1.)     Késedelmi kamatot meghaladó mértékű engedmény

A szerződésben meghatározott fizetési határidőn belüli fizetésre tekintettel adott, illetve kapott, nem számlázott engedmény késedelmi kamattal arányos részen felüli többletösszegének elszámolására irányadó szabályok a következők.

Amennyiben a megállapodás alapján a vevő a teljesítéskor eleve az engedmény összegével csökkentett összeget fizet az eladónak – vagyis nem a követelésként/kötelezettségként nyilvántartott teljes összeget egyenlítik ki –, akkor a feleknél a követelés/kötelezettség számlán – a pénzügyi rendezést követően – maradó összeget a késedelmi kamat mértékében kell leírni. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 84. § (7) bekezdésének o) pontja és 85. § (3) bekezdésének o) pontja alapján a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén adott – legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott – engedmény összegét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között, míg a kapott engedményt a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell elszámolni. Az e feltételeknek megfelelő, legfeljebb a késedelmi kamattal arányos engedmény összegével a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) előírása szerint a társasági adó alapját nem kell külön módosítani, mivel ilyen jogcímen a törvény nem tartalmaz korrekciós előírást.

A késedelmi kamattal arányos engedmény átvezetése után a követelés/kötelezettség számlán maradó, a késedelmi kamattal arányos részen felüli összeget elengedett követelés/kötelezettség címén kell kivezetni. Ennek összegét a rendkívüli ráfordítások [Szt. 86. § (7) bekezdés a) pont], illetve a rendkívüli bevételek között kell kimutatni.

Az így elszámolt összeggel az engedmény jogosultja nem csökkentheti az adózás előtti eredményét, az engedményt adó adózónál azonban – a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés h) pontja szerint – akkor kell az adózás előtti eredményt megnövelni, ha az engedményt magánszemélynek nem minősülő belföldi kapcsolt vállalkozásának nyújtja.

Amennyiben a szerződő felek által kötött megállapodás arról rendelkezik, hogy az egyik szerződő fél utólagos engedményben részesül, vagyis a másik fél visszatéríti részére a megfizetett összeg engedmény szerinti részét, akkor a szerződésen alapuló nem számlázott, utólag adott/kapott engedmény késedelmi kamattal arányos részen felüli összege a Tao. tv. rendszerében véglegesen átadott/átvett pénzeszköznek minősül. Ez esetben az engedmény jogosultja nem csökkentheti az adózás előtti eredményét, az engedményt nyújtó adózónál pedig az elszámolt rendkívüli ráfordítás akkor lesz a társasági adóalap megállapításánál elismert, ha az engedményt nem külföldi személy vagy külföldi illetőségű részére nyújtja és rendelkezik az engedmény jogosultjának a Tao. tv. 3. számú melléklete „A” fejezetének 13. pontja szerint előírt – az engedmény juttatásának adóévére vonatkozó – nyilatkozatával.

A fizetési határidőn belül történt pénzügyi rendezés esetén adott/kapott, legfeljebb a késedelmi kamattal megegyező összegű engedmény számvitelileg elszámolható mértékét elsősorban a szerződő felek által kikötött késedelmi kamat összege határozza meg. Abban az esetben, ha a szerződő felek a szerződésben nem határoztak meg késedelmi kamatot, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301/A. §-ában foglalt késedelmi kamatra vonatkozó szabályok az irányadóak.

2.)     Szerződésen alapuló (forgalmi) engedmény

Az Szt. 77. § (7) bekezdése és a 81. § (5) bekezdése alapján a szerződésen alapuló, konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott utólag adott/kapott engedmény szerződés szerinti összegét – a szerződésben rögzített feltételek teljesítésekor, az erre vonatkozó, a két fél által aláírt dokumentum alapján – az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások között kell elszámolni. Tekintettel az Szt. szabályaira, miszerint ezek az engedmények szerződésben meghatározott gazdasági események részét képezik, illetve azok következményei, a Tao. tv. szempontjából nem minősülnek adott/kapott támogatásnak. A szerződés szerinti feltételekkel adott/kapott engedmény összegével nem kell a társasági adó alapját külön módosítani, mivel ilyen jogcímen a törvény nem tartalmaz korrekciós előírást.

A fent leírtak következtében a 69/2008., az 51/2009. és a 15/2010. számú adózási kérdésekben foglaltak a továbbiakban nem alkalmazhatóak.