NAV - Tájékoztatók

Magánszemélyek

Egyéni vállalkozók

Társaságok

Kiemelt adózók

<contents headingid="4731436" moderate="true" read="true" title="Tájékoztatók" url="nav/szja_b/tajekoztatok" write="true">
<article contentid="4772237" referenceid="4772237">
<title>Kérdések és válaszok az online rendezvények adózásáról</title>
<url>nav/szja_b/tajekoztatok/Kerdesek_es_valaszok_20210126.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1611650220000">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>26</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>37</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1769639340000">
<year>2026</year>
<month>1</month>
<day>28</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>29</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1611650978412">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>26</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>49</minute>
<sec>38</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A koronavírus-járvány miatt egyre gyakoribb, különféle céges rendezvényeket a 
vállalkozások online szervezték, szervezik meg. A következőkben az online rendezvényeken 
adott juttatások adózásáról olvashat.

1. Egyes meghatározott juttatásnak számítanak-e az online rendezvényeken kiosztott 
ajándéktárgyak, ha azok együttes értéke a minimálbér 10 százalékát meghaladja, 
de 25 százalékát nem éri el?

Ha az online céges rendezvény az Szja tv
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>
. szerinti szabadidős programnak tekinthető, akkor a kifizető költsége, amit 
a magánszemélyeknek szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvényhez kapcsolódóan 
vállalt, egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Ide számít a résztvevőknek 
a rendezvényen adott ajándéktárgy költsége is, ha annak egyedi értéke személyenként 
nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát.

Ha a résztvevőknek a kifizető ajándéktárgyat szán, azt a rendezvényen át is kell 
adnia. Online rendezvényen elegendő, ha az ajándékot csak „szóban” adják át, azaz 
közlik, hogy mi a juttatás tárgya és az hogyan érhető el. A megajándékozott azt 
később kézbesítéssel vagy a kifizetőtől személyesen is átveheti.

Azt, hogy egy online rendezvény szabadidős programnak tekinthető-e, a rendezvény 
körülményei, az esemény programja vagy a meghívottak köre alapján lehet megállapítani. 
Az online rendezvény rögzítése az esemény megfelelő dokumentálását jelentheti.

2. Megfelel-e az online szabadidős rendezvény fogalmának az a rendezvény, ha azon 
valós idejű, "élő" program helyett a kifizető például mesefilmet, vagy a korábbi 
ünnepségekről készült összefoglaló filmet vetít le?

Az eseménynek mindenképpen valódi tartalommal kell megvalósulnia, a résztvevőknek 
valós időben kell a rendezvényen „megjelenni”, és "élő" programot kell biztosítani. 
Ilyen lehet például egy a cégvezető által elmondott ünnepi beszéd, köszöntő, az 
alkalomhoz kapcsolódó témájú kötetlen beszélgetés, stb.. A cég belső honlapján 
egy linken elérhető, a témakörhöz kapcsolódó film, mesefilm, vagy a korábbi ünnepségek 
felvételeinek felhasználásával készített kisfilm levetítése nem felel meg az Szja 
tv.-ben rögzített, szabadidőprogramra irányuló rendezvénynek, eseménynek.

3. Van-e jelentősége az adózás szempontjából, hogy a rendezvényt hétvégén vagy 
hétköznap tartják meg?

Az adózás szempontjából nincs jelentősége a hétköznapi vagy hétvégi lebonyolításnak.

4. Hogyan kell adózni egy online díjkiosztón a díjazottaknak juttatott ajándéktárgyak 
után?

A díjkiosztó esemény szakmai jellege miatt – az Szja tv. alapján – reprezentációnak
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>
 számít, és mint ilyen szintén megtartható online.

Mivel a díjazottak az ajándékot a szakmai tevékenységükkel összefüggésben kapják, 
az üzleti ajándéknak minősül, ami pedig egyes meghatározott juttatásként adóköteles
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>
.

5. Egy, a munkavállalók vendéglátása nélküli, reprezentációs célú online rendezvényen 
– például karácsonyi ünnepségen – a technikai lebonyolítási költségek, mint a 
videótechnika beszerzése vagy a konferenciavezető díja beleszámítanak-e az egyes 
meghatározott juttatás adóalapjába?

A reprezentáció értékébe nem kell beszámítani a rendezvényszervezés és a lebonyolítás 
költségeit, például

<ul>

<li>a programszervezés díját, </li>

<li>a terembérleti díjat, </li>

<li>a stúdiótechnikát,</li>

<li>a dekorációt, </li>

<li>hostess-szolgáltatás díját, </li>

<li>a magasabb résztvevői létszámot biztosító előfizetői csomag megrendelését,</li>

<li>a megfelelő kép- és hangminőséget biztosító videótechnika beszerzését</li>

<li>vagy a konferenciavezető díját.</li>
</ul>

Ezek a költségek ugyanis a rendezvény lebonyolításának feltételeit jelentik, 
azaz a kifizető tevékenységével összefüggő költségek.

Egy online esemény kapcsán a rendezvény meghívója és a rendezvényen megtartott 
online programok listája mellett a rendezvény rögzítése a legmegfelelőbb az esemény 
reprezentációs jellegének igazolására.

6. A kifizető által online megrendezett, vendéglátás nélküli, nem reprezentációs 
jellegű, szórakoztató rendezvények kapcsán felmerülő szervezési, megvalósítási 
költségek egyes meghatározott juttatásnak minősülnek?

Egy online szórakoztató esemény megtartásakor is nehézséget okozhat az eseményen 
résztvevők számának, illetve a résztvevők által megszerzett jövedelemnek a megállapítása 
– hiszen az online kapcsolat során folyamatosan változhat a résztvevők köre.

Mindezek alapján a szórakoztatási célú online események költségei, például videó- és hangtechnika, 
valamint az egyéb lebonyolítással és szórakoztatással, programokkal kapcsolatos 
költségek egyes meghatározott juttatásként kezelendők
<link anchor="_ftn4">
<text>
[4]
</text>
</link>
.

<a name="_ftn1"></a>[1] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: 
Szja tv.) 70. § (6) bekezdés b) pontja.

<a name="_ftn2"></a>[2] Az Szja tv. 3. § 26. pontja szerint.

<a name="_ftn3"></a>[3] Az Szja tv. 70. § (4) bekezdése alapján.

<a name="_ftn4"></a>[4] Az Szja tv. 70. § (6) bekezdés b) pontja alapján.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>online</item>
<item>rendezvények</item>
<item>esemény</item>
<item>díjkiosztó</item>
<item>ünnepség</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/szja/Kerdesek_es_valaszok_20210126.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4767167" referenceid="4767167">
<title>SZÉP-kártya 2021. évi juttatása</title>
<url>nav/szja_b/tajekoztatok/SZEP_kartya_2021__evi20210107.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1611585180000">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>25</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>33</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1767913140000">
<year>2026</year>
<month>1</month>
<day>8</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1611585821832">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>25</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>43</minute>
<sec>41</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2021. január 1. és 2021. június 30. között[1] az Szja törvénytől[2] eltérően a Széchenyi Pihenő Kártya (a továbbiakban: SZÉP-kártya)

<ul>

<li>

szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint,
</li>

<li>

vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint, 
</li>

<li>

szabadidő alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint összegig 
minősül béren kívüli juttatásnak.
</li>
</ul>

A 2021. január 1. és 2021. június 30. között a SZÉP-kártya egyes alszámláira 
utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget nem terheli szociális hozzájárulási 
adó.[3]

2021. január 1. és 2021. június 30. között az Szja törvény 70. § (8) bekezdésétől 
eltérően az éves rekreációs keretösszeg

<ul>

<li>

költségvetési szerv munkáltató esetén évi 400 ezer forint 
</li>

<li>

más munkáltató esetében évi 800 ezer forint.
</li>
</ul>

2021. július 1-től a SZÉP-kártya egyes alszámláira béren kívüli juttatásként 
adható támogatás keretösszege, több munkáltatót együttvéve

<ul>

<li>

szálláshely alszámlánál legfeljebb évi 225 ezer forint,
</li>

<li>

vendéglátás alszámlánál legfeljebb évi 150 ezer forint, 
</li>

<li>

szabadidő alszámlánál legfeljebb évi 75 ezer forint 
</li>
</ul>

lehet.[4]

2021. július 1-től az éves rekreációs keretösszeg minden munkáltató esetében 
450 ezer forint lesz.

A béren kívüli és egyes meghatározott juttatást terhelő közterheket[5] a kifizetőnek a juttatás hónapja kötelezettségeként kell megállapítania, bevallania 
és megfizetnie, így a SZÉP-kártyára utalt munkáltatói támogatás adókötelezettségének 
a megállapítása során a juttatás időpontjában hatályos szabályok szerint kell 
eljárni. Arra a juttatásra, amely az első félévben esedékes, a Vmtv. szabályai 
vonatkoznak, míg a második félévben az Szja törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A példák nem költségvetési szerv munkáltatókra vonatkoznak.

<ul>

<li>

Kérdés:

</li>
</ul>

Ha a munkáltató egyenlő részletekben utalja a SZÉP-kártyára a támogatást a munkavállalónak, 
akkor azt az első és második félévben béren kívüli juttatásként az akkor hatályos 
rekreációs keretösszeg és az egyes alszámlákra vonatkozó értékhatár arányos részéig 
teheti meg? Azaz 2021. június 30-ig 400 ezer forint, július 1-től további 225 
ezer forint juttatható?

Válasz:

A törvényben meghatározott keretösszegek (az egyes alszámlákra vonatkozóak és 
az éves keretösszegek is) az adóévre vonatkoznak, így a juttatás időpontjában 
az azt megelőzően az adóévben támogatásként utalt összegeket is figyelembe kell 
venni, azaz a keretösszegek arányosítására nincs lehetőség. Ha a munkáltató az 
első félévben már annyi juttatást adott, hogy az kimeríti a következő juttatás 
időpontjában hatályos szabályok szerinti keretösszegeket, akkor a keretösszeget 
meghaladó rész már csak egyes meghatározott juttatásként adható.

Például, ha a munkáltató az első félévben 400 ezer forint összegben ad a szálláshely 
alszámlára támogatást, akkor a második félévben az akkor hatályos keretösszegig 
már csak a vendéglátás, vagy a szabadidő alszámlára adhat legfeljebb 50 ezer forintig 
béren kívüli juttatást.

<ul>

<li>

Kérdés:

</li>
</ul>

A munkáltató a munkavállalónak 2021. január 1-én az év első felében hatályos 
szabályok szerinti évi 800 ezer forint éves rekreációs keretig ad támogatást a 
munkavállaló SZÉP-kártyájára béren kívüli juttatásként. Ha a munkavállaló munkaviszonya 
megszűnik az első félévben, akkor hogyan kell meghatározni a rekreációs keretösszegét? 
Ha a munkaviszony a második félévben szűnik meg, akkor hogyan kell számolni?

Válasz:

Munkaviszony megszűnése esetén az éves rekreációs keretösszegnek a juttatás alapjául 
szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összeget kell tekinteni[6]. Ha a munkaviszony 2021. első félévében szűnik meg, akkor az első félévben hatályos 
rekreációs keretösszeget (800 ezer forintot), míg ha a második félévében, akkor 
a második félévben hatályos rekreációs keretösszeget (450 ezer forintot) kell 
arányosítani a munkaviszonyban töltött napokra. Ha a munkáltató az első félévben 
a hatályos szabályok szerinti maximális összeghatárokig adott SZÉP-kártyára juttatást 
a munkavállalónak, akkor a munkaviszony megszűnésekor a juttatás egy része egyes 
meghatározott juttatásnak fog minősülni. Az arányosított keretösszeget meghaladó 
rész (mint egyes meghatározott juttatás) után keletkező adókötelezettséget a jogviszony 
megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként kell megállapítani, figyelembe 
véve az azután korábban, béren kívüli juttatásként teljesített közterheket.

<ul>

<li>

Kérdés:

</li>
</ul>

A munkavállaló határozott idejű munkaviszonya 2021-ben az első félévben kezdődik, 
és a második félévben megszűnik. A munkavállaló a munkaszerződés megkötésekor 
nyilatkozott a SZÉP-kártyára utalható juttatások tervezett igénybevételének módjáról. 
Hogyan kell meghatározni a rá vonatkozó időarányos rekreációs keretösszeget? A 
jogviszonyban töltött napokkal való arányosítást a munkaviszony megszűnésekor 
hatályos Szja törvény szerinti rekreációs keretösszeg alapján kell elvégezni?

A SZÉP-kártya egyes alszámláinak juttatási értékhatárát a kifizetéskori és a 
nyilatkozat szerinti tervezett időszakokban hatályos szabály szerint kell figyelembe 
venni?

Válasz:

Az első félévben adott béren kívüli juttatásnál az éves rekreációs keretösszeg 
800 ezer forint, míg a második félévben utalt támogatásnál 450 000 forint. A munkaviszony 
megszűnésekor a jogviszonyban töltött napokkal való arányosítást a megszűnés napján 
hatályos szabályok szerint kell elvégezni, vagyis a második félévben a 450 ezer 
forintot kell arányosítani. Ha a munkáltató el akarja kerülni a juttatásnak a 
munkaviszony megszűnésekor történő átminősítését egyes meghatározott juttatásra, 
akkor a munkaviszony kezdetekor (az első félévben) úgy érdemes meghatározni a 
SZÉP-kártya egyes alszámláinál igénybe vehető keretösszeget, hogy az ne haladja 
meg a munkaviszony megszűnése napján hatályos szabályok szerint arányosított éves 
rekreációs keretösszeget.

A SZÉP-kártya egyes alszámláira vonatkozó egyedi keretösszegeket a juttatás időpontjában 
hatályos szabályok szerint kell figyelembe venni.

<ul>

<li>

Kérdés:

</li>
</ul>

A Vmtv. szerint 2021. június 30-ig a SZÉP-kártya egyes alszámláira adható juttatások 
értékhatárának számításánál a más munkáltató által adott juttatások értékét nem 
kell figyelembe venni.

A munkavállaló az első félév egyes hónapjaira igényel SZÉP-kártyára adható juttatást 
a munkáltatójától, ezek együttes értéke nem haladja meg az első félévben hatályos, 
a Vmtv. szerinti, béren kívüli juttatásokra vonatkozó egyedi értékhatárt.

A munkavállaló 2021. májusában munkahelyet vált, és az új munkáltatónál is igényel 
SZÉP-kártyára adható juttatást 2021. második félévére is. 2021. július 1-től az 
Szja törvény szerint a más munkáltató által adott SZÉP-kártyára adható juttatások 
értéke már beleszámít a béren kívüli juttatásokra vonatkozó értékhatárba.

Ez esetben, az első félévben az egyes alszámlákra kifizetett SZÉP-kártyára utalt 
juttatás összegét is figyelembe kell-e venni a más munkáltató által adott és a 
második félévre eső időszakban tervezett juttatás értéke együttes összegének kiszámításánál?

Miután a második félévben az Szja törvény alapján az egyes alszámlákra vonatkozó 
értékhatárok  alacsonyabbak, mint az első félévben hatályos  értékhatárok, ezért 
előfordulhat, hogy a második félévben hatályos értékhatárok miatt már az első 
félévben kifizetett, az akkori szabályok szerint béren kívüli juttatásként minősített 
juttatás „besorolása” is változik? Ha igen, akkor a munkáltatónak önellenőrzéssel 
helyesbítenie kell-e a havi adó- és járulékbevallását?

Válasz:

A második félévben nyújtott juttatásnál a SZÉP-kártya egyes alszámláira vonatkozó 
éves keretösszegeknél a több juttatótól együttvéve származó munkáltatói támogatásokat 
kell figyelembe venni[7]. Vagyis tekintettel arra, hogy a keretösszeg egy adóévre vonatkozik, a második 
félévben nyújtott juttatás esetén az adóévben több munkáltatótól juttatott összegeket 
összeadva kell megvizsgálni, hogy a juttatás belefér-e a második félévben hatályos 
keretösszegbe. A keretösszegen felül adott juttatás egyes meghatározott juttatásnak 
fog minősülni.

A juttatás átminősítésére csak a munkaviszony megszűnésekor kerülhet sor, hiszen 
akkor kell visszamenőleg megvizsgálni, hogy a munkaviszony megszűnésének napjára 
arányosított éves rekreációs keretösszeget meghaladta-e a korábban SZÉP-kártyára 
utalt támogatás. Az arányosított keretösszeget meghaladó rész (mint egyes meghatározott juttatás) 
után keletkező adókötelezettséget nem visszamenőlegesen (az érintett hónapok önellenőrzésével), hanem a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként kell megállapítani, figyelembe véve a meghaladó rész után korábban (béren kívüli juttatásként) teljesített 
közterheket. Ha a munkáltató el akarja kerülni a juttatásnak a munkaviszony megszűnésekor 
történő átminősítését, akkor a munkaviszony kezdetekor (az első félévben) úgy 
érdemes meghatározni az igénybe vehető keretösszeget, hogy az ne haladja meg a 
munkaviszony megszűnése napján hatályos szabályok szerint arányosított éves rekreációs 
keretösszeget.

Ha a munkavállaló az első félévben létesít munkaviszonyt a munkáltatónál, akkor, 
az egyes alszámlákra vonatkozó egyedi keretösszegeket nem kell arányosítani és 
arra sem kell tekintettel lenni, hogy a belépés előtt más munkáltatótól kapott-e 
juttatást és milyen értékben.  A második félévben adott juttatásnál viszont az 
adóévben a juttatás időpontjáig összességében utalt támogatásokat együttesen kell 
figyelembe venni, így a korábbi és másik munkáltató által a SZÉP-kártyára utalt 
összegeket is vizsgálni kell. Ha a második félévre vonatkozó éves rekreációs és 
egyedi keretösszegeket a korábban adott juttatások már kimerítették, akkor a támogatás 
már csak egyes meghatározott juttatásként adható, de a juttatás időpontjában hatályos 
szabályok szerint korábban béren kívüli juttatásként minősített támogatás „besorolása” 
nem változik.

<ul>

<li>

Kérdés:

</li>
</ul>

Az első félévben a munkáltató által a munkavállalónak SZÉP-kártyára adott juttatás 
esetén a juttatáskor hatályos szabály szerinti, az egyes alszámlákra vonatkozó 
keretösszeg és rekreációs keretösszegnek a félévre arányosított összegéig adható 
juttatás?

Például, ha az első félévben a munkáltató 200 ezer forintot ad a SZÉP-kártya 
vendéglátás alszámlájára a dolgozónak, akkor a második félévben kedvezményes adózás 
mellett erre az alszámlára nem adható juttatás, mert a második félévben e juttatás 
értékhatára 150 ezer forint, és már 200 ezer forintot kapott a munkavállaló?

Válasz:

Sem az éves rekreációs keretösszeget, sem az egyedi keretösszegeket nem kell 
arányosítani, mindig a juttatás időpontjában hatályos szabályok szerint kell eljárni.

Ha az első félévben a munkáltató ad 200 ezer forintot a munkavállalónak a SZÉP-kártya 
vendéglátás alszámlájára, akkor a második félévben ugyanarra az alszámlára juttatás 
már csak egyes meghatározott juttatásként adható.

Ha az első félévben a munkáltató a vendéglátás alszámlára 100 ezer forintot utal, 
akkor a második félévben kedvezményes adózás mellett még adhat 50 ezer forintot, 
mert a második félévben az erre az alszámlára vonatkozó értékhatár 150 ezer forint, 
és ebből csak 100 ezer forintot juttatott.

Ha az első félévben a SZÉP-kártyára 500 ezer forint béren kívüli juttatást kap 
a munkavállaló, akkor a második félévben már béren kívüli juttatást nem kaphat, 
mert a második félévben az éves rekreációs keret 450 ezer forint, minden további 
juttatás egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles.

[1] A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi 
készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Vmtv.) 40. § (1) 
és (2) bekezdése

[2] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: 
Szja törvény)

[3] Vmtv. 40. §. (3) bekezdés

[4] Szja törvény 71. § (1) bekezdése

[5] Szja törvény 69. § (5) bekezdése

[6] Szja törvény 70. § (8) bekezdése

[7] Szja törvény 71. § (1) bekezdése
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>SZÉP--kártya</item>
<item>Széchenyi-Pihenő-Kártya</item>
<item>szálláshely</item>
<item>vendéglátás</item>
<item>szabadidő</item>
<item>rekreációs-keretösszeg</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/szja/SZEP_kartya_2021__evi20210107.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4767171" referenceid="4767171">
<title>A 2020-ban szerzett jövedelem bevallása</title>
<url>nav/szja_b/tajekoztatok/A_2020_ban_szerzett_jovedelem.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1611584940000">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>25</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>29</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1704581940000">
<year>2024</year>
<month>1</month>
<day>6</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1611585821740">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>25</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>43</minute>
<sec>41</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

1. Adóbevallási tervezet

Kinek készít a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) automatikusan adóbevallási tervezetet?

A NAV elkészíti és 2021. március 15-től  KAÜ azonosítással (ügyfélkapu, e-személyi igazolvány, telefonos azonosító) 
elérhetővé teszi a személyijövedelemadó-bevallási tervezetet az elektronikus felületen 
(WebNYK)

<ul>

<li>

a magánszemélyeknek,
</li>

<li>

a mezőgazdasági őstermelőknek, 
</li>

<li>

az áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek és
</li>

<li>

az egyéni vállalkozóknak.
</li>
</ul>

Ki kérheti az adóbevallási tervezet postázását?

2021. március 16-ig azok kérhetik a tervezet postázását SMS-ben, levélben, telefonon, személyesen 
vagy elektronikusan, akik nem rendelkeznek KAÜ azonosítóval és önállóan nem nyújtották be 2020-ra 
vonatkozó bevallásukat.

Milyen adatokat tartalmaz az adóbevallási tervezet?

Az adóbevallási tervezetet a NAV a magánszemély munkáltatója, kifizetője által megadott adatok alapján készíti 
el. A tervezet tartalmazza a magánszemély által az adóévben megszerzett

<ul>

<li>

szja-köteles jövedelmet és annak adóját,
</li>

<li>

az ekho szerint adózó jövedelmet és annak adóját,
</li>

<li>

az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem adóköteles részét,
</li>

<li>

a szociális hozzájárulási adó alapját képező jövedelmet és a fizetendő szociális 
hozzájárulási adót.
</li>
</ul>

Mikor kell az adóbevallási tervezetet módosítani, kiegészíteni?

Ha az adózó

<ul>

<li>

mezőgazdasági őstermelő, és e tevékenységéből adóköteles bevétele származott 
(az adómentességi értékhatár alatt nem kell bevallást benyújtania);
</li>

<li>

áfafizetésre kötelezett magánszemély;
</li>

<li>

egyéni vállalkozó;
</li>

<li>

fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;
</li>

<li>

a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett adóelőleg-nyilatkozatában költség levonását 
kérte, 
</li>

<li>

csereügyletből származó jövedelmet szerzett;
</li>

<li>

az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti bírságot kell 
 fizetnie;
</li>

<li>

nem kifizetőtől származó vagy olyan bevételt szerzett, ami után maga állapítja 
 meg az az adót vagy az adóelőleget;
</li>

<li>

jogosult a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában;
</li>

<li>

jövedelme külföldről származott, vagy külföldön (is) adóztatható;
</li>

<li>

nem belföldi illetőségű magánszemély és nem tett mentességről szóló nyilatkozatot;
</li>

<li>

ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet szerzett, ha a jövedelmet 
nem vagy nem kizárólag kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató igazolása 
 alapján állapítja meg;
</li>

<li>

az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el a jóváhagyott 
osztalékadójával szemben;
</li>

<li>

valamely bevétele után az ekho szerinti adózást választotta, és a kifizetőtől 
az őt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalta;
</li>

<li>

valamely bevétele után szochóelőleget kell fizetnie;
</li>

<li>

adóját a törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell (lehet) 
megállapítani.
</li>
</ul>

Egységes határidő: 2021. május 20. Eddig van lehetőség az adóbevallási tervezet 
javítására, kiegészítésére, elfogadására és az 1+1 százalékos rendelkezőnyilatkozat 
leadására.

2. Magánszemély által elkészített bevallás

Mikor kell önállóan elkészíteni és benyújtani az adóbevallási tervezetet?

Az adózó maga készíti el szja-bevallását, ha az adóévben

<ul>

<li>

csak olyan adóköteles bevételt szerzett, amelyről a kifizető nem küld adatot 
év közben a NAV-nak, 
</li>

<li>

a bevételt nem kifizetőtől szerezte,
</li>

<li>

az adóbevallási tervezetét szeretné kiegészíteni vagy módosítani, de nincs 
 ügyfélkapuja.
</li>
</ul>

Milyen nyomtatványon kell elkészíteni a bevallást?

A 20SZJA nyomtatványon.

Egységes határidő: 2021. május 20. Eddig van lehetőség a bevallás benyújtására, az adó megfizetésére és az 1+1 százalékos 
rendelkezőnyilatkozat leadására.

A tájékoztatás jogszabályi alapja:

<ul>

<li>

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11.-13. §. 

</li>

<li>

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 2. számú melléklet.

</li>
</ul>
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
<skword>nemfriss</skword>
</seckeywords>
<referenceURL>nav/szja_b/informaciok_a_bevallasrol/A_2020_ban_szerzett_jovedelem.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4733180" referenceid="4733180">
<title>A 2018-ban szerzett jövedelem bevallása</title>
<url>nav/szja_b/tajekoztatok/A_2020_ban_szerzett_jovedelem.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1611584940000">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>25</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>29</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1704581940000">
<year>2024</year>
<month>1</month>
<day>6</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1611585821266">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>25</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>43</minute>
<sec>41</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

1. Adóbevallási tervezet

Kinek készít a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) automatikusan adóbevallási tervezetet?

<ul>

<li>

a magánszemélyeknek,
</li>

<li>

a mezőgazdasági őstermelőknek, 
</li>

<li>

az áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek és
</li>

<li>

az egyéni vállalkozóknak.
</li>
</ul>

Ki kérheti az adóbevallási tervezet postázását?

Milyen adatokat tartalmaz az adóbevallási tervezet?

<ul>

<li>

szja-köteles jövedelmet és annak adóját,
</li>

<li>

az ekho szerint adózó jövedelmet és annak adóját,
</li>

<li>

az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem adóköteles részét,
</li>

<li>

a szociális hozzájárulási adó alapját képező jövedelmet és a fizetendő szociális 
hozzájárulási adót.
</li>
</ul>

Mikor kell az adóbevallási tervezetet módosítani, kiegészíteni?

Ha az adózó

<ul>

<li>

mezőgazdasági őstermelő, és e tevékenységéből adóköteles bevétele származott 
(az adómentességi értékhatár alatt nem kell bevallást benyújtania);
</li>

<li>

áfafizetésre kötelezett magánszemély;
</li>

<li>

egyéni vállalkozó;
</li>

<li>

fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;
</li>

<li>

a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett adóelőleg-nyilatkozatában költség levonását 
kérte, 
</li>

<li>

csereügyletből származó jövedelmet szerzett;
</li>

<li>

az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti bírságot kell 
 fizetnie;
</li>

<li>

nem kifizetőtől származó vagy olyan bevételt szerzett, ami után maga állapítja 
 meg az az adót vagy az adóelőleget;
</li>

<li>

jogosult a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában;
</li>

<li>

jövedelme külföldről származott, vagy külföldön (is) adóztatható;
</li>

<li>

nem belföldi illetőségű magánszemély és nem tett mentességről szóló nyilatkozatot;
</li>

<li>

az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el a jóváhagyott 
osztalékadójával szemben;
</li>

<li>

valamely bevétele után szochóelőleget kell fizetnie;
</li>

<li>

adóját a törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell (lehet) 
megállapítani.
</li>
</ul>

2. Magánszemély által elkészített bevallás

Mikor kell önállóan elkészíteni és benyújtani az adóbevallási tervezetet?

Az adózó maga készíti el szja-bevallását, ha az adóévben

<ul>

<li>

csak olyan adóköteles bevételt szerzett, amelyről a kifizető nem küld adatot 
év közben a NAV-nak, 
</li>

<li>

a bevételt nem kifizetőtől szerezte,
</li>

<li>

az adóbevallási tervezetét szeretné kiegészíteni vagy módosítani, de nincs 
 ügyfélkapuja.
</li>
</ul>

Milyen nyomtatványon kell elkészíteni a bevallást?

A 20SZJA nyomtatványon.

A tájékoztatás jogszabályi alapja:

<ul>

<li>

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11.-13. §. 

</li>

<li>

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 2. számú melléklet.

</li>
</ul>
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
<skword>nemfriss</skword>
</seckeywords>
<referenceURL>nav/szja_b/informaciok_a_bevallasrol/A_2020_ban_szerzett_jovedelem.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4767416" referenceid="4767416">
<title>Változtak a személyi kedvezmény szabályai</title>
<url>nav/szja_b/tajekoztatok/Valtoztak_a_szemelyi_20210111.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1610380020000">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>11</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>47</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1768345140000">
<year>2026</year>
<month>1</month>
<day>13</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1610446315544">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>12</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>11</minute>
<sec>55</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

2021. január 1-jétől a személyi kedvezmény szabályai
több ponton is változtak
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>
.

<ul>

<li>A személyi
kedvezmény az összevont adóalap terhére vehető igénybe. </li>

<li>Változott a
kedvezmény mértéke, ami a jogosultság hónapjaiban a minimálbér egyharmadának
felel meg (száz forintra kerekítve). </li>
</ul>

Ha valakinek több, személyi
jövedelemadót, illetve adóalapot csökkentő kedvezmény is jár, meghatározott
sorrendben kell azokat érvényesíteni:

<ol>

<li>a négy vagy több gyermeket nevelő
anyák kedvezménye</li>

<li>személyi kedvezmény</li>

<li>első házasok kedvezménye</li>

<li>családi kedvezmény. </li>
</ol>

A személyi kedvezményt továbbra is
az veheti igénybe, aki:

<ul>

<li>súlyos
fogyatékosságnak minősülő betegségben szenved, amelyről orvosi igazolással
rendelkezik, valamint</li>

<li>rokkantsági
járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. </li>
</ul>

Nem változik a kedvezmény
érvényesítése:

<ul>

<li>év közben adóelőleg-nyilatkozatban
kérhető a munkáltatótól, illetve az összevont adóalapba tartozó rendszeres
bevételt juttató kifizetőtől, vagy </li>

<li>év végén, az
adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásban érvényesíthető egy összegben.</li>
</ul>

<a name="_ftn1"></a>[1]
A személyi jövedelemadóról
szóló 1995. évi CXVII. törvény 29/E §.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>személyi</item>
<item>kedvezmény</item>
<item>súlyos</item>
<item>fogyatékosság</item>
<item>betegség</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/szja/Valtoztak_a_szemelyi_20210111.html</referenceURL>
</article>
<downloadablebinary contentid="4765026">
<title>A munkavállalónak biztosított Budapest-bérlet adózása</title>
<url>/data/cms536793/Munkavallalonak_biztositott_Budapest_berlet_tajekoztato_vegl.pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1607501220000">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>9</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>7</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1765493940000">
<year>2025</year>
<month>12</month>
<day>11</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1607501837038">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>9</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>17</minute>
<sec>17</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords> M0 M1 M2 M3 E1 E2 E3 T1 T2 T3 T4</keywords>
<seckeywords> 
</seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="4765026">
<title>A munkavállalónak biztosított Budapest-bérlet adózása</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<url>/data/cms536793/Munkavallalonak_biztositott_Budapest_berlet_tajekoztato_vegl.pdf</url>
<filename>Munkavallalonak_biztositott_Budapest_berlet_tajekoztato_vegl.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>248</size>
<sizeinbyte>254772</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1607501836787</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>09</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
<searchkeywords>
<item>Budapest--bérlet</item>
<item>helyi-bérlet</item>
<item>munkába-járás</item>
<item>munkavégzés</item>
<item>közlekedés</item>
</searchkeywords>
</downloadablebinary>
<article contentid="4761993">
<title>Számolj a NAV-val!</title>
<url>nav/szja_b/tajekoztatok/Szamolj_a_NAV_val_20201005.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1601880780000">
<year>2020</year>
<month>10</month>
<day>5</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>53</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1759701540000">
<year>2025</year>
<month>10</month>
<day>5</day>
<dayofweek>1</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1601881567360">
<year>2020</year>
<month>10</month>
<day>5</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>6</minute>
<sec>7</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Kinek, mikor, mennyi kedvezmény jár az adóból?

Az szja-kedvezmények kiszámításában példákkal segít a családoknak, friss
házasoknak, sokgyermekes édesanyáknak és a súlyos betegséggel küzdőknek az új
kiadvány.

A kedvezmények példatára 2020 megtekinthető <link id="4761972">
<downloadablebinary contentid="4761972">
<title>Országos példatár</title>
<url>/data/cms532838/orszagos_peldatar.pdf</url>
<filename>orszagos_peldatar.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>22737</size>
<sizeinbyte>23283305</sizeinbyte>
</downloadablebinary>
<text>itt</text>
</link>.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Sajtó- és Kommunikációs Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
</article>
<article contentid="4759077" referenceid="4759077">
<title>A munkavállaló számára a munkáltató által biztosított koronavírusteszt adózása</title>
<url>nav/szja_b/tajekoztatok/A_munkavallalo_szamar20200724.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1595597820000">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>24</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>37</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1753394340000">
<year>2025</year>
<month>7</month>
<day>24</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1595835560728">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>27</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>39</minute>
<sec>20</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

1. A veszélyhelyzet időtartama alatt biztosított teszt adózása

Ha a munkáltató a munkavállalók részére a koronavírus-világjárvány
miatt elrendelt veszélyhelyzet időszakában, azaz 2020. március 11. és június 17.
között ingyenesen biztosította a koronavírusteszt lehetőségét, akkor a juttatás
adókötelezettségének meghatározására alkalmazni lehetett a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV.
törvény (a továbbiakban: Stabtv.) 28/A. §-ában
foglalt rendelkezéseket.<link anchor="1">
<text>
[1]
</text>
</link>

E szabályok alapján a juttatás után nem kell teljesíteni az
adójogszabályok szerinti fizetési kötelezettséget, ha a juttatásra

<ul>

<li>
a katasztrófahelyzet, veszélyhelyzet időtartama alatt,
</li>

<li>
a katasztrófahelyzet, veszélyhelyzet következményeinek
elhárítása, mérséklése céljából,
</li>

<li>
a katasztrófahelyzetben, veszélyhelyzetben lévők számára,
</li>

<li>
ingyenesen
</li>
</ul>

került sor.

Az
adómentesség feltétele továbbá, hogy a juttató bejelentse a juttatást
(termékátadást, szolgáltatásnyújtást) a juttatás napjától számított 60 napon
belül, a nyújtott szolgáltatás és átadott termék megnevezésével, mennyiségének
megjelölésével a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyben illetékes
adóhatósághoz.<link anchor="2">
<text>
[2]
</text>
</link>

Ha az eset összes körülményének
figyelembevétele alapján a koronavírusteszt biztosítása során a Stabtv. 28/A.
§-ában foglalt feltételek nem állnak fenn – azaz, ha a juttatás nem a
veszélyhelyzetben levő munkavállalók részére, illetve nem a veszélyhelyzet ideje
alatt, a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából
történik –, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a
továbbiakban: Szja tv.) 4. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés azon
kitételét lehet alkalmazni, amelyből következően nem keletkezik adóköteles
bevétel a biztonságot és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek
a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi
körébe tartozó biztosítása esetén.

A munka törvénykönyvéről
szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51.
§ (4) bekezdése alapján a munkáltató biztosítja az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Az Mt. említett
szabályával összhangban rendelkezik a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.
törvény (a továbbiakban: Mvt.) 2. §(2)-(3) bekezdése és 4. §-a is.

Ha a munkáltató az Mt. és az
Mvt. szerinti általános kötelezettségének teljesítése érdekében rendeli el a
munkavállalónak a koronavírusteszt elvégzését, illetőleg a koronavírusteszt az 
egészséget
nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek biztosításához
szükséges, úgy annak költségeit a munkáltató köteles viselni (téríteni). Ezért
ebben az esetben alkalmazandók az Szja tv. fent hivatkozott rendelkezései, és 
sem
a munkáltatónak, sem a magánszemélynek (munkavállalónak) nem keletkezik
adókötelezettsége.

2. A veszélyhelyzet megszüntetését követően biztosított teszt adózása

A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 2020. évi LVII. törvényben kapott
felhatalmazás alapján a Kormány a 2020. március 11-én kihirdetett
veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 282/2020. (VI. 17.) Korm. rendelettel
döntött a veszélyhelyzet megszüntetéséről. E rendelkezés 2020. június 18-án
lépett hatályba, melynek következtében a Stabtv. ismertetett szabályai ezen
időponttól már nem alkalmazhatók. Alkalmazható ugyanakkor az Szja tv. 4. § (2a)
bekezdésének előzőekben már említett kitétele, mely alapján nem keletkezik adóköteles bevétel a
biztonságot és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a
munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe
tartozó biztosítása esetén.

<a name="1"></a>[1] E
rendelkezések részletes ismertetése a koronavírus-járvány elleni védekezéssel
összefüggő ingyenes termékátadások, ingyenes szolgáltatásnyújtások adózási
szempontú megítélése című tájékoztatóban olvasható https://www.nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/adozasi_konnyitesek/A_koronavirus_jarvany20200512.html

<a name="2"></a>[2] A
bejelentési kötelezettség teljesítésére szolgáló nyomtatványminta a következő
linken érhető el: https://www.nav.gov.hu/data/cms525258/Ingyenes_termekatadas_szolgaltatas_nyujtas_bejelent_lap_minta.docx

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<referenceURL>nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/adozasi_konnyitesek/A_munkavallalo_szamar20200724.html</referenceURL>
</article>
<downloadablebinary contentid="4748605">
<title>Adózói tájékoztató Magyarország 2020. január 1-jétől alkalmazható adóegyezményeiről</title>
<url>/data/cms515265/Adozoi_tajekoztato_Magyarorszag_adoegyezmenyei_2020__magyarul.pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1582030080000">
<year>2020</year>
<month>2</month>
<day>18</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>48</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1740092340000">
<year>2025</year>
<month>2</month>
<day>20</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1597304453380">
<year>2020</year>
<month>8</month>
<day>13</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>40</minute>
<sec>53</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords>M0 M1 M2 M3 E1 E2 E3 T1 T2 T3 T4 T5</keywords>
<seckeywords> 
</seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="4748605">
<title>Adózói tájékoztató Magyarország 2020. január 1-jétől alkalmazható adóegyezményeiről</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>-1</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<url>/data/cms515265/Adozoi_tajekoztato_Magyarorszag_adoegyezmenyei_2020__magyarul.pdf</url>
<filename>Adozoi_tajekoztato_Magyarorszag_adoegyezmenyei_2020__magyarul.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>172</size>
<sizeinbyte>176598</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1597304453264</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2020</year>
<month>08</month>
<day>13</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
<searchkeywords>
<item>adóegyezmény,</item>
<item>kettős,</item>
<item>adóztatást,</item>
<item>elkerülő,</item>
<item>egyezmény,</item>
<item>OECD</item>
</searchkeywords>
</downloadablebinary>
<article contentid="4767173" referenceid="4767173">
<title>Kérdések és válaszok a külföldi befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel kötött tartós befektetési szerződésről</title>
<url>nav/szja_b/tajekoztatok/Kerdesek_es_valaszok_20200218.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1582011120000">
<year>2020</year>
<month>2</month>
<day>18</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>32</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1740005940000">
<year>2025</year>
<month>2</month>
<day>19</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1610025427059">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>7</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>17</minute>
<sec>7</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az Szja tv.1 alapján tartós befektetési szerződés (tbsz) köthető külföldi befektetési 
szolgáltatóval, illetve hitelintézettel is (a továbbiakban: befektetési szolgáltató). 
Ebben a tájékoztatóban a témával kapcsolatos gyakori kérdésekre kaphat választ.

1. Mikor tekinthető a külföldi befektetési szolgáltatóval megkötött szerződés 
tartós befektetési szerződésnek?

A magánszemélynek a külföldi befektetési szolgáltatóval kötött szerződésnek meg 
kell felelnie az Szja tv.-ben foglaltaknak. 
 A külföldi befektetési szolgáltatónak a magánszemély adókötelezettségeinek jogszerű 
teljesítéséhez részleteiben kell ismernie a magyar szabályozást, így különösen 
azt, hogy a lekötési időszak megszűnésekor, a lekötés megszakításakor a befektetési 
szolgáltatónak lekötési hozamot kell megállapítania. Az a külföldi befektetési 
szolgáltatóval kötött szerződés tekinthető tbsz-nek, ami tartalmazza,

<ul>

<li>hogy a szerződő felek a keletkező jövedelemre az Szja tv. szabályait alkalmazzák, 
és

<ul>

<li>a magánszemély vállalja az Szja tv.-ben foglalt feltételek teljesítését legalább 
25 000 forintnak megfelelő pénzösszeget köt le,

</li>

<li>és azt lekötési nyilvántartásban tartja a három illetve ötéves lekötési időszakban. 
</li>
</ul>
</li>
</ul>

Ez azt jelenti, hogy egy befektetési számlaszerződés önmagában nem felel meg 
a tbsz feltételeinek, és az sem elegendő, ha a magánszemély a magyar szabályokat 
önként betartva tbsz-nek tekint egy számlát.

2. Be kell-e jelenteni a külföldi befektetési szolgáltatóval megkötött szerződést?

Ha egy magánszemély külföldi befektetési szolgáltatóval köt tbsz-t, akkor azt 
be kell jelentenie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV).

A bejelentéshez nem kell mellékelni a tbsz-t, azonban egy esetleges NAV-ellenőrzéskor 
a szerződéskötés tényét a szerződés bemutatásával kell igazolni.

<ul>

<li>
A tartós befektetési szerződés megkötésének bejelentése;

</li>
</ul>

Szerződéskötés esetén a szerződéskötés tényét és a befizetett pénzösszeget kell 
közölni a NAV-val az első befizetést követő 30 napon belül. A tbsz megkötésekor 
legalább 25 ezer forintot (vagy ennek megfelelő külföldi fizetőeszközt) kell a 
számlára befizetni, ez a befizetés tekintendő első befizetésnek.

A gyűjtőévben az első befizetést követően további befizetések teljesíthetők, 
ezeket azonban nem kell bejelenteni a NAV-nak.

<ul>

<li>
Lekötési átutalás bejelentése

</li>
</ul>

Lekötési átutalásnak nevezzük azt, ha a magánszemély a tartós befektetési szerződést 
felbontja, és a befektetési szolgáltató által lekötési nyilvántartásban tartott 
pénzeszközök, pénzügyi eszközök egészét, azaz a teljes befektetést áthelyezi egy 
másik befektetési szolgáltatónál kötött tbsz-re a lekötés megszakítása nélkül. 
Mivel a lekötés nem szakad meg, a befektetési szolgáltatónak nem kell lekötési 
hozamot, azaz tartós befektetésből származó jövedelmet megállapítania.

A külföldi befektetési szolgáltatónál vezetett tbsz esetében is van lehetőség 
lekötési átutalásra. A lekötési átutalás tényét, az átutalt pénzeszköz, pénzügyi 
eszközök értékét közölni kell az adóhatósággal a lekötési átutalást követő 30 
napon belül.

3. A gyűjtőévet követően fennáll-e a befizetési tilalom?

A külföldön kötött tbsz-re is igaz, hogy a lekötött pénzösszeg a gyűjtőévet követően 
további befizetéssel már nem növelhető. Nem arról van azonban szó, hogy a gyűjtőévet 
követően a magánszemély nem fizethet be az adott számlára, vagy, hogy a külföldi 
befektetési szolgáltatónak vissza kellene utasítania a magánszemély befizetését, 
hanem arról, hogy ezek a későbbi befizetések már nem tekinthetők a tbsz keretében 
történő befizetésnek.

4. Hogyan lehet meghosszabbítani a hároméves lekötési időszakot, vagy a szerződést 
újrakötni a külföldi befektetési szolgáltatóval?

A külföldi befektetési szolgáltatónak is olyan lekötési nyilvántartást kell vezetnie 
szerződésenként, mint a hazai befektetési szolgáltatónak.

A tbsz törvényi szabályozása a hároméves és ötéves lekötési időszak végén döntési 
pontokat tartalmaz:

<ul>

<li>a 3. év végén a magánszemély részkivétről rendelkezhet, azaz a befektetése egy 
részét felveheti, továbbá a szerződést két évvel meghosszabbíthatja,

</li>

<li>az 5. év végén a magánszemély ugyancsak dönthet részkivétről, és újrakötheti 
a szerződést.
</li>
</ul>

Ezeknek a döntési pontoknak – hasonlóan a belföldi tbsz-ekhez – a szerződéses 
kapcsolatokban is meg kell jelenniük, tehát a magánszemély a döntési pontokra 
vonatkozó feltételek ismeretében köti meg a tbsz-t. A szerződéses feltételek változatosak 
lehetnek: a harmadik és ötödik évi részkivétről jellemzően nyilatkoznia kell a 
magánszemélynek (de nem a szerződés megkötésekor, hanem a 3. és 5. év vége előtt), 
a szerződés két évvel történő meghosszabbítása rendszerint a magánszemély hallgatólagos 
beleegyezésével valósul meg (tehát arról nem kell a magánszemélynek nyilatkoznia), 
míg a szerződés újrakötéséhez általában szükség van a magánszemély nyilatkozatára. 
Harmadik évi részkivét esetén a hároméves lekötési időszak utolsó napján lekötési 
nyilvántartásban szereplő eszközök (pénzeszköz, pénzügyi eszköz) e napon, ötödik 
évi részkivét esetén az ötéves lekötési időszak utolsó napján lekötési nyilvántartásban 
szereplő eszközök e napon kivonhatók a lekötési nyilvántartásból.

5. Hogyan működik a lekötési átutalás a gyakorlatban?

Lekötési átutaláskor az átadó befektetési szolgáltatónak igazolást (lekötési 
igazolás) kell kiállítania a magánszemélynek és a lekötési utalást fogadó befektetési 
szolgáltatónak.

Célszerű az átadó befektetési szolgáltatónak meggyőződnie arról, hogy a magánszemély 
a fogadó befektetési szolgáltatónál rendelkezik-e tbsz-szel. Ezen információ hiányában 
az átadó befektetési szolgáltatónak a lekötés megszakítását kellene vélelmeznie 
és lekötési hozamot kellene megállapítania.

Lekötési átutalás esetén tehát a befektetési szolgáltatót terheli az Szja tv.-ben 
előírt tartalmú lekötési igazolás kiállításának kötelezettsége, függetlenül attól, 
hogy a befektetési szolgáltató belföldi vagy külföldi.

Nem tekinthetők lekötési igazolásnak például az egyenlegközlők, számlatörténetek, 
számlakivonatok, még akkor sem, ha ezekből a törvény által megkövetelt információk 
kinyerhetők.

6. Milyen adatokat tartalmaz a tbsz-ből származó jövedelemről kiállított igazolás?

A külföldi befektetési szolgáltatónak is az Szja tv.-ben előírt tartalmú igazolást 
kell kiállítania a tartós befektetésből származó jövedelemről, ami tartalmazza:

<ul>

<li>a tartós befektetésből származó jövedelmet,

</li>

<li>az első befizetés napját (a tbsz újrakötése esetén a befizetés napjának minősülő 
napot),

</li>

<li>a lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napját.
</li>
</ul>

Nem a dokumentum elnevezése, hanem annak tartalma a döntő (és annak tartalmaznia 
kell a jövedelemadatot).

Ebből következően nem felel meg az előírt igazolásnak:

<ul>

<li>az az igazolás, amely más igazolásokkal együtt tesz eleget a törvényi követelményeknek,

</li>

<li>az ügyletekről kiállított dokumentum, amelyből a jövedelem kiszámolható,

</li>

<li>az egyenlegközlő, a számlatörténet, a számlakivonat.
</li>
</ul>

A magyar befektetési szolgáltatónak a tartós befektetésből származó jövedelemről 
az igazolást az adóévet követő január 31-ig kell kiállítania.

A külföldi befektetési szolgáltató által a határidőt követően kiállított igazolás 
is elfogadható, de az igazolás késedelmes kiállítása akadályozhatja a magánszemélyt 
a személyijövedelemadó-bevallás korai teljesítésében.

8. A tartós befektetési szerződésen jóváírt osztalék után kit, milyen adókötelezettség 
terhel?

A tbsz keretében megszerzett osztalékkal összefüggésben feltételezzük, hogy az 
belföldi illetőségű magánszemély által kötött tbsz-re vonatkozik. Az Szja tv.szerint 
a belföldi adószabályok (Szja tv., Art.2 ) alapján kifizetőnek minősülő befektetési 
szolgáltató a lekötési nyilvántartásban rögzített, osztalékra jogosító értékpapír 
esetében az osztalékfizetést megelőzően értesíti a kibocsátót, hogy e jövedelemmel 
összefüggésben adókötelezettség nem terheli.

Ha a befektetési szolgáltató belföldi, de az osztalék külföldről származik

Ha a befektetési szolgáltató belföldi, de az értékpapír kibocsátója külföldi 
(vagyis az osztalék fizetésére kötelezett személy külföldi emiatt az általa fizetett 
osztalék külföldről származó), akkor a külföldi állammal kötött kettős adóztatás 
elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni.3 Az osztalék forrásának 
állama jellemzően korlátozott adóztatási joggal rendelkezik. Ezt a nemzetközi 
szerződésen alapuló adóztatási jogot az Szja tv. (és ezen belül a tbsz-re vonatkozó 
szabályozás) nem írhatja felül.

A külföldről származó osztalék után külföldön, az adott adóegyezményben szereplő 
mértékkel levont adó (amely az osztalékjövedelem forrásának államát illeti meg) 
nem igényelhető vissza. Ha külföldön az egyezményben előírt mértéket meghaladó 
mértékben történik adólevonás az osztalék összegéből (pl. 15 százalékos mérték 
helyett 20 százalékkal), akkor a többletként levont adó (a példában 5 százaléknyi 
adó) a magánszemélynek visszajár, ha a magánszemély a magyar adóügyi illetőségét 
külföldön igazolja. Az egyezmény szerinti mértéket meghaladóan levont adót külön 
eljárásban, a külföldi hatóság előtt kell visszaigényelni, ez a magyar személyijövedelemadó-bevallást 
nem érinti. Ha a többletként levont adó visszaigénylését a tbsz-t kötő magánszemély 
a külföldi hatóságnál kezdeményezi, és azt neki visszatérítik, akkor a visszatérítés 
összegét a gyűjtőévet követően nem lehet a tbsz-en lekötni, mert a gyűjtőévet 
követően nincs lehetőség befizetést teljesíteni a TBSZ számlára.

Viszont ha a belföldi befektetési szolgáltató igényli vissza a többletként levont 
adót (mert erre jogosult, például részvényesi meghatalmazottként), akkor a visszatérített 
adót a befektetési szolgáltatónak kötelezően a lekötési nyilvántartásban kell 
rögzítenie, mert a TBSZ alapján keletkező hozamok nem kerülhetnek ki a TBSZ zárt 
rendszeréből. Ha a magyar szolgáltatóval kötött tbsz lekötési nyilvántartásában 
külföldi kibocsátású értékpapírok is szerepelnek, és ezek után például kamatot, 
osztalékot vagy árfolyamnyereséget fizetnek ki, akkor az alkalmazandó egyezmény 
említett jövedelmekre vonatkozó cikkei megelőzik az Szja tv. alkalmazását. A jövedelem 
forrásának államában az adóegyezmény rendelkezései szerinti mértékkel levont adó 
a magánszemély részére nem jár vissza. A keletkező jövedelmet (amit a jövedelem 
után külföldön megfizetett adó csökkenthet) a befektetési szolgáltatónak a lekötési 
nyilvántartásban kell rögzítenie. A lekötési hozam részeként megszerzett kamatot, 
osztalékot és árfolyamnyereséget a magánszemélynek nem kell feltüntetnie a bevallásában.

Ha a befektetési szolgáltató külföldi, de az osztalék belföldről származik

A magánszemély által külföldön megkötött TBSZ lekötési nyilvántartásban szerepelhetnek 
magyar és külföldi kibocsátású értékpapírok is.

A külföldön kötött tbsz lekötési nyilvántartásában szereplő magyar kibocsátású 
értékpapír esetében elvárható, hogy a külföldi befektetési szolgáltató tájékoztassa 
az értékpapír magyar kibocsátóját, hogy az osztalékfizetés egy magyar adóügyi 
illetőségű magánszemély által kötött tartós befektetési szerződés alapján lekötési 
nyilvántartásban lévő értékpapír után történik (tehát ebben az esetben egy magyar 
forrású osztalékjövedelem kifizetése egy magyar illetőségű magánszemély részére 
történik). Ebben az esetben az osztalékot fizető magyar kibocsátó az adólevonást 
mellőzi.

Ha a befektetési szolgáltató külföldi, és az osztalék is külföldről származik

A külföldön kötött tbsz lekötési nyilvántartásában szereplő külföldi (tehát nem 
magyar) kibocsátású értékpapír alapján fizetett osztalékra ugyancsak alkalmazni 
kell a nemzetközi szerződés (kétoldalú adóegyezmény) előírását (az osztalék forrásának 
állama és Magyarország között érvényben lévő egyezményt). A forrásállam osztalék 
utáni adóztatási jogát a tbsz szabályozása nem korlátozhatja.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

<hr>

1 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja 
törvény) 67/B. § (8) bekezdés 
 
2 Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 
 
3 Szja tv. 2. § (5) bekezdés
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>tartós</item>
<item>befektetési</item>
<item>külföldi</item>
<item>szolgáltató</item>
<item>hitelintézet</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/szja/Kerdesek_es_valaszok_20200218.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4767172" referenceid="4767172">
<title>Hogyan érvényesíthet családi kedvezményt a négy vagy több gyermekes édesanya?</title>
<url>nav/szja_b/tajekoztatok/Hogyan_ervenyesithet_csaladi_kedvezmenyt.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1580818320000">
<year>2020</year>
<month>2</month>
<day>4</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>12</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1738882740000">
<year>2025</year>
<month>2</month>
<day>6</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1611320018223">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>22</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>53</minute>
<sec>38</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Ha az anya jogosult a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére
(NÉTAK) és a családi kedvezményre is, akkor mindkét kedvezményt igénybe veheti,
ha van elég jövedelme. A NÉTAK összegének nincs felső korlátja, azzal az
összevont adóalap nullára csökkenthető.

A NÉTAK nem minden összevont adóalapba tartozó jövedelemre érvényesíthető,
ezért előfordulhat olyan eset, hogy az anya a NÉTAK mellett családi kedvezményt
is igénybe vehet. Például, ha munkabére mellett ingatlan bérbeadásból származó
jövedelmet is szerez, akkor a munkabérre NÉTAK-ot érvényesíthet, a bérbeadásból
származó jövedelemre pedig családi kedvezményt vehet igénybe, mert erre a
jövedelemre a NÉTAK nem érvényesíthető.

Ha az anyának csak olyan jövedelme van, amire a NÉTAK-ot érvényesítheti,
akkor a családi kedvezményt összevont adóalap hiányában családi
járulékkedvezményként veheti igénybe.

Év közben úgy vehető igénybe mindkét kedvezmény, ha az anya a
munkáltatónak, kifizetőnek adott adóelőleg-nyilatkozatban azt kéri. Ebben az
esetben a NÉTAK-ról és a családi kedvezményről az anyának külön-külön kell
nyilatkozatot tennie.

Természetesen a szülők dönthetnek úgy is, hogy a családi kedvezményt közösen
veszik igénybe.

A leírtak példán bemutatva

Egy édesanyának négy gyermeke van. A legidősebb 26 éves, már dolgozik. A
többiek még tanulnak, a 22 éves nappali tagozatos egyetemista, a 18 és 14 éves
pedig középiskolába jár. A családi kedvezmény szempontjából három fő az
eltartottak száma, akik közül kettő tekinthető kedvezményezett eltartottnak. Ez
azt jelenti, hogy a családi kedvezmény havi összege:
2x220 000=440 000 forint.

A szülők úgy döntenek, hogy a családi kedvezményt 50-50 százalékban veszik
igénybe.

Az anya havi bérjövedelme 300 ezer forint, és 10 ezer forint értékű helyi
bérletet is kap a munkáltatójától.

A bérjövedelem és a bérletjuttatás nem önálló tevékenységből származó
jövedelem jogcímén válik adókötelessé, azaz a NÉTAK alapját képezi.

Az anya két adóelőleg-nyilatkozatot ad a munkáltatójának, amelyekben kéri a
NÉTAK és egy gyermek után, 220 ezer forint összegben a családi kedvezmény
érvényesítését. A munkáltatónak a következők szerint kell a jövedelmet
meghatározni:

A
 magánszemély jövedelme: 

</td><td width="142">

310 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

A NÉTAK
 alapját képező jövedelem 

</td><td width="142">

310 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Adóalap: 

</td><td width="142">

0 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Családi
 kedvezmény keretösszege: 

</td><td width="142">

220 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Családi
 kedvezményként nem érvényesíthető kedvezménykeret 15 százaléka
 (220 000x15%): 

</td><td width="142">

33 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Családi
 járulékkedvezmény elméleti összege: 

</td><td valign="bottom" width="142">

33 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Járulékkedvezmény
 szempontjából figyelembe vehető 18,5% társadalombiztosítási járulék: 

</td><td valign="bottom" width="142">

57 350 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Ténylegesen
 érvényesíthető családi járulékkedvezmény: 

</td><td valign="bottom" width="142">

33 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Az anya által
 fizetendő járulék összesen a járulékkedvezmény érvényesítése után [(310 000x18,5%)-33 000] 

</td><td valign="bottom" width="142">

24 350 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Nettó
 jövedelem (310 000-24 350) 

</td><td valign="bottom" width="142">

285 650 

</td>
</tr>
</tbody>
</table>

A példa alapján az anya a NÉTAK-ot és a családi kedvezményt is maradéktalanul
igénybe tudja venni.

Az apa is ad adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltatójának, amelyben kéri egy
gyermek után, 220 ezer forint összegben a családi kedvezmény érvényesítését.

Az apa havi bérjövedelme 320 ezer forint. A munkáltatójának következők szerint
kell az adóelőleget meghatározni.

A magánszemély
 jövedelme: 

</td><td width="104">

320 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="510">

Családi
 kedvezmény keretösszege: 

</td><td width="104">

220 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="510">

Családi
 kedvezménnyel csökkentett adóalap (320 000 -220 000): 

</td><td width="104">

100 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="510">

Adóelőleg
 (100 000x15%) 

</td><td width="104">

15 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="510">

Apa által
 fizetendő járulék összege (320 000x18,5%) 

</td><td width="104">

59 200 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="510">

Nettó
 jövedelem (320 000-15 000-59 200) 

</td><td width="104">

245 800 

</td>
</tr>
</tbody>
</table>

A kedvezmények érvényesítése következtében a szülőknek a következő
közterheket nem kell megfizetni:

Anya személyi
 jövedelemadója: 

</td><td valign="bottom" width="163">

46 500
</td>
</tr>
<tr>
<td valign="bottom" width="245">

Anya járulék: 

</td><td valign="bottom" width="163">

33 000
</td>
</tr>
<tr>
<td valign="bottom" width="245">

Apa személyi
 jövedelemadója: 

</td><td valign="bottom" width="163">

33 000
</td>
</tr>
<tr>
<td valign="bottom" width="245">

Összesen: 

</td><td valign="bottom" width="163">

112 500
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

A család havonta 112 500 forinttal magasabb összegből gazdálkodhat.

Természetesen a szülők dönthetnek úgy is, hogy az édesanya csak a NÉTAK-ot,
az édesapa pedig a családi kedvezményt veszi igénybe.

Anya adóelőlegét a munkáltató a következők szerint állapítja meg:

A
 magánszemély jövedelme: 

</td><td width="142">

310 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

A NÉTAK
 alapját képező jövedelem 

</td><td width="142">

310 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Adóalap: 

</td><td width="142">

0 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Az anya által
 fizetendő járulék összesen [310 000x18,5%] 

</td><td valign="bottom" width="142">

57 350 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Nettó
 jövedelem (310 000-57 350) 

</td><td valign="bottom" width="142">

252 650 

</td>
</tr>
</tbody>
</table>

Apa adóelőlegét a munkáltató a következők szerint állapítja meg:

A
 magánszemély jövedelme: 

</td><td width="123">

320 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="482">

Családi
 kedvezmény keretösszege: 

</td><td width="123">

440 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="482">

Adóalap: 

</td><td width="123">

0 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="482">

Családi
 kedvezményként nem érvényesíthető kedvezménykeret 15 százaléka [(440 000-320
 000)x15%]: 

</td><td width="123">

18 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="482">

Járulékkedvezmény
 szempontjából figyelembe vehető 18,5% társadalombiztosítási járulék: 

</td><td width="123">

59 200 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="482">

Ténylegesen
 érvényesíthető családi járulékkedvezmény: 

</td><td width="123">

18 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="482">

Apa által
 fizetendő járulék összesen a járulékkedvezmény érvényesítése után
 [(320 000x18,5%)-18 000] 

</td><td width="123">

41 200 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="482">

Nettó
 jövedelem (320 000-41 200) 

</td><td width="123">

278 800 

</td>
</tr>
</tbody>
</table>

A kedvezmények érvényesítése következtében a szülőknek a következő
közterheket nem kell megfizetni:

Anya személyi
 jövedelemadója: 

</td><td valign="bottom" width="163">

46 500
</td>
</tr>
<tr>
<td valign="bottom" width="245">

Apa személyi
 jövedelemadója: 

</td><td valign="bottom" width="163">

48 000
</td>
</tr>
<tr>
<td valign="bottom" width="245">

Apa
 járulékai: 

</td><td valign="bottom" width="163">

18 000
</td>
</tr>
<tr>
<td valign="bottom" width="245">

Összesen: 

</td><td valign="bottom" width="163">

112 500
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

A család ebben az esetben is havonta 112 500 forinttal magasabb
összegből gazdálkodhat.

A NÉTAK-ról és a családi kedvezményről részletesebb tájékoztatás olvasható
„<a href="https://nav.gov.hu/nav/inf_fuz/2020" target="_blank">A családokat érintő adóalap-kedvezmények</a>” című, 73.
számú információs füzetben.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>kedvezmény</item>
<item>adóalap</item>
<item>NÉTAK</item>
<item>családi-kedvezmény</item>
<item>érvényesítés</item>
<item>négy-gyerekes</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/szja/Hogyan_ervenyesithet_csaladi_kedvezmenyt.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4767174" referenceid="4767174">
<title>Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye</title>
<url>nav/szja_b/tajekoztatok/Negy_vagy_tobb_gyerme20200128.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1580217720000">
<year>2020</year>
<month>1</month>
<day>28</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>22</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1738277940000">
<year>2025</year>
<month>1</month>
<day>30</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1610025427061">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>7</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>17</minute>
<sec>7</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2020. január 1. óta új adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe a
négy vagy több gyermekes anyák.

Négy
vagy több gyermeket nevelő anya az a nő,
aki vér szerinti vagy örökbefogadó
szülőként az általa nevelt gyermek után

<ul>

<li>
családi
pótlékra jogosult, vagy</li>

<li>családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül
fennállt, </li>
</ol>
</li>
</ul>

és az a) és b) pontban említett gyermekek száma a négy főt eléri.

Ha egy gyermek után a
családi pótlékra való jogosultság a gyermek halála miatt szűnt meg, akkor ezt
úgy kell tekinteni, mintha a családi pótlékra való jogosultság 12 évig fennállt
volna, ezért ez a gyermek a b) pont alapján vehető figyelembe.

A kedvezményre jogosult édesanyának nem kell személyi
jövedelemadót fizetnie a jogosultságának időszakában a törvényben meghatározott
jövedelmei után. Például: munkabér, táppénz, egyéni vállalkozó kivétje, vagy átalányban 
megállapított jövedelme, őstermelői
jövedelem, megbízásból, felhasználási szerződésből származó jövedelem.

A kedvezmény már év közben
érvényesíthető, ha az anya a munkáltató, kifizető részére
adóelőleg-nyilatkozatban azt kéri.

A négy vagy több
gyermeket nevelő anyák kedvezményéről részletesebb tájékoztatás olvasható „<a href="https://nav.gov.hu/nav/inf_fuz/2020" target="_blank" title="">A családokat 
érintő adóalap-kedvezmények</a>” című, 73. számú információs füzetben.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>nétak</item>
<item>kedvezmény</item>
<item>családi-póték</item>
<item>anyák</item>
<item>anya</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/szja/Negy_vagy_tobb_gyerme20200128.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4746544">
<title>Változások a szálláshely-szolgáltatásban</title>
<url>nav/szja_b/tajekoztatok/Valtozasok_a_szallash20200113.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1578926760000">
<year>2020</year>
<month>1</month>
<day>13</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>46</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1736981940000">
<year>2025</year>
<month>1</month>
<day>15</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1578930055236">
<year>2020</year>
<month>1</month>
<day>13</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>40</minute>
<sec>55</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

2019. június 28-án módosult a szálláshely-szolgáltatásra vonatkozó kormányrendelet1, mely bevezette a magánszálláshely fogalmát, megkülönböztetve azt az egyéb szálláshely 
fogalmától.

A módosítás alapján egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységet magánszemélyek 
és egyéni vállalkozók nem, csak cégek végezhetnek, az általuk kiadott szobák száma 
maximum 25, az ágyak száma legfeljebb 100 lehet.

A magánszemélyek, egyéni vállalkozók magánszálláshely-szolgáltatásként legfeljebb 
8 szobát, illetve legfeljebb 16 ágyat adhatnak ki. Az Szja törvény2 módosításával 
az eddigi egyéb szálláshely szolgáltatás helyébe a magánszálláshely fogalom került.

Az Szja törvény fizető-vendéglátó tevékenységet folytatónak tekinti azt a magánszemélyt, 
aki – nem egyéni vállalkozóként – a kormányrendelet szerinti magánszálláshely-szolgáltatási 
tevékenység keretében ad szállást egy adóévben ugyanannak a személynek legfeljebb 
90 napra.3

Nem változott azonban az, hogy fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély 
adóévenként az adóév egészére tételes átalányadózást akkor választhat, ha a tevékenységet 
a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő legfeljebb három – nem szálláshely-szolgáltatás 
rendeltetésű – lakásban vagy üdülőben folytatja.

Magánszálláshely-szolgáltatási tevékenység bejelentésekor a ’T101-es számú nyomtatványon 
2019. november 1-jét követően az 552014 ÖVTJ kódot4 kell feltüntetni.

1 A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről 
és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20.) 
Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet)

2 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 17. pont, 17-18. 
§, 57/A. §

3 Szja tv. 57/A. § (1) bekezdés.

4 Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 
36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>magánszálláshely</item>
<item>ÖVTJ</item>
<item>fizetővendéglátó</item>
<item>tételes</item>
<item>átalányadó</item>
<item>egyéb</item>
<item>szálláshely</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4733637" referenceid="4733637">
<title>A kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök egyedi értékhatárával kapcsolatos szabályváltozásokól</title>
<url>nav/szja_b/tajekoztatok/tajekoztato_20190124.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1551703860000">
<year>2019</year>
<month>3</month>
<day>4</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>51</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1706137140000">
<year>2024</year>
<month>1</month>
<day>24</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1551707540957">
<year>2019</year>
<month>3</month>
<day>4</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>52</minute>
<sec>20</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2019. január 1-jétől 100 ezer forintról 200 ezer forintra emelkedett a kizárólag 
üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök egyedi értékhatára.

Így 2019-től az önálló tevékenységet folytató magánszemély és a vállalkozói jövedelem 
szerint adózó egyéni vállalkozó is egy összegben, költségként számolhatja el a 
200 ezer forintnál kisebb értékű, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz, nem anyagi 
jószág beszerzésére, előállítására fordított kiadást.1

A mezőgazdasági őstermelőnél és az egyéni vállalkozónál is bevételnek minősülnek 
a beszerzéstől számított három éven belül ingyenesen átadott kizárólag üzemi célt 
szolgáló tárgyi eszközök. 
 Nem vonatkozik ez a szabály arra az eszközre, aminek az egyedi értéke a 200 ezer 
forintot nem haladja meg.2

Bevételnek minősül a
megszűnő mezőgazdasági őstermelő, egyéni vállalkozó esetén a 200 ezer forintot
meg nem haladó tárgyi eszközök leltári értéke.3

2019. január 1-jétől a 200 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó tárgyi eszközöket 
kell a leltárban feltüntetni.4

________________________________ 
 1 A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.
törvény (Szja tv.) 3. számú melléklet I/2. pont és 11. számú melléklet
I/2. pont.

2 Szja tv. 2.
számú melléklet I/7. pont és 10. számú melléklet I/7. pont.

3 Szja tv. 2.
számú melléklet II/1. pont és 10. számú melléklet II/1. pont.

4 Szja tv. 5.
számú melléklet II/13. pont.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
<skword>nemfriss</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>költségelszámolás</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/szja/tajekoztato_20190124.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4734373" referenceid="4734373">
<title>Az ingatlan-bérbeadással kapcsolatos adóváltozások</title>
<url>nav/szja_b/tajekoztatok/Az_ingatlan_berbeadas20190213.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1550067180000">
<year>2019</year>
<month>2</month>
<day>13</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>13</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1708037940000">
<year>2024</year>
<month>2</month>
<day>15</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1550067970032">
<year>2019</year>
<month>2</month>
<day>13</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>26</minute>
<sec>10</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

1. A
közüzemi díjak és a bevétel

2019. január 1-je óta az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem
megállapításakor nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan
használatával összefüggő, bérlőre áthárított díjat, jellemzően a közüzemi szolgáltatások díját1.

Kivételek:

<ul>

<li style="text-align: justify;">A társasház által kötött biztosítás és takarítás
díjára, a közös képviselőnek kifizetett díjazásra, a lakók által a felújítási
alapba fizetett összegre nem vonatkozik a szabályváltozás. </li>

<li style="text-align: justify;">Nem alkalmazható az új szabály a bérlőre
áthárított társasházi közös költségre sem, még ha az tartalmaz is például
vízdíjat, szemétdíjat. Tehát a bérlő által megfizetett közös költség a bérbeadó
ingatlan-bérbeadásából származó bevételének minősül, amelyből
költségelszámolásra van lehetőség. </li>

<li style="text-align: justify;">Ha a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, ami tartalmazza
a lakás rezsiköltségeit is, vagy a bérlő és a bérbeadó fix összegű
költségtérítésben állapodnak meg, az új szabály nem alkalmazható. Ezekben az
esetekben ugyanis a szolgáltatás díja az igénybevétellel arányosan nem hárítható
át a bérlőre. Ilyenkor az egyösszegű bérleti díj vagy költségtérítés ingatlan-bérbeadásból
származó bevételnek számít, melyből levonhatók a költségek.</li>

<li style="text-align: justify;">Az új szabály arra sem vonatkozik, ha a lakás
bérlője a fogyasztásmérő-órák által mért pontos összeget fizeti meg a
bérbeadónak, aki azonban átalánydíjat fizet a közműszolgáltatónak, mert ebben
az esetben sem a fogyasztással arányosan hárítja át a közüzemi díjakat a bérbeadó
a bérlőre. </li>
</ul>

2. A
bérbeadó bevételének és máshol bérelt lakása bérleti díjának „összevetése”

A bérbeadó magánszemélynek
lehetősége van arra, hogy a lakás bérbeadásából származó bevételéből levonja az
általa más településen bérelt lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett
díját. A bevétel ezen a címen csak akkor csökkenthető, ha a bérbeadás és a bérlés
időtartama több 90 napnál, és a bérelt lakással összefüggésben a magánszemély
más tevékenységből származó bevételéből nem számol el költséget, és számára a
bérleti díjat még részben sem térítik meg.

Ha a magánszemély az ingatlant
kifizetőnek (jellemzően gazdasági társaságnak) adta bérbe, akkor 2018. december
31-ig ezzel a bevételcsökkentő lehetőséggel csak az adóévre vonatkozó
személyijövedelemadó-bevallásában élhetett.

2019. január 1-je óta a lakás-bérbeadásából
származó bevételből a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia, ha a bérbeadó 
arról
nyilatkozik, hogy a bérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál
figyelembe kívánja venni az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt
lakás díját2.

A nyilatkozat alapján a
kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania, még akkor sem, ha a lakás
bérbeadásából az említett szabály alkalmazása után mégis származik adóköteles
jövedelme a bérbeadónak (vagyis a bérbeadás bevétele meghaladja a más
településen bérelt lakás bérleti díját). Ilyenkor a bérbeadónak kell jövedelme
után az adóelőleget megállapítania és a negyedévét követő hónap 12. napjáig
megfizetnie, valamint az éves személyijövedelemadó-bevallásban bevallania.

[1] A
személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja
tv.) 17. § (3a) bekezdés.

[1] Szja tv. 46. § (4) bekezdés c)
pont

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>bérbeadás</item>
<item>költség</item>
<item>rezsi</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/szja/Az_ingatlan_berbeadas20190213.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4734153" referenceid="4734153">
<title>Változnak a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításának szabályai</title>
<url>nav/szja_b/tajekoztatok/kamatkedvezmenybol_szarmazo_jovedelem.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1549271340000">
<year>2019</year>
<month>2</month>
<day>4</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>9</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1706914740000">
<year>2024</year>
<month>2</month>
<day>2</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1549271728621">
<year>2019</year>
<month>2</month>
<day>4</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>15</minute>
<sec>28</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Január 1-jétől egy értékbeli korlátot is vizsgálnia kell a
munkáltatónak a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításakor, ha a
munkavállalónak kedvezményes lakáscélú hitelt ad. Az értékbeli korlát
vonatkozik az önkormányzat által a magánszemélynek adott hitelekre is.

A változás következtében a hitel összege a 10 millió forintot nem haladhatja 
meg a folyósítás évét
megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt. A
10 millió forintos értékhatár megállapításakor a 2019. január 1-je után
folyósított lakáscélú hiteleket kell figyelembe venni.

A lakáscélú hitellel kapcsolatos értelmező
rendelkezések - a lakásvásárlás, építés, korszerűsítés, akadálymentesítés
fogalma - átkerülnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú
mellékletéből a 72. § (5) bekezdésébe.

A módosítás törli a feltételek közül a méltányolható lakásigénynek való
megfelelést, ehhez kapcsolódóan a méltányolható lakásigény mértékét és az
együtt költöző, együtt lakó családtagokat meghatározó fogalmakat.

Ezentúl
kizárólag a lakás bővítéséhez nyújtott hitel esetén van jelentősége a lakószoba
fogalmának.

Lakószobának
számít a legalább két méter széles, – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel is
rendelkező lakóhelyiség. A 8 négyzetméternél kisebb hasznos alapterületű
lakóhelyiség nem minősül lakószobának. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12
négyzetméternél kisebb alapterületű lakóhelyiségek esetében pedig két ilyen
lakóhelyiség egy lakószobaként vehető figyelembe. 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>kamatkedvezmény</item>
<item>lakáscélú</item>
<item>hitel</item>
<item>munkáltatói</item>
<item>hitel</item>
<item>lakószoba</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/szja/kamatkedvezmenybol_szarmazo_jovedelem.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4734149" referenceid="4734149">
<title>Az egyéni vállalkozók költségelszámolására vonatkozó szabályok 2019. január 1-jétől</title>
<url>nav/szja_b/tajekoztatok/Az_egyeni_vallalkozok20190131.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1548941940000">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>39</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1706914740000">
<year>2024</year>
<month>2</month>
<day>2</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1548944583048">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>23</minute>
<sec>3</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2019. január 1-jétől változtak a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai 
szerint adózó egyéni vállalkozók költségelszámolására vonatkozó szabályok.1

Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó 
elismert költségekről szóló kormányrendelet2 és a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről 
szóló kormányrendelet3 szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költséget, ha engedélyhez 
kötött belföldi, illetve nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást végez.

A módosítás alapján az engedélyhez kötött belföldi, illetve nemzetközi közúti 
közlekedési szolgáltatással egy tekintet alá esik az a saját célra folytatott 
(saját számlás) áruszállítási, személyszállítási tevékenység is, amely más személy 
részére jogszerűen csak engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatásként 
vagy engedélyhez kötött nemzetközi közúti szolgáltatásként lenne nyújtható.4

2019. január 1-jétől módosult a kis értékű, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi 
eszközök, nem anyagi javak beszerzése, előállítása esetén alkalmazható költség-elszámolási 
szabály is, az eddigi 100 ezer forintos értékhatárt megemelkedett.5 Idéntől az egyéni vállalkozók a 200 ezer forintot meg nem haladó értékű, kizárólag 
üzemi célt szolgáló tárgyi eszközöknek, nem anyagi javaknak a beszerzésére, előállítására 
fordított kiadást érvényesíthetik a vállalkozói bevételeikkel szemben egy összegben 
költségként.

_________________________________

1 Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a 
bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény alapján. 
 
2 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 
 
3 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet

4 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja 
tv.) 11. számú melléklet I. fejezet 19. pontja 
 
5 Szja tv. 11. számú melléklet I. fejezet 2. pontja 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>külföldi</item>
<item>kiküldetés</item>
<item>belföldi</item>
<item>kiküldetés</item>
<item>napidíj</item>
<item>egyedi</item>
<item>értékhatár</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/szja/Az_egyeni_vallalkozok20190131.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4734150" referenceid="4734150">
<title>A sportrendezvényre és kulturális eseményre szóló belépőjegy, bérlet adómentessége</title>
<url>nav/szja_b/tajekoztatok/A_sportrendezvenyre_e20190131.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1548941640000">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>34</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1706914740000">
<year>2024</year>
<month>2</month>
<day>2</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1548944583051">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>23</minute>
<sec>3</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2019. január 1-jétől1 változnak a sportrendezvényre2 és kulturális szolgáltatás igénybevételére3 szóló belépőjegy, bérlet adómentes juttatásának feltételei.

2019. január 1-jétől4 adómentes a kifizető által magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott 
sportrendezvényre5 és kulturális szolgáltatás igénybevételére6 szóló belépőjegy, bérlet, könyvtári beiratkozási díj. A juttatások akkor adómentesek, 
ha ugyanazon kifizető és magánszemély között azok összege nem haladja meg az adott 
évben érvényes minimálbér összegét.

A magánszemélynek ki nem osztott belépőjegyet és bérletet kivéve visszaváltható 
formában nem adható adómentesen a juttatás. Az adómentesség nem áll fenn akkor 
sem, ha a kifizető utalvány formájában biztosítja a belépőjegyet, vagy bérletet.

______________________________

1 személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 8.28. 
pontja 
 
2 a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó

3 muzeális intézmény és művészeti létesítmény, kiállítóhely kiállítására, színház-, 
tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató 
szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére 
 
4 személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 8.28. 
pontja 
 
5 a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó 
 
6 muzeális intézmény és művészeti létesítmény, kiállítóhely kiállítására, színház-, 
tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató 
szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>sportbelépő</item>
<item>kultúra</item>
<item>juttatás</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/szja/A_sportrendezvenyre_e20190131.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4733829" referenceid="4733829">
<title>Bővült a személyi kedvezményre jogosultak köre</title>
<url>nav/szja_b/tajekoztatok/kedvezmenyre_jogosultak_kore.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1548755820000">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>29</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>57</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1706569140000">
<year>2024</year>
<month>1</month>
<day>29</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1548758018299">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>29</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>33</minute>
<sec>38</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2019. január 1-jétől bővült1 a Kormányrendelet2 mellékletében szereplő betegségek 
köre, így az endometriózis, a mellrák, a méhnyakrák, a petefészekrák, valamint 
a prosztata és hererák betegségek esetén is érvényesíthető az adókedvezmény.

Az újonnan bekerült betegségek után is érvényesíthető visszamenőleg az 5 éves 
általános elévülési időn belül az adókedvezmény, így ha a betegség az elmúlt években 
került diagnosztizálásra, akkor utólag a korábbi évek adóbevallásai önellenőrzéssel 
módosíthatóak.

___________________ 

1 Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról 
szóló 287/2018 (XII.21.) Korm. rendelet 29. §-a, valamint a 11. számú melléklete 
alapján. 
 
2 A súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket a 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet 
alapján.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>személyi</item>
<item>kedvezmény</item>
<item>súlyos</item>
<item>fogyatékos</item>
<item>betegség</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/szja/kedvezmenyre_jogosultak_kore.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4733529" referenceid="4733529">
<title>Tájékoztató az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályok 2019. évi változásáról</title>
<url>nav/szja_b/tajekoztatok/Tajekoztato_az_ingatl20190118.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1547817540000">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>18</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>19</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1705791540000">
<year>2024</year>
<month>1</month>
<day>20</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1548944211760">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>16</minute>
<sec>51</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A magánszemély az ingatlan értékesítésből származó jövedelme meghatározása során 
a bevételből levonja – többek között –az ingatlan megszerzésére fordított összeget.

2019. január 1-jétől a jogszabály rendelkezik arról, ha a magánszemély ingatlan 
formájában szerez adóköteles bevételt (például kifizetőtől, ingyenes juttatás, 
eszközátadás keretében, egyéb jövedelemként), és ezt az ingatlant a későbbiekben 
értékesíti, akkor hogy kell az ingatlan megszerzésére fordított értéket meghatározni.

Az új szabály rögzíti, hogy ilyen esetben szerzési értékként azt a jövedelmet 
lehet figyelembe venni, amelyre tekintettel az ingatlan megszerzésekor adófizetés 
történt
<link anchor="1">
<text>1</text>
</link>
.

Például, ha a magánszemély ellenérték nélkül kapott kifizetőtől egy 10 millió 
forint értékű lakóingatlant, akkor erre tekintettel egyéb jövedelem jogcímén adófizetési 
kötelezettsége keletkezett az ingatlan megszerzésekor. 
 Abban az esetben, ha később a magánszemély ezt az ingatlant eladja, akkor a jövedelemszámításakor 
az ingatlan szerzési értékeként 10 millió forintot vehet figyelembe.

Szintén 2019. január 1-jétől hatályos szabály rendelkezik az illetékmentesen 
megszerzett vagyoni értékű jog átruházása esetén a megszerzésre fordított érték 
megállapításáról. 
 Eszerint amennyiben a magánszemély vagyoni értékű jogot (pl. haszonélvezet, használat) 
értékesít, melyet örökléssel vagy ajándékozással szerzett meg, és a szerzéskor 
nem fizetett illetéket, akkor a megszerzésre fordított értéket ugyanúgy kell megállapítani, 
mint az ilyen módon megszerzett ingatlan esetén. Ez azt jelenti, hogy örökléssel 
szerzett vagyoni értékű jog esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, ajándékozással 
szerzett vagyoni értékű jog esetén az átruházásból származó bevétel 75 százaléka 
minősül szerzési értéknek
<link anchor="2">
<text>2</text>
</link>
.

_______________________

<a name="1"></a>1 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény ( a továbbiakban: 
Szja tv.) 62. § (2) bekezdés h) pont.

<a name="2"></a>2 Szja tv. 62. § (2) bekezdés ga) – gb) alpont. 

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>ingatlan</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/szja/Tajekoztato_az_ingatl20190118.html</referenceURL>
</article>
</contents>

Kérdések és válaszok az online rendezvények adózásáról2021.01.26.

SZÉP-kártya 2021. évi juttatása2021.01.25.

A 2020-ban szerzett jövedelem bevallása2021.01.25.

A 2018-ban szerzett jövedelem bevallása2021.01.25.

Változtak a személyi kedvezmény szabályai2021.01.11.

pdf

A munkavállalónak biztosított Budapest-bérlet adózása2020.12.09.

Számolj a NAV-val!2020.10.05.

A munkavállaló számára a munkáltató által biztosított koronavírusteszt adózása2020.07.24.

pdf

Adózói tájékoztató Magyarország 2020. január 1-jétől alkalmazható adóegyezményeiről2020.02.18.

Kérdések és válaszok a külföldi befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel kötött tartós befektetési szerződésről2020.02.18.