1. Az európai uniós vitarendezési eljárás alapja és célja
Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) európai uniós vitarendezési eljárás című III/A. fejezete lehetőséget nyújt az adózóknak, hogy ezen eljárás választása alapján a tagállamok illetékes hatóságai közötti kölcsönös egyeztető eljárás (Mutual Agreement Procedure, MAP) megindítását kérjék a kettős adózás rendezése céljából. A MAP eredménytelensége esetén az adózó kérheti a magyar és további érintett tagállamok képviselőiből, független szakértőiből álló tanácsadó bizottság felállítását, amely döntése – ha az illetékes hatóságok nem állapodnak meg eltérően – kötelező lesz az illetékes hatóságokra.
Az eljárásban a kettős adóztatás meghatározása a következő: az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás tekintetében a jövedelem és adott esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó – az Európai Unió valamely másik tagállamával kötött – nemzetközi megállapodások vagy egyezmények[1] hatálya alá tartozó adók két (vagy több) tagállam általi kivetése ugyanazon adóköteles jövedelem vagy vagyon tekintetében, amennyiben az a következők valamelyikét eredményezi:
a) további adóteher,
b) az adókötelezettségek növekedése, vagy
c) olyan veszteség eltörlése vagy csökkenése, amelyet el lehet számolni az adóköteles nyereséggel szemben.[2]
Az eljárást akkor lehet megindítani, ha
- a külföldi érintett állam az Európai Unió valamely másik tagállama[3], és
- az ügy 2018. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adóévben szerzett jövedelemre vagy vagyonra vonatkozó vitás kérdést érint[4].
Az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás egy nemzetközi vitarendezési mechanizmus, amelynek keretében az érintett tagállamok illetékes hatóságai közvetlenül kommunikálhatnak egymással annak érdekében, hogy az egyedi ügyekben felmerülő kettős adóztatás rendezése céljából a magyarországi és a külföldi adózást érintő kölcsönös megállapodásra jussanak. Az érintett személy – erre vonatkozó kérése esetén – az érintett tagállamok illetékes hatóságainak beleegyezésével megjelenhet vagy képviseltetheti magát a tanácsadó bizottság ülésén, továbbá a tanácsadó bizottság felhívására köteles ezt megtenni.
2. Az eljáró illetékes hatóság
A kapcsolt vállalkozásokat érintő, szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatos kölcsönös egyeztető eljárás kivételével az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás iránti panaszt a Magyarországon illetékes hatóságként eljáró Pénzügyminisztérium Adópolitikai és Nemzetközi Adózási Főosztályához (1051 Budapest, József nádor tér 2–4.) mint illetékes hatósághoz kell benyújtani. Az állandó telephely fennállta és az annak betudható jövedelem megállapításával összefüggő vitás kérdés esetében is a Pénzügyminisztérium jár el.
A kapcsolt vállalkozásokat érintő, szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatos kölcsönös egyeztető eljárásban a panaszt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Ellenőrzési Főosztály Szokásos Piaci Ár-megállapítási Osztályához (1054 Budapest, Széchenyi utca 2.) mint illetékes hatósághoz kell benyújtani.
3. A panasz (kérelem) előterjesztője és a panasz indoka
A panaszt az az adózó nyújthatja be, aki vagy amely az Európai Unió valamely tagállamában belföldi adóügyi illetőségű és adóztatására a vitás kérdés közvetlen hatással van.
A panaszt minden egyes érintett tagállam illetékes hatóságához be kell nyújtani. A magyar belföldi illetőségű természetes személy vagy ezen eljárásban ilyenként definiált kis- és középvállalkozás érintett személy azonban panaszát csak a magyar illetékes hatósághoz nyújtja be, amely illetékes hatóság továbbítja a többi érintett tagállam részére a panaszt.
Ezen eljárásban kis- és középvállalkozásnak az alábbi vállalkozások minősülnek[5]:
a) olyan vállalkozás, amely a mérlegfordulónapján a következő három kritérium közül legalább kettő határértékét nem lépi túl:
aa) mérlegfőösszeg: 20 000 000 EUR,
ab) nettó árbevétel: 40 000 000 EUR,
ac) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250 vagy
b) azok a konszolidálásba bevonandó anya- és leányvállalkozásokból álló csoportok, amelyek az anyavállalkozás mérlegfordulónapján, összevont alapon nem lépik túl a következő három kritérium közül legalább kettő határértékét:
ba) mérlegfőösszeg: 20 000 000 EUR,
bb) nettó árbevétel: 40 000 000 EUR,
bc) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250.
A kérelem alapján a kettős adóztatás akár kétoldalúan is rendezhető akkor is, ha több tagállam érintett. A kérelem benyújtható akkor is, ha a kettős adóztatáshoz jóhiszemű külföldi önellenőrzés vezetett. Egy kérelem több adóévre is vonatkozhat.
4. A panasz benyújtásának határideje
A panaszt a vitás kérdést eredményező vagy a későbbiekben ahhoz vezető intézkedésről szóló elsőfokú adóhatósági határozat közlésétől számított 3 éven belül kell benyújtani függetlenül attól, hogy az érintett személy igénybe veszi-e az érintett tagállamok bármelyikének nemzeti joga értelmében rendelkezésére álló (közigazgatási vagy bírósági) jogorvoslati lehetőségeket. A panasz az elévülésre tekintet nélkül benyújtható.[6]
5. A panasz formája és tartalma
A kölcsönös egyeztető eljárás iránti panasz díj- és illetékmentes. Elektronikus ügyintézésre köteles a gazdálkodó szervezet, illetve az ügyfél jogi képviselője.[7] Ha az adózó gazdálkodó szervezet, illetve ha az adózó jogi képviselővel jár el, a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozó eljárás esetében e-Papír szolgáltatás útján, az adóhatóság hatáskörébe tartozó eljárás esetében elektronikusan a ’TPMAP űrlap útján kell benyújtania a panaszt. Elektronikus ügyintézésre nem kötelezett adózó a panaszt választása szerint papír alapon vagy elektronikus úton terjesztheti elő.
Az érintett személynek az illetékes hatóságokhoz egyidejűleg és ugyanazon információk megadásával kell benyújtania a panaszt, amely információkat a többi érintett tagállam számára is megadta. A panaszban fel kell tüntetni a többi érintett tagállam megjelölését. A magyar illetékes hatósághoz a panaszt magyar és angol nyelven kell benyújtani.
A magyar illetékes hatóság a panaszt csak akkor fogadja el, ha a panaszt tevő érintett személy a magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága számára is megadja az alábbi információkat:
a) név, cím, adóazonosító szám és azon egyéb információk, amelyek a panaszt benyújtó érintett személy, valamint minden egyéb, az ügyben érdekelt személy azonosításához szükségesek,
b) az érintett adómegállapítási időszakok,
c) a releváns tényeknek és az ügy körülményeinek a részletes ismertetése (ideértve az ügylet szerkezetének, valamint az érintett személy és az érintett ügyletekben részes többi fél közötti kapcsolat részleteit, valamint adott esetben az érintett személy és a külföldi adóhatóság közötti, kölcsönösen kötelező erejű megállapodásban jóhiszeműen meghatározott tényeket), különösen: a vitás kérdést eredményező intézkedések jellege és időpontja (ideértve adott esetben a többi érintett tagállamból származó azonos jövedelemre, valamint az arra vonatkozó részletes információkat, hogy e jövedelem a többi érintett tagállamban az adóköteles jövedelem részét képezi, valamint hogy a többi érintett tagállamban milyen adót vetettek ki vagy fognak kivetni az ilyen jövedelemre), továbbá a kapcsolódó összegek az érintett tagállamok pénznemében kifejezve, a rendelkezésre álló igazoló dokumentumok másolatával együtt,
d) hivatkozás az alkalmazandó nemzeti szabályokra,
e) hivatkozás az alkalmazandó nemzetközi megállapodásra vagy egyezményre; amennyiben egynél több nemzetközi megállapodás vagy egyezmény alkalmazandó, a panaszt tevő érintett személynek nyilatkoznia kell, hogy az adott vitás kérdéssel kapcsolatban mely nemzetközi megállapodás vagy egyezmény értelmezésére kerül sor,
f) a panaszt benyújtó érintett személy által biztosított alábbi információk, a rendelkezésre álló igazoló dokumentumok másolatával együtt:
fa) annak magyarázata, hogy az érintett személy miért véli úgy, hogy vitás kérdés áll fenn;
fb) az érintett személy által az érintett ügyletek tekintetében kezdeményezett minden jogorvoslat és peres eljárás részletei, és a vitás kérdésben hozott bármely bírósági határozat, függetlenül attól, hogy az eljárás melyik tagállamban folyt;
fc) az érintett személy arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy a lehető legteljesebben és leggyorsabban fog válaszolni az érintett tagállamok illetékes hatóságainak minden megfelelő kérésére, és az érintett tagállamok illetékes hatóságainak kérésére minden dokumentációt be fog nyújtani;
fd) adott esetben a vitás kérdést eredményező – végleges adóhatósági határozat, adóellenőrzési jegyzőkönyv, jelentés vagy ezekkel egyenértékű egyéb dokumentum formájában megjelenő – végleges határozat másolata, és az adóhatóságok által a vitás kérdés tekintetében kiadott bármely más dokumentum másolata, függetlenül attól, hogy az melyik tagállamban született;
fe) az érintett személy által a vitás kérdésben indított más kölcsönös egyeztető eljárás vagy más vitarendezési eljárás keretében benyújtott panaszra vonatkozó információk, valamint
ff) az érintett személy nyilatkozata arról, hogy tudomásul veszi a panasz benyújtásához kapcsolódó azon jogkövetkezményt, hogy a panasz benyújtása megszünteti az adott vitás kérdéssel kapcsolatban indított más, Magyarországot érintő kölcsönös egyeztető eljárást;
g) a magyar illetékes hatóság által hiánypótlásban kért bármely olyan kiegészítő információ, amelyet a magyar illetékes hatóság szükségesnek tart a panasz érdemi elbírálásához.
A szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatban nyilvántartásra kötelezett érintett személy panaszával egyidejűleg köteles megküldeni e nyilvántartást az illetékes hatóság részére. Ennek elmulasztása esetén az illetékes hatóság a g) pont alapján is kérheti a nyilvántartás megküldését.
Az érintett személy a magyar illetékes hatóság részére a panasz megküldésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy panasza valamennyi érintett tagállam részére benyújtásra került. Ha az érintett személy természetes személy vagy kis- és középvállalkozás e nyilatkozat csatolására nincs szükség.
Ha az érintett személy nevében képviselő jár el, a képviseleti jogot az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény erre vonatkozó szabályai szerint igazolni kell.
6. Az eljárás szakaszai
Az eljárás a következő három fő szakaszból áll:
- panasz vizsgálata,
- kölcsönös egyeztető eljárás (MAP) és
- tanácsadó bizottság általi vitarendezés.
Az eljárás egyes szakaszait az alábbi ábra szemlélteti:
DRD-MAP
(Az Európai Bizottság ábrája alapján)
1. Panasz vizsgálata (elfogadás vagy visszautasítás)
Az illetékes hatóság 2 hónapon belül visszaigazolja az adózónak a panasz benyújtását, és tájékoztatást küld az érintett külföldi illetékes hatóságnak a panasz benyújtásáról. A hatóság felhívja az adózó figyelmét az eljárás miatt meghosszabbodó iratmegőrzési kötelezettségre, illetve adott esetben erre végzéssel kötelezi. Szükség esetében hiánypótlási felhívást bocsát ki.
A magyar illetékes hatóság a panasz kézhezvételétől vagy a kézhezvételtől számított 3 hónapon belül kibocsátott hiánypótlási felhívás teljesítésének kézhezvételétől számított 6 hónapon belül – attól függően, hogy melyik időpont a későbbi – dönt, hogy elfogadja vagy visszautasítja a panaszt. A magyar illetékes hatóság visszautasítja a panaszt, ha
a) a panasz nem tartalmazza az 5. pontban meghatározott információkat;
b) az érintett személy a hiánypótlásra határidőben nem válaszol;
c) nincs vitás kérdés; vagy
d) a panaszt nem nyújtották be a hároméves határidőn belül.
A magyar illetékes hatóság panaszt visszautasító végzése ellen nem lehet fellebbezni. Ha a panaszt az érintett tagállamok valamennyi illetékes hatósága visszautasította, az érintett személy a magyar illetékes hatóság panaszt visszautasító végzésével szemben a Fővárosi Törvényszékhez fordulhat.
Ha az érintett személy panaszát a vitában érintett tagállamok illetékes hatóságai közül egy, de nem az összes visszautasította, az adózó tanácsadó bizottság felállítását kérheti.
A hatóság a panaszban foglaltak, valamint az illetékes hatóság megkeresése alapján az adóhatóság által lefolytatott jogkövetési vizsgálat alapján hozza meg döntését a panasz elfogadásáról vagy visszautasításáról. A panasz elfogadása esetén az illetékes hatóság egyoldalúan is megszüntetheti a kettős adóztatást.
A magyar illetékes hatóság a panasz elfogadásáról szóló döntésre előírt határidőn belül határozattal dönthet a vitás kérdés egyoldalú rendezéséről a többi érintett tagállam illetékes hatóságának bevonása nélkül. A vitás kérdés egyoldalú rendezéséről hozott határozat akkor válik véglegessé, ha azt az érintett személy kifejezett írásbeli nyilatkozatával a közléstől számított 30 napon belül elfogadja és adott esetben a vitás kérdést érintő közigazgatási perben a keresettől elállását igazolja.
2. Kölcsönös egyeztető eljárás (MAP)
Ha a magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága is elfogadja a panaszt, akkor a hatóságok a vitás kérdést kölcsönös egyeztető eljárás útján rendezhetik.
Az erre nyitva álló határidő az érintett tagállamok illetékes hatóságainak panaszelfogadását tartalmazó döntéseire vonatkozó értesítések közül a legkésőbbi időpontjától számított 2 év. Ez legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, ha bármely érintett tagállam illetékes hatósága erre vonatkozó kéréssel fordul a többi érintett tagállam illetékes hatóságaihoz, és a kérését írásban indokolja.
Ha a tagállamok illetékes hatóságai a fenti időtartamon belül megállapodásra jutottak a vitás kérdés rendezésének módjáról, akkor erről a magyar illetékes hatóság határozattal értesíti az érintett személyt.
E határozat akkor válik véglegessé, és a magyar illetékes hatóságra, valamint az adóhatóságra kötelezővé, ha az érintett személy a határozat közlésének időpontjától számított 60 napon belül
a) elfogadja a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozatot és
b) lemond a vitás kérdés rendezéséhez kapcsolódó minden egyéb jogorvoslati lehetőségről.
A kölcsönös megállapodás alapján hozott véglegessé vált határozat alapján az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségét határozattal haladéktalanul módosítja, amely határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható. Az érintett személy a módosítás eredményeként őt terhelő adófizetési kötelezettség után késedelmi pótlék és adóbírság fizetésére nem kötelezhető, illetve a részére visszatérítendő adó után kamatra nem jogosult.
Ha a kölcsönös egyeztető eljárásban az érintett tagállamok illetékes hatóságai nem jutnak határidőben megállapodásra, akkor erről a magyar illetékes hatóság tájékoztatja az érintett személyt, ismertetve a megállapodás meghiúsulásának általános indokait.
3. Tanácsadó bizottság általi vitarendezés
Az érintett személy a tanácsadó bizottság általi vitarendezés megindítását kérheti, ha
a) az érintett személy panaszát a vitában érintett tagállamok illetékes hatóságai közül egy, de nem az összes visszautasította,
b) az érintett személy panaszát a vitában érintett tagállamok illetékes hatóságai közül valamennyi visszautasította, de az érintett személy kérelmére indult eljárásban egyik, de nem valamennyi tagállam illetékes bírósága a panaszt visszautasító határozatot megváltoztatta, vagy
c) az érintett személy által benyújtott panasz alapján megindult kölcsönös egyeztető eljárásban határidőn belül a vitában érintett tagállamok illetékes hatóságai nem jutottak megállapodásra arról, hogy a vitás kérdést hogyan rendezzék.
A tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelmet
a) a fenti a) pont esetén a panaszt elbíráló illetékes hatóságok által meghozott döntések közül a legkésőbbi kézbesítésétől számított,
b) a fenti b) pont esetén a bíróság döntésének kézbesítésétől számított,
c) a fenti c) pont esetén a kölcsönös egyeztető eljárás sikertelenségéről szóló illetékes hatóságok tájékoztatása közül a legkésőbbi kézbesítésétől számított
50 napon belül kell a magyar illetékes hatósághoz benyújtania, a többi érintett tagállam illetékes hatóságának történő benyújtással egyidejűleg. A magyar belföldi illetőségű természetes személy vagy kis- és középvállalkozás érintett személynek azonban kizárólag a magyar illetékes hatósághoz kell benyújtania kérelmét.
A tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelmet nem lehet előterjeszteni, ha
a) a panasz visszautasítása tárgyában az érintett tagállamok bármelyikének hatósága vagy bírósága előtt eljárás folyamatban van, vagy
b) ha az a) pontban említett jogorvoslati eljárás során bíróság helybenhagyta a visszautasító határozatot.
A tanácsadó bizottság főszabály szerint a megalakulásától számított 6 hónapon belül dönt.
Az érintett tagállamok illetékes hatóságai a tanácsadó bizottság véleményének kézbesítését követő 6 hónapon belül a vitarendezési eljárást lezáró döntésükben állapodnak meg a vitás kérdés megoldásáról. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai a vitarendezési eljárást lezáró döntésüket, eltérő megállapodásuk hiányában, a tanácsadó bizottság véleményére alapítják. Ha az érintett tagállamok nem állapodnak meg a vitás kérdés rendezésének módjáról, a tanácsadó bizottság véleménye az érintett tagállamokra kötelező érvényűvé válik.
A magyar illetékes hatóság a vitarendezési eljárást lezáró döntés meghozatalát követően azt határozatban haladéktalanul közli az érintett személlyel. A vitarendezési eljárást lezáró döntés alapján hozott határozat közlésétől számított 60 napon belül az érintett személy nyilatkozhat annak elfogadásáról és a vitás kérdés rendezéséhez kapcsolódó minden egyéb jogorvoslati lehetőségről történő lemondásról.
A vitarendezési eljárást lezáró döntés alapján hozott véglegessé vált határozat alapján az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségét határozattal haladéktalanul módosítja, e határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható. Az érintett személy a módosítás eredményeként őt terhelő adófizetési kötelezettség után késedelmi pótlék és adóbírság fizetésére nem kötelezhető, illetve a részére visszatérítendő adó után kamatra nem jogosult.
A nemzetközi vitarendezési eljárás eredményeként létrejött megállapodást, illetve meghozott határozatot azon adómegállapítási időszakok vonatkozásában is végre kell hajtani, amelyek a megállapodás megkötésének vagy a határozat meghozatalának időpontjában már elévültek.[8]
7. Ellenőrzés és iratmegőrzési kötelezettség az egyeztetés során
Nemzetközi vitarendezési eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket.[9]
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont terhelő adókötelezettség megállapításához kapcsolódó iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 10 évig kell megőriznie, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.[10]
Ha az adózó vagy a kapcsolt vállalkozása a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont terhelő adókötelezettséget érintő vitarendezési eljárást kezdeményez, az iratmegőrzési kötelezettségek a vitarendezési eljárás lezárultáig, vagy ha azután tanácsadó bizottság előtti eljárás indul, akkor az eljárás lezárultáig meghosszabbodnak. Ha az iratmegőrzési kötelezettségeknek a kifizető, a munkáltató köteles megfelelni, az iratmegőrzési kötelezettség az adóhatóság felhívására a vitarendezési eljárás, illetve a választottbírósági eljárás lezárultáig meghosszabbodik.[11]
8. A nemzeti eljárásokkal való kölcsönhatások és az azoktól való eltérés főbb szabályai
Az európai uniós vitarendezésre irányuló panasz benyújtása megszünteti a vitás kérdéssel kapcsolatban más jogalapon indított kölcsönös egyeztető eljárást.
Az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás és a vitarendezési eljárás folytatása mellett Magyarországon kezdeményezhető vagy folytatható bírósági eljárás vagy közigazgatási és büntetőjogi szankciók kiszabására irányuló eljárás ugyanazzal az üggyel kapcsolatban.
A panasz benyújtható bármely más, az ügyben Magyarországon kezdeményezett közigazgatási vagy bírósági jogorvoslati eljárás igénybevétele mellett. Az érintett személy azonban köteles az ilyen eljárás megindításáról, felfüggesztéséről, szüneteléséről és végleges befejezéséről 8 napon belül tájékoztatni a magyar illetékes hatóságot.
A vitás kérdéssel kapcsolatos bármely érintett tagállamban történő jogorvoslati eljárás kezdeményezésekor az illetékes hatóság számára a panasz elbírálására nyitva álló határidő, illetve a kölcsönös egyeztető eljárás határideje megszakad, és a panasz elbírálására, illetve az eljárás lefolytatására nyitva álló határidő azon a napon újra kezdődik, amelyen a jogorvoslati eljárásokban hozott döntés véglegessé vált, vagy amelyen az említett eljárást más módon véglegesen lezárták, vagy felfüggesztették.
Az érintett személy haladéktalanul értesítést küld a magyar illetékes hatóság részére a többi érintett tagállamban történő jogorvoslati kezdeményezésről.
Ha az érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett és az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult azt megelőzően, hogy az érintett tagállamok illetékes hatóságai a vitás kérdésről a kölcsönös egyeztető eljárás keretében megállapodásra jutottak volna, a magyar illetékes hatóság értesíti a többi érintett tagállam illetékes hatóságát a bíróság határozatáról. A magyar illetékes hatóság az európai kölcsönös egyeztető eljárást az értesítés megküldésének napjával végzéssel zárja le. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.
Ha az érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett és az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult azt megelőzően, hogy az érintett személy a tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelmet nyújtott volna be, a tanácsadó bizottság általi vitarendezésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. A magyar illetékes hatóság értesíti a többi érintett tagállam illetékes hatóságát a bíróság határozatáról és annak joghatásáról. A magyar illetékes hatóság az európai kölcsönös egyeztető eljárást az értesítés megküldésének napjával végzéssel zárja le. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.
Ha az érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett és az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult, a tanácsadó bizottság általi vitarendezési eljárást le kell zárni. Ebben az esetben a magyar illetékes hatóságnak tájékoztatnia kell a többi érintett tagállam illetékes hatóságát, valamint a tanácsadó bizottságot vagy az alternatív vitarendezési bizottságot a bíróság határozatának joghatásairól. A magyar illetékes hatóság az európai kölcsönös egyeztető eljárást az értesítés megküldésének napjával végzéssel zárja le. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.
Az eljárás lezárására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha a külföldi érintett tagállam illetékes hatósága értesítést küld az ügyben külföldi bíróság által hozott jogerős ítéletről.
A magyar illetékes hatóság megtagadhatja a tanácsadó bizottság általi vitarendezési eljárás igénybevételét, amennyiben Magyarországon a vitás ügy tárgyában, illetve azzal közvetlen összefüggésben jogerősen vagy véglegesen
a) költségvetési csalás miatt büntetés kiszabására került sor,
b) kétszáz százalékos adóbírságot szabtak ki, vagy
c) beszámoló letétbe helyezési és közzétételi szabály megsértése miatt az érintett személy adószámát törölték.
A kölcsönös egyeztető eljárás és a tanácsadó bizottság eljárásának megindítása nincs halasztó hatállyal az adó, pótlék és bírság megfizetésére.
9. Adótitokra vonatkozó szabályok
Az adótitokra vonatkozó általános szabályokon túl az eljárásokban továbbított információk védelmére, illetve a szakmai, üzleti, ipari vagy foglalkozási titok vagy szakmai eljárások védelmére vonatkozó jogszabályokat ezen eljárások lefolytatása során is megfelelően alkalmazni kell.[12]
10. Irányadó szabályok, nemzetközi sztenderdek
Az eljárásokban a következő szabályokat, nemzetközi sztenderdeket kell figyelembe venni:
- a jövedelem és adott esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó nemzetközi szerződések;
- az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.);
- az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.);
- az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.);
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.);
- a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.);
- a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet;
- OECD transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások és az adóhatóságok számára;
- OECD jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló Modellegyezménye és Kommentárja.
[1] A hatályos és alkalmazandó adóegyezmények listáját Magyarország alkalmazható adóegyezményeiről szóló NAV adózói tájékoztató tartalmazza.
[2] Aktv. 4. § (4a) bekezdés 2. pontja
[5] Aktv. 4. § (4a) bekezdés 3. pont
[6] az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 205. § (1) bekezdése
[7] az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) 9. §-a