en en
Utolsó módosítás: 2014.11.28.  péntek
GYIK


1. A 2013. december havi 1308 számú alapbevallásra A153 kódú hibáról kaptam értesítést, és nem értem a hibaüzenetet, mert a bevallás 1308A-01-02-es lapjának 30. sorában a 2-es kódot (elszámolást) jelöltem. Hogyan kell javítanom a bevallást?
2014.01.24.

A kérdés folytatása:

A153 kódú hibaüzenet szövege:
[1308-01-02] Elszámoló bevallás esetén a lapnak a teljes, elszámolandó (éves) időszak adatait összesítetten kell tartalmaznia, azaz az elszámolandó időszak előleg jelzéssel benyújtott bevallásaiban a 31c mező összesített adatának kisebbnek kell lennie, mint az elszámoló bevallás 31c mezőjében szereplő adat/A bevallás 1308A-01-02-es lapján a teljes évi, összesített adatokat kell a szakképzési hozzájárulásra vonatkozóan feltüntetni, mind az alapot, mind a kötelezettséget.

 

Válasz:

A 2013. december havi szakképzési hozzájárulás alapja és a kötelezettség a bevallásban sehol sem szerepeltetendő, a folyószámlán az éves nettó kötelezettségből a 2013. évre már bevallott előlegeket levonva, a különbözet kerül előírásra.

A kiértesített hibás alapbevallás javítását úgy kell elvégezni (amennyiben kizárólag erről a hibáról kapott értesítést), hogy – a 1308A-01-01-es lapot változatlan adattartalommal kitöltve, a 1308A-01-02-es lapon az éves adatokat jelölve, valamennyi magánszemély 1308M lapját csatolva – a 1308 a főlap (A) blokkjában a hibásnak minősített bevallás vonalkódja rovatban az alapbevallás vonalkódját (értesítésen szereplő bevallási vonalkódot) fel kell tüntetni. Az alapbevallásra küldendő javító bevalláson a bevallás jellege mezőt üresen kell hagyni (sem H betű, sem O betű nem jelölendő) .

Amennyiben más hibát is tartalmaz a bevallás, akkor a javító bevallást valamennyi hiba kijavítását követően kell benyújtani.

Vissza a tartalomjegyzékhez
2. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) 4. § (5) bekezdésében meghatározott 3 napos tárolási kötelezettség.
2013.12.05.

A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) 4. § (5) bekezdésében meghatározott tárolási kötelezettség a fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § (2) bekezdése alapján kizárólag a Korm. rendelet 1. mellékletének 2.,7.,8.,10.,14.,17.,18.,20.,21.,22.,23., és 24. pontjában meghatározott felismerésre alkalmas jellemzőkkel (a továbbiakban: FAJ) rendelkező fémkereskedelemi engedélyköteles anyagokat (a továbbiakban: ún. érzékeny FAJ-jal rendelkező fémkereskedelmi engedélyköteles anyag) érinti.

A Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint az ún. érzékeny FAJ-jal rendelkező fémkereskedelmi engedélyköteles anyag fajtától függetlenül, kizárólag csak az egyéb fémkereskedelmi engedélyköteles anyagoktól különítendők el. (Vagyis a telephelyen a kötelező tárolási idő alatt külön kell tárolni az ún. érzékeny FAJ-jal rendelkező fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat az egyéb FAJ-jal rendelkező anyagoktól.)

Tekintettel arra, hogy a jogszabályok nem határozzák meg azt, hogy mely esetekben kell a tárolást elkülönítetten végezni, így az ún. érzékeny FAJ-jal rendelkező fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat leadótól/értékesítőtől függetlenül külön szükséges tárolni.

A Fémtv., valamint a Korm. rendelet alapján a fentiekben meghatározott tárolási kötelezettség kizárólag az átmeneti időszakban érvényes, azaz 2014. március 01-jéig kell alkalmazni, ezt követően megszűnik, figyelemmel arra, hogy az átmeneti időszakot követően az ún. érzékeny FAJ-jal rendelkező fémkereskedelmi engedélyköteles anyag előzetes bejelentéssel és visszaigazolással, közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezettől megállapodás és külön igazolás mellett lesz átvehető. (Fémtv. 18. §, Korm. rendelet 40. §)

A fémkereskedő a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag más fémkereskedőtől történő felvásárlása során a Fémtv. 4. § (13) bekezdése szerint a 4. § (2) bekezdésben meghatározott írásbeli megállapodásban és az anyagkísérő okmányon a 3. § (5) bekezdésben felsorolt fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat külön tételként, az ott meghatározott felismerésre alkalmas jellemző megjelölésével köteles feltüntetni és a szerint nyilvántartásba venni. Előzőekre tekintettel ez esetben az átvevő fémkereskedő ismételten nem köteles a Fémtv. 4. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint tárolni.

A korábban alkalmazott – fentiektől lényegesen eltérő – 6 napos tárolási kötelezettség az új Fémtv. rendelkezéseiben foglaltakra, illetve hatályba lépésére figyelemmel megszűnt.


Vissza a tartalomjegyzékhez
3. Mekkora mennyiségű bontott alkoholtermék és bor tárolható a vendéglátó-ipari üzlet konyhájában?
2013.07.08.

A vendéglátó-ipari üzlet konyhájában és más élelmiszerkészítésre szolgáló helyiségében sem kizárt, hogy csekély mennyiségű, az üzlet készletéhez tartozó, bontott vagy bontatlan ital legyen. Az ilyen helyiségekben található ital adózott voltát és rendeltetését minden esetben hitelt érdemlően tudni kell igazolni (pl. főzés, süteménykészítés).

A főzéshez vagy sütéshez a vendéglátóegységben felhasznált alkohol, és/vagy bor bontott üvegének a konyhában, jövedéki ellenőrzés során történő megtalálása esetén az eljárók a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 50. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kötelesek a tényállás teljes körű tisztázására, ennek megfelelően vizsgálják:

a) a termék adózott voltának igazoltságát (számla, zárjegy megléte),
b) a jövedéki termék fajtáját,
c) azt, hogy a jövedéki termék a nem jövedéki engedélyes kereskedő itallapján megtalálható,
d) az előtalálás körülményeit, pl. a főzési alapanyagok között volt a jövedéki termék,
e) minden egyéb körülményt (pl.: aktuális étlap, anyagkiadási kimutatás, recept. stb.), amely alkalmas lehet annak megállapítására, hogy az adott jövedéki termék milyen célt szolgált a konyhában.

Ha a tényállás tisztázását követően megállapítható, hogy az adott jövedéki termék konyhai (sütés-főzés) célt szolgál, a jövedéki eljárást megszüntetik, szankció megállapítására nem kerül sor. Abban az esetben, ha a konyhai felhasználási cél nem bizonyítható, az eljáró vámszerv az általános szabályoknak megfelelően folytatja le a jövedéki eljárást és állapítja meg a mulasztási bírságot.

A konyhában a felbontott italok a termék elkészítésének idejére tárolhatók. A termékek elkészültét követően megmaradt mennyiség a kiszolgáló részben helyezhető el, amennyiben az ott tárolható mennyiséget nem haladják meg

Vissza a tartalomjegyzékhez
4. Mi tekinthető a vendéglátó-ipari üzlet eladóterének kiszolgálásra szolgáló részének (pultnak)?
2013.07.08.

A Jöt. 110. § (7) bekezdésének második fordulata szabályozza, hogy a vendéglátó-ipari üzlet és a kereskedelmi szálláshely üzlethelyisége eladóterének kiszolgálásra szolgáló részében alkoholtermékből, és borból milyen kiszerelésben, mekkora mennyiséget lehet bontott állapotban tartani (2 liter alatti termékből választékonként 5-5, 2 liter fölött választékonként 1-1).

A vendéglátó-ipari üzletekben helyben történő fogyasztás céljából az italok kiszolgálása jellemzően az eladótérben található kiszolgáló pulton keresztül történik. Az üzlet nagyságától és forgalmától függően az egy kiszolgáló pulton létesített kiszolgáló helyek száma egynél több is lehet. A kiszolgálás szükségszerűen pénztárgép használatával egyidejűleg történik. Figyelemmel erre a vendéglátó-ipari üzletekben a kiszolgáló pultnak az egy pénztárgép használatához kapcsolódó részét kell a Jöt.-ben nevesített, az eladótér kiszolgálásra szolgáló részének tekinteni. Ennek megfelelően az egy időben, egy üzlethelyiségben az ott a kiszolgáláskor használt pénztárgépek számához igazodóan kell meghatározni a bontva tárolható alkoholtermékek és bor mennyiségét.

Vissza a tartalomjegyzékhez
5. A fémtörvény szerinti üzletszerűség és hasznosítás mit jelent a gyakorlatban?
2013.02.25.

Az üzletszerűség fogalma kapcsán tájékoztatom, hogy noha a Fémtv. e fogalmat nem határozza meg, azonban a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint az „rendszeres jövedelmet hozó tevékenységet” jelent.

Az üzletszerűséggel ellentétben a hasznosítás fogalmát a Fémtv. is tartalmazza, miszerint a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag fémtartalmának feldolgozása, beolvasztása, megmunkálása, átalakítása. A gyakorlatban pl. az épületbontásból származó fémek beolvasztása.

A Fémtv. 2. § (1) bekezdés b) pontja alapján a „hasznosítási cél” megfogalmazás alatt nem csak a felvásárló fémkereskedő, hanem a más személy által történő hasznosítás célját is érteni kell. 

Tájékoztatom továbbá, hogy a hasznosítási célnak nem szükséges az ügylet elsődleges céljának lennie ahhoz, hogy a tevékenység fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek minősüljön. Tehát arra való hivatkozással, hogy a gazdálkodó célja az átvételkor elsődlegesen nem a hasznosítás, nem lehetséges kibújni a kötelezettségek alól, ha  szükségszerűen átvesznek olyan fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat, melyeket nem lehet újra rendeletetésének megfelelően használni, vagyis ezek átvétele kapcsán megvalósul a Fémtv.-ben meghatározott hasznosítási cél, hiszen ezek fémtartalmának feldolgozása, beolvasztása, megmunkálása, átalakítása indokolt az átvevő vagy más személy által, így amennyiben a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység többi feltétele is megvalósul, úgy a tevékenység fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek minősül.

Vissza a tartalomjegyzékhez
6. Abban az esetben, amennyiben egy társaság a saját tulajdonát képező ingatlan területén bontási tevékenységre, és a bontás során kinyert fémhulladék engedéllyel rendelkező fémkereskedő részére történő leadására megbízást ad egy vállalkozónak, úgy ez engedélyköteles tevékenységnek minősül-e? Mikor válik engedélykötelessé a fenti tevékenység?”
2013.02.25.

A Fémtv. 2. § (1) bekezdés b) pontja alapján e törvény alkalmazásában fémkereskedelmi tevékenység: a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagnak a fémkereskedő által – a fémkereskedő vagy más személy által történő hasznosítás céljából – történő felvásárlása, fuvarozása, tárolása, raktározása és értékesítése.

A Fémtv. 3. § (1) bekezdésének b) pontja szerint fémkereskedőnek nem minősülő személy e törvény szerinti engedély nélkül végezheti saját tulajdonú fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítését.

A Fémtv. 2. § (1) bekezdésének e) és f) pontja alapján e törvény alkalmazásában:

  • felvásárlás: fémkereskedelmi engedélyköteles anyag ellenérték fejében történő üzletszerű beszerzése,

  • hasznosítás: fémkereskedelmi engedélyköteles anyag fémtartalmának feldolgozása, beolvasztása, megmunkálása, átalakítása.

Fentiek alapján tehát ahhoz, hogy fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek minősüljön a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok Magyarország területén történő beszerzése, az alábbi konjunktív feltételeknek kell fennállniuk:  

  • ellenérték fejében történő beszerzés,

  • üzletszerűség,

  • (Fémtv. szerinti) hasznosítási cél.

Az Önök tevékenységének megítélése fémkereskedelmi szempontból

Tekintettel arra, hogy a telek megvásárlásával kapcsolatban annak időpontjáról nem nyilatkozott, az alábbiakról tájékoztatom.

I. Fémtv. hatályba lépése (2010. január 1.) előtt vásárolt telek esetén

Amennyiben a Fémtv. hatályba lépése előtt vásárolta a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat tartalmazó telket, úgy most a rajta lévő fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat a Fémtv. 3. § (1) bekezdésének b) pontja alapján fémkereskedelmi engedély nélkül értékesítheti.

II. Fémtv. hatályba lépése után vásárolt telek esetén

a) Amennyiben még csak tervezi a telekvásárlást, úgy amennyiben a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok vonatkozásában az Önök társaságánál a fenti feltételek (ellenérték, üzletszerűség, Fémtv. szerinti hasznosítási cél) nem állnak fenn (akárcsak egy is hiányzik, pl. egyszeri vételről, tehát nem üzletszerű vásárlásról van szó), úgy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat fémkereskedelmi engedély nélkül beszerezheti, majd a Fémtv. 3. § (1) bekezdésének b) pontja alapján azokat értékesítheti (ugyancsak fémkereskedelmi engedély nélkül).

b) Amennyiben azonban a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok vonatkozásában a fenti feltételek mindegyike fennáll (ellenérték, üzletszerűség, Fémtv. szerinti hasznosítási cél), úgy a telken lévő fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok megvásárlásához az Önök társaságának fémkereskedelmi engedélyre van szüksége. Itt is megjegyzem, hogy amennyiben pusztán egy feltétel is hiányzik (pl. csak a telekért fizetnek szokásos mértékű ellenértéket, azonban a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokért nem, azok ingyenesen, grátisz kerülnek az Önök társaságának tulajdonába), úgy fémkereskedelmi engedély ezek beszerzéséhez nem szükséges. Ez utóbbi esetben a Fémtv. 3. § (1) bekezdésének b) pontja alapján az Önök társasága a telken lévő fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat fémkereskedelmi engedély nélkül értékesítheti.

Az épületbontással megbízott vállalkozó tevékenységének megítélése fémkereskedelmi szempontból

Azon vállalkozónak, akinek az Önök társasága megbízást ad az épületbontásra, majd a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok „értékesítésére” (értve ez alatt pl. a vevő fémkereskedő részére történő szállítást), fémkereskedelmi engedélyre nincs szüksége, tekintettel arra, hogy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok nem kerülnek a tulajdonába, pusztán közvetítő szerepet játszik az eladó (az Önök társasága) és a vevő (fémkereskedő) között.

Fentieket összefoglalva a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok Magyarország területén történő beszerzése tehát abban az esetben minősül fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek, ha arra (a felvásárló vagy más személy általi) hasznosítási célból, üzletszerűen kerül sor, s az átvevő az átadónak ellenértéket fizet (vagy ellenszolgáltatást nyújt). Amennyiben ezen feltételek közül valamelyik nem teljesül, úgy a beszerzés nem minősül fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek. Ebben az esetben a beszerzett fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat az átvevő a Fémtv. 3. § (1) bekezdés b) pontja alapján fémkereskedelmi engedély nélkül értékesítheti fémkereskedő részére.

Vissza a tartalomjegyzékhez
7. Egy Kft. tervezett tevékenysége abból fog állni, hogy külföldről (pl. Románia) fémet vásárol, főként rezet, melyet feldolgozás nélkül Mo.-n, vagy szintén Eu-s országba továbbértékesít. Ezen tevékenysége végzéséhez szükséges-e részére engedély, és ha igen, milyen, továbbá mi a megszerzésének menete és ennek milyen költségvonzata van? Változik a helyzet, ha a Kft. Magyarországon vásárolja fel ezt a fém mennyiséget? És ha nem értékesíti Mo.-n, hanem esetleg külföldre adja el?
2013.02.25.

I. Magyarország területén kívül történő felvásárlás

A Fémtv. 1. § (1) bekezdése alapján e törvény hatálya a fémkereskedelmi engedélyköteles anyaggal Magyarország területén végzett fémkereskedelmi tevékenységre, a fémkereskedelmi tevékenység engedélyezésére, valamint a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagnak Magyarország területén teljesített értékesítésére, felvásárlására, továbbá begyűjtésére és hasznosítására terjed ki.

A Fémtv. 3. § (1) bekezdés b) pontja alapján fémkereskedőnek nem minősülő személy e törvény szerinti engedély nélkül végezheti saját tulajdonú fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítését.

Fentiek alapján a Magyarország területén kívül történő felvásárlásra nem terjed ki a Fémtv. hatálya, tehát ahhoz fémkereskedelmi engedélyre sincs szükség. Ezen fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok magyarországi értékesítéséhez szintén nem szükséges fémkereskedelmi engedély, tekintettel a Fémtv. 3. § (1) bekezdés b) pontjára, azonban felhívom a figyelmet, hogy ezen fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat magyarországi teljesítési hellyel a Kft.-től csak fémkereskedelmi engedéllyel rendelkező személy vásárolhatja meg, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike fennáll:

  • ellenérték fejében történő beszerzés,

  • üzletszerűség,

  • (Fémtv. szerinti) hasznosítási cél.

Felhívom továbbá a figyelmet, hogy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok szállítása során egy esetleges ellenőrzés alkalmával a szállító igazolni köteles a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok eredetét (amennyiben a szállítást nem a tulajdonos végzi, úgy a szállításra kötött megbízási szerződéssel).

II  Magyarország területén történő felvásárlás

 Fémtv. 2. § (1) bekezdés b) pontja alapjáne törvény alkalmazásában   fémkereskedelmi tevékenység: a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagnak a fémkereskedő által – a fémkereskedő vagy más személy által történő hasznosítás céljából – történő felvásárlása, fuvarozása, tárolása, raktározása és értékesítése.

A Fémtv. 4. § (1) bekezdése alapján fémkereskedelmi tevékenységet kizárólag a fémkereskedelmi hatóság által kiadott érvényes engedéllyel rendelkező fémkereskedő folytathat. Az engedély a kérelmező nevére szól.

Amennyiben a Kft. Magyarországon kíván fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot beszerezni és a fenti konjunktív feltételek mindegyike fennáll (ellenérték fejében történő beszerzés, üzletszerűség, /Fémtv. szerinti/ hasznosítási cél), úgy tevékenysége fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek minősül, tehát fémkereskedelmi engedélyt szükséges beszereznie, függetlenül attól, hogy később ezen fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat hol kívánja értékesíteni.

A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a fémkereskedelmi engedély iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti adattartalmú, a fémkereskedelmi hatóság honlapján közzétett formátumban, az engedélyező vámszervhez kell benyújtani.

A Korm. rendelet 2. § d) pontja szerint e rendelet alkalmazásában engedélyező vámszerv: a NAV kérelmező székhelye szerint illetékes alsó fokú vámszerve, fővárosi vagy Pest megyei székhelyű kérelmező esetében a NAV Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, illetve azon, jogszabályban meghatározott kiemelt adózók tekintetében, akiknek a székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, a NAV Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága.

A Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése alapján a fémkereskedelmi engedély iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 139. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte;

b) kizárólag a telephelyet igénylő tevékenység esetében a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag raktározására, tárolására működtetni kívánt, továbbá az előbbiekkel ajtó, ablak vagy más módon közvetlen összeköttetésben lévő helyiségek használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot;

c) kizárólag a telephelyet igénylő tevékenység esetében a telephely berendezéseinek technológiai rajzát, műszaki leírását, a technológiai folyamatábrát;

d) kizárólag a telephelyet igénylő tevékenység esetében a tárolt, betárolt fémkereskedelmi engedély köteles anyag készletre vétele, készletcsökkenése (készletváltozása) nyilvántartási és bizonylati rendszerének leírását;

e) a telephelyen folytatott tevékenységhez jogszabályban előírt, jogerős hatósági engedélyt (a kiadó hatóság, az engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja);

f) az anyagkísérő okmány aláírására jogosult személyeknek a cégjegyzésre jogosult személy által cégszerűen ellenjegyzett aláírásmintáját;

g) a fémkereskedő engedélyköteles anyagok azonosításához alkalmazott leírásait (mintavétel, azonosítási módszerek);

h) a tevékenységi biztosíték számításának levezetését;

i) a Fémtv.-ben és e rendeletben előírt nyilvántartás mintáját vagy az azokra vonatkozó számítógépes nyilvántartás leírását.

(3) A kérelmezőnek az (2) bekezdés a) és f) pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell csatolnia.

A 180/2007. (VII. 3.) Kormányrendelet 1. § (1) bekezdése alapján a hulladék behozatala, kivitele és átszállítása során hatóságként az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség jár el, így javaslom a fenti szerv megkeresését is.  

Vissza a tartalomjegyzékhez
8. Amennyiben egy Kft. egy Bt. jogutódjaként szeretne működni (a lakosságtól venne át fémhulladékot), úgy a fémkereskedelmi engedélyhez milyen kérelmet kell benyújtania, illetve hova? A Kft. csak átvevőhelyként, nem tárolóhelyként működne.
2013.02.25.

A Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése alapján a fémkereskedelmi engedély módosítása iránti kérelemhez a jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek egymás közti szervezeti jogutódlása esetén a fémkereskedelmi engedély jogutódra való átszállásának bejelentésekor csatolni kell:

a) a cégformában beállt változás miatti jogutódlás esetén a tulajdonlásra és a tevékenységi biztosíték letételére vonatkozó okiratokat,

b) a jogutódlás egyéb eseteiben pedig az eredeti fémkereskedelmi engedély megszerzéséhez benyújtandó – a jogutódra vonatkozó – okmányokat, igazolásokat. (Ezek felsorolása a Fémtv. 8. §-ban található.)

A módosítás iránti kérelmet az engedélyező vámszervhez kell benyújtani.

A Korm. rendelet 2. § d) pontja alapján e rendelet alkalmazásában engedélyező vámszerv: a NAV kérelmező székhelye szerint illetékes alsó fokú vámszerve, fővárosi vagy Pest megyei székhelyű kérelmező esetében a NAV Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, illetve azon, jogszabályban meghatározott kiemelt adózók tekintetében, akiknek a székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, a NAV Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága.

Fontos kiemelni, hogy a Fémtv. nem tesz - a fenti kérdésben említett - különbséget „átvevőhely” és „tárolóhely” között. A Fémtv. a fémkereskedők két csoportját különbözteti meg: a telephelyes és a telephely nélküli fémkereskedőket. A kérdés alapján a Kft. telephelyes fémkereskedőként kíván működni, így a Fémtv. alapján tárolási tevékenységet is folytat a telephelyén, azaz a vonatkozó jogszabályokban foglalt szigorú tárolási előírások betartása a Kft.-re is kötelező!

Vissza a tartalomjegyzékhez
9. Kinek kell aláírnia és benyújtania a 12B400-as nyomtatványt?
2012.08.30.

A nyomtatványt a vagyonszerző, vagy annak képviselője, meghatalmazottja írhatja alá és ugyanezen személyek nyújthatják be az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalhoz is az illetékkiszabás céljából.
(Art. 21. §, Itv. 91. § (1) bekezdése)

Vissza a tartalomjegyzékhez
10. Kire és mire vonatkozik a 20 millió forintos öröklési illetékmentesség szabálya?
2012.08.30.

2010. augusztus 16-tól az örökhagyó házastársa, mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által történő öröklés esetén, a megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint mentes az öröklési illeték alól. A mentességet elsősorban az örökrészhez tartozó lakástulajdon, lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (pl. haszonélvezet) vonatkozásában kell figyelembe venni. Amennyiben azonban az örökös által megszerzett lakástulajdon tiszta értéke a 20 millió forintot nem éri el, a mentesség az őt megillető örökrészben található egyéb általános mértékű öröklési illeték alá eső vagyontárgyak esetében is alkalmazható a 20 millió forintból fennmaradó összeg erejéig.

Az egyenes ági rokonokat (szülő-gyermek, nagyszülő-unoka stb.) a megszerzett örökség értékétől függetlenül öröklési illetékmentesség illeti meg.
(Itv. 16. § (1) bekezdés c) pontja, 16. § (5) bekezdés)

Vissza a tartalomjegyzékhez
11. A tulajdonomban lévő lakásomat, amelyen édesanyámnak haszonélvezeti joga áll fenn, el szeretném adni. Annak érdekében, hogy többet érjen a lakás, édesanyám lemondana javamra haszonélvezeti jogáról. Kérdésem, hogy kell-e illetéket fizetnem ebben az esetben?
2012.08.30.

Fontos tudni, hogy a haszonélvezeti jog vagyoni értékű jognak minősül. Vagyoni értékű jogról ellenszolgáltatás nélküli lemondása esetén, ha arról okiratot állítanak ki, ajándékozási illetéket kell fizetni. Ahhoz hogy a lakáson fennálló haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásból töröljék, okiratot kell benyújtani a földhivatalhoz. Mindezek alapján tehát a szóban forgó jogügylet az ajándékozási illeték tárgyát képezi, de ajándékozási illetéket mégsem kell fizetni, mert az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás 2010. augusztus 16-tól mentes az ajándékozási illeték alól.
(Itv. 11. § c) pontja, 11. § (2) bekezdése, 17. § (1) bekezdés p) pontja, 102. § (1) bekezdés d) pontja)

Vissza a tartalomjegyzékhez
12. Ha gyermekem lakásvásárlását 2 millió forinttal támogatom, azonban a pénzt nem a fiam bankszámlájára, hanem az eladó bankszámlájára utalom közvetlenül, fiamnak kell-e ajándékozási illetéket fizetnie?
2012.08.30.

A takarékbetét ingyenes megszerzése mentes az ajándékozási illeték alól, függetlenül attól, hogy a bankszámlán elhelyezett pénzösszeg nem a megajándékozott bankszámláján jelenik meg, hanem a szülő közvetlenül az eladónak utalja át a vételárat.
Ajándékozási illetékfizetési kötelezettség azért sem merülhet fel, mert 2010. augusztus 16-tól mentes az ajándékozási illeték alól az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás.

Az ilyen vagyonszerzést is be kell jelenteni az állami adóhatósághoz az illetékmentesség tényétől függetlenül. A bejelentés formája külön nincs meghatározva, de az állami adóhatóság az ingó vagyontárgy és az ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozás útján történő megszerzésére a 12AVBA elnevezésű formanyomtatványt rendszeresítette, ennek használata azonban nem kötelező.


(Itv. 17. § (1) bekezdés g) és p) pontjai) 

Vissza a tartalomjegyzékhez
13. Ingó ajándékozás (pl. készpénz) esetén kit terhel a bejelentési kötelezettség? A bejelentést milyen nyomtatványon kell megtenni, és mit kell mellékelni?
2012.08.30.

Az ingatlannyilvántartási eljárást nem igénylő ajándékozást (ide nem értve a gépjármű ajándékozást) a jogügyletben résztvevők kötelesek az állami adóhatósághoz 30 napon belül bejelenteni. A bejelentést célszerű a megajándékozottnak megtennie a lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóságon.

A bejelentés formája nincs meghatározva, de az állami adóhatóság az ingó vagyontárgy és az ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozás útján történő megszerzésére a 12AVBA elnevezésű formanyomtatványt rendszeresítette, amelynek használata nem kötelező.

Ha vagyonszerzésről készült okirat, akkor az okirat eredeti és másolati példányát is be kell nyújtani az adóhatósághoz.

Az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet szóval is be lehet jelenteni. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtéről az állami adóhatóság az ügyfélnek igazolást köteles adni.

A bejelentésnek az ügylet lényeges elemeit kell tartalmaznia: az ajándékozó és a megajándékozott személyét és azonosító adataikat, valamint az ajándékozás tárgyát.

A bejelentési kötelezettséget nem érinti az a körülmény, ha az ajándékozás a törvény erejénél fogva mentes az illeték alól.

(Itv. 91. § (2)-(3) és (5) bekezdései)

Vissza a tartalomjegyzékhez
14. Ha idén eladom a lakásomat, és a vételárat a fiamnak lakásvásárlás céljából átadom, akkor kell-e ajándékozási illetéket fizetni?
2012.08.30.

Amennyiben a vételárból származó pénzösszeget átadja gyermekének (ideértve az örökbefogadott gyermeket, de a mostoha és nevelt gyermeket nem), akkor az ajándékozás után ajándékozási illetéket nem kell fizetnie, mert 2010. augusztus 16-tól mentes az ajándékozási illeték alól az egyenes ági rokonok (például szülő-gyermek) közötti ajándékozás.

Az ajándékozást – az ajándékozásról szóló szerződésről kiállított okirat aláírása napjától, vagy ha erről írásbeli szerződés nem született, a vagyonszerzéstől számított – 30 napon belül be kell jelenteni az állami adóhatóságnál. A bejelentésre az állami adóhatóság a 12AVBA adatlapot rendszeresítette.

(Itv. 17. § (1) bekezdés p) pontja, 91. § (2) és (4) bekezdései)

Vissza a tartalomjegyzékhez
15. Hogyan (hány részletre) kaphatok részletfizetési kedvezményt a kiszabott vagyonszerzési illetékre tekintettel?
2012.08.30.

Amennyiben adott időre nem tudja egyösszegben megfizetni a kiszabott illetéket, akkor arra kérelemre részletfizetés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá b) átmeneti jellegű, tehát az illeték későbbi megfizetése valószínűsíthető. Magánszemély esetében a részletfizetés az említett a) pontban foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az illeték egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. A kérelmezhető részletek számát jogszabály nem határozza meg.

A kérelemhez szolgáló nyomtatvány ingyenes, amely az APEH internetes honlapjáról (www.apeh.hu oldalon a Letöltések > Adatlapok, igazolások, meghatalmazásminták > Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához menüpontból) letölthető vagy ügyfélszolgálati helyeinken beszerezhető. A részletfizetésre irányuló eljárás illetékköteles, melynek illetéke 2012. január 1-jétől 3000 forint.”

Az Itv. 26. § (15) bekezdésének új szabálya alapján a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának megszerzése esetén a vagyonszerző kérelmére – a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb az esedékességtől számított 12 hónapra – havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyez. Ez esetben tehát a hivatal mérlegelés nélkül engedélyezi a kedvezményt.

(Art. 133. §, Itv. 26. § (15) bekezdés, Itv. 29. § (1) bekezdése, Itv. 33. § (2) bekezdés 23. pontja)

Vissza a tartalomjegyzékhez
16. Lakás öröklése esetén mi az illeték alapja és mértéke?
2012.08.30.

Lakás öröklése esetén az illeték alapja az örökölt lakás – esetleges hagyatéki terhekkel csökkentett – forgalmi értéke, a mérték pedig függ a rokonsági foktól, illetve a lakás forgalmi értékétől az alábbiak szerint:

Csoport

 Lakástulajdon-szerzés illetékének
mértéke

 I. Az örökhagyó házastársa, mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője terhére

18 millió forintig 2,5%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 6%
35 millió forint feletti rész után 11%

 II. Az örökhagyó testvére terhére

18 millió forintig 6%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 8%
35 millió forint feletti rész 15%

 III. Minden más örökös terhére

18 millió forintig 8%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 12%
35 millió forint feletti rész után 21%

Az egyenes ági rokonok közötti lakás öröklése mentes az illeték alól.

A fenti táblázat I. csoportjába tartozó örökösök által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint mentes az öröklési illeték aló, amellyel elsősorban az örökös által megszerzett lakástulajdon vagy lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog után megállapított illetékalapot kell csökkenteni.

(Itv. 12-13. §, 16. § (1) bekezdés i) pontja, 16. § (5) bekezdése)

Vissza a tartalomjegyzékhez
17. Fiatalok első lakásvásárlása esetén az illetéktörvényben meghatározott illetékkedvezmény összege személyenként, vagy együttesen vehető igénybe?
2012.08.30.

Az Itv. 26. § (6) bekezdése úgy fogalmaz, hogy az illetékkötelezettség keletkezésekor (főszabály szerint az adásvételi szerződés aláírásának napján) a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-áig terjedő, de legfeljebb 40 000 forint kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg.
Az Itv. ugyanitt kimondja azt is, hogy az ilyen forgalmi értékű lakás részaránytulajdonának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.
Amennyiben mindkét fiatal megfelel a jogszabályban előírt feltételeknek (35 év alattiak, ez az első lakás tulajdonszerzésük és az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg), akkor személyenként 20 000-20 000 forintos illetékkedvezményt vehetnek igénybe, ha 50-50%-ban lesznek tulajdonosok.
A vagyonszerzők továbbá ezen illetékkedvezmény mellett érvényesíthetik az Itv. 26. § (15) bekezdésében található illeték részletfizetési kedvezményt is.

[Itv. 26. § (6) és (15) bekezdése]

Vissza a tartalomjegyzékhez
18. Követelés, illetve tartozás elengedése esetén keletkezik-e ajándékozási illetékfizetési kötelezettség?
2012.08.30.

Az Itv. 102. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében a törvény alkalmazásban vagyoni értékű jognak minősül ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés. A 11. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a vagyoni értékű jogról – például követelésről, tartozásról – ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás az ajándékozási illeték tárgya.

Az Itv. 17. § (1) bekezdésének n) pontja rögzíti, hogy mentes az ajándékozási illeték alól a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozása – ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is – útján történő megszerzése. Tehát gazdálkodó szervezetek között a követelés elengedése, tartozás átvállalása mentes az ajándékozási illeték alól.

Magánszemélyek esetében az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség azonban fennáll, kivéve, ha egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) között történik a követelés, illetve tartozás elengedése.

(Itv. 11. § (1) bekezdés c) pontja, 17. § (1) bekezdés n) pontja, 102. § (1) bekezdésének d) pont)

Vissza a tartalomjegyzékhez
19. Az adóhatóság hivatalból figyelembe veszi-e az egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási illetékmentességet vagy azt külön kérni kell?
2012.08.30.

Az egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási illetékmentességet az állami adóhatóság hivatalból figyelembe veszi. Azokban a folyamatban lévő ügyekben, amelyekben az illetéket már kiszabták, de 2010. július 1-jén még nem volt jogerős a fizetési meghagyás, az adóhatóság hivatalból intézkedik a határozat módosításáról.

Az adóhatóság ugyanakkor sok esetben nem rendelkezik információval arról, hogy a vagyonszerzési ügyben a felek egymással milyen rokoni kapcsolatban állnak, ezért célszerű már az illetékkiszabásra történő bejelentés alkalmával, okirattal (például születési anyakönyvi kivonattal, örökbefogadás esetén gyámhatósági határozattal) igazolni ennek tényét. Ingatlan ajándékozásakor az adóhatóság által rendszeresített ’B400-as nyomtatványon a vagyonszerző a mentességéről nyilatkozhat. Ingó vagyontárgy és ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozás során történt megszerzése esetén a vagyonszerző mentességéről a 11AVBA adatlapon nyilatkozhat.

(Itv. 17. § (1) bekezdés p) pont)

Vissza a tartalomjegyzékhez
20. Nyugdíj-előtakarékossági számla öröklése mentes-e az öröklési illeték alól, ha az örökös nem egyenes ági rokon?
2012.08.30.

Amennyiben az örökhagyónak nyugdíj-előtakarékossági pénzszámlája (nyugdíj pénzszámlájára) volt, akkor ez takarékbetét öröklésének felel meg és mentes az öröklési illeték alól.
Ha az örökhagyónak a nyugdíj-előtakarékossági számlái között azonban van nyugdíj értékpapírszámla és nyugdíj letéti számla is, akkor ezekre az öröklési illetékmentesség nem terjed ki.
(Itv. 16. § (1) bekezdés b) pont, 102. § (1) bekezdés h) pont, 2005. évi CLVI. törvény a nyugdíj-előtakarékossági számlákról)

Vissza a tartalomjegyzékhez
21. A 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának megszerzése esetén hogyan kérelmezhető az Itv. szerinti részletfizetési kedvezmény, illetve milyen speciális feltételei vannak?
2012.08.30.

A vagyonszerző kérelmének kifejezetten az Itv. 26. § (15) bekezdése szerinti részletfizetésre kell irányulnia és legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig elő kell terjeszteni. Ilyen kérelem esetén az adóhatóság mérlegelés nélkül engedélyez – legfeljebb 12 havi – részletfizetést.
A kérelemről célszerű már nyilatkozni az adóhatóság által rendszeresített, az ingatlan vagyonszerzés bejelentésére szolgáló ’B400-as adatlapon, de eljárási illetékfizetési kötelezettség nélkül előterjeszthető külön beadványban is.
(Itv. 26. § (15) bekezdés)

Vissza a tartalomjegyzékhez
22. Külföldön élő nagybátyám pénzt ajándékozott nekem a devizahitelem végtörlesztéséhez. Kell-e illetéket fizetnem?
2012.08.30.

Illetékfizetési kötelezettsége abban az esetben nem keletkezik ilyenkor, ha a külföldön élő rokona banki átutalással ajándékozza Önnek a pénzösszeget.

Az ajándékozást a mentességtől tényétől függetlenül be kell jelenteni az állami adóhatósághoz. A bejelentés formája nincs meghatározva, de az állami adóhatóság az ingó vagyontárgy ajándékozás útján történő megszerzésére a 12AVBA elnevezésű formanyomtatványt rendszeresítette. A nyomtatvány használata nem kötelező.

(Itv. 17. § (1) bekezdés g) pontja, 91. § (2) és (4) bekezdései, 102. § (1) bekezdés h) pontja)

Vissza a tartalomjegyzékhez
23. Vásároltam egy telket, amin egy romos ingatlan áll. Az épületet le szeretném bontatni, és a telken egy új lakóingatlant szeretnék felépíteni. Érvényesíthetem-e az Itv. által biztosított illetékmentességet, ha 4 éven belül felhúzzuk rá az új ingatlant?
2012.08.30.

Főszabály szerint nem, mert a telek ingatlannal beépített, a mentesség pedig csak beépítetlen telek szerzése esetén érvényesíthető.

Amennyiben az ingatlan-nyilvántartásban „gazdasági épület és udvar” az ingatlan jogi jellege, de az ingatlan adásvételi szerződésben rögzítik, hogy már jogerős bontási engedéllyel rendelkeznek a romos ingatlant érintően – és intézkedtek az ingatlan-nyilvántartási állapot átvezetéséről is –, akkor ebben az esetben az illetékmentességre érdemben lehet hivatkozni.

(Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja, Itv. 102. § (1) bekezdés l) pontja, Itv. 102. § (3) bekezdése)

Vissza a tartalomjegyzékhez
24. Üzletrész adásvétellel történő megszerzése esetén keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség?
2012.08.30.

Illetékfizetési kötelezettség csak abban az esetben keletkezik, ha a vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzése olyan társaságban történik amely belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezik, és a társaság olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányában a létesítő okiratában megjelölt) főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, lakó- és nem lakó épület építése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele.

A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésére egyéb feltételeket, valamint illetékmentességeket is megállapít az Itv.

(Itv. 18. § (2) bekezdés h) pontja, 18. § (4) bekezdése, 26. § (1) bekezdés g), h) és t) pontjai)

Vissza a tartalomjegyzékhez
25. 2011 decemberében meghalt nagymamám, akinek megörököltem a lakását. A lakást el szeretném adni 2012-ben. Mi ebben az esetben a megszerzésre fordított összeg?
2012.08.30.

Az állami adóhatóság 2011. július 15-étől nem bocsát ki fizetési meghagyást az egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási ügyekben, ezért az egyenes ági rokonok közötti ingatlan öröklése esetén – figyelemmel az Szja tv. vonatkozó rendelkezésére is – a megszerzésre fordított összeg a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték.

(Itv. 78. § (1) bekezdése, Szja tv. 62. § (2) bekezdés gb) pontjának 1. alpontja)

Vissza a tartalomjegyzékhez
26. 2011 szeptemberében ajándékba kaptam a szüleimtől egy lakást, de 2012-ben el szeretném adni. Mi ebben az esetben a megszerzésre fordított összeg?
2012.08.30.

Az állami adóhatóság 2011. július 15-étől nem bocsát ki fizetési meghagyást az egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási ügyekben, ezért az egyenes ági rokonok közötti ingatlan ajándékozása esetén – figyelemmel az Szja tv. vonatkozó rendelkezéseire is – az ajándékozást követően átruházott ingatlan értékesítéséből származó bevétel 75 százaléka a megszerzésre fordított összeg.

(Itv. 78. § (1) bekezdése, Szja tv. 62. § (2) bekezdés ga) pontja)

Vissza a tartalomjegyzékhez
27. Gépkocsit vásároltam, mennyi illetéket kell fizetnem utána?
2012.08.30.

Gépjármű tulajdonjogának vásárlása esetén 2012. január 1-jétől az illeték mértéke már nem a gépjármű hajtómotorjának hengerűrtartalmához igazodik, hanem az illetéket a gépjármű kW-ban kifejezett teljesítménye, és a gépjármű gyártási évétől számított kora alapján kell meghatározni az Itv. 24. § (1) bekezdésében található táblázat szerint.

Jármű

Jármű gyártási évétől számított kora

hajtómotorjának

teljesítménye

(kW)

0-3 év

4-8 év

8 év felett

0-40

550 Ft/kW

450 Ft/kW

300 Ft/kW

41-80

650 Ft/kW

550 Ft/kW

450 Ft/kW

81-120

750 Ft/kW

650 Ft/kW

550 Ft/kW

120 felett

850 Ft/kW

750 Ft/kW

650 Ft/kW

Amennyiben kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű tulajdonjogát, illetve ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jogot szerez, akkor az ilyen szerzés után 2012. január 1-jétől visszterhes vagyonátruházási illetéket nem kell fizetni.

(Itv. 24. § (1) bekezdése, Itv. 26. § (1) bekezdés w) pontja)

Vissza a tartalomjegyzékhez
28. A 10 000 forintot meghaladó (bírósági vagy közigazgatási hatósági) eljárási illeték megfizetésére köteles iratot hol kell bemutatni az állami adóhatóságnál?
2012.08.30.

A 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték megfizetésére köteles irat illetékkiszabásra történő bemutatásának igazolását 2012. január 1-jétől a NAV bármelyik megyei (fővárosi) adóigazgatóságánál lehet kezdeményezni.

Az illetéket az a szervezeti egység szabja ki, amelyik az irat illetékkiszabásra történő bemutatását igazolta.

(Itv. 73. § (7) bekezdése, Itv. 74. § (1) bekezdése, 273/2010. Korm. rendelet 45. § (4a) bekezdése)

Vissza a tartalomjegyzékhez
29. A feleslegessé vált illetékbélyeg értékének visszatérítését hogyan lehet kérni?
2012.08.30.

Az adózó az illetékbélyeg értékének visszatérítését kötetlen formában, a feleslegessé vált illetékbélyeg benyújtásával együtt kérheti a lakóhelye (székhelye) szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóságától. Az adózónak kérelmében az adóazonosítóját fel kell tüntetnie.

Az adóhatóság az illetékbélyeg értékének visszatérítéséről határozatot ad ki és a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül intézkedik az illeték visszatérítéséről, ha az ügyfélnek nincs az adóhatóság által nyilvántartott köztartozása. (A határozat jogerőre emelkedésének napja – amennyiben fellebbezést nem nyújtanak be ellene – a közlésétől számított 15. napot követő nap.)

Amennyiben az illetékbélyeg az iratra felragasztásra került, akkor az illetékbélyeggel ellátott iratot kell benyújtani az ügyben eljáró közigazgatási hatóság vagy bíróság székhelye szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatósághoz.

Az illetékbélyeg értékének visszatérítési kérelmére minta itt található.

(Itv. 94. §, Art. 37-38. §, 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 47. § (2) bekezdés d) pontja)

Vissza a tartalomjegyzékhez
30. Milyen módon lehet kérni az illetékbélyegben megfizetett mérsékelt illeték visszatérítését, ha a bíróság jogerős határozata alapján jár vissza
2012.08.30.

Ha a mérsékelt illeték megfizetése illetékbélyeggel történt, akkor az illeték visszatérítése iránti eljárásban a bíróság székhelye szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el. Az illeték visszatérítéséhez az adózónak egy írásbeli kérelmet és a bíróság jogerős határozatának eredeti példányát kell benyújtania. Az adózónak kérelmében az adóazonosítóját fel kell tüntetnie.

Az illetékes adóhatóság az illeték visszatérítéséről értesítő levelet küld az adózónak. Az adóhatóság a kérelem – hiánypótlásra felszólítás esetén a válasz – beérkezésétől számított 30 napon belül intézkedik a visszatérítésről, ha az adózónak nincs lejárt esedékességű köztartozása a kiutalás napján.

A kérelemre az adóhatóság külön nyomtatványt nem rendszeresített.

(Itv. 80-81. §, Art. 37-38. §, 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 47. § (2) bekezdés e) pontja)

Vissza a tartalomjegyzékhez
31. A közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntés elleni jogorvoslat során megfizetett illeték visszatérítését hogyan lehet kérni?
2012.08.30.

A közigazgatási hatósági eljárás jogorvoslati szakaszában megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a közigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált közigazgatási hatósági döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.

Az illetéket hivatalból az ügyfél lakóhelye (székhelye), illetve a bíróság székhelye szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság téríti vissza. Külön kérelem előterjesztésére tehát nincs szükség ebben az esetben az adózó részéről. Az adóhatóság 30 napon belül intézkedik a visszatérítésről, ha az adózónak nincs lejárt esedékességű köztartozása a kiutalás napján.

(Itv. 80-81. §, Art. 37-38. §, 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 47. § (2) bekezdés b) pontja)

Vissza a tartalomjegyzékhez
32. A kiszabás alapján pénzben megfizetett eljárási illeték visszatérítését hogyan lehet kérni?
2012.08.30.

A kiszabás alapján pénzben megfizetett eljárási (bírósági vagy közigazgatási hatósági) illeték visszatérítése iránti eljárásban az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el, amelyik az illetéket kiszabta.

Az illeték visszatérítéséhez az adózónak egy írásbeli kérelmet és a bíróság jogerős határozatának eredeti példányát kell benyújtania. Az adózónak kérelmében az adóazonosítóját fel kell tüntetnie.

A kérelemre az adóhatóság külön nyomtatványt nem rendszeresített.

Az illetékes adóhatóság az illeték visszatérítéséről értesítő levelet küld az adózónak. Az adóhatóság a kérelem – hiánypótlásra felszólítás esetén a válasz – beérkezésétől számított 30 napon belül intézkedik a visszatérítésről, ha az adózónak nincs lejárt esedékességű köztartozása a kiutalás napján.

(Itv. 80-81. §, Art. 37-38. §, 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 47. § (2) bekezdés a) pontja)

Vissza a tartalomjegyzékhez
33. Milyen módon lehet kérni az illetékbélyegben megfizetett mérsékelt illeték visszatérítését, ha a bíróság jogerős határozata alapján jár vissza?
2012.08.30.

Ha a mérsékelt illeték megfizetése illetékbélyeggel történt, akkor az illeték visszatérítése iránti eljárásban a bíróság székhelye szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el. Az illeték visszatérítéséhez az adózónak egy írásbeli kérelmet és a bíróság jogerős határozatának eredeti példányát kell benyújtania. Az adózónak kérelmében az adóazonosítóját fel kell tüntetnie.

Az illetékes adóhatóság az illeték visszatérítéséről értesítő levelet küld az adózónak. Az adóhatóság a kérelem – hiánypótlásra felszólítás esetén a válasz – beérkezésétől számított 30 napon belül intézkedik a visszatérítésről, ha az adózónak nincs lejárt esedékességű köztartozása a kiutalás napján.

A kérelemre az adóhatóság külön nyomtatványt nem rendszeresített.

(Itv. 80-81. §, Art. 37-38. §, 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 47. § (2) bekezdés e) pontja)

Vissza a tartalomjegyzékhez
34. Telephely nélküli fémkereskedőként van-e lehetőségem arra, hogy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagaimat egy telephellyel rendelkező fémkereskedő telephelyén bértároltassam?
2012.07.25.

Nincs, tekintettel az alábbiakra.

A Fémtv. 4. § (5) bekezdése alapján a fémkereskedő az általa természetes személytől, illetve üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytató jogi személytől vagy jogi személyiség nélküli szervezettől átvett fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a telephelyén az átvételtől számított hatodik naptári napig tárolni köteles.

A Fémtv. 4. § (6) bekezdése szerint a fémkereskedő az (5) bekezdés hatálya alá nem tartozó fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot telephely fenntartása nélkül is felvásárolhat és értékesíthet.

Fentiek alapján telephely nélküli fémkereskedelmi engedélyt az a kérelmező igényelhet, aki vállalja, hogy a fémkereskedelmi engedély megszerzése után csak a fenti alanyi körtől vásárol fel fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat és azokkal kapcsolatban sem tárolási, sem raktározási tevékenységet nem folytat.

Tekintettel arra, hogy a telephely nélküli fémkereskedő tárolási, raktározási tevékenységet nem végezhet, ennek megfelelően bértároltatásra sincs lehetősége.

Vissza a tartalomjegyzékhez
35. Telephellyel rendelkező fémkereskedőként bértároltathatom-e fémkereskedelmi engedélyköteles anyagaimat egy másik, telephellyel rendelkező fémkereskedő telephelyén?
2012.07.25.

Igen, tekintettel az alábbiakra.

A Fémtv. 4. § (4) bekezdése szerint a fémkereskedő a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot kizárólag a fémkereskedelmi engedélyben meghatározott telephelyen raktározhatja és tárolhatja.

A Fémtv. 4. § (7) bekezdésének c) pontja alapján a fémkereskedelmi engedélyben meghatározott telephelyen a fémkereskedő saját tulajdonú fémkereskedelmi engedélyköteles anyagával folytatott engedélyköteles tevékenysége mellett más személy tulajdonát képező, betárolt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag raktározása is végezhető.

Fentiek alapján a telephellyel rendelkező fémkereskedő bértároltathatja fémkereskedelmi engedélyköteles anyagát egy másik fémkereskedő telephelyén.

Vissza a tartalomjegyzékhez
36. Fémkereskedőként a felvásárlás kapcsán a Fémtv. alapján vezetendő nyilvántartásban a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok bruttó vagy a nettó súlyát kell rögzítenem?
2012.07.12.

A Fémtv. 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján e törvény alkalmazásában fémkereskedelmi engedélyköteles anyag: a fémtermékek előállítását üzletszerűen folytató jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet által előállított elsődleges alapanyag, félgyártmány, továbbá – a gumiabroncs és a csomagolás kivételével – az e törvény mellékletében meghatározott fémet, annak törmelékét vagy ötvözetét tartalmazó tárgy.

A Fémtv. 5. § (1) bekezdése alapján a fémkereskedő a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítéséről eladónként és vevőnként (címzettenként) az anyag jogszerű beszerzésének igazolása céljából külön nyilvántartást köteles vezetni, és a beszerzett és értékesített anyag értékét és mennyiségét naponta, a nap végén összesíteni. A fémkereskedő a nyilvántartásban szereplő adatokról külön jogszabályban meghatározott módon elektronikus úton adatot szolgáltat a fémkereskedelmi hatóságnak, amely azt a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag jogszerű beszerzésének ellenőrzésére használhatja fel.

A Fémtv. 5. § (2) bekezdése alapján az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) eladónként és vevőnként a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag megnevezését, a külön jogszabályban meghatározottak szerinti felismerésre alkalmas jellemzőjét, számla szerinti mennyiségi egységét, mennyiségét, és vámtarifaszámát, a számla számát, valamint az anyagkísérő okmány számát,

b) a jogi személy eladó és a vevő (címzett) nevét, székhelye (telephelye) címét és adóazonosító számát,

c) a természetes személy eladó és vevő (címzett) természetes személyazonosító adatait, valamint személyazonosságát igazoló hatósági okmánya számát,

d) a vásárlás és a teljesítés időpontját.

A Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése alapján a fémkereskedőnek a Fémtv. 5. § (1) és (2) bekezdése szerinti nyilvántartást a fémkereskedelmi hatóság által elfogadott és hitelesített külön nyomtatványon folyamatosan kell vezetni.

A Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése alapján a fémkereskedőnek a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag tárgyhavi forgalmáról, a bevételi és kiadási jogcímeken szerepeltetett, valamint a tárgyhavi nyitó és záró készletéről a fémkereskedelmi hatóság honlapján közzétett nyomtatványkitöltő program segítségével kitöltött nyomtatványon havi zárást kell készítenie.

A korrekciós lehetőségeket a Korm. rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

Fentiek alapján álláspontom szerint a fémkereskedőnek a fémkereskedelmi nyilvántartásában a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag („meghatározott fémet, annak törmelékét vagy ötvözetét tartalmazó tárgy”) súlyát -tehát a „bruttó” súlyt - kell feltüntetnie (az anyag átvételekor csak ezt tudja mérlegelni), függetlenül attól, hogy ebben nagy arányban található pl. műanyag, fa, stb. A napi adatszolgáltatásában szintén ezen „bruttó” súlyt kell szerepeltetnie.

Amennyiben a későbbiek során a fémkereskedő a fenti fémkereskedelmi engedélyköteles anyagból kinyeri a fémtartalmat (pl. szétszereli, elválasztja a műanyag, fa, stb. részeket a fémtől), akkor az ebből következő súlybeli különbözetet a legközelebbi havi zárásban korrigálhatja

Vissza a tartalomjegyzékhez
37. A tevékenységi biztosíték megállapítása kapcsán az árbevételt engedélyesenként vagy telephelyenként vizsgálja a fémkereskedelmi hatóság?
2012.07.12.

A fémkereskedelmi hatóság az árbevételt telephelyenként vizsgálja (nem engedélyesenként).

Vissza a tartalomjegyzékhez
38. A fémkereskedelmi engedélyem visszavonását követően kaphatok-e - és ha igen, mennyi idő elteltével - új fémkereskedelmi engedélyt?
2012.07.12.

Tekintettel arra, hogy a hatályos szabályozásban nincs ilyen jellegű (akár személyi, akár időbeli) korlátozó, tiltó rendelkezés, így álláspontom szerint a fémkereskedelmi engedélyétől megfosztott gazdálkodó – amennyiben az új engedélyezési eljárás lefolytatása során minden, Fémtv.-ben és Korm. rendeletben támasztott feltételnek megfelel - kaphat új fémkereskedelmi engedélyt.

Különös figyelmet kell azonban fordítani a Fémtv. alábbi rendelkezésére:

7. § (3) Egy fizikai hely telephelyként való működése bármely kérelmező részére csak azt követően engedélyezhető, ha a korábban ott folytatott, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel összefüggésben megállapított, fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot terhelő közterhekkel és e törvény szerinti bírsággal kapcsolatos valamennyi tartozást megfizették. Nem akadálya az engedély kiadásának a közteher- és bírságtartozás kiegyenlítetlensége, ha a fizikai hely tulajdonjogát a kérelmező hatósági határozattal vagy árverés útján szerezte meg.

Vissza a tartalomjegyzékhez
39. Mi a teendő, ha a bírságot – annak meg nem fizetése miatt – a tevékenységi biztosítékomból a fémkereskedelmi hatóság levonta?
2012.07.12.

Levonás esetére a tevékenységi biztosíték kiegészítését írja elő a Fémtv., ennek elmaradásához pedig a legsúlyosabb szankciót, a fémkereskedelmi engedély visszavonását fűzi. 

A Fémtv. 8. § (3) bekezdése alapján a tevékenységi biztosíték az esedékességkor

a) harmadik személyeknek a fémkereskedelmi tevékenység során a fémkereskedő által – az általa ismerten jogellenes forrásból származó fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítésével vagy hasznosításával okozott – kár,

b) végrehajtható bírságtartozás,

c) a fémkereskedőt terhelő költség

fedezetére vehető igénybe a végrehajtás szabályai szerint, ha az engedélyes önkéntesen nem teljesít.

A Fémtv. 8. § (4) bekezdése szerint a követelés érvényesítésére külön végzés nélkül – a harmadik személyeknek a fémkereskedelmi tevékenység során okozott kár tekintetében jogerős bírósági ítélet alapján, ennek hiányában az engedélyes által írásban elismert kárösszeg erejéig – a fémkereskedelmi hatóság jogosult. A tevékenységi biztosítékot annak részben vagy egészben történő felhasználása esetén a fémkereskedő – a fémkereskedelmi hatóság erre vonatkozó felhívásának kézhezvételétől számított 15 napon belül – az engedélyben meghatározott összegig kiegészíteni köteles.

A Fémtv. 9. § (2)  bekezdés b) pontja szerint a fémkereskedelmi hatóság visszavonja a fémkereskedelmi engedélyt, ha a fémkereskedő az e törvényben a tevékenységi biztosíték rendelkezésre bocsátásával vagy a fémkereskedelmi hatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatban fennálló kötelezettségét elmulasztja, és a hiányosság megszüntetésére a fémkereskedelmi hatóság által megadott határidőn belül nem intézkedik.

Vissza a tartalomjegyzékhez
40. Mikortól kötelező a kiviteli árunyilatkozat elektronikus úton történő benyújtása?
2012.07.03.

A 1875/2006/EK Bizottsági rendelet 787. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján 2009. július 1-től kötelező a kiviteli árunyilatkozatok elektronikus úton történő benyújtása.

Vissza a tartalomjegyzékhez
41. Milyen szoftvert alkalmazzak?
2012.07.03.

Az elektronikus árunyilatkozat benyújtására alkalmas számítógépes szoftvert az ügyfél saját maga fejleszti, vagy igénybe vesz valamely szoftverház által készített programot. Saját program esetén fel kell készülni arra, hogy megfelelőségét az illetékes vámszervnek vizsgálnia kell. (Az általános teszt forgatókönyv a https://openkkk.nav.gov.hu/default.aspx címen található.) Ha az exportáló/képviselője olyan szoftverrel dolgozik, amely az e-vám kommunikációra való alkalmasság tekintetében már a fejlesztő szoftverház által bevizsgálásra került, további teendő azzal kapcsolatban nincs. A már bevizsgált szoftverek tanúsítványai itt megtekinthető.

Vissza a tartalomjegyzékhez
42. Milyen kérelmet nyújtsak be és mikor az illetékes vám- és pénzügyőri hivatalhoz?
2012.07.03.

Az elektronikus árunyilatkozat adás első lépéseként az elektronikus eljárásban részt venni kívánó ügyfélnek regisztráltatnia kell magát. A regisztráció technikai végrehajtása az elektronikus árunyilatkozatok benyújtásáról, feldolgozásáról szóló, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke által kiadott tájékoztatóban található.

Vissza a tartalomjegyzékhez
43. Mely adatelemeket kell a kiviteli vámáru-nyilatkozatnak tartalmaznia?
2012.07.03.

A 2454/93/EGK bizottsági rendelet 37. melléklete és 30A. melléklete szerinti adatokat.

Vissza a tartalomjegyzékhez
44. Melyek azon adatelemek, melyekkel a vámáru-nyilatkozatot 2009. július 1-től ki kell egészíteni?
2012.07.03.

Légi, tenger, belvízi és más fuvarozási módra vonatkozóan, normál eljárásban:

  • Az útvonal országainak kódjai
  • Fuvarozási díjak fizetési módjának kódja, amennyiben ismert
  • ENSZ Veszélyes Áruk szerinti kód (szükség szerint)
Az útvonal országainak kódjai

"Biztonság és védelem", illetve "Vámjogi egyszerűsítések/Biztonság és védelem" AEO tanúsítvánnyal rendelkezőkre vonatkozóan:

  • Az útvonal országainak kódjai
  • Más speciális körülmény - engedélyezett gazdálkodó - jelzése
Vissza a tartalomjegyzékhez
45. Mely esetekben nem szükséges a vámáru-nyilatkozat adatait kiegészíteni a 30A. melléklet szerinti adatokkal?
2012.07.03.

csővezetéken keresztül kilépő áruk,

  • villamos energia,
  • a VK-VHR 237. és 238. cikkei szerint postaforgalomban kiszállításra kerülő áruk, amennyiben az áruk értéke eléri vagy meghaladja az ezer eurót, 
  • az alábbi területekre kiszállításra kerülő áruk:


a) Athos-hegy (GR);
b) Kanári-szigetek (ES);
c) a francia tengerentúli megyék (FR);
d) Aland-szigetek (FI);
e) Csatorna-szigetek (GB),

  • a Norvégiába és Svájcba kiszállításra kerülő áruk, 
  • amíg azt vámuniós szerződés köti Svájchoz, a Liechtensteini Hercegségbe kiszállított áruk. 
  • azok az áruk, amelyekre a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-i Bécsi Szerződés, a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24-i Bécsi Egyezmény vagy más konzuli egyezmények alapján, vagy a különleges küldetésekről szóló, 1969. december 16-i New York-i Egyezmény alapján mentesség biztosítható;
  • a hajókba vagy légi járművekbe alkatrészként vagy tartozékként történő beszerelés céljából szállított áruk, a hajók vagy légi járművek üzemeltetéséhez szükséges üzemanyagok, kenőanyagok és gáz, valamint a fedélzeten elfogyasztandó vagy értékesítendő élelmiszerek és egyéb árucikkek;
  • az olyan, a Közösség vámterületének részét képező területekre szánt áruk, ahol a 2008/118/EK irányelv nem alkalmazandó, valamint az e területekről egyéb, a Közösség vámterületén található rendeltetési helyre feladott áruk, 
  • a Közösség vámterületéről Helgolandra, a San Marino Köztársaságba és a Vatikánváros Államba feladott áruk.
Vissza a tartalomjegyzékhez
46. Ki nyújthatja be az elektronikus árunyilatkozatokat a gazdálkodó nevében?
2012.07.03.

Az árunyilatkozatot az ügyfél saját maga - elsődleges, vagy másodlagos felhasználó - nyújthatja be, amennyiben rendelkezik a szükséges követelményekkel. A nyilatkozattevő azonban közvetett, vagy közvetlen vámjogi képviselőt is igénybe vehet.

Vissza a tartalomjegyzékhez
47. Szükség esetén hogyan mutatom meg a kiviteli vámhivatalnak az árut?
2012.07.03.

Az elektronikus vámáru-nyilatkozat benyújtását követően a rendszer elvégzi az összefüggés-vizsgálatot, valamint a kockázatelemzést.

Normál eljárás esetén - az árunyilatkozat elektronikus úton történő benyújtását követően- az áru vám elé állítását az illetékes vámszervnél kell elvégezni. Az árunyilatkozat elfogadásáról, illetve az áru kiadásáról az eljáró vámszerv dönt. A Kiviteli Kísérő Okmány nyomtatását a kiviteli vámhivatal végzi.

Egyszerűsített eljárás helyi vámkezelési engedély tekintetében az áru kiadása az engedélyes telephelyén, vagy a vámhatóság által kijelölt vagy jóváhagyott helyen történik. Az árunyilatkozat benyújtását követően az ügyfél elektronikus úton kap döntést a vámhatóságtól. Amennyiben a kiviteli árunyilatkozat feldolgozása rendben megtörtént, és további ellenőrzésre nincs szükség, az áru – a KKO saját telephelyen történő kinyomtatását követően - a kiléptető vámhivatalhoz elszállítható. Amennyiben a visszaértesítés alapján okmány- vagy áruvizsgálatra kerül sor, abban az esetben az ügyfélnek ki kell alakítani a helyi vámszervvel az áruvizsgálat, okmányvizsgálat, stb. lefolytatásának gyakorlatát az eljárások zökkenőmentes lebonyolítása tekintetében. A helyi vámszerv jogosult - a helyi sajátosságok figyelembe vételével - a munkaidőben, valamint a munkaidőn túli ellenőrzések, szemlék rendjét meghatározni.

Vissza a tartalomjegyzékhez
48. Hogyan történik a kiléptetés igazolása?
2012.07.03.

A KKO-n szereplő MRN alapján a Közösségben lévő kiléptető vámhivatal elektronikus üzenet formájában végzi el a kiléptetést, amelyről a kiviteli vámhivatalt értesíti. A kiléptetésről a kiviteli vámhivatal elektronikus formában értesíti az APEH-et, illetve azt, aki elektronikusan adta a kiviteli árunyilatkozatot.

Vissza a tartalomjegyzékhez
49. Mely esetekben lehet papír alapú vámáru-nyilatkozatot benyújtani?
2012.07.03.
  • az árukat a vámhatóság számítógépes rendszeréhez való közvetlen hozzáférést nélkülöző, és ily módon a kiviteli vámhivatalnál a kiviteli nyilatkozat adatfeldolgozási eljárás felhasználásával történő benyújtásának lehetőségével nem rendelkező utasok viszik ki,

  • fenti rendelkezéseknek megfelelően diplomáciai, konzuli testületek tagjai, alkalmazottai általi tartós vagy ideiglenes külszolgálat idejére kiszállított árukra vonatkozóan, 

  •  ATA- igazolvány fedezete mellett a Közösség területéről ideiglenesen kivitt áruk kapcsán, 

  • integrált postaforgalomban kiszállításra kerülő küldemények, amelyek egyedi vámértéke nem éri el az ezer eurót, 

  • postaforgalomban kiszállításra kerülő küldemények, amelyek egyedi vámértéke nem éri el az ezer eurót, 

  • üzemszünet esetében.

Vissza a tartalomjegyzékhez
50. Mi az az „üzemszünet”?
2012.07.03.

Üzemszüneti eljárásról akkor beszélünk, amikor vagy a vámhivatal informatikai rendszere, vagy az ügyfél informatikai rendszere nem üzemel. A vámhatóság rendszerének leállásáról az ügyfelek minden esetben - az IT Helpdesk által, e-mail útján - értesülnek. Az ügyfél rendszerének leállását a vámhivatal ellenőrzi, és adott esetben üzemszüneti eljárást rendel el.

Vissza a tartalomjegyzékhez
51. Mi az eljárás üzemszünet esetén?
2012.07.03.

Üzemszünet esetén papír alapú eljárás alkalmazandó, az ügyfél egységes vámokmány benyújtásával kezdeményezheti a kivitelt.

Vissza a tartalomjegyzékhez
52. Mi az a kilépési gyűjtő-árunyilatkozat?
2012.07.03.

A kilépési gyűjtő-árunyilatkozat a Közösség vámterületét elhagyó árukra vonatkozó, biztonsági és védelmi adatokat tartalmazó, a kiléptető vámhivatal részére elektronikus formában benyújtott értesítés, melynek alkalmazása 2009. július 1-től önkéntes alapon történhet, 2011. január 1-től viszont kötelező!

Vissza a tartalomjegyzékhez
53. Hogyan nyújtsam be a kilépési gyűjtő-árunyilatkozat adatait 2009. július 1-ét követően?
2012.07.03.

A közösségi vámjogszabályban meghatározott rendelkezések figyelembe vételével a Közösség vámterületét elhagyó áruk tekintetében vámáru-nyilatkozat benyújtása szükséges. A vámáru-nyilatkozat pedig tartalmazza azon adatelemeket, amelyek a kilépési gyűjtő-árunyilatkozathoz szükségesek. Fentiek alapján, amennyiben vámáru-nyilatkozat benyújtására kerül sor, külön kilépési gyűjtő-árunyilatkozatra nincs szükség. A vámáru-nyilatkozat benyújtására továbbra is a kiviteli vámhivatalnál kerül sor, amely elektronikus üzenet formájában értesíti a kiléptető vámhivatalt. Amennyiben vámáru-nyilatkozat benyújtására nem kerül sor, abban az esetben a kiléptető vámhivatalhoz önálló – a VK-VHR 30A. mellékletében meghatározott adattartalmú – kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani.

Vissza a tartalomjegyzékhez
54. Mely esetekben szükséges önálló kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat?
2012.07.03.
  • Harmadik országból érkező áruk átmeneti megőrzés alá kerülnek, majd – az átmeneti megőrzést követően– újrakivitelre kerül sor, melyhez külön vámáru-nyilatkozat nem szükséges.

  • az áruk másik tagállamba történő kiszállítására T2L fedezete mellett kerül sor, belső árutovábbítási eljárás alkalmazása nélkül,

  • az árutovábbítási vámáru-nyilatkozat nem tartalmazza a biztonsági és védelmi célú adatokat, és az áruk harmadik országba történő kivitelére kerül sor.

  • a 1186/2009/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti háztartási célú ingóságok, valamint azok a raklapok, konténerek, valamint közúti, vasúti, légi, tengeri és belvízi szállítóeszközök, amelyek szállítása fuvarozási szerződés alapján történik, függetlenül attól, hogy a felsorolt árukra szóbeli vámáru-nyilatkozat is adható, vagy a vámáru-nyilatkozat benyújtására egyéb módon is sor kerülhet.

Vissza a tartalomjegyzékhez
55. Mi a teendő a 2006/112/EK irányelv hatálya alá tartozó területre történő kiszállítás esetén?
2012.07.03.

Mivel a Közösség vámterülete nem fedi teljesen a Közösség adójogi értelemben vett területét (azaz azt a területet, mely a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 77/388/EGK tanácsi irányelv alapján belföldnek minősül), ezért külön figyelmet érdemel az az eljárás, mely akkor követendő, ha Magyarországról árut szállítanak ki a fenti irányelv hatálya alá nem tartozó területekre, melyek a vámterületnek részét képezik.

Ezen területek az alábbiak:

a) Athos-hegy (GR);
b) Kanári-szigetek (ES);
c) a francia tengerentúli megyék (FR);
d) Aland-szigetek (FI);
e) Csatorna-szigetek (GB),

A közösségi áruk vámterületről történő kiviteléhez a 2006/112/EK irányelv rendelkezései szerint ugyanazon vámjogi rendelkezéseket kell alkalmazni, mintha az árukat a Közösség vámterületén kívülre szállítanák. Így az alakiságok teljesítése során vámáru-nyilatkozatot kell használni, melyet alapvetően ugyanúgy kell kitölteni, mint a kiviteli vámeljárások esetében, de a helyzet speciális jellegét az 1. rovat első alrovatában a „CO” kóddal kell jelölni. A szóban forgó ügyletek szabályszerű lebonyolításának biztosítása érdekében az ilyen közösségi árukat tartalmazó szállítmányokat - a „kivitel” lezárását követően - belső árutovábbítás alá kell vonni.

Fontos kiemelni, hogy bizonyos esetekben szükséges lehet az áruk közösségi helyzetének igazolása is. A KV-VHR. 315. cikk (2) bekezdése értelmében a Közösség vámterületének ezen részére vagy részéről küldött áruk esetén, a közösségi helyzet bizonyítékául a rendeltetési helyen, a T2LF okmány - és nem T2L okmány! - bemutatása szolgál.

Vissza a tartalomjegyzékhez
56. Össze lehet-e vonni az 5-ös és 6-os számú mellékletet, ugyanis formailag csak az V. és VII. pontokban különböznek egymástól?
2012.06.19.

Az 5. számú melléklet e válaszirat 3.) pontjában említett tevékenységek - így a begyűjtés, értékesítés, beszerzése, hasznosítás - esetén kötelezően alkalmazandó írásbeli megállapodás tartalmi elemeit tartalmazza, míg a 6. számú melléklet a 4. § (3) pontban meghatározott, az írásbeli megállapodáshoz képest egyszerűsített, írásbeli nyilatkozat követelményeit.

Tekintettel arra, hogy a Fémtörvény - érthető módon - kizárólag a természetes személytől történő beszerzés esetén teszi lehetővé a 6. számú mellékletben meghatározott egyszerűsített formát, mely tulajdonképpen az anyag jogszerű szerzésére vonatkozó nyilatkozat, így a két melléklet összevonása nem lehetséges.

Vissza a tartalomjegyzékhez
57. Mi a helyzet a (korábbi)megállapodással, azt szükséges tárolni avagy nem?
2012.06.19.

Amennyiben a kérdés az írásbeli megállapodások és nyilatkozatok helyszínen történő megőrzésével, lefűzésével kapcsolatos szabályokra irányul, úgy tájékoztatom, hogy azokat figyelemmel a Korm. rendelet 21. § (3), illetve 22. § (3) bekezdéseire köteles az átadástól számított 5 évig megőrizni.

Vissza a tartalomjegyzékhez
58. A végrehajtási rendelet 24. § értelmében a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok szállítására a 7. sz. melléklet szerinti kísérő okmányt kell alkalmazni. A 7. sz. melléklet szerinti okmányban, ha a fuvarozást bérfuvarozó végzi, akkor a III. pont szerint neki is rendelkeznie kell fémkereskedelmi engedély számmal.
2012.06.19.

Az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény (továbbiakban: Fémtörvény) 4. § (8) bekezdésben foglaltak alapján fémkereskedelmi engedélyköteles anyag csak a Fémtörvény végrehajtásáról szóló 312/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 24. § -ban meghatározott adattartalmú anyagkísérő okmánnyal szállítható.

A fémkereskedelmi tevékenységnek minősülő fuvarozás a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagnak a fémkereskedő saját maga által történő szállítását jelenti. Bérfuvarozás esetén a fuvarozónak fémkereskedelmi engedéllyel nem kell rendelkeznie, hiszen az anyagkísérő okmányt a fémkereskedelmi engedélyes állítja ki, aki a szállítmányt elindítja. [Fémtörvény 4. § (8) bek., Korm.rendelet 24. § (2) bek.]

A Korm.rendelet 7. számú mellékletében – az anyagkísérő okmány III. pontjában – kötelező adattartalomként a fémkereskedelmi engedély számának feltüntetését csak olyan fuvarozó esetén kötelező kitölteni, aki egyébként rendelkezik fémkereskedelmi engedéllyel, de nem saját fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot szállít.

Vissza a tartalomjegyzékhez
59. 13 § (5) „…szakképesítéssel rendelkező személynek kell közreműködnie.” Személyesen a telephelyen, vagy az előzetes egyeztetés, illetve telefonkapcsolat is elegendő?
2012.06.19.

A Fémtörvény 6. § (1) f.) pontjában, illetve a Korm. rendelet 13. § (5) bekezdésében említett - „külön jogszabály alapján szükséges szakképesítéssel rendelkező személy” - kitétel önmagában nem értelmezhető, figyelemmel a részletszabályokat tartalmazó jogszabály megjelenésének elmaradására.

Fentiekre tekintettel tájékoztatom, hogy a Korm. rendelet szakképesítésre vonatkozó rendelkezését a hatóság a jogszabályi feltételek hatályba lépéséig nem vizsgálja.

Vissza a tartalomjegyzékhez
60. Ha ugyanazon személytől, cégtől ugyanazon bevételi vagy kiadási bizonylaton rögzítésre került tételek VTSZ száma megegyezik, és a elvásárolt,vagy értékesített mennyiség is megegyezik, akkor azt visszautasítja mint duplikált tételt a VPOP rendszere. A kérdés folytatódik...
2012.06.19.

A kérdés folytatása: Ezért az ilyen feltételnek teljesülő valamennyi bevételi és kiadási bizonylaton szereplő azonos VTSZ-ű tételeket egy tételben kell beküldeni.
Pl. 2010.05.26-án XY nevű emberkétől a BöEHV1001205-ös bizonylaton 7602-es VTSZ-ű alumíniumból vásároltunk 3 kg festett alumínium cikkszámú és 3 kg 7602-es VTSZ-ű öntvény alumíniumot. Emiatt visszautasította a VPOP rendszere a bevallásunkat. A VPOP szerint úgy kellett volna beadnunk, hogy a XY 7602-es VTSZű alumínium 6kg szerepeljen, és ne két tételben 3-3 kg. Ami nem fedi a valóságot sem.

Véleményünk, hogy a fenti eset nem ritka a napi fémkereskedelmi tevékenység kapcsán, már első nap az 5 db napi adatszolgáltatásból 2 db a fenti hiba fennállása miatt került visszautasításra.

A kérdésünk, hogy ilyen esetben, ha:

  • " azonos VTSZ-el rendelkező fémkereskedelmi hulladékot,

  • azonos bevételi jegyen (mely megfelel az írásbeli nyilatkozat tartalmi elemeinek)

  • ugyanazon személytől

  • ugyanolyan súllyal vásárolunk meg, ilyen esetben melyik anyag felismerésre alkalmas jellemzőjét tekintsük mérvadónak?

A felvásárolt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag jelen esetben a két féle alumínium teljesen eltérő árban, valamint felismerésre alkalmas jellemzőben, így összevonása szerintünk teljesen értelmetlen.

Például ha vásárolunk vörösrezet és sárgarezet VTSZ tartalmában (első 4 számjegy figyelembevételével) ugyanazon VTSZ alá tartoznak, holott minőségben, árban valamint felismerésre alkalmas jellemzőben teljesen eltérhetnek egymástól, ilyen esetben is összegezve kellene a napi adatszolgáltatásban szerepelnie, mely összevonása véleményünk szerint teljesen értelmetlen lenne, hiszen a saját nyilvántartásainkban is a fenti fémek külön-külön kerülnek raktározásra.

Úgy gondoljuk ez elsősorban programbeli hiba lehet, ezért kérjük, hogy tegyék lehetővé, hogy a fenti adatoknak megfelelő bevallási kötelezettségnek tételenként tudjuk eleget tenni (3-3 kg szerepeljen a napi adatszolgáltatásban).

A válasz: Kérdésével kapcsolatosan tájékoztatom, hogy a feldolgozó programban az alábbi ellenőrzéseket alkalmazzuk, (FENV55, FENE55), melynek során azt ellenőrizzük, hogy van-e egynél több tétel, ahol az alábbi adatok megegyeznek:

  • iktatószám;

  • vámtarifaszám;

  • felismerésre alkalmas jellemző;

  • alanykód (adószám/adóazonosító)

  • személyazonosító okmány száma

  • számla, kísérő okmány száma

  • mennyiség

A napi bejelentés adatszolgáltatás abban az esetben lesz hibás, amennyiben a fenti adatok mindegyike megegyezik.

Tekintettel arra, hogy a Korm. rendelet alapján a fémkereskedő a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat a vámtarifaszám legalább első négy számjegyének feltüntetésével ellátva köteles tárolni, az adatszolgáltatási formanyomtatványok is úgy lettek kialakítva, hogy abban a vámtarifaszám első négy számjegye követelendő meg, vagyis kizárólag az engedélyköteles anyag fajtája. A további bontást ezen belül, vagyis a konkrét beazonosítást - a tarifaszám további bontása helyett - a felismerésre alkalmas jellemző szolgálja.

Esetlegesen a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értéke alapján történő megkülönböztetés is megjelenhetne, azonban figyelemmel a napi jelentés kötelező adattartalmára, ezen értéket a Korm. rendelet 3. számú melléklete nem követeli meg, így az az F02 formanyomtatványban adatmezőként nem szerepel.

Fentiekre tekintettel az Ön által említett példa esetén a felismerésre alkalmas jellemző megkülönböztetésével válik az adatszolgáltatás befogadhatóvá.

Vissza a tartalomjegyzékhez
61. A Korm. rendelet 3. számú mellékletének I. h.) pontja szerinti bejelentő azonosító mit jelent és azt hogyan kapja az ügyfél.
2012.06.19.

A bejelentő azonosítója alatt az adatszolgáltatás beküldésére jogosultsággal rendelkező személy adóazonosító jele értendő.

Vissza a tartalomjegyzékhez
62. Éves szerződéssel történő rendszeres eladás esetén kell-e minden alkalommal írásbeli megállapodást kitölteni? /Több fémkereskedő céggel illetve felhasználó öntödével csak éves keretszerződés esetén tudunk adásvételt bonyolítani./
2012.06.19.

Az éves keretszerződés, amennyiben rendelkezik a Korm. rendelet 5. sz. mellékletében meghatározott kötelező tartalmi elemekkel, írásbeli megállapodásként elfogadható.

Vissza a tartalomjegyzékhez
63. Tartós áramszünet, Internet hozzáférési problémák, informatikai rendszer üzemzavar vagy egyéb cégen kívül álló okok miatt nem tudjuk határidőre leadni a jelentésünket, mi a teendő ebben az esetben? A törvény meghatározza a VPOP kötelezettségét, de a fémkereskedőkre vonatkozóan nincs semmilyen útmutatás. Sajnos az elmúlt évben nálunk többször volt fél napos áramszolgáltatás szüneteltetése az Elmű-nek hálózati karbantartási munkák miatt.
2012.06.19.

Amennyiben a fémkereskedő elektronikus úton történő adatszolgáltatása a napi bejelentés, illetve havi zárás kapcsán akadályba ütközik, úgy annak kapcsán a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) igazolási kérelem - Ket. 66. § - 67.§ - szabályai alkalmazandók.

Vissza a tartalomjegyzékhez
64. Amikor az eladó a végfelhasználótól a visszaigazolt súlyt megkapja, a feladott és visszaigazolt súly közötti különbözetet a vevőtől, miként kezelje?
2012.06.19.

Tekintettel arra, hogy az aktuális készletet a havi zárás tükrözi – ezzel szemben a napi jelentés gyakorlatilag vevőnyilvántartásként funkcionál - a fémkereskedőnek a havi zárás adatszolgáltatás által van lehetősége a jogcímek között az igazolt mennyiségi különbözet jelzésére és ezzel a nyilvántartás korrekciójára.

Vissza a tartalomjegyzékhez
65. Manuális (papír alapú) napi nyilvántartás használható-e?
2012.06.19.

A nyilvántartás vezetésére, annak kötelező elemeire vonatkozóan a Fémtörvény 5. § (1), illetve (2) bekezdése tartalmaz rendelkezéseket.
A nyilvántartás alapvetően manuális módon vezetett, a fémkereskedőnek mindössze csak lehetősége van annak számítógépes úton történő vezetésére. Azonban utóbbi esetben már kötelessége a Korm. rendelet 10. §, illetve 11. § -ban foglalt feltételeknek való megfelelés.

Vissza a tartalomjegyzékhez
66. Gyártótól, termelőtől (pl.: nyomda) hozunk be (veszünk meg) saját gépjárművünkkel a fémkereskedelmi törvény alá tartozó hulladékot. A gyártó, termelő természetesen nem rendelkezik fémkereskedelmi engedéllyel, ezért ő nem tud (neki nem kell) kiállítani anyagkísérő okmányt. A kérdés folytatódik...
2012.06.19.

A kérdés folytatása: Nekünk kell-e kiállítani anyagkísérő okmányt a fuvarról, ha nem kell, akkor hogyan tudjuk igazolni a gépkocsinkat útközben megállító vámtisztnek, hogy ez a hulladék gyártótól, termelőtől kerül be hozzánk és azért nincs anyagkísérő okmányunk?

A válasz: A Fémtörvény 4. § (8) bekezdése alapján fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a fémkereskedő csak a külön jogszabályban meghatározott adattartalmú anyagkísérő okmánnyal együtt szállíthatja és raktározhatja.

A Fémtörvény 4. § (9) bekezdése alapján az anyagkísérő okmány olyan bizonylat, amely a szállított fémkereskedelmi engedélyköteles anyag származásának, eredetének, valamint a fémkereskedő általi átvételének és értékesítésének a kereskedő telephelyei közötti szállításnak igazolására szolgál.

A Korm. rendelet 24. § (2) bekezdés alapján az anyagkísérő okmányt a fémkereskedő 3 példányban állítja ki. Az anyagkísérő okmány 3. példánya a kiállító fémkereskedőé, 1. és 2. példányt a fémkereskedő átadja a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag szállítójának. A fémkereskedelmi engedélyköteles anyag megérkeztével a címzett az 1. példányt a feladónak visszaküldi.

Fenti részletszabály szerint az anyagkísérő okmány ez esetben történő kiállítása, amely egyebekben szigorú számadású bizonylat és, mint ilyen meghatározott személy írhatja alá, a feladó fémkereskedő kötelessége lenne. Tekintettel azonban arra, hogy a feladó - jelen esetben a fémkereskedővel szerződéses jogviszonyban álló gyártó cég - fémkereskedőnek nem minősülő személy, így a fémkereskedő - annak ellenére, hogy a szállítást ő végzi - az anyagkísérő okmány kiállítására nem kötelezhető.

Továbbiakban az anyagkísérő okmány kötelező adattartalmáról a Korm. rendelet 7. számú melléklete rendelkezik, mely adatok - így például a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag vámtarifaszáma, felismerésre alkalmas jellemzője, mennyisége - a fémkereskedő által csak a telephelyen állapíthatók meg, tekintettel arra, hogy a szállítmány e fajta részleteit kizárólag a gyártó ismeri.

A Fémtörvény 4. § (8) bekezdése alapján az anyagkísérő okmányt más célra készített, az e törvény és a külön jogszabály szerinti adatokat tartalmazó okirat helyettesítheti.

Az Ön által vázolt esetben tehát a feladó, azaz a gyártó cég által kiállított szállítólevél, illetve a szerződés másolata szolgálhat a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag szállításának igazolására.

Vissza a tartalomjegyzékhez
67. Az akkumulátort milyen vtsz-on szükséges nyilvántartani?
2012.06.19.

A Korm. rendelet 2. §-a szerint e rendelet alkalmazásában vámtarifaszám: a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet 2009. január 1-jén érvényes állapota szerint meghatározott vámtarifaszám, ami alá a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag - a Fémtv. melléklete szerinti több fémet tartalmazó anyag esetén a legnagyobb tömegarányú fémalkotó szerint – besorolható.

Ezen szabály azonban csak a Fémtv. szerinti nyilvántartás vonatkozásában alkalmazandó, megalkotásának indoka az volt, hogy óriási terhet jelentene a fémkereskedőknek az összes fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a pontos vámtarifaszámon nyilvántartani. Ezért a Korm. rendelet lehetővé tette számukra azt a könnyítést, hogy pusztán a mellékletben szereplő 20 vámtarifaszám alá kell besorolni a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat a nyilvántartásban.

Fentiek alapján a fémkereskedő - fémkereskedelmi tevékenységével kapcsolatosan - nyilvántartásában az ólomakkumulátort 7802 vámtarifaszámon köteles feltüntetni, mert az ólom van jelen a legnagyobb tömegarányban. Ennek következményeként az adatszolgáltatások során is a 7802 vámtarifaszámot kötelező használni.

Azonban minden más jogszabály vonatkozásában, így az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban Áfatv.) alkalmazása során is, az ólomakkumulátor esetében a 8548 vámtarifaszám irányadó.

Fentiek értelmében nem esik a fordított adózás hatálya alá az ólomakkumulátor, hiszen az Áfatv. 6. számú melléklete nem tartalmazza a 8548 vámtarifaszámot.

Vissza a tartalomjegyzékhez
68. VPID szám kérelmet és az EÜC regisztráció kérelmet elegendő a fémkereskedelmi engedély kérelemmel együtt beadni?
2012.06.18.

Amennyiben az engedélykérelmet postai úton nyújtja be, abban az esetben a VPID szám kiadása a fémkereskedelmi engedélykérelem nyomtatványon feltűntetett adatok alapján történik meg. Az ezzel egyidejűleg benyújtott EÜC regisztrációs kérelem nyomtatvány alapján a regisztráció is végrehajtásra kerül.
Az engedélykérelem elektronikus benyújtását azonban mindenképpen meg kell előzze a VPID szám megszerzése és az EÜC regisztráció.

Vissza a tartalomjegyzékhez
69. A hírlevélben azt olvastam, hogy a postai úton történő engedélykérelem benyújtásnál automatikusan megkapom a VPID számot. Az lenne a kérdésem, hogy a VPID adatlapot ki kell-e tölteni és mellékelni az engedély kérelemhez vagy a kérelem alapján adják ki külön adatlap nélkül?
2012.06.18.

Az engedélykérelem nyomtatvány adattartalma úgy került kialakításra, hogy az alapján a VPID szám kiadása - külön VPID adatlap nélkül - elvégezhető legyen. Ennek megfelelően - kizárólag a postai (személyes vagy meghatalmazott útján) benyújtott engedélykérelem esetén - nincs szükség külön VPID adatlap benyújtására, ugyanakkor az Ügyfélkapun keresztül benyújtott kérelem nyomtatványhoz csatolni kell a VPID adatlapot.

Vissza a tartalomjegyzékhez
70. A Korm.r. 3. számú melléklet I. h) pontja szerinti bejelentő azonosítójának jelentése
2012.06.18.

"A bejelentő azonosító" az ügyfélkapun regisztrált bejelentő adóazonosító jele. Amennyiben elektronikus úton kerül a kérelem benyújtásra, hiányzó illetve hibás (nem a regisztráció során megadott) bejelentő azonosító esetén az elő-feldolgozó rendszer a bejelentőt nem tudja azonosítani, és az okmányt visszautasítja. A kérelem postai úton történő benyújtása esetén a kitöltést végző személy adóazonosító jelét kell a rovatban szerepeltetni.

Vissza a tartalomjegyzékhez
71. Milyen bankgarancia fogatható el? Van-e valamilyen formai követelménye?
2012.06.18.

A Fémtv. 8. § (2) bekezdése szerint pénzügyi biztosítékként az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia és biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény fogadható el.
A bankgarancia minimális követelményeit a Korm. r. 9. § (3) - (5) tartalmazza.
Tekintettel arra, hogy a jogszabály nem határoz meg további kritériumot a bankgarancia vonatkozásában, ezért a bank által szerkesztett bankgarancia is elfogadható, amennyiben megfelel a Korm. rendeletben előírt feltételeknek.
A fent hivatkozott jogszabályok nem tesznek további különbséget a bankgarancia fajtájára vonatkozóan, tekintettel arra, hogy az az alapjogviszonyból fakadó vállalt kötelezettségektől is függhet. Mivel a pénzügyi biztosíték nyújtásának célja egy adott tevékenység (fémkereskedelmi tevékenység) végzése, illetve e tevékenyég engedélyezése, ezért minden bankgarancia egyben tevékenységi bankgaranciának is tekinthető.

Vissza a tartalomjegyzékhez
72. A ma használatos operációs rendszereknél olyan elegáns kezelői módszerekkel rendelkezik az átlagos felhasználó is, hogy könnyedén visszatölthet komplett könyvtárakat, anélkül, hogy ezt bármilyen követő-ellenőrző rendszer észrevenné: maga a követő rendszer adatbázisa is visszatöltődik.
2012.06.18.

Éppen ezen okokból kifolyólag az adatok sérthetetlenségét adatbázis szinten, és nem operációs rendszer szinten kell megvalósítani.

Vissza a tartalomjegyzékhez
73. A Korm.r. 10. § (3) az adatbázis esetleges visszatöltését "szabályozza". Az általunk telepített szoftverek adatbázisát, csak a rendszerfelügyelettel megbízott, vagy annak koordinálása mellett a felhasználói rendszergazda végzi, ha nem lehet a munkát folytatni. Ők szakképzett emberek, munkájukat felelőséggel (szerződéses módon) végzik és az üzemeltetési naplóba részletes adminisztrációt végeznek! A kérdés folytatódik...
2012.06.18.

A kérdés folytatása: Mivel számlázást is végző Rendszerekről van szó, a visszatöltést csak abban az esetben végezzük, ha a az adattárak oly mértékben sérülnek, hogy nem lehet tovább dolgozni. A rendszerfelügyeletet végző - egyben a szoftver fejlesztője - szerződésben vállalt kötelezettség mellet adatbázis-helyreállítást is végezhet, természetesen a tényt rögzíti részletesen az üzemeltetési naplóba.

A válasz: A jogszabály által megfogalmazott elvárás a mentés visszatöltések naplózásának elektronikus megvalósítását jelenti. A manuális üzemeltetési naplóba történő bejegyzés azért nem kielégítő, mert amennyiben emberi mulasztásból kifolyólag az üzemeltetési naplóba nem történik bejegyzés, akkor az adott mentés visszatöltése a hatóság előtt rejtve marad.

Vissza a tartalomjegyzékhez
74. Mikortól szükséges a pénzügyi mérleget hitelesíttetni, amennyiben a fémkereskedelmi engedély kiadására 2010-ben került sor?
2012.06.18.

A Fémtv. 8. § (1) bekezdésének h) pontja alapján - mivel nevezett gazdálkodó 2011-től vállalta a kötelezettséget - először a 2010. évi pénzügyi mérlegét kell hitelesíttetnie (2011-ben).

Vissza a tartalomjegyzékhez
75. Amennyiben egy informatikai rendszer nem teszi lehetővé az adatok visszatöltését, azaz nem rendelkezik ilyen funkcióval, ebben az esetben nem lehetséges természetesen az sem, hogy a törvény előírásainak megfelelően naplózza a visszatöltés műveletét. Ez a működés (ennek a funkciónak a hiánya) akadálya lehet-e annak, hogy a szoftver megkapja a regionális központ engedélyét a használatra?
2012.06.18.

Egy informatikai rendszerben a rögzített adatok biztonsági mentése az adatvédelmi szempontok figyelembe vételével alapvető elvárás (pl. üzemzavar, hardver eszköz meghibásodás, elemi kár okán bekövetkezett adatvesztés elkerülése). Az adatok mentése rendszerüzemeltetői és felhasználói oldalról egyaránt abban az esetben tekinthető hatékonynak, amennyiben a rendszerben az adatvisszatöltés lehetősége biztosított. A funkció kialakítása előbbiek alapján mind az ügyféli és vámhatósági oldalról indokolt, ezért a mentési/visszatöltési funkcióval nem rendelkező informatikai rendszerek használatának engedélyezése nem javasolt.

Vissza a tartalomjegyzékhez
76. A Korm.r. 10. § (3) a) pontban pontosan mely hatályos jogszabályi rendelkezésekre gondol a jogalkotó?
2012.06.18.

Hatályos jogszabályi rendelkezések alatt értendő az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény, illetve annak végrehajtásáról szóló 312/2009. (XII. 28.) Kormányrendelet nyilvántartás vezetésére vonatkozó rendelkezéseinek összessége.

Vissza a tartalomjegyzékhez
77. A Korm.r. 16.§ egy telepen több tárolóhelyiség esetén a nyilvántartást helyiségenként kéri?
2012.06.18.

Nem, a nyilvántartást telephelyenként kell vezetni, de a nyilvántartáson belül meg kell különböztetni a tárolóegységeket, illetve a tároló helyiségeket is (pl.: konténerszám tároló helyiség azonosítója).

Vissza a tartalomjegyzékhez
78. Van-e lehetőség - és ha igen, mely jogszabály alapján - méltányosságot gyakorolni a fémkereskedelmi eljárásokban?
2012.06.18.

A Fémtv. 13. § (2) bekezdése alapján a fémkereskedelmi hatóság eljárására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Figyelemmel arra, hogy a Fémtv. a méltányosság vonatkozásában nem rendelkezett, így e tekintetben mögöttes jogszabályként a Ket. szabályai irányadóak.

A Ket. 74. § (1)-(2) bekezdései szerint a kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére

  • halasztás vagy a
  • részletekben történő teljesítés (feltéve, hogy a kötelezés jellege megengedi)

engedélyezését, ha

  • rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy
  • az számára aránytalan nehézséget jelentene.
Vissza a tartalomjegyzékhez
79. A cégem tevékenysége gépjármű indító akkumulátorok gyártása és értékesítése, az általunk gyártott akkumulátor ólmot tartalmaz, ami a Fémtv. szerint fémkereskedelmi engedélyköteles anyagnak minősül. Kötelezett vagyok-e fémkereskedelmi engedély megszerzésére?
2012.06.18.

A Fémtv. hatálya csak a fémkereskedelmi tevékenységekre terjed ki, a késztermék-előállításra nem. Továbbá a Fémtv. 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint fémkereskedőnek nem minősülő személy e törvény szerinti engedély nélkül végezheti saját tulajdonú fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítését. Vagyis az értékesítésre a Fémtv. hatálya kiterjed, azonban fémkereskedelmi engedély nem szükséges hozzá.

Vissza a tartalomjegyzékhez
80. Alumínium öntészettel foglalkozó cég vásárolhat-e alumínium hulladékot fémkereskedőtől, és azt megmunkálhatja-e fémkereskedelmi engedély nélkül?
2012.06.18.

Az alumínium-hulladék ugyan fémkereskedelmi engedélyköteles anyag, azonban a Fémtv. 10. § (1) bekezdése alapján fémkereskedőnek nem minősülő személy - külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - külön engedély nélkül végezheti

  • saját tulajdonú, valamint
  • fémkereskedőtől beszerzett

fémkereskedelmi engedélyköteles anyag hasznosítását.
Továbbá a fémkereskedőnek nem minősülő személy fémkereskedelmi engedély nélkül végezheti a saját tulajdonú fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítését.

Vissza a tartalomjegyzékhez
81. A bérfuvarozás fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység?
2012.06.18.

A bérfuvarozás nem minősül fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek, azonban a bérfuvarozó kötelessége, hogy egy esetleges ellenőrzés alkalmával egyértelműen igazolni tudja, hogy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag szállítására megbízást kapott.

Vissza a tartalomjegyzékhez
82. Fémkereskedelmi engedéllyel nem rendelkező személy termékek gyártásához (hasznosítási céllal) vásárolhat-e fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot fémkereskedőtől? Első ránézésre megvalósulnak a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység kritériumai (hasznosítási célú beszerzés, ellenérték, üzletszerűség).
2012.06.18.

A Fémtv. 10. § (1) bekezdés b) pontja alapján fémkereskedőnek nem minősülő személy - külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - külön engedély nélkül végezheti fémkereskedőtől beszerzett fémkereskedelmi engedélyköteles anyag hasznosítását.

A fent leírt tevékenység fémkereskedelmi engedély nélkül végezhető, azonban a tevékenységére - a Fémtv. 1. § (1) bekezdése alapján - kiterjed a Fémtv. hatálya, így tevékenysége kapcsán a Fémtv. 10. §-ban megfogalmazott kötelezettségek irányadóak, melyek megszegése esetén bírság kiszabásának van helye. Így például a tevékenység kizárólag írásba foglalt megállapodás megléte mellett végezhető, illetve engedély nélkül kizárólag csak akkor, ha a hasznosítandó fémkereskedelmi engedélyköteles anyag saját tulajdonú, avagy fémkereskedőtől származik.

Vissza a tartalomjegyzékhez
83. Ha a Fémtv. hatálya alá tartozó tevékenységet végzek, minden esetben szükséges fémkereskedelmi engedélyt kiváltanom? Fémkereskedelmi engedélyköteles anyag beszerzéséhez mely esetekben szükséges fémkereskedelmi engedélyt kiváltani? Mely esetekben nem minősül a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok beszerzése fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek?
2012.06.18.

Különbséget kell tennünk a Fémtv. hatálya alá tartozó tevékenység és a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység között. A Fémtv. hatálya alá tarozó tevékenységek köre sokkal tágabb, mint a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységek köre. A Fémtv. két tevékenységet konkrétan nevesít, melyek a törvény hatálya alá tartoznak, azonban bizonyos feltételek megléte esetén engedély nélkül végezhetőek. Ilyen a begyűjtés és a hasznosítás. Tehát leszögezhetjük, hogy attól, hogy egy tevékenység (begyűjtés, hasznosítás) a Fémtv. hatálya alá tartozik, még nem lesz fémkereskedelmi engedélyköteles.

A legtipikusabb eset, hogy valamely gazdálkodó tevékenysége a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok beszerzésével kerül a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység fogalmi köre alá.

A fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok beszerzése akkor minősül fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek, ha az alábbi konjunktív feltételek fennállnak:

  • a Magyar Köztársaság területén történő beszerzés,
  • ellenérték fejében történő beszerzés,
  • üzletszerűség,
  • (Fémtv. szerinti) hasznosítási cél.

    Amennyiben ezen feltételek közül valamelyik nem teljesül, úgy a beszerzés nem minősül fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek. Ebben az esetben a beszerzett fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat az átvevő a Fémtv. 3. § (1) bekezdés b) pontja alapján fémkereskedelmi engedély nélkül értékesítheti fémkereskedő részére.

    Nem minősül fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok átvétele továbbá abban az esetben sem, ha az átvevőt a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok átvételére jogszabály kötelezi, még akkor sem, ha az átvett fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokért ösztönző díjat fizet.

  • Vissza a tartalomjegyzékhez
    84. A fémcsomagolási hulladék (pl. alumínium italos doboz) a törvény hatálya alá esik-e?
    2012.06.18.

    A fém csomagolóanyagok tekintetében 3 kategóriát kell megkülönböztetnünk.
    Az első, amikor a betétdíjas csomagolóanyag még őrzi a csomagolóanyagként betöltendő funkcióját, ebben az esetben nem tartozik a Fémtv. hatálya alá.
    A második eset, amikor a betétdíjas csomagolóanyag már nem alkalmas csomagolóanyagkénti funkciójának betöltésére (pl. törött), ebben az esetben ez már nem tekinthető csomagolóanyagnak, hanem csak fémhulladéknak, vagyis nem kivétel a Fémtv. hatálya alól.
    A harmadik eset a nem betétdíjas termékek köre, melyek az egyszeri használat után automatikusan elveszítik csomagolóanyagkénti funkciójukat (pl. kiürült fém sörösdobozok), ezek szintén nem csomagolóanyagok már, hanem fémhulladékok, vagyis a Fémtv. hatálya alá tartoznak.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    85. Amennyiben a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot külföldre kiszállítják, s ott kerül sor az adásvételre, úgy az értékesítésre kiterjed-e a Fémtv. hatálya?
    2012.06.18.

    Nem, hiszen a Fémtv. hatálya csak a Magyar Köztársaság területére terjed ki, azonban az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése alapján a hulladék behozatala, átszállítása és kivitele során engedélyező hatóságként az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség jár el, így a hulladékszállítás engedélyezésének tárgykörében felmerülő kérdés esetén javasolt fent nevezett szerv megkeresése.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    86. Amennyiben nem pénzért, hanem szolgáltatásért cserél gazdát a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag, úgy ezen ügylet milyen megítélés alá esik a Fémtv. szempontjából?
    2012.06.18.

    A fémkereskedelmi engedélyköteles anyag ellenérték fejében történő üzletszerű beszerzése körébe vonható az a tevékenység is, amikor a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot beszerző személy nem pénzt, hanem bármilyen, számára és a fémterméket átadó számára egyaránt értéket, mégpedig az átadott fémtermékkel a felek konszenzusa alapján azonos értéket képviselő dolgot ad át a fémtermékért cserébe, úgyszintén az is, ha a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot beszerző személy az azt átadó személy részére - azzal konszenzusuk alapján azonos értéket képviselő - ellenszolgáltatást nyújt (például munkát végez).

    Nyelvtani értelmezés alapján ugyanezen következtetésre juthatunk, hiszen a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint az ellenérték „valaminek az értékét fedező, rendszerint pénzben kifejezett értékét” jelenti, szinonímája pedig az ellenszolgáltatás.

    Fentiek alapján tehát az ellenérték fogalmába nemcsak a pénz, hanem bármilyen más értékkel bíró dolog vagy szolgáltatás is beleérthető.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    87. Mit értünk az „üzletszerűség” alatt a Fémtv. vonatkozásában?
    2012.06.18.

    Noha a Fémtv. e fogalmat nem határozza meg, azonban a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint az „rendszeres jövedelmet hozó tevékenységet” jelent. Az üzletszerűség fogalmát a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. 3. §-a határozza meg, amely szerint általában nyereségre törekvést jelent gazdasági kockázatvállalás mellett akként, hogy a társak nyereségben, veszteségben osztoznak, állandósult, huzamos, szervezetszerű gazdasági tevékenység végzése mellett. Így üzletszerű az a tevékenység, amely nyereség és jövedelemszerzésre irányul, rendszeresen a társaság, illetve azok tagjai saját kockázatukra folytatják. (Ezen kívül az üzletszerűség jelentéstartalmának feltárásához segítségül hívható a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 137. §-ának 9. pontja is, amelyből kiindulva egy cselekmény akkor minősül üzletszerűnek, ha annak megvalósítója rendszeres haszonszerzésre törekszik. Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 9.K.30.049/2011/9. szám)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    88. Az adóköteles termék mennyiségének meghatározása vámtarifaszámonként, termékféleségenként (cikkszámonként) értendő, vagy ezektől függetlenül az összes termékféleséget egy tömegként kell számolni ? A kérdés folytatódik...
    2012.06.15.

    A kérdés folytatása: Amennyiben az adóköteles termék mentesül a 7.§ (1) bekezdése szerint az adó megfizetése alól, akkor kell-e bejelenteni azt, hogy van ugyan adóköteles termék forgalombahozatal, de az mentes az adó megfizetése alól ? Mi módon ?

    Ha az 50 kg (liter) értéket év közben éri el és lépi át a vállalkozás, akkor ezen érték átlépésekor válik adókötelessé a vállalkozás és csak ekkor kell bejelentkezni az adó hatálya alá ? Továbbá, ha ez a III. negyedévben következik be, akkor a megelőző forgalmat is be kell ekkor jelenteni, vagy csak az átlépés utáni mennyiséget.

    A válasz:

    • Először is meg kell jegyezni, hogy a termékadóval érintett gazdálkodónak a Neta tv. 9. § (1), (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartást kell vezetnie. E paragrafus alapján az adóköteles termék mennyiségét termékenkénti bontásban kell nyilvántartani. Ez azt jelenti, hogy külön kell vezetni az üdítőitalok, az energiaitalok, az előrecsomagolt cukrozott készítmények, a sós snackek, valamint az ételízesítők mennyiségét. Ezen belül további bontás (vámtarifa-, vagy cikkszámonkénti) alkalmazása nem előírás. A termékadó-mentes mennyiség meghatározása során a fenti termékkörök mennyiségét együttesen kell figyelembe venni, figyelemmel arra, hogy e termékek egy része folyadék, másik része pedig szilárd halmazállapotú. Ebből az következik, hogy a Neta tv. 2. §-ában meghatározott termékek értékesítése akkor mentes a termékadó alól, ha a 2. § a) pontja szerinti termékekből összességében 50 liter alatti mennyiséget, a 2. § b)-d) pontja szerinti termékekből pedig összességében 50 kilogrammnál kevesebbet értékesít az adóalany az adóév folyamán.

    • A Neta tv. 10. § (5) bekezdése alapján a termékadó fizetésre nem kötelezett adóalanynak nincs bejelentkezési és adóbevallás benyújtási kötelezettség.

    • Amennyiben az adóköteles termékek mennyisége az adott naptári évben eléri, illetve meghaladja az 50 kg-ot, vagy 50 l-t, akkor kezdeményezni kell a vámhatósági regisztrációt, valamint a termékadó bevallást is el kell készíteni. A bevallásban nem csak az érintett termékkör adómentes mennyisége feletti mennyiséget, hanem a naptári évben értékesített valamennyi adóköteles termékkör teljes mennyiségét kell szerepeltetni, illetve az után a termékadót megfizetni, tekintettel arra, hogy ezáltal az adóalany termékadó-mentes státuszát elveszítette.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    89. Amennyiben a tárgyidőszakban az adóalany vevője a külföldre történő értékesítés tényét nem tudja bizonyítani, mivel az adóköteles termék értékesítése az adott időszakban még nem történt meg, elegendő-e, ha a kötelezett a külföldre történő értékesítés tényét csak vevő által az értékesítéskor tett nyilatkozattal tudja alátámasztani, és bemutatja, hogy a vevő jellemzően a megvásárolt terméket külföldre értékesíti? A kérdés folytatódik...
    2012.06.15.

    A kérdés folytatása: Van-e lehetőség arra, hogy a vevő utólag hitelt érdemlően igazolja a külföldre történő értékesítést?

    Milyen más hitelt érdemlő igazolás kibocsájtására kötelezett az adóalany vevője, mely a hatóság részére is hitelt érdemlően igazolja, hogy a kötelezett által értékesített termék mentesül az adó megfizetése alól?

    Amennyiben az adómentesség ilyen esetben nem lehetséges és a kötelezett által értékesített termék adóval terhelten került a vevő felé értékesítésre, viszont az adóköteles termékek értékesítése a későbbiekben külföldre történik, ez esetben az adóköteles termékek után a kötelezett, illetve a vevő visszaigényelheti-e a kiszállítást követően a termékadót?

    A válasz: A Neta tv. 7. §-ának (3) bekezdése szerint mentes az adó alól annak az adóköteles terméknek a 3. § (1) bekezdése szerinti értékesítése, amelyet vevője az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 89. § (1) bekezdése vagy 98. §-a szerinti feltételeknek megfelelően továbbértékesít, feltéve, hogy e tényről a vevő az adóalany felé az értékesítéskor nyilatkozik, valamint a továbbértékesítés tényét - a továbbértékesített adóköteles termék mennyiségének közlésével - számára hitelt érdemlően igazolja.
    A Neta tv. fenti mentességi rendelkezése értelmében az adóalany csak akkor válik jogosulttá a mentességre, ha - amellett, hogy vevője a külföldre történő továbbértékesítésről felé nyilatkozik - számára a vevő hitelt érdemlően igazolja a külföldi továbbértékesítés megtörténtét.
    Az adóalany felé a nyilatkozatot a vevő - a fentiek értelmében tehát - a számára történő értékesítés időpontjában köteles megtenni, s ebben ki kell nyilvánítania azt a szándékát, hogy a terméket külföldre történő továbbértékesítés céljából vásárolja. A mentesség másik feltétele az eladás tényét (azaz megtörténtét) bizonyító hitelt érdemlő igazolás megküldése az adóalany számára. Hitelt érdemlő igazolásnak minősül minden olyan okmány, amelynek tartalma alapján teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a terméket a vevő külföldre értékesítette (pl. a termék külföldre történő kiszállítását tanúsító fuvarokmány vagy a külföldi vevő által aláírt szerződés, átvételi elismervény hiteles másolata).
    Amennyiben ezt az igazolást az adóalany csak az adott értékesítést magába foglaló bevallási időszakról szóló bevallás benyújtásának esedékességét követően kapja meg, akkor lehetősége van arra, hogy az esedékességi időpontban benyújtott adóbevallását önellenőrzéssel helyesbítse.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    90. Cégünk csokoládé alapú krémet (VTSZ: 1806906090) állít elő, amely hozzáadott cukortartalma meghaladja a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 2. § b) pontjában meghatározott értéket, kakaótartalma pedig kevesebb az ugyanezen a törvényi helyen előírt értéknél. A kérdés folytatódik...
    2012.06.15.

    A kérdés folytatása: A krémet a törvény 1. § 4. pontjában meghatározott módon csomagolják és szállítják. A termék első magyarországi előállítója a terméket belföldön értékesíti. Az értékesítés nem kiskereskedelmi, hanem a termék minden esetben alapanyagként kerül nagykereskedelmi (pl: cukrászat) értékesítésre, a terméket nem közvetlen fogyasztásra gyártják. Kédésként merül fel, hogy az így alapanyagként előállított termék termékadó köteles lesz-e?

    A válasz: Az a termék, amely a Neta tv. 1. § 4. pontjában meghatározott előrecsomagolt termék feltételeinek eleget tesz, valamint a 2. §-ban szereplő vámtarifaszámok alá besorolható, illetve az ott felsorolt kritériumoknak megfelel, továbbá az első belföldi értékesítése megvalósul, termékadó-köteles terméknek minősül. Ugyanakkor az ipari felhasználóknak további feldolgozásra szállított alapanyagok közül azok minősülnek adókötelesnek, amelyek - bár alapanyagként, illetve más termék összetevőjeként is szolgálnak - az értékesítési formájuk szerint egyúttal fogyasztásra alkalmas készterméknek is tekinthetők.
    A tankautóban, konténerben, zsákban, vödörben ömlesztve átadott, kisebb csomagolási egységekre nem bontott termékek nem tartoznak e körbe. E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy az így átadott alapanyag csomagolása tartalmazza-e a termék adatait (pl. tömegét) vagy sem.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    91. Cégünk által gyártott jégkrémet nem cukorral, hanem folyékony állagú glükózsziruppal vagy izoszörppel édesítjük. A kérdés folytatódik...
    2012.06.15.

    A kérdés folytatása: A Neta tv. alapján az előrecsomagolt cukrozott készítmény a cukortartalom vonatkozásában akkor minősül adóköteles terméknek, ha 100 gramm termékre vetített hozzáadott cukortartalom a 1704, 1905, 2105 vámtarifaszámok alá tartozó termékek esetében a 25 grammot, a 1806 vámtarifaszám alá tartozó termék esetében a 40 grammot meghaladja. Kérdésként merült fel, hogy ebben az esetben mennyivel kell számolni a hozzáadott cukor mértékét, hiszen az általunk felhasznált glükózszirup és izoszörp nedvességtartalma miatt csak 50 %-os szárazanyag (cukor) tartalommal bír.

    A válasz: Az adóköteles termék hozzáadott cukortartalmának számítása esetén a termék egészéhez viszonyítva kell vizsgálni a cukortartalmat. Mindez azt jelenti, hogy ha a 1701 vagy a 1702 vámtarifaszám alá tartozó terméket (cukrot) vízzel, vagy valamely más folyékony anyaggal hígítva adják a termékhez az előállítása során, a késztermék tekintetében ezen adalékból csak a cukortartalom releváns. Ennek következtében ha a késztermék glükózszirup, vagy izoszörp hozzáadásával készül, ezek nedvességtartalma levonható a hozzáadott cukor számításakor.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    92. Mit jelent a Neta tv. 2. § a) és c) pontjában a kivételek között szereplő "legalább 50 %-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek" kifejezés.
    2012.06.15.

    Tejalapanyag-tartalom alatt - a Neta tv. eltérő rendelkezése hiányában, a szavak általános értelméből következően - az adóköteles termék tejtartalmát kell érteni. Abban az esetben pedig, ha az adóköteles termék nem tej hozzáadásával, hanem valamely olyan összetevő hozzáadásával készül, amelyet - legalább részben - tejből állítanak elő, akkor a késztermék tejalapanyag-tartalma a késztermék valamennyi összetevője arányában vizsgálandó.
    Egy példával illusztrálva az előzőeket az arányosítás a következő. Ha egy üdítőital joghurt hozzáadásával készül, amelynek tejtartalma 50 %, de a joghurt a kész üdítőitalnak csak 50 %-át teszi ki, akkor a kész üdítőital tejtartalma összesen 25 %. Ez pedig azt jelenti, hogy tejalapanyag tartalmára tekintettel a kérdéses ital nem emelhető ki az adóköteles üdítőital Neta tv-beli fogalmi köréből.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    93. Különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszerek (pl. diabetikus termékek, amelyek fruktózzal készülnek) mentesülnek-e az adó megfizetése alól? Tagvállalatunk cukorbetegeknek is gyárt édességet, amit fruktózzal készít. A vámtarifaszám alapján a gyümölcscukor is adóköteles. A diabetikus édességek csak fruktóz használatával képesek teljesíteni a jogszabályban leírtakat.
    2012.06.13.

    Az adómentes értékesítések körét a Neta tv. 7. §-a határozza meg. Egyéb mentességeket a jogszabály nem ismer, így nem élveznek adómentességet a fruktózzal készített termékek, akkor sem, ha azok különleges táplálkozási igényeket elégítenek ki, pl. cukorbetegeknek készülő diabetikus termékek.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    94. A népegészségügyi termékadóról szóló törvény 2 §. c) pontja a pékárukat kizárja az adóköteles termékek köréből. A törvény alapján mi minösül pékárunak, a pogácsa különböző változatai a pékáru kategóriába tartoznak-e?
    2012.06.13.

    A Neta tv. alkalmazása szempontjából pékáru alatt - a szavak általános értelmezéséből következően - a vizes kiflit és a zsemlét kell érteni. Tehát a pogácsa, amely a Neta tv. 1. § 4. pontjában meghatározott előrecsomagolt termék feltételeinek eleget tesz, valamint a 2. §-ban szereplő vámtarifaszámok alá besorolható, illetve az ott felsorolt kritériumoknak (sótartalom) megfelel, továbbá az első belföldi értékesítése megvalósul, adóköteles terméknek minősül.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    95. Mi a teendő, ha az import termék csomagolásán nincs feltüntetve azon összetevő (pl: csokoládé esetében a kakaó és cukortartalom) mennyisége grammban, amely alapján megállapítható, hogy adókötelezettség terheli-e az adott terméket. Hogyan állapítható meg, hogy az adott termék adóköteles-e?
    2012.06.12.

    Ha importból származó élelmiszeripari termék cukor-, illetve kakaótartalma a csomagoláson feltüntetett adatokból nem állapítható meg, és az adózónak nem áll rendelkezésére az adott termék összetevőit tartalmazó gyártmánylap, termékleírás, gyártási technológia, stb., abban az esetben a termékösszetétel - a külföldi féltől kapott információk alapján - nyilatkozatba foglalható. Továbbá lehetőség van arra, hogy egy konkrét termék vámtarifaszámának, összetételének meghatározása tekintetében - költségtérítés ellenében - állásfoglalást kérjen a NAV Szakértői Intézetétől.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    96. Mi értendő Neta tv. 1. § 4. d) pontja alapján névleges mennyiség alatt?
    2012.06.12.

    A Neta tv. 1. § 4. pont d) alpontjában használt "névleges mennyiség" kifejezés alatt - a szavak általános értelmezéséből következően - nem az aktuális pontos, hanem az adott mennyiség említésekor általában használt adatot kell érteni.
    Pl.: Egy üdítőital palackján fel van tüntetve, hogy a mennyisége, űrtartalma 2 liter. Azonban a tényleges mennyiség palackonként akár tized-, század-, ezred-milliliterekkel ettől eltérhet, mégis elmondható, hogy a termék 2 l mennyiségi egységben kerül értékesítésre.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    97. Termékadó kötelesek-e az édesipari cégek termelése során keletkezett ún. küllemhibás termékek? Ezen termékek a gyártás során sérülnek, karcosak, stb., így végső fogyasztói kiszerelésbe nem kerülhetnek, hanem ezeket jellemzően szemenként nem becsomagolva, 1 kg-os vagy azt meghaladó tömegű kiszerelésekbe, átlátszó tasakba vagy kartondobozba csomagolják és többnyire a gyár saját boltjaiban értékesíti a vásárlók részére.
    2012.06.12.

    Az ún. küllemhibás termékeket - amennyiben előre meghatározott (pl. 1 kg-os) zárt csomagolású kiszerelésekbe csomagolva értékesítik - adókötelesnek kell tekinteni, mivel - függetlenül attól, hogy csomagolásuk nem a megszokott, a boltok polcaira jutó csomagolás - jellegüket tekintve teljesítik az előrecsomagolt termék valamennyi kritériumát. Természetesen a terméknek meg kell felelnie a többi jogszabályi feltételnek is (tarifális besorolás, cukor- és kakaótartalom mennyisége, első belföldi értékesítés). Az adókötelezettség szempontjából ez esetben teljesen irreleváns, hogy értékesítésük miként történik (jellemzően a gyár saját boltjában), illetve vásárlóik kicsodák (magánszemély fogyasztók, a terméket saját termékükhöz felhasználók, stb.).

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    98. Ételízesítő, levespor kizárólag nagykonyhák/éttermek részére, nagy kiszerelésben kerül értékesítésre. Ezen termékek kiskereskedelmi forgalomba nem kerülnek. A kérdés az, hogy a 35 kg-os zsákban, illetve a 14 kg-os műanyag vödörben értékesített ételízesítő, illetve levespor termékadó köteles-e?
    2012.06.12.

    Az ételízesítők, levesporok olyan adóköteles "késztermékek", amelyek felhasználási módjukra tekintettel minden esetben alapanyagok is, így az ilyen módon való elhatárolás esetükben nem értelmezhető. Amennyiben a termék a Neta tv. 1. § 4. pontjában meghatározott előrecsomagolt termék feltételeinek eleget tesz, valamint a 2. §-ban szereplő vámtarifaszámok alá besorolható, illetve az ott felsorolt kritériumoknak megfelel, továbbá első belföldi értékesítése megvalósul, adóköteles terméknek minősül.
    Tehát amennyiben az ételízesítő/levespor előre meghatározott csomagolási egységekben kerül értékesítésre az üzemi konyhák/éttermek vagy más felhasználók részére, akkor ezen termékek - a kiszerelés mennyiségétől függetlenül (akár 35 kg-os, akár 14 kg-os kiszerelésről van szó) - termékadó-kötelesek.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    99. Kinek kell megfizetnie a népegészségügyi termékadót abban az esetben, ha a gyártó a terméket ömlesztett (lédig, lose) kiszerelésben értékesíti (pl. 5 kg-os kiszerelésű szaloncukor), és a vevő (az üzlet) a fogyasztó előtt méri azt ki?
    2012.06.12.

    Amennyiben a termék a Neta tv. 1. § 4. pontjában meghatározott előrecsomagolt termék feltételeinek eleget tesz, valamint a 2. §-ban szereplő vámtarifaszámok alá besorolható, illetve az ott felsorolt kritériumoknak megfelel, továbbá első belföldi értékesítése megvalósul, adóköteles terméknek minősül.
    E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy a terméket megvásárló üzlet a gyártó által értékesített terméket nem változatlan formában értékesíti tovább vásárlói számára, hanem a hozzá érkezett csomagolást felbontja és a vevő dönthet a megvásárolandó mennyiségről. Az adóköteles termék vásárlója ugyanis ebben az esetben a kereskedő, így az előrecsomagolt termék kritériumainak a részére értékesített termék kell, hogy megfeleljen.
    Tehát az 5 kg-os lédig kiszerelésű szaloncukor esetében - valamennyi jogszabályi feltétel fennállása esetén - a termékadó-kötelezettség a gyártót terheli.
    A kereskedő által tömeg alapján értékesített termékek már nem adókötelesek, tekintve, hogy esetükben nem teljesül a Neta tv. 1. § 4. pontjának d) alpontjában szereplő feltétel (az értékesítés nem a csomagoló által előre meghatározott értékkel azonos névleges mennyiségű egységben történik, hisz maga a vevő dönti el, hogy mennyit vesz).
    Továbbá a második értékesítés esetén - tekintettel arra, hogy a Neta tv. 3. § (1) bekezdése értelmében adókötelezettség az adóköteles termék első belföldi teljesítési helyű értékesítését terheli - termékadó kötelezettség már fel sem merül.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    100. Az előírt nyilvántartáshoz szükséges-e leltárt készíteni az adóköteles termékekből 2011. augusztus 31-i hatállyal?
    2012.06.12.

    Amennyiben a Neta. tv. 4. §-a szerint az adó alanyának minősül - nyilvántartás-vezetési kötelezettsége áll fenn, az adómegállapítási időszak első napjától, tehát legkorábban 2011. szeptember 1-jétől. A Neta tv. leltár készítését nem írja elő, azonban az adóalany által vezetett nyilvántartásnak a 9. § (1) bekezdése szerint a 2011. szeptember 1-jén tulajdonában álló adóköteles termékek mennyiségét termékenkénti bontásban tartalmaznia kell.
    Az adóköteles raktárkészlet értékesítését (elfogyását), továbbá azt, hogy az adott termék már nem korábbi raktárkészleten lévő termék, hanem 2011. szeptember 1-je utáni belföldi beszerzés, álláspontom szerint a fenti nyilvántartással és azt megalapozó számlákkal tudja igazolni, alátámasztani az adó alanya.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    101. A 2+1-es akciónál, (pl. 2 raklap vásárlása esetén 1 raklapnyi árut ingyen kap a vevő) az ingyen adott árumennyiség ellenérték nélküli értékesítésnek számít-e?
    2012.06.12.

    A Neta. tv. 1. § 5. pontja alapján értékesítés az adóköteles termék ellenérték fejében történő átadása akként, hogy az az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja.
    A törvény fenti szövegéből az következik, hogy értékesítésnek az adóköteles termék ellenérték fejében történő átadása minősül, az ingyenes átadásra a definíció nem terjed ki.
    Ugyanakkor a "2+1"-es akciónál valójában mennyiségi engedményről van szó, s nem ajándékról, hiszen az ún. "ajándék" (+1 termék) csak akkor jár, ha a vevő meghatározott mennyiségű terméket vásárolt. Az ügylet tehát ez esetben ellenérték fejében történik, csak az egy termékre jutó ár kisebb. Ezért ezen esetben az átadott valamennyi termék után fennáll a neta-kötelezettség.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    102. Milyen kötelezettsége van az adó alanyának a számla kibocsátása során, áfaalapnak minősül-e a termékadó összege, azt fel kell-e külön tüntetni a számlán?
    2012.06.12.

    Az adó alanya az adó összegét a számlán nem köteles feltüntetni. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVI. törvény (Áfa tv.) 70 § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a Neta összege az értékesített termék áfa alapjának (az un. nettó árnak) a része, így az adóalany által a vevője (kereskedő) részére értékesített adóköteles termék ára - adóáthárítás esetén - a Neta összegét (mint bármely más költséget, ráfordítást) is tartalmazza.
    A Neta tv. 3. § (2) bekezdése alapján a számlázással kapcsolatosan mindösszesen annyi kötelezettsége van, hogy az adóköteles termék értékesítéséről kiállított számlán, számviteli bizonylaton, vagy ha számla, számviteli bizonylat kiállítására nem kötelezett vagy azt elmulasztotta, az értékesítésről szóló okiraton köteles feltüntetni, hogy az adókötelezettség őt terheli. Mindez papíralapú számla esetén például "a népegészségügyi termékadó-kötelezettség az eladót terheli" szöveg rábélyegzésével, elektronikus számla esetén hasonló tartalmú szöveg feltüntetésével külön soron szerepeltethető.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    103. Az azonnali fogyasztásra kész pizza, amit pizza futár szállít ki (1905 vtsz) és a sótartalma meghaladja az 1 g só/100 g mennyiséget adóköteles terméknek minősül-e?
    2012.06.12.

    Amennyiben a szóban forgó pizzafutár által kiszállított pizza megfelel a Neta. tv. 1. § 4. pontjában felsorolt valamennyi feltételnek és a sótartalma meghaladja a 1 g só/100 gramm mennyiséget, és a 1905, 2005 20 20, 2008 vámtarifaszám alá sorolandó, akkor termékadó köteles. Ha viszont akár egyetlen feltétel nem teljesül, abban az esetben nem tekinthető termékadó köteles terméknek.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    104. Adóköteles terméknek minősül-e az előre elkészített, fagyasztott pizza, vagy a melegítést igénylő pop corn?
    2012.06.12.

    A Neta tv. 2. § c) pontja értelmében adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott, a b) pont hatálya alá nem tartozó 1905, 2005 20 20, 2008 vámtarifaszám alá tartozó, gabona, burgonya vagy olajos magvak felhasználásával készült, sütött vagy pörkölt, ízesített és azonnali fogyasztásra alkalmas termék. A sós snack definíciójának lényegi eleme, hogy a terméknek azonnali fogyasztásra alkalmasnak kell lennie. Ez a kritérium azt jelenti, hogy csupán azok a termékek tartoznak e körbe, amelyek a csomagolás felnyitását követően azonnal ehetőek. Ebből következően nem tartoznak ide sem a fagyasztott termékek, sem a melegítésre szoruló termékek. Meg kell említeni, hogy a kötelezettség vizsgálatánál elsősorban a vámtarifaszám vizsgálata szükséges, mint például a pattogatott kukorica, amely a 1904 vámtarifaszám alá tartozik.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    105. Adóköteles terméknek minősül-e az egyesével becsomagolt, de kimérve árult szaloncukor?
    2012.06.12.

    A kereskedő által kimérve értékesített termékek (pl. szaloncukrok) nem adókötelesek, tekintve, hogy esetükben nem teljesül a Neta tv. 1. § 4. d) alpontjában szereplő feltétel (az értékesítés nem a csomagoló által előre meghatározott értékkel azonos névleges mennyiségű egységben történik, hisz maga a vevő dönti el, hogy mennyit vásárol.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    106. Mikor adóköteles az élelmiszer alapanyag?
    2012.06.12.

    A Neta tv. adóköteles termékek körét rögzítő 2. §-ában meghatározott vámtarifaszámok alá tartozó termékek közül azok tekinthetők adókötelesnek, amelyek egyúttal teljesítik a Neta tv. értelmező rendelkezései között definiált "előrecsomagolt termék" fogalmi kritériumait is. Mindez azt jelenti, hogy az un. élelmiszer alapanyagok közül azok minősülnek adókötelesnek, amelyek - bár alapanyagként, illetve más termék összetevőjeként is szolgálnak - az értékesítési formájuk szerint egyúttal fogyasztásra alkalmas készterméknek is tekinthetőek (pl. a marcipánfigurák előállítására alkalmas marcipánrudak). Értelemszerűen a nem közvetlen fogyasztásra kiszerelt csomagolás (tankautó, konténer, zsák, vödör, ömlesztve átadott, kisebb csomagolási egységekre nem bontott alapanyagok) ezt a feltételt nem teljesítik. E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy az így átadott alapanyag csomagolása tartalmazza-e a termék adatait (tömeg, összetétel, szavatosság, stb.)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    107. A Neta tv. 1. § 4.) bekezdésében az előrecsomagolt termék fogalmának meghatározásánál ki minősül "fogyasztó"-nak, illetve "végső felhasználó" -nak?
    2012.06.12.

    E személyek alatt a Neta tv. vonatkozásában fogyasztó vagy végső felhasználó alatt - a szavak általános értelmezéséből következően - az a vevő értendő, aki/amely a vásárolt terméket saját termék-előállításához nem használja fel, nem értékesíti tovább más személynek.
    A Neta tv. adóköteles termékek körét rögzítő 2. §-ában meghatározott VTSZ számok alá tartozó termékek közül azok tekinthetők adókötelesnek, amelyek egyúttal teljesítik a Neta tv. értelmező rendelkezései között definiált "előrecsomagolt termék" fogalmi kritériumait is. Mindez azt jelenti, hogy az un. élelmiszer alapanyagok közül azok minősülnek adókötelesnek, amelyek - bár alapanyagként, illetve más termék összetevőjeként is szolgálnak - az értékesítési formájuk szerint egyúttal a fogyasztásra alkalmas készterméknek is tekinthetőek (pl. a marcipánfigurák előállítására alkalmas marcipánrudak). Értelemszerűen nem közvetlen fogyasztásra kiszerelt csomagolás (tankautó, konténer, zsák, vödör, ömlesztve átadott, kisebb csomagolási egységekre nem bontott alapanyagok) ezt a feltételt nem teljesítik.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    108. Hogyan lehet igazolni a termékek hozzáadott só-, cukor- és koffein tartalmának mértékét?
    2012.06.12.

    A Neta törvénnyel érintett élelmiszeripari termékek cukor-, koffein- és sótartalma - gyártók esetében - az adott termék összetevőit tartalmazó termékleírással, gyártási technológiával, stb. igazolható. Amennyiben ilyen okmány nem áll az adózó rendelkezésére - például import esetén -, abban az esetben a termékösszetétel a külföldi fél tájékoztatása alapján, illetve szakvéleménnyel alátámasztható.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    109. A 2202 vámtarifaszám alá tartozó, 10 mg/100 ml-nél több hozzáadott koffeint tartalmazó, de 8 g /100 ml-nél kevesebb cukrot tartalmazó termékek adókötelesek-e? Energiaital esetén csak a hozzáadott koffein alapján vagy a hozzáadott cukortartalom után is kell termékadót fizetni? Adóköteles-e a 2202 vámtarifaszám. alá tartozó üdítőital, amelyben a hozzáadott cukortartalom 8 g/100 ml?
    2012.06.12.

    A Neta tv. 2. § a) pontja alapján adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott, a 2009, 2202 vámtarifaszám. alá tartozó termék, a legalább 25% gyümölcshányadot tartalmazó sűrítmények, koncentrátumok, szörpök, nektárok és gyümölcslevek kivételével, ideértve a gyümölcsitalt is, ha hozzáadott cukortartalma meghaladja a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban: üdítőital) vagy az üdítőital hozzáadott koffeintartalma meghaladja a 10 milligramm koffein/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban: energiaital).
    A fenti jogszabályi hely "vagylagosságot" állapít meg. Ha a termék hozzáadott cukortartalma meghaladja az előírt mennyiséget, akkor az a Neta tv. szerint üdítőitalnak minősül, és az üdítőitalra meghatározott adómérték szerint kell a népegészségügyi termékadót megfizetni.
    Amennyiben azonban ezen üdítőitalnak a hozzáadott koffeintartalma meghaladja az előírt mennyiséget (tehát a cukor- és koffeintartalom is túllépi a határértéket), akkor a Neta tv. szerint már energiaitalról beszélünk, és az adót az energiaitalra vonatkozó adómértéknek megfelelően kell megfizetni.
    A konkrét példa esetében tehát a 2202 vámtarifaszám alá tartozó, 10 mg/100 ml-nél több hozzáadott koffeint tartalmazó, de 8 g/100 ml vagy annál kevesebb cukrot tartalmazó termékek nem adókötelesek.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    110. A törvény 2. §-ban felsorolt, és 2011. szeptember 1-jét megelőzően belföldön értékesített (azaz 2011. szeptember 1-jén a továbbforgalmazó készletén lévő) termékek 2011. szeptember 1-jét követő továbbforgalmazása adóköteles-e? Szeptember 1-jét megelőzően belföldi beszállítótól vásárolt termék (készlet) szeptember 1-jét követő értékesítése adóköteles-e?
    2012.06.12.

    A Neta tv. 3. § (1) bekezdése szerint adókötelezettség terheli az adóköteles termék első olyan értékesítését, amelynek a teljesítési helye belföld. Abban az esetben keletkezik adófizetési kötelezettség, amennyiben az első belföldi értékesítésre a Neta. tv. hatályba lépését követően, vagyis legkorábban 2011. szeptember 1-jén kerül sor. Amennyiben tehát az első belföldi értékesítés 2011. szeptember 1-je előtt megtörténik, adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    111. A tasakos kiszerelésű levesporok a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény hatálya alá tartoznak-e?
    2012.06.12.

    A Neta tv. 2. § d) pontja szerint adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott, a 2103, 2104 vámtarifaszám alá tartozó - gyermektápszernek, fogyasztásra kész levesnek vagy mártásnak nem minősülő - termék, ha sótartalma meghaladja az 5 gramm só/100 gramm mennyiséget (a továbbiakban: ételízesítő), kivéve a mustár, a ketchup és az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítmény, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 gramm só/100 gramm mennyiséget.
    Amennyiben a termékleírás, illetve összetétel alapján a termék a 2103 vagy 2104 vámtarifaszám alá tartozó tasakos kiszerelésű levespor, abban az esetben lesz népegészségügyi termékadó köteles, amennyiben sótartalma meghaladja az 5 gramm só/100 gramm mennyiséget, melyet a leves porra vonatkozóan kell elbírálni.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    112. A pékáru, cukrászáru alapanyagai maguk is tartalmaznak cukrot, melyek más jellegűek (pl. tejpor-tejcukor; édesmorzsa-összetett cukor). A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény 2. § b) pontja szerint ez utóbbiak növelik-e a hozzáadott cukor mértékét?
    2012.06.12.

    A Neta tv. 2. § b) pontja alapján az a 1704, 1905, 2105 vámtarifaszám alá sorolandó előrecsoma-golt cukrozott készítmény népegészségügyi termékadó köteles, amelynek a hozzáadott cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget.
    A hozzáadott cukor mennyisége nem egyezik meg egy adott termék összcukortartalmával, ugyanis egy termék összcukortartalma magában foglalja mind a hozzáadott, mind pedig az egyes összetevőkben megtalálható különféle cukrok mennyiségét. A hozzáadott cukortartalom alatt azt a cukortartalmat kell érteni, amelyet nem a termék valamely természetes összetevője tartalmaz, hanem adalékanyagként adnak a termékhez. Így pl. a tejcsokoládé előállítása esetén a tejben lévő tejcukor - értelemszerűen - nem tekinthető hozzáadott cukornak, tekintve, hogy az a tej természetes, ki nem vonható összetevője. Ugyanakkor a tejcsokoládé előállítása esetén a csokoládé masszájához kevert, a csokoládé édességét ténylegesen megteremtő egyéb cukortartalom hozzáadott cukornak minősül.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    113. A társaság a 2007 vámtarifaszám alá tartozó gesztenyepüré gyártásával foglalkozik, mely 72% gesztenyét, 28% cukrot, valamint rum és vanília aromát tartalmaz. Kell-e a gesztenyepüré után termékadót fizetni?
    2012.06.12.

    A Neta tv. 2. § h) pontja értelmében adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott, 2007 vámtarifaszám alá tartozó termék, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 35 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti extradzsem, extrazselé, marmelád és különleges minőségű lekvárok kivételével (gyümölcsíz).
    A kivételek között a gesztenyepüré nem szerepel, tehát a 2007 vámtarifaszámú gesztenyepüré, amennyiben a cukortartalomra vonatkozó kritériumnak megfelel (vagyis több, mint 35% cukrot tartalmaz), előrecsomagolt termékként az első belföldi értékesítéskor termékadó-köteles. Mivel azonban a társaság által gyártott gesztenyepüré csak 28% cukrot tartalmaz, nem minősül adóköteles terméknek.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    114. Munkaerő kölcsönzés esetén a kölcsönbe adó vagy a kölcsönbe vevő korrigálhatja a létszámot a rehabilitációs hozzájárulás elszámolásakor?
    2011.11.17.

    2011. január 1-jétől a munkaerő-kölcsönzéssel összefüggésben az átlagos statisztikai létszám korrekciójára lehetőség nincs, a rehabilitációs hozzájárulást meg kell fizetni a kölcsönbe adónak.
    (Flt. 41/A. §)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    115. Milyen járulékot, egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a béren kívüli juttatások után?
    2011.11.17.

    Az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás után nem kell járulékot illetve egészségügyi hozzájárulást fizetni. Azon béren kívüli juttatások, melyek a törvényben meghatározott értékhatárt meghaladják ugyan, de megfelelnek az egyéb törvényi feltételeknek, a meghaladó rész tekintetében az Szja tv. 70. §-a szerinti juttatásnak minősülnek, és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást viselnek.
    (Tbj. 21. § b) pont, Eho 5. § (1) bekezdés g) pont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    116. Egészségügyi szolgáltatásra jogosult-e az a személy, aki ápolási díjban részesül?
    2011.11.17.

    Az ápolási díjban részesülő személy egészügyi szolgáltatás igénybevételére jogosult, tehát  járulékfizetési kötelezettség külön nem terheli.
    (Tbj. 16. § (1) bekezdés h) pont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    117. Be kell-e jelenteni az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszűnését nyugdíjba lépés esetén?
    2011.11.17.

    Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszűnését be kell jelenteni 15 napon belül a magánszemélynek, kivéve, ha a fizetési kötelezettség biztosítással járó olyan jogviszony (például munkaviszony) létesítése miatt szűnik meg, amelyet az adóhatósághoz bejelentettek. Mivel a nyugdíjazás nem minősül ilyen jogviszonynak, ezért a fizetési kötelezettség megszűnését a 11T1011 bejelentő lapon be kell jelenteni.
    (Art. 20. § (6)-(7) bekezdés)

     

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    118. Ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén felmerül a 14 %-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség. Ez esetben adóalapnak a jövedelem adóalap-kiegészítéssel növelt összegét vagy utóbbi összegnek a 78 százalékát kell tekinteni?
    2011.11.17.

    Amennyiben a magánszemély tételes költségelszámolást alkalmaz, akkor dönthet úgy, hogy az egészségügyi hozzájárulást költségként elszámolja-e vagy nem.
    Ha az egészségügyi hozzájárulást költségként elszámolja, akkor a bevételből le kell vonni a költséget, és az így megkapott összeg lesz a jövedelem, amely a fizetendő egészségügyi hozzájárulás alapja.
    Amennyiben a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást nem számolja el költségként, akkor a bevételből a költséget levonjuk, és ez az összeg lesz a jövedelem, amelynek a 78 százaléka lesz az egészségügyi hozzájárulás alapja. 
    Figyelni kell arra, hogy ha a megállapított jövedelem meghaladja az adóévben az 1 millió forintot, az egészségügyi hozzájárulást abban az esetben is meg kell fizetni, ha a jövedelem 78 százaléka már nem éri el az 1 millió forintot.
    A 10%-os költséghányad alkalmazásánál minden költséget elszámoltnak kell tekinteni, ezért a 78%-os szabály ebben az esetben nem alkalmazható.
    (Eho 11. § (4) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    119. Azon személy után, aki nem maradt magán-nyugdíjpénztári tag, és tévesen állapították meg a tagdíját, a foglalkoztatónak milyen adónemen és mikor kell az önellenőrzést beadni?
    2011.11.17.

    Ha a magánszemély pénztártagsági jogviszonya a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt már nem áll fenn, a visszalépést megelőző időszakban tévesen megállapított nyugdíjjárulék és tagdíj önellenőrzését nyugdíjjárulék önellenőrzésként kell elvégezni, feltéve, hogy ennek eredményeként a nyugdíjjárulék összege az eredetileg bevallott nyugdíjjárulék és tagdíj együttes összegéhez képest változik.
    (Tbj. 51. § (6) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    120. Az egyszerűsített foglalkoztatást milyen típusú foglalkoztatásoknál lehet alkalmazni?
    2011.11.17.

    Egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszony létesíthető mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára, valamint alkalmi munkára.
    (Efo tv. 1. §)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    121. Milyen módon és hová kell bejelenteni az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személyt?
    2011.11.17.

    Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt köteles a bejelentést teljesíteni.

    A munkáltató bejelentési kötelezettségét - választása szerint -

    a) elektronikus úton, központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül (a továbbiakban: ügyfélkapu), vagy

    b) telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesítheti.

    A munkáltató akkor élhet a bejelentési lehetőségek valamelyikével, ha előzetesen regisztrálta magát az ügyfélkapun.

    (Efo tv. 11. § (1-2) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    122. Milyen közterhet kell fizetni egyszerűsített foglalkoztatás esetén, és a befizetést meddig kell teljesíteni?
    2011.11.17.

    A munkáltató által fizetendő közteher mértéke mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként 500 forint, alkalmi munka esetén pedig a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként 1000 forint.
    A munkáltató a közteher-fizetési kötelezettséget a tárgyhót követő hó 12-éig, az állami adóhatóság által erre a célra meghatározott beszedési számla javára teljesíti.
    (Efo tv. 7. §, 13. §)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    123. Tévesen felragasztott, illetve feleslegessé vált illetékbélyeg árát hol, illetve milyen módon lehet visszaigényelni?
    2011.11.17.

    Az Itv. 94. §-a szerint a megrongálódott, tévesen felragasztott vagy feleslegessé vált illetékbélyeg értékét az ügyfél írásban kérheti a lakóhelye (székhelye) szerint illetékes állami adóhatóságnál.
    Fontos tudni, hogy az adóhatóság az illetékbélyeg értékének visszatérítéséről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül intézkedik a visszatérítésről, ha az adózónak nincs lejárt esedékességű köztartozása a kiutalás napjával. (A határozat jogerőre emelkedésének napja – amennyiben fellebbezést nem nyújtanak be ellene – a közlésétől számított 15. napot követő nap.)
    Az illetékbélyeg értékének visszatérítési kérelmére minta itt található
    (Itv. 94. §, Art. 37-38. §)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    124. Szőlő művelési ágú ingatlan csere jogcímén történő megszerzése esetén milyen mértékű illetékfizetési kötelezettsége keletkezik a vagyonszerzőnek?
    2011.11.17.

    A szőlő művelési ágú ingatlan termőföldnek minősül az Itv. alkalmazásában.
    Ingatlan (ide tartozik a termőföld is) tulajdonjogának cseréje esetén az illeték alapja a cserével megszerzett ingatlan (azaz a szőlő) forgalmi értéke. Az illeték mértéke ebben az esetben az ingatlan forgalmi értékének 4%-a.
    Ha a szőlő megszerzése birtokösszevonási célú önkéntes földcsere keretében történik, akkor ez mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.
    (Itv. 19. § (1)-(2) bekezdés, 26. § (1) bekezdés n) pont, 102. § (1) bekezdés m) pont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    125. A 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának megszerzése esetén hogyan kérelmezhető az Itv. szerinti részletfizetési kedvezmény, illetve milyen speciális feltételei vannak?
    2011.11.17.

    A vagyonszerző kérelmének kifejezetten az Itv. 26. § (15) bekezdése szerinti részletfizetésre kell irányulnia és legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig elő kell terjeszteni. Ilyen kérelem esetén az adóhatóság mérlegelés nélkül engedélyez – legfeljebb 12 havi – részletfizetést.
    A kérelemről célszerű már nyilatkozni az adóhatóság által rendszeresített, az ingatlan vagyonszerzés bejelentésére szolgáló ’B400-as adatlapon, de eljárási illetékfizetési kötelezettség nélkül előterjeszthető külön beadványban is.
    (Itv. 26. § (15) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    126. Nyugdíj-előtakarékossági számla öröklése mentes-e az öröklési illeték alól, ha az örökös nem egyenesági rokon?
    2011.11.17.

    Amennyiben az örökhagyónak nyugdíj-előtakarékossági pénzszámlája (nyugdíj pénzszámlájára) volt, akkor ez takarékbetét öröklésének felel meg és mentes az öröklési illeték alól.
    Ha az örökhagyónak a nyugdíj-előtakarékossági számlái között azonban van nyugdíj értékpapírszámla és nyugdíj letéti számla is, akkor ezekre az öröklési illetékmentesség nem terjed ki.
    (Itv. 16. § (1) bekezdés b) pont, 102. § (1) bekezdés h) pont, 2005. évi CLVI. törvény a nyugdíj-előtakarékossági számlákról)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    127. Ingatlan ráépítése, bővítése esetén mit lehet az ingatlan megszerzésére fordított összegnek tekinteni?
    2011.11.17.

    Ingatlan megszerzésére fordított értéknek számít ráépítés, bővítés esetén az az összeg, amely az építő (építtető) magánszemély vagy házastársa nevére kiállított számlákon szerepel, de legalább a beépített anyag értéke.
    (Szja. tv. 62. § (2) bekezdés e) pont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    128. Ingatlan öröklése esetén milyen összeget lehet figyelembe venni az ingatlan szerzési értékének, ha az illeték az adóbevallás határidejéig nem kerül kiszabásra?
    2011.11.17.

    Ebben az esetben öröklésnél a hagyatéki eljárás során feltüntetett értéket kell szerzési értékként figyelembe venni. Természetesen, ha az illetékhatározat később ettől eltérő értéket tartalmaz, akkor a személyi jövedelemadó bevallás önellenőrzéssel módosítható.
    (Szja. tv. 62. § (2) bekezdés f) pont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    129. Ingatlan esetén értéknövelő beruházásnak számít az a kiadás, amely az ingatlan állagmegóvása céljából merült fel?
    2011.11.17.

    Igen, ha az állagmegóvás az ingatlan átruházást megelőző 24 hónapon belül történt és annak értéke meghaladja az átruházásról szóló szerződésben szereplő bevétel 5 százalékát.
    (Szja. tv. 3. § 32. pont b) alpont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    130. Érvényesítheti-e a családi kedvezményt a gyermek édesapja, ha a szülők elváltak és a kiskorú gyermek az édesanyánál került elhelyezésre és egyben Ő jogosult a családi pótlékot igénybe venni?
    2011.11.17.

    Nem.  
    (Szja. tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    131. Az adószámmal nem rendelkező magánszemély költségnyilatkozata hiányának ellenére figyelembe veheti-e a kifizető az igazolás nélkül elszámolható 10 százalék költséghányadot az adóelőleg megállapításakor?
    2011.11.17.

    Igen.
    (Szja. tv. 47. § (2) bekezdés aa) alpont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    132. A tételes átalányadózást választó fizetővendéglátást folytató magánszemély arányosíthatja-e az évi 32 ezer forintos adóösszeget abban az esetben, ha év közben megszünteti a tevékenységét?
    2011.11.17.

    Nem.
    (Szja. tv. 57/A. § (4) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    133. Ha a magánszemély év végén előre nem látható jutalmat kap és ezzel meghaladja az adójóváírás igénybevételének jogosultsági határát, akkor az addig igénybe vett adójóváírás által eredményezett befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti bírságként meg kell-e fizetnie?
    2011.11.17.

    Nem.
    (Szja. tv. 48. § (4) bekezdés b) pont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    134. Kötelezett-e cégautó adó fizetésére az egyéni vállalkozó, illetve az őstermelő, ha a személygépkocsi után kizárólag havi 500 km-nek megfelelő átalányköltséget számol el?
    2011.05.20.

    Nem

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    135. Lízingszerződés felmondása esetén a lízingbe adóhoz visszakerülő személygépkocsi után kell e a lízingcégnek cégautóadót fizetnie?
    2011.05.20.

    Igen

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    136. Operatív lízing esetén helyes e az a gyakorlat, hogy a lízingbe adó - a cégautóadó alanya áthárítja a megfizetett adót a lízingbe vevőre?
    2011.05.20.

    Ez a gyakorlat nem kifogásolható, ugyanis az a bérleti díj részévé válik. Amennyiben a  lízingbe vevő a személygépkocsi üzemben tartója, akkor a gépjárműadót neki kell megfizetnie, így az operatív lízingbe adó a gépjárműadót nem tudja levonni a cégautóadóból.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    137. Keletkezik-e cégautóadó fizetési kötelezettsége annak a gépjárművezető-oktatónak, aki csak a 124/1994. (IX.15) Korm. rendelet szerinti költségtérítést kap és személygépkocsija után egyébként más tevékenységre tekintettel nem számol el költséget?
    2011.05.20.

    Ebben az esetben a gépjárművezető-oktatónak nem keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettsége.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    138. Helyesen jár el az a társaság, aki a tulajdonában lévő személygépkocsi után cégautóadót fizet, de nem vezet útnyilvántartást?
    2011.05.20.

    Igen

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    139. A nem magánszemély tulajdonában álló vagy általa lízingbe vett magyar rendszámú gépkocsi után a tulajdonszerzést követő hónap első napjával kezdődig a cégautó adókötelezettség?
    2011.05.20.

    Igen

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    140. A magánszemély tulajdonában álló vagy általa lízingbe vett személygépkocsi utáni adókötelezettség – főszabály szerint – azon hónap első napjától kezdődik, amelyet megelőző hónapban a tulajdonos vagy a lízingbevevő a személygépkocsira költséget számolt el?
    2011.05.20.

    Igen

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    141. Ha a magánszemély csak egyetlen napon számol el költséget az autójára, a következő hónapban meg kell-e fizetnie a cégautóadót?
    2011.05.20.

    Igen

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    142. Ha az adott hónapban a magánszemély egyetlen napon sem számol el költséget az autójára, akkor a következő hónapban nem kell a cégautóadót megfizetnie?
    2011.05.20.

    Ebben az esetben nem kell az adót megfizetnie.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    143. Mennyi a cégautóadó mértéke?
    2011.05.20.

    1600 cm3 hengerűrtartalom vagy 1200 cm3 kamratérfogat alatti járművek esetében havi 7 ezer forint, minden más személygépkocsi esetén havi 15 ezer forint.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    144. Eva alany betéti társaság tulajdonában áll a személygépkocsi. Kell utána cégautóadót fizetni?
    2011.05.20.

    Igen. Minden társaság köteles a tulajdonában álló, belföldön nyilvántartásba vett személygépkocsi után a cégautóadót megfizetni, függetlenül a választott adózási módtól.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    145. Cégautóadó szempontjából mi minősül személygépkocsinak?
    2011.05.20.

    A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti személygépkocsi ide nem értve a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/A.§ (1) bekezdésében foglaltakat

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    146. Eva alany egyéni vállalkozó vagyok. Személygépkocsimat üzleti célra használom. Kell cégautóadót fizetnem?
    2011.05.20.

    Nem. Magánszemélyek (a cégautóadó szempontjából az egyéni vállalkozó is magánszemély) esetében csak akkor keletkezik 2009. február 1-jétől cégautóadó fizetési kötelezettség, ha a magánszemély tételes költségelszámolást alkalmaz. Az eva alany egyéni vállalkozó nem számolhat el költségeket, ezért a cégautóadó megfizetésére sem köteles.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    147. Külföldi rendszámú személygépkocsik után kell-e cégautóadót fizetni?
    2011.05.20.

    Igen, az adó a külföldi rendszámmal ellátott személygépkocsikra is kiterjed, ha a személygépkocsi után költséget számoltak el. Ez esetben azonban nem a személygépkocsi tulajdonosa, hanem az a személy köteles az adót megfizetni, aki a gépjárművel kapcsolatban a személyi jövedelemadóról szóló törvény vagy a számvitelről szóló törvény szerint költséget számol el.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    148. Mely járműveket tekintünk személygépkocsinak a cégautóadó szempontjából?
    2011.05.20.

    A négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor. A kizárólag elektromos üzemű gépjármű nem tekinthető személygépkocsinak a cégautóadó szempontjából.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    149. Egy kft. tulajdonában belföldi és külföldi rendszámmal rendelkező gépjárművek is vannak. Mely személygépkocsik után kell a cégautóadót megfizetni?
    2011.05.20.

    A társaságnak egyrészről a tulajdonában álló, belföldi rendszámú személygépkocsik után mindenképpen meg kell fizetnie a cégautóadót. A külföldi rendszámú személygépkocsik után az adót csak akkor kell megfizetni, ha a társaság bármilyen, a járművel kapcsolatos költséget, ráfordítást – ide értve az értékcsökkenési leírást is – számol el.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    150. Kiállíthat-e kiküldetési rendelvényt a külföldi cég a vele munkaviszonyban álló külföldi magánszemély részére, aki kiküldetés keretében a külföldi társaság magyarországi leányvállalatánál dolgozik és a munkavállaló a külföldi gazdasági társasággal kötött megállapodás alapján üzleti célra is használja a saját tulajdonában álló, a magyar hatósági nyilvántartásban nem szereplő, külföldi rendszámú személygépkocsiját?
    2011.05.20.

    Igen, annak ellenére, hogy a kiküldetési rendelvényt kiállító külföldi anyacég az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 18. pontja alapján nem minősül kifizetőnek. Ugyanis, ha a két érintett ország között van kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény, akkor az egyezményeknek az egyenlő elbánás elvéről szóló cikkéből kiindulva (az egyik szerződő állam állampolgárát nem lehet kedvezőtlenebbül kezelni a másik szerződő államban annál, mint ennek a másik államnak az állampolgárait) nem kifogásolható, ha a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti tartalommal az anyacég kiküldetési rendelvényt állít ki a Magyarországra kirendelt munkavállalója saját tulajdonú gépkocsijának hivatalai célú használatáról és a gépkocsi-használattal kapcsolatban felmerülő kiadásokat annak alapján téríti meg.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    151. A megfizetett cégautó adó összegét el lehet költségként számolni a személyi jövedelem adóban?
    2011.05.20.

    Az önálló tevékenységet végző magánszemély e tevékenységéből származó bevételével szemben elszámolhatja költségként a cégautóadót akkor, ha az önálló tevékenységéhez használt személygépkocsival összefüggő útnyilvántartás alapján történő költségelszámolás miatt válik az adó alanyává. A nem önálló tevékenységre tekintettel keletkező cégutóadó fizetési kötelezettség esetén a költségtérítéssel szemben a megfizetett cégautóadó nem számolható el költségként.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    152. Kell-e útnyilvántartást vezetnie a társas vállalkozásnak abban az esetben, ha fizet cégautót?
    2011.05.20.

    A cégautóadó fizetési kötelezettség miatt nem kell útnyilvántartást vezetni.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    153. Önkormányzati intézmény üzemeltet személygépkocsit, amivel idős, beteg embereket is szállítanak. Mentesül-e az adófizetési kötelezettség alól?
    2011.05.20.

    Nem, mivela betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, által üzemeltett személygépkocsik mentesülnek a cégautóadó fizetése alól.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    154. Abban az esetben, ha a személygépkocsit ideiglenesen kivonják a forgalomból, akkor nincs gépjárműadó fizetési kötelezettség. Ez vonatkozik a cégautóadóra is?
    2011.05.20.

    Nem, amennyiben a cégautóadó fizetési kötelezettséget a személygépkocsi tulajdonjoga alapozza meg, akkor a nem magánszemély tulajdonosoknak a forgalomból történő kivonás időtartamára is meg kell fizetniük a cégautóadót.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    155. Amennyiben a férj tulajdonában álló személygépkocsit a feleség használja, és a költségelszámolásról határidőben ( 8 napon belül ) nyilatkozik a férj részére, akkor a férj által megfizetett gépjáműadó figyelembe vehető-e a cégautóadó fizetési kötelezettség megállapításánál?
    2011.05.20.

    A cégautóadó fizetési kötelezettség is a tulajdonost terheli alapesetben, aki a Gjt. 17/F. §-a szerint az általa határidőben megfizetett gépjárműadót levonhatja.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    156. Mely esetben illeti meg cégautóadó mentesség a háziorvost az általa használt személygépkocsival kapcsolatban?
    2011.05.20.

    Ha a háziorvos kizárólag az OEP által finanszírozott tevékenységével összefüggésben számol el költséget.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    157. Elszámolhatja-e költségként az önálló tevékenységet végző magánszemély az e tevékenységből származó bevételével szemben a megfizetett cégautóadót, ha az e tevékenységével összefüggő költségelszámolás miatt keletkezett cégautóadó fizetési kötelezettsége?
    2011.05.20.

    Igen, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú mellékletének I.10. pontja alapján.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    158. A 2010. november 1-jét követő időszakban alkalmazandó magán-nyugdíjpénztári tagdíjakkal kapcsolatos szabályokról.
    2011.05.20.

    A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes, a magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék, a tagdíj mértéke 0 százalék. Ezt a rendelkezést a 2010. október 1-jétől 2011. november 30-ig terjedő bevallási időszakokra vonatkozó, ennek következtében 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékessé váló járulékokra, illetve tagdíjakra kell alkalmazni.
    (Tbj. 19. § (7) bekezdés, Tbj. 33. § (3) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    159. Eho fizetése esetén mi számít be a 450 ezer forintos értékhatárba?
    2011.05.20.

    A 450 ezer forintos eho fizetési felső határba beleszámít a biztosított által megfizetett 4 százalék természetbeni és 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az ekho adózás szerint megfizetett 1,6 százalék egészségbiztosítási járulék, és az 5100 Ft egészségügyi szolgáltatási járulék.
    (Eho 3. § (3) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    160. Ki kell-e jelentkeznie a magánszemélynek az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alól, ha munkaviszonyt létesít?
    2011.05.20.

    Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszűnését nem kell a magánszemélynek abban az esetben bejelentenie, ha ezen fizetési kötelezettség olyan biztosítással járó jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyről a foglalkoztató az adóhatóság felé 11T1041-es biztosítotti bejelentést nyújt be.
    (Art. 20. § (7) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    161. Be kell-e adni 2010-ről a NYENYI adatszolgáltatást?
    2011.05.20.

    A foglalkoztatónak a NYENYI lapot nem  kell beadnia a 2010-es évről.
    (Tny. 97. §)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    162. Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie annak a kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozónak, akinek heti 36 órát meghaladó munkaviszonya is van?
    2011.05.20.

    Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget nem befolyásolja az a tény, hogy a nyugdíjasnak minősülő egyéni vállalkozó munkaviszonyban is áll, tehát mint kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak meg kell fizetnie az 5100 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot.
    (Tbj. 19. § (4) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    163. Kinek kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, illetve más személy fizethet-e a kötelezett után?
    2011.05.20.

    5100 Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozásnak.  Az a belföldi személy, aki nem biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult, és nem tartozik közösségi rendelet/nemzetközi egyezmény hatálya alá, ugyancsak köteles megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

    A járulékfizetést a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. A fizetési kötelezettség átvállalása az adóhatóság jóváhagyásával érvényes.
    (Tbj. 19. § (4) bekezdés, 39. § (2)-(5) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    164. A magánszemélynek az ingatlanbérbeadásból származó jövedelme után milyen mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie?
    2011.05.20.

    Ha a bérbeadónak bérleti díjból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme van, a fizetendő eho mértéke 14 százalék akkor, ha a biztosítási jogviszonyában megfizetett egészségbiztosítási járulék, az ekho tv. alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, vagy az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint az eho tv-ben meghatározott jövedelmek után megfizetett 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 ezer forintos felső határt.
    (Eho 3. § (3) bekezdés e) pont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    165. Melyik adónemre, számlára kell utalni a munkaerő-piaci járulékot?
    2011.05.20.

    A munkaerő-piaci járulékot 188. adónemkóddal a 10032000-06057749 számú NAV Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék beszedési számlára kell teljesíteni.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    166. Hogyan változott 2011-től a nyugdíjjárulék fizetési felső határ?
    2011.05.20.

    2011. évben a nyugdíjjárulék fizetési felső határ évi 7 665 000 forint, illetve napi 21 000 forint.
    (2010. évi CLXIX. 58. § (1) bekezdés, Tbj. 24. § (2) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    167. Munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy után milyen járulékokat kell megfizetni?
    2011.05.20.

    A nyugdíjas foglalkoztatott után a foglalkoztató 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjas pedig 10 százalék nyugdíjjárulékot, és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. Ha a nyugellátás szünetel, a 2 százalék egészségbiztosítási járulékot is meg kell fizetni.
    (Tbj. 25. §)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    168. START kártya igénylésekor milyen jogviszonyokat nem kell figyelembe venni az első ízben létesített foglalkoztatási jogviszonynál?
    2011.05.20.

    Figyelmen kívül kell hagyni a tanulói (hallgatói) jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat (például: munkaviszony, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszony), továbbá a tanulói (hallgatói) jogviszony megszűnése után az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó alkalmi munkára létesített foglalkoztatást.
    (Pftv. 3. § (3) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    169. Ki a segítő családtag, és milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
    2011.05.20.

    Segítő családtag az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (betéti és közkereseti társaság) tagjának az a közeli hozzátartozója, aki a vállalkozói tevékenység gyakorlásában, vagy a társaság tevékenységében személyesen és díjazás ellenében – nem munkaviszony keretében – munkát végez, kivéve, aki saját jogú nyugdíjas, vagy aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

    A segítő családtag abban az esetben válik biztosítottá, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokra annak 30-ad részét. Ebben az esetben az egyéni vállalkozónak/társas vállalkozásnak meg kell fizetnie a 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, a segítő családtag pedig 10 százalék nyugdíjjárulékot, és 6 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet. A segítő családtag nem kötelezett 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék fizetésére.
    (Tbj. 4. § g) pont, 5. § (1) bekezdés g) pont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    170. Az egyéni vállalkozó az osztalék utáni eho-t hogyan fizeti meg, vallja be?
    2011.05.20.

    Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fizetendő eho-t a tárgyévre vonatkozó bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.
    (Eho 11. § (8) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    171. Az alkalmi munkavállaló jogosult-e egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vagy fizetnie kell külön az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
    2011.05.20.

    Az alkalmi munkavállaló e jogviszonyra tekintettel nem jogosult az egészségügyi szolgáltatást igénybe venni. Amennyiben egyéb jogcímen sem veheti igénybe az egészségügyi szolgáltatást, például nyugdíjasként, akkor az állami adóhatóság felé az 5100 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kell fizetnie.
    (Eftv. 10. § (1) bekezdés, Tbj. 39. § (2) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    172. Ha a társaságnak nyugdíjas tulajdonosa van, mikor köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni a társaság a tulajdonos után?
    2011.05.20.

    A társaság 5100 Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után köteles fizetni.
    A társaság tagja akkor minősül társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban látja el. Az a társas vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként végzi, továbbá az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül. A fentiekből következően a kizárólag tőkével társuló (csendestárs) tag után egészségügyi szolgáltatási járulékot nem kell fizetni.
    (Tbj. 4. § d) pont, 4. § e) pont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    173. Nagykorú magyar állampolgár külföldön felsőoktatási intézményben nappali tagozaton kívánja a tanulmányait folytatni. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli EU-s országban/harmadik országban?
    2011.05.20.

    Amennyiben a nagykorú magyar állampolgár a felsőfokú tanulmányait külföldön folytatja, de ezen időtartam alatt Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és egészségügyi szolgáltatásra sem egyezmény, sem más címen nem jogosult, meg kell fizetnie a havi 5100 Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot.
    (Tbj. 4. § u) pont, 39. § (2) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    174. Külföldön - különösen az EU-ban - dolgozók járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon (külföldön munkaviszonyban álló, Magyarországon egyéni vállalkozó járulékkötelezettsége belföldön).
    2011.05.20.

    Az EGT tagállamokban foglalkoztatottak esetében az a rendelkezés érvényesül, hogy egyszerre csak egy tagállamban terjed ki a magánszemélyre a biztosítás, mégpedig főszabályként abban a tagállamban, ahol a munkát végzi. Más tagállamban munkaviszonyban, Magyarországon ezzel egyidőben egyéni vállalkozói jogviszonyban álló magánszemély a munkaviszony helye szerinti tagállamban fizeti meg a járulékokat, vagyis a munkaviszony alapján, illetve az egyéni vállalkozói jövedelme alapulvételével a járulékokat. Ez esetben egyéni vállalkozóként Magyarországon járulékfizetés nem terheli, ehhez be kell szereznie a munkaviszony alapján történő munkavégzés helye szerinti tagállam illetékes hatóságától az A1/E101-es igazolást. A biztosítási kötelezettség megszűnése miatt be kell adni a 11T1041-es nyomtatványt.
    (883/2004/EK 13. cikk)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    175. Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak a nyugdíjas egyéni vállalkozónak?
    2011.05.20.

    A nyugdíjas egyéni vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül, aki havi 5100 Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulék, és 10 százalék mértékű nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. A nyugdíjjárulék alapja a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem.

     Az eva adózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 10százalék mértékű nyugdíjjárulékot az Eva tv-ben meghatározott adóalap 10 százaléka után fizeti meg.
    (Tbj. 37. §)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    176. Mely nyomtatványt kell kitölteni, ha semmilyen jogcímen nem biztosított a magánszemély?
    2011.05.20.

    Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynek e kötelezettségét a 11T1011-es nyomtatványon kell bejelenteni az állami adóhatóság felé. A bejelentő lap alapján az adóhatóság határozattal írja elő a fizetési kötelezettséget, és a határozattal egyidejűleg megküldi az adott évre vonatkozó befizetési csekket is. A járulékfizetést a kötelezett helyett más személy vagy szerv is teljesítheti. A fizetési kötelezettség megszűnését is a 1011-es nyomtatványon kell bejelenteni.

    Nem kell a fizetési kötelezettség megszűnését bejelentenie annak a magánszemélynek, akinek a fizetési kötelezettsége biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyet az adóhatósághoz a 11T1041 nyomtatványon bejelentettek.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    177. Gazdasági társaságban társas vállalkozóként személyesen közreműködő tag után meg kell-e fizetni a szakképzési hozzájárulást?
    2011.05.20.

    A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja. A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér után fizeti meg, ekkor a szakképzési hozzájárulás alapja is ez az összeg lesz. Tehát a szakképzési hozzájárulást a társas vállalkozó után is meg kell fizetni, melynek alapja a társadalombiztosítási járulékalap.
    (Szht. 3. § (1) bekezdés, Tbj. 27. §)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    178. Külföldön élő, de belföldi lakóhellyel rendelkező magánszemély belföldi ingatlant ad bérbe. Terheli-e százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség?
    2011.05.20.

    Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség a Tbj. szerinti belföldi magánszemélyt terheli, ha ingatlant ad bérbe, az ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után.

    A Tbj vonatkozásában belföldinek kell tekinteni azt a magyar állampolgárt, aki belföldön bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Amennyiben a külföldön élő magyar állampolgár Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és az ingatlan bérbeadásból származó jövedelme meghaladja az egymillió forintot, meg kell fizetnie a 14 százalék egészségügyi hozzájárulást.

    A közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. A mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással (A1/E101) igazolja.
    (Eho 2. §, Tbj. 4. § u) pont, Eho 5, § (3) bekezdés)       

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    179. A társas vállalkozók járulékfizetése
    2011.05.20.

    A társas vállalkozás a társas vállalkozó után a társadalombiztosítási járulékot a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.
    A társas vállalkozó 10 százalék nyugdíjjárulékot és 7,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizet, melynek alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával. A nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni.
    (Tbj. 27. §)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    180. Eva hatálya alá tartozó társaság a tagjainak osztalékot fizet. Egészségügyi hozzájárulást kell-e fizetni?
    2011.05.20.

    A magánszemély az Szja tv. 66. § szerinti osztalék után köteles 14 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetni. Mivel az eva hatálya alá tartozó társaság által fizetett osztalék nem tartozik az Szja tv. 66. §-a alá, ezért egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem áll fenn.
    (Eho 3. § (3) bekezdés c) pont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    181. A 2007. évet megelőző időszakra vonatkozó biztosítási jogviszonyt hová, és milyen nyomtatványon kell bejelenteni?
    2011.05.20.

    A bejelentést az adóhatósághoz kell teljesíteni a 11T1041 számú bejelentő lapon.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    182. Az éves, negyedéves, havi bevallók melyik nyomtatványon vallják be a szakképzési és a rehabilitációs hozzájárulás éves elszámolását?
    2011.05.20.

    A bevallást a 1101-es nyomtatványon kell teljesíteni. Az éves elszámolásról a bevallást február 25-éig be kell benyújtani.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    183. A szabadságmegváltás összegét melyik bevallásban kell szerepeltetni?
    2011.05.20.

    A szabadságmegváltás összegével a munkáltató a 1108-as bevallásban köteles elszámolni.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    184. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozót be kell-e jelenteni a 11T1041 nyomtatványon, milyen bevallásokat kell beadni a járulékokról?
    2011.05.20.

    A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nem biztosított, ebből következően bejelentési kötelezettség nem terheli a vállalkozót, illetve a társas vállalkozást. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a járulékairól az 53-as bevallásban (eva adózó 43-as) számol el, a társas vállalkozás pedig a 1108-as bevallást adja be a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó járulékairól.
    (Tbj. 5. § (1) bekezdés e-f pontjai, Art. 16. § (4) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    185. Egy végzős főiskolai hallgatónak 3 hónapos munkaviszonya volt a hallgatói jogviszonya alatt. A tanulmányai befejezését követően munkaviszonyt kíván létesíteni, igényelhet-e START kártyát?
    2011.05.20.

    A START-kártya kiváltására az jogosult, aki a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be, tanulmányait befejezte vagy tanulmányait megszakította, illetve a tanulmányainak befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony első ízben történő létesítésének megítélése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a tanulói és a hallgatói jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá a tanulói és a hallgatói jogviszony megszűnése után egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó alkalmi munkára létesített jogviszonyt. Amennyiben az egyéb feltételeknek is megfelel, a korábban munkaszerződéssel végzett munka nem zárja ki a START-kártyára való jogosultságát.
    (Pftv. 3. § (2)-(3) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    186. Mezőgazdasági őstermelő biztosítási és bejelentési kötelezettsége
    2011.05.20.

    A mezőgazdasági őstermelő akkor válik biztosítottá, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő, és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

    az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,

    az egyéb jogcímen biztosítottat – ide nem értve például a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (megbízás, segítő családtag), választott tisztségviselőként tevékenykedő személyt -,

    a saját jogú nyugdíjast (öregségi, rokkantsági stb.) és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

    Tehát az az őstermelő, aki egyidejűleg munkaviszonyban áll, vagy egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelőként nem válik biztosítottá.
    A biztosított mezőgazdasági őstermelő köteles beadni a 11T1041 nyomtatványt.
    (Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pont, Art. 16. § (4) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    187. A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése
    2011.05.20.

    A biztosított mezőgazdasági őstermelő - ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is - a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 24 százalék mértékű nyugdíjbiztosítási járulékot, a 1,5 százalék természetbeni és 0,5 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 6% mértékű természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, továbbá a 10 % nyugdíjjárulékot. Fentiektől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja-tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt (8 millió ft), az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után a 4 % mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és - a nyugdíj-biztosítási járulékot is magában foglaló - 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a mezőgazdasági őstermelő magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2,3 százalék tagdíjat és 7,7 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

    A magán-nyugdíjpénztári tag őstermelő esetébena 2011. január 13-a és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes tagdíj mértéke 0 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.

    Az Szja-tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.

     

    A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a fenti járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak.
    (Tbj. 30/A. §)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    188. Ingatlan bérbeadás esetén mikor van egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség, van-e kivétel?
    2011.05.20.

    A magánszemély az adóévben megszerzett ingatlan bérbeadásból származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után kötelezett 14 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetésére, legfeljebb a 450 ezer forint egészségügyi hozzájárulás fizetési felső határ mértékéig.
    2011-től megszűnt azon szabály, hogy mentes az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.
    (Eho 3. § (3) bekezdés e) pont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    189. A mezőgazdasági őstermelő és az evás egyéni vállalkozó milyen nyomtatványon jelezheti a magasabb járulékalap választását?
    2011.05.20.

    Az eva adózó egyéni vállalkozó a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést első ízben az adóévet megelőző év december 20-áig a JNY10 nyomtatványon, azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg teheti meg, a 1158 nyomtatványon. Ettől eltérően az eva adózó egyéni vállalkozó a munkaviszonya, tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követő tárgyévi időszakra is választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést, az erre vonatkozó nyilatkozatot a 1158 nyomtatványon teheti meg.
    A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozhat, a 1158 nyomtatványon.
    (Tbj. 29/A. § (3) bekezdés, 30/A. § (3) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    190. Kiegészítő tevékenységet folytató eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó járulékfizetése, bevallási határideje
    2011.05.20.

    Az egyszerűsített vállalkozói adózást választó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a havi 5100 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, valamint a 10 % nyugdíjjárulékot az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 10 százaléka után évente fizeti meg, mégpedig az adóévet követő hónap 12. napjáig, és az éves eva-bevallásában vallja be.
    (Tbj. 37. § (2) bekezdés, Eva 22. § (8) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    191. Osztalékelőleg után fennáll-e a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség?
    2011.05.20.

    14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a magánszemély az adóévben megszerzett, osztalék, vállalkozói osztalékalap után köteles fizetni, ebből következően osztalékelőleg után ilyen fizetési kötelezettség nem áll fenn.
    (Eho 3. § (3) bekezdés c) pont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    192. Egyéni vállalkozó szüneteltetheti-e a vállalkozását, ha igen, milyen időtartamig?
    2011.05.20.

    Az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységét szüneteltetheti. A szünetelés legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig tarthat.
    A vállalkozás szünetelésének időtartama alatt az egyéni vállalkozó biztosítása is szünetel, és erre az időre nem terheli a vállalkozót járulékfizetési kötelezettség sem. Amennyiben azonban a szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen nem jogosult, akkor meg kell fizetnie az 5100 Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot.
    (Ev. tv. 18. §, Tbj. 8. § f) pont, 39. § (2) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    193. Egy magánszemély egyidejűleg két helyen áll munkaviszonyban, az egyik munkáltató heti 36 órában, a másik heti 10 órában foglalkoztatja. A munkáltatókat milyen mértékű járulékfizetési kötelezettség terheli?
    2011.05.20.

    Az a munkáltató, amely a munkavállalót heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban foglalkoztatja, köteles megfizetni a 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, a dolgozó pedig 10 százalék nyugdíjjárulék, valamint 7,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék fizetésére kötelezett. A heti 10 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban a munkáltató 27 százalék társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett, a munkavállaló 10 százalék nyugdíjjárulékot, 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni.
    (Tbj. 31. § (1), (3) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    194. 2011. január 1-jétől milyen mértékű a személyi jövedelemadó ?
    2011.05.20.

    Az adó mértéke a kérdésben szereplő időponttól – a törvényben meghatározott kivételtől eltekintve – valamennyi jövedelem után egységesen 16 százalék.
    (Szja. tv. 8. § (1) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    195. Van-e kivétel a 16 százalékos kulcs alól?
    2011.05.20.

    Igen. Az egyik kivétel az egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadója, amely 500 millió forintos éves adóalapig 10 százalék, fölötte változatlanul 19 százalék.

    A másik kivétel a tartós befektetésből származó jövedelem hozama utáni személyi jövedelemadó, amely hároméves lekötés esetében továbbra is 10 százalékos kulccsal adózik, míg az ötéves lekötés elteltével megszerzett hozam változatlanul adómentes.
    (Szja. tv. 49/B. 9 bekezdés, 67/B. § (5) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    196. Az egyéni vállalkozó által költségként elszámolt vállalkozói kivét és a vállalkozói osztalékalap milyen kulccsal adózik?
    2011.05.20.

    16 százalékkal.
    (Szja. tv. 49/C. §)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    197. 2011. január 1-jétől mi tartozik az adóterhet nem viselő járandóságból származó jövedelmek közé?
    2011.05.20.

    A nevezett időponttól az Szja. tv. 3. § 72. pontja hatályon kívül került, így megszűnt az adóterhet nem viselő járandóság fogalma.
    (2010. évi CXXIII. törvény 32. § 2. pont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    198. A nyugdíjat figyelembe kell venni az összevont adóalap megállapításakor?
    2011.05.20.

    Nem.
    (Szja. tv. 29. § (1) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    199. Hogyan kell meghatározni a személyi jövedelemadó alapját az összevont adóalapba tartozó jövedelmekből?
    2011.05.20.

    „Bruttósítással”, vagyis a 27 százalékos adóalap kiegészítés hozzáadásával kell meghatározni.
    (Szja. tv. 29. § (3) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    200. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék vagy az eho megfizetésére, akkor a bevételből milyen mértékű jövedelmet kell figyelembe venni az adóalap-kiegészítés kiszámításához?
    2011.05.20.

    A magánszemély akkor kötelezett a társadalombiztosítási járulék vagy az eho megfizetésére, ha például a bevétele nem kifizetőtől vagy ingatlan bérbeadásából származik. A bevétel 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni az adóalap-kiegészítés kiszámításához akkor, ha a magánszemély ezen terheket költségként nem számolja el, vagy azt megtérítik a számára.
    (Szja. tv. 29. § (1) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    201. Mi indokolja azt, hogy az összevont adóalapot és a 27 százalék adóalap-kiegészítést az adóév végén az adóbevallásban vagy a munkáltatói elszámolásban újra meg kell állapítani?
    2011.05.20.

    Az összevont adóalapot, illetve az adóalap-kiegészítés összegét az adóév végén az adóbevallásban vagy a munkáltatói elszámolásban az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett adóalap-kiegészítéstől függetlenül kell megállapítani, mivel az adóelőleg-fizetésnél ismert jövedelemre alkalmazott adóalap-kiegészítés - az elszámolható költségek végleges alakulásától függően - nem tekinthető véglegesnek, azt az összevont adóalapba véglegesen beszámító jövedelem alapján kell megállapítani.
    (Szja. tv. 29. § (4) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    202. Ha nemzetközi egyezmény alapján a külföldről származó jövedelem más államban adóztatható, akkor ezen jövedelem része az összevont adóalapnak?
    2011.05.20.

    Nem, de az összes jövedelem számításakor figyelembe kell venni.
    (Szja. tv. 29. § (1) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    203. 2011. január 1-jétől az összes jövedelembe, mely jövedelmeket nem kell beszámítani?
    2011.05.20.

    Az ingatlan átruházásából, vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából, megszüntetéséből, az arról való végleges lemondásból származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet, a munkaviszony  jogelenes megszüntetésére tekintettel a bírósági ítélet alapján fizetett összeget, valamint az osztalékelőleget.
    (Szja. tv. 3. § 75. pont b) alpont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    204. Az osztalékelőleget miért nem kell az összes jövedelembe beszámítani?
    2011.05.20.

    Azért, mert az osztalékelőleg vagy annak azon része, amelyik osztalékká válik, a beszámoló elfogadásának az évében lesz része a magánszemély összes jövedelmének.
    (Szja. tv. 3. § 75. pont bc) alpont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    205. 2011. január 1-jétől mennyi az adójóváírás összege?
    2011.05.20.

    Az adójóváírás a bér adóalap-kiegészítéssel növelt összegének a 16 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 12 100 forint, évente pedig 145 200 forint.
    (Szja. tv.  33. § (1) bekezdés a) pont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    206. 2011. január 1-jétől milyen jövedelem esetén alkalmazható teljes mértékben az adójóváírás?
    2011.05.20.

    Az adójóváírás teljes egészében akkor érvényesíthető, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 2 millió 750 ezer forintot.
    (Szja. tv. 33. § (3) bekezdés)

     

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    207. Ha az adóévben a magánszemély jövedelme meghaladja a 2 millió 750 ezer forintot, akkor nem alkalmazható az adójóváírás?
    2011.05.20.

    De igen alkalmazható, csak csökkentett mértékben. A kérdésben szereplő összeget meghaladó rész 12 százalékával csökkenteni kell az adóalap-kiegészítéssel növelt bér 16 százalékát, de a legfeljebb 145 200 forintot, így évi 3 millió 960 ezer forint jövedelem fölött nem érvényesíthető az adójóváírás.
    (Szja. tv.  33. § (1) bekezdés b) pont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    208. Mely hónapokra illeti meg adójóváírás a magánszemélyt?
    2011.05.20.

    Az adójóváírás érvényesítése azokban a hónapokban (ezt hívjuk jogosultsági hónapnak) illeti meg a magánszemélyt, amely hónapokban az adóéven belül bér illette meg.
    (Szja. tv. 33. § (2) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    209. Mi a Közösségen belüli fuvarozás teljesítési helye?
    2011.05.20.

    Közösségen belüli teherközlekedésről alapvetően abban az esetben beszélhetünk, ha az indulási hely és a célállomás két különböző tagállamban van. A közösségi fuvarozás teljesítési helye az indulás helye, kivéve, ha a megrendelő az indulás helyétől eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, mert ilyenkor a teljesítés helye a megrendelő tagállama. Ez a gyakorlatban egy magyar fuvarozó esetében azt jelenti, hogy amennyiben a megrendelő magyar adóalany, akkor a közösségi fuvar 25 százalékos adókulccsal adózik, ha pedig más tagállambeli adóalany a megbízó, akkor a fuvardíjat áfa hatályán kívüli szolgáltatásként kell számlázni.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    210. Az adóhatóság hivatalból figyelembe veszi-e az egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási illetékmentességet vagy azt külön kérni kell?
    2011.05.20.

    Az egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási illetékmentességet az állami adóhatóság hivatalból figyelembe veszi. Azokban a folyamatban lévő ügyekben, amelyekben az illetéket már kiszabták, de 2010. július 1-jén még nem volt jogerős a fizetési meghagyás, az adóhatóság hivatalból intézkedik a határozat módosításáról.

    Az adóhatóság ugyanakkor sok esetben nem rendelkezik információval arról, hogy a vagyonszerzési ügyben a felek egymással milyen rokoni kapcsolatban állnak, ezért célszerű már az illetékkiszabásra történő bejelentés alkalmával, okirattal (például születési anyakönyvi kivonattal, örökbefogadás esetén gyámhatósági határozattal) igazolni ennek tényét. Ingatlan ajándékozásakor az adóhatóság által rendszeresített ’B400-as nyomtatványon a vagyonszerző a mentességéről nyilatkozhat. Ingó vagyontárgy és ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozás során történt megszerzése esetén a vagyonszerző mentességéről a 11AVBA adatlapon nyilatkozhat.

    (Itv. 17. § (1) bekezdés p) pont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    211. Követelés, illetve tartozás elengedése esetén keletkezik-e ajándékozási illetékfizetési kötelezettség?
    2011.05.20.

    Az Itv. 102. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében a törvény alkalmazásban vagyoni értékű jognak minősül ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés. A 11. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a vagyoni értékű jogról – például követelésről, tartozásról – ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás az ajándékozási illeték tárgya.

    Az Itv. 17. § (1) bekezdésének n) pontja rögzíti, hogy mentes az ajándékozási illeték alól a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozása – ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is – útján történő megszerzése. Tehát gazdálkodó szervezetek között a követelés elengedése, tartozás átvállalása mentes az ajándékozási illeték alól.

    Magánszemélyek esetében az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség azonban fennáll, kivéve, ha egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) között történik a követelés, illetve tartozás elengedése.

    (Itv. 11. § (1) bekezdés c) pontja, 17. § (1) bekezdés n) pontja, 102. § (1) bekezdésének d) pont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    212. Fiatalok első lakásvásárlása esetén az illetéktörvényben meghatározott illetékkedvezmény összege személyenként, vagy együttesen vehető igénybe?
    2011.05.20.

    Az Itv. 26. § (6) bekezdése úgy fogalmaz, hogy az illetékkötelezettség keletkezésekor (főszabály szerint az adásvételi szerződés aláírásának napján) a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-áig terjedő, de legfeljebb 40 000 forint kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg.
    Az Itv. ugyanitt kimondja azt is, hogy az ilyen forgalmi értékű lakás részaránytulajdonának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.
    Amennyiben mindkét fiatal megfelel a jogszabályban előírt feltételeknek (35 év alattiak, ez az első lakás tulajdonszerzésük és az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg), akkor személyenként 20 000-20 000 forintos illetékkedvezményt vehetnek igénybe, ha 50-50%-ban lesznek tulajdonosok.
    A vagyonszerzők továbbá ezen illetékkedvezmény mellett érvényesíthetik az Itv. 26. § (15) bekezdésében található illeték részletfizetési kedvezményt is.

    [Itv. 26. § (6) és (15) bekezdése]

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    213. Lakás öröklése esetén mi az illeték alapja és mértéke?
    2011.05.20.

    Lakás öröklése esetén az illeték alapja az örökölt lakás – esetleges hagyatéki terhekkel csökkentett – forgalmi értéke, a mérték pedig függ a rokonsági foktól, illetve a lakás forgalmi értékétől az alábbiak szerint:

    Csoport

     Lakástulajdon-szerzés illetékének
    mértéke

     I. Az örökhagyó házastársa, mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője terhére

    18 millió forintig 2,5%
    18 millió forint feletti rész után
    35 millió forintig 6%
    35 millió forint feletti rész után 11%

     II. Az örökhagyó testvére terhére

    18 millió forintig 6%
    18 millió forint feletti rész után
    35 millió forintig 8%
    35 millió forint feletti rész 15%

     III. Minden más örökös terhére

    18 millió forintig 8%
    18 millió forint feletti rész után
    35 millió forintig 12%
    35 millió forint feletti rész után 21%

    Az egyenes ági rokonok közötti lakás öröklés mentes az illeték alól.
    (Itv. 12-13. §, 16. § (1) bekezdés i) pont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    214. Hogyan (hány részletre) kaphatok részletfizetési kedvezményt a kiszabott vagyonszerzési illetékre tekintettel?
    2011.05.20.

    Amennyiben adott időre nem tudja egyösszegben megfizetni a kiszabott illetéket, akkor arra kérelemre részletfizetés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá b) átmeneti jellegű, tehát az illeték későbbi megfizetése valószínűsíthető. Magánszemély esetében a részletfizetés az említett a) pontban foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az illeték egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. A kérelmezhető részletek számát jogszabály nem határozza meg.

    A kérelemhez szolgáló nyomtatvány ingyenes, amely az APEH internetes honlapjáról (www.apeh.hu oldalon a Letöltések > Adatlapok, igazolások, meghatalmazásminták > Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához menüpontból) letölthető vagy ügyfélszolgálati helyeinken beszerezhető.

    Az Itv. 26. § (15) bekezdésének új szabálya alapján a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának megszerzése esetén a vagyonszerző kérelmére – a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb az esedékességtől számított 12 hónapra – havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyez. Ez esetben tehát a hivatal mérlegelés nélkül engedélyezi a kedvezményt.

    (Art. 133. §, Itv. 26. § (15) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    215. Ha idén eladom a lakásomat, és a vételárat a fiamnak lakásvásárlás céljából átadom, akkor kell-e ajándékozási illetéket fizetni?
    2011.05.20.

    Amennyiben a vételárból származó pénzösszeget átadja gyermekének (ideértve az örökbefogadott gyermeket, de a mostoha és nevelt gyermeket nem), akkor az ajándékozás után ajándékozási illetéket nem kell fizetnie, mert 2010. augusztus 16-tól mentes az ajándékozási illeték alól az egyenes ági rokonok (például szülő-gyermek) közötti ajándékozás.

     

    Az ajándékozást – az ajándékozásról szóló szerződésről kiállított okirat aláírása napjától, vagy ha erről írásbeli szerződés nem született, a vagyonszerzéstől számított – 30 napon belül be kell jelenteni az állami adóhatóságnál. A bejelentésre az állami adóhatóság a 11AVBA adatlapot rendszeresítette.

    (Itv. 17. § (1) bekezdés p) pontja, 91. § (2) és (4) bekezdései)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    216. Gépkocsit vásároltam, mennyi illetéket kell fizetnem utána?
    2011.05.20.

    Gépjármű vásárlása esetén visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni a szerző félnek.

    Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett cm3-e után 18 forint, az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi esetén minden megkezdett cm3 után 24 forint.

    A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén az illeték mértéke a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 400 forint. Wankel hajtómotorral üzemelő gépjármű esetén az illeték mértéke a kamratérfogat minden megkezdett cm3-e után 36 Ft.

    Gépjármű öröklése vagy ajándékozása esetén az illeték mértéke a visszterhes vagyonátruházási illeték kétszerese.

    (Itv. 12. § (4) bekezdése, 24. §)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    217. Ingó ajándékozás (pl. készpénz) esetén kit terhel a bejelentési kötelezettség? A bejelentést milyen nyomtatványon kell megtenni, és mit kell mellékelni?
    2011.05.20.

    Az ingatlannyilvántartási eljárást nem igénylő ajándékozást (ide nem értve a gépjármű ajándékozást) a jogügyletben résztvevők kötelesek az állami adóhatósághoz 30 napon belül bejelenteni. A bejelentést célszerű a megajándékozottnak megtennie a lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóságon.

    A bejelentés formája nincs meghatározva, de az állami adóhatóság az ingó vagyontárgy és az ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozás útján történő megszerzésére a 11AVBA elnevezésű formanyomtatványt rendszeresítette, amelynek használata nem kötelező.

    Ha vagyonszerzésről készült okirat, akkor az okirat eredeti és másolati példányát is be kell nyújtani az adóhatósághoz.

    Az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet szóval is be lehet jelenteni. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtéről az állami adóhatóság az ügyfélnek igazolást köteles adni.

    A bejelentésnek az ügylet lényeges elemeit kell tartalmaznia: az ajándékozó és a megajándékozott személyét és azonosító adataikat, valamint az ajándékozás tárgyát.

    A bejelentési kötelezettséget nem érinti az a körülmény, ha az ajándékozás a törvény erejénél fogva mentes az illeték alól.

    (Itv. 91. § (2)-(3) és (5) bekezdései)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    218. Ha gyermekem lakásvásárlását 2 millió forinttal támogatom, azonban a pénzt nem a fiam bankszámlájára, hanem az eladó bankszámlájára utalom közvetlenül, fiamnak kell-e ajándékozási illetéket fizetnie?
    2011.05.20.

    A takarékbetét ingyenes megszerzése mentes az ajándékozási illeték alól, függetlenül attól, hogy a bankszámlán elhelyezett pénzösszeg nem a megajándékozott bankszámláján jelenik meg, hanem a szülő közvetlenül az eladónak utalja át a vételárat.
    Ajándékozási illetékfizetési kötelezettség azért sem merülhet fel, mert 2010. augusztus 16-tól mentes az ajándékozási illeték alól az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás.
    (Itv. 17. § (1) bekezdés g) és p) pontjai) 

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    219. A tulajdonomban lévő lakásomat, amelyen édesanyámnak haszonélvezeti joga áll fenn, el szeretném adni. Annak érdekében, hogy többet érjen a lakás, édesanyám lemondana javamra haszonélvezeti jogáról. Kérdésem, hogy kell-e illetéket fizetnem ebben az esetben?
    2011.05.20.

    Fontos tudni, hogy a haszonélvezeti jog vagyoni értékű jognak minősül. Vagyoni értékű jogról ellenszolgáltatás nélküli lemondása esetén, ha arról okiratot állítanak ki, ajándékozási illetéket kell fizetni. Ahhoz hogy a lakáson fennálló haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásból töröljék, okiratot kell benyújtani a földhivatalhoz. Mindezek alapján tehát a szóban forgó jogügylet az ajándékozási illeték tárgyát képezi, de ajándékozási illetéket mégsem kell fizetni, mert az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás 2010. augusztus 16-tól mentes az ajándékozási illeték alól.
    (Itv. 11. § c) pontja, 11. § (2) bekezdése, 17. § (1) bekezdés p) pontja, 102. § (1) bekezdés d) pontja)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    220. Kire és mire vonatkozik a 20 millió forintos öröklési illetékmentesség szabálya?
    2011.05.20.

    2010. augusztus 16-tól az örökhagyó házastársa, mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által történő öröklés esetén, a megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint mentes az öröklési illeték alól. A mentességet elsősorban az örökrészhez tartozó lakástulajdon, lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (pl. haszonélvezet) vonatkozásában kell figyelembe venni. Amennyiben azonban az örökös által megszerzett lakástulajdon tiszta értéke a 20 millió forintot nem éri el, a mentesség az őt megillető örökrészben található egyéb általános mértékű öröklési illeték alá eső vagyontárgyak esetében is alkalmazható a 20 millió forintból fennmaradó összeg erejéig.

    Az egyenes ági rokonokat (szülő-gyermek, nagyszülő-unoka stb.) a megszerzett örökség értékétől függetlenül öröklési illetékmentesség illeti meg.
    (Itv. 16. § (1) bekezdés c) pontja, 16. § (5) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    221. Kinek kell aláírnia és benyújtania a 11B400-as nyomtatványt?
    2011.05.20.

    A nyomtatványt a vagyonszerző, vagy annak képviselője, meghatalmazottja írhatja alá és ugyanezen személyek nyújthatják be az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalhoz is az illetékkiszabás céljából.
    (Art. 21. §, Itv. 91. § (1) bekezdése)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    222. Üzletrész adásvétellel történő megszerzése esetén keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség?
    2011.05.20.

    Amennyiben olyan társaságban történik a vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzése, amely belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezik, akkor a szerzés a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség hatálya alá tartozik. A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésére illetékmentességeket is megállapít az Itv.
    (Itv. 18. § (2) bekezdés h) pontja, 26. § (1) bekezdés g), h) és t) pontjai)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    223. Hogyan lehet az 1 százalékról rendelkezni?
    2011.05.20.

    A bevallás részeként a 1053. és 1053E számú bevallás Egysza lapjának kitöltésével
    Munkáltatói adómegállapításhoz kapcsolva – lezárt, adóazonosító jelével ellátott borítékban elhelyezve a munkáltatónak átadva. A boríték ragasztási felületét alá kell írni.
    A rendelkező nyilatkozatokat önállóan, egy lezárt, adóazonosító jelével ellátott borítékban, postán vagy személyesen, vagy elektronikus úton is eljuttathatja az adóhatósághoz
    (Szf. tv. 5.§ (1), (3)bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    224. Beküldhető-e a rendelkező nyilatkozat önmagában elektronikusan?
    2011.05.20.

    Igen, „10EGYSZA” megnevezésű nyilatkozat kitöltésével és annak elektronikus továbbításával is lehet rendelkezni.
    (Szf. tv. 5.§ (1) bekezdés d) pontja)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    225. Meddig lehet beküldeni a rendelkező nyilatkozatokat?
    2011.05.20.

    Bevallás részeként, vagy a különálló rendelkezési nyilatkozatot (borítékban) 2011. május 20-ig.
    (Szf. tv. 5.§ (1) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    226. Érvényes lesz-e a rendelkező nyilatkozat, ha a május 20-i bevallási határidőt követően küldi be a magánszemély az adóhatósághoz?
    2011.05.20.

    Nem, a határidő jogvesztő.
    (Szf. tv. 5.§ (1) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    227. Munkáltatói adómegállapítás esetén meddig lehet a rendelkező nyilatkozatot a munkáltatónak átadni?
    2011.05.20.

    2011. május 10-ig, vagyis a bevallás benyújtása előtt 10 nappal.
    (Szf. tv. 5.§ (3) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    228. Aki már benyújtotta a bevallását, de a rendelkező nyilatkozatát elfelejtette csatolni, van e még módja az szja 1 százalékról rendelkezni?
    2011.05.20.

    Igen, 2011. május 20-ig a rendelkező nyilatkozatokat egy lezárt, adóazonosító jelével ellátott borítékban, postán vagy személyesen, vagy elektronikus úton is eljuttathatja az adóhatósághoz.
    (Szf. tv. 5.§ (1) bekezdés d) pontja)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    229. 2011-ben lehet-e kiemelt költségvetési előirányzatra rendelkezni?
    2011.05.20.

    Igen, a Nemzeti Tehetség Programra. (technikai száma: 1823)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    230. Az adóéven belül azon hónapok, amelyekre a magánszemélyt többször vagy több kifizetőtől illette meg bér, az adójóváírás tekintetében hány jogosultsági hónapnak számít?
    2011.05.19.

    Az a hónap, amikor a magánszemélyt bér illette meg - függetlenül attól a körülménytől, hogy többször vagy több kifizetőtől - egy jogosultsági hónapnak számít. Vagyis egy adóéven belül legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.
    (Szja. tv. 33. § (2) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    231. Az adómentesnek és üzleti ajándéknak nem számító, a minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű reklám- és egyéb ajándék értéke után terheli-e adófizetési kötelezettség a kifizetőt, ha nem ismeri a juttatásban részesített magánszemély adatait?
    2011.05.19.

    Igen. A kifizető 16 százalék adót és 27 százalék ehót fizet az adómentesnek és üzleti ajándéknak nem számító, a minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű reklám- és egyéb ajándék értékének 1,19-szerese után, ha nem ismeri a juttatásban részesülő magánszemély adatait.
    (Szja. tv. 70. § (3) bekezdés d) pont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    232. 2011. január 1-jétől kinek adható csekély értékű ajándék és évente hány alkalommal?
    2011.05.19.

    Csekély értékű ajándékot a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, a volt munkáltató vagy jogutódja a nyugdíjas kollégának s annak közeli hozzátartozójának, a szakszervezet a tagjának, nyugdíjas tagjának, a tag, illetve az elhunyt tag közeli hozzátartozójának, a kifizető a szakképző iskolai tanulónak és a kötelező szakmai gyakorlata idejére a hallgatónak adhat. 2011-től adhat a kifizető csekély értékű ajándékot annak a magánszemélynek is, akinek tőle más jövedelme nem származik.
    (Szja. tv. 70. § (3) bekezdés a) pont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    233. Hány alkalommal és milyen értékben adható csekély értékű ajándék az adóévben?
    2011.05.19.

    Személyenként évi három alkalommal adható a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó termék, szolgáltatás vagy az ezekre beváltható utalvány, melyek értékének 1,19-szerese után a kifizető 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék ehót fizet.
    (Szja. tv. 70. § (5) bekezdés a) pont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    234. 2011. január 1-jétől milyen mértékben és milyen keretek között adható üzleti ajándék.
    2011.05.19.

    Üzleti ajándék a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó értékben adható, ha azt a juttató a tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adja.
    (Szja. tv. 3. § 27. pont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    235. Tekinthető-e üzleti ajándéknak az a juttatás, melynek egyedi értéke meghaladja a minimálbér 25 százalékát?
    2011.05.19.

    Nem, és ekkor a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó rész sem minősül üzleti ajándéknak. Az ilyen jövedelem után jellemzően az összevont adóalapba tartozó, egyéb jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell az adókötelezettséget teljesíteni.
    (Szja. tv. 3. § 27. pont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    236. Tárgynyeremények esetén hogyan alakul az adófizetési kötelezettség 2011. január 1-jétől, ha a nyeremény megszerzése a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvényben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játék vagy ajándéksorsolás keretében történik?
    2011.05.19.

    Nem pénzbeni nyeremény esetén az adó alapja a nyeremény piaci értékének az 1,19-szerese. A 16 százalék adó - ez korábban 33 százalék volt - a nyeremény piaci értéke után a nyeremény juttatóját terheli.
    (Szja. tv. 76. § (3) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    237. Vetélkedő vagy verseny - ha az bárki számára azonos feltételekkel kerül meghirdetésre és azon mindenki azonos eséllyel vehet részt – során megszerzett tárgynyeremények után terheli-e adófizetési kötelezettség a juttatót?
    2011.05.19.

    Igen. Az Szja. tv-nek a nem vetélkedő vagy verseny keretében juttatott tárgynyereményekre vonatkozó rendelkezéseit kell ekkor is irányadónak tekinteni, vagyis az adó alapja a nyeremény piaci értékének az 1,19-szerese, mely után a juttatónak 16 százalék adót kell fizetnie (korábban a természetbeni juttatásokra irányadó adózási szabályokat kellett alkalmazni).
    (Szja. tv. 76. § (5) bekezdés)

     

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    238. Ingó vagyontárgyak értékesítésekor mikor nem keletkezik adófizetési kötelezettség?
    2011.05.19.

    2011. január 1-jétől az ingó vagyontárgyak értékesítése során akkor nem kell az adót megfizetni, ha az nem haladja meg a 32 ezer forintot.
    Vagyis a 16 százalékos egykulcsos adózás bevezetése után továbbra is 200 ezer forintig adómentes az ingóértékesítésből származó jövedelem.
    (Szja. tv. 11. § (3) bekezdés b) pont, 58. § (7) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    239. Elhunyt magánszemélyt megillető, de csak halálát követően kifizetett jövedelmek után hogyan kell teljesíteni az adókötelezettséget?
    2011.05.19.

    A magánszemélyt a halálát megelőző tevékenységével összefüggésben megillető, de csak a halálát követően kifizetett jövedelmek adókötelezettségét úgy kell teljesíteni, mintha a magánszemély ezen jövedelmet a halála időpontjában szerezte volna meg.
    (Szja. tv. 9. § (6) bekezdés).

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    240. Mikor szűnt meg az életbiztosítás adókedvezménye?
    2011.05.19.

    2010. január 1-jétől.
    (2009. évi LXXVII. törvény 206. § (7)-(10) bekezdései)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    241. Ha korábbi években megállapított osztalék 2011-ben kerül kifizetésre, milyen mértékű személyi jövedelemadó kulcs terheli?
    2011.05.19.

    2011. január 1-jétől az osztalékra és az osztalékelőlegre is 16 százalékos adókulcs vonatkozik.
    (Szja. tv. 66. § (3) bekezdés b) pont) 

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    242. Választhat-e átalányadózást az egyéni vállalkozó akkor, ha most kezdi a tevékenységét és nincs munkaviszonya?
    2011.05.19.

    Igen.
    (Szja. tv. 50. § (6) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    243. A 2010. november 1-jét követő időszakban alkalmazandó magán-nyugdíjpénztári tagdíjakkal kapcsolatos szabályokról
    2010.12.03.

    A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes, a magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék, a tagdíj mértéke 0 százalék.
    Ezt a rendelkezést a 2010. október 1-jétől 2011. november 30-ig terjedő bevallási időszakokra vonatkozó, ennek következtében 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékessé váló járulékokra, illetve tagdíjakra kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a 2010. október havi járulékalap után teljesítendő bevallási, valamint fizetési kötelezettséget (melynek esedékessége 2010. november 12.) már a módosított mértékű járulékokkal kell teljesíteni.
    (Tbj. 19. § (7) bekezdés, Tbj. 33. § (3) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    244. Mi a feladata annak a magyar munkavállalónak, akit olyan külföldi cég foglalkoztat Magyarországon, amelynek nincs itt bejegyzett székhelye?
    2010.12.03.

    A magyar munkavállalónak a biztosítási jogviszonyával összefüggő járulékfizetési kötelezettséget a külföldi foglalkoztató képviseletét ellátó személyként kell teljesíteni, tehát saját maga után kell megállapítani, megfizetni és bevallani a járulékokat. A bevallási kötelezettséget a 08-as bevallásban kell teljesíteni, továbbá bejelentési kötelezettség is terheli, amelyet a 1041-es adatlapon kell megtenni.
    (A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 56/A § (1) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    245. Hogyan értelmezhető egyszerűsített foglalkoztatásnál a 300000 Ft-ot meghaladó összegű adótartozás?
    2010.12.03.

    Amennyiben a foglalkoztatónak a tárgyhónapban több mint 300 000 Ft adótartozása van, a kedvezményes közteher fizetési lehetőséggel mindaddig nem élhet, amíg e tartozását nem egyenlíti ki. Az adótartozásba a társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás és személyi jövedelemadó (előleg) jogcímeken fennálló adótartozást kell érteni.
    (Eho tv. 11. § (6) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    246. Amennyiben egy idénymunkás napi 1 órát dolgozik, akkor is a közteher teljes összegét kell megfizetni?
    2010.12.03.

    Mivel a bejelentésnél a munkaviszony napjainak számát kell közölni, ha a munkáltató 1 napra bejelenti az idénymunkást, aki csak egy órát dolgozik, ebben az esetben is az 500 Ft közterhet meg kell fizetni a munkáltatónak.
    (Eho tv. 8. § (2) bekezdés, 11. § (3) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    247. A foglalkoztató a 185-ös telefonon jelenti be az alkalmi munkavállalókat. A módosítást milyen módon teheti meg?
    2010.12.03.

    A bejelentés módosítását a munkáltató megteheti bármelyik formában, tehát ügyfélkapun vagy telefonon keresztül.
    (Eho tv. 11. § (8) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    248. Egyszerűsített foglalkoztatásnál meddig módosítható a korábbi téves bejelentés?
    2010.12.03.

    A bejelentés módosítására, visszavonására a foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül van lehetőség, vagy ha a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha az egy napnál hosszabb idejű, akkor a módosítást annak bejelentése napján délelőtt 8 óráig lehet teljesíteni.
    (Eho tv. 11. § (8) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    249. Egyszerűsített foglalkoztatásnál kell-e ügyfélkapus regisztráció a telefonos bejelentéshez?
    2010.12.03.

    A munkáltató csak akkor élhet a bejelentési lehetőséggel, ha előzetesen regisztráltatta magát, ami a telefonos bejelentésre is vonatkozik.
    (az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.) 11. § (2) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    250. A magánszemély eltérhet az MNB-árfolyamtól, ha az adott külföldi pénz más árfolyamon történt vételét, eladását pénzügyi intézmény igazolja, a magánszemély nevére kiállított bizonylattal?
    2010.12.03.

    Igen.
    (szja-törvény 6. § (3) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    251. Bevétel megszerzésekor, kiadás teljesítésekor, dolog, értékpapír, vásárolt jog, vásárolt követelés esetében a megszerzéskor, pénzügyi eszköz esetében az ügylet teljesítésekor érvényes MNB-árfolyamot kell alkalmazni?
    2010.12.03.

    Igen.
    (szja-törvény 6. § (1) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    252. A kifizető által a magánszemély felé fennálló követelésének az elengedésekor keletkezik-e jövedelme a magánszemélynek, ha igen mikor és milyen jövedelem?
    2010.12.03.

    Az elengedett követelés címén keletkezett jövedelmet a felek, azaz a magánszemély a bevételt juttató között fennálló jogviszony alapján kell megállapítani. A jövedelem megszerzésének az időpontja az a nap, amelyen a magánszemély kötelezettsége, tartozása megszűnik.
    (szja-törvény 2. § (6) bekezdés, 9. § (1) bekezdés e) pont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    253. Adómentes-e a közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás által a magánszeméllyel szemben fennálló követelésének a részben vagy egészben való elengedése?
    2010.12.03.

    Igen, ha az adós nyilatkozata szerint a tartozás elengedése az ő és családja megélhetési ellehetetlenülését előzi meg.
    (szja-törvény 1. számú melléklet 7.15. pont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    254. Egy Kft. saját üzletrészének ingyenes, az egyes tagok tulajdonába történő adása során keletkezik-e az egyes tagoknak adóköteles jövedelmük?
    2010.12.03.

    Igen, a tagoknak az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelmük keletkezik.
    (szja-törvény 29. § (1) és (3) bekezdései, 77/A. § (2) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    255. A szálláshely-szolgáltatást (mint ilyen a fizetővendéglátás) folytató magánszemélynek lehetősége van arra 2010. január 1-jétől, hogy ezen tevékenységére az átalányadózás helyett az szja-törvénynek az ingatlan bérbeadásra irányadó 74. §-ában meghatározott szabályait válassza?
    2010.12.03.

    Igen.
    (239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 2. § b) és h) pontjai, 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 23. pont)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    256. Lakóingatlan bérbeadása esetén, ha a bérbeadó és a bérlő akként állapodnak meg, hogy a bérlő nevére átírják a közüzemi szolgáltatást mérő készülékeket, vagyis a közüzemi számlák a bérlő nevére szólnak, akkor a bérlő által a szolgáltatónak fizetett díj a bérbeadónál - akár külön adózó, akár az összevont adóalap részeként történő adózási módot választja is a bérbeadó magánszemély - adóköteles bevételnek számít-e?
    2010.12.03.

    Nem számít adóköteles bevételnek.
    (szja-törvény 74. § (7) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    257. Egy, a későbbiekben egyéni vállalkozóvá váló magánszemély által, az egyéni vállalkozóként vagyis adóalanyként történt bejelentkezést megelőzően beszerzett termékek és szolgáltatások vásárlását igazoló számlában feltüntetett áthárított áfa összege levonható-e, ha azt adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében hasznosítja és vállalkozóvá válásának időpontjában készletként nyilvántartásba vette?
    2010.12.02.

    Az adóalany jogosult a rá áthárított, előzetesen felszámított áfát levonásba helyezni, amennyiben azt adólevonásra jogosító tevékenységhez használja fel, hasznosítja. Az áfatörvény nem tartalmaz olyan kitételt, mely akadályozná az adóalanyként történő bejelentkezést megelőzően beszerzett termékekre és szolgáltatásokra felszámított áfa levonásba helyezését, amennyiben a jogszabályban foglalt egyéb feltételek is fennállnak.
    Az adólevonási jog akkor keletkezik, amikor az előzetesen felszámított adónak megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani. Tekintettel azonban arra, hogy a magánszemély az adólevonási jog keletkezésekor még nem volt adóalany, ezért nem is gyakorolhatta levonási jogát. Az adólevonási jog gyakorlása adóalanyként történő bejelentkezésével nyílik meg, melyet követően az elévülési időn belül lehetősége van bármelyik adóbevallási időszakában a szóban forgó beszerzéseket terhelő áfát levonható adóként beállítani (feltéve, hogy a jogszabályban foglalt valamennyi feltétel fennáll).
    (áfatörvény 120. §) 

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    258. Amennyiben kizárólag ingatlant adok bérbe természetes személyként és adószám kiváltási kötelezettségem nincs hogyan teljesítem a számla kiállítási kötelezettségem?
    2010.12.02.

    A természetes személy adóalanykénti bejelentkezés és az adószám hiányában is – a rendszeres bevételszerző tevékenységre tekintettel – az általános fogalmi adó alanya, ezáltal az áfatörvényben meghatározott bizonylat kibocsátására kötelezett amely az ilyen adómentes tevékenységre tekintettel számla helyett más számviteli bizonylat kell is lehet, vagyis a kibocsátott bizonylatnak nem kell maradéktalanul megfelelnie az áfatörvény számlára vonatkozó előírásainak. Az adószám hiánya – tekintettel az adómentes körbe tartozó tevékenységre – az adóalanyt nem akadályozza a számviteli bizonylat beszerzésében (illetve előállításában) és kibocsátásában. Ezen a számviteli bizonylaton az adóalany neve mellett az adóazonosító jel szerepeltethető. (Amennyiben azonban az adóalany úgy döntene, hogy a számviteli bizonylat kibocsátásához számlatömböt kíván használni, annak beszerzéséhez már adószámmal kell rendelkeznie, emiatt viszont be kell jelentkeznie.)
    (áfatörvény 165. § (1) bekezdés a) pontja)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    259. Magánszemélyként ingatlant adok bérbe, ki kell váltanom emiatt adószámot? Más egyéb önálló gazdasági tevékenységem nincs.
    2010.12.02.

    A magánszemély adózó mentesül az adószám megszerzéséhez előírt bejelentési kötelezettség teljesítése alól, ha kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti ingatlan-bérbeadási (haszonbérbeadási) tevékenységet folytat és az általános forgalmi adót érintően nem él az adókötelessé tétel jogával, valamint a közösségen belül más tagállami adóalannyal nem létesít kereskedelmi kapcsolatot. E rendelkezést a 2010. augusztus 16-ai hatályba lépéstől kezdődően lehet a bejelentési kötelezettségek teljesítése során alkalmazni. Ez az új, bejelentkezés alól mentesítő rendelkezés azt jelenti, hogy az abban foglaltaknak megfelelő, korlátozott körbe tartozó adóalanyoknak nem kell az adóhatóságnál ezen forgalmi adómentes ingatlan bérbeadási tevékenység folytatására tekintettel adóalanyként bejelentkezni, adószámot kiváltani.
    (Art. 22. § (16) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    260. Amennyiben egy cég a 2010. június 17-étől hatályos szabályoknak megfelelő közcélú adományt juttat egy másik szervezetnek, aki azt később átadja egy olyan szervezetnek, amely szétosztja a rászorultak közt, ez utóbbi ingyenes átadás adómentesnek minősül-e?
    2010.12.02.

    Amennyiben egy szervezet az áfatörvény rendelkezéseinek maradéktalanul megfelelő közcélú adományként kap termékeket, a szóban forgó szabályozásra tekintettel „adómentesen” jut hozzá, vagyis a termék megszerzésével összefüggésben előzetes felszámított áfa fel sem merül. Amikor egy szervezet adományként továbbadja az adományt egy bármilyen jogállású szervezetnek vagy magánszemélynek, ugyancsak nem beszélhetünk áfa hatálya alá tartozó ügyletről, azaz áfa felszámítása nélkül adható tovább a termék.
    (áfatörvény 11. § (1), (3) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    261. Ad-e lehetőséget az elveszett számla pótlására az áfatörvény? Ez a probléma bárkivel előfordulhat, mit kell ilyen esetben tenni?
    2010.12.02.

    Az áfatörvény az elveszett számla pótlására vonatkozó (megengedő illetve tiltó) előírást nem tartalmaz. Az elveszett számla pótlására vonatkozó áfatörvénybeli külön rendelkezés hiánya nem eredményezi azt, hogy a vevő, szolgáltatást igénybevevő a számla másolatának kiállítását nem kérheti azonban ilyen kötelezettsége az ügylet teljesítőjének nincs. A vevőnél, szolgáltatást igénybevevőnél elveszett számla pótlása érdekében a számla kibocsátója hiteles másolatot készíthet és bocsáthat a vevő, szolgáltatást igénybevevő rendelkezésére. A számla a gazdálkodó szervezet által kiállított okiratnak minősül.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    262. Mely összegek felhasználását kell a kedvezményezettnek feltüntetnie a 09KOZ számú nyomtatványon?
    2010.12.02.

    A 09KOZ számú közleményben szerepelnie kellett mindazon 1 százalékos összeg felhasználásának, amelyeket az állami adóhatóság

    • a 2009. évben benyújtott rendelkező nyilatkozatok alapján 2009. szeptember 1‑jétől 2009. december 31-ig kiutalt a kedvezményezett részére,

    • a 2008. évben benyújtott rendelkező nyilatkozatok alapján 2009. január 1-jétől 2009. december 31-ig pótlólagosan kiutalt a kedvezményezett részére.

    Ezen túl a közleményben szerepelnie kell azon összegek felhasználására vonatkozó adatoknak is, amelyeket a kedvezményezett – a 08KOZ számú közlemény szerint – 2008-ban vagy 2009-ben részben, vagy egészben tartalékolt.
    (1996. évi CXXVI. törvény 6. § (3) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    263. Úgy tudom, hogy az alapítványomnak be kell számolnia arról, hogy az 1 százalékos összeget milyen célra fordította. Milyen formában?
    2010.12.02.

    Az alapítványnak az 1 százalékos összeg felhasználására vonatkozó adatait a 09KOZ számú közleményben 2010. november 2-ig, (tekintettel arra, hogy a benyújtásra nyitva álló határidő, 2010. október 31. munkaszüneti napra esik) kizárólag elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül kellett megküldenie az állami adóhatóság részére. Az 1 százalékos összeg felhasználásának szöveges ismertetésén túl a közleményben a cél szerinti és működési költségeket összegszerűen is fel kellett tüntetni, illetve szerepeltetni kellett az 1 százalékos összeg esetleges tartalékolásának tényét, célját, legfeljebb 3 éves időtartamát és összegét is.
    (1996. évi CXXVI. törvény 6. § (3) bekezdés)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    264. Az adóhatóság hivatalból figyelembe veszi-e az egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási illetékmentességet vagy azt külön kérni kell?
    2010.12.02.

    Az egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási illetékmentességet az állami adóhatóság hivatalból figyelembe veszi. Azokban a folyamatban lévő ügyekben, amelyekben az illetéket már kiszabták, de 2010. július 1-jén még nem volt jogerős a fizetési meghagyás, az APEH hivatalból intézkedik a határozat módosításáról.
    Az adóhatóság sok esetben nem rendelkezik információval arról, hogy a vagyonszerzési ügyben a felek egymással milyen rokoni kapcsolatban állnak, ezért célszerű már az illetékkiszabásra történő bejelentés alkalmával, okirattal (például születési anyakönyvi kivonattal, örökbefogadás esetén gyámhatósági határozattal) igazolni ennek tényét. Ingatlan ajándékozásakor az APEH által rendszeresített 10B400-as nyomtatványon a vagyonszerző a mentességéről nyilatkozhat.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    265. Terheli-e öröklési illetékkötelezettség azt a készpénzösszeget, melyet az unoka örököl nagyszülőtől?
    2010.12.02.

    Az egyenes ági rokonok közötti öröklés 2010. augusztus 16-tól mentes az öröklési illeték alól. Mivel a nagyszülő és az unoka közötti rokoni kapcsolat egyenes ágbeli rokoni kapcsolatnak minősül, ezért ha az unoka készpénzt örököl a nagyszüleitől, akkor azután öröklési illetéket nem kell fizetni. Az új öröklési illetékmentesség az örökölt vagyon értékétől és jellegétől (készpénz, ingatlan, gépjármű) függetlenül érvényesül. Az öröklési illetékmentességet az adóhatóság az örökölt vagyon értékétől és jellegétől (készpénz, ingatlan, gépjármű) függetlenül fizetési meghagyásban állapítja meg.
    (Itv. 16. § (1) bekezdésének i) pontja)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    266. Minden vagyontárgy ajándékozása mentes az egyenes ági rokonok között?
    2010.12.02.

    Az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás 2010. augusztus 16-tól mentes az ajándékozási illeték alól. Az egyenes ági rokoni kapcsolatok közé tartozik az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolat, a nevelő szülő nevelt gyermek és a mostoha szülő mostoha gyermek közötti kapcsolat azonban nem. Az ajándékozási illetékmentesség valamennyi vagyontárgyra (például készpénz, ingatlan, gépkocsi) kiterjed értékhatártól függetlenül, de az ajándékozás tényét 30 napon belül közvetlenül az adóhatósághoz be kell jelenteni.
    (Itv. 17. § (1) bekezdésének p) pontja, 91. § (2) és (5) bekezdése)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    267. Ha a szülő örökbefogadott gyermekének ajándékozza a tulajdonában álló ingatlant úgy, hogy azon fenntartja magának a haszonélvezeti jogot, keletkezik-e a szülőnek vagy a gyermeknek illetékfizetési kötelezettsége?
    2010.12.02.

    Az ajándékozási illetéknek nem tárgya az a jogügylet, amelynek során az ajándékozó maga javára tartja fenn az elajándékozott ingatlanon haszonélvezeti jogát, ezért ajándékozási illetékfizetési kötelezettség ebben az esetben nem merül fel. 2010. augusztus 16-tól mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék. Így az örökbefogadott gyermeknek sem kell az ajándékba kapott ingatlan után ajándékozási illetéket fizetnie.
    (Itv. 11. § (3) bekezdése, 17. § (1) bekezdésének p) pontja)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    268. Ha a szülő a vér szerinti gyermeke tulajdonában lévő ingatlanon fennálló haszonélvezeti jogáról ingyenesen lemond gyermeke javára, akkor keletkezik-e a gyermeknek ajándékozási illetékfizetési kötelezettsége?
    2010.12.02.

    Haszonélvezetről ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás esetén ajándékozási illetéket kell fizetnie annak, akinek javára lemondanak e vagyoni értékű jogról. Tekintettel azonban arra, hogy az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás 2010. augusztus 16-tól mentes az ajándékozási illeték alól, ezért ha a szülő gyermeke javára ingyenesen lemond például a gyermek lakásán fennálló haszonélvezeti jogáról, akkor a gyermeknek ajándékozási illetékkötelezettsége nem keletkezik.
    (Itv. 11. § (1) bekezdésének c) pontja, 17. § (1) bekezdésének p) pontja)

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    269. A fordított adózásnak van-e jelentősége az illeték kiszabásának alapjául szolgáló forgalmi érték megállapításakor?
    2010.07.05.

    Az ún. fordított adózás lényege, hogy az áfa-törvényben rögzített bizonyos értékesítések esetén nem kerül beépítésre a vételárba az általános forgalmi adó. Az a tény, hogy a fordított adózás alkalmazása mellett a vevő nem az eladó, hanem az állami adóhatóság felé fizeti meg az áfá-t, nem változtat azon, hogy a forgalmi érték az átlagos piaci ár lesz, az átlagos piaci ár pedig az általában beépített adókat is magában foglalja.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    270. Követelés, illetve tartozás elengedése esetén keletkezik-e ajándékozási illetékfizetési kötelezettség?
    2010.07.05.

    Az Itv. 102. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében a törvény alkalmazásban vagyoni értékű jognak minősül ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés. A 11. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a vagyoni értékű jogról – például követelésről, tartozásról – ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás az ajándékozási illeték tárgya.
    Az Itv. 17. § (1) bekezdésének n) pontja rögzíti, hogy mentes az ajándékozási illeték alól a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozása – ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is – útján történő megszerzése. Tehát gazdálkodó szervezetek között a követelés elengedése, tartozás átvállalása mentes az ajándékozási illeték alól.
    Magánszemélyek esetében az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség azonban ekkor is fennáll.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    271. A belföldön nyilvántartásba nem vett gépjármű megszerzése esetén kell-e illetéket fizetni?
    2010.07.05.

    Az Itv. 2. § (3) bekezdése alapján, ha a gépjármű, illetve pótkocsi a belföldi nyilvántartásban nem szerepel, akkor abban az esetben kell az illetéket megfizetni, ha a megvásárolt járművet belföldön vették át.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    272. Eho fizetése esetén mi számít be a 450 ezer forintos értékhatárba?
    2010.07.05.

    A 450 ezer forintos eho fizetési felső határba beleszámít a biztosított által megfizetett 4 százalék természetbeni és 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az ekho adózás szerint megfizetett 1,6 százalék egészségbiztosítási járulék, és a 4950 Ft egészségügyi szolgáltatási járulék.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    273. Hány napot dolgozhat egyszerűsített foglalkoztatás során az alkalmi munkavállaló ugyanazon munkáltatónál?
    2010.07.05.

    Az alkalmi munkavállaló ugyanannál a munkáltatónál legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 naptári napig, egy naptári éven belül legfeljebb 90 napig létesíthet munkaviszonyt.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    274. Ki kell-e jelentkeznie a magánszemélynek az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alól, ha munkaviszonyt létesít?
    2010.07.05.

    Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség megszűnését nem kell a magánszemélynek abban az esetben bejelentenie, ha ezen fizetési kötelezettség olyan biztosítással járó jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyről a foglalkoztató az adóhatóság felé 10T1041-es biztosítotti bejelentést nyújt be.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    275. Alkalmi munkavállaló után fizethető-e a 30%-os közteher?
    2010.07.05.

    Nem fizethető, mivel az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott alkalmi munkavállaló biztosítottá válik, akire a Tbj. szabályait kell alkalmazni, és meg kell fizetni az általános mértékű járulékokat.

     

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    276. Ha gépjármű bérbeadás történik az EU két eltérő tagállambeli adóalanya között, hol lesz a teljesítési hely, hol kell az áfát megfizetni?
    2010.07.05.

    Amennyiben a gépjárművet 30 napnál rövidebb időre adják bérbe a szolgáltatás teljesítési helye az a hely, ahol azt ténylegesen a bérbevevő birtokába adják. Amennyiben a bérbeadás tartama meghaladja a 30 napot, a főszabály szerint alakul a teljesítés helye, vagyis a szolgáltatást igénybevevő letelepedettségéhez igazodik a teljesítés helye.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    277. Mi minősül lakóingatlannak az áfában?
    2010.07.05.

    Lakóingatlannak minősül a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    278. Olyan lakóingatlant vásároltam, amellyel összefüggésben az eladó felszámított áfát. Levonásba helyezhetem a bevallásomban ezt az adó összeget?
    2010.07.05.

    A lakóingatlan vásárlásával kapcsolatosan előzetesen megfizetett áfát az adóalany vevő abban az esetben helyezheti levonásba, ha e termék igazoltan továbbértékesítési célt szolgál. Amennyiben főszabály szerint adómentesen értékesíthető lakóingatlanról van szó, az erre alapozott adólevonási jog előfeltétele, hogy az adóalany adófizetési kötelezettséget válasszon.
    Az adóalany adólevonási joga abban az esetben is megalapozott, ha az ingatlant egészben vagy túlnyomó részben igazoltan bérbeadásra használja, feltéve, hogy adófizetési kötelezettséget választott a szóban forgó tevékenység tekintetében.
    Az itt meghatározott céloktól eltérően hasznosított lakingatlanok esetében az általános forgalmi adó nem helyezhető levonásba.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    279. Mi minősül bérbeadásnak?
    2010.07.05.

    Bérbeadásnak, -vételnek minősül a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    280. Elhunyt magánszemély esetében ki készítheti el az adóbevallását?
    2010.07.05.

    Az adózóval annak halálakor együtt élt házastársa vagy örököse kérelmére az adót az adóhatóság - akár év közben is - határozottal állapítja meg, ha a kérelmező az adó megállapításához szükséges igazolásokat rendelkezésre bocsátja.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    281. Ha a magánszemély befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel tartós befektetési szerződés(eke)t köt, akkor a befektetésekre megállapított lekötési hozam után 0 százalék az adó?
    2010.07.05.

    Igen, feltéve, hogy a lekötést az ötéves időszak vége előtt nem szakítja meg.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    282. Egy naptári éven belül egy adott befektetési szolgáltatóval mennyi tartós befektetési szerződés köthető?
    2010.07.05.

    Kettő, ebből az egyik számla értékpapírszámla, a másik pedig takarékbetét vagy bankbetét lehet.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    283. A tartós befektetési szerződések, számlák között az eszközök átcsoportosíthatóak?
    2010.07.05.

    Nem

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    284. A magánszemélynek a gyűjtőévben befizetett pénzösszeget és annak hozamait - kamat, osztalék, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség – a kedvező adózási szabályok alkalmazhatóságához a számlanyitás évét követő legalább három naptári évben (hároméves lekötési időszak), a lekötés meghosszabbítása esetén további két naptári évben (kétéves lekötési időszak) az adott tartós befektetési számlán kell tartania?
    2010.07.05.

    Igen

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    285. A magánszemély korlátlan számú megbízást adhat a tartós lekötési számlák keretein belül a befektetési szolgáltató, hitelintézet számára?
    2010.07.05.

    Igen. Ilyen megbízás lehet például a betéti típusú konstrukció esetén, ha a magánszemély a hat hónapra lekötött betétjét három hónapos lekötésűre alakítja át.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    286. Pénzeszköz gazdasági társaságok közötti térítésmentes átadása esetén keletkezik-e ajándékozási illetékfizetési kötelezettség?
    2010.06.03.

    Az Itv. 17. § (1) bekezdésének n) pontja értelmében mentes az ajándékozási illeték alól a 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak a számvitelről szóló törvény szerinti térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése.

    Az Itv. 102. § (1) bekezdésének c) pontja meghatározza, hogy a törvény alkalmazásában ingónak minősül a fizetőeszköz.
    Tekintettel arra, hogy a pénz megszerzése nem tartozik a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyi hatálya alá, ezért mentes az ajándékozási illeték alól a pénzeszköz végleges eszközátadás keretében történő, visszafizetési kötelezettség nélküli ingyenes megszerzése.

     

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    287. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség egyéni vállalkozónak egyéni céggé, illetve egyéni cégnek gazdasági társasággá történő átalakulása során?
    2010.06.03.

    Mivel sem az egyéni vállalkozó egyéni céggé, sem az egyéni cég gazdasági társasággá történő átalakulása nem felel meg a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23/a. pontjában foglalt kedvezményezett átalakulásnak, ezért az Itv. 26. § (1) bekezdésének g) pontja nem alkalmazható. Illetékfizetési kötelezettség megállapítható.

     

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    288. Gazdasági társaságok milyen átalakulása mentes az illeték alól?
    2010.06.03.

    A korábban hatályos általános átalakulási szabályokra vonatkozó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség 2010. január 1-jétől megváltozott. Ettől az időponttól kezdődően az Itv. 26. § (1) bekezdésének g) és h) pontja alapján már csak a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23/a. pontjában foglalt kedvezményezett átalakulásnak és a 4. § 23/c. pontjában foglalt kedvezményezett részesedéscserének megfelelő átalakulás mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    289. A rehabilitációs hozzájárulás szempontjából megváltozott munkaképességűként figyelembe vehető-e az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló az egészségi állapotára vonatkozó megfelelő igazolás birtokában?
    2010.06.03.

    A jogszabály nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely kizárja a megváltozott munkaképességű munkavállalók köréből azokat a munkavállalókat, akik – bár egészségi állapotuk, munkaképesség-csökkenésük szempontjából megfelelnek a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 2. § e) pontjában meghatározott feltételnek – nyugellátás mellett végeznek munkát. A Korm. rendelet tehát nem tesz különbséget abból a szempontból, hogy a munkavégzés nyugellátás mellett történik-e vagy sem. Ezért a rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó szabályozás szempontjából minden olyan munkavállalót figyelembe kell venni, aki megfelel a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feltételnek.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    290. Hogyan kell eleget tenni 2010. évben a NYENYI adatszolgáltatásnak?
    2010.06.03.

    2010. évtől kezdődően a foglalkoztatónak külön NYENYI lapot nem kell beadni, a 1008-as bevallás adataiból ad az adóhatóság magánszemélyenként konszolidált adatokat a nyugdíjbiztosítási szervnek.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    291. Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie annak a kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozónak, akinek heti 36 órát meghaladó munkaviszonya is van?
    2010.06.03.

    Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget nem befolyásolja az a tény, hogy a nyugdíjasnak minősülő egyéni vállalkozó munkaviszonyban is áll, tehát mint kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak meg kell fizetni a 4950 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    292. Táppénzből, GYED-ből, GYES-ből milyen járulékokat kell levonni?
    2010.06.03.

    Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapját a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege.
    Azonban a GYED, GYES összege után a díjban, segélyben részesülő személynek meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot (tagdíjat).

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    293. Milyen tartalmi kellékekkel kell rendelkeznie egy elektronikus úton kibocsátott, elektronikus aláírással rendelkező számlának?
    2010.06.03.

    Az elektronikus úton kibocsátott számla adattartalma megegyezik a „hagyományos” (számítógéppel előállított és papírra nyomtatott, nyomdai úton előállított) számlákéval. Egyetlen formai különbségként kiemelendő, hogy a számlát az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    294. Könyvkereskedő megrendelés alapján postán küldi el termékeit. A postaköltség beletartozik-e az értékesítés árában, milyen adókulcs alá tartozik?
    2010.06.03.

    Az általános forgalmi adó rendszerében a főtevékenység adójogi megítélését osztja az ahhoz járulékosan kapcsoló mellékszolgáltatás. Az áfatörvény csak példálózó jelleggel említ ilyen járulékos tevékenységeket. Jellemzően járulékos költségnek tekinthetők azok a szolgáltatások, melyek elősegítik, illetve kiegészítik a főtevékenység megvalósulását. E tevékenységek többnyire a főtevékenység vállalásának és megvalósulásának következményeként szokásosan előforduló szolgáltatások is. Ilyennek tekinthető az is, ha egy eladó a könyvértékesítéskor a postaköltséget is felszámítja. Minthogy a főszolgáltatás/értékesítés adóalapjába beépül a mellékszolgáltatás, a főszolgáltatásra/értékesítésre irányadó adómértéket kell alkalmazni a teljes ügyletre, ami jelen esetben 5%-os adókulcsot jelent.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    295. Mi minősül levonási tilalom szempontjából motorbenzinnek az áfatörvény alkalmazásában?
    2010.06.03.

    Az áfatörvény alkalmazásában motorbenzinek avtsz. 2710 11 41, 2710 11 45, 2710 11 49, 2710 11 59 alá besorolt termékek tartoznak. E termékek esetében nem az általános szabályok szerint helyezhető levonásba az annak beszerzésekor előzetesen felszámított áfa, vagyis nem akkor ha az adólevonási joggal járó adóköteles gazdasági tevékenységi használja, hasznosítja, hanem csak akkor ha a termék igazoltan továbbértékesítési céllal kerül beszerzésre. Ugyanezen szabály vonatkozik az egyéb üzemanyagokra is feltéve, hogy az személygépkocsi (vtsz. 8703) üzemeltetéséhez szükséges.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    296. Mi minősül továbbértékesítési célnak az áfatörvény alkalmazásában?
    2010.06.03.

    Továbbértékesítési célnak minősül a mástól szerzett termék saját használat vagy egyéb módon történő hasznosítás nélküli értékesítése, amely értékesítéskori használati értékében legfeljebb csak a kereskedelemben szokásos értékváltozás miatt tér el a szerzéskori használati értékétől.

     

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    297. Adóköteles-e az árvaellátás és az árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj?
    2010.06.03.

    Nem

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    298. A házassági vagyonközösség megszüntetése esetén a lakásingatlannak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem után kell-e személyi jövedelemadót fizetni?
    2010.06.03.

    Nem

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    299. Magánszemély egész évben külföldön dolgozott, Magyarországon nem keletkezett jövedelme. Kell-e Magyarországon adóbevallást benyújtania?
    2010.06.03.

    Nem

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    300. Magánszemély a 2009. évre benyújtott személyi jövedelemadó bevallásban nem szerepeltette az egyébként rendelkezésére álló igazolásában szereplő jövedelmét. Mely időponttól adhat be önellenőrzést.
    2010.06.03.

    A hiba észlelését követően bármikor, az elévülési időn (5 év) belül.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    301. 2010-től alkalmazható-e a munkába járásról szóló 39/2010. (II.26.) kormányrendelet szerinti költségtérítés a személyes közreműködő tagra is?
    2010.06.03.

    A kormányrendelet hatálya a munkáltatókra terjed ki, így a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára ez a rendelkezés nem vonatkozik.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    302. 18 évre kötött életbiztosítási szerződést 11 év után fel akar mondani a magánszemély. Mennyi figyelembe vett adókedvezményt kell visszafizetnie?
    2010.06.03.

    Nincs visszafizetési kötelezettsége mivel tíz éven túli a biztosítás.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    303. Az egyéni cég evaalany maradhat, ha evás egyéni cég tagja a tag halála, cselekvőképességének korlátozottá válása miatt cserélődik?
    2010.04.23.

    Igen

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    304. Ha az özvegy, örökös, törvényes képviselő, mint új tag nem akar evás lenni, akkor az egyéni cég a társasági adó alanyává válik?
    2010.04.23.

    Igen

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    305. A korlátolt mögöttes felelősséggel működő evás egyéni cégnek kettős könyvvitelt kell vezetnie?
    2010.04.23.

    Igen

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    306. A korlátlan mögöttes felelősséggel működő evás egyéni cégnek kettős könyvvitelt kell vezetnie?
    2010.04.23.

    Választhat, hogy a bevételi nyilvántartás vagy a kettős könyvvitel szabályai szerint teljesíti nyilvántartási kötelezettségét, mely döntését az evaalanyisága alatt nem változtathatja meg.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    307. Egyéni vállalkozóként 2010. február 25-éig kellett benyújtanom a bevallásomat, amiben elfelejtettem az 1 százalékról rendelkezni. Pótlólagosan rendelkezhetek még?
    2010.04.23.

    A rendelkező nyilatkozatot 2010. május 20-áig a bevallástól függetlenül is eljuttathatja az adóhatósághoz, abban az esetben is, ha a bevallását február 25-éig kellett benyújtania. Ilyen esetben a rendelkező nyilatkozatot egy lezárt, adóazonosító jelével ellátott borítékban, postán vagy személyesen juttathatja el az állami adóhatósághoz. Ezen túl, ugyanezen határidőig külön elektronikus űrlapon (2010-ben történő rendelkezés esetén a 09egysza megjelölésű nyomtatványon), az Ügyfélkapun keresztül is beküldhető a rendelkező nyilatkozat az adóhatósághoz.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    308. Mely munkáltatónak kell rehabilitációs hozzájárulást fizetni?
    2010.04.23.

    Rehabilitációs hozzájárulást az a munkáltató köteles fizetni, ahol a foglalkoztatott magánszemélyek létszáma a 20 főt meghaladja, és a munkáltató által foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    309. Rehabilitációs hozzájárulás mértéke, megfizetése
    2010.04.23.

    A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 964 500 Ft/fő/év.
    A rehabilitációs célú hozzájárulásra az előleget az I-III. negyedévben a negyedévet követő hó 20. napjáig kell megfizetni. A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    310. Kinek kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, illetve más személy fizethet-e a kötelezett után?
    2010.04.23.

    4950 Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozásnak.  Az a belföldi személy, aki nem biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult, és nem tartozik közösségi rendelet/nemzetközi egyezmény hatálya alá, ugyancsak köteles megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

    A járulékfizetést a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. A fizetési kötelezettség átvállalása az adóhatóság jóváhagyásával érvényes.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    311. Módosító számla kiállításakor milyen teljesítési időpont tüntetendő fel a számlán?
    2010.04.23.

    Abban az esetben, ha egy ügyletről kiállított számla adattartalma nem felel meg a valóságnak és ezért azt módosítani kell, a módosító számlán megjelölt teljesítési időpont kizárólag az ügylet tényleges, valóságnak megfelelő az áfatörvény alapján megállapított teljesítési időpontja lehet. Ha az eredeti bizonylaton a teljesítés időpontja nem volt hibás, akkor a módosító számlán szereplő teljesítési időpont azonos az eredeti bizonylaton szereplő teljesítési időponttal. [Elszámolásos ügyletek esetében, ha az új módosított elszámolás eredményeként újabb ellenérték részt kell megfizetni, akkor az új számla kibocsátását jelentő újabb esedékességi (teljesítési) időpont feltüntetésével.]A számla kelte természetesen minden esetben az adott bizonylat elkészítésének napját kell hogy jelölje. Következésképpen könnyen előfordulhat az, hogy a korrekciós bizonylatban megjelölt kiállítási időpont későbbi mint az ügylet teljesítési időpontja.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    312. Benyújthatom-e a 1060-as számú összesítő nyilatkozatokat papír alapon?
    2010.04.23.

    Nem, az összesítő nyilatkozatokat minden esetben elektronikusan kell benyújtani

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    313. Kell-e benyújtani összesítő nyilatkozatot olyan időszakban amikor nem voltak közösségi adóalanyokkal ügyleteim?
    2010.04.23.

    Nem kell benyújtani összesítő nyilatkozatot, ha az adóalanynak az adott bevallási időszakban nem voltak olyan ügyletei, melyek vonatkozásában összesítő nyilatkozat tételi kötelezettsége merülhetne fel.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    314. Teljes egészében adóköteles a belföldi, illetve a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó napidíj 2010. január 1-jétől?
    2010.04.23.

    Igen. Kivételt képez ez alól a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemélyek esetében az ezen tevékenységre tekintettel kapott összeg, melyből továbbra is levonható a 25 eurónak megfelelő forintösszeg.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    315. Üdülési csekk, vagy meghatározott üdülőben üdülési szolgáltatás 25 százalékos adó megfizetése mellett adható évenként a minimálbér mértékéig?
    2010.04.23.

    Igen, de ilyen feltételekkel a következő személyek részesülhetnek a nevezett juttatásban: munkavállaló, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő tag és közeli hozzátartozója; a szakképző iskolai tanuló; kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató; ha a juttató a volt munkáltató vagy annak jogutódja, a nyugdíjban részesülő magánszemély és közeli hozzátartozója; az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója; a szakszervezet tagja, a nyugdíjas tagja, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozója.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    316. Feltétele az üdülési csekk juttatásának a magánszemély nyilatkozata arról, hogy mástól ilyen juttatásban nem részesült, illetőleg ha már kapott üdülési csekket, akkor a kedvezmény összegéről?
    2010.04.23.

    Igen

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    317. Üdülési csekknek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló utalvány minősül?
    2010.04.23.

    Igen

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    318. 2010. január 1-jétől meleg étkeztetés formájában 18 ezer forint értékben adható a 25 százalék adó megfizetése mellett juttatás?
    2010.04.23.

    Igen, de ilyen feltételekkel a következő személyek részesülhetnek a nevezett juttatásban: a munkavállaló, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő tagok és azok közeli hozzátartozói; a szakképző iskolai tanuló; a kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató; ha a juttató a volt munkáltató vagy annak jogutódja, a nyugdíjban részesülő magánszemély és közeli hozzátartozója.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    319. Kötelezett-e cégautó adó fizetésére az egyéni vállalkozó, illetve az őstermelő, ha a személygépkocsi után kizárólag havi 500 km-nek megfelelő átalányköltséget számol el?
    2010.04.23.

    Nem

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    320. Cégautóadó szempontjából mi minősül személygépkocsinak?
    2010.04.23.

    A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti személygépkocsi ide nem értve a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/A.§ (1) bekezdésében foglaltakat

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    321. A megfizetett cégautó adó összegét el lehet költségként számolni a személyi jövedelem adóban?
    2010.04.23.

    Az önálló tevékenységet végző magánszemély e tevékenységéből származó bevételével szemben elszámolhatja költségként a cégautóadót akkor, ha az önálló tevékenységéhez használt személygépkocsival összefüggő útnyilvántartás alapján történő költségelszámolás miatt válik az adó alanyává. A nem önálló tevékenységre tekintettel keletkező cégutóadó fizetési kötelezettség esetén a költségtérítéssel szemben a megfizetett cégautóadó nem számolható el költségként.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    322. Kell-e útnyilvántartást vezetnie a társas vállalkozásnak abban az esetben, ha fizet cégautót?
    2010.04.23.

    A cégautóadó fizetési kötelezettség miatt nem kell útnyilvántartást vezetni.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    323. Önkormányzati intézmény üzemeltet személygépkocsit, amivel idős, beteg embereket is szállítanak. Mentesül-e az adófizetési kötelezettség alól?
    2010.04.23.

    Nem, mivela betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, által üzemeltett személygépkocsik mentesülnek a cégautóadó fizetése alól.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    324. Abban az esetben, ha a személygépkocsit ideiglenesen kivonják a forgalomból, akkor nincs gépjárműadó fizetési kötelezettség. Ez vonatkozik a cégautóadóra is?
    2010.04.23.

    Nem, amennyiben a cégautóadó fizetési kötelezettséget a személygépkocsi tulajdonjoga alapozza meg, akkor a nem magánszemély tulajdonosoknak a forgalomból történő kivonás időtartamára is meg kell fizetniük a cégautóadót.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    325. Amennyiben a férj tulajdonában álló személygépkocsit a feleség használja, és a költségelszámolásról határidőben ( 8 napon belül ) nyilatkozik a férj részére, akkor a férj által megfizetett gépjáműadó figyelembe vehető-e a cégautóadó fizetési kötelezettség megállapításánál?
    2010.04.23.

    A cégautóadó fizetési kötelezettség is a tulajdonost terheli alapesetben, aki a Gjt. 17/F. §-a szerint az általa határidőben megfizetett gépjárműadót levonhatja.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    326. Mely esetben illeti meg cégautóadó mentesség a háziorvost az általa használt személygépkocsival kapcsolatban?
    2010.04.23.

    Ha a háziorvos kizárólag az OEP által finanszírozott tevékenységével összefüggésben számol el költséget.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    327. Elszámolhatja-e költségként az önálló tevékenységet végző magánszemély az e tevékenységből származó bevételével szemben a megfizetett cégautóadót, ha az e tevékenységével összefüggő költségelszámolás miatt keletkezett cégautóadó fizetési kötelezettsége?
    2010.04.23.

    Igen, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú mellékletének I.10. pontja alapján.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    328. Lízingszerződés felmondása esetén a lízingbe adóhoz visszakerülő személygépkocsi után kell e a lízingcégnek cégautóadót fizetnie?
    2010.04.23.

    Igen

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    329. Operatív lízing esetén helyes e az a gyakorlat, hogy a lízingbe adó - a cégautóadó alanya áthárítja a megfizetett adót a lízingbe vevőre?
    2010.04.23.

    Ez a gyakorlat nem kifogásolható, ugyanis az a bérleti díj részévé válik. Amennyiben a  lízingbe vevő a személygépkocsi üzemben tartója, akkor a gépjárműadót neki kell megfizetnie, így az operatív lízingbe adó a gépjárműadót nem tudja levonni a cégautóadóból.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    330. Keletkezik-e cégautóadó fizetési kötelezettsége annak a gépjárművezető-oktatónak, aki csak a 124/1994. (IX.15) Korm. rendelet szerinti költségtérítést kap és személygépkocsija után egyébként más tevékenységre tekintettel nem számol el költséget?
    2010.04.23.

    Ebben az esetben a gépjárművezető-oktatónak nem keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettsége.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    331. Helyesen jár el az a társaság, aki a tulajdonában lévő személygépkocsi után cégautóadót fizet, de nem vezet útnyilvántartást?
    2010.04.23.

    Igen

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    332. A nem magánszemély tulajdonában álló vagy általa lízingbe vett magyar rendszámú gépkocsi után a tulajdonszerzést követő hónap első napjával kezdődig a cégautó adókötelezettség?
    2010.04.23.

    Igen

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    333. A magánszemély tulajdonában álló vagy általa lízingbe vett személygépkocsi utáni adókötelezettség – főszabály szerint – azon hónap első napjától kezdődik, amelyet megelőző hónapban a tulajdonos vagy a lízingbevevő a személygépkocsira költséget számolt el?
    2010.04.23.

    Igen

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    334. Ha a magánszemély csak egyetlen napon számol el költséget az autójára, a következő hónapban meg kell-e fizetnie a cégautóadót?
    2010.04.23.

    Igen

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    335. Ha az adott hónapban a magánszemély egyetlen napon sem számol el költséget az autójára, akkor a következő hónapban nem kell a cégautóadót megfizetnie?
    2010.04.23.

    Ebben az esetben nem kell az adót megfizetnie.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    336. Mennyi a cégautóadó mértéke?
    2010.04.23.

    1600 cm3 hengerűrtartalom vagy 1200 cm3 kamratérfogat alatti járművek esetében havi 7 ezer forint, minden más személygépkocsi esetén havi 15 ezer forint.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    337. Eva alany betéti társaság tulajdonában áll a személygépkocsi. Kell utána cégautóadót fizetni?
    2010.04.23.

    Igen. Minden társaság köteles a tulajdonában álló, belföldön nyilvántartásba vett személygépkocsi után a cégautóadót megfizetni, függetlenül a választott adózási módtól.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    338. Eva alany egyéni vállalkozó vagyok. Személygépkocsimat üzleti célra használom. Kell cégautóadót fizetnem?
    2010.04.23.

    Nem. Magánszemélyek (a cégautóadó szempontjából az egyéni vállalkozó is magánszemély) esetében csak akkor keletkezik 2009. február 1-jétől cégautóadó fizetési kötelezettség, ha a magánszemély tételes költségelszámolást alkalmaz. Az eva alany egyéni vállalkozó nem számolhat el költségeket, ezért a cégautóadó megfizetésére sem köteles.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    339. Külföldi rendszámú személygépkocsik után kell-e cégautóadót fizetni?
    2010.04.23.

    Igen, az adó a külföldi rendszámmal ellátott személygépkocsikra is kiterjed, ha a személygépkocsi után költséget számoltak el. Ez esetben azonban nem a személygépkocsi tulajdonosa, hanem az a személy köteles az adót megfizetni, aki a gépjárművel kapcsolatban a személyi jövedelemadóról szóló törvény vagy a számvitelről szóló törvény szerint költséget számol el.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    340. Mely járműveket tekintünk személygépkocsinak a cégautóadó szempontjából?
    2010.04.23.

    A négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor. A kizárólag elektromos üzemű gépjármű nem tekinthető személygépkocsinak a cégautóadó szempontjából.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    341. Egy kft. tulajdonában belföldi és külföldi rendszámmal rendelkező gépjárművek is vannak. Mely személygépkocsik után kell a cégautóadót megfizetni?
    2010.04.23.

    A társaságnak egyrészről a tulajdonában álló, belföldi rendszámú személygépkocsik után mindenképpen meg kell fizetnie a cégautóadót. A külföldi rendszámú személygépkocsik után az adót csak akkor kell megfizetni, ha a társaság bármilyen, a járművel kapcsolatos költséget, ráfordítást – ide értve az értékcsökkenési leírást is – számol el.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    342. Kiállíthat-e kiküldetési rendelvényt a külföldi cég a vele munkaviszonyban álló külföldi magánszemély részére, aki kiküldetés keretében a külföldi társaság magyarországi leányvállalatánál dolgozik és a munkavállaló a külföldi gazdasági társasággal kötött megállapodás alapján üzleti célra is használja a saját tulajdonában álló, a magyar hatósági nyilvántartásban nem szereplő, külföldi rendszámú személygépkocsiját?
    2010.04.23.

    Igen, annak ellenére, hogy a kiküldetési rendelvényt kiállító külföldi anyacég az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 18. pontja alapján nem minősül kifizetőnek. Ugyanis, ha a két érintett ország között van kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény, akkor az egyezményeknek az egyenlő elbánás elvéről szóló cikkéből kiindulva (az egyik szerződő állam állampolgárát nem lehet kedvezőtlenebbül kezelni a másik szerződő államban annál, mint ennek a másik államnak az állampolgárait) nem kifogásolható, ha a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti tartalommal az anyacég kiküldetési rendelvényt állít ki a Magyarországra kirendelt munkavállalója saját tulajdonú gépkocsijának hivatalai célú használatáról és a gépkocsi-használattal kapcsolatban felmerülő kiadásokat annak alapján téríti meg.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    343. A 2008. végén, vagy 2009-ben terv szerint még felhasználásra kerülő, de a nyomtatvány leadásáig még ténylegesen fel nem használt összeget fel kell-e tüntetni a 08KOZ nyomtatványon?
    2010.04.21.

    A 08KOZ számú nyomtatványon csak a nyomtatvány benyújtásáig ténylegesen felhasználásra kerülő összegeket lehet szerepeltetni. A nyomtatvány benyújtásáig fel nem használt összeget – legfeljebb 3 évre – tartalékolni kell, illetve annak felhasználásáról a későbbi években benyújtandó nyomtatványokban kell számot adni.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    344. 2007. adóévre 2008-ban benyújtott 1 százalékos rendelkezések alapján pótutalás formájában kapott összeg felhasználási adatait a 08KOZ nyomtatványon fel kell tüntetni?
    2010.04.21.

    Ha az 1 százalék összegét 2008. december 31-éig megkapta a civil szervezet, akkor igen. Amennyiben a pótutalásra csak 2009-ben került sor, akkor azt majd a 2010. október 31-éig benyújtandó, 09KOZ számú nyomtatványban kell szerepeltetni.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    345. Ha a magánszemély az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmét összevonás alá eső jövedelemként számolja el, keletkezik-e és hány százalék eho fizetési költezettsége?
    2010.04.21.

    Ha a bérbeadó a bérleti díjból származó 1 millió forintot meghaladó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályokat alkalmazza, a fizetendő eho mértéke 14 százalék.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    346. Mi határozza meg a tevékenységre jellemző keresetet?
    2010.04.21.

    A tevékenységre jellemző kereset a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás. A tevékenységre jellemző kereset meghatározásánál az egyéni és társas vállalkozó az Szja-törvény 3. §-ának 9. pontját megfelelően alkalmazhatja.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    347. Melyik adónemre, számlára kell utalni a munkaerő-piaci járulékot?
    2010.04.21.

    A munkaerő-piaci járulékot 188. adónemkóddal a 10032000-06057749 számú APEH Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék beszedési számlára kell teljesíteni.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    348. Biztosított-e a tanulószerződéssel foglalkoztatott szakmunkástanuló, és a járulékokat mi után kell megfizetni?
    2010.04.21.

    A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló biztosítottnak minősül. Járulékalapot képező jövedelemnek a tanulószerződésben meghatározott díjat kell alapul venni.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    349. Kell-e munkaerő-piaci járulékot fizetni a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulónak fizetett díj után?
    2010.04.21.

    A tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló nem kötelezett 1,5 százalék mértékű munkaerő-piaci járulék fizetésére. A foglalkoztató azonban ez esetben is 27 százalék társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    350. Hogyan változott 2010-től a nyugdíjjárulék fizetési felső határ?
    2010.04.21.

    2010. évben a nyugdíjjárulék fizetési felső határ évi 7 453 300 forint, illetve napi 20420 forint.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    351. Az adózó ingatlanértékesítéseit adókötelessé tette. Mely időpontig jelezheti, hogy a lakóingatlanokra vonatkozóan az adómentességet szeretné a jövőben alkalmazni?
    2010.04.21.

    2010. január 1-től február 1-jéig volt lehetőség arra, hogy azon adóalanyok akik a 2010. évet megelőzően adófizetési kötelezettséget választottak az áfatörvényben meghatározott ingatlan értékesítéseik tekintetében, a lakóingatlanok vonatkozásában adómentességet válasszanak. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    352. Az adózó az ingatlan-bérbeadásra adókötelezettséget választott 2 évvel ezelőtt. Választhat-e 5 éven belül alanyi adómentességet?
    2010.04.21.

    Az adóalany, függetlenül attól, hogy korábban élt az adókötelezettség választásának jogával, bejelentkezhet az alanyi adómentesség alá (az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén), tekintettel arra, hogy az alanyi adómentesség választhatóságának feltételei között nem szerepel olyan előírás, ami a 88. §-on alapuló választással összefüggésben az alanyi adómentesség választását kizárná. Az alanyi mentes időszak alatt történő ingatlan bérbeadás is adómentesen történik, levonási jog nélkül.

    Az alanyi adómentesség választásával nem szűnik meg az adókötelezettséghez való 5 éves kötöttség, hiszen az alanyi adómentes adóalany nem e kötöttség alól való mentesülés miatt, hanem alanyi adómentes minőségére tekintettel végzi adómentesen a szolgáltatását.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    353. Mely határnapig kell az állami adóhatósághoz a bejelentést megtenni abban az esetben, ha az adózó úgy dönt, hogy az MNB árfolyamát kívánja alkalmazni? Év közben is be lehet jelentkezni, vagy csak év végén?
    2010.04.21.

    Amennyiben a felek az ügylet ellenértékét külföldi pénznemben határozták meg és az adóalany az adóalap forintban történő megállapításhoz az MNB árfolyamot kívánja alkalmazni, úgy e döntéséről az állami adóhatóságnak előzetesen írásban bejelentést kell tenni. Amennyiben él e választási jogával attól a választása évét követő naptári év végéig nem térhet el.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    354. Mi minősül az áfa törvény alkalmazásában építési teleknek?
    2010.04.21.

    Az áfatörvény értelmező rendelkezéseinek megfelelően az építési telek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építési telek és építési terület, amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak.

    Építési teleknek minősül a beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, közforgalom elől el nem zárt magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető telek.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    355. Mi minősül az áfatörvény teljesítési hely szabályainak alkalmazásában közlekedési eszköz rövid távú bérbeadásának?
    2010.04.21.

    Közlekedési eszköz rövid időtaralmú bérbeadásnak a a víziközlekedési eszköz 90 napnál, az egyéb közlekedési eszközök esetében a 30 napot meg nem haladó használatot jelenti.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    356. A munkáltatói lakáscélú támogatás felhasználását 2010. január 1-jét követően is változatlan módon kell igazolni?
    2010.04.21.

    Nem

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    357. A munkáltatói lakáscélú támogatás mértéke meghaladhatja a lakás vételárának, vagy a teljes építési költségének a 30 százalékát?
    2010.04.21.

    Nem

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    358. Több munkáltató esetén a munkáltatói lakáscélú támogatás címén folyósított összegeket együttesen kell-e figyelembe venni az 5 millió forint értékhatár számításakor?
    2010.04.21.

    Igen

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    359. 2010. január 1-jét követően is adómentes a munkáltató által biztosított az első üzembe helyezését követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése?
    2010.04.21.

    Nem

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    360. 2010. január 1-jétől továbbra is adómentes a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes internethasználat?
    2010.04.21.

    Igen, mely internethasználatba beletartozik különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalása, a modem biztosítása.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    361. Juttathat a munkáltató vezetékes internet és mobil internet előfizetést is egyidejűleg az alkalmazottjának?
    2010.04.21.

    Igen

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    362. Az adózó olyan külföldi magánszemély képviselője, aki Magyarországon adóköteles jövedelmet nem szerez és költségvetési támogatást nem igényel, köteles-e az adóhatósághoz bejelentkezni annak érdekében, hogy az adózó a képviselő adóazonosító számát az állami adóhatósághoz be tudja jelenteni?
    2010.02.24.

    Ha az adózó külföldi magánszemély képviselője nem kíván adóköteles tevékenységet folytatni, illetve nem szerez jövedelemadó-köteles bevételt és nem igényel költségvetési támogatást, a magánszemélynek bejelentkezési kötelezettsége nem keletkezik. Amennyiben az adózónak a képviselője olyan magánszemély, akinek így bejelentkezési kötelezettsége nincs és ezért adóazonosító számmal sem rendelkezik, úgy az adózónak ezen képviselőnek nem adóazonosító számát, hanem az adóazonosító jel megállapításához szükséges adatait kell megadnia. Ezen adatok alapján az állami adóhatóság hivatalból képez adóazonosító számot a képviselőnek, vagyis sem a képviselőnek, sem pedig az adózónak – a szükséges adatok bejelentésén túl – további kötelezettsége nincs.
    [Art. 16. § (2) bekezdés, (3) bekezdés c) pont, 17. § (3) bekezdés b) pont, 20. § (1) bekezdés, 24. § (3) bekezdés, (13) bekezdés]

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    363. Ingatlanforgalmazással foglalkozó gazdasági társaságunk hogyan tudja igazolni, hogy nettó árbevételének megoszlása alapján jogosult a kedvezményes, 2%-os illetékkulcs igénybevételére? Van erre rendszeresített nyomtatvány?
    2010.02.09.

    Azt, hogy a vagyonszerző az előző adóévi nettó árbevétele alapján ingatlanforgalmazónak minősül, nem kell igazolnia, elég arról nyilatkozni. Ezt a nyilatkozatot pedig a B400-as adatlapon lehet megtenni.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    364. A visszterhes vagyonátruházási illetéknek mi az alapja és mennyi az általános mértéke?
    2010.02.09.

    A visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke, általános mértéke pedig 4%. Ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    365. A cserét pótló vétel kedvezményét szeretném igénybe venni, de sajnos a régi lakásomat csak az új megvétele után 13 hónappal tudtam eladni. Kérdésem, hogy méltányosságból megkaphatom-e a kedvezményt?
    2010.02.09.

    A cserét pótló vétel kedvezményének igénybevételéhez elengedhetetlen a jogszabály által előírt valamennyi feltétel betartása. Még méltányosságból sem érvényesíthető tehát a kedvezmény, ha a régi lakás eladása, illetve az új megvétele között több mint egy év telt el.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    366. Ha külföldi pénzintézetnél vezetett bankszámláról utalnak pénzt az én belföldi bankszámlára, akkor ajándékozás címén keletkezik-e illetékfizetési kötelezettségem?
    2010.02.09.

    Bankszámlán lévő összeg magánszemélyek közötti átutalása abban az esetben is mentes az ajándékozási illeték alól, ha az átutalás külföldi bankszámláról történik.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    367. Egy teleknek testvéreimmel közös tulajdonosai vagyunk, azonban úgy döntöttünk, hogy azt megosztjuk. Kérdésünk, hogy keletkezik-e ilyenkor illetékfizetési kötelezettség?
    2010.02.09.

    Főszabály szerint ingatlan közös tulajdonának megszüntetés esetén nem keletkezik illetékkötelezettség, ha minden tulajdonos a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéket kap. Abban az esetben azonban, ha valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadához képest nagyobb értékhez jut, ezen értékkülönbözet alapján kell illetéket fizetnie.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    368. Üzlettársammal egy kft-t és egy bt-t tervezünk alapítani. Mennyi ennek az illetéke?
    2010.02.09.

    A cégbejegyzés illetéke kft. esetében 100 000 forint, a betéti társaság esetében pedig 50 000 forint.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    369. Kérelmet nyújtottam be az első fokú építési hatósághoz, azonban azt az eljárás megindítás után, de még 30 napon belül visszavontam, mert okafogyottá vált. Jól tudom, hogy ebben az esetben nem kell illetéket fizetnem?
    2010.02.09.

    Az államigazgatási eljárás illetékét akkor is meg kell fizetni, ha a kérelmet az elsőfokú határozat meghozatala előtt visszavonják.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    370. Egy közeli hozzátartozónk után ingatlant örököltünk és a hagyatéki eljárás sokáig elhúzódott. Mikor keletkezik az öröklési illetékkötelezettség? Az örökhagyó halála napján vagy amikor a hagyatékátadó végzést megküldik az illetékhivatalnak?
    2010.02.09.

    Az öröklési illetékkötelezettség minden esetben az örökhagyó halála napján keletkezik.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    371. Hogyan kell kiszámítani az illeték mértékét új építésű lakóingatlan esetén a 15 és 30 milliós értékhatár között?
    2010.02.09.

    Ebben az esetben ki kell számolni, hogy mennyi lenne a lakás teljes értéke után fizetendő illeték (4 millió forintig 2%, az e fölötti rész után 4%), és ebből az összegből le kell vonni a 15 millió forintra ugyancsak az előbbiek szerint kiszámított illeték összegét (tehát 520 000 forintot). A fennmaradó összeg lesz a fizetendő illeték.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    372. Fiatalok első lakásvásárlása esetén az összeghatár személyenként, vagy együttesen értendő (vehető igénybe)?
    2010.02.09.

    Amennyiben mindkét fiatal megfelel a jogszabályban foglalt feltételeknek (35 év alattiak, első tulajdonszerzésük), és így mindketten igénybe veszik a kedvezményt, az összeghatár együttesen értendő.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    373. Lakás öröklése, illetve vásárlása esetén mi az illeték alapja és mértéke?
    2010.02.09.

    Lakás öröklése esetén az illeték alapja az örökölt lakás – esetleges hagyatéki terhekkel csökkentett – forgalmi értéke, a mérték pedig függ a rokonsági foktól, illetve a lakás forgalmi értékétől az alábbiak szerint:

    Csoport

     Lakástulajdon-szerzés illetékének
    mértéke

     I. Az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére
    (Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik)

    18 millió forintig 2,5%
    18 millió forint feletti rész után
    35 millió forintig 6%
    35 millió forint feletti rész után 11%

     II. Az örökhagyó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére

    18 millió forintig 6%
    18 millió forint feletti rész után
    35 millió forintig 8%
    35 millió forint feletti rész 15%

     III. Minden más örökös terhére

    18 millió forintig 8%
    18 millió forint feletti rész után
    35 millió forintig 12%
    35 millió forint feletti rész után 21%

    Lakás vásárlása esetén az illeték alapja a lakás forgalmi értéke. Az illeték mértéke 4 millió forintig 2%, az ezt meghaladó rész után pedig 4%.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    374. Ha a párom és én is az idén eladjuk a lakásunkat, és közösen veszünk egy házat, aminek ½-ed ½-ed tulajdoni hányadban leszünk tulajdonosai, hogyan kell kiszámítani a minket terhelő vagyonszerzési illeték összegét?
    2010.02.09.

    Amennyiben a közös tulajdonú (½-ed ½-ed tulajdoni arányú) lakás megvásárlását megelőző vagy azt követő egy éven belül adják el magánszemélyként a külön tulajdonban lévő lakásaikat, akkor fejenként a közös tulajdonként megvásárolt lakás forgalmi értékének ½-ed része és a külön tulajdonként eladott lakás teljes – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete (illetve a két érték különbözetének abszolút értéke) lesz az illeték alapja. Az illeték alapjának kiszámításánál a különbözet lehet pozitív és negatív előjelű is, azaz nincs jelentősége annak, hogy a megvásárolt tulajdonrész vagy az eladott lakás forgalmi értéke volt a több, illetve kevesebb. Amennyiben pedig az így megállapított értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, akkor az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    375. Amennyiben eladom telekingatlanomat és a vételárából veszek egy lakást, beszámíthatom-e annak vételárát az illeték kiszámításánál?
    2010.02.09.

    Nem, mivel csak abban az esetben lehet az illeték alapja az ingatlanok forgalmi értékének különbözete, ha a magánszemély lakást vesz, és a lakásvásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül lakását adja el, s nem pedig telektulajdonát.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    376. Milyen illetékfizetési kötelezettség van lakásvásárlás esetén?
    2010.02.09.

    Lakásvásárlás esetén visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni, amelynél az illeték alapja – az általános szabályok értelmében – a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke pedig – lakásonként – 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 4%. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 4% illetéket kell fizetni. Ha pedig a lakás megszerzője a vásárláshoz lakásépítési kedvezményben részesül, akkor ennek összegét – a meghatározott kivételével – a forgalmi értékből le kell vonni.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    377. Hogyan (hány részletre) kaphatok részletfizetési kedvezményt a kiszabott vagyonszerzési illetékre tekintettel?
    2010.02.09.

    Amennyiben adott időre nem tudja egyösszegben megfizetni a kiszabott illetéket, akkor arra kérelemre részletfizetés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá b) átmeneti jellegű, tehát az illeték későbbi megfizetése valószínűsíthető. Magánszemély esetében a részletfizetés az említett a) pontban foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az illeték egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. A kérelmezhető részletek számát jogszabály nem határozza meg.

    A kérelemhez szolgáló nyomtatvány ingyenes, amely az APEH internetes honlapjáról (www.apeh.hu oldalon a Letöltések > Adatlapok, igazolások, meghatalmazásminták > Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához menüpontból) letölthető vagy ügyfélszolgálati helyeinken beszerezhető.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    378. Ha idén eladom a lakásomat, és a vételárát a fiamnak lakásvásárlás céljából átadom, akkor kell-e ajándékozási illetéket fizetni?
    2010.02.09.

    Amennyiben a vételárból származó teljes pénzösszeget átadja gyermekének, akkor ajándékozási illetéket kell fizetni és az ajándékozást – az ajándékozásról szóló szerződésről kiállított okirat aláírása napjától, vagy ha erről írásbeli szerződés nem született, a vagyonszerzéstől számított – 30 napon belül be kell jelenteni az állami adóhatóságnál. A bejelentés formája nincs meghatározva, nincs hozzá formanyomtatvány, ezért a bejelentés szóban és írásban is teljesíthető. Az illeték mértéke – a lakáseladásból származó pénzösszeg nagyságától függően – 18 millió forintig 11%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18%, s a 35 millió forint feletti rész után pedig 21%.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    379. Ha idén eladom a lakásomat, és a vételáron lakást veszek, akkor hogyan kell kiszámítanom a vagyonszerzési illetéket?
    2010.02.09.

    Ha a lakásvásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül adja el magánszemélyként az előző lakását, akkor az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értéke különbözetének abszolút értéke. Fontos tudni, hogy a különbözet lehet pozitív és negatív előjelű is, tehát nincs jelentősége annak, hogy a megvásárolt vagy az eladott lakás forgalmi értéke volt a több, illetve kevesebb. Amennyiben pedig az így megállapított értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, akkor az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    380. Melyek a gépjármű-forgalmazó illetékmentességének igazolásához szükséges iratok?
    2010.02.09.

    A gépjármű-forgalmazáshoz kapcsolódó mentesség feltétele lehet az előző adóévi nettó árbevétel megoszlása, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által nyilvántartásba vett pénzügyi lízinget folytató vállalkozó általi megszerzése.

    A gépjármű-kereskedőnek a kedvezmény igénybevételéhez adóévenként arról kell nyilatkoznia, hogy az előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban gépjármű, illetve pótkocsi eladásából származott. Ha a nyilatkozat megtételére a beszámoló elkészítése előtt kerül sor, vagyis az előző adóévi nettó árbevétel megoszlására vonatkozólag még nem áll rendelkezésre adat, a kereskedő arról nyilatkozik, hogy az előző adóévi árbevétel megoszlása alapján valószínűleg jogosult lesz a mentességre. Ha ez később mégsem teljesül, akkor a beszámoló elkészítése után 15 nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy a gépjármű-forgalmazó mindezt az adóhatóságnak jelezze.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    381. Mit jelent a feltűnő értékaránytalanság?
    2010.02.09.

    Amennyiben ingatlan vásárlása esetén az ellenszolgáltatás értéke nem éri el a forgalmi érték 50%-át, akkor az ellenszolgáltatás és a megszerzett vagyontárgy forgalmi értéke 50%-ának különbözete után ajándékozási illetéket kell fizetni. A forgalmi értékből le kell vonni az ajándékozási illeték alá eső részt és a fennmaradó részre visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    382. Értékpapír öröklése esetén keletkezik-e illetékfizetési kötelezettségem?
    2010.02.09.

    Az Itv. 2009. január 1-jétől hatályos rendelkezése alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír öröklése mentes az illeték alól.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    383. Ebben az évben vásároltam gépkocsit, kell utána illetéket fizetni, és mennyit?
    2010.02.09.

    Gépjármű vásárlása esetén visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni a szerző félnek.

    Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett cm3-e után 18 forint, az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi esetén minden megkezdett cm3 után 24 forint.
    A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén az illeték mértéke a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 400 forint. Wankel hajtómotorral üzemelő gépjármű esetén az illeték mértéke a kamratérfogat minden megkezdett cm3-e után 36 Ft.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    384. Ha vásárolok egy beépítetlen telket, és arra lakóházat építek, kell illetéket fizetnem?
    2010.02.09.

    Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A vagyonszerző lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    385. Házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség, ha a közös tulajdont (1/2-1/2) képező lakás csak az egyik fél kizárólagos tulajdona lesz, mert a másik fél ½ tulajdoni hányadát megvásárolta?
    2010.02.09.

    Házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén az értékkülönbözetet a közös vagyon értékének figyelembevételével kell megállapítani. Az értékkülönbözet után a vagyonszerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket kell megállapítani.

    Adásvétel esetén a vagyonszerzőt visszterhes vagyonátruházási illeték terheli.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    386. Milyen esetben kell illetékelőleget fizetni?
    2010.02.09.

    Az Itv. 77/A. §(1) bekezdése alapján ingatlan tulajdonjogának, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső szerzése után a fizetésre kötelezett a bejelentett érték alapulvételével illetékelőleget köteles fizetni. Ha a törvény külön szabályt nem állapít meg, az illetékelőlegre a vagyonszerzési illetékekre vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az illetékelőleg fizetési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a vételár teljes kiegyenlítéséig az eladó a tulajdonjogát fenntartja.

    Nem kell a fizetési meghagyásban illetékelőleg-fizetési kötelezettséget elrendelni, ha az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott határozatát az illeték megállapítását megelőzően továbbítja az állami adóhatóságnak.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    387. Ajándékozás esetén kit terhel a bejelentési kötelezettség? A bejelentést milyen nyomtatványon kell megtenni, és mit kell mellékelni?
    2010.02.09.

    Az ajándékozást a megajándékozott köteles az állami adóhatósághoz 30 napon belül bejelenteni.
    A bejelentés formája nincs meghatározva, az APEH nem rendszeresített formanyomtatványt, ezért a bejelentés kötetlen formában teljesíthető.
    Ha vagyonszerzésről készült okirat, akkor az okirat eredeti és másolati példányát is be kell nyújtani az adóhatósághoz.
    Az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet szóval is be lehet jelenteni. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtéről az állami adóhatóság az ügyfélnek igazolást köteles adni.
    A bejelentésnek az ügylet lényeges elemeit kell tartalmaznia: az ajándékozó és a megajándékozott személyét és azonosító adataikat, valamint az ajándékozás tárgyát.
    A bejelentést a megajándékozottnak kell teljesítenie a lakóhelye szerint illetékes APEH regionális igazgatósága felé.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    388. Ha gyermekem lakásvásárlását 2 millió forinttal támogatom, azonban a pénzt nem a fiam bankszámlájára, hanem az eladó bankszámlájára utalom közvetlenül, fiamnak kell-e ajándékozási illetéket fizetnie?
    2010.02.09.

    A takarékbetét ingyenes megszerzése mentes az ajándékozási illeték alól, függetlenül attól, hogy a bankszámlán elhelyezett pénzösszeg nem a megajándékozott bankszámláján jelenik meg, hanem a szülő közvetlenül az eladónak utalja át a vételárat.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    389. A tulajdonomban lévő lakásomat, amelyen édesanyámnak haszonélvezeti joga áll fenn, el szeretném adni. Annak érdekében, hogy többet érjen a lakás, édesanyám lemondana javamra haszonélvezeti jogáról. Kérdésem, hogy kell-e illetéket fizetnem ebben az esetben?
    2010.02.09.

    Fontos tudni, hogy a haszonélvezeti jog vagyoni értékű jognak minősül. Vagyoni értékű jogról ellenszolgáltatás nélküli lemondása esetén, ha arról okiratot állítanak ki ajándékozási illetéket kell fizetni. Ahhoz hogy a lakáson fennálló haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásból töröljék, okiratot kell benyújtani a földhivatalhoz. Mindezek alapján tehát a szóban forgó esetben ajándékozási illetéket kell fizetni.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    390. Póthagyatéki eljárás során felvett örökségre vonatkoznak-e az öröklési illetékmentesség szabályai?
    2010.02.09.

    Sem az illetékfizetési kötelezettséget, sem pedig az illetékmentesség egyes eseteit nem érinti az a körülmény, hogy a hagyatékhoz tartozó valamely vagyontárgy a hagyatéki eljárás során, vagy annak befejezése után kerül elő.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    391. Kire és mire vonatkozik az öröklési illetékmentesség új szabálya?
    2010.02.09.

    2009. január 1-jétől az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája, az örökbefogadottja, a mostoha- és nevelt gyermeke, az örökbe fogadója, valamint a mostoha- és nevelőszülője által történő öröklés esetén, a megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint illetékmentességet élvez, amelyet elsősorban az örökrészhez tartozó lakástulajdon, lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (pl: haszonélvezet) vonatkozásában kell figyelembe venni. Amennyiben azonban az örökös által megszerzett lakástulajdon tiszta értéke a 20 millió forintot nem éri el, a mentesség az őt megillető örökrészben található egyéb általános mértékű öröklési illeték alá eső vagyontárgyak esetében is alkalmazható a 20 millió forintból fennmaradó összeg erejéig.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    392. Kinek kell aláírnia a 10B400-as nyomtatványt?
    2010.02.09.

    Ezt a nyomtatványt aláírhatja az adózó, illetve annak képviselője, meghatalmazottja.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    393. Az ingatlan szerzése esetén kitöltendő 10B400-as nyomtatványt kinek kell benyújtania?
    2010.02.09.

    Ingatlan szerzése esetén az adatlapot az illeték megfizetésére kötelezett vagyonszerzőnek kell kitöltenie és az illetékes földhivatalhoz kell benyújtania.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    394. Üzletrész adásvétellel történő megszerzése esetén keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség?
    2010.02.09.

    Amennyiben olyan társaságban történik a vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzése, amely belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezik, akkor a szerzés a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség hatálya alá tartozik.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    395. Figyelembe kell-e venni az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár számításakor az adójegyes dohánytermék értékesítéséből származó bevételt?
    2010.02.09.

    Az áfatörvény rendelkezéseit a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó, adójeggyel ellátott dohánygyártmányokra abban az esetben kell alkalmazni, ha arról a Jöt. kifejezetten rendelkezik.
    Mivel a Jöt. dohánygyártmányokra vonatkozó XV. fejezetének kifejezett rendelkezése hiányában az adójeggyel ellátott dohánygyártmányt vásárló és továbbértékesítő adóalanyokra adójeggyel ellátott dohánygyártmány értékesítésére nem kell az áfatörvény rendelkezéseit alkalmaznia, így azt az alanyi adómentesség értékhatárának számításakor sem kell figyelembe vennie.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    396. Alanyi adómentes státuszú adóalany e jogállásának megszűnése (elvetése) után mikor választhat újra alanyi adómentességet?
    2010.02.09.

    Az alanyi adómentes státuszát az 5 millió forintos értékhatárra tekintettel elvesztő adóalany, legkorábban a jelzett értékhatár meghaladásának évét követő harmadik évre választhatja újból ezt a státuszt amennyiben a feltételeket teljesíti. Ha például 2008. évben haladja meg az alanyi adómentesség választásának értékhatárát, legközelebb 2011-re választhatja az alanyi adómentességet.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    397. Alanyi adómentes adóalany közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adó alóli mentes tevékenységet is végez. A számla kiállításakor mely mentességet tünteti fel?
    2010.02.09.

    Az alanyi adómentes által végzett, tárgyánál fogva adómentes termékértékesítésről kiállított bizonylaton az alanyi adómentesség státuszra kell utalni, feltéve, hogy a tárgyánál fogva adómentes termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást alanyi adómentes minőségében végzi. Amennyiben a kérdéses ügylet ellenértéke az alanyi adómentes értékhatárba nem számítandó bele, célszerű a számlán utalni az ügylet közérdekű vagy speciális jellegén alapuló adómentességre

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    398. Alanyi adómentes adóalany tárgyi eszközt értékesít. Beleszámít-e ezen értékesítés az alanyi adómentesség értékhatárába?
    2010.02.09.

    Az alanyi adómentes adóalany tárgyi eszközként hasznosított termékének értékesítésére az alanyi adómentesség nem terjed ki. Az adómérték megállapítására az adott termékre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az értékesítésből származó ellenértéket az alanyi adómentességre jogosító értékhatár számítása során nem kell figyelembe venni.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    399. Alanyi adómentes adóalany építésitelek-értékesítése adómentes-e?
    2010.02.09.

    Az építési telek áfaadóalany által kizárólag adóköteles formában értékesíthető. Az alanyi adómentesség a vonatkozó szabályok alapján nem terjed ki erre az ügylet típusra. Ennek megfelelően függetlenül attól, hogy az értékesítést végző alanyi adómentes adóalany, a szóban forgó értékesítés adókötelesnek minősül.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    400. Alanyi adómentesség értékhatárának túllépésekor mi a bevallás benyújtásának határideje, ha az adózó korábbi időszakaiban esetlegesen benyújtott áfabevallásai alapján éves bevallás benyújtására kötelezett, de egyúttal a fizetendő adója meghaladja a 250 ezer forintot (átlépi a negyedéves bevallás benyújtásának értékhatárát)?
    2010.02.09.

    Az áfatörvényben meghatározott bizonyos esetekben, az alanyi adómentes státusz mellett is keletkezhet az adóalanynak áfabevallási és fizetési kötelezettsége. Amennyiben a tárgyévben csak az értékhatár túllépése miatt keletkezik áfabevallási kötelezettsége, és egyúttal a gyakoriságváltásra vonatkozó értékhatárt is elérte, ebben az esetben a tárgyévi első, éves jelzésű, bevallást az alanyi mentesség elvesztésének időpontjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell benyújtani, a negyedévet követő hó 20-áig, amelyben az évközi gyakoriságváltásra okot adó körülmény – vagyis a 250 ezer forintos, negyedéves bevallási összeghatár elérése – bekövetkezett. Ezt követően negyedéves gyakorisággal, az annak megfelelő esedékességi időponttal kell az év hátralévő részében a bevallási kötelezettséget teljesíteni, kivéve, ha a havi bevallási gyakoriságot is eléri az adóalany, mert az esetben további áttérési kötelezettsége lesz.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    401. Alanyi adómentesség értékhatárának túllépésekor milyen gyakoriságú bevallásra vagyok kötelezett?
    2010.02.09.

    Az alanyi adómentes értékhatár túllépése esetén éves bevallásra kötelezett, ha a tárgyévet megelőző 2. adóévben az éves szinten összesített elszámolandó adója nem haladta meg a 250 ezer forintot. Abban az esetben, ha a tárgyévet megelőző 2. adóévben még nem volt adóalany, akkor negyedéves bevallásra kötelezett.

    Egyebekben a bevallás gyakoriság az ügyfélkapun a törzsadatok között megtekinthető. Bejelenthető telefonon is 2010. április 1-jétől.

    Az értékhatár túllépése miatt bejelentési kötelezettséget a regisztrált (PIN-kóddal rendelkező) adózók 2010. április 1-jétől telefonon is teljesíthetik.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    402. Mezőgazdasági őstermelő, ha egyéni vállalkozóként más tevékenységet is végez, jogosult-e kompenzációs felárra?
    2010.02.09.

    A mezőgazdasági tevékenységet egészben vagy meghatározó részben folytató adóalany, aki (amely) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Kkv.) rendelkezései szerint egyúttal mikro- és önálló vállalkozás is, vagy annak minősülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna, és gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, jogosult a kompenzációs felár igénylésére. Az áfatörvény alkalmazásában az adóalanyként végzett gazdasági tevékenysége szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a tevékenységet egyéni vállalkozói igazolvány és/vagy őstermelő igazolvány alapján végzi-e, a magánszemély az egyéni vállalkozói igazolvány és az őstermelői igazolvány szerinti tevékenységét ugyanazon áfa adóalanyisága keretében végzi. A kompenzációs felárra jogosultság vizsgálatakor ennek megfelelően az egyéni vállalkozói igazolvány alapján végzett tevékenység bevételét, az ahhoz kapcsolódóan foglalkoztatottak számát is figyelembe kell venni.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    403. A kompenzációs felárat alkalmazhatja-e mezőgazdasági tevékenységére társaságban 25%-os tulajdoni hányadot meghaladó részesedéssel rendelkező tag?
    2010.02.09.

    A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany kompenzációs felárra jogosultságának egyik feltétele, hogy az adóalany a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény (továbbiakban: Kkv.) szerint mikro és önálló vállalkozásnak minősíthető legyen. Az olyan adóalany, amely egy másik vállalkozásban legalább 25%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik, a Kkv. szerint nem önálló vállalkozás, így a kompenzációs felárra jogosultság feltételeinek nem felel meg. Az önálló vállalkozásnak minősülés szempontjából főszabály szerint a július elsejei állapotot kell figyelembe venni.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    404. Hogyan kell az őstermelőknek bizonylatolni az eladásait, ha nem felvásárlónak értékesít?
    2010.02.09.

    Amennyiben a kompenzációs felárra jogosult mezőgazdasági tevékenységet végző őstermelő, nem olyan belföldi adóalany személy felé végez termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, akitől/amelytől kompenzációs felárra tarthat igényt, úgy az általános szabályok szerint köteles az értékesítéseiről bizonylatot – számlát, illetve nyugtát – kiállítani. Belföldi adóalany felvásárlónak akkor nem kell kompenzációs felárat fizetnie (és felvásárlási jegyet kibocsátani az ügyletről), ha a felvásárló maga is kompenzációs felárra jogosult adóalany.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    405. Mi minősül meghatározó részben mezőgazdasági tevékenységnek?
    2010.02.09.

    Az áfatörvény mezőgazdasági tevékenységre vonatkozó szabályozásának 2008. január 1-je és április 30-a között hatályos „túlnyomó részben” fordulatának, valamint a 2008. május 1-jétől hatályos „meghatározó részben” fordulatának megfelelő adóalanynak az olyan adóalany minősül, akinek (amelynek) az áfatörvény 198. §-a szerinti mezőgazdasági tevékenységből származó éves bevétele meghaladja az egyéb – áfa szempontból nem mezőgazdaságinak minősülő – tevékenységéből származó éves bevételét. Ezen kívül „túlnyomó részben” illetve „meghatározó részben” mezőgazdasági tevékenységet végző adóalanynak minősül az az adóalany is, aki (amely) az előzőekben említett kritériumot ugyan nem teljesíti, de az egyéb tevékenysége (nem mezőgazdasági tevékenysége) során realizált éves bevétele nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító 5 millió forintos felső értékhatárt.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    406. Milyen számlázási szabályok vonatkoznak a Közösségen belüli termékértékesítésekre?
    2010.02.09.

    Közösségen belüli termékértékesítés esetén az általános forgalmi adó rendszerében, belföldön teljesülő adómentes ügyletről beszélünk. A bizonylatnak lényegében ezt a megítélést kell tükröznie, vagyis a számlával szemben támasztott tartalmi követelményeknek meg kell felelnie. Ezek közül lényeges hogy a számlának jogszabályi vagy bármely más egyértelmű utalást kell tartalmaznia arra vonatkozólag, hogy az ügylet az áfatörvény Közösségen belüli értékesítésre vonatkozó szabályai alapján adómentesnek minősül, valamint a bizonylat további lényeges tartalmi eleme a beszerző adóalany közösségi adószáma.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    407. Ha nem áfaalany magánszemély vásárol nálam, milyen esetekben vagyok köteles nyugta helyett számlát kiállítani?
    2010.02.09.

    A vevő magánszemély külön kérése nélkül kötelező a számla kibocsátása, ha

    ·                     nem készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel egyenlíti ki a vételárat (bármilyen összegű a vételár és bármikori a kiegyenlítés időpontja) vagy

    ·                     készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel egyenlíti ki a vételárat és az eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget vagy

    ·                     készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel egyenlíti ki a (bármilyen összegű) vételárat az ügylet teljesítését követően vagy

    ·                     900 000 forintot elérő vagy meghaladó összegű előleget fizet.

    A vevő magánszemély kérése esetén kötelező a számla, ha

    ·                     900 000 forintot el nem érő ellenértéket fizetnek készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel és a készpénzfizetésre sor kerül az ügylet teljesítéséig valamint, ha

    ·                     900 000 forintot el nem értő összegű előleget adnak át.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    408. Kibocsáthatok-e számlát idegen nyelven?
    2010.02.09.

    A számla magyar nyelven, vagy bármely más élő nyelven kibocsátható. Idegen nyelven kiállított számla esetében az adóigazgatási eljárás keretében lefolytatott ellenőrzés során a számla kibocsátójától megkövetelhető, hogy saját költségére gondoskodjon a hiteles magyar nyelvű fordításról (feltéve, hogy a tényállás tisztázása másként nem lehetséges).

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    409. A számlán kell-e szerepeltetni SZJ illetve vtsz számot?
    2010.02.09.

    Általánosságban elmondható, hogy nem kell szerepeltetni a 2008. május 1-je utáni ügyletről kiállított bizonylaton a nyújtott szolgáltatás statisztikai besorolási számát, vagy az értékesített termék vámtarifaszámát. A számla kibocsátója, azonban saját döntése alapján (mely döntés pl. az adókötelezettsége egyértelműbb megállapítása, nyilvántartása érdekében történik) továbbra is szerepeltetheti ezeket az azonosítókat a számláján.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    410. Milyen adatoknak kell szerepelnie a helyesen kibocsátott nyugtán?
    2010.02.09.

    A nyugta kötelező adattartalma a következő:

    a) a nyugta kibocsátásának kelte;
    b) a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja;
    c) a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe;
    d) a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.

    Ezen kívül bármilyen (a valóságnak megfelelő) további adat a kibocsátó döntése alapján feltüntethető.

    Vissza a tartalomjegyzékhez
    411. A vevő adószáma kötelező tartalmi eleme a számlának?
    2010.02.09.

    Általánosságban elmondható, hogy nem kötelező a vevő adószámát feltüntetni a számlában. Abban az esetben azonban, ha az ügyletre a fordított adózást kell alkalmazni (azaz amikor az adófizetési kötelezettség a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét terheli), a számlán fel kell tüntetni a beszerző adószámát. Ugyanez a szabály vonatkozik a Közösségen belüli termékértékesítésekre is.

    Vissza a tartalomjegyzékhez