en en
Utolsó módosítás: 2014.10.20.  hétfő
Főlap / Egyéni vállalkozók / GYIK / Biztosítás, járulék
Biztosítás, járulék


1. Munkaerő kölcsönzés esetén a kölcsönbe adó vagy a kölcsönbe vevő korrigálhatja a létszámot a rehabilitációs hozzájárulás elszámolásakor?
2011.11.17.

2011. január 1-jétől a munkaerő-kölcsönzéssel összefüggésben az átlagos statisztikai létszám korrekciójára lehetőség nincs, a rehabilitációs hozzájárulást meg kell fizetni a kölcsönbe adónak.
(Flt. 41/A. §)

Vissza a tartalomjegyzékhez
2. Milyen járulékot, egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a béren kívüli juttatások után?
2011.11.17.

Az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás után nem kell járulékot illetve egészségügyi hozzájárulást fizetni. Azon béren kívüli juttatások, melyek a törvényben meghatározott értékhatárt meghaladják ugyan, de megfelelnek az egyéb törvényi feltételeknek, a meghaladó rész tekintetében az Szja tv. 70. §-a szerinti juttatásnak minősülnek, és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást viselnek.
(Tbj. 21. § b) pont, Eho 5. § (1) bekezdés g) pont)

Vissza a tartalomjegyzékhez
3. Egészségügyi szolgáltatásra jogosult-e az a személy, aki ápolási díjban részesül?
2011.11.17.

Az ápolási díjban részesülő személy egészügyi szolgáltatás igénybevételére jogosult, tehát  járulékfizetési kötelezettség külön nem terheli.
(Tbj. 16. § (1) bekezdés h) pont)

Vissza a tartalomjegyzékhez
4. Be kell-e jelenteni az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszűnését nyugdíjba lépés esetén?
2011.11.17.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszűnését be kell jelenteni 15 napon belül a magánszemélynek, kivéve, ha a fizetési kötelezettség biztosítással járó olyan jogviszony (például munkaviszony) létesítése miatt szűnik meg, amelyet az adóhatósághoz bejelentettek. Mivel a nyugdíjazás nem minősül ilyen jogviszonynak, ezért a fizetési kötelezettség megszűnését a 11T1011 bejelentő lapon be kell jelenteni.
(Art. 20. § (6)-(7) bekezdés)

 

Vissza a tartalomjegyzékhez
5. Ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén felmerül a 14 %-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség. Ez esetben adóalapnak a jövedelem adóalap-kiegészítéssel növelt összegét vagy utóbbi összegnek a 78 százalékát kell tekinteni?
2011.11.17.

Amennyiben a magánszemély tételes költségelszámolást alkalmaz, akkor dönthet úgy, hogy az egészségügyi hozzájárulást költségként elszámolja-e vagy nem.
Ha az egészségügyi hozzájárulást költségként elszámolja, akkor a bevételből le kell vonni a költséget, és az így megkapott összeg lesz a jövedelem, amely a fizetendő egészségügyi hozzájárulás alapja.
Amennyiben a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást nem számolja el költségként, akkor a bevételből a költséget levonjuk, és ez az összeg lesz a jövedelem, amelynek a 78 százaléka lesz az egészségügyi hozzájárulás alapja. 
Figyelni kell arra, hogy ha a megállapított jövedelem meghaladja az adóévben az 1 millió forintot, az egészségügyi hozzájárulást abban az esetben is meg kell fizetni, ha a jövedelem 78 százaléka már nem éri el az 1 millió forintot.
A 10%-os költséghányad alkalmazásánál minden költséget elszámoltnak kell tekinteni, ezért a 78%-os szabály ebben az esetben nem alkalmazható.
(Eho 11. § (4) bekezdés)

Vissza a tartalomjegyzékhez
6. Azon személy után, aki nem maradt magán-nyugdíjpénztári tag, és tévesen állapították meg a tagdíját, a foglalkoztatónak milyen adónemen és mikor kell az önellenőrzést beadni?
2011.11.17.

Ha a magánszemély pénztártagsági jogviszonya a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt már nem áll fenn, a visszalépést megelőző időszakban tévesen megállapított nyugdíjjárulék és tagdíj önellenőrzését nyugdíjjárulék önellenőrzésként kell elvégezni, feltéve, hogy ennek eredményeként a nyugdíjjárulék összege az eredetileg bevallott nyugdíjjárulék és tagdíj együttes összegéhez képest változik.
(Tbj. 51. § (6) bekezdés)

Vissza a tartalomjegyzékhez
7. Az egyszerűsített foglalkoztatást milyen típusú foglalkoztatásoknál lehet alkalmazni?
2011.11.17.

Egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszony létesíthető mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára, valamint alkalmi munkára.
(Efo tv. 1. §)

Vissza a tartalomjegyzékhez
8. Milyen módon és hová kell bejelenteni az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személyt?
2011.11.17.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt köteles a bejelentést teljesíteni.

A munkáltató bejelentési kötelezettségét - választása szerint -

a) elektronikus úton, központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül (a továbbiakban: ügyfélkapu), vagy

b) telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesítheti.

A munkáltató akkor élhet a bejelentési lehetőségek valamelyikével, ha előzetesen regisztrálta magát az ügyfélkapun.

(Efo tv. 11. § (1-2) bekezdés)

Vissza a tartalomjegyzékhez
9. Milyen közterhet kell fizetni egyszerűsített foglalkoztatás esetén, és a befizetést meddig kell teljesíteni?
2011.11.17.

A munkáltató által fizetendő közteher mértéke mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként 500 forint, alkalmi munka esetén pedig a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként 1000 forint.
A munkáltató a közteher-fizetési kötelezettséget a tárgyhót követő hó 12-éig, az állami adóhatóság által erre a célra meghatározott beszedési számla javára teljesíti.
(Efo tv. 7. §, 13. §)

Vissza a tartalomjegyzékhez
10. A 2010. november 1-jét követő időszakban alkalmazandó magán-nyugdíjpénztári tagdíjakkal kapcsolatos szabályokról.
2011.05.20.

A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes, a magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék, a tagdíj mértéke 0 százalék. Ezt a rendelkezést a 2010. október 1-jétől 2011. november 30-ig terjedő bevallási időszakokra vonatkozó, ennek következtében 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékessé váló járulékokra, illetve tagdíjakra kell alkalmazni.
(Tbj. 19. § (7) bekezdés, Tbj. 33. § (3) bekezdés)

Vissza a tartalomjegyzékhez
11. Eho fizetése esetén mi számít be a 450 ezer forintos értékhatárba?
2011.05.20.

A 450 ezer forintos eho fizetési felső határba beleszámít a biztosított által megfizetett 4 százalék természetbeni és 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az ekho adózás szerint megfizetett 1,6 százalék egészségbiztosítási járulék, és az 5100 Ft egészségügyi szolgáltatási járulék.
(Eho 3. § (3) bekezdés)

Vissza a tartalomjegyzékhez
12. Ki kell-e jelentkeznie a magánszemélynek az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alól, ha munkaviszonyt létesít?
2011.05.20.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszűnését nem kell a magánszemélynek abban az esetben bejelentenie, ha ezen fizetési kötelezettség olyan biztosítással járó jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyről a foglalkoztató az adóhatóság felé 11T1041-es biztosítotti bejelentést nyújt be.
(Art. 20. § (7) bekezdés)

Vissza a tartalomjegyzékhez
13. Be kell-e adni 2010-ről a NYENYI adatszolgáltatást?
2011.05.20.

A foglalkoztatónak a NYENYI lapot nem  kell beadnia a 2010-es évről.
(Tny. 97. §)

Vissza a tartalomjegyzékhez
14. Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie annak a kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozónak, akinek heti 36 órát meghaladó munkaviszonya is van?
2011.05.20.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget nem befolyásolja az a tény, hogy a nyugdíjasnak minősülő egyéni vállalkozó munkaviszonyban is áll, tehát mint kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak meg kell fizetnie az 5100 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot.
(Tbj. 19. § (4) bekezdés)

Vissza a tartalomjegyzékhez
15. Kinek kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, illetve más személy fizethet-e a kötelezett után?
2011.05.20.

5100 Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozásnak.  Az a belföldi személy, aki nem biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult, és nem tartozik közösségi rendelet/nemzetközi egyezmény hatálya alá, ugyancsak köteles megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

A járulékfizetést a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. A fizetési kötelezettség átvállalása az adóhatóság jóváhagyásával érvényes.
(Tbj. 19. § (4) bekezdés, 39. § (2)-(5) bekezdés)

Vissza a tartalomjegyzékhez
16. A magánszemélynek az ingatlanbérbeadásból származó jövedelme után milyen mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie?
2011.05.20.

Ha a bérbeadónak bérleti díjból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme van, a fizetendő eho mértéke 14 százalék akkor, ha a biztosítási jogviszonyában megfizetett egészségbiztosítási járulék, az ekho tv. alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, vagy az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint az eho tv-ben meghatározott jövedelmek után megfizetett 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 ezer forintos felső határt.
(Eho 3. § (3) bekezdés e) pont)

Vissza a tartalomjegyzékhez
17. Melyik adónemre, számlára kell utalni a munkaerő-piaci járulékot?
2011.05.20.

A munkaerő-piaci járulékot 188. adónemkóddal a 10032000-06057749 számú NAV Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék beszedési számlára kell teljesíteni.

Vissza a tartalomjegyzékhez
18. Hogyan változott 2011-től a nyugdíjjárulék fizetési felső határ?
2011.05.20.

2011. évben a nyugdíjjárulék fizetési felső határ évi 7 665 000 forint, illetve napi 21 000 forint.
(2010. évi CLXIX. 58. § (1) bekezdés, Tbj. 24. § (2) bekezdés)

Vissza a tartalomjegyzékhez
19. Munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy után milyen járulékokat kell megfizetni?
2011.05.20.

A nyugdíjas foglalkoztatott után a foglalkoztató 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjas pedig 10 százalék nyugdíjjárulékot, és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. Ha a nyugellátás szünetel, a 2 százalék egészségbiztosítási járulékot is meg kell fizetni.
(Tbj. 25. §)

Vissza a tartalomjegyzékhez
20. START kártya igénylésekor milyen jogviszonyokat nem kell figyelembe venni az első ízben létesített foglalkoztatási jogviszonynál?
2011.05.20.

Figyelmen kívül kell hagyni a tanulói (hallgatói) jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat (például: munkaviszony, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszony), továbbá a tanulói (hallgatói) jogviszony megszűnése után az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó alkalmi munkára létesített foglalkoztatást.
(Pftv. 3. § (3) bekezdés)

Vissza a tartalomjegyzékhez
21. Ki a segítő családtag, és milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
2011.05.20.

Segítő családtag az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (betéti és közkereseti társaság) tagjának az a közeli hozzátartozója, aki a vállalkozói tevékenység gyakorlásában, vagy a társaság tevékenységében személyesen és díjazás ellenében – nem munkaviszony keretében – munkát végez, kivéve, aki saját jogú nyugdíjas, vagy aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A segítő családtag abban az esetben válik biztosítottá, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokra annak 30-ad részét. Ebben az esetben az egyéni vállalkozónak/társas vállalkozásnak meg kell fizetnie a 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, a segítő családtag pedig 10 százalék nyugdíjjárulékot, és 6 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet. A segítő családtag nem kötelezett 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék fizetésére.
(Tbj. 4. § g) pont, 5. § (1) bekezdés g) pont)

Vissza a tartalomjegyzékhez
22. Az egyéni vállalkozó az osztalék utáni eho-t hogyan fizeti meg, vallja be?
2011.05.20.

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fizetendő eho-t a tárgyévre vonatkozó bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.
(Eho 11. § (8) bekezdés)

Vissza a tartalomjegyzékhez
23. Az alkalmi munkavállaló jogosult-e egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vagy fizetnie kell külön az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
2011.05.20.

Az alkalmi munkavállaló e jogviszonyra tekintettel nem jogosult az egészségügyi szolgáltatást igénybe venni. Amennyiben egyéb jogcímen sem veheti igénybe az egészségügyi szolgáltatást, például nyugdíjasként, akkor az állami adóhatóság felé az 5100 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kell fizetnie.
(Eftv. 10. § (1) bekezdés, Tbj. 39. § (2) bekezdés)

Vissza a tartalomjegyzékhez
24. Ha a társaságnak nyugdíjas tulajdonosa van, mikor köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni a társaság a tulajdonos után?
2011.05.20.

A társaság 5100 Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után köteles fizetni.
A társaság tagja akkor minősül társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban látja el. Az a társas vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként végzi, továbbá az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül. A fentiekből következően a kizárólag tőkével társuló (csendestárs) tag után egészségügyi szolgáltatási járulékot nem kell fizetni.
(Tbj. 4. § d) pont, 4. § e) pont)

Vissza a tartalomjegyzékhez
25. Nagykorú magyar állampolgár külföldön felsőoktatási intézményben nappali tagozaton kívánja a tanulmányait folytatni. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli EU-s országban/harmadik országban?
2011.05.20.

Amennyiben a nagykorú magyar állampolgár a felsőfokú tanulmányait külföldön folytatja, de ezen időtartam alatt Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és egészségügyi szolgáltatásra sem egyezmény, sem más címen nem jogosult, meg kell fizetnie a havi 5100 Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot.
(Tbj. 4. § u) pont, 39. § (2) bekezdés)

Vissza a tartalomjegyzékhez
26. Külföldön - különösen az EU-ban - dolgozók járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon (külföldön munkaviszonyban álló, Magyarországon egyéni vállalkozó járulékkötelezettsége belföldön).
2011.05.20.

Az EGT tagállamokban foglalkoztatottak esetében az a rendelkezés érvényesül, hogy egyszerre csak egy tagállamban terjed ki a magánszemélyre a biztosítás, mégpedig főszabályként abban a tagállamban, ahol a munkát végzi. Más tagállamban munkaviszonyban, Magyarországon ezzel egyidőben egyéni vállalkozói jogviszonyban álló magánszemély a munkaviszony helye szerinti tagállamban fizeti meg a járulékokat, vagyis a munkaviszony alapján, illetve az egyéni vállalkozói jövedelme alapulvételével a járulékokat. Ez esetben egyéni vállalkozóként Magyarországon járulékfizetés nem terheli, ehhez be kell szereznie a munkaviszony alapján történő munkavégzés helye szerinti tagállam illetékes hatóságától az A1/E101-es igazolást. A biztosítási kötelezettség megszűnése miatt be kell adni a 11T1041-es nyomtatványt.
(883/2004/EK 13. cikk)

Vissza a tartalomjegyzékhez
27. Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak a nyugdíjas egyéni vállalkozónak?
2011.05.20.

A nyugdíjas egyéni vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül, aki havi 5100 Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulék, és 10 százalék mértékű nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. A nyugdíjjárulék alapja a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem.

 Az eva adózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 10százalék mértékű nyugdíjjárulékot az Eva tv-ben meghatározott adóalap 10 százaléka után fizeti meg.
(Tbj. 37. §)

Vissza a tartalomjegyzékhez
28. Mely nyomtatványt kell kitölteni, ha semmilyen jogcímen nem biztosított a magánszemély?
2011.05.20.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynek e kötelezettségét a 11T1011-es nyomtatványon kell bejelenteni az állami adóhatóság felé. A bejelentő lap alapján az adóhatóság határozattal írja elő a fizetési kötelezettséget, és a határozattal egyidejűleg megküldi az adott évre vonatkozó befizetési csekket is. A járulékfizetést a kötelezett helyett más személy vagy szerv is teljesítheti. A fizetési kötelezettség megszűnését is a 1011-es nyomtatványon kell bejelenteni.

Nem kell a fizetési kötelezettség megszűnését bejelentenie annak a magánszemélynek, akinek a fizetési kötelezettsége biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyet az adóhatósághoz a 11T1041 nyomtatványon bejelentettek.

Vissza a tartalomjegyzékhez
29. Gazdasági társaságban társas vállalkozóként személyesen közreműködő tag után meg kell-e fizetni a szakképzési hozzájárulást?
2011.05.20.

A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja. A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér után fizeti meg, ekkor a szakképzési hozzájárulás alapja is ez az összeg lesz. Tehát a szakképzési hozzájárulást a társas vállalkozó után is meg kell fizetni, melynek alapja a társadalombiztosítási járulékalap.
(Szht. 3. § (1) bekezdés, Tbj. 27. §)

Vissza a tartalomjegyzékhez
30. Külföldön élő, de belföldi lakóhellyel rendelkező magánszemély belföldi ingatlant ad bérbe. Terheli-e százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség?
2011.05.20.

Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség a Tbj. szerinti belföldi magánszemélyt terheli, ha ingatlant ad bérbe, az ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után.

A Tbj vonatkozásában belföldinek kell tekinteni azt a magyar állampolgárt, aki belföldön bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Amennyiben a külföldön élő magyar állampolgár Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és az ingatlan bérbeadásból származó jövedelme meghaladja az egymillió forintot, meg kell fizetnie a 14 százalék egészségügyi hozzájárulást.

A közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. A mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással (A1/E101) igazolja.
(Eho 2. §, Tbj. 4. § u) pont, Eho 5, § (3) bekezdés)       

Vissza a tartalomjegyzékhez
31. A társas vállalkozók járulékfizetése
2011.05.20.

A társas vállalkozás a társas vállalkozó után a társadalombiztosítási járulékot a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.
A társas vállalkozó 10 százalék nyugdíjjárulékot és 7,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizet, melynek alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával. A nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni.
(Tbj. 27. §)

Vissza a tartalomjegyzékhez
32. Eva hatálya alá tartozó társaság a tagjainak osztalékot fizet. Egészségügyi hozzájárulást kell-e fizetni?
2011.05.20.

A magánszemély az Szja tv. 66. § szerinti osztalék után köteles 14 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetni. Mivel az eva hatálya alá tartozó társaság által fizetett osztalék nem tartozik az Szja tv. 66. §-a alá, ezért egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem áll fenn.
(Eho 3. § (3) bekezdés c) pont)

Vissza a tartalomjegyzékhez
33. A 2007. évet megelőző időszakra vonatkozó biztosítási jogviszonyt hová, és milyen nyomtatványon kell bejelenteni?
2011.05.20.

A bejelentést az adóhatósághoz kell teljesíteni a 11T1041 számú bejelentő lapon.

Vissza a tartalomjegyzékhez
34. Az éves, negyedéves, havi bevallók melyik nyomtatványon vallják be a szakképzési és a rehabilitációs hozzájárulás éves elszámolását?
2011.05.20.

A bevallást a 1101-es nyomtatványon kell teljesíteni. Az éves elszámolásról a bevallást február 25-éig be kell benyújtani.

Vissza a tartalomjegyzékhez
35. A szabadságmegváltás összegét melyik bevallásban kell szerepeltetni?
2011.05.20.

A szabadságmegváltás összegével a munkáltató a 1108-as bevallásban köteles elszámolni.

Vissza a tartalomjegyzékhez
36. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozót be kell-e jelenteni a 11T1041 nyomtatványon, milyen bevallásokat kell beadni a járulékokról?
2011.05.20.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nem biztosított, ebből következően bejelentési kötelezettség nem terheli a vállalkozót, illetve a társas vállalkozást. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a járulékairól az 53-as bevallásban (eva adózó 43-as) számol el, a társas vállalkozás pedig a 1108-as bevallást adja be a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó járulékairól.
(Tbj. 5. § (1) bekezdés e-f pontjai, Art. 16. § (4) bekezdés)

Vissza a tartalomjegyzékhez
37. Egy végzős főiskolai hallgatónak 3 hónapos munkaviszonya volt a hallgatói jogviszonya alatt. A tanulmányai befejezését követően munkaviszonyt kíván létesíteni, igényelhet-e START kártyát?
2011.05.20.

A START-kártya kiváltására az jogosult, aki a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be, tanulmányait befejezte vagy tanulmányait megszakította, illetve a tanulmányainak befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony első ízben történő létesítésének megítélése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a tanulói és a hallgatói jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá a tanulói és a hallgatói jogviszony megszűnése után egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó alkalmi munkára létesített jogviszonyt. Amennyiben az egyéb feltételeknek is megfelel, a korábban munkaszerződéssel végzett munka nem zárja ki a START-kártyára való jogosultságát.
(Pftv. 3. § (2)-(3) bekezdés)

Vissza a tartalomjegyzékhez
38. Mezőgazdasági őstermelő biztosítási és bejelentési kötelezettsége
2011.05.20.

A mezőgazdasági őstermelő akkor válik biztosítottá, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő, és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,

az egyéb jogcímen biztosítottat – ide nem értve például a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (megbízás, segítő családtag), választott tisztségviselőként tevékenykedő személyt -,

a saját jogú nyugdíjast (öregségi, rokkantsági stb.) és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Tehát az az őstermelő, aki egyidejűleg munkaviszonyban áll, vagy egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelőként nem válik biztosítottá.
A biztosított mezőgazdasági őstermelő köteles beadni a 11T1041 nyomtatványt.
(Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pont, Art. 16. § (4) bekezdés)

Vissza a tartalomjegyzékhez
39. A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése
2011.05.20.

A biztosított mezőgazdasági őstermelő - ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is - a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 24 százalék mértékű nyugdíjbiztosítási járulékot, a 1,5 százalék természetbeni és 0,5 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 6% mértékű természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, továbbá a 10 % nyugdíjjárulékot. Fentiektől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja-tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt (8 millió ft), az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után a 4 % mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és - a nyugdíj-biztosítási járulékot is magában foglaló - 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a mezőgazdasági őstermelő magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2,3 százalék tagdíjat és 7,7 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

A magán-nyugdíjpénztári tag őstermelő esetébena 2011. január 13-a és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes tagdíj mértéke 0 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.

Az Szja-tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.

 

A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a fenti járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak.
(Tbj. 30/A. §)

Vissza a tartalomjegyzékhez
40. Ingatlan bérbeadás esetén mikor van egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség, van-e kivétel?
2011.05.20.

A magánszemély az adóévben megszerzett ingatlan bérbeadásból származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után kötelezett 14 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetésére, legfeljebb a 450 ezer forint egészségügyi hozzájárulás fizetési felső határ mértékéig.
2011-től megszűnt azon szabály, hogy mentes az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.
(Eho 3. § (3) bekezdés e) pont)

Vissza a tartalomjegyzékhez
41. A mezőgazdasági őstermelő és az evás egyéni vállalkozó milyen nyomtatványon jelezheti a magasabb járulékalap választását?
2011.05.20.

Az eva adózó egyéni vállalkozó a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést első ízben az adóévet megelőző év december 20-áig a JNY10 nyomtatványon, azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg teheti meg, a 1158 nyomtatványon. Ettől eltérően az eva adózó egyéni vállalkozó a munkaviszonya, tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követő tárgyévi időszakra is választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést, az erre vonatkozó nyilatkozatot a 1158 nyomtatványon teheti meg.
A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozhat, a 1158 nyomtatványon.
(Tbj. 29/A. § (3) bekezdés, 30/A. § (3) bekezdés)

Vissza a tartalomjegyzékhez
42. Kiegészítő tevékenységet folytató eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó járulékfizetése, bevallási határideje
2011.05.20.

Az egyszerűsített vállalkozói adózást választó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a havi 5100 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, valamint a 10 % nyugdíjjárulékot az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 10 százaléka után évente fizeti meg, mégpedig az adóévet követő hónap 12. napjáig, és az éves eva-bevallásában vallja be.
(Tbj. 37. § (2) bekezdés, Eva 22. § (8) bekezdés)

Vissza a tartalomjegyzékhez
43. Osztalékelőleg után fennáll-e a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség?
2011.05.20.

14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a magánszemély az adóévben megszerzett, osztalék, vállalkozói osztalékalap után köteles fizetni, ebből következően osztalékelőleg után ilyen fizetési kötelezettség nem áll fenn.
(Eho 3. § (3) bekezdés c) pont)

Vissza a tartalomjegyzékhez
44. Egyéni vállalkozó szüneteltetheti-e a vállalkozását, ha igen, milyen időtartamig?
2011.05.20.

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységét szüneteltetheti. A szünetelés legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig tarthat.
A vállalkozás szünetelésének időtartama alatt az egyéni vállalkozó biztosítása is szünetel, és erre az időre nem terheli a vállalkozót járulékfizetési kötelezettség sem. Amennyiben azonban a szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen nem jogosult, akkor meg kell fizetnie az 5100 Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot.
(Ev. tv. 18. §, Tbj. 8. § f) pont, 39. § (2) bekezdés)

Vissza a tartalomjegyzékhez
45. Egy magánszemély egyidejűleg két helyen áll munkaviszonyban, az egyik munkáltató heti 36 órában, a másik heti 10 órában foglalkoztatja. A munkáltatókat milyen mértékű járulékfizetési kötelezettség terheli?
2011.05.20.

Az a munkáltató, amely a munkavállalót heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban foglalkoztatja, köteles megfizetni a 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, a dolgozó pedig 10 százalék nyugdíjjárulék, valamint 7,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék fizetésére kötelezett. A heti 10 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban a munkáltató 27 százalék társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett, a munkavállaló 10 százalék nyugdíjjárulékot, 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni.
(Tbj. 31. § (1), (3) bekezdés)

Vissza a tartalomjegyzékhez
46. A 2010. november 1-jét követő időszakban alkalmazandó magán-nyugdíjpénztári tagdíjakkal kapcsolatos szabályokról
2010.12.03.

A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes, a magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék, a tagdíj mértéke 0 százalék.
Ezt a rendelkezést a 2010. október 1-jétől 2011. november 30-ig terjedő bevallási időszakokra vonatkozó, ennek következtében 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékessé váló járulékokra, illetve tagdíjakra kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a 2010. október havi járulékalap után teljesítendő bevallási, valamint fizetési kötelezettséget (melynek esedékessége 2010. november 12.) már a módosított mértékű járulékokkal kell teljesíteni.
(Tbj. 19. § (7) bekezdés, Tbj. 33. § (3) bekezdés)

Vissza a tartalomjegyzékhez
47. Mi a feladata annak a magyar munkavállalónak, akit olyan külföldi cég foglalkoztat Magyarországon, amelynek nincs itt bejegyzett székhelye?
2010.12.03.

A magyar munkavállalónak a biztosítási jogviszonyával összefüggő járulékfizetési kötelezettséget a külföldi foglalkoztató képviseletét ellátó személyként kell teljesíteni, tehát saját maga után kell megállapítani, megfizetni és bevallani a járulékokat. A bevallási kötelezettséget a 08-as bevallásban kell teljesíteni, továbbá bejelentési kötelezettség is terheli, amelyet a 1041-es adatlapon kell megtenni.
(A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 56/A § (1) bekezdés)

Vissza a tartalomjegyzékhez
48. Hogyan értelmezhető egyszerűsített foglalkoztatásnál a 300000 Ft-ot meghaladó összegű adótartozás?
2010.12.03.

Amennyiben a foglalkoztatónak a tárgyhónapban több mint 300 000 Ft adótartozása van, a kedvezményes közteher fizetési lehetőséggel mindaddig nem élhet, amíg e tartozását nem egyenlíti ki. Az adótartozásba a társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás és személyi jövedelemadó (előleg) jogcímeken fennálló adótartozást kell érteni.
(Eho tv. 11. § (6) bekezdés)

Vissza a tartalomjegyzékhez
49. Amennyiben egy idénymunkás napi 1 órát dolgozik, akkor is a közteher teljes összegét kell megfizetni?
2010.12.03.

Mivel a bejelentésnél a munkaviszony napjainak számát kell közölni, ha a munkáltató 1 napra bejelenti az idénymunkást, aki csak egy órát dolgozik, ebben az esetben is az 500 Ft közterhet meg kell fizetni a munkáltatónak.
(Eho tv. 8. § (2) bekezdés, 11. § (3) bekezdés)

Vissza a tartalomjegyzékhez
50. A foglalkoztató a 185-ös telefonon jelenti be az alkalmi munkavállalókat. A módosítást milyen módon teheti meg?
2010.12.03.

A bejelentés módosítását a munkáltató megteheti bármelyik formában, tehát ügyfélkapun vagy telefonon keresztül.
(Eho tv. 11. § (8) bekezdés)

Vissza a tartalomjegyzékhez
51. Egyszerűsített foglalkoztatásnál meddig módosítható a korábbi téves bejelentés?
2010.12.03.

A bejelentés módosítására, visszavonására a foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül van lehetőség, vagy ha a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha az egy napnál hosszabb idejű, akkor a módosítást annak bejelentése napján délelőtt 8 óráig lehet teljesíteni.
(Eho tv. 11. § (8) bekezdés)

Vissza a tartalomjegyzékhez
52. Egyszerűsített foglalkoztatásnál kell-e ügyfélkapus regisztráció a telefonos bejelentéshez?
2010.12.03.

A munkáltató csak akkor élhet a bejelentési lehetőséggel, ha előzetesen regisztráltatta magát, ami a telefonos bejelentésre is vonatkozik.
(az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.) 11. § (2) bekezdés)

Vissza a tartalomjegyzékhez
53. Eho fizetése esetén mi számít be a 450 ezer forintos értékhatárba?
2010.07.05.

A 450 ezer forintos eho fizetési felső határba beleszámít a biztosított által megfizetett 4 százalék természetbeni és 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az ekho adózás szerint megfizetett 1,6 százalék egészségbiztosítási járulék, és a 4950 Ft egészségügyi szolgáltatási járulék.

Vissza a tartalomjegyzékhez
54. Hány napot dolgozhat egyszerűsített foglalkoztatás során az alkalmi munkavállaló ugyanazon munkáltatónál?
2010.07.05.

Az alkalmi munkavállaló ugyanannál a munkáltatónál legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 naptári napig, egy naptári éven belül legfeljebb 90 napig létesíthet munkaviszonyt.

Vissza a tartalomjegyzékhez
55. Ki kell-e jelentkeznie a magánszemélynek az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alól, ha munkaviszonyt létesít?
2010.07.05.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség megszűnését nem kell a magánszemélynek abban az esetben bejelentenie, ha ezen fizetési kötelezettség olyan biztosítással járó jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyről a foglalkoztató az adóhatóság felé 10T1041-es biztosítotti bejelentést nyújt be.

Vissza a tartalomjegyzékhez
56. Alkalmi munkavállaló után fizethető-e a 30%-os közteher?
2010.07.05.

Nem fizethető, mivel az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott alkalmi munkavállaló biztosítottá válik, akire a Tbj. szabályait kell alkalmazni, és meg kell fizetni az általános mértékű járulékokat.

 

Vissza a tartalomjegyzékhez
57. A rehabilitációs hozzájárulás szempontjából megváltozott munkaképességűként figyelembe vehető-e az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló az egészségi állapotára vonatkozó megfelelő igazolás birtokában?
2010.06.03.

A jogszabály nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely kizárja a megváltozott munkaképességű munkavállalók köréből azokat a munkavállalókat, akik – bár egészségi állapotuk, munkaképesség-csökkenésük szempontjából megfelelnek a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 2. § e) pontjában meghatározott feltételnek – nyugellátás mellett végeznek munkát. A Korm. rendelet tehát nem tesz különbséget abból a szempontból, hogy a munkavégzés nyugellátás mellett történik-e vagy sem. Ezért a rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó szabályozás szempontjából minden olyan munkavállalót figyelembe kell venni, aki megfelel a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feltételnek.

Vissza a tartalomjegyzékhez
58. Hogyan kell eleget tenni 2010. évben a NYENYI adatszolgáltatásnak?
2010.06.03.

2010. évtől kezdődően a foglalkoztatónak külön NYENYI lapot nem kell beadni, a 1008-as bevallás adataiból ad az adóhatóság magánszemélyenként konszolidált adatokat a nyugdíjbiztosítási szervnek.

Vissza a tartalomjegyzékhez
59. Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie annak a kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozónak, akinek heti 36 órát meghaladó munkaviszonya is van?
2010.06.03.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget nem befolyásolja az a tény, hogy a nyugdíjasnak minősülő egyéni vállalkozó munkaviszonyban is áll, tehát mint kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak meg kell fizetni a 4950 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Vissza a tartalomjegyzékhez
60. Táppénzből, GYED-ből, GYES-ből milyen járulékokat kell levonni?
2010.06.03.

Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapját a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege.
Azonban a GYED, GYES összege után a díjban, segélyben részesülő személynek meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot (tagdíjat).

Vissza a tartalomjegyzékhez
61. Mely munkáltatónak kell rehabilitációs hozzájárulást fizetni?
2010.04.23.

Rehabilitációs hozzájárulást az a munkáltató köteles fizetni, ahol a foglalkoztatott magánszemélyek létszáma a 20 főt meghaladja, és a munkáltató által foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát.

Vissza a tartalomjegyzékhez
62. Rehabilitációs hozzájárulás mértéke, megfizetése
2010.04.23.

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 964 500 Ft/fő/év.
A rehabilitációs célú hozzájárulásra az előleget az I-III. negyedévben a negyedévet követő hó 20. napjáig kell megfizetni. A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni.

Vissza a tartalomjegyzékhez
63. Kinek kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, illetve más személy fizethet-e a kötelezett után?
2010.04.23.

4950 Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozásnak.  Az a belföldi személy, aki nem biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult, és nem tartozik közösségi rendelet/nemzetközi egyezmény hatálya alá, ugyancsak köteles megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

A járulékfizetést a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. A fizetési kötelezettség átvállalása az adóhatóság jóváhagyásával érvényes.

Vissza a tartalomjegyzékhez
64. Ha a magánszemély az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmét összevonás alá eső jövedelemként számolja el, keletkezik-e és hány százalék eho fizetési költezettsége?
2010.04.21.

Ha a bérbeadó a bérleti díjból származó 1 millió forintot meghaladó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályokat alkalmazza, a fizetendő eho mértéke 14 százalék.

Vissza a tartalomjegyzékhez
65. Mi határozza meg a tevékenységre jellemző keresetet?
2010.04.21.

A tevékenységre jellemző kereset a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás. A tevékenységre jellemző kereset meghatározásánál az egyéni és társas vállalkozó az Szja-törvény 3. §-ának 9. pontját megfelelően alkalmazhatja.

Vissza a tartalomjegyzékhez
66. Melyik adónemre, számlára kell utalni a munkaerő-piaci járulékot?
2010.04.21.

A munkaerő-piaci járulékot 188. adónemkóddal a 10032000-06057749 számú APEH Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék beszedési számlára kell teljesíteni.

Vissza a tartalomjegyzékhez
67. Biztosított-e a tanulószerződéssel foglalkoztatott szakmunkástanuló, és a járulékokat mi után kell megfizetni?
2010.04.21.

A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló biztosítottnak minősül. Járulékalapot képező jövedelemnek a tanulószerződésben meghatározott díjat kell alapul venni.

Vissza a tartalomjegyzékhez
68. Kell-e munkaerő-piaci járulékot fizetni a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulónak fizetett díj után?
2010.04.21.

A tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló nem kötelezett 1,5 százalék mértékű munkaerő-piaci járulék fizetésére. A foglalkoztató azonban ez esetben is 27 százalék társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.

Vissza a tartalomjegyzékhez
69. Hogyan változott 2010-től a nyugdíjjárulék fizetési felső határ?
2010.04.21.

2010. évben a nyugdíjjárulék fizetési felső határ évi 7 453 300 forint, illetve napi 20420 forint.

Vissza a tartalomjegyzékhez
70. Megbízási jogviszonyban álló személy után kell-e fizetni munkaerő-piaci járulékot?
2010.02.09.

Abban az esetben, amikor a megbízott biztosítottnak minősül, járulékfizetési kötelezettség áll fenn.  A megbízót a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem után 27 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség terheli, amelyből 24 százalék nyugdíjbiztosítási járulék, 3 százalék pedig egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, ezen belül a munkaerő-piaci járulék 1 százalék. Tehát a foglalkoztatónak meg kell fizetni a munkaerő-piaci járulékot a megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott biztosított személy után.

Azonban a megbízásos jogviszonyban álló személy nem kötelezett 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék fizetésére.

Vissza a tartalomjegyzékhez
71. START, START PLUSZ, START EXTRA kártyával foglalkoztatott munkavállaló után kell-e fizetni szakképzési hozzájárulást?
2010.02.09.

A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja. Amennyiben a munkavállaló START kártyával rendelkezik, foglalkoztatása esetén nem merül fel társadalombiztosítási járulékalap, így szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni, ha a jogszabály szerinti kedvezményezett járulékalapnál nem több a juttatott jövedelem összege. Amennyiben a foglalkoztató a kedvezményezett járulékalapnál magasabb összegben juttat jövedelmet, a kedvezményezett járulékalapot meghaladó jövedelemrész után meg kell fizetni a szakképzési hozzájárulást.

Vissza a tartalomjegyzékhez
72. Munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy után milyen járulékokat kell megfizetni?
2010.02.09.

A nyugdíjas foglalkoztatott után a foglalkoztató 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjas pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulékot, és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. Ha a nyugellátás szünetel, a 2 százalék egészségbiztosítási járulékot is meg kell fizetni.

Vissza a tartalomjegyzékhez
73. START kártya igénylésekor milyen jogviszonyokat nem kell figyelembe venni az első ízben létesített foglalkoztatási jogviszonynál?
2010.02.09.

Figyelmen kívül kell hagyni a tanulói (hallgatói) jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat (például: munkaviszony, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszony), továbbá a tanulói (hallgatói) jogviszony megszűnése után létesített alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást.

Vissza a tartalomjegyzékhez
74. Ki jogosult START kártyára?
2010.02.09.

START kártyára az jogosult, aki nem töltötte be a 25. életévét, felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét, továbbá a tanulmányait befejezte vagy megszakította, és a tanulmányok befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási, vállalkozási szerződés alapján, vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát. Ebből következően, ha a pályakezdő egyidejűleg társas vállalkozó is, ez nem zárja ki a kártya igénylésének lehetőségét.

Vissza a tartalomjegyzékhez
75. Ki a segítő családtag, és milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
2010.02.09.

Segítő családtag az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (betéti és közkereseti társaság) tagjának az a közeli hozzátartozója, aki a vállalkozói tevékenység gyakorlásában, vagy a társaság tevékenységében személyesen és díjazás ellenében – nem munkaviszony keretében – munkát végez, kivéve, aki saját jogú nyugdíjas, vagy aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A segítő családtag abban az esetben válik biztosítottá, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokra annak 30-ad részét. Ebben az esetben az egyéni vállalkozónak/társas vállalkozásnak meg kell fizetni a 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, a segítő családtag pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és 6 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet. A segítő családtag nem kötelezett 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék fizetésére.

Vissza a tartalomjegyzékhez
76. Öregségi nyugdíjban részesülő munkaviszonyban álló személy után kell-e fizetni munkaerő-piaci járulékot?
2010.02.09.

A munkáltató az általa foglalkoztatott biztosított (a munkaviszonyban álló nyugdíjas is biztosított) részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem után 27 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet, amelyből 24 százalék nyugdíjbiztosítási járulék, 3 százalék pedig egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, ezen belül a munkaerő-piaci járulék 1 százalék. Tehát a foglalkoztatónak a munkaviszonyban álló személy után meg kell fizetni a munkaerő-piaci járulékot.
Nem fizet 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot az a foglalkoztatott, aki saját jogú nyugdíjas, vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott, reá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt betöltötte.

Vissza a tartalomjegyzékhez
77. Az egyéni vállalkozó az osztalék utáni eho-t hogyan fizeti meg, vallja be?
2010.02.09.

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap és a kivétkiegészítés után fizetendő eho-t a tárgyévre vonatkozó bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.

Vissza a tartalomjegyzékhez
78. Alkalmi munkavállaló után terheli-e szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség a foglalkoztatót?
2010.02.09.

Szakképzési hozzájárulást nem kell fizetni, mivel az alkalmi munkavállaló után nem merül fel társadalombiztosítási járulékalap, a közteherjegy összege nem tartalmaz ilyen jellegű fizetési kötelezettséget.
Figyelem! Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás helyébe 2010. április  1-jétől az egyszerűsített foglalkoztatás lép. A 2010. március 31-én fennálló alkalmi munkavállalói könyvvel létesített munkaviszonyra – annak megszűnéséig – az alkalmai munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásra vonatkozó jogszabály 2010. március 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.

Vissza a tartalomjegyzékhez
79. Az alkalmi munkavállaló jogosult-e egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vagy fizetnie kell külön az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
2010.02.09.

Az alkalmi munkavállaló e jogviszonyra tekintettel nem jogosult az egészségügyi szolgáltatást igénybe venni. Amennyiben egyéb jogcímen sem veheti igénybe az egészségügyi szolgáltatást, például nyugdíjasként, akkor az állami adóhatóság felé a 4950 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kell fizetnie.
Figyelem! 2010. április 1-jétől megszűnik az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás.

Vissza a tartalomjegyzékhez
80. Ha a társaságnak nyugdíjas tulajdonosa van, mikor köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni a társaság a tulajdonos után?
2010.02.09.

A társaság 4950 Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után köteles fizetni.
A társaság tagja akkor minősül társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban látja el. Az a társas vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként végzi, továbbá az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt betöltötte, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül.
A fentiekből következően a kizárólag tőkével társuló (csendestárs) tag után egészségügyi szolgáltatási járulékot nem kell fizetni.

Vissza a tartalomjegyzékhez
81. Nagykorú magyar állampolgár külföldön felsőoktatási intézményben nappali tagozaton kívánja a tanulmányait folytatni. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli EU-s országban/harmadik országban?
2010.02.09.

Amennyiben a nagykorú magyar állampolgár a felsőfokú tanulmányait külföldön folytatja, de ezen időtartam alatt Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és egészségügyi szolgáltatásra sem egyezmény, sem más címen nem jogosult, meg kell fizetnie a havi 4950 Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Vissza a tartalomjegyzékhez
82. Kezdő egyéni vállalkozó járulékfizetésének mi az alapja?
2010.02.09.

A főfoglalkozású kezdő egyéni vállalkozó a kezdés évében a minimálbér alapulvételével fizet járulékokat, azonban ha a vállalkozói kivétje, vagy az átalányban megállapított jövedelme meghaladja a minimálbért, akkor az egyéni vállalkozó a járulékbevallásában nyilatkozhat arról, hogy a járulékokat a kivét, illetve az átalányban megállapított jövedelem (tehát a magasabb összeg) után fizeti meg.

Vissza a tartalomjegyzékhez
83. Külföldön - különösen az EU-ban - dolgozók járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon (külföldön munkaviszonyban álló, Magyarországon egyéni vállalkozó járulékkötelezettsége belföldön)
2010.02.09.

Az EGT tagállamokban foglalkoztatottak esetében az a rendelkezés érvényesül, hogy egyszerre csak egy tagállamban terjed ki a magánszemélyre a biztosítás, mégpedig főszabályként abban a tagállamban, ahol a munkát végzi. Más tagállamban munkaviszonyban, Magyarországon ezzel egyidőben egyéni vállalkozói jogviszonyban álló magánszemély a munkaviszony helye szerinti tagállamban fizeti meg a járulékokat. Ez esetben egyéni vállalkozóként járulék nem terheli, ehhez be kell szereznie a munkaviszony alapján történő munkavégzés helye szerinti tagállam illetékes hatóságától az E101-es igazolást. A biztosítási kötelezettség megszűnése miatt be kell adni a 10T1041-es nyomtatványt.

Vissza a tartalomjegyzékhez
84. Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, társas vállalkozónak kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, ha jövedelemmel nem rendelkezik?
2010.02.09.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fix összegű kötelezettség, független a tényleges jövedelemtől, ezért az egyéni vállalkozónak is, illetve a társas vállalkozásnak is meg kell fizetnie a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő tagja után. Nem kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot arra az időtartamra, amely alatt a vállalkozó keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, fogvatartott, ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként fennálló kamarai tagsága szünetel, vagy egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel.

Vissza a tartalomjegyzékhez
85. Melyik jogviszonyában kell a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha a vállalkozói tevékenysége mellett kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó is?
2010.02.09.

Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni.
Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. Azonban az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás – több társas vállalkozásban fennálló tagsági jogviszony esetén a választása szerinti vállalkozás – fizeti meg utána.

Vissza a tartalomjegyzékhez
86. Melyik jogviszonyában kell megfizetnie a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha a vállalkozói tevékenysége mellett heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll?
2010.02.09.

Az egyéni vállalkozónak vállalkozóként saját magának kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a munkaviszony fennállása ezt a kötelezettséget nem befolyásolja.
A mentesülési módokat lásd a 15. pontnál.

Vissza a tartalomjegyzékhez
87. Egyesület, alapítvány alanya-e a szakképzési hozzájárulásnak?
2010.02.09.

Az egyesület, alapítvány nem alanya a szakképzési hozzájárulásnak, ezért az egyesületnél/alapítványnál foglalkoztatott személyek társadalombiztosítási járulékalapja után nem áll fenn szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség.

Vissza a tartalomjegyzékhez
88. Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak a nyugdíjas egyéni vállalkozónak?
2010.02.09.

A nyugdíjas egyéni vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül, aki havi 4950 Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulék, és 9,5 százalék mértékű nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. A nyugdíjjárulék alapja a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem.
Az eva adózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 9,5 százalék mértékű nyugdíjjárulékot az Eva tv-ben meghatározott adóalap 10 százaléka után fizeti meg.

Vissza a tartalomjegyzékhez
89. Mely nyomtatványt kell kitölteni, ha semmilyen jogcímen nem biztosított a magánszemély?
2010.02.09.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynek e kötelezettségét a 10T1011-es nyomtatványon kell bejelenteni az állami adóhatóság felé. A bejelentő lap alapján az adóhatóság határozattal írja elő a fizetési kötelezettséget, és a határozattal egyidejűleg megküldi az adott évre vonatkozó befizetési csekket is. A járulékfizetést a kötelezett helyett más személy vagy szerv is teljesítheti. A fizetési kötelezettség megszűnését is a 1011-es nyomtatványon kell bejelenteni. Nem kell a fizetési kötelezettség megszűnését bejelentenie annak a magánszemélynek, akinek a fizetési kötelezettsége biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyet az adóhatósághoz a 10T1041 nyomtatványon bejelentettek.

Vissza a tartalomjegyzékhez
90. Nyári (szünidei) diákmunkával kapcsolatban: kell-e létesítenie a diákmunkásnak magánnyugdíj-pénztári tagságot?
2010.02.09.

Nyári szünidőben végzett munkára is érvényes az, hogy ha a diáknak ez a munka alapozza meg az első nyugdíjbiztosítási jogviszonyát (pl. először dolgozik), akkor pályakezdőnek minősül, és be kell lépnie magánnyugdíjpénztárba tagnak.

Vissza a tartalomjegyzékhez
91. Gazdasági társaságban társas vállalkozóként személyesen közreműködő tag után meg kell-e fizetni a szakképzési hozzájárulást?
2010.02.09.

A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja. A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységére jellemző kereset után fizeti meg. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, a foglalkoztató a 1008-as bevallásában a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér után fizeti meg, ekkor a szakképzési hozzájárulás alapja is ez az összeg lesz. Tehát a szakképzési hozzájárulást a társas vállalkozó után is meg kell fizetni, melynek alapja a társadalombiztosítási járulékalap.

Vissza a tartalomjegyzékhez
92. Külföldön élő, de belföldi lakóhellyel rendelkező magánszemély belföldi ingatlant ad bérbe. Terheli-e százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség?
2010.02.09.

Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség a Tbj. szerinti belföldi magánszemélyt terheli, ha ingatlant ad bérbe, az ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után.
A Tbj vonatkozásában belföldinek kell tekinteni azt a magyar állampolgárt, aki belföldön bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Amennyiben a külföldön élő magyar állampolgár Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és az ingatlan bérbeadásból származó jövedelme meghaladja az egymillió forintot, meg kell fizetnie a 14% egészségügyi hozzájárulást.

A közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. A mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással (E 101) igazolja.

Vissza a tartalomjegyzékhez
93. A társas vállalkozók járulékfizetése
2010.02.09.

A társas vállalkozás a társas vállalkozó után a társadalombiztosítási járulékot a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset után fizeti meg. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, a társaság a bevallásában a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.
A társas vállalkozó 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és 7,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizet, melynek alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, ide nem értve az Szja-tv. 69. § szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összegét. A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni.

Vissza a tartalomjegyzékhez
94. Eva hatálya alá tartozó társaság a tagjainak osztalékot fizet. Egészségügyi hozzájárulást kell-e fizetni?
2010.02.09.

A magánszemély az Szja tv. 66. § szerinti 25 százalékos adóterhet viselő osztalék után köteles 14% egészségügyi hozzájárulást fizetni. Mivel az eva hatálya alá tartozó társaság által fizetett osztalék nem tartozik az Szja tv. 66. §-a alá, ezért egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem áll fenn. Amennyiben a számviteli törvény hatálya alá tartozó társaság az eva hatálya alá tartozást megelőző időszakban megszavazott osztalékot 2010-ben fizeti ki, akkor a 14%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget vizsgálni kell.

Vissza a tartalomjegyzékhez
95. Be kell-e jelenteni az adóhatósághoz, ha a magánszemély egy EGT tagállamban vállal munkát?
2010.02.09.

Ha a közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy TAJ számmal rendelkezik, köteles a külföldön létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak. A bejelentést tehát nem az adóhatóság felé kell teljesíteni.

Vissza a tartalomjegyzékhez
96. A 2007. évet megelőző időszakra vonatkozó biztosítási jogviszonyt hová, és milyen nyomtatványon kell bejelenteni?
2010.02.09.

A bejelentést az adóhatósághoz kell teljesíteni a 10T1041 számú bejelentő lapon.

Vissza a tartalomjegyzékhez
97. A mezőgazdasági őstermelő 2010. március 20-ig nem érvényesíti az értékesítési betétlapját. Biztosított lesz-e, és a járulékfizetési kötelezettség hogyan alakul?
2010.02.09.

Amennyiben a magánszemély március 20-ig nem érvényesíti az értékesítési betétlapját, nem minősül mezőgazdasági őstermelőnek, tehát biztosítási jogviszonyról és járulékfizetésről nem beszélhetünk.

Vissza a tartalomjegyzékhez
98. Az éves, negyedéves, havi bevallók melyik nyomtatványon vallják be a szakképzési és a rehabilitációs hozzájárulás éves elszámolását?
2010.02.09.

A bevallást a 1001-es nyomtatványon kell teljesíteni. Az éves elszámolásról a bevallást február 25-éig be kell benyújtani.

Vissza a tartalomjegyzékhez
99. A szabadságmegváltás összegét melyik bevallásban kell szerepeltetni?
2010.02.09.

A szabadságmegváltás összegével a munkáltató a 1008-as bevallásban köteles elszámolni.

Vissza a tartalomjegyzékhez
100. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozót be kell-e jelenteni a 10T1041 nyomtatványon, milyen bevallásokat kell beadni a járulékokról?
2010.02.09.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nem biztosított, ebből következően bejelentési kötelezettség nem terheli a vállalkozót, illetve a társas vállalkozást.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a járulékairól az 53-as bevallásban (eva adózó 43-as) számol el, a társas vállalkozás pedig a 1008-as bevallást adja be a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó járulékairól.

Vissza a tartalomjegyzékhez
101. Segítő családtag részére kifizetett díjazás után kell-e munkaerő-piaci járulékot és szakképzési hozzájárulást fizetni?
2010.02.09.

Abban az esetben, amikor a segítő családtag biztosítottnak minősül, járulékfizetési kötelezettség áll fenn.  A segítő családtagot foglalkoztató vállalkozó a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem után 27 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet, amelyből 24 százalék nyugdíjbiztosítási járulék, 3 százalék pedig egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, ezen belül a munkaerő-piaci járulék 1 százalék. Tehát a vállalkozónak meg kell fizetni a munkaerő-piaci járulékot a segítő családtagként foglalkoztatott biztosított személy után.
A segítő családtagi jogviszonyban álló személy a Tbj. rendelkezése szerint nem kötelezett 1,5 százalék mértékű munkaerő-piaci járulék fizetésére.
Amennyiben a segítő családtag részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, illetve napokra számított 30-ad részét, vagyis a családtag biztosítottá válik és járulékfizetési kötelezettség áll fenn, a társadalombiztosítási járulékalap után a szakképzési hozzájárulást meg kell fizetni.

Vissza a tartalomjegyzékhez
102. Egy pályakezdő, aki az iskola befejezését követően csak alkalmi munkavállalói könyvvel dolgozott, köteles-e magánnyugdíj-pénztári tagsági jogviszonyt létesíteni?
2010.02.09.

Tagságra kötelezett pályakezdő az a személy, aki Magyarországon első ízben létesít nyugdíjbiztosítási jogviszonyt, és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét.
Nyugdíjbiztosítási jogviszonya Tbj. 5. §-ában és 26. § (1) bekezdésében meghatározott, nyugdíjjárulék fizetési kötelezettséggel járó jogviszony, valamint a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti, nyugdíj-biztosítási jogosultság érdekében megkötött megállapodással létrejött jogviszony. Mivel alkalmi munkavállaló esetében egyik jogviszonyról sem beszélhetünk, ezért -ha sehol máshol semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik- nem kötelezett magánnyugdíj-pénztári tagság létesítésére.
Figyelem! 2010. április 1-jétől megszűnik az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás.

Vissza a tartalomjegyzékhez
103. Egy végzős főiskolai hallgatónak 3 hónapos munkaviszonya volt a hallgatói jogviszonya alatt. A tanulmányai befejezését követően munkaviszonyt kíván létesíteni, igényelhet-e START kártyát?
2010.02.09.

A START-kártya kiváltására az jogosult, aki a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be, tanulmányait befejezte vagy tanulmányait megszakította, illetve a tanulmányainak befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát.
A foglalkoztatásra irányuló jogviszony első ízben történő létesítésének megítélése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a tanulói és a hallgatói jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá a tanulói és a hallgatói jogviszony megszűnése után alkalmi munkavállalói könyvvel létesített jogviszonyt.
Amennyiben az egyéb feltételeknek is megfelel, a korábban munkaszerződéssel végzett munka nem zárja ki a START-kártyára való jogosultságát.

Vissza a tartalomjegyzékhez
104. Mezőgazdasági őstermelő biztosítási és bejelentési kötelezettsége
2010.02.09.

A mezőgazdasági őstermelő akkor válik biztosítottá, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő, és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

  • az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,

  • az egyéb jogcímen biztosítottat – ide nem értve például a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (megbízás, segítő családtag), választott tisztségviselőként tevékenykedő személyt -,

  • a saját jogú nyugdíjast (öregségi, rokkantsági stb.) és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Tehát az az őstermelő, aki egyidejűleg munkaviszonyban áll, vagy egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelőként nem válik biztosítottá.
A biztosított mezőgazdasági őstermelő köteles beadni a 10T1041 nyomtatványt.

Vissza a tartalomjegyzékhez
105. A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése
2010.02.09.

A biztosított mezőgazdasági őstermelő - ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is - a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 24 százalék mértékű nyugdíjbiztosítási járulékot, a 1,5 százalék természetbeni és 0,5 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 6% mértékű természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, továbbá a 9,5% nyugdíjjárulékot (tagdíjat). Fentiektől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja-tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt (8 millió ft), az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után a 4 % mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és - a nyugdíj-biztosítási járulékot is magában foglaló - 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a mezőgazdasági őstermelő magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2,3 százalék tagdíjat és 7,2 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Az Szja-tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a fenti járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak.

Vissza a tartalomjegyzékhez
106. Mezőgazdasági őstermelőnek kell-e járulékot fizetni, ha gyes-en van?
2010.02.09.

A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére a Tbj. 29. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, tehát az őstermelőt nem terheli járulékfizetési kötelezettség például a táppénz, gyed, gyes, gyet, ápolási díj folyósítása alatt, kivéve, ha a gyes, gyet, ápolási díj folyósításának ideje alatt az őstermelői tevékenységét személyesen folytatja.

Vissza a tartalomjegyzékhez
107. Gyes mellett vállalkozhat-e a magánszemély, milyen járulék vonzata van?
2010.02.09.

Gyes melletti munkavégzést megenged a jogszabály, mégpedig a gyermek egy éves korától kezdődően, ebből következően a gyes mellett lehet kérni az egyéni vállalkozói nyilvántartásba történő felvételt. Az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat), egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatttáppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. Amennyiben tehát az egyéni vállalkozó a gyes folyósítása mellett a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként kötelezett a járulékfizetésre.

Vissza a tartalomjegyzékhez
108. Hogyan lehet leellenőrizni, hogy a foglalkoztató bejelentette-e a dolgozót, és fizeti-e a járulékokat?
2010.02.09.

A foglalkoztató a biztosított kérésére 3 munkanapon belül köteles a biztosítotti bejelentésről igazolást kiadni.
A foglalkoztató írásban tájékoztatja a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg az általa megfizetett társadalombiztosítási járulékról, a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási járulékról és nyugdíjjárulékról, illetve a részére túlvonás miatt visszafizetett járulékokról.
Amennyiben a magánszemély az okmányirodánál regisztráltatja magát, az ebev portálon keresztül tudja leellenőrizni, hogy a munkáltató milyen adatokat adott be róla.

Vissza a tartalomjegyzékhez
109. Ingatlan bérbeadás esetén mikor van egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség, van-e kivétel?
2010.02.09.

A magánszemély az adóévben megszerzett ingatlan bérbeadásból származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után kötelezett 14 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetésére, legfeljebb a 450 ezer forint egészségügyi hozzájárulás fizetési felső határ mértékéig.
Mentes az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.

Vissza a tartalomjegyzékhez
110. Amennyiben az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a Tbj. 16. § (1) bekezdés j) pontja alapján áll fenn, hogyan igazolhatja ezt a magánszemély, és mely szervnél?
2010.02.09.

Egészségügyi szolgáltatásra jogosult az, aki megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke eléri az 50%-ot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40%-ot eléri, és a hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik.
Ezen személyek az egészségügyi szolgáltatásuk biztosítására bejelentést tesznek az egészségbiztosítási szervhez, és az orvosszakértői szerv szakvéleményével igazolják a munkaképesség-változás, illetve egészségkárosodás mértékét.

Vissza a tartalomjegyzékhez
111. A mezőgazdasági őstermelő és az evás egyéni vállalkozó milyen nyomtatványon jelezheti a magasabb járulékalap választását?
2010.02.09.

Az eva adózó egyéni vállalkozó a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést első ízben az adóévet megelőző év december 20-áig a JNY10 nyomtatványon, azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg teheti meg, a 1058 nyomtatványon. Ettől eltérően az eva adózó egyéni vállalkozó a munkaviszonya, tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követő tárgyévi időszakra is választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést, az erre vonatkozó nyilatkozatot a 1058 nyomtatványon teheti meg.
A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozhat, a 1058 nyomtatványon.

Vissza a tartalomjegyzékhez
112. Kiegészítő tevékenységet folytató eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó járulékfizetése, bevallási határideje
2010.02.09.

Az egyszerűsített vállalkozói adózást választó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a havi 4950 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, valamint a 9,5% nyugdíjjárulékot az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 10 százaléka után évente fizeti meg, mégpedig az adóévet követő hónap 12. napjáig, és az éves eva-bevallásában vallja be.

Vissza a tartalomjegyzékhez
113. Osztalékelőleg után fennáll-e a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség?
2010.02.09.

14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó 25 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap után köteles fizetni, ebből következően osztalékelőleg után ilyen fizetési kötelezettség nem áll fenn.

Vissza a tartalomjegyzékhez
114. Adózó Magyarországon egyéni vállalkozó. EU tagállamban lévő felsőoktatási intézményben nappali tagozaton hallgatói jogviszonyt létesít. Marad-e Magyarországon főállású egyéni vállalkozó?
2010.02.09.

Az Európai Unió valamely tagállamában létesített nappali tagozatos hallgatói jogviszony nem érinti az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező személy státuszát, tehát az adózó Magyarországon továbbra is főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül.

Vissza a tartalomjegyzékhez
115. Nappali tagozatos egyetemi hallgató egyéni vállalkozó is, és a hallgatói jogviszonyát szünetelteti. A szüneteltetés alatt főállású egyéni vállalkozóvá válik-e?
2010.02.09.

Igen, a szüneteltetés ideje alatt az egyéni vállalkozó főfoglalkozású egyéni vállalkozóvá válik, mivel a szüneteltetés ideje alatt tanulmányokat nem folytat, ezért főfoglalkozású egyéni vállalkozóként meg kell fizetnie a járulékokat.

Vissza a tartalomjegyzékhez
116. Egyéni vállalkozó szüneteltetheti-e a vállalkozását, ha igen, milyen időtartamig?
2010.02.09.

2010. január 1-jétől az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységét szüneteltetheti. A szünetelés legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig tarthat.
A vállalkozás szünetelésének időtartama alatt az egyéni vállalkozó biztosítása is szünetel, és erre az időre nem terheli a vállalkozót járulékfizetési kötelezettség sem. Amennyiben azonban a szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen nem jogosult, akkor meg kell fizetnie a 4950 Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Vissza a tartalomjegyzékhez
117. Egy magánszemély egyidejűleg két helyen áll munkaviszonyban, az egyik munkáltató heti 36 órában, a másik heti 10 órában foglalkoztatja. A munkáltatókat milyen mértékű járulékfizetési kötelezettség terheli?
2010.02.09.

Az a munkáltató, amely a munkavállalót heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban foglalkoztatja, köteles megfizetni a 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, a dolgozó pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulék (tagdíj) valamint 7,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék fizetésére kötelezett. A heti 10 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban a munkáltató 27 százalék társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett, a munkavállaló 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (tagdíjat), 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni.

Vissza a tartalomjegyzékhez
118. Egy külföldi munkáltató, amely a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett, magyar állampolgárt foglalkoztat Magyarország területén munkaviszonyban. Kinek kell a járulékokat megfizetni, és milyen bevallást kell beadni.
2010.02.09.

A bejelentési és járulékfizetési kötelezettséget a magyar állampolgárságú alkalmazottnak kell teljesíteni képviseletet ellátó személyként. A bejelentési kötelezettséget a T1041 adatlapon, a járulékokról a bevallást a 08-as bevallásban kell teljesíteni.
A 27 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékot, a 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (tagdíjat), valamint a 7,5 százalék mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta, a tárgyhónapot követő hó 12-éig kell megfizetni.

Vissza a tartalomjegyzékhez