A helyközi utazáshoz használható vármegye- és országbérlet májusi bevezetésével változtak a munkába járás[1] költségtérítésének szabályai

A munkáltató a következő költségeket térítheti meg munkavállalójának adómentesen: 

1. Egy vármegyén belüli munkába járásnál az ott érvényes vármegyebérlet költségét

Ha a munkavállaló egy vármegyén belül utazik, akkor munkáltatója a napi munkába járásra használt, egy vármegyére érvényes vármegyebérletének árát akár 100 százalékban, adómentesen megtérítheti. A vármegyebérlet ára akkor is adómentesen megtéríthető, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye és a munkahelye közötti útra szóló jegy, bérlet annál olcsóbb lenne.

Azonban, ha a munkáltató a vármegyebérlet helyett az országbérlet árát fizeti ki, akkor a vármegyebérlet ára feletti rész a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmeként adóköteles.[2] Ilyenkor nem adómentes az országbérlet árának megtérítése akkor sem, ha az olcsóbb lenne, mint a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye és a munkavégzés helye közötti útra megvásárolható bérlet.  

 

2. Legalább két, szomszédos vármegyét érintő munkába járásnál az országbérlet költségét

Ha a napi munkába járás során a munkavállaló rendszeresen legalább két, szomszédos vármegyében is igénybe veszi a közösségi közlekedést, a munkáltató adómentesen térítheti meg az országbérlet árának akár 100 százalékát.[3]

 

3. Napi munkába járás és hazautazás együttes költségtérítésekor az országbérlet költségét

Ha a munkavállaló napi munkába járásra és hazautazásra is kap költségtérítést, például a munkahelye Budapesten van, és naponta, Dunakeszi tartózkodási helyéről jár munkába, hétvégente pedig Nyíregyházára utazik az állandó lakóhelyére, akkor a munkáltató adómentesen térítheti meg az ezekhez az utazásokhoz használt országbérlet árát.



[1] A munkába járás fogalmát és kritériumait a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II.26.) Korm.rendelet határozza meg.

[2] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 25. § (3) bekezdés.

[3] Szja tv. 25. § (2) bekezdés.