben a mezőgazdasági őstermelő
értékesítései kompenzációs felárra jogosítanak, a felvásárló állít ki
felvásárlási okiratot, amelyről nem kell adatot szolgáltatni. A változás akkor
érinti az őstermelőt, ha például a termékét olyan vevő felé értékesíti, aki
(amely) saját adószámának (ami nem tévesztendő össze az adóazonosító jellel!)
megadásával jelzi az adóalanyiságát, így részére számlát kell kibocsátani,
amely számláról adatot kell szolgáltatni (online számlaadat-szolgáltatási
kötelezettség). Magát a számlát változatlanul nem kötelező gépi programmal
kiállítani, azt továbbra is lehet számlanyomtatvány felhasználásával, kézzel kitölteni.
Az adatszolgáltatást ilyenkor a számlakibocsátás keltét követő 4 naptári napon
belül kell teljesíteni az adatoknak az erre a célra rendszeresített online
felületünkre történő feltöltésével, amely alól egyedüli kivételt az képez, ha
a
számlában áthárított áfaösszeg elérné vagy meghaladná az 500 ezer forintot,
ekkor ugyanis az adatszolgáltatást legkésőbb a számlakibocsátás keltét követő
naptári
napig kell teljesíteni.
Lényeges, hogy az
online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség 2020. július 1-jétől csak a
belföldi adóalany részére teljesített ügyletről kibocsátott számlára terjed ki,
így magánszemély vevő esetén – minden egyéb tényezőtől függetlenül – fel sem
merül az adatszolgáltatás. Szintén nem esik adatszolgáltatási kötelezettség alá
a nyugta.
[Áfa tv. 159. § (1) bekezdés, Áfa tv. 165. § (1)
bekezdés b) pont, Áfa tv. 166. § (1) bekezdés, Áfa tv. 202. § (2) bekezdés a)
pont, Áfa tv. 10. számú melléklet 1-3. pont]
8. A fizetővendéglátó tevékenységet folytató
magánszemélyre vonatkozik-e 2020. július 1-jétől az online
számlaadat-szolgáltatási kötelezettség? Amennyiben igen, akkor ez mentesíti-e
a
PTGSZLAH adatlap beküldése alól?
A
magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítása (fizetővendéglátó
tevékenység) nem adómentes ingatlan bérbeadásnak, hanem kereskedelmi
szálláshely-szolgáltatás nyújtásának minősül az Áfa tv. alkalmazásában. Ennek
megfelelően az ezen szálláshely-szolgáltatást nyújtó adóalanyra vonatkozik az
online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, de csak akkor, ha a szolgáltatás
igénybevevője saját adószámának megadásával jelzi az adóalanyiságát. Amennyiben
a szálláshely-szolgáltatás igénybe vevője nem minősül belföldi adóalanynak,
hanem például magánszemély vagy külföldi adóalany, akkor – minden egyéb
tényezőtől függetlenül – fel sem merül 2020. július 1-jétől az online
számlaadat-szolgáltatás.
Mivel a
szálláshely-szolgáltatási – kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatást –
tevékenységet végző adóalany pénztárgép használatra kötelezett, ezért abban az
esetben, ha a bizonylatadási kötelezettségét pénztárgéppel történő nyugtaadás
helyett számla kibocsátásával teljesíti, akkor az ehhez a tevékenységéhez
kapcsolódóan kibocsátott valamennyi számlájáról adatot kell szolgáltatnia a
PTGSZLAH adatlapon. A PTGSZLAH adatlapon történő, előzőekben említett
adatszolgáltatási kötelezettség 2020. július 1-jét követően is fennáll.
Összefoglalásként
elmondható, hogy magánszemély igénybevevő esetén, ha a nyugtakibocsátás
feltételei egyébként fennállnak, de a szállásadó mégis számlát bocsát ki, akkor
kizárólag a PTGSZLAH adatlapon kell adatot szolgáltatni. Ezzel szemben, ha a
szálláshely-szolgáltatást adószámmal rendelkező, belföldi adóalanynak minősülő
személy,
szervezet veszi igénybe, akkor kötelezően számlát kell kibocsátani, amely
online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá tartozik. Ekkor a PTGSZLAH
adatlapon nincs adatszolgáltatás.
[Áfa tv. 86. § (2) bekezdés a) pont, Áfa tv. 159. §
(1) bekezdés, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pont, Áfa tv. 166. § (1)-(2)
bekezdés, Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont, 48/2013. NGM rendelet 1. számú
melléklet, 50/2013. NGM rendelet 9/C. §]
9. A kézi nyugta
adattartalmáról is kell adatot szolgáltatni 2020. július 1-jétől?
A nyugta adattartalmáról nem kell és nem
is lehet adatot szolgáltatni. Kivétel ez alól az online pénztárgéppel
kibocsátott nyugta, amelyről továbbra is a pénztárgép szolgáltat adatot.
[Áfa
tv. 166. § (1) bekezdés, Áfa tv. 178. § (1a) bekezdés, Áfa tv. 10. számú
melléklet 1. pont]
10.
2020. július 1-jétől kötelező feltüntetni a termékbeszerző, szolgáltatás
igénybevevő belföldi adóalany adószámának első 8 számjegyét a számlán. Adódik
a
kérdés, hogy honnan lehet tudni, hogy adott személy magánszemélyként vagy
vállalkozóként vásárol? Milyen következménye lesz annak, ha az adószám nem
kerül a számlán feltüntetésre? Minden számla kiállításakor ellenőrizni kell az
adószám érvényességét?
Az, hogy a
természetes személy vevő a vásárlás során milyen minőségében jár el, a vevő
nyilatkozata alapján állapítható meg, ami szóban, írásban vagy akár ráutaló
magatartással is megvalósulhat, például azzal, hogy közli az adószámát. Abban
az esetben, ha a nyilatkoztatás megtörtént, és az adószám feltüntetésének
mellőzésére ez alapján került sor, akkor a számlakibocsátót nem érheti
joghátrány amiatt, hogy az adószámot mégis fel kellett volna tüntetnie. Kifejezett
rendelkezés hiányában az adószám érvényességéről történő
meggyőződés tekintetében ugyanazt a magatartást és gondosságot kell tanúsítani,
mint amit általában kell a vevő személyére vonatkozó egyéb adatoknál.
[Áfa
tv. 169. § d) pont dc) alpont]
11. Éves gyakoriságú
áfa bevallók a 2020. évről benyújtandó bevallás kitöltése során választhatják
azt, hogy értékhatár nélkül valamennyi számlát szerepeltetik a belföldi
összesítő jelentésben?
Az Áfa tv. 2020.
július 1-jétől hatályos 338. § (1) bekezdésében foglalt átmeneti szabály
értelmében a 2020. év tekintetében az éves áfabevalló a teljes naptári év
egészére vonatkozóan az Áfa tv. 2020. június 30-ig hatályos 10. számú melléklet
1-4. pontja szerint kell, hogy eleget tegyen számlabefogadói adatszolgáltatási
kötelezettségének. Vagyis éves gyakoriságú áfa bevallónak számlabefogadói oldalon
a 100 ezer forint értékhatár figyelembevételével kell teljesítenie adatszolgáltatási
kötelezettségét a 2020-as évről benyújtott bevallásának ’65M lapján. Az
adóalany saját választása szerint azonban alkalmazhatja az Áfa tv. 10. számú
mellékletének 13. pontját is, amely alapján – a teljes naptári évre vonatkozóan
– a 100 ezer forint áthárított áfára vonatkozó értékhatárt figyelmen kívül
hagyja, és az értékhatárt el nem érő számlákról (számlával egy tekintet alá eső
okiratokról) is teljesít adatszolgáltatást.
12.
Kell-e szerepeltetni a belföldi összesítő jelentésben az áthárított áfát nem
tartalmazó számlákat 2020. július 1-jétől a számla befogadójának?
Az Áfa tv. 2020.
július 1-jétől hatályos rendelkezései a számlabefogadói adatszolgáltatást ahhoz
a számlához kötik, amely számla alapján a számla befogadója – összegszerűségtől
és aránytól függetlenül – adólevonási jogot gyakorol. Ennek megfelelően arról
a
számláról, amely alapján a számla befogadója 2020. július 1-jét magába foglaló
vagy azt követő adómegállapítási időszakban adólevonási jogot gyakorol,
értékhatártól függetlenül, a számlán szereplő teljes adóalapról és adóról köteles
adatot szolgáltatni a belföldi összesítő jelentésben (benyújtott bevallásának
’65M lapján).
Arról a számláról,
melyen áthárított áfa nem szerepel (így arra adólevonási jog értelemszerűen nem
alapítható), a bevallás M lapján nem kell adatot szolgáltatni. Számlabefogadói
oldalon tehát nem kell adatot szolgáltatni például kizárólag adómentes ügyletet
bizonylatoló számláról. Arra tekintettel, hogy belföldi fordított adózás alá
eső ügylet esetén a termék beszerzője/szolgáltatás igénybevevője az adólevonási
jogát nem feltétlenül a részére kiállított számlára alapítja, a kizárólag
belföldi fordított adózás alá eső ügyletet kísérő számláról sem kell adatot
szolgáltatni a ’65M lapon.
Abban az esetben,
ha a befogadói adatszolgáltatással érintett számlában külön-külön tételként
szerepel áthárított áfát tartalmazó, illetve áthárított áfát – bármilyen okból
– nem tartalmazó tételsor is, és a számla befogadója az adott számlára
adólevonási jogot alapít, akkor a számla összesített adóalapjáról és adójáról
kell adatot szolgáltatni arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő
bevallás belföldi összesítő jelentésében, mely időszakban a számla befogadója
a
számla alapján adólevonási jogot gyakorolt.
[Áfa tv. 10. számú melléklet 9-10. pont, Áfa tv. 60.§,
Áfa tv. 120. § b) pont, Áfa tv. 127. § (1) bekezdés bb) alpont]
13.
Kötelezett-e regisztrálni, illetve adatot szolgáltatni az egyéni vállalkozó, ha
szünetelteti a tevékenységét?
Az Áfa tv. rendelkezéseiből következően
csak azoknak kell az Online Számla rendszerben regisztrálniuk, akiknek
számlaadat-szolgáltatási kötelezettségük van.
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni
cégről szóló 2009. évi CXV. törvény lehetővé teszi az egyéni vállalkozónak,
hogy az egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb két
évig szüneteltethesse. A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt
az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni
vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új
kötelezettséget nem vállalhat.
Mivel az egyéni vállalkozói tevékenység
nem végezhető a szünetelés időtartama alatt, így feltételezhetően
számlakibocsátási, és ezáltal online számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége
sem keletkezhet az egyéni vállalkozónak. Ha a szünetelés időtartama alatt egy
belföldön teljesített ügyletéről az adóalanynak mégis számlát kellene
kibocsátania (akár egyéni vállalkozóként, például egy tárgyi eszköz
értékesítésről, akár az egyéni vállalkozás keretein kívüli, áfa hatálya alá
tartozó tevékenységről) egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany
részére, akkor fennáll a számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, amelynek
előfeltétele az Online Számla rendszerbeli regisztráció.
[Áfa
tv. 10. számú melléklet 1. pont, 2009. évi CXV. törvény 18. §]
14.
kérdés: Számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá esik-e a magánszemély felé
teljesített ügylet, ha a magánszemély azt az egészségpénztári számlája terhére
kívánja elszámolni, és kéri, hogy a számlán tüntessük fel az egészségpénztár
adatait?
Az Áfa tv. 10. számú mellékletének 1.
pontja értelmében az adóalany köteles az állami adó- és vámhatóság részére adatot
szolgáltatni egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére
belföldön teljesített termékértékesítéséről - ide nem értve a 89. § szerinti
termékértékesítést -, szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott vagy kiállított
számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról. A hivatkozott előírás
alapján nem esik számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá a nem adóalany
magánszemélynek teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról
kiállított/kibocsátott számla.
A kérdés szerinti esetben az
egészségpénztári szolgáltató nem az egészségpénztárnak nyújt szolgáltatást,
értékesít terméket, hanem a magánszemélynek. Ezt támasztja alá az Önkéntes
Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 2. § (2)
bekezdés e) pontja, 2. § (6) bekezdés b) pontja, valamint az önkéntes kölcsönös
egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól 268/1997.
(XII. 22.) Korm. rendelet 24/C. §-a is. Az utóbb hivatkozott jogszabályi
előírás alapján az egészségpénztár adatait azért kell szerepeltetni az
ügyletről kiállított/kibocsátott számlán, mert ez az ellenérték
egészségpénztárból való megtérítésének a jogszabályi feltétele.
Tehát, mivel az adott esetben a
termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő magánszemély, a számla nem esik
számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá, függetlenül attól, hogy azon – az
ellenérték egészségpénztárból való finanszírozása miatt – szerepelnek az
egészségpénztár adatai is. Az ilyen számláról 2021. január 1-jétől, az Áfa tv.
10. számú mellékletének ezen időponttól hatályos előírásai alapján
szolgáltatandó adat.
[Áfa
tv. 10. számú melléklet 1. pont, 1993. évi XCVI. törvény 2. § (2) bekezdés e)
pont, 1993. évi XCVI. törvény 2. § (6) bekezdés b) pont, 268/1997. (XII. 22.)
Korm. rendelet 24/C. §]
15.
kérdés: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által finanszírozott
egészségügyi ellátás esetén, kell e számlát kibocsátani a NEAK felé, és arról
teljesítendő-e online számlaadat-szolgáltatás?
Az egészségügyi ellátás ilyen esetben a
magánszemély részére történik, annak NEAK által történő finanszírozására vélelmezhetően
a magánszemély társadalombiztosítási jogviszonyára, valamint a NEAK és a
szolgáltató közötti jogviszonyra tekintettel kerül sor.
Figyelemmel arra, hogy az Áfa tv. 85. §
(4) bekezdés g) pontja alapján – az (1) bekezdés alkalmazásában –
közszolgáltatónak minősül minden olyan személy, szervezet - az a)-f) pontoktól
függetlenül -, aki (amely) biztosított vagy más kedvezményezett részére
társadalombiztosítási vagy egyéb – jogszabály alapján – kötelező biztosítási
jogviszony keretében végzi tevékenységét, a magánszemély részére nyújtott
egészségügyi ellátás ez esetben az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés b) pontja alapján
adómentes. Ezen adómentességi jogcím szerinti szolgáltatás tekintetében pedig
az adóalany az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontja alapján számviteli
bizonylat kibocsátásával mentesül a számlaadási kötelezettség alól. Erre
tekintettel a magányszemélynek nyújtott, NEAK által finanszírozott egészségügyi
ellátásról kiállított bizonylatról az Áfa tv. 2021. január 1-jétől hatályos 10.
számú melléklete alapján sem kell adatot szolgáltatni (feltéve, hogy annak
előírása a hatályba lépést megelőzően nem módosul).
Figyelemmel arra, hogy ilyen esetben a
biztosított magánszemély egészségügyi ellátását végző adóalany nem teljesít Áfa
tv. hatálya alá tartozó ügyletet a NEAK felé, arról nem kell Áfa tv. szerinti
számlát kibocsátania a NEAK számára (más számviteli bizonylat az elszámolásról
értelemszerűen kibocsátható).
[Áfa
tv. Áfa tv. 85. § (1) bekezdés b) pont, Áfa tv. 85. § (4) bekezdés g) pont, Áfa
tv. 165. § (1) bekezdés a) pont, Áfa tv. 10. számú melléklet]
[NAV KI
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály: ÜTF-3685/2020
Pénzügyminisztérium
Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály: PM/14290/2020.]