Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járulékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) nem rendelkezi arról, hogy a magánszemélyek esetében a különadó alapjának megállapításánál hogyan kell figyelembe venni a külföldről származott jövedelmeket. A nemzetközi egyezményekből következően azonban csak azokat a jövedelmeket lehet adóztatás alá vonni az egyes államokban, amelyekről az egyezmény kifejezetten így rendelkezik. Mivel a különadó is jövedelem alapú adó, ettől eltérő elvet követni értelemszerűen nem lehet. Így azokban az esetekben, amikor a vonatkozó nemzetközi egyezmény alapján az adott jövedelem nem adóztatható a magánszemély illetősége szerinti államban (jelen esetben Magyarországon), az nem lehet a különadó alapja sem. Ha azonban a jövedelem az egyezmény szerint az adóalap megállapításánál figyelembe vehető (adóterhet nem viselő járandóság), értelemszerűen része az összevont adóalapnak is, így befolyásolja a mellette szerzett belföldi jövedelem személyi jövedelemadó- és különadó kötelezettségét is.

Ha az összevont adóalapban külföldről és belföldről származó jövedelem egyaránt van, meg kell állapítani az összes jövedelem és a járulékfizetés felső határa közötti különbséget. Ha az együttes jövedelem kisebb, mint a járulékfizetés felső határa, értelemszerűen nem kell különadót fizetni. Ha az összes jövedelem meghaladja az említett határt, de a belföldről származó jövedelemrész kisebb, mint a különbség, akkor a különadó alapja a belföldről származó jövedelem összege. Abban az esetben, ha a belföldi jövedelem nagyobb, mint a különbség, a különadó alapja a két összeg különbsége.

[PM Jövedelemadók főosztálya 7341/2007. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 3302480745/2007.]