Utolsó módosítás: 2015.07.02.  csütörtök
en en
GYIK


1. Mi a teendő a 2006/112/EK irányelv hatálya alá tartozó területre történő kiszállítás esetén?
2015.05.15.

Mivel a Közösség vámterülete nem fedi teljesen a Közösség adójogi értelemben vett területét (azaz azt a területet, mely a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 2006/112/EGK tanácsi irányelv alapján belföldnek minősül), ezért külön figyelmet érdemel az az eljárás, mely akkor követendő, ha Magyarországról árut szállítanak ki a fenti irányelv hatálya alá nem tartozó területekre, melyek a vámterületnek részét képezik.

Ezen területek az alábbiak

a) Athos-hegy (GR);
b) Kanári-szigetek (ES);
c) a francia tengerentúli megyék (FR);
d) Aland-szigetek (FI);
e) Csatorna-szigetek (GB),

A közösségi áruk vámterületről történő kiviteléhez a 2006/112/EK irányelv rendelkezései szerint ugyanazon vámjogi rendelkezéseket kell alkalmazni, mintha az árukat a Közösség vámterületén kívülre szállítanák. Így az alakiságok teljesítése során vámáru-nyilatkozatot kell használni, melyet alapvetően ugyanúgy kell kitölteni, mint a kiviteli vámeljárások esetében, de a helyzet speciális jellegét az 1. rovat első alrovatában a „CO” kóddal kell jelölni. A szóban forgó ügyletek szabályszerű lebonyolításának biztosítása érdekében az ilyen közösségi árukat tartalmazó szállítmányokat - a „kivitel” lezárását követően - belső árutovábbítás alá kell vonni.

Fontos kiemelni, hogy bizonyos esetekben szükséges lehet az áruk közösségi helyzetének igazolása is. A KV-VHR. 315. cikk (2) bekezdése értelmében a Közösség vámterületének ezen részére vagy részéről küldött áruk esetén, a közösségi helyzet bizonyítékául a rendeltetési helyen, a T2LF okmány - és nem T2L okmány! - bemutatása szolgál.

Vissza a tartalomjegyzékhez
2. Mely esetekben szükséges önálló kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat?
2015.05.15.
  • Harmadik országból érkező áruk átmeneti megőrzés alá kerülnek, majd – az átmeneti megőrzést követően– újrakivitelre kerül sor, melyhez külön vámáru-nyilatkozat nem szükséges.
  • az áruk másik tagállamba történő kiszállítására T2L fedezete mellett kerül sor, belső árutovábbítási eljárás alkalmazása nélkül,
  • az árutovábbítási vámáru-nyilatkozat nem tartalmazza a biztonsági és védelmi célú adatokat, és az áruk harmadik országba történő kivitelére kerül sor.
  • a 1186/2009/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti háztartási célú ingóságok, valamint azok a raklapok, konténerek, valamint közúti, vasúti, légi, tengeri és belvízi szállítóeszközök, amelyek szállítása fuvarozási szerződés alapján történik, függetlenül attól, hogy a felsorolt árukra szóbeli vámáru-nyilatkozat is adható, vagy a vámáru-nyilatkozat benyújtására egyéb módon is sor kerülhet.
Vissza a tartalomjegyzékhez
3. Hogyan nyújtsam be a kilépési gyűjtő-árunyilatkozat adatait 2009. július 1-ét követően?
2015.05.15.

A közösségi vámjogszabályban meghatározott rendelkezések figyelembe vételével a Közösség vámterületét elhagyó áruk tekintetében vámáru-nyilatkozat benyújtása szükséges. A vámáru-nyilatkozat pedig tartalmazza azon adatelemeket, amelyek a kilépési gyűjtő-árunyilatkozathoz szükségesek. Fentiek alapján, amennyiben vámáru-nyilatkozat benyújtására kerül sor, külön kilépési gyűjtő-árunyilatkozatra nincs szükség. A vámáru-nyilatkozat benyújtására továbbra is a kiviteli vámhivatalnál kerül sor, amely elektronikus üzenet formájában értesíti a kiléptető vámhivatalt. Amennyiben vámáru-nyilatkozat benyújtására nem kerül sor, abban az esetben a kiléptető vámhivatalhoz önálló – a VK-VHR 30A. mellékletében meghatározott adattartalmú – kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani.

Vissza a tartalomjegyzékhez
4. Mi az a kilépési gyűjtő-árunyilatkozat?
2015.05.15.

A kilépési gyűjtő-árunyilatkozat a Közösség vámterületét elhagyó árukra vonatkozó, biztonsági és védelmi adatokat tartalmazó, a kiléptető vámhivatal részére elektronikus formában benyújtott értesítés, melynek alkalmazása 2011. január 1-től kötelező!

Vissza a tartalomjegyzékhez
5. Mi az eljárás üzemszünet esetén?
2015.05.15.

Üzemszünet esetén papír alapú eljárás alkalmazandó, az ügyfél egységes vámokmány benyújtásával kezdeményezheti a kivitelt.

Vissza a tartalomjegyzékhez
6. Mi az az „üzemszünet”?
2015.05.15.

Üzemszüneti eljárásról akkor beszélünk, amikor vagy a vámhivatal informatikai rendszere, vagy az ügyfél informatikai rendszere nem üzemel. A vámhatóság rendszerének leállásáról az ügyfelek minden esetben - az IT Helpdesk által, e-mail útján - értesülnek. Az ügyfél rendszerének leállását a vámhivatal ellenőrzi, és adott esetben üzemszüneti eljárást rendel el.

Vissza a tartalomjegyzékhez
7. Mely esetekben lehet papír alapú vámáru-nyilatkozatot benyújtani?
2015.05.15.

  • az árukat a vámhatóság számítógépes rendszeréhez való közvetlen hozzáférést nélkülöző, és ily módon a kiviteli vámhivatalnál a kiviteli nyilatkozat adatfeldolgozási eljárás felhasználásával történő benyújtásának lehetőségével nem rendelkező utasok viszik ki,
  • fenti rendelkezéseknek megfelelően diplomáciai, konzuli testületek tagjai, alkalmazottai általi tartós vagy ideiglenes külszolgálat idejére kiszállított árukra vonatkozóan,
  • ATA- igazolvány fedezete mellett a Közösség területéről ideiglenesen kivitt áruk kapcsán,
  • integrált postaforgalomban kiszállításra kerülő küldemények, amelyek egyedi vámértéke nem éri el az ezer eurót,
  • postaforgalomban kiszállításra kerülő küldemények, amelyek egyedi vámértéke nem éri el az ezer eurót,
  • üzemszünet esetében.
Vissza a tartalomjegyzékhez
8. Hogyan történik a kiléptetés igazolása?
2015.05.15.

A KKO-n szereplő MRN alapján a Közösségben lévő kiléptető vámhivatal elektronikus üzenet formájában végzi el a kiléptetést, amelyről a kiviteli vámhivatalt értesíti. A kiléptetésről a kiviteli vámhivatal elektronikus formában értesíti azt, aki elektronikusan adta a kiviteli árunyilatkozatot

Vissza a tartalomjegyzékhez
9. Szükség esetén hogyan mutatom meg a kiviteli vámhivatalnak az árut?
2015.05.15.

Az elektronikus vámáru-nyilatkozat benyújtását követően a rendszer elvégzi az összefüggés-vizsgálatot, valamint a kockázatelemzést.

Normál eljárás esetén - az árunyilatkozat elektronikus úton történő benyújtását követően- az áru vám elé állítását az illetékes vámszervnél kell elvégezni. Az árunyilatkozat elfogadásáról, illetve az áru kiadásáról az eljáró vámszerv dönt. A kiviteli vámhivatal a Kiviteli Kísérő Okmányt a kiviteli vámáru-nyilatkozatot benyújtó részére elektronikusan visszaküldi. Az áru – a KKO saját telephelyen történő kinyomtatását követően - a kiléptető vámhivatalhoz elszállítható.

Egyszerűsített eljárás helyi vámkezelési engedély tekintetében az áru kiadása az engedélyes telephelyén, vagy a vámhatóság által kijelölt vagy jóváhagyott helyen történik. Az árunyilatkozat benyújtását követően az ügyfél elektronikus úton kap döntést a vámhatóságtól. Amennyiben a kiviteli árunyilatkozat feldolgozása rendben megtörtént, és további ellenőrzésre nincs szükség, az áru – a KKO saját telephelyen történő kinyomtatását követően - a kiléptető vámhivatalhoz elszállítható. Amennyiben a visszaértesítés alapján okmány- vagy áruvizsgálatra kerül sor, abban az esetben az ügyfélnek ki kell alakítani a helyi vámszervvel az áruvizsgálat, okmányvizsgálat, stb. lefolytatásának gyakorlatát az eljárások zökkenőmentes lebonyolítása tekintetében. A helyi vámszerv jogosult - a helyi sajátosságok figyelembe vételével - a munkaidőben, valamint a munkaidőn túli ellenőrzések, szemlék rendjét meghatározni.

Vissza a tartalomjegyzékhez
10. Ki nyújthatja be az elektronikus árunyilatkozatokat a gazdálkodó nevében?
2015.05.15.

Az árunyilatkozatot az ügyfél saját maga nyújthatja be, amennyiben rendelkezik a szükséges követelményekkel. A nyilatkozattevő azonban közvetett, vagy közvetlen vámjogi képviselőt is igénybe vehet.

Vissza a tartalomjegyzékhez
11. Mely esetekben nem szükséges a vámáru-nyilatkozat adatait kiegészíteni a 30A. melléklet szerinti adatokkal?
2015.05.15.
  • csővezetéken keresztül kilépő áruk,
  • villamos energia,
  • a VK-VHR 237. és 238. cikkei szerint postaforgalomban kiszállításra kerülő áruk, amennyiben az áruk értéke eléri vagy meghaladja az ezer eurót,
  • az alábbi területekre kiszállításra kerülő áruk:

a) Athos-hegy (GR);
b) Kanári-szigetek (ES);
c) a francia tengerentúli megyék (FR);
d) Aland-szigetek (FI);
e) Csatorna-szigetek (GB),

  • a Norvégiába, Svájcba és Andorrába kiszállításra kerülő áruk, amíg azt vámuniós szerződés köti Svájchoz, a Liechtensteini Hercegségbe kiszállított áruk.
  • azok az áruk, amelyekre a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-i Bécsi Szerződés, a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24-i Bécsi Egyezmény vagy más konzuli egyezmények alapján, vagy a különleges küldetésekről szóló, 1969. december 16-i New York-i Egyezmény alapján mentesség biztosítható;
  • a hajókba vagy légi járművekbe alkatrészként vagy tartozékként történő beszerelés céljából szállított áruk, a hajók vagy légi járművek üzemeltetéséhez szükséges üzemanyagok, kenőanyagok és gáz, valamint a fedélzeten elfogyasztandó vagy értékesítendő élelmiszerek és egyéb árucikkek;
  • az olyan, a Közösség vámterületének részét képező területekre szánt áruk, ahol a 2008/118/EK irányelv nem alkalmazandó, valamint az e területekről egyéb, a Közösség vámterületén található rendeltetési helyre feladott áruk,
  • a Közösség vámterületéről Helgolandra, a San Marino Köztársaságba és a Vatikánváros Államba feladott áruk.
  • ATA- vagy CPD-igazolvány fedezete alatt lévő áruk
Vissza a tartalomjegyzékhez
12. Mely adatelemeket kell a kiviteli vámáru-nyilatkozatnak tartalmaznia?
2015.05.15.

A 2454/93/EGK bizottsági rendelet 37. melléklete és 30A. melléklete szerinti adatokat.

Vissza a tartalomjegyzékhez
13. Milyen kérelmet nyújtsak be és mikor az illetékes vám- és pénzügyőri hivatalhoz?
2015.05.15.

Az elektronikus árunyilatkozat adás első lépéseként az elektronikus eljárásban részt venni kívánó ügyfélnek regisztráltatnia kell magát. A regisztráció technikai végrehajtása az elektronikus árunyilatkozatok benyújtásáról, feldolgozásáról szóló, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke által kiadott tájékoztatóban található.

Vissza a tartalomjegyzékhez
14. Milyen szoftvert alkalmazzak?
2015.05.15.

Az elektronikus árunyilatkozat benyújtására alkalmas számítógépes szoftvert az ügyfél saját maga fejleszti, vagy igénybe vesz valamely szoftverház által készített programot. Saját program esetén fel kell készülni arra, hogy megfelelőségét az illetékes vámszervnek vizsgálnia kell. (Az általános teszt forgatókönyv a https://openkkk.nav.gov.hu/default.aspx címen található.) Ha az exportáló/képviselője olyan szoftverrel dolgozik, amely az e-vám kommunikációra való alkalmasság tekintetében már a fejlesztő szoftverház által bevizsgálásra került, további teendő azzal kapcsolatban nincs. A már bevizsgált szoftverek tanúsítványai itt megtekinthető

Vissza a tartalomjegyzékhez
15. Mikortól kötelező a kiviteli árunyilatkozat elektronikus úton történő benyújtása?
2015.05.15.

A 2454/93/EK bizottsági rendelet 787. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján 2009. július 1-től kötelező a kiviteli árunyilatkozatok elektronikus úton történő benyújtása.

Vissza a tartalomjegyzékhez
16. A 2013. december havi 1308 számú alapbevallásra A153 kódú hibáról kaptam értesítést, és nem értem a hibaüzenetet, mert a bevallás 1308A-01-02-es lapjának 30. sorában a 2-es kódot (elszámolást) jelöltem. Hogyan kell javítanom a bevallást?
2014.01.24.

A kérdés folytatása:

A153 kódú hibaüzenet szövege:
[1308-01-02] Elszámoló bevallás esetén a lapnak a teljes, elszámolandó (éves) időszak adatait összesítetten kell tartalmaznia, azaz az elszámolandó időszak előleg jelzéssel benyújtott bevallásaiban a 31c mező összesített adatának kisebbnek kell lennie, mint az elszámoló bevallás 31c mezőjében szereplő adat/A bevallás 1308A-01-02-es lapján a teljes évi, összesített adatokat kell a szakképzési hozzájárulásra vonatkozóan feltüntetni, mind az alapot, mind a kötelezettséget.

 

Válasz:

A 2013. december havi szakképzési hozzájárulás alapja és a kötelezettség a bevallásban sehol sem szerepeltetendő, a folyószámlán az éves nettó kötelezettségből a 2013. évre már bevallott előlegeket levonva, a különbözet kerül előírásra.

A kiértesített hibás alapbevallás javítását úgy kell elvégezni (amennyiben kizárólag erről a hibáról kapott értesítést), hogy – a 1308A-01-01-es lapot változatlan adattartalommal kitöltve, a 1308A-01-02-es lapon az éves adatokat jelölve, valamennyi magánszemély 1308M lapját csatolva – a 1308 a főlap (A) blokkjában a hibásnak minősített bevallás vonalkódja rovatban az alapbevallás vonalkódját (értesítésen szereplő bevallási vonalkódot) fel kell tüntetni. Az alapbevallásra küldendő javító bevalláson a bevallás jellege mezőt üresen kell hagyni (sem H betű, sem O betű nem jelölendő) .

Amennyiben más hibát is tartalmaz a bevallás, akkor a javító bevallást valamennyi hiba kijavítását követően kell benyújtani.

Vissza a tartalomjegyzékhez
17. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) 4. § (5) bekezdésében meghatározott 3 napos tárolási kötelezettség.
2013.12.05.

A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) 4. § (5) bekezdésében meghatározott tárolási kötelezettség a fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § (2) bekezdése alapján kizárólag a Korm. rendelet 1. mellékletének 2.,7.,8.,10.,14.,17.,18.,20.,21.,22.,23., és 24. pontjában meghatározott felismerésre alkalmas jellemzőkkel (a továbbiakban: FAJ) rendelkező fémkereskedelemi engedélyköteles anyagokat (a továbbiakban: ún. érzékeny FAJ-jal rendelkező fémkereskedelmi engedélyköteles anyag) érinti.

A Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint az ún. érzékeny FAJ-jal rendelkező fémkereskedelmi engedélyköteles anyag fajtától függetlenül, kizárólag csak az egyéb fémkereskedelmi engedélyköteles anyagoktól különítendők el. (Vagyis a telephelyen a kötelező tárolási idő alatt külön kell tárolni az ún. érzékeny FAJ-jal rendelkező fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat az egyéb FAJ-jal rendelkező anyagoktól.)

Tekintettel arra, hogy a jogszabályok nem határozzák meg azt, hogy mely esetekben kell a tárolást elkülönítetten végezni, így az ún. érzékeny FAJ-jal rendelkező fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat leadótól/értékesítőtől függetlenül külön szükséges tárolni.

A Fémtv., valamint a Korm. rendelet alapján a fentiekben meghatározott tárolási kötelezettség kizárólag az átmeneti időszakban érvényes, azaz 2014. március 01-jéig kell alkalmazni, ezt követően megszűnik, figyelemmel arra, hogy az átmeneti időszakot követően az ún. érzékeny FAJ-jal rendelkező fémkereskedelmi engedélyköteles anyag előzetes bejelentéssel és visszaigazolással, közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezettől megállapodás és külön igazolás mellett lesz átvehető. (Fémtv. 18. §, Korm. rendelet 40. §)

A fémkereskedő a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag más fémkereskedőtől történő felvásárlása során a Fémtv. 4. § (13) bekezdése szerint a 4. § (2) bekezdésben meghatározott írásbeli megállapodásban és az anyagkísérő okmányon a 3. § (5) bekezdésben felsorolt fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat külön tételként, az ott meghatározott felismerésre alkalmas jellemző megjelölésével köteles feltüntetni és a szerint nyilvántartásba venni. Előzőekre tekintettel ez esetben az átvevő fémkereskedő ismételten nem köteles a Fémtv. 4. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint tárolni.

A korábban alkalmazott – fentiektől lényegesen eltérő – 6 napos tárolási kötelezettség az új Fémtv. rendelkezéseiben foglaltakra, illetve hatályba lépésére figyelemmel megszűnt.


Vissza a tartalomjegyzékhez
18. Mekkora mennyiségű bontott alkoholtermék és bor tárolható a vendéglátó-ipari üzlet konyhájában?
2013.07.08.

A vendéglátó-ipari üzlet konyhájában és más élelmiszerkészítésre szolgáló helyiségében sem kizárt, hogy csekély mennyiségű, az üzlet készletéhez tartozó, bontott vagy bontatlan ital legyen. Az ilyen helyiségekben található ital adózott voltát és rendeltetését minden esetben hitelt érdemlően tudni kell igazolni (pl. főzés, süteménykészítés).

A főzéshez vagy sütéshez a vendéglátóegységben felhasznált alkohol, és/vagy bor bontott üvegének a konyhában, jövedéki ellenőrzés során történő megtalálása esetén az eljárók a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 50. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kötelesek a tényállás teljes körű tisztázására, ennek megfelelően vizsgálják:

a) a termék adózott voltának igazoltságát (számla, zárjegy megléte),
b) a jövedéki termék fajtáját,
c) azt, hogy a jövedéki termék a nem jövedéki engedélyes kereskedő itallapján megtalálható,
d) az előtalálás körülményeit, pl. a főzési alapanyagok között volt a jövedéki termék,
e) minden egyéb körülményt (pl.: aktuális étlap, anyagkiadási kimutatás, recept. stb.), amely alkalmas lehet annak megállapítására, hogy az adott jövedéki termék milyen célt szolgált a konyhában.

Ha a tényállás tisztázását követően megállapítható, hogy az adott jövedéki termék konyhai (sütés-főzés) célt szolgál, a jövedéki eljárást megszüntetik, szankció megállapítására nem kerül sor. Abban az esetben, ha a konyhai felhasználási cél nem bizonyítható, az eljáró vámszerv az általános szabályoknak megfelelően folytatja le a jövedéki eljárást és állapítja meg a mulasztási bírságot.

A konyhában a felbontott italok a termék elkészítésének idejére tárolhatók. A termékek elkészültét követően megmaradt mennyiség a kiszolgáló részben helyezhető el, amennyiben az ott tárolható mennyiséget nem haladják meg

Vissza a tartalomjegyzékhez
19. Mi tekinthető a vendéglátó-ipari üzlet eladóterének kiszolgálásra szolgáló részének (pultnak)?
2013.07.08.

A Jöt. 110. § (7) bekezdésének második fordulata szabályozza, hogy a vendéglátó-ipari üzlet és a kereskedelmi szálláshely üzlethelyisége eladóterének kiszolgálásra szolgáló részében alkoholtermékből, és borból milyen kiszerelésben, mekkora mennyiséget lehet bontott állapotban tartani (2 liter alatti termékből választékonként 5-5, 2 liter fölött választékonként 1-1).

A vendéglátó-ipari üzletekben helyben történő fogyasztás céljából az italok kiszolgálása jellemzően az eladótérben található kiszolgáló pulton keresztül történik. Az üzlet nagyságától és forgalmától függően az egy kiszolgáló pulton létesített kiszolgáló helyek száma egynél több is lehet. A kiszolgálás szükségszerűen pénztárgép használatával egyidejűleg történik. Figyelemmel erre a vendéglátó-ipari üzletekben a kiszolgáló pultnak az egy pénztárgép használatához kapcsolódó részét kell a Jöt.-ben nevesített, az eladótér kiszolgálásra szolgáló részének tekinteni. Ennek megfelelően az egy időben, egy üzlethelyiségben az ott a kiszolgáláskor használt pénztárgépek számához igazodóan kell meghatározni a bontva tárolható alkoholtermékek és bor mennyiségét.

Vissza a tartalomjegyzékhez
20. A fémtörvény szerinti üzletszerűség és hasznosítás mit jelent a gyakorlatban?
2013.02.25.

Az üzletszerűség fogalma kapcsán tájékoztatom, hogy noha a Fémtv. e fogalmat nem határozza meg, azonban a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint az „rendszeres jövedelmet hozó tevékenységet” jelent.

Az üzletszerűséggel ellentétben a hasznosítás fogalmát a Fémtv. is tartalmazza, miszerint a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag fémtartalmának feldolgozása, beolvasztása, megmunkálása, átalakítása. A gyakorlatban pl. az épületbontásból származó fémek beolvasztása.

A Fémtv. 2. § (1) bekezdés b) pontja alapján a „hasznosítási cél” megfogalmazás alatt nem csak a felvásárló fémkereskedő, hanem a más személy által történő hasznosítás célját is érteni kell. 

Tájékoztatom továbbá, hogy a hasznosítási célnak nem szükséges az ügylet elsődleges céljának lennie ahhoz, hogy a tevékenység fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek minősüljön. Tehát arra való hivatkozással, hogy a gazdálkodó célja az átvételkor elsődlegesen nem a hasznosítás, nem lehetséges kibújni a kötelezettségek alól, ha  szükségszerűen átvesznek olyan fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat, melyeket nem lehet újra rendeletetésének megfelelően használni, vagyis ezek átvétele kapcsán megvalósul a Fémtv.-ben meghatározott hasznosítási cél, hiszen ezek fémtartalmának feldolgozása, beolvasztása, megmunkálása, átalakítása indokolt az átvevő vagy más személy által, így amennyiben a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység többi feltétele is megvalósul, úgy a tevékenység fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek minősül.

Vissza a tartalomjegyzékhez
21. Abban az esetben, amennyiben egy társaság a saját tulajdonát képező ingatlan területén bontási tevékenységre, és a bontás során kinyert fémhulladék engedéllyel rendelkező fémkereskedő részére történő leadására megbízást ad egy vállalkozónak, úgy ez engedélyköteles tevékenységnek minősül-e? Mikor válik engedélykötelessé a fenti tevékenység?”
2013.02.25.

A Fémtv. 2. § (1) bekezdés b) pontja alapján e törvény alkalmazásában fémkereskedelmi tevékenység: a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagnak a fémkereskedő által – a fémkereskedő vagy más személy által történő hasznosítás céljából – történő felvásárlása, fuvarozása, tárolása, raktározása és értékesítése.

A Fémtv. 3. § (1) bekezdésének b) pontja szerint fémkereskedőnek nem minősülő személy e törvény szerinti engedély nélkül végezheti saját tulajdonú fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítését.

A Fémtv. 2. § (1) bekezdésének e) és f) pontja alapján e törvény alkalmazásában:

  • felvásárlás: fémkereskedelmi engedélyköteles anyag ellenérték fejében történő üzletszerű beszerzése,

  • hasznosítás: fémkereskedelmi engedélyköteles anyag fémtartalmának feldolgozása, beolvasztása, megmunkálása, átalakítása.

Fentiek alapján tehát ahhoz, hogy fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek minősüljön a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok Magyarország területén történő beszerzése, az alábbi konjunktív feltételeknek kell fennállniuk:  

  • ellenérték fejében történő beszerzés,

  • üzletszerűség,

  • (Fémtv. szerinti) hasznosítási cél.

Az Önök tevékenységének megítélése fémkereskedelmi szempontból

Tekintettel arra, hogy a telek megvásárlásával kapcsolatban annak időpontjáról nem nyilatkozott, az alábbiakról tájékoztatom.

I. Fémtv. hatályba lépése (2010. január 1.) előtt vásárolt telek esetén

Amennyiben a Fémtv. hatályba lépése előtt vásárolta a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat tartalmazó telket, úgy most a rajta lévő fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat a Fémtv. 3. § (1) bekezdésének b) pontja alapján fémkereskedelmi engedély nélkül értékesítheti.

II. Fémtv. hatályba lépése után vásárolt telek esetén

a) Amennyiben még csak tervezi a telekvásárlást, úgy amennyiben a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok vonatkozásában az Önök társaságánál a fenti feltételek (ellenérték, üzletszerűség, Fémtv. szerinti hasznosítási cél) nem állnak fenn (akárcsak egy is hiányzik, pl. egyszeri vételről, tehát nem üzletszerű vásárlásról van szó), úgy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat fémkereskedelmi engedély nélkül beszerezheti, majd a Fémtv. 3. § (1) bekezdésének b) pontja alapján azokat értékesítheti (ugyancsak fémkereskedelmi engedély nélkül).

b) Amennyiben azonban a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok vonatkozásában a fenti feltételek mindegyike fennáll (ellenérték, üzletszerűség, Fémtv. szerinti hasznosítási cél), úgy a telken lévő fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok megvásárlásához az Önök társaságának fémkereskedelmi engedélyre van szüksége. Itt is megjegyzem, hogy amennyiben pusztán egy feltétel is hiányzik (pl. csak a telekért fizetnek szokásos mértékű ellenértéket, azonban a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokért nem, azok ingyenesen, grátisz kerülnek az Önök társaságának tulajdonába), úgy fémkereskedelmi engedély ezek beszerzéséhez nem szükséges. Ez utóbbi esetben a Fémtv. 3. § (1) bekezdésének b) pontja alapján az Önök társasága a telken lévő fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat fémkereskedelmi engedély nélkül értékesítheti.

Az épületbontással megbízott vállalkozó tevékenységének megítélése fémkereskedelmi szempontból

Azon vállalkozónak, akinek az Önök társasága megbízást ad az épületbontásra, majd a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok „értékesítésére” (értve ez alatt pl. a vevő fémkereskedő részére történő szállítást), fémkereskedelmi engedélyre nincs szüksége, tekintettel arra, hogy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok nem kerülnek a tulajdonába, pusztán közvetítő szerepet játszik az eladó (az Önök társasága) és a vevő (fémkereskedő) között.

Fentieket összefoglalva a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok Magyarország területén történő beszerzése tehát abban az esetben minősül fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek, ha arra (a felvásárló vagy más személy általi) hasznosítási célból, üzletszerűen kerül sor, s az átvevő az átadónak ellenértéket fizet (vagy ellenszolgáltatást nyújt). Amennyiben ezen feltételek közül valamelyik nem teljesül, úgy a beszerzés nem minősül fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek. Ebben az esetben a beszerzett fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat az átvevő a Fémtv. 3. § (1) bekezdés b) pontja alapján fémkereskedelmi engedély nélkül értékesítheti fémkereskedő részére.

Vissza a tartalomjegyzékhez
22. Egy Kft. tervezett tevékenysége abból fog állni, hogy külföldről (pl. Románia) fémet vásárol, főként rezet, melyet feldolgozás nélkül Mo.-n, vagy szintén Eu-s országba továbbértékesít. Ezen tevékenysége végzéséhez szükséges-e részére engedély, és ha igen, milyen, továbbá mi a megszerzésének menete és ennek milyen költségvonzata van? Változik a helyzet, ha a Kft. Magyarországon vásárolja fel ezt a fém mennyiséget? És ha nem értékesíti Mo.-n, hanem esetleg külföldre adja el?
2013.02.25.

I. Magyarország területén kívül történő felvásárlás

A Fémtv. 1. § (1) bekezdése alapján e törvény hatálya a fémkereskedelmi engedélyköteles anyaggal Magyarország területén végzett fémkereskedelmi tevékenységre, a fémkereskedelmi tevékenység engedélyezésére, valamint a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagnak Magyarország területén teljesített értékesítésére, felvásárlására, továbbá begyűjtésére és hasznosítására terjed ki.

A Fémtv. 3. § (1) bekezdés b) pontja alapján fémkereskedőnek nem minősülő személy e törvény szerinti engedély nélkül végezheti saját tulajdonú fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítését.

Fentiek alapján a Magyarország területén kívül történő felvásárlásra nem terjed ki a Fémtv. hatálya, tehát ahhoz fémkereskedelmi engedélyre sincs szükség. Ezen fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok magyarországi értékesítéséhez szintén nem szükséges fémkereskedelmi engedély, tekintettel a Fémtv. 3. § (1) bekezdés b) pontjára, azonban felhívom a figyelmet, hogy ezen fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat magyarországi teljesítési hellyel a Kft.-től csak fémkereskedelmi engedéllyel rendelkező személy vásárolhatja meg, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike fennáll:

  • ellenérték fejében történő beszerzés,

  • üzletszerűség,

  • (Fémtv. szerinti) hasznosítási cél.

Felhívom továbbá a figyelmet, hogy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok szállítása során egy esetleges ellenőrzés alkalmával a szállító igazolni köteles a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok eredetét (amennyiben a szállítást nem a tulajdonos végzi, úgy a szállításra kötött megbízási szerződéssel).

II  Magyarország területén történő felvásárlás

 Fémtv. 2. § (1) bekezdés b) pontja alapjáne törvény alkalmazásában   fémkereskedelmi tevékenység: a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagnak a fémkereskedő által – a fémkereskedő vagy más személy által történő hasznosítás céljából – történő felvásárlása, fuvarozása, tárolása, raktározása és értékesítése.

A Fémtv. 4. § (1) bekezdése alapján fémkereskedelmi tevékenységet kizárólag a fémkereskedelmi hatóság által kiadott érvényes engedéllyel rendelkező fémkereskedő folytathat. Az engedély a kérelmező nevére szól.

Amennyiben a Kft. Magyarországon kíván fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot beszerezni és a fenti konjunktív feltételek mindegyike fennáll (ellenérték fejében történő beszerzés, üzletszerűség, /Fémtv. szerinti/ hasznosítási cél), úgy tevékenysége fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek minősül, tehát fémkereskedelmi engedélyt szükséges beszereznie, függetlenül attól, hogy később ezen fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat hol kívánja értékesíteni.

A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a fémkereskedelmi engedély iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti adattartalmú, a fémkereskedelmi hatóság honlapján közzétett formátumban, az engedélyező vámszervhez kell benyújtani.

A Korm. rendelet 2. § d) pontja szerint e rendelet alkalmazásában engedélyező vámszerv: a NAV kérelmező székhelye szerint illetékes alsó fokú vámszerve, fővárosi vagy Pest megyei székhelyű kérelmező esetében a NAV Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, illetve azon, jogszabályban meghatározott kiemelt adózók tekintetében, akiknek a székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, a NAV Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága.

A Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése alapján a fémkereskedelmi engedély iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 139. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte;

b) kizárólag a telephelyet igénylő tevékenység esetében a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag raktározására, tárolására működtetni kívánt, továbbá az előbbiekkel ajtó, ablak vagy más módon közvetlen összeköttetésben lévő helyiségek használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot;

c) kizárólag a telephelyet igénylő tevékenység esetében a telephely berendezéseinek technológiai rajzát, műszaki leírását, a technológiai folyamatábrát;

d) kizárólag a telephelyet igénylő tevékenység esetében a tárolt, betárolt fémkereskedelmi engedély köteles anyag készletre vétele, készletcsökkenése (készletváltozása) nyilvántartási és bizonylati rendszerének leírását;

e) a telephelyen folytatott tevékenységhez jogszabályban előírt, jogerős hatósági engedélyt (a kiadó hatóság, az engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja);

f) az anyagkísérő okmány aláírására jogosult személyeknek a cégjegyzésre jogosult személy által cégszerűen ellenjegyzett aláírásmintáját;

g) a fémkereskedő engedélyköteles anyagok azonosításához alkalmazott leírásait (mintavétel, azonosítási módszerek);

h) a tevékenységi biztosíték számításának levezetését;

i) a Fémtv.-ben és e rendeletben előírt nyilvántartás mintáját vagy az azokra vonatkozó számítógépes nyilvántartás leírását.

(3) A kérelmezőnek az (2) bekezdés a) és f) pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell csatolnia.

A 180/2007. (VII. 3.) Kormányrendelet 1. § (1) bekezdése alapján a hulladék behozatala, kivitele és átszállítása során hatóságként az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség jár el, így javaslom a fenti szerv megkeresését is.  

Vissza a tartalomjegyzékhez
23. Amennyiben egy Kft. egy Bt. jogutódjaként szeretne működni (a lakosságtól venne át fémhulladékot), úgy a fémkereskedelmi engedélyhez milyen kérelmet kell benyújtania, illetve hova? A Kft. csak átvevőhelyként, nem tárolóhelyként működne.
2013.02.25.

A Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése alapján a fémkereskedelmi engedély módosítása iránti kérelemhez a jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek egymás közti szervezeti jogutódlása esetén a fémkereskedelmi engedély jogutódra való átszállásának bejelentésekor csatolni kell:

a) a cégformában beállt változás miatti jogutódlás esetén a tulajdonlásra és a tevékenységi biztosíték letételére vonatkozó okiratokat,

b) a jogutódlás egyéb eseteiben pedig az eredeti fémkereskedelmi engedély megszerzéséhez benyújtandó – a jogutódra vonatkozó – okmányokat, igazolásokat. (Ezek felsorolása a Fémtv. 8. §-ban található.)

A módosítás iránti kérelmet az engedélyező vámszervhez kell benyújtani.

A Korm. rendelet 2. § d) pontja alapján e rendelet alkalmazásában engedélyező vámszerv: a NAV kérelmező székhelye szerint illetékes alsó fokú vámszerve, fővárosi vagy Pest megyei székhelyű kérelmező esetében a NAV Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, illetve azon, jogszabályban meghatározott kiemelt adózók tekintetében, akiknek a székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, a NAV Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága.

Fontos kiemelni, hogy a Fémtv. nem tesz - a fenti kérdésben említett - különbséget „átvevőhely” és „tárolóhely” között. A Fémtv. a fémkereskedők két csoportját különbözteti meg: a telephelyes és a telephely nélküli fémkereskedőket. A kérdés alapján a Kft. telephelyes fémkereskedőként kíván működni, így a Fémtv. alapján tárolási tevékenységet is folytat a telephelyén, azaz a vonatkozó jogszabályokban foglalt szigorú tárolási előírások betartása a Kft.-re is kötelező!

Vissza a tartalomjegyzékhez
24. Telephely nélküli fémkereskedőként van-e lehetőségem arra, hogy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagaimat egy telephellyel rendelkező fémkereskedő telephelyén bértároltassam?
2012.07.25.

Nincs, tekintettel az alábbiakra.

A Fémtv. 4. § (5) bekezdése alapján a fémkereskedő az általa természetes személytől, illetve üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytató jogi személytől vagy jogi személyiség nélküli szervezettől átvett fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a telephelyén az átvételtől számított hatodik naptári napig tárolni köteles.

A Fémtv. 4. § (6) bekezdése szerint a fémkereskedő az (5) bekezdés hatálya alá nem tartozó fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot telephely fenntartása nélkül is felvásárolhat és értékesíthet.

Fentiek alapján telephely nélküli fémkereskedelmi engedélyt az a kérelmező igényelhet, aki vállalja, hogy a fémkereskedelmi engedély megszerzése után csak a fenti alanyi körtől vásárol fel fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat és azokkal kapcsolatban sem tárolási, sem raktározási tevékenységet nem folytat.

Tekintettel arra, hogy a telephely nélküli fémkereskedő tárolási, raktározási tevékenységet nem végezhet, ennek megfelelően bértároltatásra sincs lehetősége.

Vissza a tartalomjegyzékhez
25. Telephellyel rendelkező fémkereskedőként bértároltathatom-e fémkereskedelmi engedélyköteles anyagaimat egy másik, telephellyel rendelkező fémkereskedő telephelyén?
2012.07.25.

Igen, tekintettel az alábbiakra.

A Fémtv. 4. § (4) bekezdése szerint a fémkereskedő a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot kizárólag a fémkereskedelmi engedélyben meghatározott telephelyen raktározhatja és tárolhatja.

A Fémtv. 4. § (7) bekezdésének c) pontja alapján a fémkereskedelmi engedélyben meghatározott telephelyen a fémkereskedő saját tulajdonú fémkereskedelmi engedélyköteles anyagával folytatott engedélyköteles tevékenysége mellett más személy tulajdonát képező, betárolt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag raktározása is végezhető.

Fentiek alapján a telephellyel rendelkező fémkereskedő bértároltathatja fémkereskedelmi engedélyköteles anyagát egy másik fémkereskedő telephelyén.

Vissza a tartalomjegyzékhez
26. Fémkereskedőként a felvásárlás kapcsán a Fémtv. alapján vezetendő nyilvántartásban a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok bruttó vagy a nettó súlyát kell rögzítenem?
2012.07.12.

A Fémtv. 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján e törvény alkalmazásában fémkereskedelmi engedélyköteles anyag: a fémtermékek előállítását üzletszerűen folytató jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet által előállított elsődleges alapanyag, félgyártmány, továbbá – a gumiabroncs és a csomagolás kivételével – az e törvény mellékletében meghatározott fémet, annak törmelékét vagy ötvözetét tartalmazó tárgy.

A Fémtv. 5. § (1) bekezdése alapján a fémkereskedő a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítéséről eladónként és vevőnként (címzettenként) az anyag jogszerű beszerzésének igazolása céljából külön nyilvántartást köteles vezetni, és a beszerzett és értékesített anyag értékét és mennyiségét naponta, a nap végén összesíteni. A fémkereskedő a nyilvántartásban szereplő adatokról külön jogszabályban meghatározott módon elektronikus úton adatot szolgáltat a fémkereskedelmi hatóságnak, amely azt a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag jogszerű beszerzésének ellenőrzésére használhatja fel.

A Fémtv. 5. § (2) bekezdése alapján az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) eladónként és vevőnként a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag megnevezését, a külön jogszabályban meghatározottak szerinti felismerésre alkalmas jellemzőjét, számla szerinti mennyiségi egységét, mennyiségét, és vámtarifaszámát, a számla számát, valamint az anyagkísérő okmány számát,

b) a jogi személy eladó és a vevő (címzett) nevét, székhelye (telephelye) címét és adóazonosító számát,

c) a természetes személy eladó és vevő (címzett) természetes személyazonosító adatait, valamint személyazonosságát igazoló hatósági okmánya számát,

d) a vásárlás és a teljesítés időpontját.

A Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése alapján a fémkereskedőnek a Fémtv. 5. § (1) és (2) bekezdése szerinti nyilvántartást a fémkereskedelmi hatóság által elfogadott és hitelesített külön nyomtatványon folyamatosan kell vezetni.

A Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése alapján a fémkereskedőnek a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag tárgyhavi forgalmáról, a bevételi és kiadási jogcímeken szerepeltetett, valamint a tárgyhavi nyitó és záró készletéről a fémkereskedelmi hatóság honlapján közzétett nyomtatványkitöltő program segítségével kitöltött nyomtatványon havi zárást kell készítenie.

A korrekciós lehetőségeket a Korm. rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

Fentiek alapján álláspontom szerint a fémkereskedőnek a fémkereskedelmi nyilvántartásában a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag („meghatározott fémet, annak törmelékét vagy ötvözetét tartalmazó tárgy”) súlyát -tehát a „bruttó” súlyt - kell feltüntetnie (az anyag átvételekor csak ezt tudja mérlegelni), függetlenül attól, hogy ebben nagy arányban található pl. műanyag, fa, stb. A napi adatszolgáltatásában szintén ezen „bruttó” súlyt kell szerepeltetnie.

Amennyiben a későbbiek során a fémkereskedő a fenti fémkereskedelmi engedélyköteles anyagból kinyeri a fémtartalmat (pl. szétszereli, elválasztja a műanyag, fa, stb. részeket a fémtől), akkor az ebből következő súlybeli különbözetet a legközelebbi havi zárásban korrigálhatja

Vissza a tartalomjegyzékhez
27. A tevékenységi biztosíték megállapítása kapcsán az árbevételt engedélyesenként vagy telephelyenként vizsgálja a fémkereskedelmi hatóság?
2012.07.12.

A fémkereskedelmi hatóság az árbevételt telephelyenként vizsgálja (nem engedélyesenként).

Vissza a tartalomjegyzékhez
28. A fémkereskedelmi engedélyem visszavonását követően kaphatok-e - és ha igen, mennyi idő elteltével - új fémkereskedelmi engedélyt?
2012.07.12.

Tekintettel arra, hogy a hatályos szabályozásban nincs ilyen jellegű (akár személyi, akár időbeli) korlátozó, tiltó rendelkezés, így álláspontom szerint a fémkereskedelmi engedélyétől megfosztott gazdálkodó – amennyiben az új engedélyezési eljárás lefolytatása során minden, Fémtv.-ben és Korm. rendeletben támasztott feltételnek megfelel - kaphat új fémkereskedelmi engedélyt.

Különös figyelmet kell azonban fordítani a Fémtv. alábbi rendelkezésére:

7. § (3) Egy fizikai hely telephelyként való működése bármely kérelmező részére csak azt követően engedélyezhető, ha a korábban ott folytatott, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel összefüggésben megállapított, fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot terhelő közterhekkel és e törvény szerinti bírsággal kapcsolatos valamennyi tartozást megfizették. Nem akadálya az engedély kiadásának a közteher- és bírságtartozás kiegyenlítetlensége, ha a fizikai hely tulajdonjogát a kérelmező hatósági határozattal vagy árverés útján szerezte meg.

Vissza a tartalomjegyzékhez
29. Mi a teendő, ha a bírságot – annak meg nem fizetése miatt – a tevékenységi biztosítékomból a fémkereskedelmi hatóság levonta?
2012.07.12.

Levonás esetére a tevékenységi biztosíték kiegészítését írja elő a Fémtv., ennek elmaradásához pedig a legsúlyosabb szankciót, a fémkereskedelmi engedély visszavonását fűzi. 

A Fémtv. 8. § (3) bekezdése alapján a tevékenységi biztosíték az esedékességkor

a) harmadik személyeknek a fémkereskedelmi tevékenység során a fémkereskedő által – az általa ismerten jogellenes forrásból származó fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítésével vagy hasznosításával okozott – kár,

b) végrehajtható bírságtartozás,

c) a fémkereskedőt terhelő költség

fedezetére vehető igénybe a végrehajtás szabályai szerint, ha az engedélyes önkéntesen nem teljesít.

A Fémtv. 8. § (4) bekezdése szerint a követelés érvényesítésére külön végzés nélkül – a harmadik személyeknek a fémkereskedelmi tevékenység során okozott kár tekintetében jogerős bírósági ítélet alapján, ennek hiányában az engedélyes által írásban elismert kárösszeg erejéig – a fémkereskedelmi hatóság jogosult. A tevékenységi biztosítékot annak részben vagy egészben történő felhasználása esetén a fémkereskedő – a fémkereskedelmi hatóság erre vonatkozó felhívásának kézhezvételétől számított 15 napon belül – az engedélyben meghatározott összegig kiegészíteni köteles.

A Fémtv. 9. § (2)  bekezdés b) pontja szerint a fémkereskedelmi hatóság visszavonja a fémkereskedelmi engedélyt, ha a fémkereskedő az e törvényben a tevékenységi biztosíték rendelkezésre bocsátásával vagy a fémkereskedelmi hatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatban fennálló kötelezettségét elmulasztja, és a hiányosság megszüntetésére a fémkereskedelmi hatóság által megadott határidőn belül nem intézkedik.

Vissza a tartalomjegyzékhez
30. Össze lehet-e vonni az 5-ös és 6-os számú mellékletet, ugyanis formailag csak az V. és VII. pontokban különböznek egymástól?
2012.06.19.

Az 5. számú melléklet e válaszirat 3.) pontjában említett tevékenységek - így a begyűjtés, értékesítés, beszerzése, hasznosítás - esetén kötelezően alkalmazandó írásbeli megállapodás tartalmi elemeit tartalmazza, míg a 6. számú melléklet a 4. § (3) pontban meghatározott, az írásbeli megállapodáshoz képest egyszerűsített, írásbeli nyilatkozat követelményeit.

Tekintettel arra, hogy a Fémtörvény - érthető módon - kizárólag a természetes személytől történő beszerzés esetén teszi lehetővé a 6. számú mellékletben meghatározott egyszerűsített formát, mely tulajdonképpen az anyag jogszerű szerzésére vonatkozó nyilatkozat, így a két melléklet összevonása nem lehetséges.

Vissza a tartalomjegyzékhez
31. Mi a helyzet a (korábbi)megállapodással, azt szükséges tárolni avagy nem?
2012.06.19.

Amennyiben a kérdés az írásbeli megállapodások és nyilatkozatok helyszínen történő megőrzésével, lefűzésével kapcsolatos szabályokra irányul, úgy tájékoztatom, hogy azokat figyelemmel a Korm. rendelet 21. § (3), illetve 22. § (3) bekezdéseire köteles az átadástól számított 5 évig megőrizni.

Vissza a tartalomjegyzékhez
32. A végrehajtási rendelet 24. § értelmében a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok szállítására a 7. sz. melléklet szerinti kísérő okmányt kell alkalmazni. A 7. sz. melléklet szerinti okmányban, ha a fuvarozást bérfuvarozó végzi, akkor a III. pont szerint neki is rendelkeznie kell fémkereskedelmi engedély számmal.
2012.06.19.

Az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény (továbbiakban: Fémtörvény) 4. § (8) bekezdésben foglaltak alapján fémkereskedelmi engedélyköteles anyag csak a Fémtörvény végrehajtásáról szóló 312/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 24. § -ban meghatározott adattartalmú anyagkísérő okmánnyal szállítható.

A fémkereskedelmi tevékenységnek minősülő fuvarozás a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagnak a fémkereskedő saját maga által történő szállítását jelenti. Bérfuvarozás esetén a fuvarozónak fémkereskedelmi engedéllyel nem kell rendelkeznie, hiszen az anyagkísérő okmányt a fémkereskedelmi engedélyes állítja ki, aki a szállítmányt elindítja. [Fémtörvény 4. § (8) bek., Korm.rendelet 24. § (2) bek.]

A Korm.rendelet 7. számú mellékletében – az anyagkísérő okmány III. pontjában – kötelező adattartalomként a fémkereskedelmi engedély számának feltüntetését csak olyan fuvarozó esetén kötelező kitölteni, aki egyébként rendelkezik fémkereskedelmi engedéllyel, de nem saját fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot szállít.

Vissza a tartalomjegyzékhez
33. 13 § (5) „…szakképesítéssel rendelkező személynek kell közreműködnie.” Személyesen a telephelyen, vagy az előzetes egyeztetés, illetve telefonkapcsolat is elegendő?
2012.06.19.

A Fémtörvény 6. § (1) f.) pontjában, illetve a Korm. rendelet 13. § (5) bekezdésében említett - „külön jogszabály alapján szükséges szakképesítéssel rendelkező személy” - kitétel önmagában nem értelmezhető, figyelemmel a részletszabályokat tartalmazó jogszabály megjelenésének elmaradására.

Fentiekre tekintettel tájékoztatom, hogy a Korm. rendelet szakképesítésre vonatkozó rendelkezését a hatóság a jogszabályi feltételek hatályba lépéséig nem vizsgálja.

Vissza a tartalomjegyzékhez
34. Ha ugyanazon személytől, cégtől ugyanazon bevételi vagy kiadási bizonylaton rögzítésre került tételek VTSZ száma megegyezik, és a elvásárolt,vagy értékesített mennyiség is megegyezik, akkor azt visszautasítja mint duplikált tételt a VPOP rendszere. A kérdés folytatódik...
2012.06.19.

A kérdés folytatása: Ezért az ilyen feltételnek teljesülő valamennyi bevételi és kiadási bizonylaton szereplő azonos VTSZ-ű tételeket egy tételben kell beküldeni.
Pl. 2010.05.26-án XY nevű emberkétől a BöEHV1001205-ös bizonylaton 7602-es VTSZ-ű alumíniumból vásároltunk 3 kg festett alumínium cikkszámú és 3 kg 7602-es VTSZ-ű öntvény alumíniumot. Emiatt visszautasította a VPOP rendszere a bevallásunkat. A VPOP szerint úgy kellett volna beadnunk, hogy a XY 7602-es VTSZű alumínium 6kg szerepeljen, és ne két tételben 3-3 kg. Ami nem fedi a valóságot sem.

Véleményünk, hogy a fenti eset nem ritka a napi fémkereskedelmi tevékenység kapcsán, már első nap az 5 db napi adatszolgáltatásból 2 db a fenti hiba fennállása miatt került visszautasításra.

A kérdésünk, hogy ilyen esetben, ha:

  • " azonos VTSZ-el rendelkező fémkereskedelmi hulladékot,

  • azonos bevételi jegyen (mely megfelel az írásbeli nyilatkozat tartalmi elemeinek)

  • ugyanazon személytől

  • ugyanolyan súllyal vásárolunk meg, ilyen esetben melyik anyag felismerésre alkalmas jellemzőjét tekintsük mérvadónak?

A felvásárolt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag jelen esetben a két féle alumínium teljesen eltérő árban, valamint felismerésre alkalmas jellemzőben, így összevonása szerintünk teljesen értelmetlen.

Például ha vásárolunk vörösrezet és sárgarezet VTSZ tartalmában (első 4 számjegy figyelembevételével) ugyanazon VTSZ alá tartoznak, holott minőségben, árban valamint felismerésre alkalmas jellemzőben teljesen eltérhetnek egymástól, ilyen esetben is összegezve kellene a napi adatszolgáltatásban szerepelnie, mely összevonása véleményünk szerint teljesen értelmetlen lenne, hiszen a saját nyilvántartásainkban is a fenti fémek külön-külön kerülnek raktározásra.

Úgy gondoljuk ez elsősorban programbeli hiba lehet, ezért kérjük, hogy tegyék lehetővé, hogy a fenti adatoknak megfelelő bevallási kötelezettségnek tételenként tudjuk eleget tenni (3-3 kg szerepeljen a napi adatszolgáltatásban).

A válasz: Kérdésével kapcsolatosan tájékoztatom, hogy a feldolgozó programban az alábbi ellenőrzéseket alkalmazzuk, (FENV55, FENE55), melynek során azt ellenőrizzük, hogy van-e egynél több tétel, ahol az alábbi adatok megegyeznek:

  • iktatószám;

  • vámtarifaszám;

  • felismerésre alkalmas jellemző;

  • alanykód (adószám/adóazonosító)

  • személyazonosító okmány száma

  • számla, kísérő okmány száma

  • mennyiség

A napi bejelentés adatszolgáltatás abban az esetben lesz hibás, amennyiben a fenti adatok mindegyike megegyezik.

Tekintettel arra, hogy a Korm. rendelet alapján a fémkereskedő a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat a vámtarifaszám legalább első négy számjegyének feltüntetésével ellátva köteles tárolni, az adatszolgáltatási formanyomtatványok is úgy lettek kialakítva, hogy abban a vámtarifaszám első négy számjegye követelendő meg, vagyis kizárólag az engedélyköteles anyag fajtája. A további bontást ezen belül, vagyis a konkrét beazonosítást - a tarifaszám további bontása helyett - a felismerésre alkalmas jellemző szolgálja.

Esetlegesen a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értéke alapján történő megkülönböztetés is megjelenhetne, azonban figyelemmel a napi jelentés kötelező adattartalmára, ezen értéket a Korm. rendelet 3. számú melléklete nem követeli meg, így az az F02 formanyomtatványban adatmezőként nem szerepel.

Fentiekre tekintettel az Ön által említett példa esetén a felismerésre alkalmas jellemző megkülönböztetésével válik az adatszolgáltatás befogadhatóvá.

Vissza a tartalomjegyzékhez
35. A Korm. rendelet 3. számú mellékletének I. h.) pontja szerinti bejelentő azonosító mit jelent és azt hogyan kapja az ügyfél.
2012.06.19.

A bejelentő azonosítója alatt az adatszolgáltatás beküldésére jogosultsággal rendelkező személy adóazonosító jele értendő.

Vissza a tartalomjegyzékhez
36. Éves szerződéssel történő rendszeres eladás esetén kell-e minden alkalommal írásbeli megállapodást kitölteni? /Több fémkereskedő céggel illetve felhasználó öntödével csak éves keretszerződés esetén tudunk adásvételt bonyolítani./
2012.06.19.

Az éves keretszerződés, amennyiben rendelkezik a Korm. rendelet 5. sz. mellékletében meghatározott kötelező tartalmi elemekkel, írásbeli megállapodásként elfogadható.

Vissza a tartalomjegyzékhez
37. Tartós áramszünet, Internet hozzáférési problémák, informatikai rendszer üzemzavar vagy egyéb cégen kívül álló okok miatt nem tudjuk határidőre leadni a jelentésünket, mi a teendő ebben az esetben? A törvény meghatározza a VPOP kötelezettségét, de a fémkereskedőkre vonatkozóan nincs semmilyen útmutatás. Sajnos az elmúlt évben nálunk többször volt fél napos áramszolgáltatás szüneteltetése az Elmű-nek hálózati karbantartási munkák miatt.
2012.06.19.

Amennyiben a fémkereskedő elektronikus úton történő adatszolgáltatása a napi bejelentés, illetve havi zárás kapcsán akadályba ütközik, úgy annak kapcsán a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) igazolási kérelem - Ket. 66. § - 67.§ - szabályai alkalmazandók.

Vissza a tartalomjegyzékhez
38. Amikor az eladó a végfelhasználótól a visszaigazolt súlyt megkapja, a feladott és visszaigazolt súly közötti különbözetet a vevőtől, miként kezelje?
2012.06.19.

Tekintettel arra, hogy az aktuális készletet a havi zárás tükrözi – ezzel szemben a napi jelentés gyakorlatilag vevőnyilvántartásként funkcionál - a fémkereskedőnek a havi zárás adatszolgáltatás által van lehetősége a jogcímek között az igazolt mennyiségi különbözet jelzésére és ezzel a nyilvántartás korrekciójára.

Vissza a tartalomjegyzékhez
39. Manuális (papír alapú) napi nyilvántartás használható-e?
2012.06.19.

A nyilvántartás vezetésére, annak kötelező elemeire vonatkozóan a Fémtörvény 5. § (1), illetve (2) bekezdése tartalmaz rendelkezéseket.
A nyilvántartás alapvetően manuális módon vezetett, a fémkereskedőnek mindössze csak lehetősége van annak számítógépes úton történő vezetésére. Azonban utóbbi esetben már kötelessége a Korm. rendelet 10. §, illetve 11. § -ban foglalt feltételeknek való megfelelés.

Vissza a tartalomjegyzékhez
40. Gyártótól, termelőtől (pl.: nyomda) hozunk be (veszünk meg) saját gépjárművünkkel a fémkereskedelmi törvény alá tartozó hulladékot. A gyártó, termelő természetesen nem rendelkezik fémkereskedelmi engedéllyel, ezért ő nem tud (neki nem kell) kiállítani anyagkísérő okmányt. A kérdés folytatódik...
2012.06.19.

A kérdés folytatása: Nekünk kell-e kiállítani anyagkísérő okmányt a fuvarról, ha nem kell, akkor hogyan tudjuk igazolni a gépkocsinkat útközben megállító vámtisztnek, hogy ez a hulladék gyártótól, termelőtől kerül be hozzánk és azért nincs anyagkísérő okmányunk?

A válasz: A Fémtörvény 4. § (8) bekezdése alapján fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a fémkereskedő csak a külön jogszabályban meghatározott adattartalmú anyagkísérő okmánnyal együtt szállíthatja és raktározhatja.

A Fémtörvény 4. § (9) bekezdése alapján az anyagkísérő okmány olyan bizonylat, amely a szállított fémkereskedelmi engedélyköteles anyag származásának, eredetének, valamint a fémkereskedő általi átvételének és értékesítésének a kereskedő telephelyei közötti szállításnak igazolására szolgál.

A Korm. rendelet 24. § (2) bekezdés alapján az anyagkísérő okmányt a fémkereskedő 3 példányban állítja ki. Az anyagkísérő okmány 3. példánya a kiállító fémkereskedőé, 1. és 2. példányt a fémkereskedő átadja a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag szállítójának. A fémkereskedelmi engedélyköteles anyag megérkeztével a címzett az 1. példányt a feladónak visszaküldi.

Fenti részletszabály szerint az anyagkísérő okmány ez esetben történő kiállítása, amely egyebekben szigorú számadású bizonylat és, mint ilyen meghatározott személy írhatja alá, a feladó fémkereskedő kötelessége lenne. Tekintettel azonban arra, hogy a feladó - jelen esetben a fémkereskedővel szerződéses jogviszonyban álló gyártó cég - fémkereskedőnek nem minősülő személy, így a fémkereskedő - annak ellenére, hogy a szállítást ő végzi - az anyagkísérő okmány kiállítására nem kötelezhető.

Továbbiakban az anyagkísérő okmány kötelező adattartalmáról a Korm. rendelet 7. számú melléklete rendelkezik, mely adatok - így például a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag vámtarifaszáma, felismerésre alkalmas jellemzője, mennyisége - a fémkereskedő által csak a telephelyen állapíthatók meg, tekintettel arra, hogy a szállítmány e fajta részleteit kizárólag a gyártó ismeri.

A Fémtörvény 4. § (8) bekezdése alapján az anyagkísérő okmányt más célra készített, az e törvény és a külön jogszabály szerinti adatokat tartalmazó okirat helyettesítheti.

Az Ön által vázolt esetben tehát a feladó, azaz a gyártó cég által kiállított szállítólevél, illetve a szerződés másolata szolgálhat a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag szállításának igazolására.

Vissza a tartalomjegyzékhez
41. Az akkumulátort milyen vtsz-on szükséges nyilvántartani?
2012.06.19.

A Korm. rendelet 2. §-a szerint e rendelet alkalmazásában vámtarifaszám: a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet 2009. január 1-jén érvényes állapota szerint meghatározott vámtarifaszám, ami alá a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag - a Fémtv. melléklete szerinti több fémet tartalmazó anyag esetén a legnagyobb tömegarányú fémalkotó szerint – besorolható.

Ezen szabály azonban csak a Fémtv. szerinti nyilvántartás vonatkozásában alkalmazandó, megalkotásának indoka az volt, hogy óriási terhet jelentene a fémkereskedőknek az összes fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a pontos vámtarifaszámon nyilvántartani. Ezért a Korm. rendelet lehetővé tette számukra azt a könnyítést, hogy pusztán a mellékletben szereplő 20 vámtarifaszám alá kell besorolni a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat a nyilvántartásban.

Fentiek alapján a fémkereskedő - fémkereskedelmi tevékenységével kapcsolatosan - nyilvántartásában az ólomakkumulátort 7802 vámtarifaszámon köteles feltüntetni, mert az ólom van jelen a legnagyobb tömegarányban. Ennek következményeként az adatszolgáltatások során is a 7802 vámtarifaszámot kötelező használni.

Azonban minden más jogszabály vonatkozásában, így az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban Áfatv.) alkalmazása során is, az ólomakkumulátor esetében a 8548 vámtarifaszám irányadó.

Fentiek értelmében nem esik a fordított adózás hatálya alá az ólomakkumulátor, hiszen az Áfatv. 6. számú melléklete nem tartalmazza a 8548 vámtarifaszámot.

Vissza a tartalomjegyzékhez
42. VPID szám kérelmet és az EÜC regisztráció kérelmet elegendő a fémkereskedelmi engedély kérelemmel együtt beadni?
2012.06.18.

Amennyiben az engedélykérelmet postai úton nyújtja be, abban az esetben a VPID szám kiadása a fémkereskedelmi engedélykérelem nyomtatványon feltűntetett adatok alapján történik meg. Az ezzel egyidejűleg benyújtott EÜC regisztrációs kérelem nyomtatvány alapján a regisztráció is végrehajtásra kerül.
Az engedélykérelem elektronikus benyújtását azonban mindenképpen meg kell előzze a VPID szám megszerzése és az EÜC regisztráció.

Vissza a tartalomjegyzékhez
43. A hírlevélben azt olvastam, hogy a postai úton történő engedélykérelem benyújtásnál automatikusan megkapom a VPID számot. Az lenne a kérdésem, hogy a VPID adatlapot ki kell-e tölteni és mellékelni az engedély kérelemhez vagy a kérelem alapján adják ki külön adatlap nélkül?
2012.06.18.

Az engedélykérelem nyomtatvány adattartalma úgy került kialakításra, hogy az alapján a VPID szám kiadása - külön VPID adatlap nélkül - elvégezhető legyen. Ennek megfelelően - kizárólag a postai (személyes vagy meghatalmazott útján) benyújtott engedélykérelem esetén - nincs szükség külön VPID adatlap benyújtására, ugyanakkor az Ügyfélkapun keresztül benyújtott kérelem nyomtatványhoz csatolni kell a VPID adatlapot.

Vissza a tartalomjegyzékhez
44. A Korm.r. 3. számú melléklet I. h) pontja szerinti bejelentő azonosítójának jelentése
2012.06.18.

"A bejelentő azonosító" az ügyfélkapun regisztrált bejelentő adóazonosító jele. Amennyiben elektronikus úton kerül a kérelem benyújtásra, hiányzó illetve hibás (nem a regisztráció során megadott) bejelentő azonosító esetén az elő-feldolgozó rendszer a bejelentőt nem tudja azonosítani, és az okmányt visszautasítja. A kérelem postai úton történő benyújtása esetén a kitöltést végző személy adóazonosító jelét kell a rovatban szerepeltetni.

Vissza a tartalomjegyzékhez
45. Milyen bankgarancia fogatható el? Van-e valamilyen formai követelménye?
2012.06.18.

A Fémtv. 8. § (2) bekezdése szerint pénzügyi biztosítékként az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia és biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény fogadható el.
A bankgarancia minimális követelményeit a Korm. r. 9. § (3) - (5) tartalmazza.
Tekintettel arra, hogy a jogszabály nem határoz meg további kritériumot a bankgarancia vonatkozásában, ezért a bank által szerkesztett bankgarancia is elfogadható, amennyiben megfelel a Korm. rendeletben előírt feltételeknek.
A fent hivatkozott jogszabályok nem tesznek további különbséget a bankgarancia fajtájára vonatkozóan, tekintettel arra, hogy az az alapjogviszonyból fakadó vállalt kötelezettségektől is függhet. Mivel a pénzügyi biztosíték nyújtásának célja egy adott tevékenység (fémkereskedelmi tevékenység) végzése, illetve e tevékenyég engedélyezése, ezért minden bankgarancia egyben tevékenységi bankgaranciának is tekinthető.

Vissza a tartalomjegyzékhez
46. A ma használatos operációs rendszereknél olyan elegáns kezelői módszerekkel rendelkezik az átlagos felhasználó is, hogy könnyedén visszatölthet komplett könyvtárakat, anélkül, hogy ezt bármilyen követő-ellenőrző rendszer észrevenné: maga a követő rendszer adatbázisa is visszatöltődik.
2012.06.18.

Éppen ezen okokból kifolyólag az adatok sérthetetlenségét adatbázis szinten, és nem operációs rendszer szinten kell megvalósítani.

Vissza a tartalomjegyzékhez
47. A Korm.r. 10. § (3) az adatbázis esetleges visszatöltését "szabályozza". Az általunk telepített szoftverek adatbázisát, csak a rendszerfelügyelettel megbízott, vagy annak koordinálása mellett a felhasználói rendszergazda végzi, ha nem lehet a munkát folytatni. Ők szakképzett emberek, munkájukat felelőséggel (szerződéses módon) végzik és az üzemeltetési naplóba részletes adminisztrációt végeznek! A kérdés folytatódik...
2012.06.18.

A kérdés folytatása: Mivel számlázást is végző Rendszerekről van szó, a visszatöltést csak abban az esetben végezzük, ha a az adattárak oly mértékben sérülnek, hogy nem lehet tovább dolgozni. A rendszerfelügyeletet végző - egyben a szoftver fejlesztője - szerződésben vállalt kötelezettség mellet adatbázis-helyreállítást is végezhet, természetesen a tényt rögzíti részletesen az üzemeltetési naplóba.

A válasz: A jogszabály által megfogalmazott elvárás a mentés visszatöltések naplózásának elektronikus megvalósítását jelenti. A manuális üzemeltetési naplóba történő bejegyzés azért nem kielégítő, mert amennyiben emberi mulasztásból kifolyólag az üzemeltetési naplóba nem történik bejegyzés, akkor az adott mentés visszatöltése a hatóság előtt rejtve marad.

Vissza a tartalomjegyzékhez
48. Mikortól szükséges a pénzügyi mérleget hitelesíttetni, amennyiben a fémkereskedelmi engedély kiadására 2010-ben került sor?
2012.06.18.

A Fémtv. 8. § (1) bekezdésének h) pontja alapján - mivel nevezett gazdálkodó 2011-től vállalta a kötelezettséget - először a 2010. évi pénzügyi mérlegét kell hitelesíttetnie (2011-ben).

Vissza a tartalomjegyzékhez
49. Amennyiben egy informatikai rendszer nem teszi lehetővé az adatok visszatöltését, azaz nem rendelkezik ilyen funkcióval, ebben az esetben nem lehetséges természetesen az sem, hogy a törvény előírásainak megfelelően naplózza a visszatöltés műveletét. Ez a működés (ennek a funkciónak a hiánya) akadálya lehet-e annak, hogy a szoftver megkapja a regionális központ engedélyét a használatra?
2012.06.18.

Egy informatikai rendszerben a rögzített adatok biztonsági mentése az adatvédelmi szempontok figyelembe vételével alapvető elvárás (pl. üzemzavar, hardver eszköz meghibásodás, elemi kár okán bekövetkezett adatvesztés elkerülése). Az adatok mentése rendszerüzemeltetői és felhasználói oldalról egyaránt abban az esetben tekinthető hatékonynak, amennyiben a rendszerben az adatvisszatöltés lehetősége biztosított. A funkció kialakítása előbbiek alapján mind az ügyféli és vámhatósági oldalról indokolt, ezért a mentési/visszatöltési funkcióval nem rendelkező informatikai rendszerek használatának engedélyezése nem javasolt.

Vissza a tartalomjegyzékhez
50. A Korm.r. 10. § (3) a) pontban pontosan mely hatályos jogszabályi rendelkezésekre gondol a jogalkotó?
2012.06.18.

Hatályos jogszabályi rendelkezések alatt értendő az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény, illetve annak végrehajtásáról szóló 312/2009. (XII. 28.) Kormányrendelet nyilvántartás vezetésére vonatkozó rendelkezéseinek összessége.

Vissza a tartalomjegyzékhez
51. A Korm.r. 16.§ egy telepen több tárolóhelyiség esetén a nyilvántartást helyiségenként kéri?
2012.06.18.

Nem, a nyilvántartást telephelyenként kell vezetni, de a nyilvántartáson belül meg kell különböztetni a tárolóegységeket, illetve a tároló helyiségeket is (pl.: konténerszám tároló helyiség azonosítója).

Vissza a tartalomjegyzékhez
52. Van-e lehetőség - és ha igen, mely jogszabály alapján - méltányosságot gyakorolni a fémkereskedelmi eljárásokban?
2012.06.18.

A Fémtv. 13. § (2) bekezdése alapján a fémkereskedelmi hatóság eljárására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Figyelemmel arra, hogy a Fémtv. a méltányosság vonatkozásában nem rendelkezett, így e tekintetben mögöttes jogszabályként a Ket. szabályai irányadóak.

A Ket. 74. § (1)-(2) bekezdései szerint a kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére

  • halasztás vagy a
  • részletekben történő teljesítés (feltéve, hogy a kötelezés jellege megengedi)

engedélyezését, ha

  • rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy
  • az számára aránytalan nehézséget jelentene.
Vissza a tartalomjegyzékhez
53. A cégem tevékenysége gépjármű indító akkumulátorok gyártása és értékesítése, az általunk gyártott akkumulátor ólmot tartalmaz, ami a Fémtv. szerint fémkereskedelmi engedélyköteles anyagnak minősül. Kötelezett vagyok-e fémkereskedelmi engedély megszerzésére?
2012.06.18.

A Fémtv. hatálya csak a fémkereskedelmi tevékenységekre terjed ki, a késztermék-előállításra nem. Továbbá a Fémtv. 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint fémkereskedőnek nem minősülő személy e törvény szerinti engedély nélkül végezheti saját tulajdonú fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítését. Vagyis az értékesítésre a Fémtv. hatálya kiterjed, azonban fémkereskedelmi engedély nem szükséges hozzá.

Vissza a tartalomjegyzékhez
54. Alumínium öntészettel foglalkozó cég vásárolhat-e alumínium hulladékot fémkereskedőtől, és azt megmunkálhatja-e fémkereskedelmi engedély nélkül?
2012.06.18.

Az alumínium-hulladék ugyan fémkereskedelmi engedélyköteles anyag, azonban a Fémtv. 10. § (1) bekezdése alapján fémkereskedőnek nem minősülő személy - külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - külön engedély nélkül végezheti

  • saját tulajdonú, valamint
  • fémkereskedőtől beszerzett

fémkereskedelmi engedélyköteles anyag hasznosítását.
Továbbá a fémkereskedőnek nem minősülő személy fémkereskedelmi engedély nélkül végezheti a saját tulajdonú fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítését.

Vissza a tartalomjegyzékhez
55. A bérfuvarozás fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység?
2012.06.18.

A bérfuvarozás nem minősül fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek, azonban a bérfuvarozó kötelessége, hogy egy esetleges ellenőrzés alkalmával egyértelműen igazolni tudja, hogy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag szállítására megbízást kapott.

Vissza a tartalomjegyzékhez
56. Fémkereskedelmi engedéllyel nem rendelkező személy termékek gyártásához (hasznosítási céllal) vásárolhat-e fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot fémkereskedőtől? Első ránézésre megvalósulnak a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység kritériumai (hasznosítási célú beszerzés, ellenérték, üzletszerűség).
2012.06.18.

A Fémtv. 10. § (1) bekezdés b) pontja alapján fémkereskedőnek nem minősülő személy - külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - külön engedély nélkül végezheti fémkereskedőtől beszerzett fémkereskedelmi engedélyköteles anyag hasznosítását.

A fent leírt tevékenység fémkereskedelmi engedély nélkül végezhető, azonban a tevékenységére - a Fémtv. 1. § (1) bekezdése alapján - kiterjed a Fémtv. hatálya, így tevékenysége kapcsán a Fémtv. 10. §-ban megfogalmazott kötelezettségek irányadóak, melyek megszegése esetén bírság kiszabásának van helye. Így például a tevékenység kizárólag írásba foglalt megállapodás megléte mellett végezhető, illetve engedély nélkül kizárólag csak akkor, ha a hasznosítandó fémkereskedelmi engedélyköteles anyag saját tulajdonú, avagy fémkereskedőtől származik.

Vissza a tartalomjegyzékhez
57. Ha a Fémtv. hatálya alá tartozó tevékenységet végzek, minden esetben szükséges fémkereskedelmi engedélyt kiváltanom? Fémkereskedelmi engedélyköteles anyag beszerzéséhez mely esetekben szükséges fémkereskedelmi engedélyt kiváltani? Mely esetekben nem minősül a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok beszerzése fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek?
2012.06.18.

Különbséget kell tennünk a Fémtv. hatálya alá tartozó tevékenység és a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység között. A Fémtv. hatálya alá tarozó tevékenységek köre sokkal tágabb, mint a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységek köre. A Fémtv. két tevékenységet konkrétan nevesít, melyek a törvény hatálya alá tartoznak, azonban bizonyos feltételek megléte esetén engedély nélkül végezhetőek. Ilyen a begyűjtés és a hasznosítás. Tehát leszögezhetjük, hogy attól, hogy egy tevékenység (begyűjtés, hasznosítás) a Fémtv. hatálya alá tartozik, még nem lesz fémkereskedelmi engedélyköteles.

A legtipikusabb eset, hogy valamely gazdálkodó tevékenysége a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok beszerzésével kerül a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység fogalmi köre alá.

A fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok beszerzése akkor minősül fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek, ha az alábbi konjunktív feltételek fennállnak:

  • a Magyar Köztársaság területén történő beszerzés,
  • ellenérték fejében történő beszerzés,
  • üzletszerűség,
  • (Fémtv. szerinti) hasznosítási cél.

    Amennyiben ezen feltételek közül valamelyik nem teljesül, úgy a beszerzés nem minősül fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek. Ebben az esetben a beszerzett fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat az átvevő a Fémtv. 3. § (1) bekezdés b) pontja alapján fémkereskedelmi engedély nélkül értékesítheti fémkereskedő részére.

    Nem minősül fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok átvétele továbbá abban az esetben sem, ha az átvevőt a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok átvételére jogszabály kötelezi, még akkor sem, ha az átvett fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokért ösztönző díjat fizet.

  • Vissza a tartalomjegyzékhez
    58. A fémcsomagolási hulladék (pl. alumínium italos doboz) a törvény hatálya alá esik-e?
    2012.06.18.

    A fém csomagolóanyagok tekintetében 3 kategóriát kell megkülönböztetnünk.
    Az első, amikor a betétdíjas csomagolóanyag még őrzi a csomagolóanyagként betöltendő funkcióját, ebben az esetben nem tartozik a Fémtv. hatálya alá.
    A második eset, amikor a betétdíjas csomagolóanyag már nem alkalmas csomagolóanyagkénti funkciójának betöltésére (pl. törött), ebben az esetben ez már nem tekinthető csomagolóanyagnak, hanem csak fémhulladéknak, vagyis nem kivétel a Fémtv. hatálya alól.
    A harmadik eset a nem betétdíjas termékek köre, melyek az egyszeri használat után automatikusan elveszítik csomagolóanyagkénti funkciójukat (pl. kiürült fém sörösdobozok), ezek szintén nem csomagolóanyagok már, hanem fémhulladékok, vagyis a Fémtv. hatálya alá tartoznak.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    59. Amennyiben a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot külföldre kiszállítják, s ott kerül sor az adásvételre, úgy az értékesítésre kiterjed-e a Fémtv. hatálya?
    2012.06.18.

    Nem, hiszen a Fémtv. hatálya csak a Magyar Köztársaság területére terjed ki, azonban az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése alapján a hulladék behozatala, átszállítása és kivitele során engedélyező hatóságként az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség jár el, így a hulladékszállítás engedélyezésének tárgykörében felmerülő kérdés esetén javasolt fent nevezett szerv megkeresése.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    60. Amennyiben nem pénzért, hanem szolgáltatásért cserél gazdát a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag, úgy ezen ügylet milyen megítélés alá esik a Fémtv. szempontjából?
    2012.06.18.

    A fémkereskedelmi engedélyköteles anyag ellenérték fejében történő üzletszerű beszerzése körébe vonható az a tevékenység is, amikor a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot beszerző személy nem pénzt, hanem bármilyen, számára és a fémterméket átadó számára egyaránt értéket, mégpedig az átadott fémtermékkel a felek konszenzusa alapján azonos értéket képviselő dolgot ad át a fémtermékért cserébe, úgyszintén az is, ha a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot beszerző személy az azt átadó személy részére - azzal konszenzusuk alapján azonos értéket képviselő - ellenszolgáltatást nyújt (például munkát végez).

    Nyelvtani értelmezés alapján ugyanezen következtetésre juthatunk, hiszen a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint az ellenérték „valaminek az értékét fedező, rendszerint pénzben kifejezett értékét” jelenti, szinonímája pedig az ellenszolgáltatás.

    Fentiek alapján tehát az ellenérték fogalmába nemcsak a pénz, hanem bármilyen más értékkel bíró dolog vagy szolgáltatás is beleérthető.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    61. Mit értünk az „üzletszerűség” alatt a Fémtv. vonatkozásában?
    2012.06.18.

    Noha a Fémtv. e fogalmat nem határozza meg, azonban a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint az „rendszeres jövedelmet hozó tevékenységet” jelent. Az üzletszerűség fogalmát a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. 3. §-a határozza meg, amely szerint általában nyereségre törekvést jelent gazdasági kockázatvállalás mellett akként, hogy a társak nyereségben, veszteségben osztoznak, állandósult, huzamos, szervezetszerű gazdasági tevékenység végzése mellett. Így üzletszerű az a tevékenység, amely nyereség és jövedelemszerzésre irányul, rendszeresen a társaság, illetve azok tagjai saját kockázatukra folytatják. (Ezen kívül az üzletszerűség jelentéstartalmának feltárásához segítségül hívható a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 137. §-ának 9. pontja is, amelyből kiindulva egy cselekmény akkor minősül üzletszerűnek, ha annak megvalósítója rendszeres haszonszerzésre törekszik. Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 9.K.30.049/2011/9. szám)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    62. Hogyan készítsem el a kontrolladat-szolgáltatást 2012 évtől?
    2010.01.27.

    A kontroladat-szolgáltatás elkészítésének lépéseit a NAV honlapon az E-bevallás, Java/Általános tudnivalók az e-bevallásról/Útmutató a kontrolladat-szolgáltatás elkészítéséhez menüpontban találja meg. 

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    63. Hogyan kell használni a Hivatali Kaput?
    2010.01.27.

    A Hivatali Kapu használatához a https://segitseg.magyarorszag.hu/etananyag/hivatali_kapu.html?highlight=hivatali kapu oldalon talál segítséget.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    64. WebStart segítségével szeretnék bevallás kitöltő programot/nyomtatványt telepíteni, de a honlapon jelzett letölthető verziónál eggyel régebbi verzió települ fel a gépemre. Mi okozza ezt? Hogyan tudnám a legújabb verziót telepíteni?
    2009.07.13.

    A leírt jelenség akkor tapasztalható, ha proxy szervert használ, és nem frissül rajta megfelelően az internetes tartalom. Ebben az esetben javasoljuk a proxy cache törlését.

    Amennyiben nem használ proxy szervert, javasoljuk még 1.) a Java cache és 2.) az Ön által használt internetes böngésző ideiglenesen letöltött fájljainak törlését is.

    1.) Java cache törlése: Vezérlőpult>Java, a Java Control Panelen> General fül >Temporary Internet Files > [Settings...] gomb kiválasztása. A megnyíló új ablakban pedig a [Delete Files] gombra kell kattintani. A törlés végeztével a nyomtatványkitöltő program telepítése megismételhető.

    2.) Az internetes böngészők ideiglenesen letöltött fájljainak törléséhez, a www.nav.gov.hu oldalon az E-bevallás,Java/Általános tudnivalók az e-bevallásról/ABEV-eBEV gyakran ismételt kérdések menüpontjában, a "Böngészők" címszó alatt található útmutatás.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    65. Az ÁNYK-AbevJava program menü eszköztárában a [Frissítések elérhetők] gomb látszik. Van-e teendőm?
    2009.07.13.

    Igen. A figyelmeztetés azt jelzi, hogy a számítógépen az ÁNYK-AbevJava program és/vagy a nyomtatvány(ok) verziószáma régebbi, mint a NAV honlapján lévő(k). A frissítés elvégzéséhez az ÁNYK-AbevJava program Szerviz> Frissítések menüjét javasoljuk használni. Innen frissítheti az ÁNYK-AbevJava programot és – kijelölés után – a nyomtatványokat is, a [Telepít] gombra kattintva. Az ÁNYK-AbevJava program frissítése csak a program újraindítását követően lép életbe.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    66. Mi lehet az oka, hogy az ÁNYK-AbevJava program Szerviz>Frissítések> menüpontja alatt nem jelennek meg felsorolva a nyomtatványok?
    2009.07.13.

    Ügyeljen rá, hogy a Szerviz > Beállítások >Internetbeállítások menüpontban a proxy beállítás a tényleges helyzetnek megfelelő legyen.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    67. Mi lehet az oka, hogy hibásnak bizonyul a nyomtatvány, noha az ÁNYK-AbevJava és a nyomtatvány legfrissebb verzióit használom?
    2009.07.13.
    • A nyomtatvány kitöltése a program szerint hibás. A nyomtatványok megfelelő kitöltésének érdekében javasoljuk a kitöltési útmutató átolvasását.

    • Sok esetben nyújt megoldást az Adatok> Számított mezők újraszámítása menüpont alkalmazása.

    • Amennyiben egyik javaslat sem hoz megoldást, javasoljuk, hívja a tájékoztatási vonalat vagy kérdését küldje el e-mailben a www.nav.gov.hu oldalon található Kapcsolatfelvétel menüpont alól.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    68. Azt tapasztaltam, hogy akármelyik nyomtatványt nyitom is meg az ÁNYK-AbevJava programban, nem tudok beleírni a nyomtatványba.
    2009.07.13.

    Valószínűleg megsérült a kitöltő program beállításait tartalmazó settings.enyk állomány. A megoldáshoz az állományt el kell távolítani:

    • Nyissa meg az ÁNYK-AbevJava programot, és lépjen be a Szerviz>Névjegy menüpontba.

    • Jegyezze fel a "Mentett bevallások helye" útvonalát.

    • Ezen az útvonalon a "mentesek" mappával egy szinten,  a "beallitasok" könyvtárban található settings.enyk állományt törölje. A törlés után, a program induláskor új alapértékekkel ismét létrehozza a fájlt.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    69. Mit tegyek, ha a nyomtatványon egyes részek színesen/inverzen (kék-fekete stb. vagy bármilyen más – oda nem illő – színben) jelennek meg?
    2009.07.13.
    • Kattintson az abevjava_start.bat fájlra (útvonala megtekinthető az ÁNYK-AbevJavaban: Szerviz>Névjegy>Indítási könyvtár) a jobb egérgombbal, itt válassza: Tulajdonságok>Kompatibilitás>Képernyő beállítások>Futtatás 256 színben lehetőséget.

    • Ha a probléma ezt követően is fennáll, akkor javasoljuk a videokártya telepítő programjának (driver) frissítését/újratelepítését.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    70. Hol találom meg a korábbi évekre vonatkozó nyomtatványokat és keretprogramokat?
    2009.07.13.

    A www.nav.gov.hu portálon a weblap láblécén található Archív oldalak menüpontban találhatók meg a korábbi évek nyomtatványkitöltő programjai és telepíthető nyomtatványai.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    71. A '08-as járulékbevallás ellenőrzésekor súlyos hibát jelez az ellenőrzés, emiatt nem lehet megjelölni a bevallást elektronikus küldésre. Mi lehet a hiba oka?
    2009.07.13.

    1208-as bevallásnál sokszor marad a bevallásban üres M-es lap, amely miatt súlyos hibát jelez a program. Az üres nyomtatványt a bevallás megjelölése előtt ki kell törölni. Ennek menete a következő:

    • A törölni kívánt M-es nyomtatvány legyen megnyitva az ablakban.

    • Kattintson a képernyő jobb felső részén található "Megjelenített nyomtatvány törlése" ikonra.

    • Kattintson az "A főnyomtatvány újraszámolása" ikonra. (A változtatás átvezetése érdekében.)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    72. A kinyomtatott nyomtatványon olyan betűk és számok jelennek meg, amelyek nem tartoznak a kitöltött nyomtatványhoz; a programban megnyitáskor nem is látszanak. Hogyan tudom eltüntetni a nyomtatott példányról?
    2009.07.13.

    Az ÁNYK-AbevJava>Beállítások>Nyomtatás fülön legyen kikapcsolva a "Közös azonosító nyomtatása" és az "Import azonosító nyomtatása" opció.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    73. Nem tudok belépni a www.magyarorszag.hu oldalon az eBev-szolgáltatásokba. „Adateltérés az azonosítás során.” üzenet jelenik meg. Mi a teendőm?
    2009.07.13.

    Ha az eBEV Portálra való bejelentkezés alkalmával az idézett üzenet jelenik meg, akkor viszontazonosítási problémáról van szó. Konkrétan: Az Önről tárolt adatok eltérnek egymástól a bejelentkezéskor vizsgált nyilvántartásokban (Okmányiroda, NAV). (Esetleg csak egy karakterben, pl. szóköz helyett kötőjel szerepel valahol, hiányzik egy ékezet, több utóneve van, de az egyik nyilvántartásban csak az egyik utónév szerepel. Külföldön született, de a két nyilvántartásban különböző nyelven szerepel a születési hely neve stb.)

    A viszontazonosítási hibával érintett ügyfeleinket kérjük, hogy szíveskedjenek lekérdezni az Ügyfélkapu regisztrációs adatbázisában szereplő adataikat (belépve az Ügyfélkapun, a Saját adatok menüpontban), és azt tételesen ellenőrizni, az írásjelekre is kiterjedő figyelemmel. Fontos tudni, hogy a legapróbb eltérés is hibajelzéshez vezet, mivel a számítógép nem képes mérlegelni a különbségeket, csak regisztrálja őket. Kérjük továbbá, hogy az adatokat szíveskedjenek bemutatni az illetékes NAV igazgatóság ügyfélszolgálatán. A két nyilvántartásban szereplő adatok összevetése alapján állapítható meg, hogy fennáll-e adateltérés, szükséges-e az adatok módosítása.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    74. Hogyan ellenőrizhetem, hogy a bevallás biztosan beérkezett a NAV rendszerébe?
    2009.07.13.

    Ehhez lépjen be az Ügyfélkapu (www.magyarorszag.hu) oldalon az eBev-szolgáltatásokba. Azon belül a Lekérdezések>Üzenetek lekérdezése menüpontban tudja ellenőrizni, hogy érkezett-e nyugta a bevallás feltöltése után. Csak abban az esetben sikeres a bevallás küldése, ha a bevallás nyugtája elfogadó, és szerepel rajta NAV iktatószám (vonalkód, bárkód).

    Amennyiben tesztnyomtatványt küld (a nyomtatvány neve: 09teszt), annak nyugtája mindig elutasító lesz! A tesztnyomtatvány letölthető a www.nav.gov.hu E-bevallás,Java>Általános tudnivalók az e-bevallásról oldalon.

    Az eBev Portálon elolvasható a portál felhasználói leírása, a Súgó>Felhasználói leírás menüpont alatt.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    75. Elutasító nyugtát kaptam. Mi lehet az oka?
    2009.07.13.

    Az elutasító eBEV nyugták üzenettartalma szerint:

    • "A filet már beküldték!" Leggyakoribb oka:

      1. Korábban (esetleg az előző hónapban) már befogadott fájlt küldtek el még egyszer.

      2. Ügyfélkapun való feltöltés során a feltöltés sikertelenségére utaló hibaüzenetet kaptak, ezért még egyszer feltöltötték a bevallást/adatszolgáltatást. Ez utóbbira érkezik a fenti üzenet.

    Fontos tudni, hogy az ilyen elutasítás megléte nem jelenti azt, hogy a bevallást/adatszolgáltatás egyszer már biztosan beérkezett. Kérjük ebben az esetben is ellenőrizzék, hogy van-e elfogadó eBEV nyugta a bevallásról. Ha nincs, akkor a titkosítást és a küldést meg kell ismételni, az eredeti fájlról készített másolattal. A nyomtatványkitöltő programokban (Abev 2006, ÁNYK-AbevJava) van ilyen másolatkészítő funkció. A műveletről  a programok súgójában talál részletes leírást.

    • "A beküldött bevallásában/adatszolgáltatásában feltüntetett adatokat rendszerünk nem tudja értelmezni." Ez az üzenet arra utal, hogy az adatfájl a titkosítás vagy a feltöltés során megsérült, ezért rendszerünk nem tudja értelmezni azt. Sikeres eBEV nyugta hiányában mindenképpen meg kell ismételni feltöltést, az eredeti fájlról készített másolattal. A nyomtatványkitöltő programokban (Abev 2006, ÁNYK-AbevJava) van ilyen másolatkészítő funkció. A műveletről  a programok súgójában talál részletes leírást.

    • "Nincs regisztrálva vagy nem élő a regisztráció!" A bevallás/adatszolgáltatás elküldésének pillanatában az aláíró nem rendelkezik érvényes regisztrációval az adóalanyhoz. Ön az eBEV Portálon, a Lekérdezések>Jogosultságok megtekintése menüpontban tudja ellenőrizni, hogy mely adóalanyokhoz, milyen jogosultsággal rendelkezik.

    • "A beküldő személyét nem tudtuk beazonosítani az adózóhoz vagy az adózó  bizonylataihoz! Kérjük, hogy az eBev Portálra lépjen be a viszontazonosítás elvégzéséhez." Ezt az alábbi hibák okozhatják:

      1. Nem sikerült az Ügyfélkapuval való viszontazonosítás. Ebben az esetben eltérés van a beküldő személyes adataiban az okmányirodai és az NAV nyilvántartásai között. A viszontazonosításhoz jelentkezzen be az eBEV-szolgáltatásokba. Amennyiben van adateltérés az okmányirodai adatai és az NAV nyilvántartásában meglévő adatok között, akkor erre vonatkozó hibaüzenet jelenik meg az eBEV Portálra történő belépés kezdeményezésekor.

      2. A beküldő nincs aláíróként regisztrálva az adózóhoz. Az eBEV Portálon az Lekérdezések>Jogosultságok megtekintése menüpontban ellenőrizheti, hogy mely adóalanyokhoz, milyen jogosultsággal rendelkezik.

      3. Nem rendelkezik jogosultsággal az adott bevallás/adatszolgáltatás benyújtására. Az eBEV Portálon az Lekérdezések>Jogosultságok megtekintése menüpontban ellenőrizheti, hogy mely adóalanyokhoz, milyen jogosultsággal rendelkezik.

    • "Az aláírók között nincs érvényes aláírási csoport! Kérjük, küldje újra az állományt!" A hiba oka, hogy nem a megfelelő számú\jogosultságú aláíró hitelesítette a bevallást\adatszolgáltatást.

    • "Ezt a bizonylat típust nem tudjuk fogadni, mert a bevallás, adatszolgáltatás,  adatbejelentés elektronikusan nem küldhető! " Olyan bizonylatot küldött, amelyet az eBEV Portál nem fogad. Oka lehet:

      1. Már nem küldhető ez a bizonylat elektronikusan (másik nyomtatványt kell használni).

      2. Az adott bizonylat eleve nem küldhető elektronikus formában, csak papíron. Erről meggyőződhet, ha a nyomtatvány internetes letöltésének helyén, a küldés módjára vonatkozó ikont megnézi.

    •  "A küldött bevallását/adatszolgáltatását elutasítjuk, mivel az nem a bevallásának/adatszolgáltatásának benyújtásakor érvényes verziójú programmal készült. Kérjük, hogy töltse le honlapunkról (www.nav.gov.hu) a legfrissebb verziójú bevallás-kitöltő programot, majd bevallását/adatszolgáltatását e verzió alkalmazásával ismételten küldje be. " A nyomtatvány beküldésekor létezett újabb verzió a nyomtatványból. Ezt kell telepíteni és mégismételni a küldést az új verzióval.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    76. Korábban elektronikusan beküldött bevallásom törlődött a gépemről. Hogyan tudok róla másolatot kérni?
    2009.07.13.

    Ha rendelkezik az adózó a konkrét bizonylat típus lekérdezéséhez szükséges jogosultságokkal az eBEV Portálon, akkor a www.magyarorszag.hu oldalon válassza az eBev-szolgáltatásokat. Belépve az eBEV Portálra a Szolgáltatások>Bevallás (dokumentum) lekérdezés>Beküldött dokumentumok menüpontban,lehet visszaigényelni a beküldött bevallásokat.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    77. Folyószámla-kivonatot szeretnék lekérdezni. Bárhogy adom meg a dátumokat, mindig az jelenik meg: „Nincs a feltételnek megfelelő tétel!”
    2009.07.13.
    • A Szolgáltatások>"Folyószámla és pótlékadatok>"Folyószámla kivonat" menüpontra kattintva a korábban (max. 30 nappal ezelőtt) már igényelt folyószámla-kivonatok közül választhat letöltendőt. (Megnyitáskor a "Lekérdezés dátuma" mezőben lévő időszak alatt elkészült kivonatok listázódnak ki. Ha a mezőben megadott időintervallumban nem kért még le folyószámlát, a „Nincs a feltételnek megfelelő tétel!” üzenet jelenik meg.)

    • Az új folyószámla-kivonat igényléséhez az [Új lekérdezés] gombra kattintson. Az igénylés befejezése után – [Indítás] gomb – a listában is megjelenik egy új sor, a "Letöltés" oszlopban pedig a kivonatot tartalmazó, letölthető PDF, vagy XML formátumú fájl.

    A folyószámla-kivonat lekérdezése nem online módon működik, ezért történik két lépésben az igénylés elküldése és a folyószámla letöltése. A folyószámla – egy adott időpontban, az összes folyószámla-kivonat igénylések számától függően - a kérés rögzítésétől számított néhány perc elteltével, ritkább esetben  néhány óra várakozás után válik letölthetővé. A várakozási idő alatt az eBEV Szolgáltatások-ból nyugodtan kiléphet. Az eBEV Portálra történő visszajelentkezés után az igénylést nem kell újra megismételnie, ha azt már előzőleg rögzítette a rendszer.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    78. Miért látszanak módosítható státuszban a már korábban egy másik gépről elküldött bevallások az ÁNYK-AbevJava program alatt?
    2009.07.13.

    A másik gépen lévő, korábbi ÁNYK-AbevJava program "Kuldendo" és "Elkuldott"  könyvtárának (útvonala megtekinthető a Szerviz>Névjegy>Postázó könyvtár útvonalánál) tartalmát át kell másolni, az új gépen lévő program postázó könyvtárának megfelelő ("Kuldendo" és "Elkuldott" ) mappáiba. . Ha ezek üresek, a rendszer "Módosítható" státuszúnak jelzi az összes nyomtatványt.   A "Kuldendo" könyvtár tartalmának átmásolása után a "Küldésre megjelölt", az "Elkuldott" könyvtár átmásolása után az "Elküldött" státuszúak is állapotuknak megfelelően látszanak majd.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    79. Amennyiben a fent felsorolt kérdések között nem találtam választ a problémámra, hová fordulhatok technikai segítségért?
    2009.07.13.

    Kérdését elküldheti a NAV portál Kapcsolatfelvétel>E-mail küldése>Levélküldés oldalán.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    80. Melyik programot kell letölteni/telepíteni ahhoz, hogy az idei évre vonatkozó nyomtatványokat kitölthessem?
    2009.01.12.

    A 2012. január 1-től bevezetendő valamennyi bevallás, adatszolgáltatás nyomtatványának kitöltése kizárólag ÁNYK-AbevJava programmal lehetséges. A program letölthető a www.nav.gov.hu Letöltések>Nyomtatványkitöltő programok menüpontja alól.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    81. Melyik verziót telepítsem (Java Webstart, .jar, RPM, EXE)?
    2009.01.12.

    A nyomtatványok és a keretprogram különféle programcsomagokban tölthetők le, attól függően, hogy milyen operációs rendszerre kívánja telepíteni a programot, illetve van-e közvetlen internet kapcsolat a számítógépen. Bővebb információt itt talál.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    82. Mi a teendő, ha nem tudom telepíteni az ÁNYK-AbevJava programot?
    2009.01.12.
    • Ellenőrizze, hogy telepítette-e a Java programot (min. 1.6.0 verzió számú vagy magasabb).

    • Ellenőrizze, hogy rendelkezik-e a program telepítéséhez szükséges jogosultsággal.

    • Ellenőrizze, hogy a telepítő fájl (abevjava_install.jar) hozzá van-e rendelve a Java futtató környezethez. Részletes leírás a NAV honlap E-bevallás,Java\ÁNYK-AbevJava kitöltőprogram\Információk az  kitöltőhöz oldalán található a „JAR-állományok hozzárendelése a Java futtatási környezethez” című leírásban.

       

    • Ellenőrizze, hogy a gépen melyik java verzió indul el. Ezt a következő módon teheti meg: DOS prompton (Start menü\Futtatás\cmd) adja meg a zárójelben lévő  parancsot: (java –version). Az ablakban megjelenik az indított java verzió száma. Ha 1.6.0-nál alacsonyabb, akkor ez okozza a problémát.
    Vissza a tartalomjegyzékhez
    83. Mi a teendő, ha az ÁNYK-AbevJava program nem indul el?
    2009.01.12.
    • Ellenőrizze, hogy a gépen melyik „java” verzió indul el. Ezt a 3. kérdésre adott válasz alapján teheti meg. Ha 1.6.0 verziószámnál alacsonyabb, akkor ez okozza a problémát.

    • A PATH környezeti változó szabályozza, hogy melyik könyvtárból indul el a java.exe. Előfordulhat, hogy egy korábbi verziót tartalmazó könyvtár van megadva a PATH környezeti változók között a java indítási könyvtáraként. Ebben az esetben két megoldás javasolt:

      1. A PATH környezeti változóban a java.exe indítási könyvtárának módosítása.

      2. Java program/ok szabályos eltávolítása (Vezérlőpulton keresztül), és a registry-ből a JavaSoft kulcs eltávolítása (HKEY_LOCAL_MACHINE\Software). A számítógép újraindítását követően a minimális feltételként megadott 1.6.0 vagy magasabb verziójú Java program telepítése.

    • Windows 7 operációs rendszer esetén javasoljuk, olvassa el a www.nav.gov.hu E-bevallás,Java>Általános tudnvalók az e-bevallásról>ABEV- EBEV gyakran ismételt kérdések menüpontban a Java program telepítése és beállításai leírást.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    84. Mi a teendő, ha nyomtatáskor a lap aljára kerülő szöveg nem látható?
    2009.01.12.

    Amennyiben az ÁNYK-AbevJava programból történő nyomtatáskor a lap aljára kerülő szöveg csak félig látszik a kinyomtatott lapon, javasoljuk a margók értékének növelését. (Módosítása lehetséges a programból: Szerviz>Beállítások>Nyomtatás menüpontban.)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    85. Az ÁNYK-AbevJava program, illetve a nyomtatvány kitöltő programok hálózatos használata esetén mi a teendő, ha azt szeretnénk elérni, hogy minden felhasználó tudja frissíteni a programokat?
    2009.01.12.

    Amennyiben a hálózati meghajtó mindenki számára írható, úgy az abevjavapath.cfg állomány (elérési útvonala megtekinthető a program Szerviz>Névjegy menüpontjában) minden hálózatban lévő számítógépre történő átmásolásával biztosítható, hogy az ÁNYK-AbevJava minden számítógépen frissíthető legyen. Ezzel összefüggésben a www.nav.gov.hu oldalon az E-bevallás,Java>ÁNYK-AbevJava kitöltőproram>Információk az Általános nyomtatványkiltöltőhöz menüpontban olvasható dokumentációk is segítséget nyújthatnak.

     

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    86. Az egyes nyomtatványokhoz kapcsolódó súgófájlokat külön kell telepíteni, így kétszeres munkát jelent a felhasználónak. Miért nem lehet összevonni a nyomtatvány telepítésével?
    2009.01.12.

    A nyomtatványok telepítését azért választottuk külön a kitöltési útmutató (aktív súgó) telepítésétől, mivel a nyomtatvány verzióváltásai általánosságban nem egyeznek meg a kitöltési útmutatók változásaival (általában a nyomtatvány módosítása nem vonja maga után a kitöltési útmutató módosulását is). A Szerviz> Frissítések funkcióban a kitöltési útmutatókat is frissíti a program, így megoldható,  hogy a frissítések során mind a kitöltő, mind a súgófájl egyszerre frissüljön.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    87. Hol találom meg az "ABEV-eBEV gyakran ismételt kérdéseket"?
    2008.09.01.

    A kérdések és a válaszok jelenleg a www.nav.gov.hu E-bevallás, Java >Általános tudnivalók az e-bevallásról oldalon, az "ABEV-eBEV gyakran ismételt kérdések" című cikkben olvashatók.

     Kérjük, nézzék meg az E-bevallás,Java>ÁNYK-AbevJava kitöltőprogram>Információk az Általános nyomtatványkitöltőhöz (ÁNYK-AbevJava) című cikkünket is.
    Vissza a tartalomjegyzékhez