2020. január 1-je óta a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás után fizetendő áfa alapja – meghatározott feltételek teljesülése esetén – csökkenthető, ha az adóalany vevő a termék vagy szolgáltatás ellenértékét nem egyenlítette ki. Az adóalap utólag önellenőrzéssel, a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték vagy részellenérték adót nem tartalmazó összegével korrigálható[1].
Az adóalap-csökkentés feltételei[2] és a behajthatatlan követelés fogalma[3] 2021. január 1-jén változtak. Az alábbiakban ezen változásokat foglaljuk össze.
2021. január 1-jétől csökkenthető az adóalap akkor is, ha a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője – vagyis az adós – adószámmal nem rendelkező, nem áfaalany személy vagy szervezet, például természetes személy vagy gazdasági tevékenységet nem folytató alapítvány.
A vevői kört érintő változáshoz kapcsolódva bővült azon esetek köre is, amikor a ki nem fizetett ellenérték vagy részellenérték adót is tartalmazó összege behajthatatlan követelésként elszámolható. Így 2021. január 1-jétől behajthatatlanként számolható el a követelés akkor is, ha a bíróság az adósságrendezési eljárásban a természetes személy adóst a fennmaradó adósságai megfizetése alól mentesítette.[4] Ezt a tényt a bírósági határozattal lehet igazolni[5].
Az áfaalany vevő esetén alkalmazandó feltételeket megfelelően alkalmazni kell a nem adóalany vevővel szemben fennálló behajthatatlan követelések esetében is, kivéve ha az Áfa tv. eltérően rendelkezik. Ilyen eltérés az, hogy:
- ha a vevő nem áfaalany, akkor őt nem kell értesíteni az adóalap-csökkentésről. (Áfaalany vevő esetén azonban továbbra is feltétele az adóalap utólagos csökkentésének a vevő megfelelő értesítése.)
- ha a vevő nem áfaalany, akkor az adóalap-csökkentést érvényesítő önellenőrző bevallásban a követelés behajthatatlanként való elszámolásának okáról, az adóalap-csökkentéssel érintett számla sorszámáról, az adóalap-csökkentés összegéről, és arról kell nyilatkozni, hogy az ellenérték más módon nem térült, nem térül meg. A nem áfaalany vevő nevéről és adószámáról nem kell nyilatkozni. (Ha azonban a vevő áfaalany – az előző adatok mellett – a nevéről és adószámáról továbbra is adatot kell szolgáltatni.) [6]
- ha az adóalap-csökkentés után a behajthatatlanként elszámolt követelést vagy egy részét mégis megtérítik, a megtérített összeg erejéig az adóalap- és adócsökkentést egy újabb önellenőrzéssel vissza kell rendezni. Ebben az esetben – ha a vevő nem áfaalany – csak a megtérített ellenérték vagy részellenérték adóval csökkentett összegéről kell a bevallásban nyilatkozni, a vevő nevéről és az adószámáról nem kell nyilatkozni. (Ha azonban a vevő áfaalany, akkor a nevéről és adószámáról is kell nyilatkozni.)[7]
A további, Áfa tv.-beli feltételeket megfelelően alkalmazni kell nem adóalany vevő esetén is.
Így az adóalap-csökkentéshez teljesülniük kell a következő feltételeknek akkor is, ha a vevő nem áfaalany:
- a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó és a vevő független felek,
- a vevő nem áll csődeljárás (magáncsőd) hatálya alatt a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában,
- a vevő nem szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkezők adóhatósági adatbázisában a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás időpontjában és az azt megelőző egy évben,
- a követelés az adóalap-csökkentést érvényesítő által teljesített termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból fakad,
- a követelés az adóalap-csökkentés időpontjában is fennáll, például nem faktorálták,
- a behajthatatlan követeléssel érintett termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke más módon – például biztosításból – nem térült vagy térül meg,
- az adóalapot csökkenteni kívánó adóalany nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt az önellenőrző bevallás benyújtásakor,
- legalább egy év eltelt a fizetési határidő óta. Ez utóbbi feltétel 2021. január 1-jétől úgy módosult, hogy az adóalap-csökkentéssel nem kell várni a fizetési határidőtől számított egy évig, ha az érintett ügyletre vonatkozó polgári jogi igényekre alkalmazandó elévülési idő nem haladja meg az egy évet.[8] Nem áfaalany vevők esetében tipikusan ilyenek például az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti előfizetői szerződésekből (internet, telefon, tv) eredő polgári jogi igények[9]. Ebben az esetben az adóalap-csökkentés abban az időpontban érvényesíthető, amikor annak valamennyi feltétele fennáll, és az adóalany a követelést behajthatatlan követelésként elszámolja.
A módosítások 2021. január 1-jén léptek hatályba, de azok – az önellenőrző bevallás 2021. január 1. utáni benyújtásával – alkalmazhatók a 2021. január 1. előtt, de 2015. december 31. után teljesített, behajthatatlan követeléssel érintett termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra is.[10]
A NAV honlapján 2019. december 23-án a „Behajthatatlan követelés miatti áfacsökkentés lehetősége” címmel megjelent tájékoztatóban foglaltak egyebekben továbbra is alkalmazhatók.
[Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/819-1/2021. – NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2507378869/2021.]
[1] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) alapján. A 2020. január 1-jétől hatályos rendelkezésekről készült tájékoztató itt érhető el: https://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa/Behajthatatlan_kovete20191223.html
[2] Áfa tv. 77. § (7)-(10) bekezdés
[4] Áfa tv. 259. § 3/A. pont e) alpont
[5] Az eljárás részletszabályai a természetes személyek adósságrendezési eljárásáról szóló 2015. évi CV. törvényben olvashatók.
[6] Áfa tv. 77. § (9) bekezdés
[7] Áfa tv. 77. § (10) bekezdés
[8] A módosítás értelemszerűen adóalany vevők esetében is alkalmazandó, ha az adott ügylet a feltételnek megfelel.
