Az Európai Unión kívüli országokból – már az Egyesült Királyságból is – behozni kívánt, nem uniós árukat az Európai Unió területén történő felhasználásuk érdekében „szabad forgalomba bocsátás” vámeljárás alá kell vonni, ami általános esetben vám- és áfafizetési kötelezettséget eredményez.
Ha valaki szokásos lakóhelyét egy Európai Unión kívüli, harmadik országból áthelyezi az Európai Unióba, úgy bizonyos, meghatározott körülmények között vámmentesség biztosítható.
A „Szokásos lakóhelyüket harmadik országból a Közösségbe áthelyező természetes személyekhez tartozó személyes vagyontárgyak” végleges behozatalát a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 1186/2009/EK tanácsi rendelet /vámmentességi rendelet/ II. cím I. fejezete szabályozza.
1) Személyes vagyontárgyak köre
Azok a személyes vagyontárgyak, amelyeket a szokásos lakóhelyüket harmadik országból – például az Egyesült Királyságból – az Európai Unió vámterületére áthelyező természetes személyek hoznak be, behozatali vámoktól mentesek.
Személyes vagyontárgynak minősül bármely, az érintett személyek személyes használatára szánt, vagy háztartási szükségleteiket kielégítő tulajdon, melyek körébe különösen a következők tartoznak:
- háztartási célú ingóságok, vagyis az érintett személyek személyes használatára vagy háztartási igényeik kielégítésére szánt személyes ingóság, ruhanemű, lakberendezés és felszerelések,
- kerékpárok és motorkerékpárok, magángépjárművek és azok pótkocsijai, kempinglakóautók, kedvtelési célú hajók és magánrepülőgépek.
A rendes családi szükségleteknek megfelelő háztartási célú élelmiszerek, háziállatok és nyerges állatok, valamint az iparművészeti vagy szellemi szabadfoglalkozási tevékenységhez használt hordozható eszközök, melyek az érintett személy foglalkozásának vagy hivatásának a folytatásához szükségesek, szintén a személyes vagyontárgyak körébe tartoznak.
Nem tüntethetők fel személyes vagyontárgyként, jellegüknél vagy mennyiségüknél fogva olyan árucikkek, melyeket kereskedelmi céllal hoznak be.
A mentesség szempontjából a személyes vagyontárgyaknak meg kell felelni az alábbi feltételeknek:
- a körülmények által indokolt különleges eseteket kivéve, az érintett személy birtokában van, továbbá
- nem fogyasztható áruk esetén, amit az érintett személy a korábbi szokásos lakóhelyén legalább hat hónapig használt azt az időpontot megelőzően, hogy a feladási harmadik országban a szokásos lakóhelye megszűnt;
- ugyanazt a célt szolgálja az új szokásos lakóhelyén.
Nem adható mentesség a következőkre:
- alkoholtartalmú termékek;
- dohány és dohánytermékek;
- kereskedelmi szállítóeszközök;
- foglalkozás vagy hivatás gyakorlásához használt cikkek, kivéve az iparművészeti vagy szellemi szabadfoglalkozási tevékenységhez használt hordozható eszközök.
2) A mentességre való jogosultság igazolása
A mentesség csak olyan személyeknek adható meg, akiknek a szokásos lakóhelye folyamatosan legalább tizenkét hónapos időtartamig az Európai Unió vámterületén kívül volt, ezt a tényt azonban a vámhatóság felé kétséget kizáróan igazolni kell. Igazolásként benyújtható például a harmadik országban található lakóingatlan kapcsán bérleti szerződés, adás-vételi szerződés, lakcímet igazoló okmány, közüzemi számla, nagykövetség által kiállított igazolás stb.
Mindemellett kétséget kizáróan igazolni kell azt is, hogy a természetes személy az Európai Unió területén lakóhelyet létesített. Ennek igazolására elfogadható többek között a Magyarország illetékes hatóságai által kiállított lakcímet igazoló hatósági igazolvány, bérleti szerződés, munkaszerződés stb.
Az a tény, hogy valakinek Magyarországon bejelentett állandó lakóhelye van (lakcímkártyával rendelkezik), nem jelenti kétséget kizáróan azt, hogy a szokásos lakóhelye, azaz a létérdekeinek állandó központja is Magyarországon található. Ezért a Magyarországon bejelentett állandó lakóhely önmagában nem alapozza meg az Európai Unió területén történt letelepedés – tehát a szokásos lakóhely tényleges áthelyezésének – tényét.
A szokásos lakóhely meghatározása érdekében vizsgálni kell a releváns tényeket, melyek magukban foglalják többek között az alábbiakat:
- e személynek és családtagjainak tényleges fizikai jelenlétét, azt, hogy van-e lakóhelyük,
- a gyermekek ténylegesen hol járnak iskolába,
- hol kerül sor a szakmai tevékenység gyakorlására,
- a vagyoni érdekek, illetve a hatóságokkal és társadalmi szervezetekkel fennálló közigazgatási kapcsolatok mely helyhez kötődnek.
E tényezők e személy azon akaratát tükrözik, hogy az életmód és a szokásos társadalmi és szakmai kapcsolatok alakulása folytán a kiküldetési helyén bizonyos stabilitást alakítson ki.
A vámmentesség igénybe vételének jogosságát alátámasztó, fenti dokumentumokat az eljáró vámszerv felé a szabad forgalomba bocsátás vámeljárás kérelmezése során kell benyújtani, amelyre a szokásos lakóhelynek az Európai Unió vámterületére történő áthelyezésétől számított tizenkét hónapon belül bármikor sor kerülhet. A fent hivatkozott időszakon belül a személyes vagyontárgyak szabad forgalomba bocsáthatók több elkülönített szállítmányban is. A szabad forgalomba bocsátás vámeljárás alá vonásához a személyes vagyontárgyak listáját felsorolás szintjén kell benyújtani az eljárást végző igazgatóság felé. Ez a lista az érintett vagy a megbízottja által benyújtott írásbeli vám-árunyilatkozat mellékletét fogja képezni. Az írásbeli vám-árunyilatkozat a vám-adatfeldolgozó rendszerben elektronikus úton kerül feldolgozásra.
A vámmentes szabad forgalomba bocsátás vámeljárás egyben áfafizetési kötelezettség alóli mentességet is jelent.
A vámeljárás kizárólag annál a vármegyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságnál kezdeményezhető, amelynek illetékességi területére az érintett személy a szokásos lakóhelyét áthelyezi. A vámeljárás alapja a vám-árunyilatkozat, melyen a feltüntetett adatok valódiságát bizonylatokkal – számla, fuvarokmány stb. – kell alátámasztani.
Vám-árunyilatkozatot bárki tehet, aki a szóban forgó árut az illetékes vámhatóság elé állítja vagy állíttatja, az összes olyan irattal együtt, amelyek az adott vámeljárásra vonatkozó szabályok alkalmazásához szükségesek. A vám-árunyilatkozat kitöltési útmutatója a NAV honlapján érhető el:
3008/2021. útmutató az egységes vámokmány kitöltéséről - Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu)
A vámeljáráshoz benyújtott vám-árunyilatkozatokon kötelező az EORI-szám feltüntetése. Ez egy olyan nyilvántartási és azonosítási szám, amelyet a vámeljárást indítványozók a vámhatóságokkal történő kapcsolattartás során használhatnak az Európai Unió egész területén. Az EORI-számmal még nem rendelkező ügyfelek a NAV adó- és vámigazgatóságainál igényelhetik az azonosítót a ’T34 jelű adatlap kitöltésével, mely az alábbi honlapon érhető el:
24T34 - Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu)
3) Elidegenítési tilalom
Fontos, hogy amíg a szabad forgalomba bocsátás elfogadásától számítva tizenkét hónap el nem telt, a vámmentesen behozott személyes vagyontárgy nem adható kölcsönbe, zálogba, bérbe és nem ruházható át, sem visszterhesen, sem ingyenesen, az illetékes hatóságok előzetes értesítése nélkül.
A tizenkét hónap letelte előtti bármilyen kölcsönbe-, zálogba-, bérbeadás vagy átruházás az érintett személyes vagyontárgyra vonatkozó behozatali vámok megfizetését vonja maga után.
4) Képviselet
Az eljárást nem befolyásoló tényező az, hogy a költözés saját gépjárművel, vagy költöztető céggel történik, és arra is van lehetőség, hogy az árunyilatkozatot a lakóhelyét áthelyező személy maga nyújtsa be. Azonban látni kell, hogy vámszakmai ismeretekkel nem rendelkező személyek számára komoly nehézséget jelenthet kitölteni az említett árunyilatkozatot, hiszen a szükséges adatokat – összhangban az uniós vámjogszabályokkal – jórészt kódolt formában, (például eljáráskódokkal, ügylettípus kódokkal stb.) kell feltüntetni. Az említett kódolt adatok ugyan elérhetők a hivatkozott kitöltési útmutatóban, azonban sok esetben a vámszakmai ismeretekkel nem rendelkező személyi kör számára ez sem jelent megoldást.
Ezért javasolt és van is lehetőség a vámeljárások lebonyolításában való közreműködésre szakosodott vállalkozások (vámjogi képviselők) szolgáltatásait igénybe venni az árunyilatkozat-adásra. Ezek a képviselők a megbízó számára történő ügyintézéssel kapcsolatban különféle költségeket és díjakat számolhatnak fel az általuk nyújtott szolgáltatás ellenértékeként, mely költségekről a megbízott képviselők tudnak információt szolgáltatni.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal