Egy magyar kft. (a továbbiakban: Társaság) kölcsönügylet révén kamatot realizált egy brazil adóügyi illetőséggel rendelkező vállalkozástól (a továbbiakban: brazil társaság).

A kamat összegére a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Brazil Szövetségi Köztársaság Kormánya között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén, Budapesten, az 1986. évi június hó 20. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1992. évi XXVII. törvény [a továbbiakban: magyar-brazil egyezmény] 11. és 23. cikkét kell alkalmazni.

A magyar-brazil egyezmény 11. cikk 1. bekezdése szerint a kamat, amely az egyik Szerződő Államból származik, és amelyet a másik Szerződő Államban illetőséggel bíró személynek fizetnek, ebben a másik Államban adóztatható. Mindazonáltal – a 2. bekezdés szerint – az ilyen kamat megadóztatható abban a Szerződő Államban is, amelyből származik, de ha a kedvezményezett a kamat haszonhúzója (ahogyan ezt jelen esetben feltételezzük), az így megállapított adó nem haladhatja meg a kamat bruttó összegének 15 százalékát.
A magyar-brazil egyezmény 23. cikkének b/2. pontja szerint amennyiben a Magyar Köztársaságban illetőséggel bíró személy olyan kamatot élvez, amely a 11. cikk rendelkezései szerint Brazíliában adóztatható, úgy a Magyar Köztársaság levonja ennek a személynek a jövedelme után beszedendő adóból azt az összeget, amely megfelel az ilyen jövedelem után Brazíliában fizetett adónak. E levonás szempontjából a brazil adó mindig úgy tekintendő, mint amit 25 százalékos adókulccsal fizettek meg, továbbá az ilyen levonás nem haladhatja meg a levonás előtt megállapított adónak azt a részét, amely a Brazíliából élvezett jövedelemnek tudható be.

A Brazíliában megfizetett (vagy megfizetettnek tekintett) forrásadó társasági adóba történő beszámítása során a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 28. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell eljárni. Ennek során a Társaságnak meg kell növelnie az adózás előtti eredményét a külföldön megfizetett (fizetendő), társasági adónak megfelelő adó ráfordításként elszámolt összegével. A külföldről származó jövedelmet a Tao. tv. általános rendelkezései szerint kell megállapítani, amely során a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt módosító tételeket is figyelembe kell venni. A külföldről származó árbevétel és a bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető – de nem kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült – költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt módosító tételeket. Az így meghatározott adóalap átlagos adókulccsal számított összege vagy a Brazíliában megfizetett adó közül a kisebbik összeg számítható be a magyar társasági adókötelezettség csökkentéseként. A külföldről származó jövedelem után megfizetett (megfizetettnek tekintett) adót annak az adóévnek a társasági adójával szemben kell beszámítani, amelyik adóévben a külföldről származó jövedelmet bevételként elszámolták.

Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 6. § (1) bekezdése szerint, ha nemzetközi szerződés a külföldön megfizetett adó beszámításáról rendelkezik, akkor a 3. § rendelkezései szerint megállapított különadóból adóvisszatartás formájában levonható a külföldön fizetett (fizetendő) adó, de a beszámított összeg az adóévre fizetendő más jövedelem- vagy vagyonadó csökkentéseként nem érvényesíthető. E rendelkezésnek megfelelően a különadó-fizetési kötelezettségbe beszámított összeggel csökkenteni kell a társasági adókötelezettségbe beszámítható adó összegét.

A Társaságnak a Brazíliában megfizetett (megfizetettnek tekintett) forrásadó magyar különadó-fizetési kötelezettségbe történő beszámításakor a Kjtv. 6. § (5)-(6) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell követnie. Ennek megfelelően a külföldről származó jövedelmet a Kjtv. általános rendelkezései szerint kell megállapítania. Ennek során a külföldről származó jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt módosító tételeket. A külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető – de nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült – költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételeket.
Hasonlóan a Tao. tv. szabályozásához, a magyar különadó-fizetési kötelezettség az említett szabályok alapján megállapított adóalap 4 százalékos adókulccsal számított összege vagy a Brazíliában megfizetett adó közül a kisebbik összeggel csökkenthető.

Ha a Társaság nem forintban (például USD-ben) vezeti a könyveit, a külföldön megfizetett (megfizetettnek tekintett) beszámítandó forrásadót a Tao. tv. 5. § (8) bekezdése szerint kell forintra átszámítania. E rendelkezés szerint a beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a társaságiadó-bevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos – az adóév utolsó napján érvényes – devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra.

Ha a Társaság a Brazíliából származó kamatjövedelme után megfizetett forrásadót nem számította be az adott adóév adófizetési kötelezettségével szemben, akkor azt önellenőrzés keretében utólag érvényesítheti.

[PM Jövedelemadók főosztálya 10194/2009. – APEH Ügyfélkapcsolati és tájékoztatási főosztály 2278817988/2009.]