Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
Felhívás a gyümölcságyon érlelt pálinkák és gyümölcs- illetve törkölypárlatok népegészségügyi termékadóbeli megítéléséről
2014.12.31.

Archív: 2019.12.31.

2015. január 1-jével a népegészségügyi termékadó-köteles termékek köre új termékcsoporttal, az alkoholos italokkal bővül ki. Alkoholos italnak minősül – a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (Neta tv.) 2. §-ának i) pontja alapján – a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.) szerinti alkoholterméknek minősülő ital, kivéve a Jöt. 68. § (1) bekezdése szerinti termékeket, a gyümölcspárlatot, valamint az adalékanyagot nem tartalmazó, legalább 7 gyógynövény felhasználásával készült italokat.

A gyümölcspárlat fogalmát a Neta tv. – saját szabályozási koncepcióján belül – önállóan definiálja. E definíció szerint gyümölcspárlatnak minősül minden, a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (EK rendelet) II. számú melléklete 6. vagy 9. kategóriája szerint készített, EK rendelet szerinti szeszes italnak minősülő ital (törkölypárlat vagy törköly és gyümölcspárlat).

Az EK rendelet II. számú melléklete 6. kategóriája d)és e) alpontja értelmében a törkölypárlat vagy törköly nem ízesíthető, ami nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket, továbbá színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat. Az EK rendelet II. számú melléklete 9. kategóriája e) alpontja szerint a gyümölcspárlat nem ízesíthető.

Nem tekinthető ugyanakkor ízesítésnek az, ha a gyümölcspárlatot, törkölypárlatot gyümölcs-azonos gyümölcságyon érlelik („ágyas” pálinka), mert ebben az esetben az érlelés a párlat-készítés technológiai folyamatának része, a gyümölcs-azonos gyümölcs a párlat gyümölcspárlat, törkölypárlat jellegét nem változtatja meg. Ezért a gyümölcs-azonos gyümölcságyon érlelt gyümölcspárlatra nem terjed ki a Neta tv. hatálya. Igaz ez még abban az esetben is, ha vegyes gyümölcspálinkát érlelnek gyümölcságyon, feltéve, hogy a gyümölcságyat alkotó gyümölcsök azonosak azokkal, amelyekből a párlatot ténylegesen készítették.

Ezt az álláspontot alátámasztja a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény (Pálinka törvény) fogalmi rendszere is.

Egyrészt a Pálinka törvény 2. §-ának (4) bekezdése rögzíti, hogy a pálinkát és a törkölypálinkát nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni, még a termék végső ízének lekerekítése érdekében sem. Másrészt a Pálinka törvény 3. §-a külön nevesíti azokat az italokat (pálinkákat), amelyek esetében a pálinka jelleg vitathatatlan ugyan (gyümölcsből vagy törkölyből készültek és nem minősülnek ízesítettnek, színezettnek, vagy édesítettnek), de különleges eljárással (különleges érleléssel) készültek. E körbe tartozik – a Pálinka törvény 3. § 4. és 5. pontja értelmében – mind a gyümölcságyon érlelt pálinka vagy ágyas pálinka, mind az ágyas törkölypálinka is. Ezen párlatok (pálinkák) jellegzetes sajátossága abban rejlik, hogy az érlelés a pálinka fajtájával azonos gyümölcságyon vagy – ágyas törkölypálinka esetében – szőlővel, aszalt szőlővel történik.