Utolsó módosítás: 2019.02.21. csütörtök |
A magánszemély az ingatlan értékesítésből származó jövedelme meghatározása során a bevételből levonja – többek között –az ingatlan megszerzésére fordított összeget.
2019. január 1-jétől a jogszabály rendelkezik arról, ha a magánszemély ingatlan
formájában szerez adóköteles bevételt (például kifizetőtől, ingyenes juttatás,
eszközátadás keretében, egyéb jövedelemként), és ezt az ingatlant a későbbiekben
értékesíti, akkor hogy kell az ingatlan megszerzésére fordított értéket meghatározni.
Az új szabály rögzíti, hogy ilyen esetben szerzési értékként azt a jövedelmet
lehet figyelembe venni, amelyre tekintettel az ingatlan megszerzésekor adófizetés
történt1.
Például, ha a magánszemély ellenérték nélkül kapott kifizetőtől egy 10 millió
forint értékű lakóingatlant, akkor erre tekintettel egyéb jövedelem jogcímén adófizetési
kötelezettsége keletkezett az ingatlan megszerzésekor.
Abban az esetben, ha később a magánszemély ezt az ingatlant eladja, akkor a jövedelemszámításakor
az ingatlan szerzési értékeként 10 millió forintot vehet figyelembe.
Szintén 2019. január 1-jétől hatályos szabály rendelkezik az illetékmentesen
megszerzett vagyoni értékű jog átruházása esetén a megszerzésre fordított érték
megállapításáról.
Eszerint amennyiben a magánszemély vagyoni értékű jogot (pl. haszonélvezet, használat)
értékesít, melyet örökléssel vagy ajándékozással szerzett meg, és a szerzéskor
nem fizetett illetéket, akkor a megszerzésre fordított értéket ugyanúgy kell megállapítani,
mint az ilyen módon megszerzett ingatlan esetén. Ez azt jelenti, hogy örökléssel
szerzett vagyoni értékű jog esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, ajándékozással
szerzett vagyoni értékű jog esetén az átruházásból származó bevétel 75 százaléka
minősül szerzési értéknek2.
_______________________
1 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény ( a továbbiakban: Szja tv.) 62. § (2) bekezdés h) pont.