Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
2008. évi adózási folyamatok az szja, eva és társasági adó bevallások jellemzői alapján
2009.09.02.

Archív: 2010.01.31.

I. A MAGÁNSZEMÉLYEK 2008. ÉVI JÖVEDELEMADÓZÁSÁNAK JELLEMZŐI

A bevallói létszám alakulása

2008. évről az előző évinél mintegy 62 ezer fővel több, összesen 4 562 ezer db magánszemélyt érintő adóbevallás, egyszerűsített adóbevallás és munkáltatói elszámolás érkezett.

Az első ízben a 2008-as adóévre bevezetett egyszerűsített adóbevallás sikerét jelzi, hogy az új lehetőséggel 278 818 magánszemély, az összes adózó 6 %-a élt. Ennek következtében a korábbi évektől eltérően 2 %-kal csökkent az önbevallók aránya, bár még így is a magánszemélyek mintegy 77%-a ezt az elszámolási módot választotta. A korábban a munkáltatón keresztül elszámolók köréből 801 ezer adatszolgáltatás került benyújtásra, a tavalyi évhez képest 133 ezer darabbal kevesebb.

 

Az összevont jövedelmek alakulása

A 2008-as adóévben az adóalanyok közel 8 535 milliárd Ft összevont jövedelmet vallottak be, ami 562,5 milliárd Ft-tal haladja meg a 2007. évi hasonló adatot (a növekmény 7,1%-os növekedési dinamikának felel meg). A jövedelem növekményt elsősorban a munkaviszonyból származó bértömeg 6,4%-os valamint az adóterhet nem viselő járandóságok 16%-os növekménye okozza.

A nem önálló tevékenységből származó jövedelmek csoportja a 2008-as esztendőben – a 2007-es 89 %-os adathoz képest elhanyagolható csökkenéssel - 88%-os részarányt képvisel az összevont jövedelem egészében, melyen belül kiemelkedik a munkaviszonyból származó bérek szerepe.

A munkaviszonyból származó bérjövedelem egy főre jutó átlaga 2008-ban 4,9 %-os emelkedés révén megközelítette a havi 156 ezer, illetve az éves 1 870 ezer Ft-ot.

Az egyéb jövedelmek aránya az összevont jövedelmen belül a 2007-es 8,2 %-ról 8,9 %-ra emelkedett, az adóterhet nem viselő járandóságok összevont jövedelmet meghaladó, 16 %-os növekedése következtében.

Az adóterhet nem viselő járandóságok címén keletkezett jövedelem 2008-ban 101 milliárd forinttal haladta meg az előző évi értéket, melyet szinte teljes mértékben a nyugdíj és az adóterhet nem viselő külföldi jövedelem címén keletkezett tételek növekedése határozott meg. A nyugdíjasok száma 2 %-kal, a bevallásukban szerepeltett nyugdíj összege 15,2 %-kal, 73,3 milliárd Ft-tal haladta meg a 2007-es értéket. A külföldről is jövedelmet szerzők száma 20 ezer főről 27 ezer főre növekedett, ugyanakkor az ilyen jogcímen szerzett jövedelem összesen 26,4 milliárd forinttal nőtt.

 

A kedvezmény jellegű tételek jellemzői

2008. évben összesen 506,1 milliárd Ft értékben számoltak el a bevalló személyek adókötelezettséget csökkentő tételeket, ami 46,6 milliárd Ft-tal haladja meg a 2007-es bázis esztendő hasonló adatát.

A kedvezmény jellegű tételek növekedését az igénybevett adójóváírás összegének és az adóterhet nem viselő járandóságok levonható adójának emelkedése okozta.

Az adójóváírás szabályai módosultak 2008-ban, megszünt a kiegészítő adójóváírás fogalma. 2007-ben az alapadójóváírásként havonta érvényesíthető max. összeg 9 000 Ft volt, s

2 100 000 Ft éves jövedelem felett nem lehetett már igénybe venni. A kiegészítő adójóváírás igénybevételére (havonta max. 2 340 Ft) 1 561 600 Ft-os éves jövedelemig volt lehetőség. Az adózók ezzel szemben 2008-ban max. 11 340 Ft adójóváírást érvényesíthettek 1 250 000 Ft-os jövedelemig, mely csökkentett összegben 2 762 000 Ft-os éves jövedelemig volt igénybevehető. Ennek a sávhatár kitolásnak köszönhetőn 363 ezer fővel nőtt az adójóváírásra jogosult magánszemélyek száma, melynek következtében az ilyen jogcímen elszámolt kedvezmény összege 27,8 milliárd forinttal emelkedett az előző évhez képest.

Az adóterhet nem viselő járandóságok levonható adója 24,8 milliárd forinttal emelkedett a már említett nyugdíjból származó jövedelem és külföldi jövedelmet szerzők arányának növekedése miatt.

A 2007. január 1-jével – átmeneti szabály beiktatásával – megszüntetett lakáscélú hitel kedvezményét 2008-ban 64 ezer fővel kevesebb magánszemély, összesen 6,3 milliárd forinttal kevesebb összegben vett igénybe.

Az egyéb kedvezmények tekintetében érdemi jogszabályváltozás nem történt, azonban a 2007. évi jogszabályváltozás jövedelemkorlátja miatt a jövedelmek említett növekedése következtében azok nagyságrendje bázisszint alatt maradt.

 

Az összevont jövedelmek, kedvezmények és az adókötelezettség sávos bontásban

Az éves szintű minimálbér értékének megfelelő vagy annál alacsonyabb összevont adóalapot az összevont jövedelmet elérő kör 24 %-a, 1 098 ezer adózó vallott be, ez 55 ezer fővel több az egy évvel korábban tapasztaltnál. Náluk az összes adókötelezettségnek mindössze 1,5 %-a keletkezett

Ez nem a ténylegesen minimálbéren foglalkoztatottak számát jelenti, mert az összevont jövedelmet feltüntetők között szerepelnek olyan adóalanyok is, akik munkaviszonyból származó jövedelmen kívüli egyéb jövedelmet (adóterhet nem viselő járandóság, vállalkozói kivét, stb.) szereztek, illetve nem egész évben volt munkaviszonyuk.

Az adójóváírásnál megjelölt jogosultsági hónapok alapján mindössze 345 ezer magánszemély tüntetett fel egész évre vonatkozóan minimálbér alatti jövedelmet (előző évben ez a szám 337 ezer volt). Az e jövedelemkategóriába tartozó magánszemélyek ötödének nem volt bérjövedelme, és közel kétharmada (723 ezer fő) nem egész évben állt munkaviszonyban. Az ebbe a sávba tartozó 509,4 milliárd forintos jövedelem 27 %-a nem bérjövedelem, 52 %-a (265 milliárd Ft) tört évre kifizetett jövedelem..

A minimálbér és 1,5 millió forint közötti éves jövedelmet 1 millió 384 ezer fő, az adózók 30 %-a számolt el, mely 3 %-kal alacsonyabb az előző évinél. Ők az összes adókötelezettségből mindössze 6 %-os részarányt képviselnek.

A 1,5 millió és 3 millió forint közötti éves jövedelmet elszámoló adózói kör aránya a bázisévhez hasonlóan közel 29 %, számuk 1 millió 312 ezer fő, míg részesedésük az összes adókötelezettségből 27,7 %.

A 2007-es évinél 52 fővel több, közel 502 ezer adózó ért el 3 és 6 millió forint közötti éves jövedelmet, ők fizették az összes adó közel 32 %-át. Ők az összes adózó csupán 11 %-át képviselik.

6 millió Ft feletti éves jövedelemmel a bázis időszakinál mintegy 23 ezerrel több, összesen 162 ezer adózó, az összes adózó 3,6 %-a realizált, ahol az összes adókötelezettség 32,5 %-a csapódott le.

2008-ban az összes bevalló 16,6 %-a, 758 ezer adóalany nem élt egyetlen kedvezmény igénybevételének lehetőségével sem, míg 2007-ben ez az arány még 19,6 % volt. A kedvezményt igénybevevők körének bővülése elsősorban a korábban már jelzett adójóváírás kiterjesztéséből adódik.

 

Az összevont jövedelem adóterhelése

A 2008. évi összevont jövedelmek adóterhelését a kedvezményekkel csökkentett számított adó és az alapul szolgáló összevont jövedelem hányadosaként kalkuláltuk. A fenti módszerrel számítottak alapján megállapítható, hogy az országos adóteher 2008-ban 18,7 %-os, mely közel báziszinten alakult (2007-ben 18,6 %).

 

A külön adózó jövedelmek alakulása

A 2008. évre bevallott külön adózó jövedelmek összege lényeges mértékben, a 2007. évihez képest 38,8 %-kal,  575,9 milliárd Ft-ra csökkent. 36 ezer fővel kevesebb adózó mutatott ki ilyen jogcímen jövedelmet, az átlagos adóterhelés viszont 19,6%-ról 26,4%-ra emelkedett.

Az elkülönülten adózó jövedelem csökkenésének elsődleges oka az ingatlan átruházásából származó jövedelem adózásának szabályváltozása – miszerint a lakás célú ingatlan eladásának esetében már a korábbi 15 év helyett 5 éven túli szerzés esetében sem kell jövedelemadót fizetni –, melynek  következtében az ebből származó adóköteles jövedelem 262 milliárd forintról 63,7 milliárd forintra csökkent.

A jövedelem csökkenés másik jelentős oka, hogy a 2007-es évben az átmeneti jelleggel bevezetett eredménytartalék kifizetés és tagi kölcsön elengedés miatt 105 milliárd jövedelem keletkezett, aminek a nagysága 2008-ra már nem számottevő, az 1 milliárd Ft-ot sem éri el.

Míg a tőzsdei ügyletekből származó jövedelem nagysága 2007-ben a 26,5 milliárd Ft volt, addig ez 2008-ra alig több mint harmadára, 10,1 milliárd forintra csökkent, valamint 79,9 milliárd Ft-tal csökkent az osztalékból származó jövedelem nagyságrendje is, de ezen jövedelem aránya a külön adózó jövedelmek között így is 42 % feletti.

Az előző évhez képest emelkedést mutatott az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, a vállalkozásból kivont jövedelem, valamint az egyéb forrásadós jövedelmek.

 

Top jövedelmek jellegzetessége

A 2008. évben realizált legnagyobb összevont jövedelem 3,4 milliárd Ft-ot tett ki, ami duplája a 2007-es adóvre bevallott legnagyobb összevont jövedelemnek (2007-ben 1,7 milliárd Ft volt). Ez szinte teljes összegben munkaviszonyból származó bérjövedelemből származott.

A 2008. évi legnagyobb forrásadós jövedelem is kétszerese volt a 2007-esnek, az 5,7 milliárd Ft értékben árfolyamnyereségből keletkezett (2007-ben 2,7 milliárd volt).

Az összevont és forrásadós jövedelmeket együttesen figyelembe véve is a legnagyobb forrásadós jövedelmet szerző adózó áll az élen 5,7 milliárdos jövedelmével. A már említett legnagyobb összevont jövedelmet elérő adózó az összes jövedelem rangsorában a 4. helyen áll.

 

A jövedelmek területi jellemzői

Amennyiben az országos szinten elért összevont jövedelem területi megoszlását nézzük, megállapítható, hogy Budapesten és Pest megyében keletkezett az összes összevont jövedelem 35 %-a, 3 029 milliárd Ft. Az összes többi megye részesedése az összevont adóalapból mindenhol 6% alatti. Az összes fizetendő személyi jövedelemadót tekintve még nagyobb, 42 %-os a két kiemelkedő terület aránya, az 1 764 milliárd forint személyi jövedelemadó kötelezettségből itt keletkezett 741 milliárd forint.

Az összevont jövedelem havi átlaga a fentiek következtében Budapesten a legmagasabb, és az Észak-alföldi régióban a legalacsonyabb.

 

Magánszemélyek különadója

2008. évben 7.137.000 Ft járulékfizetési felső határ feletti jövedelem esetén a magánszemélyeknek és az egyéni vállalkozóknak különadót kellett vallani és fizetni, aminek értéke 4% (2007-ben az összeghatár 6.748.850 Ft volt).

Az egyéni vállalkozókat is beleértve 2008-ban összesen 301 ezer fő vallott különadót, mely 18 ezer fővel több az előző évinél.

Az egyéni vállalkozói különadótól eltekintve, a magánszemélyek által elért összevont jövedelem nagyságrendjének vizsgálata alapján megállapítható, hogy 7.137.000 Ft feletti jövedelmet az összes adózó 2,4%-a, 110 ezer adózó ért el.

A bevallásban feltüntetett különadó összege a 2007-es adathoz képest 2 milliárd Ft-tal 27 milliárd Ft-ra nőtt.

 

II. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓK 2008. ÉVI ADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI

Az egy évvel ezelőtti feldolgozási szakasz adataival szinte megegyező 289,8 ezer db egyéni vállalkozói bevallás került feldolgozásra. A választott elszámolási mód szerinti megoszlás a korábbi évekkel közel azonos. A feldolgozott bevallás állomány 91 százalékát a tételes költségelszámolók (264,5 ezer db), 9 százalékát az átalányadózók adják (25,3 ezer db).

A tételes költségelszámolók 2008. évben realizált 2 107 milliárd forint összegű árbevétele az inflációs rátától 1,2 százalékponttal elmaradva, 4,9 százalékkal haladja meg az előző évit. Az egy főre vetített árbevétel közel 8 millió forint volt, ami 5 százalékkal kedvezőbb a bázisnál. Az egyes nemzetgazdasági ágakban realizált árbevétel és mögöttes létszám arányai változatlanok, lassú pozícióvesztéssel ugyan, de továbbra is domináns a kereskedelem, javítás tevékenységi köre.

A tételes költségelszámolók 2008. évben 2 069 milliárd Ft költséget tüntettek fel a bevallásaikban, amely az árbevétellel közel azonos mértékben emelkedett, 4,7 %-kal. A költségek szerkezete nem változott az előző évehez képest, továbbra is az anyag- és árubeszerzés a meghatározó súlyú, több mint 59 %.

Visszafogottabban ugyan, de folytatódott a tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozók jövedelem pozícióinak átrendeződése. A nyereségesek aránya mintegy 1,4 százalékponttal nőtt (58,5 százalék). A veszteségesek súlya 1,3 százalékponttal emelkedett (30,6 százalék). Ellentétpárként a nullajövedelműek szerepe 2,8 százalékponttal, (10,9 százalékra) mérséklődött. A mozgások még mindig a jövedelem-minimum szabály bevezetésével együtt járó pozíciókeresésre vezethetők vissza.

Amennyiben a költségek között eltekintünk a vállalkozói kivéttől, vagyis az un. cash-flow módszert alkalmazzuk, akkor a jövedelempozíciók lényegesen változnak. A nullajövedelműk száma változik a legdrasztikusabban (82 százalékkal csökken), ami jellemzően abból adódik, hogy sokan vannak azok, akik a vállalkozói kivét révén „nullázzák le” nyereségüket. Ezzel a módszerrel a negatív szaldóval záró adózók száma is 30 százalékkal kevesebb, a nyereségeseké pedig egyharmadával több.

A realizált bevételek sávos bontását tekintve megállapítható, hogy az egyéni vállalkozók közel háromnegyede 5 millió Ft vagy az alatti bevételi sávban helyezkedett el, az összes bevétel 14 %-át realizálva. A 25 millió Ft feletti árbevételt 6 %-kal többen, közel 16 700 adózó ért. Ezzel az adózók 6,3 %-a szerezte meg a bevételek 58,3 %-át, amely bevétel tömeg 2008-ban 6,5 %-kal haladta meg az előző évit, 1 228 milliárd Ft volt.

A vállalkozói jövedelemadót fizetők száma 7,5 ezer fővel szaporodott, összességében 10,4 milliárd forintos adófizetési kötelezettség keletkezett, mely 1,12 milliárd forinttal haladja meg a bázis mutatót.

A jövedelem minimum megállapítására vonatkozó szabályokat az adózók 13,8%-ának, 42 ezer adózónak nem kellett alkalmaznia. 48 %-uk (145,5 ezer fő) nyilatkozott, hogy az ún. hasonlító adóalapja meghaladja a jövedelem minimumot, ezért a jövedelem minimum szerinti adózásra nem kötelezett, míg 37,5 %-nak nem érte el a bevétele a jövedelem minimumot, ezért a jövedelem minimumra vonatkozó rendelkezés alapján állapította meg adóját (114 ezer fő). Kiegészítő nyilatkozattételi jogukkal az előző évhez hasonlóan a vállalkozók kevesebb, mint 1 % élt (2800 fő).

Ezúttal is érdeklődésre tarthat számot a 25 millió forinton felüli sávból kiemelt TOP-100 vállalkozó bevételi teljesítményének néhány fontosabb jellemzője.

A listára kerüléshez – a tavalyi évhez hasonlóan – 600 millió forint feletti árbevételt kellett realizálni. Az első helyezett élelmiszer, ital, dohány nagykereskedő 6,4 milliárd forintos éves bevételi teljesítményről adott számot. A vizsgált 100 fős kör bevételi átlaga a bázishoz hasonlóan 1,2 milliárd forint. A top listában továbbra is a szakmák sokfélesége jellemző. 49 főtevékenységi kör képviselői találhatók benne, ami teljesen megegyezik a korábbi mutatóval.

 

III. A TÁRSASÁGI ADÓ BEVALLÁST BENYÚJTÓ VÁLLALKOZÁSOK 2008. ÉVI ADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI

Tájékoztatónk a naptári évvel azonos üzleti éves, kettős könyvvitelt vezető vállalkozások bevallásainak nemzetgazdasági teljesítményeit mutatja be, tekintettel arra, hogy az egyszeres könyvvitelt vezető és eltérő üzleti éves vállalkozások bevételeinek aránya alig haladja meg a 6 %-ot, bevallásainak aránya pedig nem éri el a 1,5 %-ot.

 

A bevallások számának alakulása

343 863 db – a megelőző évvel közel azonos – kettős könyvvezetést folytató naptári évvel megegyező üzleti éves vállalkozás bevallása szerepel a társasági adóbevallásokból elkészített Gyorsjelentésben.

A vállalkozások mérete alapján továbbra is a mikro vállalkozások teszik ki az összes vállalkozás közel 89 %-át, az előző évet meghaladó növekedési ütem mellett. A vállalkozások mérete szerint csak a mikro vállalkozások darabszáma nőtt, ezen belül is a 4 fő alatt foglalkoztató kategóriában. A vállalkozások 2,2 %-át az egyéb vállalkozások teszik ki, ebben a körben jelentős létszám csökkenés figyelhető meg.

 

Bevételek alakulása

2008-ban a társas gazdálkodók üzemi, üzleti tevékenységből származó összes bevétele 74 256,8 milliárd Ft, 8,8 %-kal több mint előző évben.

Az összes bevétel 94,6 %-át az értékesítés nettó árbevétele teszi ki, amely 9,4 %-kal 70 254 milliárd forintra növekedett 2008-ban. Az aktivált saját teljesítmények alig növekedtek, az egyéb bevételek visszaestek előző évhez képest, így a 2008. évi hozamnövekedést elsősorban az értékesítés nettó árbevételének növekedése okozta.

Az elmúlt évben a nettó árbevétel 58 %-át az összes vállalkozás 2,2 %-át reprezentáló nagyvállalkozások realizálták.  Ezen adóalanyok által elért nettó árbevétel 40 734 milliárd Ft volt 2008-ban, mely összeg közel 15 %-kal több mint előző évben. A növekedés több mint 5 százalékponttal haladja meg a teljes nemzetgazdaságban mért dinamikát.

A kis- és középvállalkozások nettó árbevétel növekedése alacsonyabb volt, mint a 9,4  %-os nemzetgazdasági átlag. A dinamika kis vállalkozásoknál meghaladta az 5 %-ot, a közép vállalkozások esetében a 3 %-ot, együttesen a teljes nemzetgazdasági árbevétel közel 29 %-a ebben a két kategóriában keletkezett. A mikrovállalkozások továbbra is 13 %-ot teljesítettek a nemzetgazdasági árbevételből, eltérés az előző évi volumenhez képest nem tapasztalható.

A nettó árbevétel 73%-át, 51 413,4 milliárd Ft-ot belföldi relációban érték el a gazdasági társaságok.

Exportból 18 840,6 milliárd Ft-ot realizáltak a társas vállalkozások, mely több mint 8,4 %-kal haladja meg a 2007. évi teljesítményt. A külpiaci értékesítés 90%-ot meghaladó részét a közép és egyéb vállalkozások realizálták. A korábbi években a külpiaci értékesítés dinamikája meghaladta a belföldi értékesítés növekedési ütemét, mely a 2008.évi bevallások alapján megfordult. Míg 2007-ben az előző évhez viszonyítva az export növekménye 13%-os volt a belföldi értékesítés bővülése 4 %-os.

2008. évben a belföldi értékesítésből származó bevétel 1,5 százalékponttal meghaladta az export növekedését.

 

A költségek alakulása

A költségek és ráfordítások 2008. évi összege 70 784 milliárd Ft, mely – a bevételek növekedési ütemétől 1,4 százalékponttal elmaradva – 7,4 %-kal emelkedett a bázishoz képest.

A ráfordítások között továbbra is a legnagyobb részarányt az anyagjellegű ráfordítások képezik, a 2007. évi értékhez képest közel 7 %-os növekmény mellett.

A személyi jellegű ráfordítások növekedési üteme 6,1 %-ra lassult az elmúlt évhez képest, 1,3 százalékponttal elmarad a költségek és ráfordítások együttes emelkedésének ütemétől. A személyi jellegű ráfordításokon belül magasabb arányban, 8 %-kal növekedtek a személyi jellegű egyéb kifizetések a bérköltség és járulékainál, utóbbi kettő 6 és 5,2 %-kal növekedett.

 

Adózás előtti eredmény összetevői

2008. évben 5 034,1 milliárd Ft üzemi nyereség és 1 561,5 milliárd Ft üzemi veszteség mellett 3 472,6 milliárd Ft üzemi eredmény képződött, mely összeg 39,1%-kal magasabb, mint az előző évben, vagyis a termelés gazdasági eredménye rendkívüli mértékben növekedett. Az üzemi tevékenység eredményjavulásához hozzájárult, hogy a költségek és ráfordítások alacsonyabb mértékben növekedtek, mint a bevételek.

A pénzügyi műveletek eredménye a korábbi évekkel ellentétben drasztikusan visszaesett 2008. évben, 802,8 milliárd forint veszteséget mutattak ki az adózók az előző évi 1 866 milliárd Ft nyereséggel szemben. A pénzügyi műveletek negatív egyenlegéhez hozzájárult a ráfordítások közel kétszeres növekedése, amely 3435,9 milliárd Ft-ról 6699,4 milliárd Ft-ra nőtt a két év között. A bevételek összege a 2007. évi 5 301,9 milliárd Ft-ról 5 896,6 milliárd Ft-ra emelkedett. A pénzügyi műveleteket befolyásoló tényezők közül a kapott és adott kamatok és kamatjellegű bevételek és ráfordítások egyenlege -1 038,2 milliárd Ft. A pénzügyi műveletek negatív eredménye a bevallások alapján nem elsősorban a pénzügyi szektorban, hanem a termelő szférában mutatható ki. A pénzügyi tevékenységet végző vállalkozások körében az előző évi eredmény kevesebb, mint egyötöde realizálódott, de még 2008. évben is pozitív volt (283,9 milliárd Ft).

Hasonlóan a pénzügyi műveletek eredményéhez, 2008. évben a rendkívüli eredmény is ellentétes irányba változott, az előző évben realizált 613,3 milliárd Ft nyereséggel szemben 46 milliárd forint veszteséggel teljesült. Összességében a rendkívüli nyereség 203,2 milliárd Ft-ra csökkent a 2007. évi 752,5 milliárd Ft-ról, a rendkívüli veszteség 110 milliárd Ft-tal meghaladta a bázisévi 139,2 milliárd Ft-ot. A rendkívüli eredményt befolyásoló tényezők közül a 2007. évben még kiemelt jelentőségű (113 milliárd Ft) visszafizetés nélkül kapott és adott támogatás egyenlege, 2008. évben elenyésző mértékben változtatta a rendkívüli eredményt. 2007. évben a rendkívüli bevételek és ráfordítások között a gazdasági társaságokba bevitt vagyontárgyak nyilvántartási értékéként 370 milliárd Ft javította a rendkívüli eredményt, amely az egyes iparágak (energetika és a vasúti közlekedési szektor) jogszabályi kötelezettségen alapuló szerkezetátalakításából adódott.

A pénzügyi és a rendkívüli eredmény jelentős, több mint 3 328 milliárd Ft-os csökkenését nem tudta ellensúlyozni az üzemi eredmény 39,1%-os növekedése, így a vállalkozások (5 043 milliárd Ft nyereség és 2 413,4 milliárd Ft veszteség mellett) 2008. évben az előző évi adózás előtti eredmény alig több mint felét realizálták, 2 629,6 milliárd Ft értékben. Az adózás előtti eredmény visszaesése a pénzügyi vállalkozásoknál közel 13%-os, szemben a pénzügyi tevékenység nélkül kimutatott ágazatoknál, ahol a csökkenés meghaladja az 57%-ot.

Az adózás előtti eredmény alapján 2008. évben 5,5 %-kal visszaesett a nyereséges vállalkozások száma, míg több mint 13 %-kal növekedett a veszteséges és nulla eredményt kimutató vállalkozások száma. A nyereséges vállalkozások adózás előtti eredménye közel 16 %-kal kevesebb volt, mint tavaly, a veszteséges, vagy „0”-t valló vállalkozások adózás előtti vesztesége pedig több mint duplájára növekedett az előző évihez képest.

A vállalkozás mérete alapján az egyéb vállalkozásoknál keletkezett az adózás előtti eredmény 52 %-a. Minden kategóriában csökkent az adózás előtti nyereség és nagyon jelentősen növekedett a veszteség tömege. A legnagyobb mértékű veszteségnövekedés az egyéb vállalkozásoknál volt, csaknem négyszeresére növekedett a mértéke, a mikro és a középvállalkozásoknál duplájára, a kisvállalkozásoknál is 30 % körüli mértékben növekedett az előző évihez képest.

 

A jövedelem (nyereség) minimum érvényesülése, adózás előtti eredményt módosító tényezők, adókedvezmények

A 343 ezret meghaladó számú adózó 17%-ának, azaz 58 ezer adózónak nem kellett alkalmaznia a törvény erejénél fogva a jövedelem-(nyereség-) minimum szabályt. 50%-a, azaz közel 172 ezer adózó a megfelelő gazdasági mutatói miatt nem alkalmazta a rendelkezést.

Az összes beérkezett adóbevallás 32%-ában (szemben a 2007. évi bevallásoknál tapasztalt 31%-kal) azonban a jövedelem-(nyereség-) minimum alapján kellett az adóalapot meghatározni, így az adóalap + 87,2 milliárd Ft-ra változott, az eredetileg bevallott 626,3 milliárd Ft veszteséggel szemben.

Az adózók közül alig több mint 1% döntött úgy, hogy vállalja a nyilatkozattételt és adóalapját főszabály szerint állapítja meg, mely -1 194,1 milliárd Ft veszteséget jelentett.

 

Társasági adó és különadó alakulása

Az adókedvezmények, az adómentesség és a visszatartott adó figyelembe vétele után 373,4 milliárd Ft társasági adó fizetési kötelezettség keletkezett.

A különadó kötelezettség a vállalkozások nem teljes körét érinti. Különadót 187 ezer vállalkozás számolt el 134 milliárd Ft összegben. A társasági és különadót továbbra is nagyrészt az egyéb vállalkozások fizetik.