A Moldovai Köztársaság és Magyarország között folytatott tárgyalások eredményeképpen a 2013. évi CCXXXIII. törvénnyel kihirdetésre került a magyar-moldovai szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény), amely a külgazdasági és külügyminiszter 7/2014. (IX. 15.) KKM közleménye alapján 2014. november 1. napján lépett hatályba.

Az Egyezmény tárgyi hatálya kiterjed:

Magyarország tekintetében a biztosítási kötelezettségre, a társadalombiztosítási ellátások és a munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokra, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásokra, vonatkozó törvényekre és rendeletekre.

A Moldovai Köztársaság tekintetében az állami társadalombiztosítási törvény által szabályozott területekre:

- a biztosítási kötelezettségre és a társadalombiztosítási ellátások fedezetére fizetendő járulékokra,
- a korbetöltött öregségi nyugdíjra,
- a nem baleset okozta rokkantsági nyugdíjra,
- a hozzátartozói nyugdíjra,
- munkahelyi balesetre vagy foglalkozási megbetegedésre.

Az Egyezmény személyi hatálya kiterjed:

a) mindazon személyekre, akik korábban vagy jelenleg is valamelyik Szerződő Fél joghatósága alá tartoztak vagy tartoznak, valamint
b) azon személyekre, akik az ellátásra való jogosultságukat az a) pontban meghatározott személytől származtatják az adott Szerződő Fél hatályos jogszabályai szerint.

Az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések

Általános rendelkezés

Amennyiben az Egyezmény másként nem rendelkezik, az a személy, aki az egyik Szerződő Fél területén biztosítási kötelezettséggel járó keresőtevékenységet folytat, tekintet nélkül arra, hogy e tevékenységet milyen jogviszony keretében végzi, e tevékenysége tekintetében kizárólag e Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik. Ez valamely keresőtevékenység gyakorlása során akkor is érvényes, ha a munkavállaló lakóhelye vagy a munkáltató székhelye a másik Szerződő Fél területén található. A biztosítási kötelezettség tehát – főszabályként – a jövedelemszerző tevékenység helye szerinti állam területén áll fenn, az Egyezmény alapján nem kizárt a kettős biztosítást.

Különleges rendelkezések

Kiküldöttek:
Ha a személy valamely Szerződő Fél területén bejegyzett munkáltatónál áll munkaviszonyban, és a munkáltatója e személyt a másik Szerződő Fél területére küldi, hogy munkát végezzen a részére, az ilyen személyre továbbra is az előbbi Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, úgy, mintha továbbra is az előbbi Szerződő Fél területén dolgozna, feltéve, hogy a kiküldetés előrelátható időtartama nem haladja meg a 24 hónapot.

Az előzőek szerinti szabályok alkalmazandók az önálló vállalkozó másik Szerződő Fél területén folytatott hasonló, ideiglenes munkavégzésére is.

Önálló vállalkozó:
Az előző bekezdésben foglaltak megfelelően alkalmazandók az önálló vállalkozó másik Szerződő Fél területén folytatott hasonló, ideiglenes munkavégzésére.

Tengerészek, repülőgépek hajózó személyzete:
Az egyik Szerződő Fél zászlaja alatt közlekedő hajón dolgozó munkavállalóra e Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni.

Az egyik Szerződő Fél területén bejegyzett, a más, illetve saját részére nemzetközi személy- vagy áruforgalmat végző vállalat utazó vagy repülő személyzetére e Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni.

Állami alkalmazottak:
Azok a köztisztviselők, közalkalmazottak és más, velük azonos elbírálás alá tartozó személyek, akiket tevékenységük végzése érdekében – családtagjaikkal együtt – az egyik Szerződő Fél hatóságai vagy intézményei a másik Szerződő Fél felségterületére küldenek, továbbra is a küldő Szerződő Fél jogszabályai szerint vannak biztosítva.

Diplomáciai küldöttségek és konzuli tisztségviselők:
Az Egyezmény nem érinti a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződés, illetve a konzuli kapcsolatokról Bécsben, 1963. április 24-én elfogadott egyezmény rendelkezéseit.

Kivételek az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések alól:

A Szerződő Felek illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt szervek a munkáltató és a munkavállaló közös kérelmére vagy az önálló vállalkozó kérelmére közös megegyezés alapján az Egyezményben nem szabályozott további kivételeket állapíthatnak meg az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó általános rendelkezés alól azzal a feltétellel, hogy az érintett személy továbbra is valamelyik Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alatt marad, vagy hatálya alá kerül. A kivétellel kapcsolatosan figyelembe kell venni a foglalkoztatás jellegét és körülményeit.

A munkavállaló és munkáltatója a mentességre vonatkozó közös kérelmet és az önálló vállalkozó a mentességre vonatkozó kérelmet azon Szerződő Fél teherviselőjéhez nyújtja be írásban, amely jogszabályainak alkalmazását kéri.