Az alapítvány fogalmának változása
2020. január 1-jétől az illetéktörvény alkalmazásában alapítványnak az a magyarországi
alapítványi szervezet minősül, amely a közhasznú jogállást megszerezte. Emellett
alapítvány lehet külföldi alapítvány1 is, ha igazolni tudja, hogy a magyarországi nyilvántartásba vétel kivételével
teljesíti a közhasznúság feltételeit.2
Mivel az újonnan létrejött alapítványok még nem rendelkezhetnek közhasznú minősítéssel,
ezek esetében türelmi időt biztosít a törvény. Az alapítás évében és az azt követő
két évben az alapítvány akkor is megfelel az új tartalmú alapítványfogalomnak,
ha vállalja, hogy az alapítás évét követő második év végéig a közhasznú minősítést
megszerzi.
Mi a jelentősége ennek a változásnak?
Az illetéktörvény alkalmazásában alapítványoknak minősülő szervezetekre a törvény
teljes, feltételes személyes illetékmentességet ad. Eddig az az alapítvány, amely
teljesítette a személyes mentesség feltételeit – függetlenül a közhasznú minősítésétől
– minden illetékfajta (öröklési, ajándékozási, visszterhes, közigazgatási, bírósági
illeték) megfizetése alól mentesült. Ez 2020. január 1-jétől, főszabályként csak
a közhasznú jogállású alapítványok esetében elérhető.
Fontos az is, hogy 2020. január 1-jétől a személyes illetékmentesség az EGT-államban
nyilvántartásba vett, külföldi alapítványokra alkalmazható a hazai alapítványokkal
azonos feltételek alapján.
Egy közhasznú alapítvány számára mit jelent ez a változás?
Ha az alapítvány rendelkezik közhasznú jogállással, akkor számára a módosuló
szabályozás gyakorlati következményekkel nem jár. A közhasznú alapítványokat az
eddigieknek megfelelően megilleti a feltételes személyes illetékmentesség, ha
a vagyonszerzést, illetve az eljárás megindítását megelőző adóévben a vállalkozási
tevékenységéből származó jövedelme után társaságiadó-fizetési kötelezettsége nem
keletkezett.3
Ha egy alapítvány nem rendelkezik közhasznú jogállással, milyen szabályok vonatkoznak
rá 2020. január 1-től?
A törvény átmeneti szabálya 2022. december 31-ig türelmi időt biztosít minden
olyan alapítványnak, amely 2019. december 31-én magánszemély, jogi személy által
tartós közérdekű célra alapított, az alapítvány székhelye szerint illetékes törvényszék
által nyilvántartásba vett szervezetnek minősül. Ezen alapítványoknak azonban
vállalni kell azt is, hogy legkésőbb 2023. január 15-ig a Civil törvény szerinti
közhasznú jogállást szereznek, és ezt igazolják.
Ha az alapítvány ezt a vállalását nem teljesíti, a feltételes személyes mentesség
miatt meg nem fizetett illetéket meg kell fizetnie az eredeti esedékességtől számított
késedelmi pótlékkal együtt. Az alapítvány megszűnése esetén ez a fizetési kötelezettség
az alapítót vagy annak jogutódját terheli.
A 2022. december 31-ig terjedő türelmi idő leteltét követően a nem közhasznú
jogállású alapítvány nem minősül az illetéktörvény alkalmazásában alapítványnak,
ezért nem lesz jogosult a feltételes személyes illetékmentességre sem. Ez nem
feltétlenül jelenti azonban azt, hogy ezen alapítványokat minden vagyonszerzés
esetben illetékfizetés terheli, mivel egyes jogügyletekre az illetéktörvény külön
(tárgyi) illetékmentességet biztosít.4
Hogyan szerezheti meg egy alapítvány a közhasznú minősítést?
Ennek feltételeit az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil
szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény tartalmazza.
Milyen feltételeket kell teljesítenie egy külföldi alapítványnak ahhoz, hogy
a magyar közhasznú alapítványokkal azonos illetékkedvezményeket élvezzen?
Külföldi alapítványokra azonos feltételek irányadóak, mint a magyarországi alapítványokra.
Mivel Magyarországon közhasznú jogállást szerezni a külföldi alapítványok nem
tudnak, azt kell igazolniuk, hogy megfelelnek a közhasznú jogállás feltételeinek,
kivéve a magyarországi nyilvántartásba vételt. A személyes illetékmentesség emellett
a külföldi alapítványoknak is akkor jár, ha a vagyonszerzést, illetve az eljárás
megindítását megelőző adóévben társasági adónak megfelelő közteher-fizetési kötelezettségük
nem volt.
Külföldi, újonnan alapított alapítvány is vállalhatja, hogy az alapítás évét
követő második év végéig teljesíti a közhasznúvá minősítés feltételeit. Ebből
az is következik, hogy a mulasztással járó szankciók is megegyeznek a hazai alapítványokra
vonatkozó szabályokkal.
A fentiekre vonatkozó jogszabályhelyek:
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 102. §
(1) bekezdés v) pontja az alapítvány fogalmáról
Az Itv. 99/T. § az alapítványoknak türelmi időt biztosító átmeneti rendelkezésekről
Az Itv. 87. § (6) bekezdése a vállalt közhasznúság megszerzésének elmulasztása
esetén irányadó jogkövetkezményekről
Az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pont, illetve 5. § (2)-(4) bekezdés az alapítványok
személyes illetékmentességéről
1EGT-államban nyilvántartásba vett
2A közhasznú jogállás feltételeit az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,
valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV.
törvény 31. §-37. § tartalmazza
3Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1)
bekezdés f) pont, illetve 5. § (2)-(4) bekezdés
4Így például öröklés útján történő szerzés esetén a tudományos, művészeti, oktatási,
közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség (hagyomány); ajándékozás esetén
a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék
megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján
történő vagyonszerzés, továbbá a jótékony célú közadakozásból származó vagyoni
érték megszerzése illetékmentes.