Az OLAF az Európai Csalásellenes Hivatal francia elnevezésének (Office Européen de Lutte Anti-Fraude) rövidítése. A Bizottság 1999-ben hozta létre az OLAF-ot, melynek alapvetően hármas küldetése van: a csalás- korrupció, illetve egyéb pénzügyi vonatkozású jogellenes tevékenységek elleni harcával védi az Európai Unió pénzügyi érdekeit; az uniós tisztviselők által elkövetett súlyos kötelességszegések akár fegyelmi, vagy büntetőjogi felelősségre vonást is eredményező kivizsgálásával védi az európai intézmények szabályszerű működésébe vetett bizalmat; illetve támogatja az Európai Bizottságot a csalás-megelőzési és felderítési stratégiák, eljárások kidolgozásában, fejlesztésében és megvalósításában.

AZ OLAF létrehozásakor kialakított jogi szabályozás biztosítja a szervezet számára azt a feltétel és eszközrendszert, amelynek segítségével az OLAF az uniós költségvetést érintő visszaélések feltárását célzó adminisztratív vizsgálatokat folytathat le. Az egyik legfontosabb feltétel ehhez a tevékenységhez az OLAF számára biztosított függetlenség.

Az OLAF kizárólag olyan ügyekben járhat el, amelyek uniós forrásokkal hozhatók összefüggésbe. Természetesen ugyanez vonatkozik a korrupció elleni küzdelemre is, amelynek keretében az OLAF olyan ügyeket vizsgálhat, amelyekben uniós alkalmazottak részvétele merül fel.

Napjainkban az illegális tevékenységek szó szerint nem ismernek határokat, hiszen vannak olyan visszaélési típusok, amelyek eleve nemzetközi viszonylatban értelmezhetőek. Az OLAF szerepe kiemelkedik ezen határokon átnyúló ügyek kivizsgálása esetében, amikor elengedhetetlen a tagállamok nyomozó és egyéb szervezeteinek a szoros együttműködése, amely hatékonyságát az OLAF segítheti információgyűjtés,- és szolgáltatás révén, illetve a tagállamok illetékes szervei együttműködésének és az együttműködése koordinálásának lehetővé tételével.

Az OLAF tevékenységének bemutatása

Az OLAF függetlenségének egyik legfontosabb eleme, hogy a főigazgató a vizsgálatok lefolytatását saját hatáskörben rendelheti el. A külső és belső vizsgálatok kezdeményezésével és lefolytatásával, illetve az egyes vizsgálatok lefolytatását követően a jelentések összeállításával kapcsolatosan nem kérhet és nem fogadhat semmilyen utasítást tagállami, vagy uniós intézményektől, szervektől, hivataloktól vagy az egyes országok kormányaitól.

A függetlenség megerősítése érdekében az OLAF tevékenységét rendszeresen egy, a Hivatal tevékenységi köreit jól ismerő, magas képzettségű külső személyekből álló Felügyelő Bizottság ellenőrzi. A Felügyelő Bizottság a vizsgálati feladatkör ellátásának rendszeres figyelemmel kísérésével erősíti meg a Hivatal függetlenségét. Saját kezdeményezésére vagy az igazgató felkérésére véleményt nyilvánít a Hivatal tevékenységeiről anélkül, hogy a folyamatban levő vizsgálati eljárások végrehajtásába beavatkozna.

1. Belső vizsgálatok
   Az OLAF az EU költségvetését érintő visszaélések felderítése érdekében adminisztratív vizsgálatokat végezhet az EU intézményeiben, testületeinél és szerveinél. A Hivatal felelős a hivatás körében elkövetett jogellenes cselekményekhez kapcsolódó jelentős tények felderítéséért is.

2. Külső vizsgálatok
   Az Európai Unió intézményein kívül a Hivatal tagországokban, illetve megállapodások alapján harmadik országokban is végezhet adminisztratív vizsgálatokat, amelyek célja általában olyan ügyek felderítése, amelyek esetén az EU pénzügyi érdekeit sértő illegális tevékenységek több országot érintenek. Az ilyen, „nemzetközi” vonatkozású ügyek sikeres és teljes körű kivizsgálásához az OLAF oly módon járulhat hozzá, hogy elősegíti az egyes nemzeti szervezetek/hatóságok együttműködését, koordinálja a megszerzett információk cseréjét, illetve támogatja az egyes vizsgálati tevékenységek végrehajtását.

3. Vizsgálati módszertan
   Az OLAF küldetését teljesen függetlenül lebonyolított belső és külső vizsgálatok végrehajtásával teljesíti. Szoros és rendszeres együttműködést alakít ki a tagállamok illetékes hatóságaival tevékenységeik összehangolására. Az OLAF a szükséges támogatással és technikai ismeretekkel segíti a tagállamok csalásellenes tevékenységét. Részt vesz az Európai Unió csalásellenes stratégiájának kialakításában, és a szükséges kezdeményezésekkel hozzájárul a kapcsolódó törvények megerősítéséhez.

4. Tagállami partnerkapcsolatok
   Az OLAF nemzeti partnereivel (nyomozóhatóságokkal, rendőrséggel, jogi és közigazgatási szervekkel stb.) együttműködésben minden tőle telhetőt megtesz a bűnözők és a csalók kézre kerítése érdekében. Több olyan eredmény is született már, melyekben a csalásokat és más szabálytalanságokat az OLAF közreműködésével derítették fel a nyomozóhatóságok.

5. Vizsgálók
   Az OLAF vizsgálóbiztosai általában korábban nemzeti nyomozóhatóságoknál dolgoztak, s így az OLAF több szakterületet átfogó ismeretekkel rendelkező vizsgálókkal rendelkezik, melynek köszönhetően átfogó és valamennyi ágazatot (rendfenntartási, törvénykezési, pénzügyi, vám- és mezőgazdasági területeket stb.) felölelő szemléletet képes alkalmazni. Emellett szoros partnerkapcsolatban áll a nemzeti nyomozóhatóságokkal, amely elemi fontosságú az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító csalók és bűnözők elleni küzdelemben.

OLAF szervezeti felépítése: Szervezeti_ábra

Hírek: Az_OLAF_új_szervezeti_felépítése

Az Európai Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás vagy a korrupció gyanújáról bármelyik hivatalos nyelven lehet tájékoztatni az OLAF-ot a honlapon található lehetőségek valamelyikének igénybevételével:

http://ec.europa.eu/anti_fraud/contacts/index_en.htm