A jelen közleménnyel felhívjuk a gazdálkodókat az adóhatósággal és az állandó megbízott könyvvizsgálóval való együttműködésük fontosságára annak érdekében, hogy az adóellenőrzések és a jogszabályban előírt kötelező könyvvizsgálat egyaránt érdemben lefolytatható legyen, a gazdálkodóra nézve hátrányos jelentősebb megállapítások és következmények nélkül.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény az üzleti évről készített beszámolóval és az azt alátámasztó könyvvezetéssel szemben, többek között, az alábbi követelményeket támasztja a törvény hatálya alá tartozó magyar vállalkozásokkal szemben:

• a gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, e törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles - magyar nyelven – készíteni;

• a könyvvezetés a számviteli alapelvek figyelembevételével az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet;

• a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja;

• a törvényben előírt egységes számlakeret célja az, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a számviteli törvény szerinti, illetve annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat;

• a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés az e törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja;

• az éves beszámolót a számvitelről szóló törvényben meghatározott szerkezetben és legalább az előírt tagolásban, a számvitelről szóló törvény 1-3. számú mellékleteibenelőírt tételeket a megadott sorrendben, a tételek továbbtagolásának, illetve összevonásának szabályai figyelembevételével, bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen vezetett kettős könyvvitel adatai alapján, világos és áttekinthető formában, magyar nyelven kell elkészíteni.

[A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 4. § (1) - (4) bekezdései, 12. § (2) bekezdése, 20. § (1) bekezdése 159-160. §-ai.]

 A nagy nemzetközi (multinacionális) cégcsoporthoz tartozó magyar vállalkozások egy részénél nem teljesítik maradéktalanul a számviteli törvényben foglalt, előzőekben említett követelményeket. A számviteli törvény szerinti éves beszámolót alátámasztó könyvelési nyilvántartásokat (a főkönyvi könyvelést) ezen vállalkozások egy részénél nem a magyar egységes számlakeret szerinti formában, hanem a vállalatcsoport által alkalmazott, más számviteli és beszámolási keretelvek alapján kialakított főkönyvi rendszerben és nem magyar nyelven vezetik. Ez az eljárás, amellett, hogy nem teljesíti a számviteli törvényi előírásokat, az adóhatósági ellenőrzések érdemi elvégzését rendkívüli módon megnehezíti, vagy adott esetben akár lehetetlenné is teheti. Hasonló nehézségeket okozhat ez a könyvvizsgálónak is, akinek az éves beszámoló megbízhatóságáról és valódiságáról a számviteli törvény előírásainak összefüggésében kell véleményt alkotnia.  

Az adóalany vállalkozásoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a magyar számviteli előírások az egységes pénzügyi beszámolási elvek és szabályok mellett ahhoz is keretet adnak, hogy lehetővé tegyék és megteremtsék az adójogszabályokban előírt adókötelezettségeik teljes körűségének és az adójogszabályoknak való megfelelésüknek az adóhatóság általi érdemi és részletekbe menő vizsgálatát.

A számviteli törvénykövetelményeinek akkor tud a gazdálkodó maradéktalanul eleget tenni, ha az egységes magyar számlakeret szerinti főkönyvi nyilvántartást zárt könyvelési rendszeren belül állítja elő, nem pedig azon kívül (például manuálisan vezetett külön táblázatokban való levezetésekkel) valósítja ezt meg. A zárt könyvelési rendszeren kívüli levezetés módszerével nem biztosított az így előállított magyar főkönyvi adatok teljes körűségének maradéktalan ellenőrzési lehetősége az adóvizsgálatok céljára.

Az előzőekkel kapcsolatban felhívjuk az érintett gazdálkodó szervezetek vezetőit arra, hogy az adózókkal szemben elvárt jogkövető magatartásért való felelősségükre tekintettel tegyenek mielőbbi intézkedéseket annak érdekében, hogy a magyar egységes számlakeretnek megfelelő főkönyvi kimutatásaikat zárt főkönyvi könyvelési rendszeren belül állítsák elő.

Azokban az esetekben, amikor az adóhatóság az elrendelt adóellenőrzés érdemi lefolytathatóságát akadályoztatva látja az előzőekben említetteknek megfelelő zárt és áttekinthető könyvelési rendszer hiányosságai miatt, a gazdálkodókat felszólíthatja ennek a hiányosságnak a megszüntetésére és az előírt könyvelési kimutatások számviteli törvénynek megfelelő rendszerben való előállítására és az adóhatóság részére való bemutatására.

A könyvvizsgáló feladata véleményt nyilvánítani arról, hogy az éves beszámoló a számviteli törvény előírásaival összhangban megbízható és valós képet nyújt-e. A könyvvizsgáló tevékenységére a mindenkor érvényben lévő Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és etikai előírások vonatkoznak. Ezek részletesen leírják a könyvvizsgálói vélemény kialakítása érdekében elvégzendő könyvvizsgálati eljárásokat, a szakmai megítélés gyakorlásának a kereteit, valamint a gazdálkodó által elkövetett jogszabálysértéseknek a könyvvizsgáló általi feltárása vagy tudomására jutása esetén követendő eljárásokat. A standardok és a vonatkozó etikai előírások hangsúlyozzák, hogy a könyvvizsgálónak meg kell vitatnia a gazdálkodó vezetésével a jogszabálysértést és mérlegelnie kell annak a könyvvizsgálói véleményre gyakorolt hatását. Egyúttal a vezetést fel kell hívnia az elkövetett jogszabálysértés kiigazítására, illetve jövőbeni megszüntetésére, abban az esetben is, ha a könyvvizsgáló arra a következtetésre jutott, hogy a szóban forgó jogszabálysértés nincs hatással a könyvvizsgálói jelentésben megfogalmazott könyvvizsgálói véleményére.

[Nemzeti Adó- és Vámhivatal – Magyar Könyvvizsgálói Kamara]