Az integritás kifejezéssel egyre többet találkozunk mindennapi életünkben, de jelen van a társadalom- és politikatudományban, a morálfilozófiában, a nemzetközi jogban és a közigazgatás területén is. Az integritás szó a latin in-tangere, azaz érintetlen kifejezésből ered és többféle fogalmi megközelítése is létezik. Így többek között értjük alatta:

• azt a magatartásformát, amely meghatározott értékeknek megfelel (ilyen, amikor valaki a saját maga által felállított értékrendnek és elveknek megfelelően él, viselkedik, vagy éppen létesít kapcsolatokat),

• olyan rendszereket, melyek képesek megvalósítani kitűzött céljaikat,

• morális megközelítésben pedig a pártatlanságot illetve egyfajta „józanságot”, valamint

• a Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló államigazgatási szervekre és azok munkatársaira kiterjedő hatályú, az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Kormány rendelet 2. §-ának meghatározása szerint az államigazgatási szerv működésének a rá vonatkozó szabályoknak, valamint a hivatali szervezet vezetője és az irányító szerv által meghatározott célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek megfelelő működését.

Az integritás fogalmát leginkább a korrupcióval összefüggésben lehet megmagyarázni. Annak érdekében, hogy a korrupciót megelőzzük, illetve felszámoljuk, olyan szabályokra, szabályozásra van szükség, amelyek az érintetteket a szabályos, elvárt viselkedési forma (becsületes, jogszabályoknak megfelelő magatartás) követésére ösztönzi, azaz ekkor beszélhetünk integritásról.

Magyarország 2010 szeptemberében csatlakozott a világ első korrupcióellenes oktatási intézményéhez, a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémiához (IACA), amely az ENSZ, az Interpol, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az osztrák állam kezdeményezésére jött létre, majd 2012-ben csatlakozott a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) nevű nemzetközi kezdeményezéshez. A program keretében született meg Magyarországnak a Nyílt Kormányzati Együttműködés (OGP) elnevezésű nemzetközi kezdeményezés keretében teendő vállalásairól szóló akcióterv jóváhagyásáról szóló 1080/2013. (II. 25) Korm. határozat, melyet követett a 1460/2015. (VII. 8) Korm. határozat, mely Magyarországnak a 2015-2017. évekre tett vállalásairól szóló második akcióterve.

A hazai államigazgatási szerveknél kiépített illetve kiépülő integritásirányítási rendszer a Kormány korrupcióellenes intézkedéseinek a része. A Kormány 2012. március 28-án fogadta el közigazgatási korrupciómegelőzési programját, melynek céljai között szerepel a közigazgatás korrupcióval szembeni ellenálló képességének a növelése. Ennek keretében feltérképezésre kerültek, a kockázati tényezők, a gyanús esetek, valamint megtörtént az ezek kivizsgálására és megelőzéséhez szükséges intézkedések megtétele.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) személyi állománya – tekintettel arra, hogy államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó kormányhivatalról van szó – sajátos összetételt mutat. Ebből adódóan az integritás egyaránt vonatkozik a kormánytisztviselőkre, a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló hivatásos állományú tagokra (pénzügyőr), a kormányzati ügykezelőkre és a munkavállalókra. A NAV minden foglalkoztatottja számára az integritás a becsületességet, a semlegességet, a megfontoltságot, a megbízhatóságot, a szervezet iránti lojalitást, a felelősséget, a tiszteletet, a tisztességet, az ügyfél centrikusságot, a lelkiismeretességet, az előítélet-mentességet, az objektivitást és az illemtudást hordozza magában. A NAV, mint szervezet köteles mindent megtenni azért, hogy a dolgozói a követendő értékrendet megismerjék, azokkal azonosuljanak. Ennek tükrében, néhány gondolat a követendő elvárásokról, melyeket a NAV valamennyi foglalkoztatottjának szem előtt kell tartania mindennapi feladatainak végzése során.

1. Hivatali tevékenységgel összefüggésben jogtalan előnyt kérni, vagy jogtalan előnyt illetve annak ígéretét elfogadni illetve rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetérteni tilos. (A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény, a továbbiakban: Btk. XXVII. fejezete szabályozza a Korrupciós Bűncselekményeket a 290. §-tól a 300. §-ig) Amennyiben bárki jogtalan előnyt ígér, azt vissza kell utasítani, ezzel egyidejűleg a közvetlen vezetőt az eseményről haladéktalanul tájékoztatni kell.

2. Előfordulhat, hogy az adózók apró ajándékokkal kívánják megköszönni az elvégzett munkát (pl. bonbon, toll, naptár, ebéd meghívás), melyet vissza kell utasítani – az érintett ezzel megőrzi szuverenitását és elkerüli, hogy a későbbiekben az illető befolyása alá kerülhessen –, illetve az elfogadás vagy visszautasítás vonatkozásában felmerülő bizonytalanság esetén egyeztetni kell az integritás tanácsadóval.

3. Senkit sem lehet alapos ok nélkül előnyben részesíteni, illetve ilyen előny megszerzése érdekében hivatali beosztásunkra – sem a saját szervezetünkön belül, sem más helyen – nem hivatkozhatunk.

4. Az adóhatóságot a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, azaz a NAV valamennyi foglalkoztatottja számára kötelező az eljárása során tudomására jutott adótitok, vámtitok, hivatali titok és szolgálati titok védelme.

5. A NAV Információbiztonsági Politikája 1. számú mellékletének 1. pontja határozottan kiemeli, hogy a NAV vezetése teljes mértékben elkötelezett a szervezet információbiztonsága iránt, tehát bármilyen, a NAV informatikai rendszerében tárolt adatot a NAV személyi állományába tartozók kizárólag előre meghatározott célból kérdezhetnek le illetve tekinthetnek abba bele, továbbá annak felhasználására kizárólag adóhivatali tevékenységgel összefüggésben kerülhet sor.

6. Alapvető követelmény a NAV foglalkoztatottak példamutató, jogkövető magatartása saját kötelezettségeinek teljesítése terén, különös tekintettel arra, hogy a NAV feladatai között szerepel az adózási területhez köthető kötelező befizetések, az állami támogatás, adó-visszaigénylés vagy adó-visszatérítés, valamint a vámterülethez tartozó kötelező befizetések megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése. Joggal várható el a szervezet állományába tartozóktól saját adózási kötelezettségük határidőben történő teljesítése, hiszen mindennapi tevékenységük során ugyanezt megkövetelik más adózóktól is. Mindez természetesen nem zárja ki azt, hogy a jogszabályok által biztosított részletfizetés, fizetési halasztás vagy egyéb könnyítés lehetőségével bárki éljen.

7. A NAV foglalkoztatottaknak figyelemmel kell lenniük az összeférhetetlenségi szabályokra, melyeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) a 33/B. §-tól a 33/F. §-ig bezáróan tartalmazza. Engedélyköteles jogviszony létesítésére, módosítására illetve tevékenység folytatására vonatkozó kérelmet írásban (pénzügyőr esetében szolgálati úton) kell benyújtani előzetesen a munkáltatói jogkör gyakorlójához.

8. Hatósági ügyintézésben nem vehet részt az a NAV foglalkoztatott, akinek az adott ügy jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti, illetve akitől egyéb okból kifolyólag nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. Amennyiben bármely NAV foglalkoztatott kizárásra utaló körülményt észlel, vezetőjének azonnal jeleznie kell.

9. A vezetőkkel szembeni további elvárás, hogy a felsorolt követelményeknek maximálisan megfeleljenek, példamutató magatartást tanúsítsanak, azaz a vezetők felelőssége, hogy a morális és jogi követelményeknek még jobban igyekezzenek megfelelni, mint azt a munkatársaiktól elvárják, továbbá megköveteljék és ellenőrizzék a felsorolt követelmények beosztottak részéről történő tanúsítását.

Mivel a NAV elkötelezte magát egy korrupciómentes hivatali működés mellett, ennek megvalósítása érdekében bizonyos időszakonként feltérképezésre kerülnek a korrupciós kockázati tényezők, melynek kiküszöbölésére konkrét intézkedések kerülnek meghatározásra, végezetül pedig kiértékelésre kerül ezek eredményessége. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében a NAV idén ismét részt vett az Állami Számvevőszék ötödik alkalommal végzett integritás felmérésében, egyben az Integritás Projekt eredményes megvalósulása érdekében csatlakoztunk az „Integritás Támogatók Köréhez”. Ez utóbbi csatlakozással a NAV kinyilvánította elkötelezettségét az integritás iránt. Az együttműködés keretében az Állami Számvevőszék – mint projektgazda – vállalta, hogy a projekt végrehajtásában aktívan résztvevő szervezetek részére a honlapján közösségi oldalt hoz létre és biztosítja részükre annak folyamatos működését, továbbá az együttműködő szervezeteknek részletesebb tájékoztatást nyújt a felmérés eredményeiről oly módon, hogy ezen szervezetek a saját teljesítményüket össze tudják hasonlítani az intézménycsoportjuk teljesítményével, végezetül az együttműködés eredményéről évente összesítő jelentést készít, és ezt nyilvánosságra hozza.

Az integritás tanácsadó ellátja az 50/2013. (II.25.) Korm. rendelet 6. § (1)-(5) bekezdéseiben megfogalmazott feladatokat, melyek közül külön kiemelendő a hatályos jogszabályok és hivatásetikai szabályok alapján tájékoztatás és tanácsadás a hivatali szervezet vezetői és munkatársai részére a felmerült hivatásetikai kérdésekben.