Az egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási illetékmentességet az állami adóhatóság hivatalból figyelembe veszi. Azokban a folyamatban lévő ügyekben, amelyekben az illetéket már kiszabták, de 2010. július 1-jén még nem volt jogerős a fizetési meghagyás, az APEH hivatalból intézkedik a határozat módosításáról.
Az adóhatóság sok esetben nem rendelkezik információval arról, hogy a vagyonszerzési ügyben a felek egymással milyen rokoni kapcsolatban állnak, ezért célszerű már az illetékkiszabásra történő bejelentés alkalmával, okirattal (például születési anyakönyvi kivonattal, örökbefogadás esetén gyámhatósági határozattal) igazolni ennek tényét. Ingatlan ajándékozásakor az APEH által rendszeresített 10B400-as nyomtatványon a vagyonszerző a mentességéről nyilatkozhat.

Az egyenes ági rokonok közötti öröklés 2010. augusztus 16-tól mentes az öröklési illeték alól. Mivel a nagyszülő és az unoka közötti rokoni kapcsolat egyenes ágbeli rokoni kapcsolatnak minősül, ezért ha az unoka készpénzt örököl a nagyszüleitől, akkor azután öröklési illetéket nem kell fizetni. Az új öröklési illetékmentesség az örökölt vagyon értékétől és jellegétől (készpénz, ingatlan, gépjármű) függetlenül érvényesül. Az öröklési illetékmentességet az adóhatóság az örökölt vagyon értékétől és jellegétől (készpénz, ingatlan, gépjármű) függetlenül fizetési meghagyásban állapítja meg.
(Itv. 16. § (1) bekezdésének i) pontja)

Az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás 2010. augusztus 16-tól mentes az ajándékozási illeték alól. Az egyenes ági rokoni kapcsolatok közé tartozik az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolat, a nevelő szülő nevelt gyermek és a mostoha szülő mostoha gyermek közötti kapcsolat azonban nem. Az ajándékozási illetékmentesség valamennyi vagyontárgyra (például készpénz, ingatlan, gépkocsi) kiterjed értékhatártól függetlenül, de az ajándékozás tényét 30 napon belül közvetlenül az adóhatósághoz be kell jelenteni.
(Itv. 17. § (1) bekezdésének p) pontja, 91. § (2) és (5) bekezdése)

Az ajándékozási illetéknek nem tárgya az a jogügylet, amelynek során az ajándékozó maga javára tartja fenn az elajándékozott ingatlanon haszonélvezeti jogát, ezért ajándékozási illetékfizetési kötelezettség ebben az esetben nem merül fel. 2010. augusztus 16-tól mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék. Így az örökbefogadott gyermeknek sem kell az ajándékba kapott ingatlan után ajándékozási illetéket fizetnie.
(Itv. 11. § (3) bekezdése, 17. § (1) bekezdésének p) pontja)

Haszonélvezetről ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás esetén ajándékozási illetéket kell fizetnie annak, akinek javára lemondanak e vagyoni értékű jogról. Tekintettel azonban arra, hogy az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás 2010. augusztus 16-tól mentes az ajándékozási illeték alól, ezért ha a szülő gyermeke javára ingyenesen lemond például a gyermek lakásán fennálló haszonélvezeti jogáról, akkor a gyermeknek ajándékozási illetékkötelezettsége nem keletkezik.
(Itv. 11. § (1) bekezdésének c) pontja, 17. § (1) bekezdésének p) pontja)

Az ún. fordított adózás lényege, hogy az áfa-törvényben rögzített bizonyos értékesítések esetén nem kerül beépítésre a vételárba az általános forgalmi adó. Az a tény, hogy a fordított adózás alkalmazása mellett a vevő nem az eladó, hanem az állami adóhatóság felé fizeti meg az áfá-t, nem változtat azon, hogy a forgalmi érték az átlagos piaci ár lesz, az átlagos piaci ár pedig az általában beépített adókat is magában foglalja.

Az Itv. 102. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében a törvény alkalmazásban vagyoni értékű jognak minősül ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés. A 11. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a vagyoni értékű jogról – például követelésről, tartozásról – ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás az ajándékozási illeték tárgya.
Az Itv. 17. § (1) bekezdésének n) pontja rögzíti, hogy mentes az ajándékozási illeték alól a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozása – ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is – útján történő megszerzése. Tehát gazdálkodó szervezetek között a követelés elengedése, tartozás átvállalása mentes az ajándékozási illeték alól.
Magánszemélyek esetében az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség azonban ekkor is fennáll.

Az Itv. 2. § (3) bekezdése alapján, ha a gépjármű, illetve pótkocsi a belföldi nyilvántartásban nem szerepel, akkor abban az esetben kell az illetéket megfizetni, ha a megvásárolt járművet belföldön vették át.

Az Itv. 17. § (1) bekezdésének n) pontja értelmében mentes az ajándékozási illeték alól a 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak a számvitelről szóló törvény szerinti térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése.

Az Itv. 102. § (1) bekezdésének c) pontja meghatározza, hogy a törvény alkalmazásában ingónak minősül a fizetőeszköz.
Tekintettel arra, hogy a pénz megszerzése nem tartozik a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyi hatálya alá, ezért mentes az ajándékozási illeték alól a pénzeszköz végleges eszközátadás keretében történő, visszafizetési kötelezettség nélküli ingyenes megszerzése.

Mivel sem az egyéni vállalkozó egyéni céggé, sem az egyéni cég gazdasági társasággá történő átalakulása nem felel meg a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23/a. pontjában foglalt kedvezményezett átalakulásnak, ezért az Itv. 26. § (1) bekezdésének g) pontja nem alkalmazható. Illetékfizetési kötelezettség megállapítható.

A korábban hatályos általános átalakulási szabályokra vonatkozó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség 2010. január 1-jétől megváltozott. Ettől az időponttól kezdődően az Itv. 26. § (1) bekezdésének g) és h) pontja alapján már csak a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23/a. pontjában foglalt kedvezményezett átalakulásnak és a 4. § 23/c. pontjában foglalt kedvezményezett részesedéscserének megfelelő átalakulás mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.

Azt, hogy a vagyonszerző az előző adóévi nettó árbevétele alapján ingatlanforgalmazónak minősül, nem kell igazolnia, elég arról nyilatkozni. Ezt a nyilatkozatot pedig a B400-as adatlapon lehet megtenni.

A visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke, általános mértéke pedig 4%. Ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.

A cserét pótló vétel kedvezményének igénybevételéhez elengedhetetlen a jogszabály által előírt valamennyi feltétel betartása. Még méltányosságból sem érvényesíthető tehát a kedvezmény, ha a régi lakás eladása, illetve az új megvétele között több mint egy év telt el.

Bankszámlán lévő összeg magánszemélyek közötti átutalása abban az esetben is mentes az ajándékozási illeték alól, ha az átutalás külföldi bankszámláról történik.

Főszabály szerint ingatlan közös tulajdonának megszüntetés esetén nem keletkezik illetékkötelezettség, ha minden tulajdonos a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéket kap. Abban az esetben azonban, ha valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadához képest nagyobb értékhez jut, ezen értékkülönbözet alapján kell illetéket fizetnie.

A cégbejegyzés illetéke kft. esetében 100 000 forint, a betéti társaság esetében pedig 50 000 forint.

Az államigazgatási eljárás illetékét akkor is meg kell fizetni, ha a kérelmet az elsőfokú határozat meghozatala előtt visszavonják.

Az öröklési illetékkötelezettség minden esetben az örökhagyó halála napján keletkezik.

Ebben az esetben ki kell számolni, hogy mennyi lenne a lakás teljes értéke után fizetendő illeték (4 millió forintig 2%, az e fölötti rész után 4%), és ebből az összegből le kell vonni a 15 millió forintra ugyancsak az előbbiek szerint kiszámított illeték összegét (tehát 520 000 forintot). A fennmaradó összeg lesz a fizetendő illeték.

Amennyiben mindkét fiatal megfelel a jogszabályban foglalt feltételeknek (35 év alattiak, első tulajdonszerzésük), és így mindketten igénybe veszik a kedvezményt, az összeghatár együttesen értendő.

Lakás öröklése esetén az illeték alapja az örökölt lakás – esetleges hagyatéki terhekkel csökkentett – forgalmi értéke, a mérték pedig függ a rokonsági foktól, illetve a lakás forgalmi értékétől az alábbiak szerint:

Lakás vásárlása esetén az illeték alapja a lakás forgalmi értéke. Az illeték mértéke 4 millió forintig 2%, az ezt meghaladó rész után pedig 4%.

Amennyiben a közös tulajdonú (½-ed ½-ed tulajdoni arányú) lakás megvásárlását megelőző vagy azt követő egy éven belül adják el magánszemélyként a külön tulajdonban lévő lakásaikat, akkor fejenként a közös tulajdonként megvásárolt lakás forgalmi értékének ½-ed része és a külön tulajdonként eladott lakás teljes – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete (illetve a két érték különbözetének abszolút értéke) lesz az illeték alapja. Az illeték alapjának kiszámításánál a különbözet lehet pozitív és negatív előjelű is, azaz nincs jelentősége annak, hogy a megvásárolt tulajdonrész vagy az eladott lakás forgalmi értéke volt a több, illetve kevesebb. Amennyiben pedig az így megállapított értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, akkor az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke.

Nem, mivel csak abban az esetben lehet az illeték alapja az ingatlanok forgalmi értékének különbözete, ha a magánszemély lakást vesz, és a lakásvásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül lakását adja el, s nem pedig telektulajdonát.

Lakásvásárlás esetén visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni, amelynél az illeték alapja – az általános szabályok értelmében – a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke pedig – lakásonként – 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 4%. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 4% illetéket kell fizetni. Ha pedig a lakás megszerzője a vásárláshoz lakásépítési kedvezményben részesül, akkor ennek összegét – a meghatározott kivételével – a forgalmi értékből le kell vonni.

Amennyiben adott időre nem tudja egyösszegben megfizetni a kiszabott illetéket, akkor arra kérelemre részletfizetés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá b) átmeneti jellegű, tehát az illeték későbbi megfizetése valószínűsíthető. Magánszemély esetében a részletfizetés az említett a) pontban foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az illeték egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. A kérelmezhető részletek számát jogszabály nem határozza meg.

A kérelemhez szolgáló nyomtatvány ingyenes, amely az APEH internetes honlapjáról (www.apeh.hu oldalon a Letöltések > Adatlapok, igazolások, meghatalmazásminták > Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához menüpontból) letölthető vagy ügyfélszolgálati helyeinken beszerezhető.

Amennyiben a vételárból származó teljes pénzösszeget átadja gyermekének, akkor ajándékozási illetéket kell fizetni és az ajándékozást – az ajándékozásról szóló szerződésről kiállított okirat aláírása napjától, vagy ha erről írásbeli szerződés nem született, a vagyonszerzéstől számított – 30 napon belül be kell jelenteni az állami adóhatóságnál. A bejelentés formája nincs meghatározva, nincs hozzá formanyomtatvány, ezért a bejelentés szóban és írásban is teljesíthető. Az illeték mértéke – a lakáseladásból származó pénzösszeg nagyságától függően – 18 millió forintig 11%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18%, s a 35 millió forint feletti rész után pedig 21%.

Ha a lakásvásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül adja el magánszemélyként az előző lakását, akkor az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értéke különbözetének abszolút értéke. Fontos tudni, hogy a különbözet lehet pozitív és negatív előjelű is, tehát nincs jelentősége annak, hogy a megvásárolt vagy az eladott lakás forgalmi értéke volt a több, illetve kevesebb. Amennyiben pedig az így megállapított értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, akkor az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke.

A gépjármű-forgalmazáshoz kapcsolódó mentesség feltétele lehet az előző adóévi nettó árbevétel megoszlása, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által nyilvántartásba vett pénzügyi lízinget folytató vállalkozó általi megszerzése.

A gépjármű-kereskedőnek a kedvezmény igénybevételéhez adóévenként arról kell nyilatkoznia, hogy az előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban gépjármű, illetve pótkocsi eladásából származott. Ha a nyilatkozat megtételére a beszámoló elkészítése előtt kerül sor, vagyis az előző adóévi nettó árbevétel megoszlására vonatkozólag még nem áll rendelkezésre adat, a kereskedő arról nyilatkozik, hogy az előző adóévi árbevétel megoszlása alapján valószínűleg jogosult lesz a mentességre. Ha ez később mégsem teljesül, akkor a beszámoló elkészítése után 15 nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy a gépjármű-forgalmazó mindezt az adóhatóságnak jelezze.

Amennyiben ingatlan vásárlása esetén az ellenszolgáltatás értéke nem éri el a forgalmi érték 50%-át, akkor az ellenszolgáltatás és a megszerzett vagyontárgy forgalmi értéke 50%-ának különbözete után ajándékozási illetéket kell fizetni. A forgalmi értékből le kell vonni az ajándékozási illeték alá eső részt és a fennmaradó részre visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni.

Az Itv. 2009. január 1-jétől hatályos rendelkezése alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír öröklése mentes az illeték alól.

Gépjármű vásárlása esetén visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni a szerző félnek.

Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett cm³-e után 18 forint, az 1890 cm³-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi esetén minden megkezdett cm³ után 24 forint.
A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén az illeték mértéke a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 400 forint. Wankel hajtómotorral üzemelő gépjármű esetén az illeték mértéke a kamratérfogat minden megkezdett cm³-e után 36 Ft.

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A vagyonszerző lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál.

Házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén az értékkülönbözetet a közös vagyon értékének figyelembevételével kell megállapítani. Az értékkülönbözet után a vagyonszerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket kell megállapítani.

Adásvétel esetén a vagyonszerzőt visszterhes vagyonátruházási illeték terheli.

Az Itv. 77/A. §(1) bekezdése alapján ingatlan tulajdonjogának, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső szerzése után a fizetésre kötelezett a bejelentett érték alapulvételével illetékelőleget köteles fizetni. Ha a törvény külön szabályt nem állapít meg, az illetékelőlegre a vagyonszerzési illetékekre vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az illetékelőleg fizetési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a vételár teljes kiegyenlítéséig az eladó a tulajdonjogát fenntartja.

Nem kell a fizetési meghagyásban illetékelőleg-fizetési kötelezettséget elrendelni, ha az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott határozatát az illeték megállapítását megelőzően továbbítja az állami adóhatóságnak.

Az ajándékozást a megajándékozott köteles az állami adóhatósághoz 30 napon belül bejelenteni.
A bejelentés formája nincs meghatározva, az APEH nem rendszeresített formanyomtatványt, ezért a bejelentés kötetlen formában teljesíthető.
Ha vagyonszerzésről készült okirat, akkor az okirat eredeti és másolati példányát is be kell nyújtani az adóhatósághoz.
Az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet szóval is be lehet jelenteni. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtéről az állami adóhatóság az ügyfélnek igazolást köteles adni.
A bejelentésnek az ügylet lényeges elemeit kell tartalmaznia: az ajándékozó és a megajándékozott személyét és azonosító adataikat, valamint az ajándékozás tárgyát.
A bejelentést a megajándékozottnak kell teljesítenie a lakóhelye szerint illetékes APEH regionális igazgatósága felé.

A takarékbetét ingyenes megszerzése mentes az ajándékozási illeték alól, függetlenül attól, hogy a bankszámlán elhelyezett pénzösszeg nem a megajándékozott bankszámláján jelenik meg, hanem a szülő közvetlenül az eladónak utalja át a vételárat.

Fontos tudni, hogy a haszonélvezeti jog vagyoni értékű jognak minősül. Vagyoni értékű jogról ellenszolgáltatás nélküli lemondása esetén, ha arról okiratot állítanak ki ajándékozási illetéket kell fizetni. Ahhoz hogy a lakáson fennálló haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásból töröljék, okiratot kell benyújtani a földhivatalhoz. Mindezek alapján tehát a szóban forgó esetben ajándékozási illetéket kell fizetni.

Sem az illetékfizetési kötelezettséget, sem pedig az illetékmentesség egyes eseteit nem érinti az a körülmény, hogy a hagyatékhoz tartozó valamely vagyontárgy a hagyatéki eljárás során, vagy annak befejezése után kerül elő.

2009. január 1-jétől az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája, az örökbefogadottja, a mostoha- és nevelt gyermeke, az örökbe fogadója, valamint a mostoha- és nevelőszülője által történő öröklés esetén, a megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint illetékmentességet élvez, amelyet elsősorban az örökrészhez tartozó lakástulajdon, lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (pl: haszonélvezet) vonatkozásában kell figyelembe venni. Amennyiben azonban az örökös által megszerzett lakástulajdon tiszta értéke a 20 millió forintot nem éri el, a mentesség az őt megillető örökrészben található egyéb általános mértékű öröklési illeték alá eső vagyontárgyak esetében is alkalmazható a 20 millió forintból fennmaradó összeg erejéig.

Ezt a nyomtatványt aláírhatja az adózó, illetve annak képviselője, meghatalmazottja.

Ingatlan szerzése esetén az adatlapot az illeték megfizetésére kötelezett vagyonszerzőnek kell kitöltenie és az illetékes földhivatalhoz kell benyújtania.

Amennyiben olyan társaságban történik a vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzése, amely belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezik, akkor a szerzés a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség hatálya alá tartozik.