A munkáltató, kifizető adóévente, legfeljebb a minimálbér összegéig adhat adómentesen ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen, a Sporttörvény[1] hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegyet, bérletet.[2] Az adómentesség akár külföldön megrendezett sportrendezvényre szóló belépő juttatásakor is alkalmazható.

Az Szja törvény szerinti adómentesség feltételeinek megfelel

  • az olyan eseményre szóló belépőjegy juttatása, amely magyar klubcsapat vagy nemzeti válogatott részvételével, de külföldi helyszínen megrendezett mérkőzésre, vagy kizárólag külföldi résztvevőkkel, de Magyarországon szervezett eseményre szól, mivel az ilyen események szervezésében az illetékes magyar szövetség vagy sportszervezet mindenképpen részt vesz;
  • olyan versenyrendszerben lebonyolított eseménysorozatra vagy annak valamely mérkőzésére szóló jegy, bérlet juttatása, amelyik szerepel a magyar szövetség versenynaptárában, azon magyar egyéni résztvevő vagy csapat indul, de esetleg arra a szintre (például a döntőre, elődöntőre) már nem jut el, amelyre a jegyet előzetesen megvásárolták.

Ez azt jelenti, hogy a 2024-ben megrendezendő, németországi labdarúgó-Európa-bajnokság mérkőzéseire, valamint a párizsi Olimpia eseményeire jogszerűen adhat a munkáltató, kifizető belépőjegyet a 2024-re érvényes minimálbér, azaz 266 800 forint összegéig, adómentesen. Az Olimpia esetében bármely esemény szóba jöhet, tekintettel arra, hogy egy sok sportágat átfogó, egységes rendezvényről van szó, vagyis nem lehet feltételként szabni, hogy csak olyan sportág eseménye látogatható, ahol magyar versenyző vagy csapat elindult. Így adható adómentesen belépő a magyar résztvevőkkel vagy anélkül tartott sportágak belépőjére, vagy a nyitó, záró ünnepségre is.

Az adómentesség további feltétele, hogy a juttatás a munkáltató, kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott belépőjegy, bérlet legyen. Ez azt jelenti, hogy a belépőjegyet, a bérletet a munkáltató, kifizető vásárolja meg, és erről a nevére kiállított számlával rendelkezik. Az sem akadály, ha a jegyet a magánszemély veszi meg, és a számlát a munkáltató, kifizető nevére kéri.

Egyre elterjedtebbek a digitálisan, QR-kóddal értékesített jegyek. Ha ilyen belépőket szereznek be a sportrendezvényre, és a számlát a munkáltató, kifizető nevére állítják ki, akkor a feltételek teljesülnek, a juttatás adómentes.

Ha azonban a digitális belépők megvásárlásáról bármilyen okból csak a magánszemély nevére állítható ki számla, annak megtérítése költségtérítésnek, nem munkáltatói, kifizetői juttatásnak számít, így az nem felel meg az adómentesség feltételeinek.

Ha például a munkáltató megtéríti az így megvásárolt jegy árát, a kifizetett összeg a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmeként, kifizetői kifizetés esetén pedig egyéb jövedelemként lesz adóköteles.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

[1] A sportról szóló 2004. évi I. törvény (A továbbiakban: Sporttörvény).

[2] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 1. számú melléklet 8.28. pontja.