Jelen tájékoztató annak a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozásnak (munkáltatónak) szól, aki:

• a Magyarország területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót, illetve

• a Magyarország területén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) hatálya alá tartozik.

A Tbj. 5. § (3) bekezdése alapján biztosítottnak minősül az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.

A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési, szociális hozzájárulási adó fizetési és bevallási kötelezettséget az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII törvény (a továbbiakban: Art.) 8. és 9. §-ban meghatározott fióktelep, illetve pénzügyi képviselő, ennek hiányában közvetlenül saját maga köteles teljesíteni.

Abban az esetben, ha a külföldi vállalkozás nem rendelkezik fiókteleppel, illetve pénzügyi képviselővel és a magyar jog szerint biztosított munkavállalót foglalkoztat, a biztosítás kezdetét megelőzően – a foglalkoztatás megkezdése előtt – köteles bejelentkezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: hivatal), és kérelmezni, hogy a hivatal foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba. A foglalkoztatóként történő bejelentkezésre a 12T201INT adatlap szolgál, amelyen az elektronikus ügyintézésre jogosult személy adatai is közölhetők.

Ha a magyar jog szerint biztosított személyt foglalkoztató külföldi vállalkozás a járulék- és szociális hozzájárulási adókötelezettség teljesítésére nem rendelkezik képviselővel (fióktelep, pénzügyi képviselő), és foglalkoztatóként történő bejelentkezését is elmulasztja, akkor az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési, szociális hozzájárulási adófizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a kötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket, ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot.

Az, hogy a külföldi vállalkozás foglalkoztatóként bejelentkezett-e a hivatalhoz, a hivatal honlapján az „Adóalanyok listái, Egyéb szervezetek” menüpontban kérdezhető le.

Abban az esetben, ha a kötelezettségeket a foglalkoztatott teljesíti, adóazonosító jellel kell rendelkeznie. Az adóazonosító jel képzését a magánszemély a 12T34 jelű adatlap benyújtásával kérheti a hatóságtól a foglalkoztatás bejelentését és a járulékfizetési kötelezettség teljesítését megelőzően.

A külföldi vállalkozás által foglalkoztatott biztosított bejelentése

A foglalkoztatott biztosítási kötelezettségének kezdetét legkésőbb a biztosítás első napján, a biztosítás megszűnését, illetve a munkavégzési kötelezettség és járulékalapot képező jövedelem nélküli időszakot 8 napon belül kell bejelenteni. A bejelentésre, változásbejelentésre a 12T1041INT jelű adatlap szolgál.

Járulékkötelezettség teljesítése

A külföldi vállalkozás javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képző jövedelem után a külföldi vállalkozás nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot állapít meg és von le.

Járulékalapot képező jövedelemnek minősül – egyebek mellett – a személyi jövedelemadóról szóló 2005. évi CXVII törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, illetve ennek hiányában, vagyis ha jövedelem Magyarországon nem adóztatható, a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.

A járulékalapot képező jövedelemből:

• a biztosított által fizetendő egyéni járulékok mértéke évi 7 942 200 forint járulékalapig 18,5 százalék, e felett 8,5 százalék.

A nyugdíj, az egészségbiztosítás, illetve a munkanélküli ellátások fedezetére tehát a járuléklapot képező jövedelem 18,5 százalékát, 7 942 200 forint jövedelem felett 8,5 százalékát kell fizetni.

Szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény alapján 2012. január 1-jétől a kifizetőt - a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően - szociális hozzájárulási adófizetés terheli.

A szociális hozzájárulási adó tekintetében kifizetőnek (adóalanynak) minősül a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel nem rendelkező kifizető (a továbbiakban: külföldi kifizető) is, ha a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló, magyar szociális biztonsági jogszabályok hatálya alá tartozó természetes személy a munkát Magyarországon, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban végzi.

Ha a külföldi kifizető a törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítését elmulasztja, akkor az adóval összefüggő adókötelezettségek teljesítésére a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy kötelezett.

Az adókötelezettség teljesítése

A kifizetőnek főszabály szerint az adóalap után 27 százalék mértékű szociális hozzájárulási adót kell fizetni, de a fizetendő adót törvény rendelkezése alapján az adóalany az őt megillető adókedvezmények összegével csökkentheti.

A kifizetőt terhelő adó alapja

A kifizető által a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja tv.) rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső önálló, illetve nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a Szja tv. rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével.

Az előzőek szerinti juttatás hiányában, vagyis ha a jövedelem Magyarországon nem adóztatható, az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyt, vagy más jogviszonyt szabályozó munkaszerződésben, illetőleg más szerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg díjazás.

Bevallási kötelezettség

A biztosítási és járulékfizetési, valamint a szociális hozzájárulási adó kötelezettséggel összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton az erre a célra rendszeresített 1208INT jelű bevallásban kell teljesíteni.

Befizetés teljesítése

A kötelezettségeket havonta a tárgyhónapot követő hónap 12-éig:

• a járulékok tekintetében – abban az esetben is, ha a biztosított egyébként magán-nyugdíjpénztári tag – egyösszegben a 10032000-06056456 NAV Külföldi vállalkozásnál biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban foglalkoztatott nem magán-nyugdíjpénztári tag utáni járulékbefizetések számla javára;

• a szociális hozzájárulási adót a 10032000-06055912 NAV Szociális hozzájárulási adó beszedési számla javára,

átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással lehet teljesíteni.

Az adózó a hivatalhoz teljesítendő fizetési kötelezettségét a külön jogszabályban meghatározottak szerint készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártyával) az arra kijelölt ügyfélszolgálatokon is teljesítheti.

Amennyiben a befizetést átutalással teljesítik, úgy az átutalási megbízás „Kedvezményezettel közlendő” rovatában az adóazonosító számot - amelyet a bejelentkezéskor kapott - közölni kell.