1. Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének időtartama és
bejelentése
Az egyéni vállalkozó egy hónaptól két évig tartó időtartamra szüneteltetheti
tevékenységét. A szüneteltetést a vállalkozó a Webes ügysegéddel jelentheti be a Belügyminisztériumhoz.
A tevékenység a bejelentést követő
naptól szünetel. A szüneteltetés végén a
tevékenység folytatását is be kell jelenteni .
A tevékenység szüneteltetését és újraindítását a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalhoz (NAV) külön nem kell bejelenteni , mert erről a Belügyminisztériumtól
értesül.
2. Korlátozások a szünetelés alatt
Az
egyéni vállalkozó a szünetelés tartama alatt:
egyéni
vállalkozói tevékenységet nem végezhet ,
egyéni
vállalkozói tevékenységhez kötődő új
jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat,
vállalkozói minőségében
adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést
nem kérhet, költségvetési támogatást nem igényelhet (sem a szünetelés
időtartamára, sem a szünetelés megszűnését követően),
túlfizetés visszatérítését nem kérheti .
3. Adókötelezettségek a szünetelés alatt
3.1. Az szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók
Az
egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallást
nem kell benyújtania a magánszemélynek, ha tevékenységét az adóév minden
napján szüneteltette, de ettől függetlenül a
szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben
kisvállalkozói
kedvezménnyel,
fejlesztési
tartalékként nyilvántartott összeggel,
foglalkoztatási
kedvezménnyel,
kisvállalkozások
adókedvezményével
kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét.
Ha
az egyéni vállalkozó a tevékenységét az
adóév utolsó napján szünetelteti , akkor a bevallásában
kisvállalkozói
kedvezmény,
fejlesztési
tartalék,
foglalkoztatási
kedvezmény címén a jövedelmét
(bevételét) nem csökkentheti,
nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét .
A
szünetelés időszakában továbbá költséget
(ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem
számolhat el.
Ha
a magánszemély folytatja egyéni vállalkozói tevékenységét, akkor a szünetelés
ideje alatt felmerült elengedhetetlen
kiadásait a folytatás évében a költségei között elszámolhatja és a
szünetelés ideje alatt beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési
árának értékcsökkenési leírását elkezdheti.
A
szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre
tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig
befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,
igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek
minősül , amit az egyéni vállalkozónak a szünetelés megkezdése
évéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie.
A
szünetelés elejének adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az
előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a
tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó
jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni .
A
szünetelésig keletkezett további bevallási,
adófizetési kötelezettségeit a vállalkozó a szünetelés ideje alatt is köteles
teljesíteni .
A bevallással még le nem fedett időszakról soron kívül, legkésőbb a szünetelés kezdő napját követő 30
napon belül kell bevallást
benyújtania (kivéve a személyijövedelemadó-bevallást) . Bevallással le nem
fedett időszak például havi gyakoriságú kötelezettségeknél és április 10-ei
kezdetű szünetelés esetén az április 1. és 9. közötti időszak.
A
nem kiegészítő tevékenységű (nem nyugdíjas) egyéni vállalkozóknak a járulékokkal és a szociális hozzájárulási
adóval összefüggő, soron kívüli bevallást az ’58-as jelű nyomtatványon kell
benyújtaniuk. Ha az egyéni vállalkozó cégautóadó
fizetésére kötelezett, akkor pedig szünetelés esetén a ’01-es bevallást kell soron kívül benyújtani .
Ha
az egyéni vállalkozó munkavállalókat foglalkoztat, és a szünetelés ideje alatt a munkavállalók munkaviszonyát nem szünteti
meg – például ebben az időszakban fizetés nélküli szabadságon vannak –, a ’08-as bevallásokat havonta akkor is be
kell adnia . A foglalkoztatási jogviszony adatszolgáltatási kötelezettséget
von maga után akkor is, ha a munkavállaló után nincs sem adó-, sem
járulékfizetési kötelezettség.
A
tevékenység szüneteltetése alatt az
egyéni vállalkozónak a szüneteltetés alatt keletkezett adókötelezettségeit nem
kell teljesítenie , valamint nem kell pénzforgalmi számlát sem fenntartania.
A biztosított (nem nyugdíjas), tevékenységét
szüneteltető egyéni vállalkozónak a
szünetelés ideje alatt a biztosítása is szünetel. A biztosítás
szünetelésének kezdő és befejező időpontját be kell jelenteni a NAV-hoz a ’T1041 jelű adatlapon.
Az egyéni vállalkozónak a biztosítás szünetelése miatt egészségügyi
szolgáltatási járulékot kell fizetnie , a szünetelés kezdő napjától fogva feltéve,
hogy ezen kívül más biztosítási jogviszonnyal, például munkaviszonnyal nem
rendelkezik, és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosult.
A
járulékfizetéshez az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban is kitölthető „Eüszolg. járulékfiz-bejelentés” elnevezésű
szolgáltatással vagy a ’T1011 jelű adatlapon kell a NAV-hoz bejelentkezni . A bejelentés során a fizetési
kötelezettség kezdő dátumaként a szünetelés kezdő napját kell feltüntetni.
A
foglalkoztatottak munkaviszonyának esetleges megszüntetését, vagy a fizetés
nélküli szabadság miatt a biztosítási jogviszonyuk szünetelését az őket
foglalkoztató egyéni vállalkozónak a szünetelés időtartama alatt is be kell
jelenteni a ’T1041 jelű adatlapon.
Felhívjuk szíves figyelmüket a veszélyhelyzet fennállása alatti időszak speciális
szabályaira, amelyeket külön tájékoztatóban ismertetünk:
https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/A_fizetes_nelkuli_sza20200427.html .
3.2. A katás egyéni vállalkozók
Ha az egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozások
tételes adójának (kata) alanya, és szünetelteti a vállalkozási tevékenységét,
akkor azokra a hónapokra mentesül a tételes adó
megfizetése alól, mely hónapok egészében szünetelteti a tevékenységét és a
szünetelés időtartama alatt nem végez kisadózóként folytatott tevékenységébe
tartozó munkát.
A kisadózó
egyéni vállalkozónak a NAV-hoz be kell
jelentenie a ’T101E jelű űrlapon azt a tényt, hogy a vállalkozói
tevékenység szüneteltetése miatt mentesül a havi tételes adó megfizetése alól.
A mentesülés kezdő hónapjára tehát a kata-alanynak nem elegendő a Webes
Ügysegéddel bejelentést tennie, hanem a tételes adó alóli mentességről külön a
NAV-nál is nyilatkoznia kell. A
bejelentést nem kell havonta megismételni a szünetelés időtartama alatt.
Előfordulhat, hogy a
tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt mégis
olyan munkát végez, ami egyébként
beletartozik kisadózó vállalkozói tevékenységébe. Ekkor azonban az adott hónapban a tételes adót meg kell fizetnie.
Ha a
tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó főállású, akkor azokban a
hónapokban, amelyek egészében szünetelteti a tevékenységét, szünetel a biztosítása . Kivételt
jelent, ha a szünetelés időszakában kisadózói tevékenységébe tartozó munkát
végez, mert ekkor a biztosítása sem szünetel.
A főállású
kisadózóknál az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség
bejelentésének módja megegyezik a 3.1. pontban foglaltakkal.
Ha a
tevékenységét szüneteltető kisadózó egyéni
vállalkozó alkalmazottat foglalkoztat , akkor a foglalkoztatottra vonatkozó
bejelentési, bevallási kötelezettségei megegyeznek a 3.1. pontban foglaltakkal.
4. A szünetelésre vonatkozó speciális szabályok a
veszélyhelyzet idején
Az 1. pontban írtakhoz képest eltérő szabályok
vonatkoznak a tevékenységük szüneteltetését a veszélyhelyzet idején bejelentő
egyéni vállalkozókra.
[1]
4.1. Azok az egyéni vállalkozók,
akik a vállalkozói tevékenység szünetelését 2020. március 11-e és 2020. március 30-a között jelentették be , azért,
hogy az időközben bevezetett adózási könnyítéseket – mint például az egyéni
vállalkozók szociális hozzájárulási adó alóli mentessége, járulékkedvezménye
vagy a kisadózó vállalkozások tételes adó alóli mentesülése március hónaptól
kezdődően – igénybe tudják venni, két
lehetőség közül választhatnak. 2020. május 3-áig jelenthették be a Belügyminisztériumhoz
a tevékenység szünetelése iránti bejelentés visszavonását vagy
a szüneteltetett tevékenység folytatását.
Bővebb
tájékoztatást a következő oldalon kaphatnak: https://www.nyilvantarto.hu/hu/evig .
a) A tevékenység szünetelése bejelentésének
visszavonása
A
bejelentés visszavonása esetén a Belügyminisztérium a tevékenység
szünetelésének kezdő időpontjára vonatkozó adatot úgy törli a nyilvántartásból,
hogy az mint törölt adat se legyen megismerhető.
Ha
jogszabály az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteléséhez
jogkövetkezményt fűz, akkor a szünetelés iránti bejelentés visszavonása
esetében úgy kell tekinteni, hogy a szünetelés nem következett be. Az az
időtartam, amely a tevékenység szünetelésére irányuló bejelentés és
a szünetelésre vonatkozó adatnak a vállalkozói nyilvántartásból való
törlése között eltelik (vagyis lényegében a szünetelés időtartama),
a hatósági jogviszony alapján fennálló, az egyéni vállalkozót terhelő
kötelezettségek teljesítésére és jogosultságok gyakorlására vonatkozó
határidőbe nem számít bele. Ha a határidő a szünetelés időtartama
alatt járna le, a határidő az adattörlést követő tizenötödik napon jár le.
b) A szüneteltetett tevékenység
folytatása
A
szüneteltetett tevékenység folytatása esetén a szünetelés időtartama egy
hónapnál rövidebb is lehet.
4.2. Azoknak az egyéni vállalkozóknak,
akik a tevékenység szüneteltetésére vonatkozó bejelentést 2020. március 30-át
követően, de még a veszélyhelyzet ideje alatt tették (teszik) meg , a szünetelés minimális időtartamára
vonatkozó egy hónapos időtartamot
nem kell alkalmazni . Ez pedig azt jelenti például, hogy ha egy egyéni
vállalkozó 2020. április 5-én bejelentést tett a szünetelésről, akár még
április hónapban úgy dönthet, hogy folytatja a tevékenységét.
4.3. Az adókötelezettségeket érintő változások
A szüneteltetett tevékenység folytatását
vagy a tevékenység szünetelésének visszavonását sem kell a
NAV-hoz külön bejelenteni , mert erről a Belügyminisztériumtól értesül.
4.3.1. Az szja hatálya alá tartozó
egyéni vállalkozók
Az szja hatálya alá tartozó, nem kiegészítő tevékenységet folytató (nem
nyugdíjas) egyéni vállalkozók esetében a bejelentés visszavonása azzal jár,
hogy a biztosítási jogviszonyuk sem szünetel. A tevékenységüket folytató egyéni
vállalkozók esetében pedig a biztosítás rövidebb ideig szünetel, így adott
esetben rövidebb időszakban kötelezettek egészségügyi szolgáltatási járulék
fizetésére.
A
biztosítási jogviszony szünetelésére vonatkozóan a ’T1041 jelű űrlapon tett
bejelentéseket, illetve az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségre
vonatkozóan a ’T1011 jelű űrlapon tett bejelentéseket a NAV törli, ha az egyéni
vállalkozó a tevékenység szünetelésére vonatkozó bejelentést visszavonta. Ebben
az esetben tehát a NAV részére nem kell újabb bejelentéseket tenni.
Ha
pedig az egyéni vállalkozó a tevékenység szünetelését befejezi (például a
szünetelés kezdetétől számított egy hónap letelte előtt folytatja a
tevékenységét), a ’T1041 jelű űrlapon be kell jelentenie a biztosítási
jogviszony szünetelésének lezárását is. A ’T1011 jelű űrlapon azonban nem kell
bejelentést tennie, az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési
kötelezettséget a NAV hivatalból lezárja a ’T1041 jelű űrlapon tett bejelentés
alapján.
4.3.2. Katás egyéni vállalkozók
Ha
a katás egyéni vállalkozó április hónap egészében szüneteltette a
tevékenységét, április hónapra mentesült a tételes adó alól, és ezt már
bejelentette a NAV-hoz, akkor nem kell a mentesülés törlését bejelenteni a
NAV-hoz, a törlést a NAV hivatalból elvégzi.
A
NAV továbbra is előírja a tételes adót minden olyan hónapra, amelyben a
szünetelés visszavonását vagy a szünetelés befejezését követően a kisadózó
egyéb ok (például anyasági ellátás, táppénz folyósítása) miatt nem mentesül a
fizetési kötelezettség alól. Továbbá a NAV ellentételezi a tételes adót azoknak
a katás egyéni vállalkozónak az adószámláján 2020. március-június hónapokra,
akik a veszélyhelyzet miatt mentesített tevékenységet folytatnak.
[2]
A főállású kisadózó egyéni
vállalkozók biztosítása kizárólag abban a hónapban szünetel, amely hónap
egészében a tevékenység szünetelése miatt mentesülnek a tételes adó alól.
Ha a szünetelésre vonatkozó
bejelentés visszavonása vagy a tevékenység folytatása miatt a főállású kisadózó
egyéni vállalkozó nem a hónap egészében szüneteltette a tevékenységét, akkor ez
a döntése biztosítási jogviszonyát nem érinti.
Ha
pedig a főállású kisadózó egyéni vállalkozó biztosítása a tevékenység egész
hónapban történő szüneteltetése miatt szünetelt, és bejelentkezett az
egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés hatálya alá, akkor – ha a vállalkozói
tevékenység folytatása következtében a biztosítása nem szünetel – az
egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére vonatkozó kötelezettsége
megszűnését be kell jelentenie a ’T1011 jelű űrlapon.
5. További információ
Az egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettségéről részletesebben
tájékozódhat a NAV honlapján a 3. és 91. számú információs füzetben: https://www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz/2020 .
A munkavállalók biztosítási
jogviszonyának szünetelése miatti egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésről
további információt ebben a tájékoztatóban talál:
https://www.nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/Mit_fizet_a_munkavall20200326.html .
Az egyéni vállalkozó – amíg
tevékenysége szünetel – nem kötelezett elektronikus kapcsolattartásra a
NAV-val, azonban természetesen választhatja azt.
Javasoljuk, hogy továbbra is részesítse előnyben az elektronikus
kapcsolattartást , hiszen így gyorsan, egyszerűen és személyes megjelenés
nélkül intézheti adóügyeit. A kapcsolattartás módját a szünetelés időtartama
alatt a Rendelkezési Nyilvántartásban tett ügyféli rendelkezések határozzák
meg.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
[1] A veszélyhelyzet
idején egyes egyéni vállalkozói tevékenységek folytatása biztosításáról szóló
131/2020. (IV.17.) Korm. rendelet alapján.
[2] A
koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében
szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet
közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló
61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése alapján.